Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 58. szám Ára: 1,20 Ft 1980. március 9. vasárnap Pártértekezlet Budapesten Szombaton reggel az angyalföldi pártszékházban 600 küldött és több mint száz meghívott részvételével megkezdődött a budapesti pártér­tekezlet. A tanácskozás elnökségé­ben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A küldöttek a főváros 210 ezer párttagja képviseletében . vonják meg az utóbbi öt esztendő alkotó­munkájának- mérlegét, összegezik a XII. kongresszus irányelveiről folytatott vitákban kikristályoso­dott észrevételeket, megállapítá­sokat. Ezt követően megválasztják a budapesti pártbizottságot és a főváros kongresszusi küldötteit. A tanácskozás Méhes Lajosnak, az MSZMP KB tagjának, a buda­pesti pártbizottság első titkárának az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítésével kezdődött meg. (MTI) Kongresszusi és felszabadulási verseny az ésszerűbb, hatékonyabb gazdálkodásért A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyre szólító felhívást közzé tevő szervek, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a 'KISZ Központi Bizottsága, valamint állásfoglalá­sában az MSZMP Központi Bizottsága is arra hívta fel a figyelmet, hogy a brigádok, munkahelyi kollektívák a fel­ajánlásaikkal elsősorban a munka minőségi jegyeinek erősí­tését, s a hatékonyabb, ésszerűbb gazdálkodás kibontakozá­sát segítsék. A szocialista munkaverseny 1979. évi eredmé­nyeit az elmúlt hetekben értékelték a megye üzemeiben, s az összegzések arról tanúskodnak, hogy a sikerek az új kö­vetelmények szem előtt tartásával születtek. A Fémmunkás Vállalat kiskun- halasi gyára 1979-ben jelentős mértékben túlteljesítette tervét, amivel hozzájárult több nagyberu­házás program szerinti folytatásá­hoz, a lakásépítés ütemének tartá­sához, és szerény mértékben a nép­gazdásági exportfeladatok megol­dásához. A gyári-vállalati elkép­zelések valóra váltásában sokat jelentett az egyes munkahelyi kol­lektívák jó hozzáállása. A XII. pártkongresszus és hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tiszte­letére kezdeményezett munkaver­senyben már a múlt év harmadik negyedében is szép eredmények születtek a gyárban, de az utolsó három hónapban még nőtt a len­dület. Az elért sikerekről Kalló János munkaverseny-felelős tájé­koztatott. A szocialista brigádok mindegyik üzemben kitettek magukért. A kulcsfontosságú darabolóműhely­ben dolgozó Lenin szocialista bri­gád 117. százalékos teljesítéssel já­rult hozzá az első versenyszakasz- ban a gyár feladatainak megoldá­sához. Tagjai hidegenhajlított szel­vényből és hengerelt acélból több mint 5300 kg-ot takarítottak meg szabásterv alkalmazásával és a hulladék felhasználásával. A bri­gád teljesítménye sokkal jobb volt, mint amire felajánlást tettek. A „B” műhely forgácsoló Dózsa brigádja határidőre és program szerint végezte munkáját. Érdemei közt első helyen áll ,1 hogy a tmk- dolgozókkal együttműködve csök­kentették a 'gépek karbantartása­kor *kieső időt. A keretes csőállványt készítő „B” üzem dolgozói a 2 millió fo­rinttal megemelt tervük teljesíté­sére tettek vállalást, s azt teljesítet­ték is. Az. ottani négy közül két szocialista brigád, a Korvin Ottó, és-az Április 4. eredménye emel­kedik ki. Az Utóbbi egy újítással is segítette a gyári feladatok haté­konyabb végrehajtását. Jó munkát végeztek az „E” mű­hely kis közösségei, az Ifjúsági és a Kossuth, a technológiai fegyelem betartásával és takarékos munka­végzéssel. A paksi atomerőmű épít­kezéséhez, a metróépítéshez szer­kezeteket készítő „F” üzemben ki­emelkedő teljesítményt nyújtott a Tyereskova, a Március 15. és a Kodály brigád. A „C” műhely Tán­csics kollektívája szintén részt vett a paksi munkában, s feladatát ha­táridőre és jó minőségben végre­hajtotta. A Fémmunkás Vállalat halasi gyárában elért jó versenyeredmé­nyek természetesen csak a műsza­ki előkészítést, s a termeléssel kap­csolatos többi tevékenységet foly­tató kollektívák jó munkájával voltak elérhetők . A Szék és Kárpitosipari Válla­lat kecskeméti gyáregységének mind a 19 brigádja csatlakozott az ősz folyamán, a kongresszusi ver­senymozgalomhoz. Eddigi munká­jukról. eredményeikről Horváth Istvánt, a gyáregység főmérnökét kérdeztük: — Brigádjaink kongresszusi vál­lalásaikkal mindenekelőtt a ter­melés hatékonyabbá tételét, a jobb minőségű termékek előállítását, valamint az energia- ■ és anyagta­karékosságot szorgalmazták — mondta a főmérnök. — Vállalták, hogy több és jobb minőségű ter­mékeket gyártanak a belföldi pia­cokra, s így négy és fél millió fo­rinttal növelik gyáregységünk éves termelési értékét. A versenymoz­galomnak köszönhető, hogy az év végéig e vállalásukat 11 millióra teljesítették. Szocialista brigád­jaink igényesebb, jobb munkát ígérve, garanciális költségeink öt- százalékos csökkentését vállalták, amit végül is jóval felülmúltak, hiszen 12 százalékkal kevesebbet kellett erre fordítanunk " tavaly, mint az előző években. A Mező Imre szocialista brigád, — amely a közelmúltban vette át a Válla­lat Kiváló Brigádja kitüntetést; tavalyi eredményes tevékenységé­ért — több mint 17Ö0 méter bú­torszövetet takarított meg, lelkiis­meretes, ésszerű munkával, ami 370 ezer forintot jelentett gyáregy­ségünknek. Az energiatakarékos­sággal kapcsolatban említésre mél­tó, hogy kollektíváink segítségével 49 ezer forinttal csökkentek a tü­zelési költségeink, ugyanis' a drága fűtőolaj helyett a faipari hulladé­kok felhasználásával igyekeztünk megoldani a fűtést. — Az elmúlt évi brigádmunká­kat értékelve, a napokban tettük meg javaslatainkat, miszerint két kollektíva érdemes az arany-, négy az ezüst- és három a bronzkoszo­rús fokozatra. Valamennyi brigá­dunk csatlakozott a közelmúltban a Sziklai Sándor szocialista bri­gád felhívásához. A legközelebbi feladat tehát, a kommunista mű­szakok megszervezése és lebonyo­lítása, amire még ebben a hónap­ban sor kerül. Mintegy 2300 társa­dalmi munkaóra értékével, azaz több mint 40 ezer forinttal járul­nak hozzá kollektíváink a kecske­méti óvodák fejlesztéséhez, kor­szerűsítéséhez. A. T. S.—K. E. Turistaidény előtt a vendéglátásról • A balotaszállási Autós Csárda egyike azoknak az üzleteknek, me­lyek a turlstavendégek elismerését váltják ki. Az időszerű kereskedelempoli­tikai feladatokról és központi irányelvekről, az új árszabályo­zásról, valamint az idegenforgal­mi szezonra való felkészüléssel kapcsolatos kérdésekről tanács­koztak a minap Kiskunhalason a szövetkezeti vendéglátás Bács- Kiskun megyei irányítói: áfész- üzletvezetők, s más szakemberek. Fekete Gáspár, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munka­társa — értékelve a megyei ven­déglátás elmúlt évi teljesítmé­nyét — megállapította, hogy a forgalom, kisebb megtorpanások ellenére is fejlődött, bár nem a kivánt mértékben. Előadása elején kifejtette, hogy az éttermi-vendéglői árusítás nö­vekedésének üteme elmaradt az országos átlagtól (az ötödik öt­éves tervidőszak első négy évé­ben az országos 33,7-del szemben csak 27,5 százalékkal nőtt). En­nél is mérsékeltebb előrelépésről árulkodnak az áfészek forgalmi mutatói (24,9 százalék). Ha már a statisztikánál tartunk, két di­cséretes adat kívánkozik ide. A Bács-Kiskun megyei fogyasztási szövetkezetek ételértékesítése 63,8, míg a megyéé összességében csak 40,5, az 'országos pedig 50,4 szá­zalékkal növekedett. Ugyancsak kedvezően alakult az alkoholtar­talmú italok forgalma, amely négy év alatt csak 13,3 százalék­kal emelkedett. (Az orszá­gos átlag ennek majdnem, a dup­lája: 22,6 százalék.) Nem büsz­kélkedhetünk ugyanakkor az al­koholmentes, vagyis az üdítő ita­lok adásvételével: az országos 60 százalékos növekedési tempónak éppen a felét sikerült elérni. Mint köztudott, a gazdasági életben bekövetkezett változások érzékenyen hatottak, s hatnak még ma is a vendéglátásra. Az 1979. július 23-i árváltozás külö­nösen az ételfogyasztást vetette vissza. Nem pótolja a kiesést a november elsejei korrekciós étel­árcsökkentés sem. Az előadó hangsúlyozta: továbbra is legfon- tpsabb célkitűzés, hogy minél több készételt és üdítőt értékesítsenek az üzletek. A forgalom összetéte­lének ilyetén módosulása,' s emellett a jövedelmezőség meg­őrzése az eddigieknél jóval na­gyobb és nehezebb feladatokat ró a szövetkezetekre. A jövőben is (Folytatás a 2. oldalon.) TELJESÍTENI A MAGASABB KÖVETELMÉNYT Tavaszi előkészület a mezőgazdaságban • A napokban állították (el a fóliasátrak vázszer­kezetét a harkakötönyi Egyesülés Tsz-ben. Kétezer négyzetméter fólia alatti területen, mintegy 3 millió palántát nevelnek az idén. Bács-Kiskun megye mezőgazda­sága az eddiginél magasabb köve­telmények teljesítésére vállalko­zik 1980-ban. iEzt tükrözi vissza a nagyüzemek összesített termelési terve. Az év elején életbe lépett közgazdasági szabályozók azon­ban a végrehajtás feltételeit meg­változtatták. Nagyabb körültekin­téssel, jobb irányító tevékenység­gel, munka- és üzemszervezéssel teljesíthető az állami gazdaságok 7 'milliárd, a szövetkezetek 25 mil­liárd forintot érő termelési elő­irányzata, még abban az esetben is, ha kedvező lesz az időjárás egész éven át. Szigorúbb a pénzgazdálkodás, és módosult a mezőgazdaság támo­gatási rendszere. Egy sor, eddig a kedvezőtlen adottságúak csoport­jába sorolt közös gazdaság, év elejétől kezdve más kategóriába került, s bevétele ily módon csök­ken. A mezőgazdasági termelésben felhasznált műszaki és vegyi anya­gok 'árváltozása úgyszintén befo­lyásolja a gazdálkodás jövedel­mezőségét, amelyet kisebb mér­tékben ellensúlyoz a mezőgazda- sági termékek áremelése. Számos mezőgazdasági nagy­üzem példája azt bizonyítja, hogy a gazdaságokat nem érte készület­leniül az új helyzet. Terveiket sok­kal megalapozottabban dolgozták ki, mint más években. A téeszek, szakszövetkezetek munkahelyi közösségeinek alkotó légkörű megbeszélésein már a múlt év má­sodik felében elemezgették a gaz­dálkodás, az irányítás módját, ha­tásfokát, a tervteljesítés lehetősé­geit. A gazdálkodási mérleg ered­ménye jóval a zárszámadás előtt általánosságban ismert volt a szö­vetkezeti tagság körében. A tanul­ságok hasznosítására az idei ter­melési terv kidolgozásakor fenn­állt a lehetőség. Legfeljebb a me­zőgazdaságban felhasznált műsza­ki eszközök, vegyi anyagok új árának késedelmes közlése nehe­zítette a tervezőmunkát. A helyi adottságok jobb kiak­názása, az ésszerű takarékosság, a szellemi és anyagi erők összefogá­sa,. a gazdasági társulások életre- hívása előmozdította a felkészü­lést a nagyobb követelmények tel­jesítésére. Ismeretes, hogy a me­gye kertészeti gazdaságai, ame­lyek többek között a hajtatásos zöldségtermesztés fejlesztésére vállalkoztak, olcsó, jól hasznosít­ható és viszonylag hamar megté­rülő hajtató berendezések létesíté­sére törekednek. A Tiszakécske-kerekdombi Üj Élet Tsz-ben évek óta kísérletez­nek az úgynevezett blokkos rend; szerű fólihaázzal. Ebben az átla­gosnál 25 százalékkal kevesebb fó­liára van szükség a hasznos terü­let borításához, mint más rendsze­rű hajtatóházaknál. A szövetként műszaki szakemberei által készített fűtőberendezés a korábbiaknál úgyszintén jobb hatásfokú. A blok­kos rendszerű fóliaház nagyobb légtere miatt egyenletesebb a hő­eloszlás, olcsóbb a fűtés, különösen a hévízforrások vizének felhaszná­lása folytán. Az összefüggő, na­gyabb termesztő területen a zöld­ségféle és a dísznövény gazdaságo­sabban hajtatható, mint a régi rendszerű házakban. Még mindig a kertészkedő gaz­daságokat említve,, a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet, a megye- székhely környéki meszes homok­talaj célszerű hasznosítására csonthéjas gyümölcsfajokat, főként szilvát telepít. Az 1980-ra elő­irányzott telepítési tervét .már a múlt évben teljesítette a gazda­ság, s Ballószög szomszédságában 25 hektár szilva fordul pár év múlva termőre. Most készíti elő áz újabb ültetvény meliorációját a kecskeméti szakszövetkezet, ahová ismét 25 hektár nagyüzemi szilvaültetvény kerül 1980-ban, 1981-ben. A keresett csonthéjas gyümölcs értékesítésére a tartósítóiparral teremt szorosabb kapcsolatot a szakszövetkezet, a feldolgozásra kevésbé alkalmas gyümölcsöt pe­dig a szeszgyártással hasznosítja. Az Alföld Szakszövetkezet nem­rég vásárolt a MÁV-tól egy for­galomból kivont gőzmozdonyt, amely más berendezésekhez ké­pest sokkal jobb hatásfokkal ter­meli a gőzt nemcsak a szövetke­zet szeszfőzdéje, hanem a gazda­ság üzemi épületei, műhelyei, szo­ciális létesítményei számára is. Így jelentős összeget tud megta­karítani a szövetkezet. Számos gazdaság az idejében elvégzett talaj erőpótlással, szak­szerű talajmunkával törekszik a szántóföldi növények hozamának növelésére. Az elmúlt hetekben dicséretes igyekezettel dolgoztak a bácsbokodi és a hartai repülőgé­pes növényvédelmi szövetkezeti társulás gazdaságai. Több tízezer hektár őszi gabonát fejtrágyáztak az együttműködéshez tartozó, va­lamint a repülőgépek bérmunká­ját igénybe vevő, szomszédos szö­vetkezetekben. Néhol a vízrendezés elmulasz­tása nehezíti a munkát, a hozamok növelését. Az öregcsertői határt « sűrűn meglátogató belvíz több­ször tönkretette a Petőfi Tsz ka­lászosgabona- vagy kukoricater­mését. Sajnos, a tervezett melio­ráció évek óta nem valósult meg ezen a nagy kiterjedésű és elég mély fekvésű tájon. Remélhető, hogy az öregcsertői, a szakmán, a homokmégyi határt sújtó víz a következő ötéves terv idejére már kellően szabályozva, a termésho-. zamok növelését szolgálhatja. K. A. • Műtrágyát szórnak a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz traktoristái Ipari szövetkezetek Élénk élet zajlik ezekben a napokban az ipari szövetkeze­tekben. Most folynak a mér­legzáró és vezetöségválasztó közgyűlések, amelyeken elem­zik nemcsak a tavalyi, hanem az elmúlt öt évben elért ered­ményeiket is. Sőt azt is, hogy ezekben a nem könnyű esz­tendőkben a vezetőség hogyan állta meg a helyét, miként tudta a szövetkezet szekere rúdját olyan irányba fordíta­ni, hogy hatékonyan, eredmé­nyesen gazdálkodjon. Annyit elöljáróban máris el­mondhatunk, hogy Bács-Kis­kun megyében egyetlen olyan ipari szövetkezet sincs, amelyik mérleghiányos lenne. Egy OKISZ által kiadott statiszti­kát lapozgatva megállapíthat­tam, hogy nem minden me­gyében van így. Az V. ötéves terv kezdetén a megye ipari szövetkezeteinek árbevétele kétmilliárd forint volt. Célul tűzték, hogy a tervidőszak vé­gére elérik a hárommilliárdot. Ezt a célt már a negyedik év. végére túlteljesítették 3,3 mil­liárd forintra. Az 1979-es ada­tok arról tanúskodnak, hogy a megye ipari szövetkezetei tavaly — túlszárnyalva az ál­lami és a tanácsi ipar telje­sítményét — 10,9 százalékkal növelték termelésüket. Az említett eredményeket nem könnyen érték el a megye ipari szövetkezetei Termékei­ket például minőségileg feltét­lenül javítaniuk kellett ahhoz, hogy a tervezett 20 százalék­kal szemben 25 százalékkal tudják növelni tőkés exportju­kat. Sőt, öt szövetkezetünk több mint kétszeresére növelte szállításait az igényes nyugati piacokra. Komolyan vették a megye ipari szövetkezetei a termék­szerkezet változtatására vonat­kozó intelmeket is. Ez nem­csak sikeres exporttevékenysé­gükből derül ki, hanem ab­ból is, hogy — bekapcsolódva a hiánycikkek gyártásába — 20 százalékkal több terméket adtak a belkereskedelemnek is. A megye ipari szövetkezetei­ben eközben új központi te­lephelyek épültek, korszerű gyárakat, berendezéseket, tech­nológiákat vásároltak, növel­ték a termelékenységet. Nyil­ván nem is tudtak volna más­ként több mint 50 százalékos termelésiérték-növekedést el­érni alig négy esztendő alatt, hiszen dolgozóik létszáma az 1975. évi 13 ezerről 1979 vé­gére 12,8 ezerre csökkent. Kiemelt feladata a szövet­kezeti iparnak a szolgáltatás. Ebben sem kell szégyenkezni­ük, hiszen amit 1980. végére vállaltak az ötéves terv kere­tében, azt már 1979-ben tel­jesítették. Csupán tavaly 12 új szolgáltató létesítményt ad­tak át rendeltetésének. Eredmények születtek a szö­vetkezeti építőiparban is. A tervidőszakban 46 százalékkal növelte termelését ez az ága­zat. Négy év alatt 1200 lakást építettek, ebből tavaly 350-et adtak át, s jelenleg is 478 la­kás kivitelezését folytatják. Nagy változás és örvendetes eredmény, hogy az építőipari szövetkezetek megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak az épületfenntartásra, lakáskar­bantartásra is. Ez a változás a szövetkezeti építőipar táv­lati feladataival is egybeesik, s nem véletlen, hogy az ilyen jellegű munkák bázisszerve­ként éppen ipari szövetkezetét választott ki a megye párt- és tanácsi vezetése. Természetesen a most folyó közgyűléseken sem teljesen egyöntetű a kép. Mindamellett, hogy nincs a megyében mér­leghiányos ipari szövetkezet, jó néhány helyen indokolt az új követelményekhez való gyorsabb igazodásra irányíta­ni a figyelmet. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom