Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-21 / 68. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. március 21. m ELADÓ HÁZAK - RAKTÁR AZ EMELETEN ' Beszélgetés Fajszon együtt korszerűsítenek is. Minthogy Fajszra Bátyán áthaladva érkezik meg - az ember, önkéntelenül is összehasonlítom a két falut. Bátya külleme fiatalos, életkedvet sugalló. Sok az új ház, ápoltak a régiek, és télutón is gondozott a két emlékművel ékesített központi park. Fájsz viszont? Bár itt is észrevéteti magát egy-egy formálódó új ház, a régiek között szemet szúrnak a kopottasak. Némelyik mintha elárvult lenne. Akad, amelyre ki is van írva: eladó. Iménti benyomásaimat megpendítem Paczolai Sándornak, a községi tanács vb-titkárának. aki megerősíti: — Az utóbbi években csakugyan megfigyelhető a lassú elpártolás. Most is van körülbelül harminc eladó ház. Bár a születések száma megszaporodott, meghaladja az elhalálozásokét, évente átlagosan hússzal csökken a népesség, ennyien véglegesen elköltöznek. — Vajon merre veszik útjukat, hol telepednek meg? — A két városban, Kalocsán és Baján. Ez a jellemző. — Ennyire közel Kalocsához mi lehet az eltávozás oka? •— Próbáljuk magyarázni. Kezdjük azzal, hogy a tsz-ben jó a kereset. Azt azonban tudni kell, hogy áprilistól október végéig szoros a munká. Még szorosabb nyáron. A vasárnapok is összefolynak a hétköznapokkal. A paprika, vagy az uborka betakarítása nem tűr halasztást. Esős időben például csinálja a falu apraja, nagyja. Es korlátlan munkalehetőség csak a tsz-ben van. Ezenkívül a Fájsz—Dusnok körzeti ÁFÉSZ vasipari üzeme foglalkoztat negyvenöt embert. A további okot abban látom, hogy vannak fiatalok, akik nem érik be csak a nagy keresettel, más módon kívánnak élni. — Szórakozási lehetőség? — A községben nincs egy megfelelően felszerelt presszó, van viszont öt italbolt. Közülük a művelődési házzal szemközti a legkülönb, olyan presszófélének is mondható. Ott van közétkeztetés is. A Füstös meg olyan csehó- féle, arra jó, hogy szelektálja az itälbötwk közönségét:.". — A jó hírű Kék Duna,,,Tsz nyilván érdekelt a helyi mufika- erőben és abban, hogy jól érezzék magukat a falu lakói, a közös gazdaság tagjai. Hogyan segíti a községpolitikai célokat? — Tavaly megkezdtük a hatvanszemélyes óvoda százhúsz fősre való bővítését. Eddig kilencven gyerek ellátása volt megoldott, de húsznak nem jutott hely. Áprilistól azonban minden jelentkezőt felvesz. A tsz-gépműhely Bánki Donát szocialista brigádja vállalta a központi fűtés és az ajtók, ablakok elkészítését. Meg is csinálták, igazán értékes segítséget adtak. Minden tisztelet érte a gépműhelybelieknek, az élen Pata Józseffel és Szabadi Jenő brigádvezetővel. Költségtérítés mellett rengeteg fuvarral is segített a tsz. A tervidőszak első éveiben a községi vízmű létrehozásában vállalt oroszlánrészt. A társulás elnöki tisztét maga dr. Berta Jenő tsz-elnök vállalta magára. Utána az összes összetört átereszeket, betonlapokat is rendbehozták. És évente kétszer a község útjait is a tsz hozza rendbe. dózerolja... Mielőtt elköszönnék, a tanácsházát dicsérem. Paczolai Sándor megjegyzi: — Az biztos, hogy a falu legszebb épülete. Jóval nagyobb települések sem mondhatnak magukénak ilyen szépet. Csak kár, hogy nincs kihasználva, az emeleti nagyterem például most ép• Az óvoda, amelyet a bővítéssel pen raktárként szolgál. Az óvodabútorok vannak benne. A tsz-irodába tartva, azon tűnődöm, hogy a tanácsháza gazdátlan emeleti része mi mindenre lenne hasznosítható. El tudnám képzelni, például, hogy a tsz nyilván szép számú agrárértelmi- s(égj^^knkl]^bja rendezkf dne itt be. ötleteimnek azonban vége szakad, amint a'tsz-irödahaZ tőszomszédságában formálódó, ugyancsak szokatlan formájú, csupa- tető épületre pillantok. Vajon milyen célt szolgál majd? — Tessék' mondani, mi épül itt? — kérdezem a szemközt érkező férfitől. — Ez kérem? Á kis Hilton lesz. Hillon-szálló — üti el iróniával a választ. — Komolyan kérdezem — erősködöm. — Én meg komolyan mondom. Lesz itt kérem pingpongasztal, meg fociklub, meg fürdő, meg étkezde, na meg az irodák. A tsz-irodák. Ügy hírlik, hogy ezt is az az ember tervezte, aki a budapesti Hilton-szálilót... — közli elmenőben a középkorú férfi, akinek helyébe hárman is előjöttek a Szénit István utca 37. számú házból, és nem fukarkodnak az egyéni véleménnyel. — ... Pedig a legutóbbi zárszámadáskor is megugrott a tsz- ből vagy tizenhét-tizennyolc személy, köztük én is — szegi be az azóta önállósodott szobafestő és mázoló mester. — Valamit hallottak, mert szoktam beszélni róla. Valóban, amely a Hiltont is tervezte, az a vállalat készítette az új üzemviteli épületünk tervét, — közli érdeklődésemre dr. Berta Jenő elnök. S hogy mit foglal magába az új irodaház, arról megtudtam: a 690 adagos konyhája akár 1200ra is bővíthető, étterme 180 személyes lesz, szociális helyiségek, irodák, klub, és a sportnak is egy sarok. A jövő szezonra várhatóan elkészül. — öt évvel ezelőtt a bukásomat jelentette volna az üzemi konyha — jegyzi meg a tsz el9,Ök^s M j T yeíafTTOJt n rm?t — S vajon elkészülte után ki Tudják2«?1 “ßfäjcP1 használd!1?* ■ — Az is lehet, hogy a vendéglátóval kötünk megállapodást. — Múlhatatlanul szükség volt az irodaházra? Hiszen egészen elfogadható állagú a régi. — Tudja miit jelent huszonnégy embernek egy szobában szorongva dolgozni? Mert ilyen oldala is van — így dr. Berta Jenő. — Vajon mennyibe kerül ez a Fajszon legalább is nagyon szokatlan épület? — Húszmillió körül. Majd kiderül, a végén, hogy kijön-e. Az ÉPSZER-rdl van megállapodó-? sunk, de saját erővel csináljuk,- amit tudunk... ♦ A 3200 hektáron — amelyből 2800 hektár a szántó — gazdálkodó fajszi Kék Duna Tsz 1108 tagot számlál. A tagságnak pontosan a fele nyugdíjas — értesültem a tsz elnökétől. Ugyancsak tőle tudom a munka hatékonyságára utaló következő adatokat: 19ö8-ban 580 növénytermesztővel 318 vagon fűszerpaprikát takarítottak be. Tavaly 185 munkára kötelezhető emberrel- 850 vagon paprikát ltudtak leszedni. Ez önmagában nem akármilyen gazdálkodásról vall. A tsz épülő új irodaháza pedig mintha feleselne az előbbi következtetéssel... Perny Irén MENNYI MARAD A KÖZÖS KASSZÁBAN? A társadalmi tulajdon gondosabb védelme a termelőszövetkezetben örvendetes, hogy az elmúlt években csökkent a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a társadalmi tulajdont ért kár. A korábbi évekhez képest a vezetők gondosabban, elő- relátóhban óvják a közös tulajdont. Sok termelőszövetkezetben felismerték, hogy az iizémrendészek, mezőőrök alkalmazása jól megtérülő költség. A Pest megyei termelőszövetkezetek 70—80 százaléka már létesített ilyen munkaköröket. Példának hozhatjuk fel a dabasi Fehér Akác termelőszövetkezetet, amely 10 ezer holdas területen gazdálkodik és emellett kiegészítő tevékenységként értékes importáruk: kávé és déligyümölcs csomagolását is végzik. Ez a szövetkezet 44 vagyonőrt alkalmaz, közülük 27-en fegyveres mezőőri szolgálatot látnak el. Rokkantakra bízzák ? Sajnos gyakori eset, hogy az őrzési feladatok ellátásával olyan személyt bíznak meg, aki egészségileg alkalmatlan erre a munkára. Az egyik termelőszövetkezetben egy rokkant éjjeliőrt alkalmaztak, aki észlelte ugyan, hogy füst szivárog ki a tojóházból, de intézkedni képtelen • volt. Ezért elektromos rövidzárlat miatt a tojóház leégett és egymillió forintos kár keletkezett. A példa elgondolkoztató. A termelőszövetkezet vezetőit humánus, az idős emberen segíteni kész szándék vezérelte, amikor éjjeliőri munkával bízták meg. Valójában azonban vele is, önmagukkal is rosszat tettek. A nemrég lezajlott zárszámadó közgyűlések azt bizonyítják, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind a közvetlen irányítást végző területi szövetségek tagjai részletesen foglalkoztak a vagyonvédelem helyzetével és a vitára meghívták, a megyei rendőri, ügyészi, népi ellenőri szervek vezetőit is. Ez a szemléletváltozás is hozzájárult, hogy ,ma már a termelőszövetkezeteknél 25 ezren foglalkoznak mezőőri, rendészi, ellenőr? és más vagyonvédelmi munkával. Elismeréssel kell szólni a területi szövetségek ellenőrzési irodáiról is: számos gazdasági, pénzügyi és számviteli hiányosság feltárásához adtak segítséget. Csökken a bűncselekmények száma Négy évvel ezelőtt, 1976-ban különböző bűncselekmények révén 59 millió forintos kár érte a termelőszövetkezeteket. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa akkor már felmérte a termelőszövetkezetek vagyonvédelmi helyzetét, a tapasztalatokat országos értekezlet elé terjesztete. A TOT ajánlásait országszerte megszívlelték és ennek köszönhető, hogy 1977-ben már 35 millió forintra csökkent a bűncselekményekkel okozott kár, 1978-ban 26 millióra. A múlt évben ismét romlott valamit a helyzet: csaknem 30 millió forintos kár keletkezett a közösben. i Ellenőrzés nélkül... A betörések száma csökkent, mert a termelőszövetkezeteknél is felismerték, hogy pénzt csak jól őrzött helyen szabad tartani. A legtöbb helyen védőrácsokkal felszerelt helyiségben, páncélszekrényben őrzik még a rövid ideig maguknál tartott pénzösszegeket is. De a legbiztonságosabb védőeszközök sem jelentenek akadályt az okmányhamisítókkal szemben, akik — az ellenőrzés hibái miatt — súlyos ezreseket vehetnek fel... A visszaélések másik elterjedt formája a vesztegetés. Egyes csaknem pótolhatatlan alkatrészek beszerzéséhez nagy összegű csúszópénzeket fizetnek ki az üzletek eladóinak, vezetőinek. Ilyenkor abból a hamis meggondolásból választják a vesztegetést, hogy ez az olcsóbb. Utólag, a felelősségre vonásnál derül ki, hogy sokkal drágább és kínosabb megoldás. Mindezek ellenére a közös tulajdon megóvása nagyjában- egészében jó úton halad. És míg nagyobb gondossággal védjük, évente mintegy 25—30 millióval több maradhat a közös kasszában ...» B. I. HÁZUNK TÁJA Kifizetődő a szárazbab termesztése törmesztesenek' sok' evtizedés 'háéyöfhánya van. Például a harmincas években főterményként, 6 ezer hektáron termesztették. Köztesvetésbén viszont közel 300 ezer hektáron termett. Érdekességképpen ez a kukoricaterület mintegy harmada volt. Az elmúlt évtizedben sajnálatos módon egyre több étterem kínálatából tűnik el a szárazbabalapú étel. Az okot egyértelműen a csökkenő termelésben kell keresnünk. A bab termesztése a felszabadulás után sem vesztett jelentőségéből, mértéke azonban a mezőgazdaság szerkezetének megváltozása miatt bizonyos ingadozást mutat. Napjainkban a szárazbab mintegy 85 százaléka háztáji és kistermelő gazdaságokból kerül ki. Mivel a belföldi szükségletek kielégítésekor a kistermelés teszi a legtöbbet az asztalra, célszerű lenne, ha a felvásárló vállalatok, így a szövetkezeti szintű kereskedelem is jobban segítené a kistermelést a szervezett felvásárlással, szaktanácsadással. Biztonságossá kell tenni a vetőmagellátást is. Bizonyára ösztönözné a termelőket, ha — az étkezési szárazbabtermesztés jövedelmezőségének növelése és — más szárazföldi növénykultúrákkal való, versenyképesség érdekében a termelői fel- vásárlási átlagárat — fajták szerint jobban differenciálva — hirdetnék meg. A kistermelő lehetőségei főleg agrokémiai és műszaki szempontokból korlátozottabbak a ' nagyüzemekénél. Ugyanakkor a termőhely — az agronómiái optimum — kiválasztásával lényegesen kedvezőbbek az adottságok. A TERÜLET KIVÁLASZTÁSÁNÁL az általános szempontokon túl, követelmény, hogy a tisztán vetett bab az egymást követő évben ne kerüljön a kert ugyanazon részébe. A vetésforgó ismert előnyeit figyelembe véve, a kistermelésben nehezen és költségesen küszöbölhetők ki a kár- és kórokozók. A bab kiválóan terem a kapiásnövények — például a burgonya, csemegeuborka, dinnye, patódipsom, stb. — után. Bő ter- nhMsejj hálálja rbeg, ha az előző évpfenii jól trágyázott talajt választunk iszáinára. || vetés helyének elkészítése után vessünk egy pillantást a fajtákra. melyeket érdemes termeszteni ? A JAVASOLT FAJTÁKKAL szemben alapvető követelmény a bő termő-,-jó ellenállóképesség, valamint a szemveszteség nélküli kézi -betakaríthatóság. Erdfernes az elöregedett fajtaidegen vetőmagot lecserélni, a minőségi vetőmag elvetése esetén a „váltás” költsége 5okszoi®SawTiErtegtéiiül. < A száraz fogypSztáSÚ ß faj/ták- vjgäzülj i eaek®fe ;a követelményeket maradéktalanul kielégítik a fehér fajták közül: a Constanza, Dobrudzsanka 2, Juliska, Magna, Maxidor, valamint a Seaway; a színes termést hozók pedig a Budai gömbölyű, Nagykál- lói, illetve a Tápiói cirmos. A TALAJMUNKÁK pontos és igényes elvégzését a növény busásan meghálálja, A kistermelés technológiája a hagyományos eszközökkel próbálja a tudományos és gyakorlati, agronómiái elveket alkalmazni. Az elővetemény betakarítása után fontos a gyors, 10 centiméteres tarlóhántás, vagy kapálás, illetve szántás elvégzése. Ez gátolja a talaj kiszáradását, a gyo- mosodást és a kártevők bizonyos csoportjának elterjedését. Ameny- nyiben rendelkezésre áll szerves trágya, azt legkésőbb a talajba kell — október, november hónapban — forgatni. Nem sokat téved az a gazda, aki 100 négyzetméterre 12 kilogramm foszfor- és 10 kilogramm kálium műtrágyát ad. A sovány homokon a tavaszi magágykészítéskor meggyorsítható a fejlődés, ha bemunkálunk 7 kilogramm pétisót, vagy 4 kilogramm karbamidot. A túlzott műtrágyázás" azonban felesleges költséget jelent, mert a nagy növekedés ellenére nem segíti a magkötést, ezért ronthatja a termés biztonságát. í' Amennyiben korai vetésre törekszünk. úgy az őszi talajmunkát indokolt boronával, vagy gereb- lyével zárni. TAVASZI MUNKÁK sorát mindig a vetőágy-elkészítés nyitja meg. A kézi vetés mélysége, amennyiben vegyszeres gyomirtásra lehetőség nincs, 5 centiméter legyen. Csak akkor vessünk, ha a talaj már 10 Celsius-fok’ra felmelegedett! Az Alföldön ez április második felétől várható. A vetést azonban minden esetben május 10-ig be kell fejezni. Jó kultúrállapotú talajokon vethetünk 12 vagy 24 centiméteres sortávolsággal, 5—6 centiméteres tőtávolsággal. így a növény hamar beborítja a talajt, a betakarítást — a kézi nyűVést vagy a” hajnali kaszálást — njem hátráltatja. A kiskértektpen vethetünk fészkesen is. Régebben a 60x120 centi- méteres terjedt el, itt karózni kellett a babot. Tiszta vetésben észszerűbb a sortávolságot szűkíteni, de legalább annyira, hogy munkaeszközünk elférjen a sorközben. Például 60—33—33—33—60 centi- méteres sor-, és 5 centiméteres tőtávolságot alkalmazhatunk. Fajtától függően törekedni kell arra, hogy 100 négyzetméterre legalább 1—1,5 kilogramm, azaz 450 —500 csíraszám jusson. Vetés előtt ajánlatos csávázni. Erre a célra 9 Kistermelők a kecskeméti piacon. legmegfelelőbb az Ortocid, egy kilogramm vetőmaghoz 4 dekagrammot adjunk. Á NÖVÉNYÁPOLÁS igen nagy figyelmet kíván a kiskerti termelőtől. A virágzás és a betakarítás idején a növények nagyon érzékenyek a gyomosodásra. Ezért a talaj munkákkal, a kézi kapálással kell a gyommentességet biztosítani. Fertőzött növényállományban indokolt a 8—10 naponkénti permetezés. A baktérium- és gomba- kórokozók ellen használható a 0,’5—1 százalékos bordóilé, (babrozsda, paszulyvész, stb.) ellen: 0,3 százalékos Folpan 50 WP (gombás betegségek ellen): 0,3 százalékos Maneb, 0,3 százalékos Ziheb és a 0,2 százalékos Antracol védelmet biztosít a gombás betegségektől a lisztharmat kivételével. Rovarkártevőkkel eredményesen vehetjük fel a harcot a Bi 58 E, a Ditrifon 5, valamint a Dit- rifon 50 WP készítményekkel. AZ ÖNTÖZÉSRŐL sem szabad megfeledkeznünk, mondhatnánk a termesztés/döntő eleme. .Különösen fontos a „kelesztő” öntözés. A vetés után ajánlatos 15—20 milliméter í vizet kijuttatni, azaz négyzetméterenként 15—20 litert. Dupla termést várhatunk, ha a 10—15 centiméteres fejlettségi állapotban és a virágzás előtt 20—20 milliméter vizet juttatunk a növények közé. A BETAKARÍTÁS marad legvégül, amit a hasznosítási cél határoz meg. A piacra termelés esetén ajánlható a kézi nyűvés, vagy a hajnali kaszálás. Ezt akkor lehet kezdeni, amikor a hüvelyek nagyobb része már száraz és csörög. Ponyván, csépelve az érett bab könnyen elválik hüvelyétől. Kézi szedéssel 100 négyzetméterről 13—16 kilogramot is betakaríthatunk. Cz. P.
