Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

IDŐJÁRÁS Várható ldffjárás ma estig: eleinte változóan felhős idő, csapadék nélkül, majd erősen megnövekvő felhőzet és többfelé eső, záporeső. Kissé mérséklődő déli, délkeleti, majd is* mét megélénkülő, délnyugatira forduló szél. A legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet általában 0— plusz 5 fok között. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 12 fok között. / VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A törvényhozói és az ellenőrző munkában egyaránt gazdag ötéves választási ciklusának újabb tanácskozására ült össze csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben az ország- gyűlés. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly, óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az eme­leti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi, se. szám Ára: 1,20 Ft 1980. március 7. péntek A LAKÁSÉPÍTÉST SEGÍTIK Faipari termékek Bajáról Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülés­szak óta elhunyt képviselők: dr. Pongrácz Kálmán Budapest első munkás-poigármestere, a Fővárosi Tanács volt elnöke és Kovács Sán­dor mezőgazdasági és élemezésügyi miniszterhelyettes eredményekben gazdag munkásságáról. Az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg az elhunytak érde­meit, s az ülés résztvevői néma fel­állással adóztak emléküknek. A képviselők ezután tudomásul vették a népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a decemberi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadták az ülésszak napirendjét: 1. Az atomenergiáról szóló tör­vényjavaslat; 2. A népköztársaság Elnöki Ta­nácsának beszámolója; 3. A legfőbb ügyész beszámoló­ja; 4. A Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek beszámolója. Ezután megkezdődött az atom­energiáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter emelkedett szó­lásra. Törvényjavaslat az atomenergiáról Az ország építőiparának nyílás­záró-szerkezetekkel és ' burkoló­anyagokkal történő ellátásában je­lentős szerepe van az Épületaszta­losipari és Faipari Vállalatnak, amelynek megyénkben három gyá­ra van. A kecskeméti hagyományos és korszerű, szalagparkettát szállít az építőiparnak és a lakossági igé­nyeket kielégítő kereskedelemnek. A kiskunhalasi egység az ablak­gyártásra szakosodott, a bajai ÉPFA-gyárban pedig zömmel úgy­nevezett homlokzati nyílászárók, erkélyajtók és szakipari fjalak ké­szülnek. A bajai gyárban tavaly a ter­mékösszetétel nyolcvan százalékát alkották a lakásprogramban kulcs­szerepet betöltő házgyáraknak ké­szített cikkék. A gyár kollektívája eddig ötször érdemelte ki a Kiváló Gyár cí­met, -s élüzemi színvonalon dol­goztak az elmúlt évben is. A. vál­lalat által eredetileg jóváhagyott 264 millió forintos termelésiérték- tervüket — a cím elnyerésére ké­szített pályázatban — 266 millióra emelték. A munkaverseny kong­resszusi és felszabadulási versen­nyé változásakor pedig már 270 millió forint értékű faipari gyárt­mány előállítását tűzték célul ma­guk elé. Az év végére ezt is kö­rülbelül félmillió forinttal túltel­jesítették. A nyereségelőirányzat eredetileg 63 millió forint volt. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tett fölajánlások teljesítésével ezt is túlszárnyalták A területének 20 százalékán ül­tetvényes gazdálkodást folytató kiskőrösi járásban a havazással, faggyal beköszöntött március szorgos munkában találta a sző­lő-, gyümölcstermesztőket. Kece- len folytatják az új telepítésű ül­tetvények támberendezésének a felállítását, s készítik elő a talajt a tavaszi ültetésre. Járásszerte javában tart a met­szés, a gyümölcsfa ápolása, a tél végi permetezés. Hélyenként meg­kezdődött a hagyományos műve­lésű szőlők nyitása is. Bár ez a munka még nem általános, mert az éjszakai erős lehűlés, a gya­kori hőmérsékletingadozás óva­tosságra inti ánáztáji és kisgaz­daságokat. Kétségtelen, hogy tavaly ilyen­kor már több munkát végeztek el az állami és szövetkezeti gaz­daságok dolgozói, mint most. A következő hetekben kissé össze­torlódik a tennivaló, elhamar­kodni viszont még sem szabad. Tény. hogy ismét elő kell majd venni a talajt tömörítő hengert, és egyéb munkaeszközt, mert sok helyen felfagyott a kalászos ga­bona. A járás mezőgazdasági nagyüzemeiben a korábbinál ma­gasabb követelmények teljesítését tartják szem előtt. A császártöltési Kossuth Tsz szocialista brigádjainak kongresz- szusi munkafelajánlása is ezt bi­zonyítja. A szövetkezet növény- termesztő, állattenyésztő, műszaki ágazatbeli brigádjai év végéig 9 millió forintnál naigyobb összeg­gel növelik a közös gazdaság be­vételét. A Kossuth Tsz növény- termesztési főágazáta az orszá­gosan előirányzott 10—II száza­lék helyett 15 százalékkal emeli a termelési értéket. A császártöl­tési szövetkezet 1979-ben 21 mil­liós tiszta nyereséghez jutott a különböző termelési ágak együt­tes munkájával. A mezőgazdasági alaptevékenység bevétele az elő­irányzott 173 millió Jielyett. 193,6 millió forint lett. . A szövetkezet saját erejéből 10,6 milliót, állami támogatásból 66 millióra. Ezekkel az eredmé­nyekkel a tarsolyában a bajai ÉPFA-kollektíva méltán bizako­dik, hogy hatodszorra is elnyeri a Kiváló Gyár címet. Az egy főre jutó termelési érté­ket az 1978. évi 649 ezer forintról tavaly 718 ezerre növelték. A ter­melékenység tekintetében jóval a vállalati átlag fölött járnak. A ki­tűnő eredmény elérésében a mun­ka és üzemszervezés tökéletesíté­sén kívül kisebb fejlesztések ját­szottak közre. Többek közt élező­gépet, kompresszort és fázisjavító kondenzátort vásároltak a 2 mil­lió 260 ezer forintos gépi beruhá­zási összegből. A műszaki fejlesz-, tésben jelentős szerepük v,olt az újításoknak, köztük a szárny­enyvező és összerakó készüléknek amelyet a tmk József Attila szoci­alista brigádjának tagjai készítet­tek. Az idén növelik, a kereskede­lemnek szállított termékek meny- nyiségét, amivel a lakossági épít­kezéseket segítik. A hatékonyság fokozására a nehéz kézi művele­teket gépesítik, korszerűsítik a szállítást, az anyagmozgatást, s tovább erősítik a munkafegyelmet. A gyár húsz szocialista brigádjá­nak munkaversenyére még inkább támaszkodnak a célok elérése ér­dekében. Az első két hónapban a terv idő­arányos részét megvalósították, te­hát az évkezdet a nehezebb körül­mények ellenére is sikeres volt. A. T. S. 2,3 milliót, hitelből 3,8 milliót költött a termelésének fejleszté­sére, amellyel az idei nagyobb feladat teljesítését alapozta meg. Talajjavítást, ültetvénytelepítést végzett, befejezte az exportfej­lesztő hitellel épített baromfite­lepet, korszerűsítette a takar- múnyüzemét, gépeket vásárolt, bővítette a varrodát, amelynek dolgozói 1979-ben 3200. munkana­pot töltöttek el együttesen a me­zőgazdaságban.1 Mindemellett ele­get tettek a munkaköri kötele­zettségüknek, és 179 ezer ruhát, úgynevezett otthonkát készítettek el az NSZK-beli megrendelő cégnek. A keceli Szőlőfürt Szakszövet­kezet az idén folytatja az V. öt­éves terv befejezd időszakára elő­irányzott ültetvény telepítését. 28 hektár közös, 88 hektár tagsági, de táblás művelésű szőlőt ültet a tagság 1980-ban. A gyümölcsös ' 20 hektáros ültetvénnyel gyara­podik, amelynek alapját ugyan-? csak a szövetkezeti tagság saját anyagi erejéből teremtette elő. A Szólőfürt a közös művelésű terü­Dr. Markója Imre expozéja Korunk a tudományos és tech­nikai forradalom korszaka, amely­ben az émberi társadalom fejlő­dése — nem kis mértékben épp .a tudományos felfedezések révén — rendkívüli mértékben felgyor­sult. E felgyorsult fejlődésnek is az egyik legfontosabb állomása, az atommaghasadás " felfedezése volt, amely történelmileg igen rö­vid időn 'belül új távlatokat nyi­tott az emberiség számára. Ma már az atommagfizika és az atomtechnika eredményei az élet legkülönbözőbb területein haszno­síthatók. Az atomenergiának azon­ban mindenekelőtt az energiaellár fásbán van kiemelkedő szerepe. Mindenki tudja, hogy a termelés és ezzel a társadalmak fejlődése szempontjából elemi szükséglet az energia biztosítása. Ennek megfe­lelően az energiaszükséglet — s különösen a villamosenergia­szükséglet — mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országokban foly­tonosan növekszik. A hagyomá­nyos energiaforrások viszont*— mint amilyenek a szén, a kőolaj, , a földgáz — nem kimerithetetle- nek, s már a jelenlegi igényeket létén a kalászos gabona, a kukori­ca, ,a lucerna, az olajretek, vala-. mim a paradicsom, a szőlő, az alma, a körte terméshozamát, az állattenyésztési ágazatokban pe­dig a juhászat, a csibe-, valamint a víziszárnyas-nevelés eredmé­nyét növeli a korábbit meghala­dó mértékben. A bócsai Petőfi Tsz a Kiskőrösi Állami Gazdasággal közösen 120 hektáros ültetvényt telepít ösz- szefüggő táblában, amelynek majdani termését az állami gaz­daság bócsai borászati kombinát­ja dolgozza fel. A saját anyagi erőforrással, a bankhitellel és az állami hozzájárulással együtt a Petőn Tsz-nek 13 millióba kerül a szőlőtelepítés. A közös gazda­ság a juhászat és a baromfitar­tás fejlesztésével igazodik a he­lyi adottságokhoz. 1980-ban 970 tonna baromfit, 30 tonna vágó- juhot, 80 tonna gyapjút értékesít, és a szövetkezet termelési értéke 37 millió forintra emelkedik a Petőfi Tsz üzemi terve szerint. K. A. sem képesek teljes mértékben ki­elégíteni. Az atomenergiával kapcsolatos tudományos kutatások, s ezek eredményeinek . gyakorlati hasz­nosítása, hazánkban is jelentős fejlettségi szintet ért el. A kuta­tásokban nemzetközileg is elis­mert eredményekkel rendelke­zünk. E fejlesztésben kétségtelenül új szakasz kezdetét jelenti a 440 me­gawattos egységekből felépülő, összesen 1760 megawattra terve­zett paksi atomerőmű építése. En­nek a valóban rendkívüli szellemi és anyagi erőfeszítéseket igénylő beruházásnak a megvalósítása 1985-re, túlzás nélkül kiemelkedő eseménye lesz energiahordozók­ban viszonylag szegény, ugyanak­kor a társadalmi és gazdasági vi­szonyokat illetően dinamikusan fejlődő országunk életének. Az atomenergiának ez a békés célú és egyre bővülő alkalmazása az emberiséget —- s hazánk pol­gárait is — nagy reményekre jo-. gositja fel. Ugyanakkor kár len­ne hallgatni arról, hogy az egyes emberben a tudománynak és a technikának ezek a csodálatos vívmányai aggodalmat is kelte­nek. És ezúttal nem csupán az újtól, az ismeretlentől való általá­nos emberi, félelemről van szó. A II. világháborút követően ezért is vált a békét óhajtó népek harci programjává az atomfegy­ver-kísérletek leállításának, vala­mennyi atomfegyvérkészlet meg­semmisítésének, az atomfegyver- gyártás szigorú eltiltásának, az ál­talános és teljes leszerelés megva­lósításának a követelése. A Szov­jetunióval — mely e harc élén áll — s a baráti szocialista országok­kal együtt a Magyar Népköztársa­ság külpolitikájának is egyik ve-, zérlő elve e célok elérése. Az aggodalom okai között szól­ni kell arról is, hogy az emberek jól tudják: az atomenergia társa­dalmi hasznosítása — mint min­den új és korszerű technológia alkalmazása — bizonyos kocká­zattal is jár. S mivel e 'kockáza­tot, magyarul a veszély mértékét a laikus közvélemény sokszor haj­lamos eltúlozni, ezért nem egy­szer — például egyes nyugati or­szágokban — az indokoltnál lé­nyegesen nagyobb a félelem. Mi is az igazság e kérdésben? Rövi­den megfogalmazva az, hogy á ve­szélyesség mértéke csupán poten­ciálisan nagy, a konkrét veszélyes­ség viszont — természetesen ma­ximális Szakszerű és igen gondos tevékenység esetén — más, ha­sonló értékű technológiákhoz ké­pest ténylegesen csekély. A paksi atomerőmű a békés cé­lók szolgálatában ilyen biztonsági színvonalon fog állni, s ennek egyik garanciális jellegű biztosí­téka lesz — a képviselő elvtársak hozzájárulása esetén — a most beterjesztett javaslat törvénybe iktatása is. A törvényjavaslat az atomener­gia alkalmazásának valamennyi területét átfogja; rendezi a radio­aktív anyagok és készítmények, a nukleáris anyagok előállításával és felhasználásával az e tevékeny­ségeket szolgáló berendezések és létesítmények létrehozásával és működtetésé vei,, az ionizáló sugár­zást létrehozó berendezések előál­lításával és üzemeltetésével kap­csolatos összes kérdéseket. A törvényjavaslatból a követ­kező lényeges rendezési elveket emelném ki: Tavaszi előkészületek a mezőgazdaságban • Előkészület a vegyszeres növényvédelemre. 1. Már említett nemzetközi tö­rekvéseinkkel összhangban a ja­vaslat deklarálja, hogy a Magyar Népköztársaságban — a nemzet­közi szerződésekben vállalt köte­lezettségeinknek megfelelően —, az atomenergia csakis békés cé­lokra alkalmazható. Tilos az atom­energiát nukleáris fegyverek vagy egyéb tömegpusztító eszközök cél­jára felhasználni. 2. Hazánkban az atomenergia alkalmazásának, az azzal össze­függő tudományos kutatásnak és fejlesztésnek az egész társadalom érdekét kell szolgálnia. Ennek egyik alapvető biztosítéka, hogy az atomenergia alkalmazási köré­be tartozó anyagok, berendezések, készülékek, készítmények, létesít­mények általában társadalmi tu­lajdonban vannak, s az ezekkel való kereskedelem az állam mo­nopóliuma. 3. Az atomenergiát az emberi élet és egészség, az emberi kör­nyezet, valamint az anyagi javak maximális biztonságának szem előtt tartásával szabad alkalmaz­ni. Úgy kell hasznosítani, hogy ne jöhessen létre ellenőrizhetetlen és szabályozhatatlan nukleáris lánc­reakció, a lakosságot és az embe­ri környezetet ne érhesse káros szennyeződés, az esetleges üzem­zavarok pedig tervszerűen eíhá- ríthatók legyenek. Hangsúlyozni kívánom, hogy persze a törvényjavaslat csak az' atomenergia biztonságos alkalma­zásával kapcsolatos fő követelmé­nyeket, legáltalánosabb szabályo­kat határozza meg. Ezekről a kér­désekről bővebben szól a végre­hajtási rendelet, amely — egye­bek között — előírja például a sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott dolgozók rendsze­res sugárvédelmi ,és egészségügyi ellenőrzését, a rendkívüli esemény esetén teendő konkrét intézkedé­seket, vagy a nukleáris és radio­aktív anyagok biztonságos őrzésé­nek módozatait. 4. Az atomenergia alkalmazása során a biztonsági követelmények maradéktalan érvényesítése mel­lett is keletkezhetnék károk. A törvényjavaslat ezért ’rendelkezik a felelősség és kártalanítás kér­déseiről is. Ennek során abból in­dul ki, hogy ,az atomenergia kü­lönböző fajta felhasználása eltérő veszéllyel járhat, s így a felelős­séget és kártalanítást differenci­áltan kell szabályozni. 5. Az atomenergia alkalmazásá­nak irányítása, ellenőrzése és a tervszerű fejlesztése a törvényja­vaslat szerint a Minisztertanács feladata. Ez á rendelkezés bizto­sítja a különböző minisztériumok és országos hatáskörű szervek ha­táskörébe tartozó sokrétű tenni­valók megtervezésének és végre­hajtásának megfelelő összehango­lását. A Minisztertanácsot e fel­adata ellátásában mindenekelőtt az Országos Atomenergia Bizott­ság támogatja, amely a kormány tanácsadó és véleményező, ható­sági feladatokat koordináló és el­látó, valamint ellenőrző szerve. 6. Az atomenergia békés célú és biztonságos alkalmazásában lé­nyeges szerepe van a nemzetközi együttműködésnek. Számunkra különösen jelentős a KGST-orszá- gok ilyen irányú együttműködé­se, amely az atomenergia felhasz­nálásával kapcsolatos tudományos kutatásokra éppúgy kiterjed, mint az atomerőművek építésének, az atomerőművi energiatermelésnek a gyakorlati kérdéseire, sőt az atomenergia alkalmazásával kap­csolatos ipari háttér kiépítésének egész problematikájára is. Természetesen együttműködé­si készségünk fennáll más orszá­gok vonatkozásában^ és ezért tá­mogatjuk az olyan szervezetek te­vékenységét* is, mint amilyen a Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség. Ezt kívánja kifejezésre juttatni a törvényjavaslat, amikor a kö­vetkezőket mondja: „A Magyar Népköztársaság az atomenergia békés célú, biztonságos- alkalma­zását nemzetközi szerződések ke­retében való együttműködéssel is elősegíti”. Amikor a Minisztertanács meg­bízásából és nevében beterjesztem az atomenergiáról szóló törvény- javaslatot, befejezésül annak a meggyőződésemnek szeretnék hangot adni, hogy e javaslat — el­fogadása esetén — eredményesen szolgálja majd az atomenergia mind szélesebb körű, békés hasz­nosításának ügyét szocializmust építő hazánkban, a Magyar Nép- köztársaságban. Az igazságügy-miniszter előter­jesztése után dr. Vida Miklós, a törvényjavaslat bizottsági előadó­ja emelkedett szólásra. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy törvénykezésünk" mindig ki­emelten foglalkozott a környezet- védelem, a bioszféra megóvásának kérdésével, így az atomenergia ésszerű felhasználásának szükség- szerűsége indokolja az atomener­giáról szóló törvény megalkotását. Ezután Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szólalt fel. Szekér Gyula Az atomenergia felfedezése. — azt hiszem, méltán mondhatjuk — korunk egyik legnagyobb hord­erejű tudományos eredménye. Ezt az új hatalmas energiát azon­ban elrettentő körülmények kö­zött ismerte meg az emberiség. Hirosima és NagasZaki borzal­mas pusztulása, az imperialista atomzsarolás, majd a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzés előbb félelmet, majd világméretű felháborodást váltott ki. A Szov­jetuniónak köszönhétő, hogy ha­talmas anyagi és szellemi erők mozgósításával rövid idő alatt olyan nukleáris ütőerőt hozott létre, a béke fenntartása érdeké­ben, amely hatástalanította az beszéde atomzsarolás politikáját, és lehe­tővé tette, hogy kellő figyelmet fordítsanak a békés célú alkalma­zásokra. Az atommagban rejlő hatalmas energiának a népek ja­vát, az anyagi termelés növekvő energiaszükségletének kielégítését kell szolgálnia. A nukleáris fegy­verek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem akadályoz­hatja meg ennek az új energia- forrásnak a maximális hasznosí­tását a békés gazdasági építő- munkában, a népek életszínvona­lának emelésében. A Szovjetunió és a szocialista országok évtizedek óta küzdenek (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom