Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

1980. március 26. • PETŐFI NÉPE • 5 ERDŐVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST-ORSZAGOKBAN A kecskeméti kutatóállomás is részt vesz a kísérletekben Egyre szaporodnak a vészjelek, amelyek arra intenek, hogy az ember ügyeljen termé­szeti környezetére és óvja azt. Néhány nem­zetközi adat: a Német Szövetségi köztársa­ságban 50 ezer hektárnyi, Ausztriában 11 ezer hektárnyi erdőterületet.érint a füst ká­rosítása. A Német Demokratikus Köztársa­ságban ez a, terület 200 ezer hektár, Cseh­szlovákiában, Lengyelországban 50 ezer hek­tár. Az ipari üzemek okozta levegőszennye­ződésen kívül a mezőgazdaságban használt vegyszerek pedig a talajvizet károsítják, a kutakat tehetik tönkre és az ivóvízellátást Veszélyeztetik. • Csehszlovák gyártmányú speciális fahúzó traktor, hidraulikus markolóval. Az Erdészeti Tudományos In­tézet Duna-Tisza közi kísérleti ál­lomása a KGST-prszágok prog­ramján belül környezetvédelmi feladatot is kapott. Már kidolgozták a következő esztendőkre Vonatkozó környe­zetvédelmi terveket is. ^Többek között feladatuk a vegyszerek ter­mészeti környezetre gyakorolt ha­tásáriak vizsgálata és az ezzel kap­csolatos intézkedések kidolgozása, a káros hatások korlátozása érde­kében. Az üzemi felhasználásra engedélyezett gyomirtók, a komp­lex hatású talaj fertőtlenítő szerek és a talajban élő apró állatkák bi­ológiai összefüggéseit is kutatják. Érdekes megállapítás, hogy a szá­mítások szerint egy hektárnyi te­rületre 70—90 kilogramm ilyen fonálféreg jut, ezek egymásra va­ló hatása, a baktériumokkal, gombákkal, vírusokkal kialakult biológiai kapcsolatai még nem tisztázódtak. Természetvédelmi- KÖrnyezet-kímélő vegyszeres ápo­lási technológiát akarnak kialakí­tani az erdőtelepítésekben, -fel- újításokban. , A KGST-országokon belül létre­jött együttműködésben az állomás feladata a levegőszennyeződés, az ipari üzemekből származó kegy­szerek, károsító anyagok, termé­kek hatásának vizsgálata az erdők egészségi állapotára. Kísérleti bá­zist alakítottak ki a LAMPART Zománcipari Művek mellett Kecs­keméten, s a munkába bevonták a megyei KÖJÁL-t, a városi ta­nács kommunális üzemét' és a gyár 'szakembereit. Nyolcvan fa­faj kísérletbe történő bevonásá­val fluór-méréseket végeznek. Dr. Walter Ferenc, az állomás igazgatója, tagja a KGST-orszá- áók erdészeti koordinációs köz­pontja műszaki tanácsának, amelynek székhelye Csehszlová­kiában, . Pozsonyban van. A köz­pont a fakitermelés és -feldolgo­zás gépesítésével foglalkozik. A testület fő tevékenysége az el­múlt évben az 1981—85. évre szóló kutatási programok, együtt­működési tervek'.előkészítése volt. Az egyeztetett fejlesztő munka eredményeként több géptípus kí­sérleti példánya készült el. A kö­zelmúltban három új berendezés érkezett hazánkba Csehszlovákiá­ból: hidraulikus markolóval el­látott traktor, gallyazóberende­zés és tehergépkocsira szerelhető hidraulikus daru. Nemzetközi ösz- szehasonlító vizsgálatukban az állomás kutatói is részt vesznek. A Szovjetunióban, Puskinéban működik az erdőművelés gépesí­tési kutatásait koordináló köz­pont. Munkatervi előírásainak megfelelően a magyar készítésű erdősítési gépsor egységeinek vizs­gálatát, értékelését. ■ végzik az egyeztetett metodika szerint. Részt vesznek a KGST-n ' belül az erdőgazdasági gép- és traktor- park rendszerének, összetételének meghatározásában. Jelentés ké­szül ezzel kapcsolatosan a sík- és dombvidéki 'területekre, az egyez­tetett álláspontok alapján, kiala­kítják az erdőművelésben hasz­nált gépsorokat. 1975 *óta a kecskeméti állomás együttműködik a Jugoszláviában Jévő újvidéki nyárfakutató inté­zettel, , évente összehangolják a munkatervüket. Kicserélik 'tapasz­talataikat, á nyárfa és á fűzfa termesztésében, klóngyűjtemé- nyük van, génrezervátumot ala­kítottak ki a szaporítóanyagok kölcsönös cseréje alapján. Közös fajtakísérleteket végeznek azonos módszerekkel, értékelik az üzemi nyárfatelepítések 'tapasztalatait. A továbbiakban tervezik a komp­lex erdővédelem további fejlesz­tését, a gépesítés fokozását. A nemzetközi együttműködés minden országnak hasznos, és az eddigi tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy nagyon időszerű az er­dők védelme. K. S. A DÍSZSZEMLÉRE KÉSZÜLNEK A berepülő pilóta Szentpéteri Zoltán alezredes éppen 31 évvel ezelőtt lett kato-. nai repülő, s 33 évvel ezelőtt emelkedett először a levegőbe, öreg motoros, mondják róla tár­sai tisztelettel, hiszen ő az egyik berepülő pilóta. Alapvetően vidám ember, s felesége baráti társaság­ban sokszor megkockáztatja azt a ■megjegyzést,. hogy férje bár eb­ben az évben tölti be az ötvene­dik életévét, soha sem komolyo­dik meg. A hajózok között ő a leg­öregebb,' s ez lesz az ötödik dísz­szemléje, amelyen részt vesz. Kint, a készenléti helyen a MÍG— 21-es elfogó vadász mellett évő- •dünk koráról. — Ez az utolsó díszszemle, amelyen részt veszek, de az or­vosok szerint már ez is csoda. Hogy minek köszönhető ez a jó fizikai állapot? A sok sportnak. Futásban még ma is lehagyom 24 éves fiamat, s ha birkózásra ke­rülne a sor, úgy vélem, én len­nék az' erősebb ... Sajnos, hamar elment ez a harmincegy év — tűnődött el egy pillanatra. — Ed­dig 3400 órát töltöttem a levegő­ben, s 27 éve rendszeresen látom el a készültségi szolgálatot. Jól emlékszem, 1954-ben először dí­szelegtem egy MÍG—15-össel. Most a műrepülő kötelék bal kí­sérője vagyok. A díszszemle során a repülő díszezred végén mi re­püljük a rózsát. Ez most még csak gyenge szegfűre sikerül, de hát az ismétlés a tudás anyja, gya­koroljuk, s mire a Dózsa György út fölé érünk április 4-én, igazi rózsa lesz belőle. Valóban sokat repült Szentpé­teri Zoltán alezredes, ám remény­kedik abban, hogy talán még egy díszszemle belefér, szolgálati ide­jébe. — Nem rajtam, az orvosokon múlik, azokkal vagyok állandóan vitában, ők a fejüket csóválják, én pedig erősködöm. Eddig én győztem. Félretéve a tréfát, egy mai vadászrepülőnek nagyon sok tanulnivalója, sportolni valója van. Ebben a harmincegy évben sok munka van, de nem bántam meg. Ha majd nem repülhetek, szeret­nék fiatalokat nevelni, akiknek most is azt tudom tanácsolni: lel­kesedjenek a repülésért, sportol­janak, váljanak jó harci pilótává,. Képezzék magukat elméletileg, s legyenek kiváló kezelői a legmo­dernebb harci technikának. — Mivel tölti a szabad idejét egy vadászrepülő pilóta azon túl, hogy még ma is tanul, készül fel­adataira? — A hobbikertemben ásogatok, pecázok, barkácsolok. A fiamat unszolom, nősüljön már meg, mert • Szentpctcri Zoltán alezredes, berepülő pilóta. igen jó lenne nagypapának lenni, de beszélhet az ember a gyerek­nek. A szerelő lépett hozzá, s jelen­tette: a repülőgépet felkészítet­ték. Szentpéteri Zoltán alezredes egyáltalán nem öregesen mászott fel a repülőgép kabinjába. Mielőtt beindította a hajtóművet, vidá­man kiintegetett. Néni sokkal ké­sőbb sivítva húzott el a repülőtér felett. Van egyáltalán öreg pilóta? Gémes Gábor 1 TEJESRÁRÁNY, VÁGÓJUH A mióta újból fellendült a tenyésztés, hizlalás, és a mezőgazdaság jobb minő­ségű vágóállatot, gyapjút kínál a kereskedelemnek, itthon és kül­földön nagyobb lett a becsülete a magyar juhnak. * NSZK-beli, olasz és francia cégek számára vásárol egyre több vágóállatot a forgalmazó vállalat, s gyakran indul juhszállítmány a közel-ke­leti országokba is. Követelmény a magas színvonalú tenyésztő munka Megalakult a Kiskunság harmadik juhászati társulása A nagy kereslet miatt, már­cius közepétől kezdve magasabb árat kínál a tejesbárányért. a fel­vásárló vállalat, és öt-hat év óta nem tapasztalt érdeklődést tanú­sít a textilipar a magyar gyanúi iránt. Nem véletlen, tehát, hogy a Gyapjú és Textilnyersanyag- forgalmi Vállalat Bács-Kiskun megyei kirendeltsége alig várja mái a juhnyírás megkezdését, és a gyapjúnak az ipari felhaszná­lásra előkészítését. Lám, ezt is megértük. Néhány, nehéz gazdasági év, magas nyers- anyagár, valamint a közgazdasági szabályozórendszer változása után nyomban kiderült, hogy a hazai gyapjú kitűnő alapanyag a tex­tiliparnak, különösen akkor, ha a juhtartó gazdaság azt szaksze­rűen kezeli, mert anyagilag is érdekelt az áru minőségének ja­vításában, választékának, kíná­latának növelésében. Természetes, hogy a hazai tex­tilipari gyártmányok versenyké­pességéért nem csupán a mező- gazdasági üzemek felelősek, de ennek érdekében sokat tehetnek. A gyapjú és más mezőgazdasági eredetű textilipari- alapanyag mi­nősége jelentős mértékben függ a tenyésztési, tartási, illetve a termesztési technológia pontos betartásáról, s állandó fejleszté­sétől. Többek között erre a mun­kára vállalkoztak azok a gazda­sági társulások, amelyek a juhte- nvésztő mezőgazdasági nagyüze­mek együttműködésével az utóbbi években alakultak. Az elsőt még 1973-ban hozták létre a kiskun- halasi járás mezőgazdasági szö­vetkezetei. A második a kecske­méti járásban jött létre az elmúlt hónapban, s a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz mint a Kiskun­ság jelenleg legnagyobb juhte­nyésztő szövetkezetének irányítá­sa alatt működik. A Kiskunság harmadik juhte­nyésztő, hizlaló és értékesítő gaz­dasági társaságát, a tiszakunságit pár nappal ezelőtt alakította meg Kiskunfélegyházán tizennyolc mezőgazdasági szövetkezet, vala­mint a Gyapjú- és Textilnyers- anyag-forgalmi Vállalat. Ügyin­téző gazdasága a kiskunfélegyházi /■ Dózsa Tsz lett. Félegyházáról a Vörös Csillag, a Petőfi és a Kis­kunság. Városföldről a Dózsa. Or- goványról az Egyetértés, Kiskun- majsáról a Petőfi. Tiszaalpárról a Búzakalász és a Tiszatáj, Pál- monostoráról a Keleti Fény. Bu­gáéról a Béke és ét Petőfi, Tisza- kécskéről a Béke és Szabadság, valamint a Tiszagyöngye. Szánk­ról. Móricgátról a Haladás, az Üj Élet és a Petőfi, továbbá a iászszentlászlói Mezőgazdasági Tej-melőszövetkezet csatlakozott a gazdasági társasághoz. Rács-Kiskun megye gyepterü­letének 15 százaléka van a tizen­nyolc kiskunsági szövetkezet bir­tokában.. s megfelelő legelőgaz­dálkodással az eddiginél jóval nagyobb mennyiségű és jobb" mi­nőségű tömegtakarmány termelé­sére képes. Mindezen felül a ti­zennyolc közös gazdaság szántó­földi növénytermesztésében annyi melléktermék, gazdasági hulladék keletkezik, amelynek hasznosítá­sára más állattenyésztési ágazat mellett a juhászat is képes! Kiskunfélegyházán és környé­kén a juhtenyésztésnek hagyomá­nya van. A megyei átlagnál ma­gasabb színvonalú jelenleg is az ágazat. A juhtenyésztő, hizlaló és értékesítő gazdasági társaság szer­vezett tevékenységével kialakul­nak a magasabb színvonalról való továbblépés feltételei. A tizen­nyolc szövetkezet, valamint a Gyapjú- és Textilnyersanyag-for- galmi Vállalat közös költséggel és szakmai együttműködéssel fejlesz­ti a tenyésztő munkát oly módon is, hogy a textilipar igényeinek leginkább megfelelő juhfajták ki­alakítására. elterjesztésére törek­szik, a mai követelményeknek megfellelő, a juhtartás gazdasá­gosságát még inkább előmozdító, a helyi adottságokhoz leginkább igazodó technológiát vezet be. Az együttműködés kiterjed á juhtáp beszerzésére, közös for­galmazására. a későbbiekben pe­dig ” gyártására, Ä juhászaiban dolgozók szakmai továbbképzésé­re a társulás, valamint a kiskun­félegyházi állattenyésztési szak­munkásképző intézet már eddig is kialakult kapcsolatainak to­vábbfejlesztése teremt jó lehető­séget. —s —l Könyvesbolt Dunavecsén Patikára emlékeztető rend 'é's tisztaság fogadja azt, aki a dunaveesei. ^áfész köny­vesboltjába lép. A hasonla­tosság talán nem is véletlen, hiszen sok rokon vonás van a két üzlettípus között: az egyik a testi, a másik a lelki egészség szolgálatában áll. És hogy a Hadik Ferencije ál­tal vezetett dunaveesei könyves­bolt milyen színvonalon látja el ezt a feladatot, azt egyetlen pél­da is jól érzékelteti: Illyés Gyu­la nemrégiben megjelent önélet­írásából. a Beatrice apródjai cí­mű kötetből már csak két pél­dányt 'láttunk ottjártunk alkal­mával a polcokon, jóllehet né­hány nappal ezelőtt több mint harminc darab érkezett belőle. Igen sokan keresik Németh László, Kodolányi János. Kolozs­vári Grandpierre Emil, Fekete Gyula és Moldova György mun­káit is. Mindez persze nem jelenti azt, hogy Dunavecsén nem népszerűek Eerkesi. Szilvási munkái, vagy a léktűrirödalom egyéb termékei. A felsorolt tények legfeljebb azt bi­zonyítják. hogy ebben a Duna menti faluban egyre növekszik az értékes szépirodalmat olvasók tábora. Az üzletvezető emlékezete sze­rint a legszorgalmasabb és a leg­igényesebb vásárlók közé tarto­zik Malinak Árpád fényképész kisiparos, valamint Borbély Etel­ka. Éheikéi György és Danka Zsu­zsa — mindhárman általános is­kolai tanárok. A szépirodalmi művek mellett keresettek a különböző szakköny­vek. A nemrégiben véget ért me­zőgazdasági könyvhónap során például tó'bb mint százezer forint értékű mezőgazdasági szakköny- v'et adlak el. Főleg a nyúltenyész- téssel és a prémes állatok tartá­sával kapcsolatos műveket vettek, de sok fogyott volna el a szőlé­szettel és borászattal foglalkozó szakkönyvekből is — ha lett vol­na belőlük. Mind a mezőgazdasági szak­könyvek. mind pedig, az egyéb, szépirodalmi jellegű művek áru­sításában jelentős részt, vállaltak a könyvesbolt bizományosai: a forgalomnak mintegy felét a hu­szonöt bizományos bonyolította le. Különösén sok könyvet adott el Halászfi Sándorné Solton, Jónás Bertalan Állampusztán, és Szűcs Istvánná Dunaegyházán — yala- mennyiük forgalma meghaladta a százezer' forintot 1979-ben.' K. J. Élet a tanyai klubban Két év alatt száz rendezvény Kígyóspusztán Kiskunmajsa kígyóspusztai ha­tárrészének elnéptelenedett, 3-as számú iskolájában két évvel ez­előtt klubot létesítettek. Kezdet­ben senki nem gondolt arra, hogy a próbálkozás tartós lesz. Telt múlt az idő, s a klubot egyre job­ban megkedvelték a tanyai embe­rek. Sok családot érdekelnek a mű­soros esték, függetlenül attól, hogy van-e televíziójuk vagy nincs. A közönségből kis közössé­gek kovácsolódtak. Az emberek műsor előtt és után megbeszélik ügyes-bajos dolgaikat, elmondják egymásnak a legújabb híreket. A műsort' áltálában rövidnek tart­ják, s rendszerint ráadást kérnek, mintha pótolni akarnák, amit ko­rábban elmulasztottak. A klubban, működésének két éve alatt, százszor volt klubest, összesen több mint háromezer résztvevővel. Voltak népzenei, • A kígyósi tanyai klub közön­sége. színházi rendezvények, mozielő­adások, rendeztek zeneiskolai hangversenyt, író—olvasó találko­zót, kiállításokat, ismeretterjesztő, honismereti, néprajzi előadásokat. Sok ajándékműsort kapott a ta­nyai klub közönsége. Várják az újabb előadókat, együtteseket. Bár a tanyavilág népe lassan fogy és idősödik, ez nem jelenti azt, hogy belátható időn belül meg is szűnik. Kígyóson is vannak fia­talok, akik úgy nyilatkoznak, hogy ott akarják leélni az életüket, csak legyenek meg ehhez a gazdasági, a kulturális és az egyéb feltéte­lek. A tanyai klub, ezt figyelem­be véve, folytatja programját. Cél­ja- továbbra is: szórakoztatva ta­nítani, nevelni a tanyai embere­ket, közösségeket. • özvegy Terbe Gergelyné, kígyósi tanyájának udvarában néprajzi adatokat mond magnószalagra Polner Zoltán néprajzgyűjtőnek. lit. .Ilii- l&iifilíi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom