Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-27 / 73. szám

1980. március 27. • PETŐFI NÉPE 0 5 MITŐL LESZ ÜNNEP? Párbeszédek a névadásról A, dalok..a versek és az ünnepi be­szédek mar elhangzottak. A virágo­kat. az emléklapokat és az ajándéko­kat már átadták. A gratuáleiókon és a pezsgös koccintásokon is túl van mindenki. A piros nyakkendós úttö­rők és a sötét öltönyíí vállalati kép­viselők — élükön az anyakönyvveze- tövel — már elvonultak. A szülők, a névadószültík. a nagyszülők és a meg­hívott vendégek körbeülték a Hírős- étteremben megterített családi asz­talokat. A névadó szülő: Pulai Jánosné — Hogyan került ebbe a sze­repkörbe? — A kis Dóra apukája az öcsém. Természetesnek találtam tehát, hogy rám gondoltak; hiszen a mi két gyerekünk névadói ők voltak: az öcsém és a felesége. Ez afféle kölcsönösség, ami elképze­lésem szerint a. legtöbb családban kialakul. — önnek is vannak névadó szü­lei ? — Igen, de már csak a kereszt­anyám él. Egyébként az öcsém­nek ugyancsak ő a keresztanyja. A születésnapunk, a névnapunk és a karácsony nem múlik el úgy, hogy tőle ne kapnánk valamilyen ajándékot. Ám, ami - a legfonto­sabb: nagyon jól el tudunk be­szélgetni vele sokszor olyan prob­lémáról is, amit más előtt szóba sem hoznánk. — Véleménye szerint mire kö­telez a névadói tisztség? — Az ember egy kicsit a ma­gáénak érzi a gyereket. Gondos­kodik róla, illetve segíti ebben a szülőket.. Manapság nagy gond például, hogy kire hagyja az em­ber a kicsit, ha el, akar menni va­lahová. — Milyennek találta a mostani ünnepséget? — Nagyon tetszett. Szépen éne­keltek az úttörők és az anya­könyvvezető is szépen beszélt. Az apa: Bánfi János — ön kérte a vállalat illetéke­seit arra, hogy szervezzenek név­adó ünnepséget? — Nem; nekem a Hírős étte­rem főnöke szólt, hogy az itt dőli gőzök számára rendeznek egyet. Mint karbantartó lakatos, egy ki­csit én is ide tartozom, ezért meg­kérdezték. hogy elhoznám-e a kis­lányomat? örültem a hívásnak, még azt is elvállaltam, hogy — ha jobb szakember nem akad — csinálok néhány fényképet a fa­liújságra. A barátomtól elkértem a gépet, és készítettem is néhány felvételt. — A család hogyan készült az ünnepségre? — "A feleségemmel napokig jár­tuk az üzleteket, hogy ruhát ve­gyünk a picinek. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy hófehér legyen. Le­het, hogy maradi vagyok egy ki­csit, de én úgy tartom, hogy ilyen alkalomra így illik: talpig hófe­hérben; hogy kifejezze a gyerme­ki ártatlanságot, tisztaságot. Mint ahogy a férfiembernek sötét öl­töny illik ilyen alkalomra. Per­sze. ahogy elnéztem a többieket, látom, hogy nem mindenki gon­dolkozik úgy, ahogy én. — Bemutatná az asztal körül ülőket? — A feleségem, a két névadó szülő és áz anyósom, meg az apósom. Ennyien vagyunk. Az én apám és anyám .sajnos, nem tu­dott eljönni. A vállalati szervező: Biliczki Sándor — Első alkalommal . szervez ilyen ünnepséget? — Nem, ez a hatodik. Hat évig voltam a vállalat KISZ-titkára. s addig minden alkalommal nekem jutott ez a feladat. A hetvenes évek elején ritkább időközönként adódott ilyen esemény, hiszen ak­kor még szinte kizárólag csak a párttagok igényelték. Most vi­szont a hat kisgyermek szülei kö­zött — tudomásom szerint — egyetlen párttag sincs. j® Mi a szervező dolga? — Mindenekelőtt fel kell derí­tenie. hogy az igénylőkön kívül vannak-e még olyan dolgozói a vállalatnak, akik szintén érdekel­tek lehetnek a névadásban. Utána elmegy a családi ünnepeket szer­vező iroda illetékeséhez, kér tőle adatlapokat, majd azokat kitöltve visszaviszi, és megegyezik az ün­nepség helyében, idejében, továb­bá a • formaságok lebonyolítási rendjét ismerteti a szülőkkel és a névadó szülőkkel. Az ünnepségen természetesen jelen kell lennie, és nagyon kell figyelnie, hogy ke­rült-e'mindenhová virág, jutott-e asztal minden családnak, és még sok egyéb apróságra. Nagyon fon­tos. hogy legyen az embernek egy-két kedves szava minden résztvevőhöz. — Gyakran adódnak váratlan helyzetek? — Ellenkezőleg, nagyon ritkán. A műsort adó kisiskolások min­dig pontosan érkeznek, pedig a névadó ünnepségeket szinte kizá­rólag szombati napokon tartjuk, tehát a szabad idejükről van szó. A számomra legfeljebb az a kínos olykor, ha nincs, itt az egész csa­lád, vagy ha bármilyen okból, nem sikerül eléggé családias han­gulatot teremteni. Az irodavezető: Kórossy Artúr — Hány névadó ünnepség zaj­lik le évente Kecskeméten? — Tavaly ötszázhetven, száz­negyvennel több. mint egy eszten­dővel korábban. Ezeknek a zöme ■ketles-hármas-négves-öiüs név­adó. A nvolcas. tízes, tizenötös ma már elvétve fordul elő. ÉS egyre több ünnepséget vállalati keretek között rendezünk: jelenleg mint­egy ötven üzemben van társadal­mi aktivistánk; ők szervezik eze­ket a rendezvényeket. — Miért1 jó ez? — Könnyebben teremthető ben­sőséges hangulat, ha a résztvevők számára nem idegen a környezet. Ráadásul a mi helyiségünk itt a tanácsházán nem csupán -szokat­lan a számukra, hanem a legtöbb esetben szűk is. ötös-hatos név­adó esetén már be se nagyim fé­rünk. nem beszélve arról, hogy elképzelhetetlen a pezsgös koccin­tás, és bármi más is. ami egy ki­csit több mozgással jár. Mellesleg ilyen gond egyik-másik vállalat­nál is előfordul. Nemrégiben az egyik helyen olyan szűk terembe vezettek, • amelyikbe az úttörők kórusa nem fért be. — A jelek szerint szinte minden vállalat a sokadik névadónál tart ma.már. Az ember azt hinné, hogy ennyi idő és ennyi gyakorlat után olyan rutin alakult ki a szerve­zőkben, hogy semmi fennakadás nem fordulhat elő. Az imént még­is arról számolt be az egyik kis­mama, hogy zavarban volt. ami­kor a koccintásra került, sor. mert nem tudta, hogy vajon illik-e odalépni a vállalat- képviselőihez is? i — Csodálkozom, mert a vendég­látás szinte mindig kifogástala­nul sikerül. Különösen, amikor a Mokka eszpresszóban rendezik, amelyik kétszeresen is ideális hely az ilyen események számá­ra: egyrészt tökéletes a helyiség berendezése, másrészt kifogásta­lanul 'kulturált és fegyelmezett a személyzet közreműködése. Visz- szatérve az említett esetre: itt bizony a vállalat képviselőinek kellett volna odalépniük a .névadó szülőkhöz — egy ilyen apró em­beri gesztust igazán megérdemel­nek a résztvevők. Sajnos, ilyen szempontból van még tanácsta­lanság.' Általános jelenség viszont, hogy nem tudunk ünnepélyesen viselkedni. Némelyek még igazá­ból felöltözni sem tudnak. Pon­tosabban: nem is akarnak! A te­metések, a lakodalmak alkalmá­val ugyan* ritkán tapasztalható ilyesmi, de a névadó ünnepsége­ken bizony gyakran megesik, hogy lihegve, kócosán érkezik és far- mernadrágosan zöttyen le a szék­re a névadó szülő. Sajnos, szinte mindig fiatal az illető — az idő­sebb generáció ilyen szempontból sokkal jobban megadja a ‘tiszte­letet az alkalomnak, sokkal job­ban átérzi az esemény egyszeri- ségét és pátoszát. Káposztás János Ingyenes tankönyvellátás 1983-ra 1979-ben a Szovjetunióban 1783- féle különböző általános iskolai tankönyvet adtak ki, mintegy 258 millió példányban. Jelenleg csak az. első három osztály számára ingyenes a tankönyvellátás: ez 372 mű 62.4 milliós példányszá­múi jelenti. Az általános iskolák I. osztálya számára kiadott köny­vekéit tavaly óta nem kell fi­zuiul. (150 mű 30 milliós pél- dányszámban). A tervek szerint 1083-ig az általános -és középfo-. kú oktatási intézmények többi osztályában is megszervezik .az ingyenes tankönyvellátást. A nagy példányszámokat az imiokofja. hogy az országban csak az első három osztályban l': millió kisiskolás tanul. Vajon miért szükséges olyan sokféle könyv az általános iskolák l. osztálya számára, ahol csak né­hány tantárgyat' oktatnak? A Szovjetunióban a tanítás 52 nyel­ven folyik, és a könyveket min­den nyelven ki kell nyomtatni. Ezt a munkát 15 szövetségi és 20 autonóm köztársasági kiadó­vállalat végzi el. Néhány művet elegendő kis példányszámban ki­bocsátani. így például az esz­kimó ábécés könyvet mintegy 1000 példányban adják ki. A nemzetiségi iskolák számá­ra nyomtatott könyvek nagy há­nyada a kereskedelmi hálózaton keresztül jut el a tanulókhoz. Vannak ráfizetéses kiadványok is. ha tisztán kereskedelmi szem­pontok alapján vizsgáljuk őket. hőnek oka a magas önköltségi- a tankönyvek korszerűsítése, a nmondái minőség javítása, a pa­pír drágulása. Ugyanakkor a könyvek foguasztói ára változat­lanul alacsony. Természetesen vannak olyan kiadványok, melyek iránt éve­ken keresztül nagy a kereslet. Ezek jövedelmezitek. így például Andrej Kiszeljov Algebra című munkája 40. Geometria című műve pedig több mint 30 kiadást éri meg. Az előbbit 1-965-ig, az utóbbit 1970-ig nyomtatták ki rendszeresen. Az. 1960-as énektől fokozatosan bevezetett, minden tantárgyat érintő korszerűsítés miatt azonban ezek a könyvek vem feleltek meg az új követel­ményeknek. A Szovjetunióban az oktatás már régóta mindenki számára térítésmentes. Ennek megfelelően szociális-kulturális, és ezen be­lül oktatási célokra tavaly mint­egy 112 milliárd rubelt költöttek, amely csaknem 24-szerese- az 1940-es évinek. Ezek a szükség­letek gyorsabban növekszenek, mint a lakosság, illetve a ta­nulók száma. Jelenleg 100 mil­lió felnőtt és gyermek tanul. Az általános iskolákban 44, a szak­munkásképző intézetekben körül­belül 4, a felsőoktatási intézetek­ben pedig közel 10 millióan foly­tatnak tanulmányokat. Mintegy negyvenmillió gyári és hivatali dolgozó vesz részt különböző tan­folyamokon. KÖNYVET — A NYUSZITÓL • Mint már hírül adtuk, az UNIVER ÁFÉSZ könyvesboltja ideigle­nes árusítóhelyet állított fel Kecskeméten, a Petőfi Sándor utcában. A hatalmas piros tojáshoz örömmel zarándokolnak el a kicsinyek, hogy a húsvéti nyuszi ajándékát „megrendeljék”. (Méhesi Éva felv.) MEGALAKULT A BŰVÖS KOCKA KLUB 0 Sok százan gyűltek össze a budapesti Kossuth Klubban, hogy reszt vegyenek a Rubik Ernő állal feltalált bűvös kocka klubjának megala­kulásán. Képünkön: a legifjabb klubtag rádióinterjút ad. (MTI-fotó: Friedmann Endre felvétele — KS) ÍGY ÉLTÜNK 35 ÉVE — SZEMELVÉNYEK EGYKORI ÚJSÁGOKBÓL Döntő támadás Keleten és Nyugaton Komáromnál áttörték az oroszok a német frontot A nagy orosz támadási front déli szárnyán indult meg az el­múlt napokban a döntő roham a Dunántúl felszabadításáért, és máris óriási eredményeket ért el. Tolbukin (helyesen: Tolbuhin) marsall rohamcsapatai Komárom­nál áttörték a német védelmi öve­zetet, és onnan délkeletre elfog­lalták a dunántúli bányavidék legfontosabb gócpontjait: Felső- gallát és Tatabányát. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 25, ) úttal a KAC és KTE 'labdarúgói csapnak össze igen erős együtte­sekkel. A KAC csapatában elő­ször szerepelnek a Kecskeméti MÁV játékosai, akik az április 3­A Bács megyei Földbirtokren- dező Tanács megkezdte működé­sét Széchenyi utca 2. szám alatti helyiségében, a Ferences zárda épületében. Felhívták a Föld­án induló csonka bajnoki forduló­ban is erősítik a csapatot (Kecskeméti Lapoki 1945. már­cius 25.) igénylő Bizottságokat, hogy vég­zett munkájukról jelentésüket ide juttassák, és tanácsért is ide for­duljanak. (Bajai Hírlap, 1945. március 31.) Húsz rendbeli politikai gyilkosságért vonják felelősségre a kecskeméti néptörvényszék első vádlottját Felhívás Eisenhower tábornagy: „Megvertük a németeket!1' beli rablás bűntettével vádolt Deák Pál .kereskedősegéd ügyében a tárgyalást. A nagy érdeklődésre való tekintettel az ügyészség el­nöke a tárgyalás színhelyéül a városháza közgyűlési termét jelöl­te ki. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 25.) Lajos a Magyar—Szovjet Kultúrtársaságban A Kossuth-rádió jelenti, hogy Magyar—Szovjet Kultúrtársaság alakult a két ország kölcsönös kultúrkapcsolatainaik kifejleszté­se céljából. Komoly és híres em­berek vannak a vezetőségben (Ko­dály Zoltán és Zilahi Lajos stb.j. (Bajai Hírlap, 1945. március 27.) Dr. Gruder Jánosnak népbíró­sági ügyésszé történt kinevezésé­vel végre megkezdi működését ‘ a kecskeméti Népbíróság. Dr. Falcsiik László népbírósági tanácselnök március hó 26., hétfő de. 9 órára tűzte ki a 20 rendbeli politikai gyilkosságban való bűn- segédi bűn részesség és 300 rend­Kodáiy Zoltán és Zilahi Labdarúgómérkőzés a KAC pályán Az újjáéledő labdarúgás első komolyabb küzdelmében gyönyör-: ködhétik ma délután 3 órakor a sportközönség a KAC-pályán. Ez­/ A Rajna és az Odera partján világtörténelmet írnak, fekete vas a toll, piros vér a tinta és a pa­pír, amelyre írják: a német föld. Irtózatós erővel zúdul a pusztító tűzfergetég Németországra és ma már olyan nevek kerülnek a for­galomba, mint Frankfurt, Essen, Wiesbaden, Danzig ... Eisenhower tábornagy tegnap bejelentette: „Megvertük a néme­teket!” ... A Dunántúl felszabdításáért folyó hősi harcban Malikovszki (helyesen Mal-inovszkij) és Tolbu­kin (Tolbuhin) marsaitok közös offenzivája a magyar földön is az utolsó csapásokat méri a bar­langjába visszavonuló német fe­nevadra : Székesfehérvár, Eszter­gom, Dorog, Tokod, Bánhida, Ta­ta, Enying, Devecser, Pápa és Balatonfüred 'mellett még 200 ki- sebb-nagvobb községet szabadítot­tak fel a feltartóztathatatlanul nyomuló orosz csapatok, amelyek már mindössze 50 km-re. vannak az osztrák határtól. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 29.) Több, mint száz házat pusztított el Kecskeméten légitámadása a németek november 16-1 A legtöbb kárt az ötödik kerü­let szenvedte, ennek is az a része, amely a sétakerti Vigadó és a pos­tapalota épülete közé esik. A Vak Bottyán, Károlyi, Bezerédy, Ber­csényi, Fecske, Klapka és Be- niczky Ferenc utcák túlnyomó ré­sze valóságos romhalmazzá vált. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 29.) Megkezdődött a földosztás A kecskeméti földigénylő bi­zottság felhívja Kecskemét és környéke nincstelen földmunkás, törpe- és kisbirtokos népét, azon­nal jelentse be igényét a föld­igénylő bizottságnál, Városháza első emelet 1. szám. (Kecskeméti Lápok, 1945. már­cius 29.) Csúnya lány Vadnai László operettjét újítot­ta fel a színtársulat és a színház ismét zsúfolásig megtelt. Jó elő­adást 'láttunk, de nagyon szeret­nék, ha Szokoly „gazda” komoly prózai darabokat, is adna, még a bevétel rovására is. A népi töme­gek kulturális nevelésére súlyt kell helyezni, mért Thália papjai­nak mégis ez volna a hivatása. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius ' 29.) Halálra ítélt a kecskeméti népbiróság egy nyilas - tömeggyilkost ... 1944. december 31-én — kez­di vallomását Deák Pál — kato­nai kötelékemtől megvallva be­léptem a budapesti Kapós utcai nyilaskeresztes pártba, ott azt a feladatot kaptam, hogy szakasz­vezetőmmel az utcákon igazoltas­suk a zsidóknak látszó embere­ket és utána kísérjük be a pártba. Elnök: Ott aztán mi lett ezek­kel az emberekkel? Vádlott: Ott szándékosan olyan kérdéseket adtak fel az elfogot- taknak, amikre válaszolni nem le­hetett, akikor azután megkezdő­dött a kínzás. Elnök:. Hát milyen kérdések voltak ezek? Vádlott: Hát például azt kérték az egyiktől, hogy adja elő az arany cigarettatárcát a füléből. Utána puskatussal összeverték az áldozatot és elvitték a kivégző terembe. Hírek Puky Margit zenetanár a privát zongoratanítást megkezdte. Je­lentkezés IV. kér. Galamb u. 5. Orvosi hír. Dr. Lestár Béla bel­klinikái szakorvos rendelését meg­kezdte. Kisfaludy u. 12. szám alatt. Rendel 9—12-ig. (Kecskeméti Lapok, 1945. már­cius 29.) Összeállította: Heltai Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom