Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-20 / 67. szám

t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 67. szám Áfft! 1,20 Ft 1980. március ZO.csütörtök A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága együttes ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi' Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága március 19-én együttes ülést tartott. Az ülés résztvevői meghallgatták Kádár János elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság első titkárának tájékoztatóját a párt XII. kongresz- szusának politikai és szervezeti előkészítéséről. Az ülésen Brutyó János elvtárs, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke tájékoztatta a résztvevőket a testület kongresszusi felkészü­léséről. . A párt vezető testületéi megállapították, hogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt március 24-én, hétfőn megnyíló kongresszusára az előkészületek a szervezeti szabályzatnak megfelelően, rendben meg­történtek. tMTI) Mi lesz a keceli A csodaszarvas TÜZÉP-telep sorsa? Kecskeméten 4. oldal . 5. oldal Másodállás, mellékfoglalkozás Sport ■— A mi otthonunk 4. oldal . ' 7. oldal A fogyasztói érdekvédelem fontos része a tervszerű és szervezett ellenőrzés • • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó A pártkongresszus tiszteletére Hazánk mezőgazdaságának éven­te másfél milliárd forintos kárt okoz a gépek, műszaki eszközök korróziója, ami az évenkénti gép- beszerzés összegének akár 20—25 százalékát is kiteheti egy-egy gaz­daságban. Mind több mezőgazda- sági nagyüzem szakemberei igye­keznek megelőzni a korrózió okoz­ta értékcsökkenést, károsodást, s a gépek karbantartása, felújítása közben elvégzik a felületvédő ke­zelést. Kiskunfélegyházán a Petőfi Tsz műszaki dolgozóinak Május 1. bri­gádja már hét alkalommal szerez­te meg a szocialista brigád cím különböző fokozatát. Most a ta­vaszi idényre 30 erőgépet és 60 munkagépet készítenek elő úgy, hogy a korrózió elleni védekezést is elvégzik. A pártkongresszus tiszteletére kommunista műszakot tartott már­cius egyik szabad szombatján a brigád, amelyen a közösség vala­mennyi tagja dolgozott. Munkájuk ellenértékét gyermekintézmények' támogatására utalja át a Petőfi Termelőszövetkezet. Képünkön a Május 1. szocialista brigád két tagja, Zsigó István és Bartucz István traktort javít. (Opauszky László felvétele.) A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága dr. Cajdócsi István el1 nökletével tegnap ülést tartott. A napirendnek megfelelően elő­ször a személyzeti és oktatási osztály • tevékenységéről előter­jesztett beszámolót vitatta meg és fogadta el a testület. A párt me­gyei végrehajtó bizottsága nevé­ben Terbe Dezső, a megyei párt- bizottság titkára nyilvánított vé­leményt; aki elismeréssel szólt a tanácsi személyzeti munka javu­ló színvonaláról, amely szaksze­rűségében is megfelel a követel­ményeknek. Felhívta a figyelmet az emberrel való foglalkozás je­lentőségére és sokrétű feladatai­ra* amely napjainkban, a gazda­sági és politikai tennivalókhoz való igazodás jegyében még na­gyobb figyelmet és szakértelmet kíván. Csollák Sándor, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának személyzeti és oktatási főosztály- vezetője szintén felszólalt a vi­tában. A. továbbiakban a tanácsi' el­lenőrzés tapasztalatairól tárgyalt a végrehajtó bizottság. A témá­ban érdekelt szakosztályok ál­tal készített beszámoló az el­lenőrzések főbb tapasztalatait összegezve megállapította, hogy az ármunka jelentőségét a gaz­dálkodó szervezetek egyre jobban felismerik. Ennek tudható be, hogy javult az árf egy elem és az árpolitikai magatartás. Ugyanak­kor különböző ágazatokban és szektorokban megyénkben is elő­fordul az árszabályozó rendelke­zések be nem tartása. Ez a vegyes tevékenységet folytató szerveze­teknél és melléküzemágaknál gya­kori. Az elmúlt évben az ellenőrzések 14 százalékát követte konkrét in­tézkedés, illetve > szankció, ami hat és fél százalékos csökkenést jelent a korábbihoz képest. Há­rom év alátt két esetben került sor gazdasági bírság kiszabására ipari területen, egymillió 200 ezer forint összegben. Kezdeményez­tek, illetve alkalmaztak 35 bünte­tő és 405 szabálysértési feljelen­tést, 90 fegyelmi eljárást. A meg­rendelők kártalanítása másfél millió forintot tett ki. A kereske­delemben 330 személyi bírságot szabtak ki 568 ezer forint összeg­ben. Sok volt a figyelmeztetéssel záruló intézkedés is. Az ellenőrzést a megyei szak- igazgatási szerv végzi, az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózat ellenőrzésében nagy részt vállalnak az alsóbb Szintű taná­csi szakigazgatási szervek is. Haszifos segítséget nyújtottak a társadalmi aktivisták, különösen a szakszervezeti társadalmi ellen­őrök, bár a lehetőség e téren még nincs kellően kihasználva. A beszámoló megállapította, hogy az ellenőrök szakmai felkészült­sége sokat javult, ezt tanfolya­mok, továbbképzések is segítették, de még mindig ' sok a formális ellenőrzés és megállapítás a vizs­gálatok során. A helyi vezetés eddig gyakran nem kezelte sú­bizottsága lyának megfelelően az árellenőr­zést. A végrehajtó bizottság élénk vitája is megerősítette: szükség van a vállalati, szövetkezeti el­lenőrzés hatékonyságának foko­zására. Az árellenőrzés a tanácsi fel­adatok között a lakossági érdek- védelem egyik formája, mely szo­rosan összefügg az egyéb gazda­sági tevékenységgel. Az ellenőr­zések hatékonyságának növelésé­vel meg kell akadályozni az in­dokolatlan áremeléseket és a fo­gyasztók megkárosítását. Terv­szerűbbé és szervezettebbé kell tenni az ellenőrző munkát, javí­tani az érvizsgálatok színvonalát, irányrnutáiój/onásait, tovább kell fejleszteni az ellenőrző szervek együttműködését — állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ezt követően az új megyei kór­ház beruházási és működési fel­tételeinek helyzetéről hangzott el beszámoló. Ennek keretében a megyei beruházási vállalat igaz­gatója, Csányi Sándor, előterjesz­tésében részletesen kitért a be­ruházás valamennyi fontosabb részlegének készültségi fokára, a szükséges intézkedésekre. Több területen — a műszaki, gyógyá­szati felszerelések elhelyezése és idejében való üzembe állítása miatt — az építkezés meggyorsí­tására van szükség. Észrevétele szerint jelenleg az építkezésen a létszám ismételten csökken. ' A (Folytatás a 2. oldalon.) Még akkor sem mondhat­nánk le az általános iskolai könyvtárak gyarapításáról, hu egyenletesen oszlana meg a polcokon és az olvasóknál most található mintegy négyszáz­nyolcvanezer kötet. Régibb, o betűk hasznát korábban föl­ismerő, könyvek beszerzésére többet költő intézményekben tíz-tizenöt kötet jut egy-egy diákra, másutt három-négy. Még ' akkor sem mondhat­nánk le Bács-Kiskun megye 146 általános iskolai igazga­tóságához tartozó gyűjtemé­nyek fejlesztéséről, ha a meg­levő állomány maradéktalanul megfelelne a kívánalmaknak. Az időnkénti selejtezéseket sok túlhaladott, tartalmú kiadvány :megúszta. (A tudományos és technikai forradalom, a világ politikai, arculatának rohamos átalakulása új információk tömegét zúdítja a világra; mi­nek fárasztani az agyat a tu­dományok tegnapi, tegnapelőt­ti igazságaival.) Még akikor sem mondhat­nánk le a hat—tizennégyévesek tanintézeti könyvtárainak kor­szerűsítéséről, választékának bővítéséről, ha a közkönyvtá­rak az eddiginél is több kis­diákot látnának el a számukra szükséges kiadványokkal. A fenntartásukról anyagilag gondoskodók, működtetésüket módszertanilag irányítók közül senki sem vitatja szerepük fontosságát, növekvő' támoga­tásuk szükségességét. A vá­sárlások fedezetének az előte­remtése azonban nehezebb, mint bármikor. Kevesebb a pénz, több az indokolt igény. Nagyobb összegeket kíván a szertárak bővítése, mert az új tantervek rendkívül eszköz- igényesek. A megyei tanács tekintélyes nagyságú támoga­tása csökkentette a gondokat, de a közvetlen fenntartóknak így is a zsebükbe kell nyúl- niok a viszonylag drága fizikai, kémiai berendezések, kísérle­tező, szemléltető anyagok be­szerzéséért. Minden• tárgyban megváltozott a kötelező, az ajánlott irodalom, az úgyne­vezett segédkönyvek jegyzéke. Csak úgy szoktathatják lexi­konok, szótárak használatára a tanulókat, ha ezekből több példány található az iskolai gyűjteményben. Ki ne tudná, hogy nem két fillérbe kerül­nek az ilyen kiadványok. A körülményekhez viszo­nyítva sem mondható soknak az a 950 ezer forint, amit ta­valy állománybővitésre for­díthattak az általános iskolák. Képletesén szólva minden má­sodik gyerek jutott egy-egy új kötethez. A beszerzési keret sajnos, sokkal inkább függ a helyi tanácsok, az iskolaveze- Jőség szemléletétől, lehetősé­geitől , mint a reális igények­től. Jó néhány intézményben hagyományosan jó feltételek között dolgozhatnak, van pénz a választék bővítéséhez. Csak példaként, a teljesség igénye nélkül említjük a kiskunfél­egyházi Batthyány, a kiskun- halasi Szij.cs János, a kecske­méti Zrínyi Általános Iskolát, a csengődi, a soltvadkerti tan­intézetet. A könyv persze nem min­den. Polcok, vitrinek is szüksé­gesek tárolásukhoz, ajánlásuk­hoz. A megyei tanács műve­lődésügyi osztálya pályázatok­kal segíti a berendezés meg­vásárlását, cserélését, bővíté­sét. A legjobban dolgozó, könyvtárukra maguk is áldo­zó intézmények részesülhet­nek a szerény keretből. A könyvtáros munkája a legfontosabb. „Hivatalnok” szemléletű kezében a leggaz­dagabb állomány is holt kincs, az igazi pedagógus-könyvtáros ezernyi ötlettel, lelkes hozzá­értéssel barátkoztatja meg a diákokat a nyomtatott betű­vel, tanítja őket a célszerű, módszeres olvasásra, ébreszti . föl az önművelés vágyát. Ér­tesüléseink szerint az elmúlt években az irányító Szervek sokat tettek a jobb kiválasztá­sért, ■ a működő könyvtárosok szakmai továbbképzéséért, a jó, módszerek gyors elterjesz­téséért, munkafeltételeik javí­tásáért. Valamennyi városban, járásban megalakultak a könyvtáros munkaközösségek, amelyek jól 1 tevékenykedő, úgynevezett báziskönyvtárak köré csoportosulva tevékeny­kednek. Tartós eredményre csak' ak­ikor számíthatnak, ha a taní­tók, a szaktanárok minden le­hetséges módon kedvet, csinál­nak a tananyaggal kapcsola­tos könyvek forgatásához. Er­re határozottan felhívták fi­gyelmüket különféle tanfolya­mokon, a pedagógusok még­sem méltányolják eléggé az önművelésnek ezt a formáját, — A — mi tagadás — min­dig felfelé kerekítő statiszti­kák 'szerint ■ is csak mindén harmadik gyerek kereste föl az elmúlt esztendőben az isko­lai könyvtárat. Ráadásul több­ségük csak egyszer-kétSzer vitt haza könyvet. Főként az otthon is „könyvtelen” mun­kás- és parasztgyerekek tar­tózkodása fájdalmas, hiszen őket is várja, nagyon várja a tudás kertje. Nélkülük és a többi betű nélkül fölnövő nél­kül sohasem beszélhetünk megalapozottan „olvasó or­szágról ”, mgrt ugyebár, amit Jancsi.... Következésképpen: az általános iskolai könyvtá­rak állapota, kihasználtsága oktatásügyünk, a népművelés színvonalának, hatékonyságá­nak a mércéje. , H. N. • Pásztor Zoltán felvétele. A MEGYEI KISZ-BIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN: Kapcsolatok két felsőoktatási intézménnyel Szerdán dr. Adorján Mihály megyei titkár vezetésével ülést tartott a KISZ Bács-Kiskun me-' gyei Bizottsága. A testület első­ként a KISZ bajai Járási Bizott­ságnak az ifjúkommunista’ szer­vezetek és szervek irányításának továbbfejlesztését célzó KISZ KB határozat végrehajtásáról ké­szített jelentését vitatta meg. Ezt követően a KISZ megyéi bizott­sága és a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem, valamint a szegedi tanárképző főiskola közötti több éves együttműködés tapasztala­tairól kerekedett élénk eszmecse­re. A Nagy Imre és Pintér Julian­na által előterjesztett tájékoztató­ból megtudhatjuk, hogy a Bács- Kiskunban felnövekvő fiatal ag­rárértelmiség szakmai, politikai és erkölcsi nevelésének, továbbá társadalmi és kulturális tevé­kenységük kibontakozásának elő­segítésére; ezen túlmenően a me­zőgazdasági nagyüzemek szakem­ber-utánpótlásának előteremtése, s a mezőgazdasági mérnökök és gépészmérnökök számának növe­lése érdekében 1972-ben jött lét­re az első megállapodás. Másfél esztendővel az aláírást megelőző­en alakulj meg Gödöllőn a Bács- Kiskun megyei hallgatók diák­klubja, mely évente 90—100 tag­gal igen aktív és eredményes munkát végez, s kapcsolata a me­gyei szervekkel azóta is egyre szorosabb. Az együttműködés során _ mind­két fél nagy gondot fordít a be­iskolázási propagandára. A klub­tagok minden ősszel elmennek a megye középiskoláiba, hogy fel­keltsék a tanulók érdeklődését az egyetemi képzés, az ott szerezhe­tő szakmák iránt. A jelentkezők­nek nyaranta előkészítő foglalko­zásokat tartanak. A megyei tanács és á két tsz-szövetség mindent megtesz azért, hogy az állami gaz­daságok és a szövetkezetek — tár­sadalmi ösztöndíjak alapításával — elsősorban a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek tovább­tanulását támogassák. (Tavaly 45 Bács-Kiskun megyei ösztöndíjas hallgatója volt a gödöllői egye­temnek.) Évente 14—22 megyei szárma­zású végzős növendék tér vissza Bács-Kiskunba. A fiatal szakem­berek elhelyezkedési, illetve az üzemek munkaerő-nehézségei­nek enyhítésére a KISZ megyei bizottsága 1976-ban úgynevezett „szakemberbörzével” kísérlete­zett. Vendégül láttak ötven agrár­mérnök-jelöltet, s meghívták a jelentősebb gazdaságok, érdek- képviseleti szervek vezetőit. A kedvezőtlen kereslet—kínálati arányok, s az érdekek különböző­sége miatt azonban ez a kezdemé­nyezés kudarcot vallott Sikere­sek voltak viszont a megyébe szervezett tanulmányi kirándu­lások és a Gödöllőn rendszeresen megrendezett kollégiumi napok szakmai-kulturális programjai. A Bács-Kiskun megyei Tanács és KISZ-bizottság, valamint a szegedi Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola az ifjúságpolitikai és mozgalmi munka színvonalának emelése, az ifjúságot érintő párt­ós kormányhatározatokból adódó feladatok folyamatos és összehan­golt megoldása érdekében szintén 1972-ben — majd 1977-ben is — kötött együttműködési szerződést. A tegnapi testületi ülésen hang­súlyozták: ez a megállapodás nagyrészt betöltötte szerepét; a megyei szervek hatékonyan já­rultak hozzá a főiskolai hallga­tók, illetve a leendő pedagógusok általános helyzetének javításá­hoz; korszerűbbé váltak a mun­kakapcsolatok, különösen a pá­lyaválasztás segítésében és a me­gye hagyományainak felkutatá­sában, ápolásában és népszerűsí­tésében. A tanárképzést illetően sajnos nem sikerült minden téren meg­felelően egyeztetni a szaktárgyi és pedagógiai követelményeket — állapítja meg a beszámoló. A még mindig sok tanyai és külterületi iskola megismertetésére, patroná- lására sokkal több figyelmet és energiát kell fordítani, ugyanis az évi egyszeri tanulmányi út és a szóbeli tájékoztatók nem pótol­hatják a helyszíni, gyakorlati ta­pasztalásokat. Szélesebb körűvé és élőbbé kell tenni a felvételi előkészítőket, így is elősegítve a hivatástudat, s az intézményről alkotandó reálisabb kép kialaku­lását. E munkákban • bőségesen akad tenniyalója az egyébként ki­elégítően működő szegedi diák­klubnak is. Az ülésen a még számos fontos részkérdést taglaló előterjesztése­ket a bizottság tagjai egyhangú­lag elfogadták. K. F. Tárgyalás Bács-Kiskun megye kereskedelmének helyzetéről hauthán Ferenc belkereskedel­mi miniszterhelyettes és munka­társai tegnap délután’ a megyei tanácson megbeszélést folytattak Bács-Kiskun megye kereskedel­mének múlt évi eredményeiről, illetve az idei célkitűzések meg­valósításáról. Jelen volt a megbe­szélésen Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, dr. Cajdócsi István, a megyei tanács elnöke és dr. Matos Lászlóba megyei ta­nács elnökhelyettese. A jelentést, amelyet Gerőcs Ist­ván kereskedelmi osztályvezető terjesztett elő, magában foglalta, hogy megyénk kereskedelme tel­jesítette az adott . körülmények­nek megfelelően feladatait, s ha­sonlóan az országos tapasztala­tokhoz, erőfeszítéseket tesz az áru­ellátás kiegyensúlyozottságának megteremtésére. Szó esett a nagykereskedelmi beruházások megvalósulásáról, illetve az V. ötéves terv időszaká­ra előirányzott fejlesztési terv tel­jesítéséről; egyebek között a kecs­keméti Centrum Áruház építésé­nek idei megkezdéséről is. =

Next

/
Oldalképek
Tartalom