Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 1. KÖZELEBB A GYAKORLATHOZ Korszerűsített oktatás a kertészeti főiskolán Kertész üzemmérnöki diplomát ezentúl már csak Kecskeméten szerezhetnek az egyetem főiskolai karának hallgatói. A gyöngyösi és a nyíregyházi — társ — főiskolákon az oktatás megszűnt. Az üzemmérnökök képzésében az elkövetkező években szerves egységet alkothatnak a kar oktatói és a városban működő kertészeti kutatóintézetek munkatársai. Közös munkájuk eredményeként a legkorszerűbb technológiákat sajátíthatnák el. s azokkal az eljárásokkal birtokukban — melyek egyelőre csak a szakirodalomból Ismertek — kezdhetik munkájukat az üzemekben. A megyében az állami és a szövetkezeti közös gazdaságokat látogatva a szakemberek és a gazdaság vezetői — nem panaszként — állítják, hogy gyakori az az eset, amikor a fiatal üzemmérnökök viszonylag keveset tudnak változtatás nélkül felhasználni a főiskolán ■megszerzett ismeretekből. Dr. Sohajda Imrével, a kecskeméti főiskolai kar tanulmányi igazgatóhelyettesével beszélgettünk arról, mit tesznek azért, hogy a végzett hallgatók minél rövádebb idő alatt teljes értékű tagjai legyenek a gazdaság, vagy üzem termelést irányító kollektívájának. Az igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint csaknem minden harmadik, ‘ negyedik évben az adott kor követelményeihez igazodó tantárgyi programváltozásokat kell végrehajtani, tgy az 1977-es, 1978-as tanévben a főiskolai karon elkészítették a kertész üzemmérnökképzés új tantervi irányelveit és programját. Elsősorban a szakosodás ésszerű mértékét kívánták megközelíteni a — kertészeti enciklopédia — tantárgy bevezetésével, mely lehetővé teszi, hogy a hallgatók, négy féléven keresztül, a választott fő szak-, zöldség-, szőlő-, dísznövény- és gyümölcstermesztés — mellett a többi ágazat tudományába is bepillantást nyerjenek. Továbbá célkitűzésük, hogy olyan tárgyakat, mint például a számítástechnika, amely egyre inkább tért hódít a mezőgazdasági termelés irányításában is, nem új tantárgy keretében oktatják, hanem a matematika, az Uzemgaz- daság, illetve a szaktantárgy anyagába szervesen beépítve. Ez csak az oktatók és tanszékek ösz- szehangolt, együttes munkájával valósítható meg. Az egyik legfontosabb tárgyként a továbbiakban az üzemi gyakorlatot veszik figyelembe, ami növeli a hallgatók „üzemérettségét”. Programjának pontosítását és továbbfejlesztését tanszékenként, szakonkénti bontásban jelenleg is folyamatosan végzik. Az üzemi gyakorlat érdemjegye a következőkben az állam- lamvizsgánál súlyozottabban érvényesül. Az újonnan kidolgozott-számonkérési rendszerben az érdemjegyek kialakításánál az ismeretet, jártasságot és a készség fokozatait veszik figyelembe. Egységes értelmezést kapott az évközi folyamatos számonkérés, az úgynevezett tesztrendszer. Az oktatás korszerűsítésével egyre nagyobb súlyt helyeznek a szemléltető anyagra. Különösen nehéz feladat elé állítja az üzemmérnökképzésben az oktatókat a magyar mezőgazdaság ösz- szetettsége és sokrétűsége, hiszen nincs az országban két olyan mezőgazdasági üzem, mely hasonlítana egymáshoz. Ezért az oktatófilmek, diák segítségével tudják a hallgatókkal mind szélesebb körben megismertetni a különböző felszereltségű üzemek típusait. A tananyag tartalmi egységesítésével párhuzamosan, figyelembe, véve azt is, hogy — a nyíregyházi és a gyöngyösi kertészképzés megszűnt —, Kecskemét lett az üzemmérnökképzés országos központja, 1979 tavaszán oktatási feladataik hatékonyságának javítására és a tanszékek között személy- és tantárgy-átcsoportosítást hajtottak végre. Az újonnan érkezett oktatók rövid idő alatt beilleszkedtek a kecskeméti „légkörbe”. A főiskolai kar az általuk hozott hasznos tapasztalataikat kamatoztathatja. S végezetül az igazgatóhelyettes a félévi vizsgák eredményeit ismertetve elmondta, hogy az előző évek gyakorlatával szemben a tanszékek az új tantervi programnak megfelelően egyértelműen • tudták -megfogalmazni speciális oktatási-nevelési ‘ feladataikat, ami munkájuk hatékonyságát javította. —r —r HÁZUNK TÁJA Palántanevelőknek KÜLDÖTTEK A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE A csoport- vezető Derűs, kiegyensúlyozott fiatalember Juhász Géza, a Petőfi Nyomda harminchárom éves kéziszedd csoportvezetője. Higgadtan, határozottan irányítja tizennégy tagú csoportjának munkáját, miközben maga is serényen dolgozik. Olyan benyomást kelt, mint akinek az életben minden sikerült, amire eddig vágyott. Valóban így van ez? — kérdeztem -tőle. — Ha nem is minden köny- nyen, de sok vágyam teljesült már, sőt azon felül is meglepetésként — válaszol mosolyogva. — Például ez az esztendő is így kezdődött. Nagy megtiszteltetés ért azáltal, hogy küldött lehettem a kecskeméti városi pártértekezleten. Arra azonban álmomban sem mertem volna gondolni, küldött leszek a megyei pártértekezleten is. Nagyon nagy eseménynek tartom ezt életemben. — Végiggondolta már, hogy mit jelent ez önmaga és a környezete számára? 1 — Igen, már többször is az utóbbi napokban. Ne vegye azonban rossz néven, ha egy kicsit visszatekintek eddig eltelt életemre, mind a szakmai, mind a politikai tevékenységemre. Ez a számvetéshez tartozik, ezt teszem mostanában. Apám késes kisiparos, de nekem az ő foglalkozásához semmi kedvem sem volt. A nagybátyám nyomdász, s ő beszélt nekem ennek a szakmának a szépségéről. Itt a Petőfi Nyomdában töltöttem tanulóidőmet, kéziszedő lettem. Csupán két évig voltam innen távol. — Nagykőrösön, ahol születtem. a konzervgyár nyomdájában helyezkedtem el. Ám csak azért, mert nem vplt lakásom. Feleségemmel — aki szintén nyomdász, és itt dolgozik a kecskeméti nyomdában — gyűjtöttük a pénzt és építettünk egy családi házat Kecskeméten. Ahogy kész lett, újra visszajöttem a Petőfi Nyomdába, mert igazán itt érzem jól magamat. — S hogyan került kapcsolatba a politikai munkával? — A honvédségnél KISZ szervező titkár, voltam. Sokat kellett foglalkoznom társaim nevelésével. 1969-ben .vettek fel a pártba. A Petőfi Nyomdában információs tevékenységgel bíztak meg. A pártcsoportbizalmiakkal és a párt- titkárral tartottam a kapcsolatot. 1973-ban beválaszoftak a pártvezetőségbe, s az ifjúsági nevelőmunkát bízták rám. Magam is fiatal voltam, nagy kedvvel végeztem ezt a feladatot. A nyomdában 1975-ben két pártalapszervezet jött létre, és megalakult az üzemi csúcsvezetőség, amelynek szervező titkára lettem. Feladatom a nevelés, a pártépítés, a mozgalmi ünnepségek szervezése lett. Jól tudtam hasznosítani a honvédségnél szerzett szervező titkári tapasztalataimat. Természetesen itt más módszerekre volt szükség. Sokat számított a személyes példamutatás. Megtanultam, hogy ha társadalmi munkát, vagy ünnepi megmozdulást szervezek, én min- ] dig az elsők között kell, hogy le- j gyek. S hogy minél többhöz értsek. elvégeztem a gimnáziumot, s leérettségiztem, öthónapos! pártiskolát végeztem, valamint I szakmafelújító tanfolyamot. — Mit vár a megyei pártérte- j kezel ettől? — A városi pártertekezleten ! nagyon sok érdekeset, hasznosat I hallottam. Túllátok most már az üzem kerítésén, megismertem a J várospolitika eredményeit, gond- 1 jait. A megyei pártértekezleten j látóköröm még tovább szélese- ! dik. Munkahelyemen ezután már I az összefüggések ismeretében tu- I dók beszélni mindarról, ami Kecskemét, Bács-Kiskun megye, sőt azon túl az ország politikai, gazdasági és kulturális .életében történik, Az utóbbit azért is em- ■ lítéttem, mért nyomdánk igen sok tankönyvet, kulturális kiadványt1 készít. S nem kevés az, hogy a nyomda dolgozóival, kommunis- ' táival mindezekről szót tudok I majd érteni. N. O. Az iskola- igazgató A XI. pártkongresszus után a 3600 lélekszámú Császártöltésen a helyi oktatási, közművelődési intézmények fejlesztését tartották az egyik fő feladatnak. A dicséretes munka eredménye számottevő. Állami támogatás és a társadalmi összefogás folytán olyan mértékű iskolabővítést végezhettek Császártöltésen, hogy elegendő helyiség van a szaktantermes és egy műszakos oktatásra. Délután nem kell iskolába járniuk a tanulóknak. A múlt évben épült fel az iskola udvarán a tornaterem, valamint a tanuszoda. Mindkettő igen jó szolgálatot tett már eddig is a fiatalság testnevelésében, s a felnőttek testedzését is előmozdítja. A községi művelődési ház átalakítása, felújítása, az intézmény tartalmasabb működését segítette elő. Császártöltésen az oktatási, művelődési intézmények fejlesztésére végzett közhasznú munkának, társadalmi összefogásnak a szervezője, irányítója a községi pártvezetőség. A népfronttal, a helyi tanáccsal, az ipari és a mezőgazdasági szövetkezettel együttműködve, a lakosság széles körű támogatásával sikerült megsokszorozni a község anyagi erőforrásait. így valósulha-. tott meg több létesítmény. Az iskolai tornaterem csaknem 3 millióba került. Ebből a költségből 1,8 millió volt a megyei tanácsi hozzájárulás. A többit a helyi összefogásból a lakosság társadalmi munkájával, a vegyesipari szövetkezet, valamint a Kossuth Tsz közreműködésével teremtették elő. Hasonló volt a helyzet az uszoda építésénél is. — A tanuszoda építésekor úgyszintén a lakosság támogatását élveztük és éreztük — mondja Mária István iskolaigazgató, a községi pártvezetőség titkára. — Nyaranként a tanulókat az iskolabusszal’rendszeresen elvittük testnevelő tanár kíséretében, úszásoktatásra Kiskunhalasra. A gyerekek ezt igen megkedvelték, és maguk is azon voltak, hogy minél előbb felépüljön nálunk a tanuszoda. Di- ä ákkorunkban mi még a Dunavöl- ' gyi' focsatói'riábhn' fürödtünk, rtia ' —már ere aikgp^g^gb.g.^ybte,, Bfzvj^, f a helyi összefogás, a társadalmi munka erejében, az idén tetőzetet ' szeretnénk építeni az uszoda fölé, hogy egész éven át lehessen használni. Társadalmi közreműködéssel egészítettük ki iskolánk szemléltető eszközeit. A biológiai, földrajzi szaktanterem felszereléséhez a császártöltési vadásztársaság nyújtott segítséget. A környéken elejtett apró- és nagyvadak, madarak csontvázából, kikészített, kitömött bőréből, trófeáiból ajándékozott gyűjteményt a szertárnak. A szemléltető eszközökből a járás valamennyi általános iskolája kapott. A helyi vadásztársaság, valamint az erdészet a diákok környezetismereti oktatásában, természetvédelemre nevelésében úgyszintén segítséget nyújtott. A Császártöltéshez közeli parkerdő lett ennek a színhelye, ahol a tanulók madáretetőket,, fészekodúkat állítottak fel és gondoznak. Ugyanezt lehet találni az iskola környékén, valamint a szakköri munkában részt vevő gyerekek otthonában is. Községszerte mind többen óvják, gondozzák a hasznos madarakat, s a ház körüli kertekben egyre kevesebb a férges gyümölcs. A természetjáró szakkör tagjai fellépnek a szemetelők ellen, rendszeresen összegyűjtik, s elégetik a hulladékot. Mindennek végső soron az egész lakosság hasznát látja. Gyarapodik és szépül Császártöltés annak a helyi összefogásnak eredményeként, amelynek cselekvő részese a lakosság, az ifjúság és a felnőttek egyaránt. '' Márin Istváfi'"°>lSK’óícltgá'£gátó, .községi, párttitkát .a .kiskőrösi járási pártértekezleten megválasztott küldöttként vesz részt a megyei pártértekezleten. K. A. Az eredményes zöldségtermesztés feltétele az életerős, egészséges palánták nevelése. Palántanevelő ágynak olyan területet válasszunk, ahol a talaj jó minőségű, kártevőktől mentes és gyomirtó szerrel nem szennyezett. Ha a termesztés több éven keresztüV ugyanazon a helyen történik, talajfertőtlenítést kell végeznünk. E célra jól felhasználható a formalin, amely jó gomba-, baktérium-, rovarölő hatású, sőt a csírázó gyommagvakat is kiirtja. A frissen fellazított talajra négyzetméterenként 9 liter vízhez egy liter 40 százalékos formaiint adunk, majd 2—3 napig fóliával borítjuk a talajt. A for- malingőzök a kultúrnövényeket is kiirtják, ennek elkerülése miatt a kezeléstől számított 2 hétnél előbb ne vessünk, és 3 hétnél Szakkönyvek A szarvasmarha, a sertés, a juh, a baromfi, a vágógalamb és a nyúl háztáji tartásának és tenyésztésének legfontosabb tudnivalóit dolgozza fel a szerző, kérdés-felelet formájában. A fajták, a keresztezések, a tartás, a takarmányozás, az állathigiénia és az értékesítés valamennyi számottevő kérdését számba veszi a szerző. felsorolva egyúttal a használatos, illetve kapható leglényegesebb fertőtlenítőszereket, a takarmánykiegészítőket, valamint a háztáji állattartáshoz szükséges eszközöket és berendezéseket. Jól forgatható, ügyes zsebkönyv Gonda Irén műve az 1000 kérdés, 1000 válasz a ház körüli állattartásról című kiadvány. „Hazánk szőlőterületének mintegy 60 százaléka kisüzemi, illetve háztáji szőlő. Ezenkívül sok tízezer házikertben termesztenek szőlőt, nemcsak a belőle remélhető haszon miatt,. hanem azért is, mert a szabad idő eltöltésének egyik legegészségesebb, testet-lel- ket felüdítő formája. Az utóbbi 20 év alatt a szőlő- termesztés területén is meggyorelőbb ne palántázzunk a formáimnál fertőtlenített talajba. Ha talajfertőlenítést formaiinnal nem végzünk, a talajlakó kártevők ellen használjuk a Basudin 5—G 2—3 grammját négyzetméterenként. Lehetőleg bolti fémzárolt csávázott magot vessünk. A kelő, növekvő növényeket a palántadőlés kórokozójától kell megvédenünk. A palántaágyakat öntözzük meg Zineb 80 WP 0,5 százalékos, vagy Zineb 80 WP 0,5 százalékos + Chinoin Fundazol 0,08 százalékos, esetleg a Dithane M—45 + Chinoin Fundazol 0,3 százalékos oldatával. A betegségek elkerülése érdekében szellőztessünk, ritkábban öntözzünk, és a talaj felső rétegét tartsuk laza állapotban. Ügyeljünk a növények harmonikus tápanyagellátására is. kistermelőknek suit a fejlődés. Az újabb eredmények nagy részét saját kis gazdaságomban próbálom ki, és csak azokat építem be könyvem újabb — immár tizenkettedik — kiadásába, amelyek beváltak, és amelyeket a kistermelők is használhatnak. Nem azért beszélek kistermelőkről, mintha azoknak másképpen kellene termeszteniük a szőlőt, mint a nagyüzemben. A nagyüzem mérete, anyagi, műszaki és technikai ellátottsága következtében főképpen technológiájában tér el a kistermelőétől. A szőlő- termesztés és borkezelés alapelvei azonban mindenütt azonosak. A termesztés fáradságos, de egyúttal örömet jelentő munkájának betetőzése a szép csemege- szőlő és a jó bor. Kívánom, hogy könyvem segítségével az olvasó létesítsen gazdagon díszlő szőlőt, és egészségben, örömmel élvezze annak termését.” Részlet Pro- hászka Ferenc Szőlő és bor című könyvéből, amelyet félmillió példányban jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. Bányakocsi Veszprémből A bauxitbányászok újítása alapján a Veszprémi Bakony Művek vállalkozott azoknak a kiegészítő berendezéseknek a gyártására és szerelésre, amellyel megoldható a föld alatti munkahelyeken a korszerű személy- és anyagszállítás. Az olyan bányákban ugyanis, ahol a csillék helyét már a szálítószalagok vették át, egyre nagyobb gondot okoz a termelés eszközeinek néha több kilométeres szállítása, és a munkásokat is fárasztja a hosszú gyaloglás. Minthogy a föld alatt a külszínen használatos dízelberendezések nem■ alkalmazhatók, mert szennyezik az aknák, járatok levegőjét, a Fejér megyei Bauxitbánya Vállalat kincses bányájának dolgozói megfelelő kiegészítő berendezéseket terveztek. Az újítás lényegében az IFA-Multicar típusú kis teherautó megfelelő átalakításán, kiegészítésén alapul. A veszprémi gyár a tervek szerint az új bányakocsí- ból évente 50-et ad át a bányáknak. (MTI) T úzokrezer vá tűm Létrejött hazánk második tú- zokrezervátuma, a ritka madarak dunántúli génbankja a Fejér megyei Sárréten, ahol ősi környezetükben élnek, fészkelnek a nagytestű, védett madarak. Számuk az utóbbi években megnőtt, s jelenleg már hatvan fölött van. Védelmükre együttműködési megállapodást kötött a Magyar Madártani Egyesület Fejér megyei csoportja és a területen gazdálkodó Sár- szentmihályi Állami Gazdaság. A megállapodás célja, hogy összehangolja a természet-, illetve madárvédelem, valamint a mezőgazdasági gazdálkodás érdekeit, továbbra is megfelelő körülményeket biztosítson az értékes túzokállomány gyarapodásához. (MTI) i Önköltségcsökkentő újítások • Juhász Sándor és Bertus Péter szerszámlakatos a rugóskapagyártó gépsor részegységeit szereli a kecskeméti gyárban. — Nem panaszkodhatunk a múlt évi eredményeink miatt — mondta legutóbbi beszélgetésünk alkalmával Hugyecz Pál, a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — Árbevételünk 1 milliárd 582 millió forint volt, 15,8 százalékkal több mint 1978-ban. A termelékenység 10,4 százalékkal nőtt és az egy munkásra jutó nyereség is 6,1 százalékkal magasabb lett az előző évinél. Külön örülünk annak, hogy egyre inkább „napvilágra kerülnek” a szellemi tartalékok, dolgozóink közül egyre többen foglalkoznak újításokkal. Nem utolsósorban ennek eredményeként növekedett a termelékenység is. Tavaly például száztizennégyen 74 újítást adtak be. Ezekből 42-öt elfogadtunk, 36-ot pedig már jó eredményekkel hasznosítunk. Az egyéni újítók mellett szocialista brigádok, tagjai közösen törik a fejüket, hogyan tudnák a termelékenységet növelni új eljárások bevezetésével, vagy különböző célgépek alkotásával. Pető Ferenc technológus például vállalatunk egyik legszorgalmasabb újítója, az utóbbi néhány év alatt hét újítást nyújtott be. Ezekből négyet kiváló eredményekkel alkalmazunk, évente mintegy fél millió forinttal csökkentve az önköltséget. Igen jelentősek azok a technológiai módosításai, amelyek alkalmazásával a kombinátorok gyártása meggyorsult. Ugyancsak ebben nyújtanak segítséget az általa konstruált célgépek, közöttük a körhegesztő. Korábban a kombinátorokhoz a léces henger hegesztése hat percig tartott, az újítással viszont ezt a műveletet jobb minőségben 2,5 perc alatt lelhet elvégezni. Ha azt vesz- szük, hogy egy kombinátorhoz 32 ilyen henger szüksége^ és ezeknek mindkét végét hegeszteni kell, akkor látjuk, hogy milyen nagy az időmegtakarítás. A termelést segítő újítások mellett a szellemi kapacitás tartalékainak felhasználást más módon is sok segítséget jelent, különösen importmegtakarítá9ban. A kiskőrösi gyáregységünkben Rau kombinátorokhoz szükséges rugóskapákat gyártó gépsort helyezünk! üzembe, várhatóan április elején.! Néhány szót az előzményekről, A! kombinátorok hagyományos és ke-j resett termékeink. Évente jelentőst devizáért szereztük be hozzájuk! a rugóskapákat. Mi lenne, ha magunk. gyártanánk ezeket? A gyártógépsor is mintegy 15 millió devizaforintba került volna, éppen ezért elhatároztuk, hogy magunk oldjunk meg elkészítését. Műszaki kollektívánk nekilátott a tervezésnek, a műhelyekben megkezdődött az alkatrészek legyártása és 10 millió forintért lesz egy olyan gépsorunk, amely a külföldivel azonos minőségű rugóskapák előállítására lesz képes. így nem kell kiadnunk külföldi valutát, s forintba átszámolva, 5 milliós megtakarítást érünk el. ' 1 O. L. t t 1
