Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
1980. március 2. • PETŐFI NÉPE • 7 (Folytatás a 6. oldalról.) tési -és feldolgozási profillal — alakult meg a Kalocsa környéki Agráripari Egyesülés. 1979-ben sor került a mezőgazdaság területi állami irányításának átszervezésére. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának Bács-Kiskun megyei Főosztálya megszűnt. A megyei mezőgazdasági szakigazgatási szervek és az erdészeti szakirányítási tevékenység módosult, a járási hivatalok, a városi tanácsok mezőgazda- . sági szakirányítási tevékenysége megszűnt. A termelőszövetkezetek átszervezett területi szövetségei az érdekképviseleti céloknak megfelelően tevékenykedtek. Közlekedés, hírközlés A gazdasági fejlődés, a termelői, forgalmazói' kapcsolatok bővülése növekvő követelményeket támasztott az ágazattal szemben. Célkitűzéseinknek megfelelően az ágazat fejlődése felgyorsult, több területen közeledett a megye általános fejlődéséhez, azonban még ma is csak részben alkalmas az igények kielégítésére. A közlekedés és hírközlés V. ötéves tervének megyei előirányzatai 1976—1978. között módosultak. Egyes előirányzatok csökkentek, vagy az indítás tolódott el, illetve több terven felüli beruházás is megvalósult. Az ágazat ösz- szes pénzügyi felhasználása a megyében nem csökkent. Az úthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére a korábbinál több . mint másfélszeres öszeget — 2,2 milliárd. forintot — fordítottak, melyet a megye úthálózatának elmaradottsága indokolt. Ezen belül á városi átkelési szakaszok korszerűsítése mellett legjelentősebb a mintegy 290 km főúthálózati szélésítés, és aszfaltszőnyegezés. Növekedett, korszerűsödött az útépítő, fenntartó kapacitás, főleg az aszfaltkeverő telepek megépítésével. Korszerűsödött a tanácsi úthálózat is, de kiépítettsége még elmarad az igényektől. A közlekedési ágazat egyes céljainak módosítása következtében több jelentős beruházás megkezdésére nem került sor. A tervezett két közúti felüljáró felépítése elsősorban a pénzügyi fedezet hiánya miatt elmaradt. . Úthálózatunk a megnövekedett forgalmi igényeknek ‘csak további fokozott fejlesztéssel felelhet meg. A megyében a gépjárművek száma közel 120 ezer, a személygépkocsiké 50 ezer. Jelentősen nőtt a tranzitforgalom, és további növekedése várható. A vasútvonalak korszerűsítése tervszerűen folyt, és terven felül valósult meg a Budapest—Kele- bia vonal villamosítása, valamint a Cegléd—Kiskunfélegyháza és Kiskunfélegyháza—‘Kiskunhalas vonal villamosításának megkezdése. A korszerűsödött vasúthálózat teljesítőképességét azonban rontja a csomópontok, rendező pályaudvarok szűk átbocsátóképessége. Ezek korszerűsítésére nem került sor. A, vasút az áruszállítási feladatokat általában kielégítette. A közhasznú autóközlekedésben mind a személy- mind a teherjármű-állomány jelentősen korszerűsödött. Javult a munkás- és tanulószállítás kulturáltsága. Elmaradt azonban az utasforgalmi létesítmények és műszaki telephelyek fejlesztése. Jelentősek a 'rakodásgépesítés eredményei, lehetőségeit azonban a korszerű szállítási módok lassú terjedése miatt nem lehetett teljes mértékben kihasználni. Jelentős nagyságrendű a közületek saját gépjárműállománya, ezek végzik a közúti fuvarozás 70%-át, kihasználtságuk azonban nem kielégítő. A postaszolgáltatás és hírközlés fejlesztésére a tervidőszakban 850 millió forint kerül felhasználásra, melyből- azonban 655 millió forint az országos igényeket kielégítő új solti adó. Javult a rádió és TV műsorvételi lehetősége. A postaszolgáltatás, hírközlés egyéb ter- rületein csak mérsékelt fejlesztést biztosítottak, és emiatt azokat továbbra is jelentős lakossági kritika éri. A postaépületek többsége korszerűtlen, zsúfolt. A távközlési hálózat elavult. A kecskeméti posta és új telefonközpont megépítése, valamint a kiskunhalasi és a bajai telefonkonténer üzembe helyezése csak a legszük- • ségesebb sürgető igények kielégítését jelenti. III. Életszínvonal és életkörülmények- / A lakosság élet- és munkakörülményei tovább javultak. Az elmúlt időszak területfejlesztési politikája eredményeként az élet- körülményekben öröklött elmara- . dás mérséklődött. öt év alatt soha ennyi lakás, egészségügyi, oktatási létesítmény nem épült, mint az elmúlt időszakban. Ennek ellenére a megye általános ellátottságának színvonala elmarad a ^fejlettebb területektől. Ae bérek £ növekedése 1 is■>elmaradt - a tervezettől. A lakosság jövedelmi viszonyai A foglalkoztatottak átlagkeresete 1975 óta évi 7—7,5°/p-kal növekedett. A szövetkezeti mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlag- keresete évi 7%-kal emelkedett. Ebben az időszakiban a növekedés üteme mérséklődött. A különböző i népgazdasági ágazatok között je- - lentős bérfeszültség nincs. Az állami és a szövetkezeti Szektor kereseti lehetőségei között nincs lényeges különbség. Az egészségügy, az oktatás, a közművelődés, az igazságügy területén a központi béremelések a megyében is végrehajtásra kerültek. A munkaviszonyból származó jövedelmek mellett öt év alatt több mint kétmilliárd forinttal (50%-kal) növekedett a lakosság mezőgazdasági áruértékesítésből származó bevétele. .Ez nemcsak a mezőgazdaságban dolgozókat, hanem az aktív keresőknek csaknem felét is érintette. A lakosság társadalom-biztosításból származó 'bevételei a megyében öt év alatt kétszeresére emelkedtek. Az egy nyugdíjasra jutó -nyugellátás öt év alatt 1200 forintról 1850 forintra nőtt. A családi pótlék és a a gyermekgondozási segély összege is töibb -mint másfélszerese az 1975. évi kifizetéseknek. A pénzbevételek növekedésénél mérsékeltebb volt a -reálbérek javulásának -mértéke az árszínvonal emelkedése miatt. Az alapvető el-, látási cikkek árváltozásával egy- időben viszont a keresők és részben az eltartottak is béren kívüli külön juttatásban részesültek. A lakosság kiadásainak szerkezete lényegesen nem módosult.. Csökkent az áruvásárlásra fordított rész, ugyanakkor nőtt a szolgáltatásokra, az OTP-íbetétnöve- lésre és hiteltörlesztésre fordított hányad. A lakosság takaréklbetét- állománya mérsékeltebb jövedelemnövekedés ellenére öt év alatt több mint kétszeresére nőtt, s meghaladja a 7 milliárd forintot Javult a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság. A személygépkocsik, motorkerékpárok népességhez viszonyított arányát tekintve Bács-Kiskun megye a legjobban ellátott területek közé tartozik. A villamosított lakásokban csaknem mindenhol van televízió, és tíz közül nyolcban hűtő- szekrény. Kereskedelem A lakosság áruellátása javuló színvonalon történt. Az alapellátás általában jó, de sok az észrevétel az áruk minősége, választéka és a hiánycikkek számának bővülése miatt. Az üzlethálózat alapterületének 59 ezer m2-re tervezett bővítéséből előreláthatóan 54 ezer m2 valósul meg. Elkészült a DOMUS, a kecskeméti Piaccsarnok, a kiskunfélegyházi Centrum Áruház, a kiskunhalasi ABC-áruház, a bajai Lakásfelszerelési Aryház,, (. a _ k^csk^paéti AUTÓKER J szakuzlet es a mégy eben tobb‘korszerű bútor- raktár. ABC-áruház épült Kece- len, Kunszentmiklóson, Lajosmi- zsén és több más községben. Az utóbbi években több korszerű vendéglátóegység is nyílt. Épül Kecskeméten két ABC-áruház, Baján, Kalocsán, Soltvadkerten és Kiskőrösön iparcikkáruház. Az új lakótelepek ellátását szolgáló fejlesztésekben azonban lemaradások vannak. A kiskereskedelmi áruforgalmon belül a szövetkezeti szektor növekedési üteme mérséklődött, az állami kereskedelemé ugyanakkor erősödött. Javult a városszéli és a tanyai lakosság alapellátási színvonala, de a fejlődés ellenére a város- és községszéleken, a kistelepüléseken és tanyán élők napicikkellá- tása továbbra sem kielégítő. A kereskedelmi ágazatban a fogyasztókkal közvetlenül kapcsolatban álló dolgozók száma több mint 10%-kal emelkedett. Javult a kereskedelemben dolgozók szakképzettsége. Ez hatással volt a kereskedelmi munka minőségére, az indokolt fogyasztói panaszok mérséklődésére. Az idegenforgalom szerény mértékben nőtt. A jelentősebb bővülésnek gátló tényezője a szálláshelyfejlesztés hiánya. A nyári szezonigények kielégítését javította a kecskeméti és a bajai kemping megépítése. Oj szállodaépítésre és -bővítésre nem került sor. A tompái határátkelő megnyitásával fokozódott a tranzit utas- forgalom, s ez elsősorban Kiskunhalason igényli a motel típusú szálloda megépítését. Figyelemre méltó kezdeményezések valósultak meg az idegen- forgalomnak bemutatható értékek növelésére. Lakásépítés Kiemelt társadalompolitikai feladatunkat, a tervezett 25 ezer lakás megépítését teljesítjük. A tervek azonban módosult összetételben valósulnak meg. Az állami célcsoportos lakások építése — a tanácsok fejlesztési alapjának csökkentése miatt — elmarad az eredeti előirányzattól, míg társas magánlakás a terv feletti 'számban épül. A családiház-építés aránya — elsősorban a községi építkezések következtében —. továbbra is magasabb az országos átlagnál. A lakások mintegy fele többszintes formában, nagyrészt házgyári termékből épül, jó felszereltséggél. A technológiai gondok, érdekeltségi viszonyok és pénzügyi források szűkössége miatt változatlanul lassan valósulnak meg a kapcsolódó és járulékos beruházások. A megye lakásállománya az elmúlt években mennyiségileg gyarapodott. A minőség szerinti ösz- szetétele is javult, de még mindig elmarad az országos átlagtól. A népességmozgás következtében elsősorban a városokban a mennyiségi lakáshiánnyal to- vábbra is számolnunk kell. A nyilvántartott jogos lakásigények száma a jelentős lakásépítés ellenére már évek óta azonos szinten van, és eléri a 12 ezret. A tervidőszak folyamán a kevés nagyobb alapterületű állami lakásépítés miatt a három- vagy annál többgyermekes családok lakáshoz juttatásában csak szerény mértékben haladtunk előre, t A munkáslakás-építési akció keretén belül Kecskeméten, Baján, Kalocsán és egyedi kijelölés alapján Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason mintegy 2 ezer lakás építése, vásárlása valósul meg. Egészségügy Tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása. Az egészségügyi hálózat mindinkább alkalmassá válik a magasabb szintű gyógyító-megelőző ellátásra. Az orvosok száma közel száz fővel növekedett. A szükségleteknek megfelelően gyarapodott a körzeti orvosok száma. A városokban, községekben több új, korszerű - egészség- ügyi központ épült. A gazdasági egységek sokoldalúan segítették az egészségügyi ellátás tárgyi feltételeinek javítását. A gyermekorvosi körzetek száma huszonhétről negyvenre nőtt. A gyorsabb fejlesztést a szakemberhiány akadályozza. A fogászati ellátás közel másfélszeresére bővült. Az üzem-egészségügyi munka mind mennyiségben, mind minőségben ütemesen fejlődött. A főfoglalkozású üzemorvosok száma gyarapodott. Ugyanakkor az üzemorvosi munkában kívánatos bővíteni a munkahelyi ártalmak megelőzését szolgáló tevékenységet A járóbetegek szakorvosi ellátásának fejlesztése mérsékeltebb. Rendelőintézet, gondozóintézet építésére, bővítésére nem került sor. A fekvőbeteg-ellátás fejlesztésében jelentős előrehaladás tör/ tént. Átadásra került Báján az új sebészeti és belgyógyászati /pavilon, Kecskeméten a szemészeti és belgyógyászati osztály. Befejezés előtt áll Kiskunfélegyházán a 95 ágyas belgyógyászati épület. Folyamatban van a 680 ágyas kecskeméti új megyei kórház la- vitelezése. Ezzel a 10 ezer lakos-'' ra jutó ágyszám a megyében 65,4-ről 81-re emelkedik, és csaknem eléri az országos átlagot. A szükséges orvosi és szakdolgozói létszám képzése, továbbképzése megkezdődött A kórházak biztonságos üzemelését szem előtt tartva, jelentős felújítások, rekonstrukciók történtek Kecskeméten, Kalocsán, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason. Az egészségügyi integráció keretében az egyesített gyógyítómegelőző intézményrendszer szervezetileg jól kiépült. Az intézmények összevonása helyesnek bizonyult. A népesedéspolitikai intézkedésekkel összhangban a csecsemőhalálozási arány jelentősen csökkent. 1975-ben 31,8 ezrelék volt. A következetes munka eredményeként 1979 első felére a csecsemőhalandóság 19,9 ezrelékre csökkent, ezzel a megyék között a korábbi 13. helyről a 4. helyre kerültünk. A gyermekgyógyászati ágyak száma a szükségletnek megfelelő. Megkezdődött a garai egészségügyi gyermekotthon 140 férőhellyel történő bővítése. A bölcsődefejlesztés a terveknek megfelelően alakult, a városokban azonban továbbra is vannak elhelyezési gondok. Intézményesített formában közel 14 ezer időskorúról történik szociális gondoskodás (segélyezés, öregek napközi otthona, házi gondozás, szociális otthon). Jelenleg a legnagyobb feszültséget a szociális otthonok alacsony befogadóképessége jelenti.* A szociális gondoskodás gyorsabb ütemű javítása széles körű erkölcsi és anyagi sikert hozó társadalmi mozgalommá vált. Településfejlesztés, kommunális szolgáltatás A megye jellegzetes település- struktúrája nem változott lényegesen. Emelkedett a városok — elsősorban Kecskemét — s á vonzáskörzettel rendelkező nagyközségek lakóinak száma. A kisközségek egy részében a fejlődés lelassult. Az elmúlt időszak településfejlesztési politikája eredményeként az infrastruktúrában örökölt elmaradásunk némileg mérséklődött A városok, különösen a megyeszékhely fejlődése az anyagi eszközök összepontosítása következtében meggyorsult, ugyanakkor a fejlődés üteme több területen nem kielégítő. A városok és a város környéki települések gazdasági fejlesztésének összehangolása javult. A társadalmi és állami szervek eredményesen mozgósították a megye lakosságát, a munka- és lakóhelyi kollektívákat környezetük fejlesztésére, szépítésére és védelmére. A tervidőszakban végzett lakossági társadalmi munka értéke megközelíti a 2,5 milliárd forintot. Az egy lakosra jutó társadalmi munka két és félszerese az országosnak. A több évtizede tartó hagyományos településfejlesztési versenyben 1975 és 1979 között kimagasló eredményt értek el: Baja, Kecskemét, Kalocsa városok, Dunavecse, Tiszakécske, Harta nagyközségek, Gara, Kele- bia, Szánk községek, Fülöpháza, Kunadacs, Csátalja kisközségek. A társadalmi munka, a helyi források a településfejlesztés fontos tényezőjévé válnak. Az állami kezelésben levő ingatlanok karbantartásának színvonala javult. A tanácsi ingatlan- kezelő szervek több mint ezer lakás felújításáról gondoskodtak, és közműbekötések, fűtéskorszerűsítések révén további 2200 lakás értékét, kényelmét növelték. A vízellátás, csatornázás fejlesztési tervei 17%-kal túlteljesülnek. A víztermelő kapacitás 48 ezer m3/nap teljesítménnyel, a vízhálózat 400 km-rel növekszik. A vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 45' ezerről 71 ezerre emelkedett. A fejlesztések eredményeként a lakosság 66%-a részesül közműves vízellátásban. Növekedett a szennyvíztisztító kapacitás is. Csaknem 500 millió forint ráfordítással tovább emelkedett a villamosenergia-ellátás színvonala, növekedett — elsősorban a községekben — a fogyasztói igények közvetlen kielégítését szolgáló hálózat építése. Javultak a tanyai lakosság életkörülményei. Közel 2400 tanya villamosítására került sor, s ezzel a villamosított tanyák száma a tervidőszak végén 15 ezer körül alakul. A pb- és a földgázszolgáltatás dinamikusan javult. 1978 végére a propán-bután és vézetékes gázzal ellátott lakások aránya elérte a 80%-ot. A tervidőszakban kapott földgázt Kiskunhalas és Városföld. Épül a Kiskunhalas— Baja közötti földgázvezeték. Várható, hogy 1980 végén Baja város földgázellátására is sor kerül. IV. Szocialista világnézet, kultúra és életmód A megye társadalmi és gazdasági előrehaladásával együtt fejlődött a párttagság és a lakosság tudata. A közgondolkodásban meghatározók a marxizmus—leninizmus eszméi. Emelkedett a lakosság műveltségi színvonala, gazdagodott kulturális életük, politikai céljainkat elfogadják, azok megvalósításában eredményesen dolgoznak. A politikai közélet aktívabbá vált, élénk viták folynak törekvéseinkkel összhangban gazdasági helyzetünkről, konkrét tennivalóinkról, hazánk fejlődésének jövőjéről, az előrelépés üteméről. A kedvező változások egyik alakítója az agitációs, a propaganda- és az információs munka. A tömegpolitikai munka tapasztalatai A tömegpolitikai munka a XI. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet céljainak jobb megvalósítását szolgálta. Ennek megfelelően fejlesztette eszközeit és módszereit is. A politikai célok tudatosításával, az elméleti alapok jobb megértésével, szemlélet- formálással, a politika helyi feladatainak ismertetésével, a mozgósítással hozzájárult a párttagság eszmei-politikai, szervezeti, és ezzel együtt a lakosság cselekvési egységének erősítéséhez. A párton belül segítette a kommunista munkastílus fejlesztését, a kommunista jellemvonások alakítását és erősítését Növelte a résztvevők elkötelezettségét a marxizmus— leninizmus eszméje, a szocializmus ügye mellett. Minden szinten kapcsolódott a társadalmi-' politikai gyakorlathoz, a párttagságot és a lakosság egészét is foglalkoztató kérdésekhez. ^—Sz~'agitáció rendszere és módszere igazodott a szükségletekhez. A munka folyamán j figyelemmel volt a lakosság különböző rétegeire, a szóbeli és írásbeli formák helyes arányának kialakítására, a folyamatosságra és.az öntevékenységre. Javult a párt napok színvonala. Erősödött a politikai vitakörök időszerűséghez igazodó nozgékpnyáaga. ~A pártpropaganda nevelő jellege fejlődött. Nem a tanfolyamok és a résztvevők számának növelésére törekedtünk, hanem a propaganda minőségének javítására. A marxista—leninista világnézet, a dialektikus és történelmi materialista gondolkodásmód, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom, a párt történetének, harcainak tanulságai mind szélesebb körben érvényesülnek. Védte forradalmi eszméinket a dogmatikus és revizionista nézetektől. Az ország és a megye társadalmi, gazdasági folyamatainak mélyebb összefüggéseit tárta fel, ezzel elősegítette a résztvevők politikai aktivitásának fokozódását. Segítette a társadalmunkban tapasztalható ellentmondások természetének a megértését, az érdekeltség és az érdekek helyes felfogását. Hangsúlyozta, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során a gazdaságnak, a politikának és az ideológiának szoros kölcsönhatásban kell fejlődni. Hozzájárult ahhoz, hogy a párt egyházpolitikája megyénkben is érvényesül, az állam és az egyház közötti viszony kiegyensúlyozott. A vallásos ideológia elleni harc alapvetően a dialektikus materializmus terjesztésével folytatódott. Kiemelt figyelmet fordított a propaganda a munkásosztály és a párt vezető szerepére, a párt szövetségi politikájára. Megfelelően ismertette az értelmiség helyzetét, szerepét a marxizmus—leninizmus terjesztésében, a tudományos-technikai forradalomban, a fiatalság nevelésében. Nagy figyelmet fordított a szocializmust építő testvérországok fejlődésének ismertetésére, a szovjetunióbeli tapasztalatok megismerésére és átadására. Az internacionalista nevelést jól szolgálta a mind jobban kiterebélyesedő testvérmegyei kapcsolatokban rejlő lehetőségek fel- használása. Fejlődött a pártoktatás irányításának színvonala. A propagandisták tartalmi és módszertani munkájának segítése tervszerűbb és szervezettebb. Javult felkészültségük és erkölcsi megbecsülésük. A megyei pártbizottság oktatási igazgatósága az elmúlt időszakban magasabb 'színvonalon bővítette és sokoldalúbbá tette a káderképzést és továbbképzést: A tömegszervezetiek hozzájárultak a marxizmus—leninizmus terjesztéséhez. Propagandatevékenységükben előtérbe került az oktatás tartalmi fejlesztése, a hatékonyság fokozása. A párt tájékoztatáspolitikai alapelvei érvényesülnek. A hiteles és gyors tájékoztatásra, a politika meggyőző közvetítésére törekedett. Jobb lett a politika helyi alakításáról és megvalósításáról a -tájékoztatás. Lakosságunk hírközlő eszközökkel való ellátottsága javult. Valamennyi család rendelkezik rádiókészülékkel, háromnegyed részük televízióval. A sajtótermékek száma gyorsabban nőtt mint az 1970—1975 közötti időszakban. A terjesztő munkát a posta munkaerőgondjai hátráltatják. A Petőfi Népe a megyei párt- bizottság napilapjaként jól szolgálja a politikai célokat. A lakosság tájékoztatásának, a feladatok megoldására való mozgósításának fontos,’hatásos eszköze. Napi megjelenési példányszáma 1975-ben 52 ezer volt, 1979-ben pedig 62 ezer. Az üzemi lapok javuló tartalommal segítik a politika helyi megvalósítását. A politikai irodalom- és folyóiratterjesztés a párt- munkával lépést tartva bővült. Közoktatáspolitika A közoktatásban kifejtett erőfeszítések jelentős eredményt hoztak. A nevelő-oktató munka egységes gyakorlatának megteremtésében fontos szemléletváltozás -történt, közüggyé vált. Az iskolákban a tanuló fiatalok általános és szakmai műveltségének megalapozása és továbbfejlesztése mellett előtérbe került: a szocialista világnézetre és a párt politikája iránti elkötelezettségre, a szocialista életmódra, a munka megbecsülésére, az állampolgári jogok és kötelességek teljesítésére nevelés. A közoktatás szerepe tovább növekszik a társadalmi életben. A követelményekhez igazodva kiemelt tennivaló volt az óvodák, az általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek fejlesztése. Az óvodáskorúak elhelyezése 68%-ról 84%-ra javult. Az eredeti célkitűzéseket — széles körű társadalmi összefogással — túlteljesítve, a községekben az ellátottság jó, ugyanakkor — a túlzsúfoltság ellenére is — jelentősek az elhelyezési gondok Kecskeméten, Kiskőrösön és ICiskun- félegyházán. Az általános iskolákban 92%-ról 94%-ra emelkedett a nyolc osztályt tizenhat éves korig befejezők aránya. A körzetesítés, a ta- nyakollégium-építés eredménye, hogy a szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók aránya 98%. Jelentős eredmény, hogy a tanköteles korba lépő tanulók 98— 99%-a iratkozik be az általános iskolába. Az általános iskolai nevelő-ok(Folytatás a 8. oldalon.)
