Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

6 • PETŐFI NEPE • 1980. március 25. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA küzdöttünk már. Van világos cé­lunk, és van erőnk. Pártunk hat évtizedes harcban edződött, egy­séges, az országépítő munkában gazdag tapasztalatai vannak. A Magyar Szocialista Munkáspárt bírja népünk bizalmát, és átérzi az eAel együtt járó nagy felelős­séget. A munkáshatalom, a dol­gozó nép álla/na szilárd. A ma­gyar munkásosztály, parasztság, értelmiség, a magyar nép számta­lanszor bizonyította, hogy nemes célokért kész és tud odaadőan dol­gozni. Munkánkban támaszkodha­tunk népünk tehetségére, öntuda­tára, helytállására, tettrekészségé- re. Építhetünk a szocialista közös­ség keretében megvalósuló sok­oldalú együttműködésre, a nem­zetközi szolidaritásra. Megalapo­zottan bízhatunk abban, hogy fel­adatainkat közös erőfeszítéssel, a nemzet alkotó erőinek összefogá­sával megoldjuk, a Magyar Nép- köztársaság töretlenül előre halad a szocialista fejlődés útján. Éljen a magyar munkásosztály élcsapata, á dolgozó nép párt­ja, a Magyar Szocialista Mun­káspárt! véve gazdálkodtak, s ez a tevé­kenységük a pártnormáknak, az állami rendelkezéseknek is megfe­lelt. A párttagok fegyelmezetten • teljesítették tagdíjfizetési kötele­zettségüket. A Központi Ellenőr­ző Bizottság jelenti a kongresz- szusnak — mondotta —, hogy a Központi Bizottság pénzgazdál­kodása jól szolgálta a párt céljait. A pénzügyi és az elszámolási fe­gyelem szilárd, a párt vagyonának védelme megfelelő. A Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke a következőkkel fejez­te be a beszámolóját: — Kemény munkával eltelt időszak van mögöttünk, és tud­juk, hogy még további nehéz küz­delmek'várnak ránk. Ezért a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság úgy lát­ja, hogy a következő években még nagyobb szükség lesz a párt­tagok helytállására. Arra, hogy a kongresszus határozatainak meg­valósításáért odaadással dolgozza­nak, nyerjék meg hozzá a töme­geket, erkölcsi normáink szerint éljenek és dolgozzanak. Ezután — az elfogadott ügy­rendnek megfelelően — megkez­dődött az együttes vita a Köz­ponti Bizottság és a Központi El­lenőrző Bizottság beszámolója fe­lett. Az első felszólaló Méhes La­jos, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára volt. Vita a Központi Bizottság beszámolója és a KEB jelentése fölött (Folytatás az 5. oldalról.) tok egyeztetésére és a közös fel­lépések összehangolására. A nemzetközi kommunista moz­galom egységéért vívott harc meg­követeli a marxizmus—leninizmus alapvető tanításainak védelmét, az egységbontás elleni'határozott fel­lépést. Pártunk következetesen harcol az álforradalmi tendenci­ák, a marxizmus—leninizmus. jobboldali és álbaloldali torzítá­sai, a szakadár törekvések ellen. Szembeszállunk az antikommu- nizmussal és a szovjetellen esség régi és új megjelenési formáival. Határozottan elutasítjuk a maóiz- must, mint gyökerében antimar- xista ideológiát, amely már a hat­vanas évek elején telítve volt na­cionalista, szovjetellenes elemek­kel vezérpárt-törekvésekkel. Kez­detben leplezte lényegét, a leni- nizmusra hivatkozva a világszo­cializmus védelmezőjeként az im­perializmus elleni küzdelem kö­vetkezetes harcosának tüntette fel magát. Azóta a kínai vezetők po­litikájában mind nyíltabban elő­térbe került a hegemóniára való törekvés, a szovjetellenesség, az imperialistákkal való együttmű­ködés. Pártunk a marxizmus—leniniz­mus, a proletár internacionaliz­mus elveitől vezérelve arra tö­rekszik, hogy ápolja, fejlessze, erősítse együttműködését minden testvérpárttal. A XI. kongresszus óta eltelt öt évben a világ külön­böző térségeiben működő 78 test­vérpárt küldötteivel folytattunk hasznos kétoldalú megbeszélése­ket. A Magyar Szocialista Munkás­párt megkülönböztetett figyelmet fordít a Szovjetunió Kommunista Pártjához fűződő kapcsolatainak erősítésére. Pártunk, népünk szá­mára is nélkülözhetetlenek Lenin pártjának, a szovjet kommunis­táknak történelmi jelentőségű ta­pasztalatai. Tovább fejlődtek és bővültek kapcsolataink a szocia­lista országok testvérpártjaival; az új társadalom építésének kér­déseiben folytatott tapasztalatcse­rék igen értékesek számunkra. A kölcsönös szolidaritás elvének megfelelően erősítették és erősít­jük internacionalista kapcsolata­inkat a tőkés és a fejlődő ’ orszá­gok kommunista és munkáspárt­jaival. Pártunk az imperialistaellenes küzdelem közös céljától vezetve erősítette kapcsolatait a fejlődő országok nemzeti demokratikus pártjaival, nemzeti felszabadító mozgalmaival. Az elmúlt években tovább bő­vültek kapcsolataink a legtöbb nyugat-európai szocialista, szociál­demokrata párttal. Ez hozzájá­rult az érintett országokhoz fű­ződő viszonyunk javulásához és a különböző társadalmi rendszerű európai országok kapcsolatainak fejlődéséhez. Ez azt bizonyítja, hogy az ideológiai ellentétek és a politikai nézetkülönbségek nem zárják ki az együttműködés lehe­tőségét olyan nagy, közös érdekű kérdésekben, mint a béke, a biz­tonság, a leszerelés előmozdítása. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk hatal­mas és egyre növekvő ereje, amely előreviszi az emberi társadalom fejlődését. A kommunistáknak nincs más céljuk, mint az, hogy a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgálják népük és az egész emberiség érdekében. Pártunk to­vábbra is arra törekszik, hogy ha­zafias, internacionalista politiká­jának megfelelően egész tévé­A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése Brutyó János elvtárs beszéde Brutyó János, a KEB elnöke bevezetőben arról szólt, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság a párt XI. kongresszusának határo­zatai alapján segítette a pártegy­ség, a pártfegyelem erősítését, őr­ködött a párt tisztaságán. A Köz­ponti Ellenőrző Bizottság a be­számolási időszakban is jól együttműködött a Központi Bi­zottsággal és a Politikai Bizott­sággal, a munkakapcsolatokat a legteljesebb összhang jellemezte. Hangsúlyozta, hogy a központi Ellenőrző Bizottság egyetért a kongresszusi okmányokban fog­laltakat. A beszámolót és a hatá­rozati javaslatot úgy minősítette, hogy az a helyzet marxista—le­ninista értékelését adja. Reálisan veszi számba az eredményeket, őszintén szól a gondokról, a ne­hézségekről, a hibákról, és világo­san megjelöli a tennivalókat. — Jó érzéssel álltpíthatjuk meg — folytatta —, hogy volt értelme a munkának, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában számottevő eredményeket értünk el. Ezek annak köszönhetőek, hogy érvényesül a párt vezető sze­repe, a kommunisták odaadással szolgálják népünket. A párt és a tömegek kapcsolata a kölcsönös bizalom szilárd alapjára épül. A tömegek támogatják politikánkat, s igénylik még következetesebb folytatását. Érdemes volt dolgozni, alkotni, mert ezáltal gazdagodtak társadalmunk szocialista vonásai. A továbbiakban arról szólt, hogy a KEB — a Központi Bizottság­gal összhangban — úgy értékeli: a párt fegyelmi helyzete jó. A párttagság túlnyomó többsége pél­damutatóan dolgozik, kommunis­tához méltóan él, s a szocialista építőmunka nehezebb feltételei közepette is helytáll. Határozot­tabban lépnek fel a hibákkal, a gyengeségekkel szemben, nagyobb rendet, fegyelmet, következete­sebb cselekvést igényelnek.' El­utasítják a társadalmunktól ide­gen megnyilvánulásokat. Ugyanakkor akadtak olyan párt­tagok, akik megsértették a pártfe­gyelmet. A két kongresszus kö­zötti időszakban töibb mint "har­mincezer páhttag részesült párt- büntetésben. Ez a párttagságnak évente 0,8 százalékát érintette. A pártbüntetésben részesítettek szá­ma azonban nem fejezi ki, csupán jelzi a pártfegyelem állapotát. — A pártfegyelem erősítése ál­landó feladatunk. Nemcsak azért, mert a pártban az elmúlt öt év­ben is voltak olyanok, akik meg­sértették a pártfegyelmet, hanem azért is, mert a jövőben az eddi­ginél még nehezebb feladatok várnak ránk. Ezek csak akkor oldhatók meg hiánytalanul, ha a párttagok még jobban helytáll­nak, szilárd fegyelmet tanúsíta­nak. A párt egysége, tisztasága, a párttagság fegyelme nem csupán a párt belső ügye, hanem . egyik feltétele a párt és a tömegek köl­csönös bizalmon alapuló kapcso­latának is. A Központi Ellenőrző Bizott­ság — mondotta Brutyó János — figyelemmel kísérte azokat a je­lenségeket, amelyek a pártfegyel­met befolyásolják. Azt a követ­keztetést vonta le, hogy a pártfe- gyelém erősítésében dörttő a párt politikájának; határozatainak egy­séges értélmézése és képviselete.' mivel a párt politikája elsősorban az egyes párthatározatokban ölt festet. — Az öt év alatt szinte alig akadt ‘ pártellene» tevékenységet, frakciózást folytató párttag. Ezek törekvései is elszigeteltek marad­tak, a párttagok körében nem találtak visszhangra. Ez is a párt­tagság érettségét mutatja. De gyakoribb volt a párt politikáján nak, az egyes határozatoknak ön­kényes értelmezése, a politika melletti kiállás hiánya. Akadnak példák ellenzékieskedésre, a párt- határozatokkal való szembehe- lyezkedésre, a párt eszméinek és politikájának nem megfelelő kép­viseletére is. Esetenként pártta­gok is, főleg antimarxista nézetek, áramlatok hatására, valóságunkat eltorzítva látták, az eredményeket lekicsinyelték, a hibákat eltúloz­ták. A továbbiakban hangsúlyozta: állandó feladat a párt ideológiai, politikai egységének megőrzése és további erősítése. Minden párt­tagnak kötelessége a párt esz­méit, a párt politikáját, határoza­tait képviselni és védelmezni. Ez a követelmény nem zárja ki,‘ ha­nem feltételezi, szükségessé teszi a kommunisták alkotó vitáját. De ennek a vitának helye és értelme csak addig van, amíg a döntés vagy határozat megszületik. Az­után már csak a végrehajtás módján lehet és szabad vitatkoz­ni. A pártfegyelem másik fontos eleme a cselekvési egység. Ez azt jelenti, hogy a párt határozatait minden párttagnak egyaránt vég­re kell hajtania. A párttagok kö­telessége az is, hogy ehhez meg­nyerjék környezetük támogatását. Egyesek még mindig nem látják, hogy helyzetünk kötelező erővel szabja meg a tennivalókat. Nincs idő várakozásra, tépelődésre — egységesen tenni kell. A többség így is cselekszik, de még további szemléletváltozásra és ha kell, fe­lelősségre vonásra is szükség van. A cselekvési egység erősítése számos fényezőtől függ, de min­denekelőtt az irányító tevékeny­ség jellegétől, minőségétől. Ennek gyengeségei, ellentmondásai hát­ráltatják az egységes cselekvést. A cselekvési egység, a határoza­tok következetes végrehajtása megköveteli a vezetők példamu­tatását. A vezetők nagy többsége példásan helytáll, hozzáértéssel dolgozik, megfelel a követelmé­nyeknek. A vezetőkkel szembeni igények viszont egyre nagyobbak, és tovább növekednek. — Kötelességünk — mondotta a KÉB elnöke — segíteni a politi­kailag szilárd, a szakmailag jól képzett, alkotóképes vezetőket, akik szót értenek a dolgozókkal, kenységével hazánk felemelkedé­sét s egyben a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom közös céljainak elérését szolgálja. A Központi Bizottság kéri a kongresszust, hagyja jóvá az el­múlt öt évben végzett munkát, vitassa meg és fogadja el a be­számolót és a beterjesztett hatá­rozati javaslatot. Nagy történelmi vívmányainkra alapozva, az ed­digi politikai irányvonalat követ­kezetesen folytatva, a programnyi­latkozatban megjelölt célokat kö­vetve haladjunk tovább. Meggyő­ződésünk, hogy ezzel népünknek, az országnak olyan munkaprog­ramot javasolunk, amelynek való­ra váltásával sikeresen építhetjük tovább hazánkban a fejlett szocia­lista társadalmat. Pártunk és népünk néhány nap múlva megemlékezik házánk fel- szabadulásinak 35. évfordulójáról. Történelmünk három és fél évti­zeddel ezelőtti sorsfordulója tette lehetővé, hogy népünk elinduljon a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés útján. Kongresszu­sunk közelgő nemzeti ünnepünk alkalmából a magyar kommunis­ták, az egész magyar nép nevében megbecsüléssel köszönti felszaba­dítóinkat, a nagy szovjet népet, a Szovjetunió Kommunista Párt­ját. A felszabadulásunkért harco­lók áldozatai nem voltak hiába­valók, és soha nem merülnek fe­ledésbe. Népünk, pártunk vezeté­sével élni tudott a szabadsággal. Sok nehézséget leküzdve harcol, céltudatos munkával nagyot, ma­radandót alkotott. A nép élete gyökeresen megváltozott, hazánk szabad, független szocialista' or­szág. Az előttünk álló feladatok na­gyok, de megoldhatók. A jelenle­ginél nehezebb akadályokat is lé­dé megkövetelik a fegyelmet, a rendet is. Napjaink fontos politikai kérdé­se, hogy a vezetők hiánytalanul betartsák a pártfegyelmet, a szo­cialista erkölcsi normákat. Legye­nek igényesek önmagukkal szem­ben, mert csak így követelhetnek másoktól is fegyelmet, helytállást. A vezetők körében előforduló fegyelemsértésekről szólva kifej­tette, hogy a legsúlyosabb a funkcióval és a hatalommal való visszaélés. Ennék minden meg­nyilvánulása kárt okoz. A hatal­mat — amelyet a párt, a társada­lom, a nép javára kell gyakőról- ni — senki nem használhatja fel önös érdekei céljából. A hatalom­mal- visszaélni súlyos bűn, de az is hiba, ha valaki nem él a ráru­házott hatalommal. Ma — muta­tott rá — fontos tényező, hogy minden vezető bátran kezdemér nyezzen, felelősséggel éljen a ha­talommal, megalapozottan és idő­ben döntsön. A .nagyobb önálló­ság, a több kezdeményezés egy­ben nagyobb felelősséget igényel nemcsak a vezetőktől, hanem ' a dolgozó kollektíváktól is. Minden vezető kisebb vagy na­gyobb hatalommal van felruház­va. Ez a hatalom azonban nem más, mint eszköz a nép szolgála­tára. Azt sem szabad elfelejténi, hogy az ilyen címen vállalt és ka­pott megbízatás nem örökös. Aki érdemtelenné vagy alkalmatlan­ná vált, az nem maradhat vezető beosztásban. Különbséget kell azonban tenni azok között, akik becsületesen dolgoztak, de a na­gyabb követelményeknek már nem tudnak megfelelni, és azok között, akik hibáik, mulasztásaik, esetleg visszaéléseik folytán vál­tak méltatlanná tisztségüre. Aki pedig erkölcsi, politikai, anyagi kárt okozott, annak a továbbiak­ban erre ne legyen lehetősége. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója rámutatott arra, hogy a pártfegyelem további erősítésé­ben nagy szerepe van világnéze­tünk terjesztésének, a szocialista erkölcs és magatartás fejlesztésé­nek. — Helyeseljük azt — mondotta Brutyó János —, hogy a Közpon­ti Bizottság erőteljesen fellép a munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítéséért, a munka nélküli jövedelemszerzés, a munkával arányban nem álló jövedelemforrások és az egyen lös­Éljen a szocializmust építő ma­gyar nép! Éljen hazánk, a Magyar Nép- köztársaság! Éljen a szocializmus és a béke! A Központi Bizottság beszámo­lóját, Kádár János előadói beszé­dét hosszantartó nagy taps fogad­ta. Délután Benke Valéria elnök­letével folytatta munkáját a kong­resszus. Brutyó János, a KEB el­nöke terjesztette elő a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját. di ellen. A Központi Ellenőrző Bi­zottság tapasztalatai is alátá­masztják, hogy a munka nélküli vagy a munkával nem arányos jö­vedelemszerzésnek még nem , si­került teljesen gátat vetni, jólle­het számos rendelet, intézkedés korlátok közé szorította ezeket. Szemben áll az emberi tisztesség­gel a munkáért járó béren túli külön juttatás, ■ csúszópénz és há­lapénz igénye, Az egyén—közösíTéí*—társada­lom é.t'üekegységében a'jg.Vakorlat- ban olykor az egyén'vágy a szű- kebb kollektíva érdekei javára bil­len a mérleg. Egyes esetekben a népgazdasági érdek helyett a. cso­port- vagy az egyéni érdek kerül előtérbe. Tűrhetetlen például, hogy az egyik vállalat a másik­nak, vagy éppen a vásárlóknak kárt okozzon. Ezután az anyagiasság, a na­gyobb lehetőségekkel való visz­szaélés okozta károkról szólt, majd így folytatta: — A szerénytelenség, a nagy lábon élés idegen a párttól. E té­ren erősödik az egészséges szem­lélet és gyakorlat. De akadnak még olyanok, akik pazarolnak — főleg akkor, ha nem a saját zse­bükről yan szó. A Központi Ellenőrző Bizott­ság beszámolója* a továbbiakban hangsúlyozta: a párt élcsapat sze­repéből fakad, hogy a kommunis­ták történelmi küldetése szocia­lista hazánk és népünk javát szolgálni. Ez önzetlenséget, ügy­szeretetét, helytállást igényel a kommunistáktól. A nép odaadó szolgálata feltétele annak, hogy a nép is elkötelezetten támogassa a pártot. A párttagok azért élvezik a társadalom megbecsülését, mert erre nemcsak munkájukkal, ha­nem társadalmi tevékenységük­kel, erkölcsi magatartásukkal is rászolgálnak. A kommunista pél­damutatásnak hatalmas vonzere­je van, hiánya viszont árt ügyünk­nek. . A pártfegyelmi büntetések csaknem egyötödében az erkölcs­telen magánélet, italozás játszik szerepet. A magánélet akkor vá­lik közüggyé, ha az pem példás, ha kárt okoz a családnak, a kö­zösségnek, a társadalomnak. Aki így viselkedik, az megsérti a párt normáit. A továbbiakban a beszámoló az ellenőrzés fontosságáról szólt, ami nemcsak a pártfegyelem erő­sítésének, hanem minden társa­dalmi tevékenységnek lényeges feltétele. — E téren van bizonyos fejlő­dés — állapította meg —, de ez­zel nerh lehetünk elégedettek. Nem mindenütt látják, hogy ez a tevékenység elsősorban segítő szándékú, a jó módszerek terjesz­tését, a hibák feltárását és kijaví­tását szolgálja. Az ellenőrzés gyengéi között szerepel, hogy oly­kor nem elég tervszerű, összehan­golt, nem eléggé segíti a végrehaj­tást, a- feladatok, a munka szá­monkérését. Ezután a Központi Ellenőrző Bizottság jelentette, hogy a XI. kongresszustól kapott megbízatá­sa alapján ellenőrizte a Központi Bizottság pénzgazdálkodását. Bru­tyó János hangsúlyozta, hogy a pártszervek a célszerűségi, a ta­karékossági előírásokat figyelembe A főváros párttagsága a Köz­ponti Bizottság kongresszusi számadását az elmúlt öt esztendő­ben végzett munkáról, és az előt­tünk álló feladatokról egyetér­téssel fogadta. A vitában részt vettek párton kívüliek is. Véle­ményük egyezik a párttagságéval, ezért bátran mondhatjuk: A párt politikája a nép akaratának kife­jezése — kezdte felszólalását a budapesti pártbizottság első tit­kára. — A párttagok és a pártonkí- vüliek elismeréssel szóltak róla: pártunk, miközben következetes munkát ’végez azért, hogy a vál­tozó feltételekhez igazítsa tevé­kenységét, ragaszkodik politikai fővonalához, munkastílusának ki­próbált, elvi jelentőségű, vonásai­hoz. Őrködik a néphatalom szi­lárdságán, érvényesíti a párt ve­zető szerepét, erősíti a szocializ­mus építésének platformján a dol­gozó nép összefogását. Fejleszti á szocialista társadalom termelő­erőit, egész tevékenysége azt szol­gálja, hogy a dolgozó emberek élete és munkakörülményei javul­janak, békében és biztonságban éljünk, gazdagodjék tartalmában és formájában a szocialista de­mokrácia, a tudomány, és a kul­túra eredményei minél szélesebb rétegekhez jüssaiiak él. Ai \...ifbl^n(»unigtái együtt a város egész lakosságával — helyeslik a pánt és a kormány tevékenységét, amelyet a külpoli­tikában, a nemzetközi munkás­mozgalomban folytat. Ez a politi­ka a magyar nép elemi érdekei-, re épül, a béke megőrzését szol? gálja, következetesen ragaszkodik a proletár internacionalizmushoz, hosszú távra szóló elvi politika. Tartópillérei: a magyar—szovjet barátság és együttműködés fej­lesztése. a Varsói Szerződés szer­vezetében és a KGST-ben tömö­rült szocialista országok kapcso­latainak erősítése. Ez a politika biztosította népünknek a szocia­lizmus építésének békés feltéte­leit eddig, és ez fogja biztosítani a jövőben is. A budapesti kommun,sták egy­öntetű kívánsága, hogy a párt több mint két évtizede kipróbált politikájának útján haladjon to­vább. Az elmúlt négy évben — foly­tatta — a budapesti ipar 70 ez­res létszámcsökkenés mellett 16',6 százalékkal növelte termelését. — A gazdaságos termelési és ter­mékszerkezet .alakításában — ha ütemével elégedetlenek vagyunk is — az előrelépés a jellemző. Tu­datában vagyunk a budapesti pártszervezetek felelősségének az országos gondok megoldásáért, hi­szen a fővárosi székhelyű ipar adja az ország ipari exportjának a felét. A külkereskedelmi egyen­súly javításában tehát meghatá­rozó a budapesti dolgozók szere­pe. Méhes Lajos a továbbiakban a nemzetközi poiitjkai életben, és a külgazdasági kapcsolatainkban bekövetkezett változásokat ele­mezte, majd rámutatott; > A pártunk kongresszusát elő­készítő vitában a párt politikájá­val való egyetértés mellett a leg­gyakrabban e politika következe­tes folytatását szorgalmazták. Ezért volt pártértekezletünk köz­ponti gondolata, hogy mit kell tennünk e politika következete­sebb végrehajtásáért. Amikor a végrehajtás következetességét ‘hangsúlyozzuk, nem arról van szó, hogy már nincs szükség tisz­tázó, építő vitára. Ügy vélem, ép­pen az egységes cselekvéshez kell világossá tenni, hogy meddig fo­gadhatunk el valamit, meddig me­hetünk a tűrésben, és hol kezdő­dik az, ami ellen már tiltakoz­nunk, harcolnunk kell. Most az elért gazdasági vívmá­nyok, az elért életszínvonal meg­tartása és megszilárdítása a cél. A jövő megalapozása végett egyet kéll érteni azzal, és. a párt- szervezeteknek azt kell támogat­niuk, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál az első helyet a ter­melő beruházásoké kapják. Egész politikánk következete­sebb végrehajtásában elvi és gya­korlati jelentőségű, hogy az el­osztás szocialista elve jobban ér­vényesüljön. Ehhez világos mér­cére van szükség, ami nem lehet más, mint a valódi munkateljesít­ményt honoráló bér- és jövede­lempolitika, és az értékarányos árrendszer. Az éves bérfejlesztés többségének a hatékonyabb mun­kára .ösztönzést, kell..szolgálnia».a i A minisztériumoktól.. a főható­ságoktól azt kórjük;, i^gyotisaibbah döntsenek a megérett kérdések­ről. A budapesti kommunisták, a fővárosi munkások és értelmisé­giek értik és helyeslik pártunk­nak a munkás—paraszt szövetség erősítését szolgáló politikáját. Ha­zánk 35 esztendős fejlődésére visz- szatekintve, az egyik legnagyobb változás: a falu és a város közöt­ti különbségek csökkenése, a mun­kásosztály és a parasztság köze­ledése. összefonódása. Társadal­munk két alapvető osztálya egy­aránt a szocializmust tekinti je­lenének és jövőjének. A budapesti dolgozók' saját ellátásuk javulá­sán keresztül is meggyőződtek á párt agrárpolitikájának helyessé­géről. i A párt agrárpolitikájának egé­sze: a termelési érdekeltség, az állami és szövetkezeti szektor meghatározó szerepe, a nagyüze­mekre épülő háztáji és kisegítő gazdaságok lehetőségeinek teljes kihasználása nemcsak vidéken, hanem a ‘fővárosban, is egyetér­tésre talált. Ez így van akkor is, ha kölcsönös árvitáink voltak és lesznek, ha zsörlölődés van. oly­kor amiatt, hogy a tsz-mellék- üzemágakba elmegy a nagyipar­ból néhány szakember. Méhes Lajos a.továbbiakbah le­szögezte: a'vezetők többsége meg­felel a rá váró feladatoknak. Mégis indokolt hangsúlyozni, hogy azoknak a kádereknek az előlép­tetését szorgalmazzuk, akik az át­lagosnál többre vállalkoznak. S amikor vállalják a harcot, nem személyes hiúságuk, saját hasz­nuk, haiiíem a közösség érdekei vezérlik. Továbbra is harcra kell nevelnünk önmagunkat, a párt­tagságot, az ifjúságot. A párttagság általánosnak te­kinthető iáénye, hogy hatásosab­ban küzdjünik a szocialista társa­dalomtól idegen jelenségek ellen,' hogy mértéktartó szerénység és ésszerű takarékosság érvényesül­jön a mimikában, a magatartás­ban, az élet minden területén. Arra sarkallnak bennünket, hogy következetesebben harcoljunk a munka (nélküli jövedelemszerzés, a pazarlás, a bürokratizmus, a protekció, a hatadmaskodás el­len. Kedves elvtársak 1 A budapesti kommunisták ne­vében egyetértek a kongresszus elé terjesztett dokumentumokkal, Kádár János elvtárs előadói be­szédével, és Bruttyó János elvtárs jelentésével. A kongresszust elő­készítő viták bizonyították, hogy a főváros' kommunistái nemcsak hozzászólni, hanem hozzátenni is akarnak a párt politikájához, és annak végrehajtásához — mon­dotta befejezésül Méhes Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom