Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1980. március 16. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: A francia elnök befejezi közel-keleti körútját, a kilencck I■ képviselői a palesztin kérdésben kialakítandó közös álláspontról . tanácskoznak. — Miután nem tudott találkozni a túszokkal, a nemzetközi bizottság elhagyja Teheránt. — Az afrikai egységszer- ; vezet Zimbabwét támogató felhívása. . KEDD: Carter és Reagan sikerével zajlanak le az új.." -merikai elő­választások. — A „vörös khmerek” vezetője, Kieu . . miplian Pc- kingbén tárgyal, a Fülöp-szigetek kormánya lemondja tervezett ■ manilai utazását. SZERDA: Todor Zsivkov Líbiában. — Vietnami tiltakozás az újabb kínai határsértések ellen. — A nyugatnémet kancellár sajtóérte­kezlete. — Jobboldali, támadások Portugáliában a földreform el- Jen. — A.brit külügyminiszter Romániában. CSÜTÖRTÖK: Svédország támogat in egy európai leszerelési éitekez- let összehívását, — Megbeszéli' v.k Libanonban egy .nemzeti egy­ségprogram kialakítása érdekében. — Haderő-csöickentési tanács­i kozások Bécsben. PÉNTEK: Parlamenti választások Iránban. — Szovjet—afgán külügy- rninisztéri találkozó Moszkvában. — Ülésezik az Olasz Kommu­nista Párt Központi Bizottsága és a kereszténydemokrata Qprtve- ' zetés, kormányválságra számítanak Itáliában. — Carter gazdasági beszédé: költségvetési megszorítások bejelentése. SZOMBAT.:. További fegyveres összeütközések Salvadorban. A hét három kérdése Milyen új fejlemények történtek a Közép-Keleten? Az olvasó immár jó néhány he­te megszokta, hogy a napi tudósí­tásokban és a heti összefoglalók­ban kiemelkedő helyet kapnak a Közép-Kelet térségével kapcsola­tos hírek. így volt ez az elmúlt liápokban is. Miközben Afganisz­tánból egyszerre érkeznek a jelen­tések a konszolidációs folyamat előrehaladásáról; a hirtelen hóol­vadás okozta árvizek elleni küz­delemről, amelyben a szovjet ka­tonák is segítik a lakosságot; va­lamint a jobbára pakisztáni bázi­sókról átdobott ellenforradalmár csoportok újabb provokációiról — fontos diplomáciai találkozó zaj­lott Moszkvában. Doszt afgán kül­ügyminiszter tekintette át a hely­zetet szovjet kollégájával, Gromi- kővaL Á szovjet^—afgán tárgyalásoknak három elemét máris kiemelhetjük. Mindkét- fél egyetértett abban, hogy az Afganisztán körül és az Afganisztán ürügyén felszított vál­ságot 'politikai eszközökkel kell rendezni, ily módon nem zárták ki. áz ésszerű párbeszéd lehetősé­gét. A tárgyalásoknak viszont —, | ez a második mozzanat — ki kell zárniuk áz Afganisztán ügyeibe történő beavatkozási kísérleteket, s nem vezethetnek a törvényes kabuli kormány megkerülésére. Azok a nyugati javaslatok, ame­lyek „Afganisztán semlegesítésé­nek" jelszavával éppen ezt kíván­ják. előidézni, természetesen nem képezhetnek igazi tárgyalási ala-- pot. Végül, de nem utolsósorban a Szovjetunió további támogatásáról biztosította Afganisztán haladó rendszerét, s ezzel biztos hátvédet nyújt a helyzet teljes rendezése érdekében kifejtett kabuli erőfe­szítéseknek. A konszolidáció volt a kulcsszó a szomszédos Iránban is, ahol vál­tozatlanul bonyodalmaktól terhes a politikai- kép. Pénteken, a mo­hamedán vasárnapon megtartották a többször elhalasztott parlamenti választásokat. Végeredmény még nincs, miután a bonyolult válasz­tási módszerek következtében jó ideig elhúzódhat a szavazatszám­Tollhegyen Doktor Ugyanaz Garn, utahi szenátor kö- • zéli ismerőse a magyar tv- nézöknek: az emlékezetes Ik SALT-műsorban ő képvi- Seite a héjákat, a mege- ' . gyezés elvetőit, a féktelen fegyverkezési hajsza híve­im it. A Pentagon közben úgy határozott, hogy megvaló­sítja az új MX rakéta- rendszert, méghozzá a sze­nátor szűkebb pátriájában, . Utah államban. Ez a beje- , lentés azonban olyan ele- ■ mi tiltakozást váltott ki, - részben a nagyarányú föld- , kisajátítás, részben a fel- ; mérhetetlen veszélyek mi­att, hogy a szenátornak is ifi oda kellett figyelnie. Ma már nem helyesli'a progra- !j jnot. Karinthy klasszikus fi- . gurája\ . Uofctor , Ugyanaz •• másként beszél, különbö- '■ ző éietkelyezetekben. Az utahi Ugyanaz szenátor is megérthette:, más dolog . könnyelműen fenyegetöz- • ni és más fenyegetett hely- ■ : zetbe kerülni.., R. E. lálás (a különböző rovatok kitöl­tése és a beírások különösen ne­héz helyzetbe hozták a nagyszámú analfabétát). Ráadásul Teheránban minden bizonnyal újabb szavazás­ra kerül sor áprilisban, több kur- dok lakta körzetben pedig bizony­talan időre elnapolták a voksolást. A kérdőjelek ezért változatlanul nem fogytak meg Iránban. Milyen lesz az új parlament, illetve az új kormány összetétele, és mennyi­ben lehet majd munkaképes? Ho­gyan tud majd megbirkózni azok­kal a kül- és belpolitikai felada­tokkal, amelyekkel kapcsolatban a döntést már eleve a parlament ha­táskörébe tették át? Helyreáll-e a csorbítatlan és egységes' központi hatalom, vagy az eddigi gyakorla­tot követve maradnak a szemmel- láthatólag önállóan fellépő, egy­másnak gyakran ellentmondó ha­talmi központok? (Elegendő tálán a túszügyre utalni: sorozatos, he­ves szópárbajok zajlottak a nagy- követséget megszállva tartó diá­kok. a külügyminiszter, az elnök és az iszlám tanács között, miköz­ben a főajatollah, akire valameny- nyi vitázó hivatkozott, hallgatásba burkolózott, vagy csupán a túlsá­gosan általános kijelentésekig ju­tott.) Ügy tűnik, hogy az iráni bizo­nyosságot még mindig a bizonyta­lanság jelenti: a gyorsan zajló ese­mények hiteles értékelésének le­hetősége várat még magára. Mi a jelentősége a francia álláspont változásának a palesztin kérdésben ? Ma már nyilvánvaló, s ezt húz­ták al á különút buktatói is, hogy a Közép-Kelettel szomszédos Kö­zel-Keleten csak egy általános rendezés hozhat tartós és szilárd békét. Az általános rendezés pe- dik elképzelhetetlen a paleszti­nok törvényes jogainak elismeré­se nélkül. Giscard d’Estaing francia el­nök az arab országokban tett kör­útját (amelyet JTem utolsósorban a francia gazdasági érdekek és olaj-meggondolások ösztönözték) használta fel arra, hogy lélektani­lag is kiaknázva a közeget, ^to­vábblépjen eddigi álláspontjánál. Ha nem is jutott el egyértelmű­ig a palesztin állam létrehozásá­nak Sürgetéséig, síkraszállt az ön­rendelkezési jog mellett, aminek elismerésével megtette az utat, legalább a küszöbig. Lényegében a Közös Piac többsége is ebben a szellemben foglalt állást, kivéve talán Apgliát, amely ilyenkor fél szemét Washingtonra veti. - Az Egyesült Államok pedig még mindig az ENSZ-nagykövet „té­vedésének” körülményeit vizsgál- gatja, kevesen vannak, akik el­hiszik, hogy először Young, azu­tán Mc Henry, tehát két tapasz­talt diplomata követi el-ugyanazt a tévedést palesztin ügyekben, a furcsa közjátékokban' inkább az amerikai vezetésen belüli harcok, valamint az amerikai—izraeli vi­szony viharzásai juthatnak kife­jezésre.) ■ A nyugat-európai országok ál­láspontjának módosulásában, sőt az amerikai tétovázásban is köz­rejátszik a közel-keleti térség stratégiai és gazdasági felértéke­lődése. A szándékoktól függetle­nül azonban, ha végül is tudomá­sul veszik a palesztin probléma realitását, ez elősegítheti a kibon­takozást. Még tovább kell lépni — ezt tette Ausztria, amikor gya­korlatilag diplomáciai viszonyt létesített a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezettel. A közös piaci országok, a változások ellenére, még nem jutottak el idáig, Wa­shington pedig különösen mesz- sze van tőle. Pedig, ha van.igazi A HÉT ESEMÉNYEI KÉPEKBEN © Több magyar—szovjet gazdasági megállapodást írtak alá a héten Budapesten. Az 1990-ig szóló gyártásszakosjtási és kooperációs prog­ramot Nyikoiaj Bajbakov szovjet és Huszár István magyar miniszter­elnök-helyettes látta cl kézjegyével. A képen: kicserélik az okmányo­kat. • Múlt vasárnap munkások tízezrei tüntettek Londonban a brit kon­zervatív kormány gazdasági és szociálpolitikája ellen. • A héten megalakult a függetlensége küszöbéhez érkezett Zimbabwe első kormánya. A képen jobbról balra Joshua, Nkomo, a belügyi tár­ca birtokosa, Robert Mugabe kormányfő, aki egyben hadügyminiszter is, és Lord Soames brit főkormányzó. (AP—ADN/ZB—MTI—KS) • Georges Marehais. a Francia Kommunista Párt főtitkára az Euro­pe—1 francia rádióállomás műsorában élesen elítélte Carter amerikai elnök felhívását a .moszkvai olimpia bojkottjára. (Telefotó — AP — MTI — KS) Amerikai tévedés, akkor ez a ma­gatartás feltétlenül oda sorolha­tó. Mit jelent a svéd javaslat egy európai leszerelési értekezletre? A svéd parlamentben a héten sorra került külpolitikai vita ez­úttal általános figyelmet keltett. Stockholmban bejelentették, hogy a svéd kormány támogatna egy összeurópai leszerelési konferen­ciát, és ha adottak a feltételek, szívesein helyet, adna annak fővá­rosában. Ismeretes, hogy az utób­bi hónapokban több indítvány hangzott el egy olyan európai ta­nácskozás összehívására, amely a katonai enyhülés különböző ol­dalaival foglalkozna, 1 párhuza­mosan kapcsolódna a madridi Eu- rópa-találkozó előkészületeihez. Volt francia ötlet erre vonatkozó­lag, született finn kezdeménye­zés, | a Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszteri bi­zottsága, a korábbi elemek fel- használásával, konkrét javaslato­kat is tett. A lengyel pártkong­resszuson is szóba került az el­képzelés, bejelentették, hogy Var­só szívesen vállalná a házigazda szerepét. Ha realisták vagyunk, látnunk kell, hogy miközben Washington és több NATO-hatalom vezető körei feszültséget szítanak, nem túlságosan kedvező a légkör égy európai leszerelési értekezlet összeülésére. (Nyilván erre vo­natkozik a svéd megjegyzés a fel­tételek szükségességéről.) Ugyan­akkor fontos tényező, hogy nem­csak a szocialista országok, de nyugati államok részéről is tö­rekvés mutatkozik a feszültség­keltés fékezésére, az enyhülés vív­mányainak megvédésére. A Hel­sinkivel fémjelzett politikai fo­lyamat többet jelent kontinen­sünk számára, mintsem egysze­rűen feláldozhatnánk a hideghá­borús, feszültségszító tervek ol­tárán Réti Ervin A Pravda főszerkesztőjének látogatása Az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztályának meghívására március 10—15-ig hazánkban tar­tózkodott Viktor Grigorjevics Afa- naszjev, az SZKP KB tagja, a Pravda főszerkesztője. Megbeszé­léseket folytatott Nemes Dezsővel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Népszabadság főszer­kesztőjével. Látogatást tett a KB agitációs és propagandaosztályán és a Magyar Újságírók Országos Szövetségében. Előadást tartott az MSZMP KB politikai főiskoláján és megismerkedett Borsod megye életével. A Pravda főszerkesztőjét fogadta Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. (MTI) „FÁJDALMAS LÉPÉSEK” Carter sajtónyilatkozata Heltai András, x:z MTI tudósí­tója jelenti: Carter amerikai elnök pénteken „fájdalmas lépéseket”: jelentett be, amelyekkel fékezni próbálja a 20 százalék körüli inflációt. Az elnök milliárdokkal cspkkenti a szociális, a kommunális ikiadásor kát, ugyanakkor változatlanul hagyja a költségvetés negyedét ki­tevő, rekordmagasságú fegyverke­zési kereteket. Carter a terveit ismertető sajtóértekezleten arról is szólt, hogy meg kívánja tarta­ni a SA'LT-szerződések előírásait. Több hetes megfeszített munka után Carter pénteken fehér házi beszédében jelentette be, hogy mintegy 14 milliárd dollárral csökkentik az állami kiadásokat, túlnyomórészt a jóléti, foglalkoz­tatási, egészségügyi, kommunális programokat. Azonnal létszám­stopot vezetnek be a közalkal­mazottaknál, s azok száma őszig várhatóan 30 000-el csökken. Kü­lönadót vetnek ki az impqrtolaj- ra, ami — a benzinárak még gyorsabb emelkedésével — vagy tízmilliárd dollárral emeli az ál­lami bevételeket, így biztosíthat­ják az előirányzottnál jóval na­gyobb deficitű költségvetés egyen­súlyát. Az elnök korlátozza a fo­gyasztói hiteleket, és azt szeret­né, ha az évi bér- és áremelések aránya 7,5—9,5 százalék között marad. Az elnök ugyan azt mondotta, hogy bízik a törvényhozás támo­gatásában, de önmagát cáfolva kijelentette: meg fogja vétózni a kongresszus minden olyan dönté­sét, amely túllépné a most leszo­rított kiadási kereteket. Carter elnök pénteken este a tv-hálózatok által közvetített saj­tóértekezleten is foglalkozott gaz­dasági terveivel. Külpolitikai kér­désekre válaszolva, az elnök han­goztatta: célja az, hogy az Egye*- sült Államok tiszteletben tartsa mind az első, mind a második SALT-szerződés előírásait; „amennyiben a Szovjetunió is így jár el”, .bár azokat az amerikai törvényhozás nem hagyta jóvá. Carter szerint a ratifikálásra je­lenleg nem lenne mód. Az elnök rögtönzött válaszában kijelentet»: a két államfő, a ma­ga és Leonyid Brezsnyev által aláírt SALT—2. szerződést köte­lezőnek tartja a felekre, Ameny- nyiben úgy látná, hogy a SALT nem szolgálja az USA érdekeit, az egyezmény felmondásáról értesí­tené a Szovjetuniót. Carter elismerte, hogy „keserű csalódások után” nem tudja .meg­mondani : mikor szabadulnak ki a teheráni amerikai túszok. (MTI) A gerillák engedtek követelésükből A Dominikai . Köztársaság bő­gő tai nágykpvetségé,tí,,megszállva tartó gerillák azután, hogy pén­teken megszakadtak a köztük és a kolumbiai kormány képviselői közötti tárgyalások, szombaton éjszaka kijuttatott üzenetükben leszögezték, hogy szeretnének mielőbb megegyezni a hatóságok­ká!, de inkább meghalnak, mint­sem megadnák magukat. Mint a Reuter hírügynökség megjegyzi, február 27. — a nagykövetség el­foglalásának napja — óta tartó tárgyalások során a gerillák^je­lentősen mérsékelték követelése­iket: most már nem háromszáz, hanem csak hetven bebörtönzött társuk' szabadon bocsátását kí­vánják, s ötvenmillió dollár he­lyett tízmillióval is megelégsze­nek- Bogotái diplomáciai, körök úgy tudják, hogy a kormány más országoknak is megengedi, hogy tárgyaljanak a dominikai nagy- követség megszállóival, s mege­gyezés esetén kész szabad elvo­nulást biztosítani számukra. Mint az MTI havannai tudóshója jelentette, Kuba bogotai nagy­követe kihallgatásra jelentkezett Julio Turbay Ayala államfőnél, s átadta neki kormánya javaslatát, amely hozzájárulást jelentene a kérdés megoldásához, kiút lehet­ne a zsákutcából. A kubai nagy­követ elmondotta, hogy kormá­nya indítványát a kolumbiai el­nök megelégedéssel fogadta. Megzavart választások TEHERÁN Pénteken, a nemzetgyűlési vá­lasztások első fordulójában a kép­viselőjelöltek kiválasztásának bo­nyolult rendszere miatt, Teherán­ban késő éjszakáig elhúzódott a szavazás, így éjfélig meghosszab­bították a szavazóhelyiségek nyit- vatartását, a tervezett esti nyolc óra helyett. A fővárosban a 16 éven felüli, választójoggal rendelkező állam­polgárok száma meghaladja a 2,2 millió főt. A választási központ illetékesei úgy nyilatkoztak az MTI tudósítójának, hogy 80 szá­zalék feletti részvételre számíta­nak; ez kétszerese lenne a sah uralma idején rendezett választá­si -színjátékon kimutatott részvé­teli aránynak. Más források azon­ban alacsonyabbra becsülik azok arányát, akik éltéig szavazati jo­gukkal. Az előírások megszegése, rend­bontások szervezése miatt a biz­tonsági erők mintegy 100 személyt tartóztattak le, többségüket vidé­ken. A legsúlyosabb incidens' a Bamdad című perzsa nyelvű napi­lap székházának felrobbantása volt. Az ügyben vizsgálat indult, s Mahdavi Kani belügyminiszter­helyettes még az este megtekin­tette a jórészt romba dőlt épületet, amelynek szerkesztőségi irodái­ban — pénteki ünnep lévén — a robbanás pillanatában szerencsé­re senki sefti tartózkodott. Kurdisztánban a feszült hely­zetre, a terrorcselekmények min­dennapos voltára való hivatko­zással több városban felfüggesz­tették a választásokat. Az intézke­dés elleni tiltakozásul Szanan- dadzs tartományi székhely 70 ezer lakosának aláírásával petíciót in­tézett Baniszadr köztársasági el­nökhöz. További ötezer lakos pe­dig éhségsztrájkba kezdett, a nemzeti kisebbségük ellen alkal­mazott tudatos megkülönböztetett intézkedések miatt, a kurdok vé­leményének elhallgattatásával vá­dolva Irán központi kormányza­tát. (MTI) Befejeződött az ENSZ-bizottság ülése Hathetes tanácskozás után be­fejezte munkáját az ENSZ emberi jogok bizottságának 36. ülésszaka. A bizottságban képviselt 43 or­szág nagy többséggel ítélte el az emberi jogoknak Chilében, Délv Afrikában és az Izrael által meg­szállt arab területeken történő súlyos megsértését, A bizottság részletes ténymegállapító jelenté­seket fogadott el a chilei hazafia­kat a Pinochet-rezsim alatt sújtó elnyomásról, embertelen kínzások­ról, önkényes letartóztatásokról, és elhurcolásokról. E jelentések ismételten bizonyítják, hogy a ka­tonai junta durván megsérti az emberi jogokat. Hasonlóan részletes beszámolók alapján ítélte el a bizottság a Dél-afrikai Köztársaságnak ' az apartheidet és a faj üldözést szen­tesítő politikáját. Mint a beszá­molók megállapítják, a pretoriai rezsim bíróságai háromnaponként hoznak egy halálos ítéletet színes lakosok ellen. A bizottság megbí­zottja arra is rámutatott jelenté­sében, hogy a vezeti imperialista államok növekvő mértékben kol­laborálnak a dél-afrikai rendszer­rel. (TASZSZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom