Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1910. március 4. BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET (Folytatás az 1. oldalról.) sorsproblémája a többi között az, miként tudunk megfelelni a nagyobb gazdasági követelményeknek. Ez minden nemzeti önértékelés alfája és ómegája. S ezzel összefüggésben hadd'szóljak arról, hogy nem kisebb feladat most megfelelni a jelen helyzetben a gazdasági követelményeknek, nem kevésbé nemzeti feladat, össznépi ügy, mint amilyen nemzeti és össznépi ügy volt annak idején a földek felosztása, a gyárak államosítása, a későbbiek során a szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom kialakítása és megszilárdítása, vagy még később a termelőerők fejlettsége folytán tovább lépni a gazdaság- irányítás rendszerében. A gazdaságirányítási rendszer kimunkált elveinek megvalósítása ma nemzeti sorskérdés. Magasabb szintre emelni, hatékonyabbá tenni egész gazdálkodásunkat — ez nemzeti ügy, s ha úgy tetszik a szocialista hazafiság leginkább napirenden levő, legfontosabb eleme. Befejezésül, a pártértekezleten elhangzottakra is reagálva, ezeket mondotta Győri Imre: — Egyetértek azokkal, akik a megye fejlődéséről szólva hangoztatták Bács-Kiskun mezőgazdaságának a szerepét. Hatalmas fejlődést ért el a megye az ipar területén, s a kultúra, a tudomány területén is, de legnagyobb előrehaladás mégis a mezőgazdaságban történt. Bebizonyosodott, hogy egy területet a mezőgazdaság is felemelhet, természetesen nem kizárólagosan, hanem arányosan az iparral együtt. Bebizonyosodott itt, Bács-Kiskun megyében, hogy milyen hatalmas erőt jelenthet a közösségi, a szocialista mezőgazdaság, ami megteremti az alapját az élelmiszer-gazdálkodásnak is. Hadd emlékeztessek Kádár elvtárs gondolataira, amikor az egyik TOT kongresszuson kifejtette, hogy abban a világméretű versenyben, amit az imperializmussal történél-' mileg hosszú időszakon át vívunk, nagy szerencsénk, hogy nyersanyagokban, energiahordozókban nagyjából és egészében egyensúlyt tudtunk teremteni a velünk szemben állókkal, a tőkés világgal. Egyensúlyt tudtunk teremteni és nem engedjük megbóntani a katonai területen sem az erőviszonyokat. Van azonban egy terület, amelyik egyré inkább stratégiai területté válik. Az élelmiszer-termelésben az imperialisták egyelőre fölényben vannak, és a szocialista országok nem engedhetik meg, hogy ezt fegyverként használják fel ellenük, tehát fokozottabb jelentőségűvé válik számunkra az élelmiszer-termelés fejlesztése. Es bár itt problémák, helyileg jobban látható és érzékelhető gondok is jelentkeznek, meg vagyok arról győződve, hogy az össztársadalmi érdek és a területi érdek, az egyéni érdek és a csoportérdek helyes rangsorolása a társadalmi egységet szilárdítja. Engedjék meg, hogy a Központi Bizottság nevében és a magam nevében is köszönetét mondjak az elmúlt öt esztendő eredményes erőfeszítéseiért és további sikeres munkát kívánjak a megye kommunistáinak. a megye egész lakosságának — fejezte be felszólalását Győri Imre elvtárs. Balázs-Piri Erzsébet, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát szakmunkása — A megye legnagyobb mezőgazdasági üzeme, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát küldötteként veszek részt a megyei pártértekezleten — kezdte a felszólaló. — Üzemünk az elmúlt négy esztendő alatt termelési előirányzatát minden évben teljesítette. A kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére is évről évre növekedett árukibocsátásunk. Ez annak köszönhető, hogy kombinátunkban megvalósult a termelőerők magas szintű fejlesztése és koncentrációja, a termelés szakosodása. Elterjedtek az iparszerű technológiák, s a termelési eredmények javulásával együtt erősödött a Bajai Kukoricatermelési Rendszer. A kombinát termelési értéke megközelítette az 1,3 milliárd forintot, az árukibocsátás pedig meghaladta az egymilliárd forintot. Sikereket értünk el a termelés egyes ágazataiban a XI. kongresz- szus óta. Búzatermelésben 1978- ban 3400 hektáron közepes termőtalajról 5,5 tonnás hektáronkénti átlagtermést takarítottunk be. Almából évek óta 30 tonnás hektáronkénti termést érünk el. A tejtermelésben tavaly 5 ezer liter fölött volt már a tehenenkénti tejhozam. Évente 7 ezer tonna sertéshúst adunk az államnak. Az ország 13 megyéjében 130 gazdasággal állunk partneri kapcsolatban, amelyek területe 200 ezer hektár. Termelési technológiánk és szaktanácsadásunk mellett hektáronként 6 tonna kukorica, 4 tonna búza és két tonna napraforgó-átlagtermést értek el. Elismerést szereztünk Bács-Kiskun megyének, a bajai járásnak és a Mezőgazdasági Kombinátnak ezen kívül a Szovjetunióban és Bulgáriában is, ahol módszereinkkel igen jó eredményeket értek el. Eredményeink,, elérésiben nagy szerepé'Van gazdasagunk háromszáz párttagjának. A munkában való példamutatáson túl hozzájárultak a gondolkodás és a cselekvés egységéhez. Kombinátunk párt- és gazdasági vezetése célul tűzte, hogy jelentős segítséget nyújt a háztáji gazdaságoknak a sertéshizlaláshoz. 1977-ben 6300, 1978-ban 13 ezer, 1979-ben pedig már 18 ezer malacot helyeztünk ki háztájiba. Az állomány biztosításán túl az igényeknek megfelelően megoldottuk a jó minőségű táppal való ellátást is. A jövőben az állategészségügyi felügyelet kiterjesztésével és szaktanácsadással is bővítjük a háztáji gazdaságok támogatását. A felszólaló végül saját munkacsapata, a negyven tagú Zrínyi Ilona szocialista brigád kongresszusi munkaverseny-vállalásá- ról szólt. A brigád négyhetes korukig neveli a malacokat. Célul tűzték ki az elhullás további csökkentését. Ha egy százalékkal csökkentik az elhullást, az csaknem ezerrel több malac felnevelését jelenti. Az 1979. évi eredményekkel elégedettek, hiszen 1980- ban az előző évinél 9 ezerrel magasabb az induló állatlétszám. Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára — Sokan mondják, fiatalnak lenni nem bűn és nem erény — kezdte a hozzászóló — egyszerűen állapot, mégpedig kellemes állapot. . Különösen igaz ez a ma ifjúságára, amely békében, szocialista társadalomban, a párt és az egész társadalom figyelmét gondoskodását élvezve készül hivatására, tanul, dolgozik, cselekvő részese fejlődésünknek és élvezője az elért eredményeknek. Ifjúságunk napról napra tetteivel bizonyítja, hogy jól érzi magát szocialista társadalmunkban és dinamikusan fejlődő megyénkben. Magáénak érzi pártunk politikáját, teljesíti kötelességeit. J Ezt követően a párt ifjúsági határozatának végrehajtásáról, eredményeiről szólt, kiemelve az állami, a társadalmi szervek, a munkahelyek, az iskolák és a családok nevelő tevékenységét. Mint mondta, az ifjúságpolitikai határozat szellemében változott az ifjúság megítélése a közvéleményben és pozitívan változott maga az ifjúság is. — A ma ifjúságára is érvényes az a megállapítás, hogy becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti honvédelmi kötelezettségeit és ez az alapja az iránta megnyilvánuló bizalomnak. Érdeklődik a politikai, a gazdasági és kulturális kérdések iránt. Politikai, világnézeti arculata jó irányban, de ellentmondásos, bonyolult folyamatokon keresztül fejlődik. A tudatformálásról szólva a felszólaló hangsúlyozta, hogy fontos az ideológiai nevelőmunkában a párt több mint hat évtizedes harcának, pozitív és negatív tapasztalatainak, a szocializmus építésében élért eredményeinknek és gondjainknak megismertetése. A Kommunista Ifjúsági Szövetségben arra nevelik a fiatalokat, hogy legyenek aktívak a közélet minden területén. Az ifjúság döntő többsége számára természetes, hogy a jobb és a minőségi munka a nagyobb anyagi jólét forrása. Igazságérzetüket azonban bántja, hogy egyesek ■ nyerészkednek, meggazdagodnak. Ez az önzés szellemét táplálja. E vonatkozásban jelentősebb munkát kell kifejteni. A továbbiakban a gyermekintézmények építésében megnyilvánult társadalmi összefogásról szólt, majd azokról a feladatokról, amelyek megoldása tovább enyhíti a fiatalok lakásgondjait. A KISZ tevékenységéről szólva hangsúlyozta, hogy központi helyet foglal el a kommunista jelleg erősítése. — Követelményként támasztottuk, hogy a KISZ-tagok számára a mérce a munkában, a termelésben, a haza védelmében való helytállás legyen. Szinte valamennyi közösségünk e szerint értékeli, minősíti tagjai tevékenységét. Befejezésképpen az ifjúság tár- sadalmimunka-akcióiról, az építőtáborokról, a felsőfokú és a középfokú . tanintézetekben végzett munkáról beszélt a KISZ megyei bizottságának első titkára. Sztanojev András, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkára Több más gazdasági egységünknél is történt előrelépés a termékszerkezet korszerűsítésében. Azt tapasztaljuk, hogy a szabályozó rendszer változása és a termelői árrendezés hatására e tevékenység felgyorsult. Vannak azonban gondjaink is. Néhány gazdasági egységünknél feszültségek jelentkeznek; a feltételrendszert, a szükséges információt még nem tudják megfelelően alkalmazni. Mezőgazdasági’ termelésünk is a terveknek megfelelően fejlődött. Hozzá kell tenni azonban, hogy célkitűzéseink realizálása fokozott erőfeszítést igényelt minden mezőgazdasági dolgozótól. A jobb üzem- és munkaszervezés megvalósítását segítette elő a szövetkezeteink között végbement termelési szakosodás, a kooperáció Is a korszerű termelési rendszerekhez való kapcsolódás. Eredményesen felszámoltuk a parlagterületeket és szövetkezeteink elkészítették a földhasználati terveket. A gyenge termőképességű homoktalajok gazdaságosabb hasznosítására eredményesen foglalkoztak napraforgó- és ciroktermesztéssel. Mintegy ezer hektáron évek óta sikeresen megoldották a konzerv- borsó nagyüzemi termelését. Több szövetkezetünk aktívan foglalkozik a tejtermeléssel, a növendék tenyészüsző és hízómarha előállításával. Fellendülőben van a juhászat is. A libahizlalás; — melynek Félegyházán hagyományai vannak — a tervidőszakban is ütemesen fejlődött. A megyei határozattervezetben az szerepel, hogy közelebb kell hozni az alapanyag-termelést és -feldolgozást. Biztosítani kell például a kiskunfélegyházi húsüzem rekonstrukciós bővítését. Elmondhatom, hogy a megfelelő szakgárda rendelkezésre áll, de a szakmunkásképzés is azon a színvonalon áll, ami biztosítja a megfelelő új munkásgárdát. — Arra a kérdésre, hogy Kiskunfélegyháza és környéke lépést tudott-e tartani azzal a fejlődéssel, amelyet az ország, illetve megyénk elért, egyértelműen igen a válasz — mondotta többek között a felszólaló. — A város iparának termelési értéke meghaladja a 3 milliárd forintot, amely 45,7 százalékkal több, mint az öt évvel korábbi. Termékei nemzetközi és hazai igényeket elégítenek ki. Mint ahogy a megyei pártértekezlet beszámolója is megfogalmazta, új termékeivel a gépipar progresszív képviselője az Április 4. Gépipari Művek, amely ma már atomerő- művi berendezéseket gyárt, s ez a termék képviseli össztermelésének 62,5 százalékát. Ezért messzemenően egyetértünk a határozat- tervezetben foglaltakkal, amely kimondja, hogy előnyben kell részesíteni az Április 4. Gépipari Művek fejlesztését. Farkas Jánosné, a kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezet elnöke A XI. kongresszus óta eltelt időszak nagy erőpróbája volt a szövetkezeti tagságnak. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a megye mezőgazdasági szövetkezeteinek egyharmada kedvezőtlen termőhelyi adottságú. Az eltelt időszakban nemcsak kilogrammot és forintot termeltünk, hanem létrehoztunk igazi emberi közösségeket is céljaink, s fejlődésünk érdekében. Megítélésem szerint ez így, összességében jelenti a szocialista vonások erősödését megyénk szövetkezeteiben. Az emberek többségét megnyertük a közösség számára az egyéni boldogulásuk érdekében. Az 1980-as szabályozókról szólva rámutatott: egyértelmű, hogy nehezebb a helyzetük. Megértik azonban a megyében és Kerekegyházán egyaránt, hogy miért van erre szükség. Ehhez igazítják a gazdaság fejlesztését. Annak is örülnek, hogy továbbra is támogatják a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteket. — Vannak azonban olyan számításaink, hogy az új szabályozók miatt gondjaink is lesznek, hiszen az árkiegészítés részbeni csökkentése, vagy teljes elvesztése nehezíti a gazdálkodást. A különböző kedvezmények csökkentése több szövetkezetei megoldatlan helyzet elé állíthat. Ha az egy személyre jutó nyereség összegét csak az alaptevékenységre határozta volna meg a szabályozó, másképp alakult volna ki. A melléktevékenységet ebben a megyében már akkor kezdeményeztük, amikor még hivatalosan nem engedélyezték. Kénytelenek voltunk, hiszen gazdasági helyzetünk kény- szerített bennünket erre, — mutatott rá a felszólaló. Ma már elmondhatjuk, — folytatta — hogy ez utóbbi a már meglevő alaptevékenységünk fej-- lesztésének alapvető forrása. Most cél a fejlesztése. Ehhez viszont pénz kell. A tavalyi példa jól bizonyította, hogy a gabona- termés kiesése ellenére nyereséggel tudtuk zárni az évet, s ezt három melléktevékenységünk tette lehetővé. A későbbiekben foglalkozott a telepítési gondokkal, a termelési költségek növekedésével. Tavaly gyepfeltörést végeztünk, táblakialakítás érdekében, parlagterületeket, s más szövetkezetek hasz- nosítatlan területeit is közös művelésbe vettük, de a minisztérium ezt nem vette figyelembe. Emiatt két szövetkezet — köztük mi is — egy kategóriával lejjebb kerültünk a besorolásnál, néhány tized — 9 tizedről van szó — korona miatt. Ez a mi esetünkben 5 év alatt 5 millió forintot jelent — tette hozzá. Végezetül elmondta, hogy 1975- ben kecskeméti járási pártértekezleten szót kapott és akkor kérte az 1970-ben az öregségi járadék ellátásából kimaradt szakszövetkezeti tagok igényjogosultságának elismerését. Ez megtörtént az elmúlt öt év alatt. Így tehát ma valamennyi idős tag megélhetése biztosított öreg napjaira. Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója Az elmúlt húsz évben a szőlő- és borágazatban minden" ötéves terv időszakában jelentős előrehaladás történt. A III. és IV. ötéves tervet úgy jellemezhetjük, hogy meg"- teremtődött a boripari háttér. Az V. ötéves terv időszakában minőségjavító telepítéseket hajtottunk végre. Korszerű, jó termőképességű biológiailag nagy értékű szőlőfajtákat telepítettünk. A vertikális integráció kibontakozása is erre az ötéves időszakra esett és jól vizsgázott. A termelést, a feldolgozást és az értékesítést is az integráló szervezetek végzik és irányítják — mondotta a felszólaló. A későbbiekben hangoztatta, hogy a jövedelmező gazdálkodás egyik feltétele az ésszerű és takarékos költségráfordítás. Ha minden üzem, szövetkezet, vállalat erTávirat a testvéri Krímből „KEDVES ELVTARSAKI A Krím terUlet 'kommunistáinak és valamennyi dolgozójá- j nak nevében forró üdvözletünket küldjük a Bács-Kiskun megyei pártértckezlet mindén résztvevőjének. A pártértekezlet munkájához, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára történő méltó felkészüléshez, a feladatok teljesítéséhez sok sikert kívánunk. Kommunista üdvözlettel: Viktor Szergejevics Makarenko, a Krím területi pártbizottság első titkára.” re törekszik, akkor jelentős eredményeket érhetünk el. Nagy tartalékok vannak még a hozamnövelésben is, nagyobb mint más ágazatokban. A borászati üzemek gyártmányfejlesztési lehetőségeit sem használják ki eléggé. Foglalkozott a minőséggel. Ez már a szőlőtáblán kezdődik. A rendszereknél olyan kedvezőtlen jelenséget is tapasztaltak, hogy kereslet teremtődött a szőlészetben akkor is, almikor a borászatban értékesítési gondokat tapasztaltak. Ez torzította az árviszonyokat, a nyereségarányokat. Kérdésessé tette a borászat jövedelmezőségét. Nyilvánvaló, ez az állapot hosszú távon nem tartható. A termelési rendszerek jól hasznosítják a tudományos eredményeket, együttműködnek a kutatóintézetekkel, új fajtákat szaporítottak el, fejlesztették a technológiát, folytatták az új gépek, berendezések vizsgálatát, alkalmazását. — A hazai borfogyasztás lényeges növelése nem lehet célunk, ezért az ágazat jövője döntően az exportlehetőségektől függ. Áruink minősége feleljen meg a külföldi vevők igényeinek, ez a mi dolgunk. Az országos szerveknek pedig az, hogy az államközi szerződések megkötésekor teremtsék meg a piacot. A rendszerközpontok osszák meg a feldolgozás, a forgalmazás eredményeit, nyereségeit partnereikkel, a szövetkezetekkel — hangoztatta. A gyümölcstermesztésről szólva elmondta, hogy a termelési biztonság fontos feltétel. Minden gyümölcsfajra van elfogadható termelési technológiánk. Azonban alkalmazása, gazdaságossága méretekhez kötött. Az üzemi befektetés nem térül meg, például elemi csapás esetén. Ezért esik vissza a kajszi, az őszibarack és a cseresznye termesztése. A téli alma .és a meggy viszont nagyobb biztonsággal termeszthető. Úgyszintén jobb az ipari felhasználás lehetősége is. Az állattenyésztésről elmondta, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben előreléptek, kialakították a hereford-törzsállományt, amely a húsirányú szakosodást segíti elő, nemcsak megyénkben, hanem az ország állattenyésztésében is. Dr. Fehér Géza rendőr ezredes, a megyei „ rendőr-főkapitányság vezetője A hozzászóló a megye rendőrei, elsősorban a kommunisták nevében kért -szótr Mint mondottá,' áz elmúlt' '’éti év alatt lényegi változás nem történt, s míg országosan a bűncselekmények számában emelkedés volt, a megyében stagnálás tapasztalható. A megyében jelentős társadalmi probléma a bűnözés, amelynek részben hagyományos okai vannak. de a fejlődés negatív jelenségei is hozzájárulnak. A köz- biztonságot alapvetően az erőszakos és garázda. jellegű, a vagyon elleni bűncselekmények, valamint a közúti közlekedési balesetekkel összefüggő cselekmények alakulása határozza meg. Az erőszakos és garázda cselekményeket kisebb mértékben sikerült csökkenteni. A vagyon elleni cselekmények ,s2áma nem változott, jelentőségüket azonban jól kifejezi, hogy a teljes bűnözés mintegy 60 százalékát teszi ki kétharmad részben a személyi, egy- harmad részben a társadalmi tulajdont károsítják. Külön felhívta a figyelmet, hogy milyen jelentőségé van a felderítésnek, amelyben sikerült jelentős eredményt elérni, ugyanis 10 százalékkal javították az ismeretlen elköltők felderítésének eredményességét. — Közlekedésbiztonsági helyzetünkben nem következett be lényegi változás, öt év alatt a balesetek nem emelkedtek, pedig nyilvánvaló, hogy a feltételek — a. forgalom növekedése, a 20 ezer új gépjármű üzembe helyezése — romlottak. Évenként 1100—1300 közlekedési baleset fordul elő, ezen belül azonban a következmény súlyossága szerint a megoszlás változó volt. Ezután az italfogyasztás, az al- kohdlizmus káros- befolyásáról1 szólt. ■ Jellemzőként ismertette, tfogy az< erőszakos cselekmények; elkövetőinek nagyobb hányada, a közlekedési balesetek áldozatainak több mint fele volt alkoholos befolyásoltság alatt. A továbbiakban a bűnüldözéssel, a törvényesség megtartásával összefüggő tennivalókat ismertette. Hangsúlyozta, hogy a megyei párt végrehajtó bizottsága öt év alatt négy alkalommal tárgyalta a rendőri munka átfogó, vagy szűkebb kérdéseit. A városi és járási pártszervek hasonló figyelmet fordítottak irányító és ellenőrző tevékenységükre. Mint mondta, a rendőrségi pártszervek és szervezetek, a kommunisták, mindenütt nagy; felelősséggel segítették a feladatok megoldását. — A rendőri munka középpontjába a megelőzés került. Ennek érdekében szerveztük az együttpiűködést az állami, a társadalmi és a gazdasági szervekkel, valamint az állampolgárok tömegeivel. Kezdeményezésünkre hatékony intézkedések születtek a bűnözést elősegítő tényezők megszüntetésére, visszaszorítására.' Végezetül a munkakapcsolatok javításáról, az ifjú gárda és az úttörő gárda tagjaival megszilárdult kapcsolatról, az önkéntes rendőri állományról, a törvényesség szigorú betartásáról, a rendőri intézkedések kulturáltságáról, a panaszbejelentések intézéséről, a szabálysértési eljárásokról, valamint a rendőri igazgatási eljárásról beszélt a megyei rendőrfőkapitány. Kapitány József, a kalocsai Fűszerpaprika Kutató Állomás tudományos munkatársa Kalocsa kommunistái nevében üdvözölve a pártértekez- letet, a beszámolónak a zöldségtermesztés fejlődéséről szóló megállapításához kapcsolódott. Mégpedig a Kalocsa környéki emberektől elszakíthatatlan fű- szerpaprika kutatása, termelése és földolgozása oldaláról elemezte azokat a főbb tényezőket, amelyek a fejlődést meghatározták. — A Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvei alapján a Zöldségtermesztési Kutatóintézet keretében 1971-ben Kalocsán fűszerpaprika-kutató állomás létesült kalocsai és szegedi osztályszervezetben. A tudományos kutatómunkában különös figyelemmel voltunk a területileg illetékes pártszervek észrevételeire, gazdaságpolitikai határozataira, javaslataira. A fejlődést gyorsította, hogy a kutatási eredményeket igényelték a nagyüzemek. A beszámolási időszakban a kutatóállomáson hat fajta kapott állami elismerést, hat fajtatörzset jelentettünk be fajtaminősítésre, melynek bírálata és üzemi elszaporítása folyamatban van. Az 1971—1977 közötti időben előállított tizenegy államilag elismert fajta az országos termőterü-
