Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-28 / 74. szám

19*0. március 28. 9 PETŐFI NÉPE 9 5

ismerősünk: az óvó néni

Mindennapi

Anyahelyettes. Nemcsak ő, hanem valamennyi pályatársa, aki óvodában, bölcsődében gondozza, neveli, tanítja gyermekeinket. Esetemként jobban ismerik a csemetéket, mint az édesanyák. Érthető, hiszen gyakran több időt töltenek velük, mint a reggel munkába siető szülő.

Éden a fáskamrában

Drabant Anikót, a lajosmizsei óvoda huszonöt esztendős óvó nénijét először a saját gyermekkoráról kérdezem. Kíváncsi vagyok, hogy vajon mit idéz fel a gyermeki lét emlékeiből az, aki a gondjaira bízott apróságok számára naponta teremti meg az édent? Nem lep meg, hogy ő maga is egy édent idéz:

— A szüleim ugyan nem voltak gazdagok, de nekem csodálatosan szép gyermekkort teremtettek. Elsősorban azzal, hogy veszekedést nem láttam otthon sohasem. De még csak hangos szót sem hallottam! Szeleteiben éltünk.

— Járt óvodába?

— Igen, egy évig.

— Mire emlékszik, ha felidézi?

— Az óvó nénire. Sárika néninek 'Hívták. Régen nem láttam, úgy tudom, most Kecskeméten dolgozik. És a játékokra. Rengeteget játszottunk! Volt egy hajóhinta. Hát. az csodálatos volt! Sokat játszottunk otthon is. Az unokatestvéreimmel együtt berendeztük a fáskamrát lakásnak és ott „éltünk”: mostunk, főztünk, ruhát varrtunk —".mindent „játszásiból" persze.

A szelídség igézetében

(Egyszóval gyönyörű gyermekkora volt, és úgy. érzi: ezt kell átadnia a gondjaira bízott kisfiúknak, 'kislányoknak. Érzi azonban azt is, hogy milyen nehéz feladat ez manapság, amikor egyre több a karddal hadonászó, mindenből fegyvert fabrikáló gyerek...)

— Van ez ellen valamilyen „fegyver”?

— Nem látom reménytelennek a helyzetét annak, aki egy szelí- debb, megértőbb, melegebb emberség igézetében akarja nevelni a mái gyerekeket. A gyönyörű me- kéktől bábokig, a konstrukciói,

'játékoktól az éneklésig ezer eszköz van arra, hogy az ember a figyelmet a bökés, az építkező világra irányítsa.

— Elmondaná, hogyan csinálják ezt itt az óvodában?

— Egyszerűen, amit otthon is megtehet bármelyik szülő. Együtt játszunk, építünk a gyerekkel. De

•ez az együttes tevékenység nem azt jelenti, hogy amit a csöppség tétova kezekkel fölrakott, azt a

9 Az apróságok között.

felnőtt partner megfellebbezhetetlen — bár kétségtelenül jóindulatú — fölénnyel kijavítsa. Helyesebb építeni mellé egy másikat, vagy javasolni, hogy a vár sarkára húzzon egy bástyát, egy tornyot, mert az nagyon illene oda. Vagy, ha összeveszik két gyerek, mondjuk egy játékon, akkor nem úgy teszek igazságot, hogy az egyik kezéből kiveszem és a másiknak adom, hanem igyekszem rábeszélni valamelyiket: válasszon egy másik, egy jobb, egy izgalmasabb játékot.

— Lassan dél lesz: a mai napja mivel telt el eddig?

— Andersen egyik meséjét — a Pöttöm Pankát — olvastam el a gyerekeknek, akik utána illusztrációkat készítettek a hallottakhoz. Volt aki pillangót, volt aki vakondot, s aki békát rajzolt.

— Jól sikerültek?

— Igen, egyik-másik , egészen élethű. Különösen az egyik kislánynak, Vas Szilvikének lett jó a munkája. Csendes, halk szavú, visszahúzódó természetű kislány, aki valamiféle álomvilágban él, és csodálatosan szép dolgokat rajzol, fest. Az ilyenre figyelni kell, észre kell venni, meg kell dicsérni. . Általában az a tapasztalatom, hogy az odafigyelés, a számontartás csodát tesz. Van itt egy kisfiú. Nagyon jól beilleszkedett ä közösségbe, de csöndes, már-már .félénk «magaviseletűnek mutatkozott. Egyszer nem jött oviba, mert a szülei elvitték magukkal Budapestre. Másnap megkérdeztük tőle, mit látott, örömmel kezdett mesélni, és azóta felengedett, valósággal kicserélődött. i

Ha szakadt a nadrág...

(Az odafigyelés! Mennyi mindenre kell figyelnie, mennyi mindent kell észrevennie egy óvó. néninek! Nem csupán a gyerekekkel — a szüleikkel, a felnőttekkel kapcsolatosan is! És nem csupán a szívmelengetően szép dolgokat: olykor az elszomorító jelenségeket is...)

— Mint nő. természetesen örülök az egyenrangúsodás ezernyi apró tényének. Örülök, hogy egyre több apuka hozza-viszi a gyerekeket. De nagyon megdöbbent és nagyon elkeserít, hogy ezzel párhuzamosan egyre több anyuka hanyagolja el a gyerekét. Sokat tépelődök: mit csináljak?! Lány •létemre én figyelmeztessek egy- két-három gyereket nevelő anyukát arra, hogy napok óta szakadt a kisfia nadrágja?! Vagy, hogy koszos a kislány blúza, s hogy ne várjon a kimosásával a legközelebbi szabad szombatig?! Mondom:, sokat tépelődtem ezen, de egyre biztosabb vagyok benne, hogy az egyetlen helyes megoldás, ha szólok.

□ □ □

. Szólni, vállalva a neheztelés kockázatát — ez az egyik eszköz az örökké jobbítani akaró Drabant Anikó számára is. A másik: a személyes példamutatás. Néhány éve bábszakkört alakított tizenöt-húsz iskolás korú gyerekkel, akikkel azóta számos sikert értek el: legutóbb második díjat nyertek a bábosok megyei találkozóján. Egy alkalommal egégz. . Vasárnap tanították a' Megyei Művelődési Központban az óvodás korú gyerekeket a bábkészítésre. Ugyanezt megismételték több falusi művelődési házban is. A foglalkozások nemcsak a gyerekek, a felnőttek számára is tanulságosak voltak. Az óvó néni lelkes sürgö- lődése, kimeríthetetlen - energiájú adni akarása mindenütt nagy erővel sugalmazta: gyerekek között, gyerekekkel élni jó...

Káposztás János

A népoktatás 350 éve

Az egyetemes pedagógiai tudomány egyik legnagyobb képviselője a 350 éve meghalt cseh Jan Amos Come- nius. Tudománytörténeti je- lentöségét sokan Galileihez, Kopernikuszhoz, Baconhoz, és Déscartes-hoz hasonlítják.

Születésének helye máig sem ismert pontosan, a morvaországi Nivnicén, Komnán vagy . ;■ Uhersky Brodban (Magyarbród) született. Nemrégiben derült rá fény, hogy apai ágon magyar származású. A családot eredetileg Szegesnek hívták, és atyja, csak akkor vette fel a Komensky nevet, amikor Komnát elhagyva átköltöztek Magyar- bródra.

Életének fő törekvése, hogy az emberiséget boldogabb jövő felé irányítsa, Comeniust a panszófia gondolatához vezette. Ez az t felfogásában azt az egységes, harmonikus, rendezett, közös elvi alapokon, közös alapfogalmakon nyugvó művelődési anyagot jelentette, amelynek mindenki által való ismerete lehetővé tenné az emberek nézeteiben az ellentétek megszűnését, és ezzel a társadalmi egyenetlenségek kiküszöbölését. Comenius tehát az általános, a mindenkire kiterjedő népoktatás nagy úttörője az újkor kezdetén, amikor a művelődéshez való jog csak a kiváltságosok gyermekeit illette meg. > gj

Hányatott élete során Európa nagy részét bejárta, mindenütt kapcsolatot tartva fenn kora legkiválóbb tudósaival. Utazásai közben Anglia. Svédország, majd Csehszlovákia után Magyar- országra is eljutott. 1650- ben került Sárospatakra, a Rákóczi-család meghívására. Az a négy év. amelyet Sárospatakon töltött, mind gyakorlati pedagógiai, mind irodalmi tevékenységének fontos állomása.

Comenius nevéhez fűződik az első olyan teljes iskolarendszer tervének kidolgozása is, amely századokra meghatározta az oktatás tagozatait, a különféle iskolatípusoknak az egyes életkorokhoz szabott egymásra épülését, és lényegében a ma elfogadott iskola- rendszerünknek is alapját képezi.

HAZAI TÁJAKON

A Holdvilágárok regéje

9 Dr. Erdélyi István ismerteti a Holdvilágárok régészeti emlékeit.

Kedvelt kirándulóhely a főváros környékén a Pomázról Dobogókőre vezető útról megközelíthető Holdvilágárok. A csobánkai elágazás után nem sokkal, Kisková- csi puszta közelében, ahogy átérünk k patak hídján, jobbra kell letérnünk. Ott a patak, amely a Holdvilágárokból jön. Elindulunk mellette, jobban mondva vele szemben a parton azon a turista- útón, amelyik elvezet bennünket a Súgván Endre turistaházhoz. Persze, fordítva is megtehetjük az utat, hiszen Szentendréről meg e turistaházig juthatunk el műúton: akkor rövidebb kapaszkodó után, voltaképpen lefelé ereszkedhetünk a Holdvilágárokban.

Fehér fény: holdvilág

A patakkal szemben szakadékvölgybe jutunk — voltaképpen ez a Holdvilágárok, így nevezi a Földrajzi nevek etimológiai szótára is: „szakadékszerű völgy a Pilis hegységben”. S azt írja róla: a neve — valószínűleg csak az utóbbi évszázadokban — onnan eredhet, hogy a néphagyomány szerint a szakadékvölgy belső sziklakatlanának végén nyíló Remetebarlang, amit régebben We- iszlich-barlangnak neveztek, egy Weiszlich nevű rabló rejteke volt. A Weiszlichet pedig weisses Licht- nek, fehér fénynek értelmezték, márpedig a Hold fénye ilyen ..

Nos, annyi a turistatérképen is rajta van — holmi kőoltáron lobogó lángokat ábrázoló jel mellé írva —, hogy „ősi kultúrhely” lett volna a Holdvilágárokban. A kiránduló ezt aligha veszi észre ma már, há nem keresi a szeme a formákban. Hanem csak . szép erdőt, "dús avart,, meredek oldalakat lát mind baíkézt a Lom-hegy, mind jobbra a Nagy-Csikóvár nevű hegy felől, s egyre vadregénye- sebb sziklákat, izgalmasabb szakadékot, a végén függőleges vaslépcsőt a meredek sziklafalon. S már mindezért megéri a kirándulás __ ,

V

asvésők, salak és faszén

Csakhogy másképpen is nézhetjük a Holdvilágárkot. Volt egy lelkes és a dolgoknak a lehetőség szerint utánajáró amatőr régész. Sashegyi Sándor, aki szabad idejét e szurdok és környéke kutatására szánta. Testes kéziratot hagyott hátra munkálatairól, s azt áttanulmányozva összevetette a helyszínnel régész szakember is: Erdélyi István, aki aztán 1963- ban vizsgálati ásatást végzett ott. A tényleges lelet nem sok. A természetes sziklaszurdokban emberkéz faragta kövek: kőbányászás

9 Emberkéz készítette folyosó a Weiszlich-barlang ban.

nyomai két helyen is. S ugyancsak emberi kézzel kivésett barlang. kőtömbök, kaptárfülkék, rovásjelek (vagy csaik a kőfaragó szerszámának nyomai?) és vörösre égett andezittufa sok faszénmaradvánnyal. Ez talán a legérdekesebb! S volt még egy-két tárgy, nagyobb részük még Sashegyi lelet, amely időközben elkallódott, így.ma már alig értelmezhető. ' Vascsat, vasvésők, edénytöredékek, állati csont, különös, süvegszerű faragott kő.,.

A vas sámánjai

S most, a helyszínre érve hagyjuk, hogy amit szemünk lát, abból a képzelet fölépítse a régmúlt időt. Jobbról a Csikóvár még Ci- kóvár, sőt Cykovár — ennek az emléke e hegyen a ■ sáncmaradvány. De mért Cykó? Mert (legalábbis XIV —XVI. századi) ura a Cykó nemzetség. (Cikó helységnév több is van az országban, s a földrajzi nevek szótára szerint bizonytalan eredetű magyar személynévből származnak; különben tájszóként jelent is valamit n cikó: „homlokról kétoldalt a fül mögé hajló vékony hajfonadék”. S vajon ez a jelentés nem átvitt-e már?)

Pomázi Cykó János kincstárnok bányák felügyelője is volt. Követ fejtve mágnesvas tartalmú kőzetre bukkantak itt, hát vasat bányásztak, mindjárt olvasztották. Akik a vassal dolgoztak, azok mesterségét őrzi itt a kovácsi helynév. S az ő munkájuk és személyük varázslatos volt a régiek hitében, ahogy a Kalevala bűvös kovácsáé is. A vas sámánjai dolgoztak a patak szurdokában ...

N. F.

1 . . . ...,T __

f

TTÖRÖÉLET

így vetélkedtünk a múzeumban

9 Én tudom a feleletet! — jelentkeznek a kisdobosok.

9 Finisben. A kép jobb szélén ül Hamar Balázs, a négy fődíjas egyik tagja.

Heteket! keresztül közöltük ezen a helyen a kecskeméti járásbeli kisdobosoknak és úttörőknek a helytörténeti vetélkedőre szóló kedvcsináló kérdéseket. Örömmel láttuk, hogv hétről hétre mind többen kapcsolódtatok be a játékba.

— és nem utolsósorban ! —

egyre több jó megfejtést kaptunk tőletek! Az elmúlt héten pedig sor került az izgalmas vetélkedőre is!

y Meghívóval és ülőpárnával érkeztek a pajtások a kecskeméti múzeumba, legtöbben felvették úttörő-egyenruhájukat is. Kisné C'sányi Anikó megyei ú'örőelnök köszöntője után máris megkezdtük az újszerűén rsndezéjj versenyt. Újszerűsége elsősorban abban állt, hogy nem volt bíráló bizottság, mert úgy láttuk hogy a jó feleletekért osztóit .zsetonok” időközönkénti ös; >'.rámlá- lásával már rangsort V: • tatunk össze.. Ilyenformán csak az első forduló lebonyolításához kértünk fel KISZ-es fiatalokat, a Katona József Gimnázium III B. osztályának ..kilenc .tagját, hogy a tesztkérdésekre adott válaszokat pontozzák. 41

A vetélkedőre Sz. Körösi Ilona muzeológus készített különféle kérdéseket. Ezeket dobozból húzták a résztvevők, majd feleltek rá, legtöbbször jól! A híres emberekről. épületekről, emléktáblákról és szobrokról igazán sokat tudtak a kecskeméti pajtá9 A jó válaszon töpreng egy 1c- ninvárosi kisdobos. (Tóth Sándor felvételei)

sok! Meglepően tájékozottak voltak az építészeti stílusokat illetően, öröm volt hallgatni az épületek tervezőinek felsorolását is.

Pontosan négyszer húzhatott mindenki kérdést, majd a rosz- szul. vagy sehogyan sem válaszolók a terem másik részébe ültek át. Végül négyen maradtak „páston”. Nekik csapatuk, iskolájuk névadójáról kellett beszélniük, három-három percig. Mivel ketten a Petőfi- és ketten a Hunyadivárosi iskolából érkeztek, Buday Dezsőről, Petőfi és Kecskemét kapcsolatáról, illetve Tóth Lászlóról és a Hunyadi családról tartottak szellemes, sok adattal megtűzdelt előadást mind a négyen! Tették ezt olyan jól. hogy a jelenlevő. úttörővezetők, felnőttek javasolták: osszunk ki négy azonos értékű fődíjat!

A négy értékes könyv a Petőfi iskolából érkezett Póczonyi Zsoltot és 'Zentai Ferencet, illetve a hunyadivárosi Hamar Balázst és Szécsi Zsoltot illette.

Képes történelem kötetet kapott, a vele járó Kincskereső előfizetéssel Ménesi Tóth Erika, Sztrapák Ferenc, Teplán Erzsi, Bodóczky László, Miklós Gábor és Kaska Ágnes.

Petőfi Népe-előfizetésl Zentai Ferenc és Farkas Ágnes, Forrás- előfizetést Szécsi Zsolt nyert. Bács-Kiskun megyei képeskönyvet Jóljárt Csaba. Nagy László, Kohl Ági. Szőlősi Enikő, Varga Erika, Hegyi Ferenc, Madari Márta, Táb orosi Júlia, Halász Edina. Szabó Szilvia. Múzeumi katalógusokat Kovács Ildikó. Mészáros Ágnes, Szabó Pál és Danyi Ildikó kapott. Könyvjutalmat érdemelt ki a verseny lebonyolításában végzett munkájáért Mátrai Kati is. A Szalvai Mihály úttörő ház különdíját Tatár Anita és Kiss Dénes kapta meg. Valamennyien megkapták a múzeum jelenlegi — Kecskeméti városképek — kiállításon bemutatott! metszetének levelezőlap nagyságú képét, és annyi könyvjelzőt — ezeket neveztük ki „zsetonnak” a vetélkedő idejére — vihettek magukkal, hogy jusson az őrs, a raj minden tagjának belőle!

Izgalmas, jó vetélkedőnek ítéltük az eseményt hiszen a részt vevő kisdobosok és úttörők játékos formában tudtak meg, tanultak sok mindent váorsukról, annak nevezetességeiről.

A TTUSZ megyei fordulója Halason

A Tudományos Technikai Úttörő Szemle megyei fordulóját az elmú't napokban Kiskunhalason, a felsővárosi iskolában rendezték meg a megye úttörövezetöi. A városokban és járásokban tartott veiélk xiök első helyezettjei — egy csapat három tagja — találkoztak. összemérték tudásukat! Az eredményhirdetés idejére, délután három órára megtudhatták, kik képviselik majd megyénket júniusban. Csillebércen, az országos vetélkedőn.

A kisdobosok vetélkedőjén a kecskeméti járásbeliek jeleskedtek* Anka László, Szabó Anikó és Szabó Piroska, a kerekdombi, illetve a tiszakécskei csapattól érkeztek. .

A társadalomkutatók kategóriában mélykúti úttörők lettek az elsők: Mikó Attila, Binszki József és Viszmeg József.

Kiskunfélegyházáról érkeztek a legtöbbet tudó természetkutatók: Horváth Dezső, Vízhányó Zsolt,

Twcsányi Marianna, a Móra Ferenc úttörőcsapat tagjai.

Az orosz nyelv barátai két csoportban vetélkedtek. Az általános tantervűek csoportjában Soltiak jutottak dobogóra. Ballai Béla, Köbér Csilla és Bíró Anikó. A tagozatos iskolákból a kiskőrösi Petőfi-iskola tanulói tudtak a legtöbbet: Baur Zsuzsa, Berta S. Katalin és Sóti Erifca.

Nagyon jól szerepeltek a katy- mári úttörők: két első helyezéssel .tértek haza, megnyerték a szerb-horvát és a német nyelvi vetélkedőt! A győztesek: Alaga József, Matos Mária és Budai Éva, illetve Csányi Csaba. Csontos Attila és Rittgasser Tibor.

Az Alkotó ifjúság pályázaton halasi és kiskunfélegyházi pályázók jutottak tovább, a fotósok első diját a kecskeméti Naszódi Péter mondhatja magáénak.

A nyerteseknek, a résztvevőknek gratulálunk!

Selmeci Katalin