Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-15 / 38. szám
II 1980. február 15. • PÉTÖFI-NÉFE • 5 „KÖVETKEZETES, KITARTÓ MUNKA EREDMÉNYE” A kaposváriak jelenidejű színháza Kecskeméten is lelkes ünnepléssel fogadták Bulgakov és a kaposvári társulat Bíborszigetét. Kivételes élménnyel tért haza a zenével dúsított mű negyvenedik, pótszékes előadásának a közönsége. Sokakat a tragikus sorsú szerző vonzott. A Mester és Margarita óriási sikere eszméltette rá a szovjet irodalom alaposabb ismerőit is arra, hogy milyen értékek rej- _ tőznek a két világháború közötti orosz, ukrán művészetben. Az 1891-ben született, orvosi diplomája megszerzése után falun praktizáló Mihail Bulgakov a forradalom győzelme után kapcsolódott az irodalmi életbe. Kérlelhetetlen felelősségtudattal, ritka megjelenítő erővel ábrázolta korát. Vállalta a nyomorgást, vállalta a szidalmazást, pöffeszkedő karrieristáknak kiszolgáltatva, dogmatikus kötöttségekkel küszködve tette a dolgát: írt. Legfontosabb művei csak az ezerkilenc- százhatvanas években kaptak nyilvánosságot. Sztálin személyes közbenjárására dolgozhatott hat esztendeig a Művész Színházban. A halála előtti években í — mint Pausztovszkij könyvéből tudjuk — „a nyomdafestéktől megfosztva csodálatos elbeszéléseket gondolt ki legközelebbi barátai számára. Volt köztük szomorú, volt mókás, teázás közben adta elő. ezeket.” A szatirikus látásmódja, új kifejezésmódok keresése miatt mellőzött, ötvenedik születésnapja előtt elhunyt író Bíborszigete természetesen több a mű sorsából adódó szenzációnál: item 1928-as betiltásának körülményei miatt érdekes. Időtálló alkotás! Többszörös bravúr a szó legjobb ér-' telmébén. Arról szól, hogy egy ügyeskedő színigazgató miként veszi rá a szemellenzős, a közönyös Illetékest fiatal szerzőjük sematikus művének engedélyezésére. A kettős játék — a színház a színházban megoldás révén — a nézők megismerkedhetnek „a művészet templomának” mulatságos és elszomorító kisszerűségeivel, a betétdarabból a hatalmi harcok logikájával és lebonyolódásával. Leleplezi az újgyarmatosítók fondorlatait, a bennszülött forradalmárok jóindulatú együgyűségét. Mindez látványos, viharzóan mulatságos, külsőségeivel nagyoperettet idéző játékban adatik elő. Minden néző — mint Shakes- peare-nél — kap valamit. Az utólag beillesztett tánc és zene — mint ezt Mihályi Gábor részletesen kifejtette a Bíborsziget 1978 áprilisi bemutatója után — „nemcsak a mulattatást szolgálta, hanem minden esetben a szatirikus mondanivaló kifejezését”. A főszereplő, Kiss Jenő sajátos tehetségét azóta a kecskeméti közönség többször megcsodálhattad Bevallom, néhány éve nem gondoltam, hogy ilyen kitűnő színésznővé fejlődik az Igazgatónőt, illetve Lady szerepét vendégként alakító gyönyörű és ellenállhatatlan Sára Bernadette. Kitűnő volt a — mivel semmihez sem ért, semmit sem akar — mindig „nyugodt”, nagyhatalmú tisztségviselőként Dánffy Sándor. Már kecskeméti működése során is tudtuk, hogy milyen leleményes, sokoldalú színházi muzsikus Hevesi András zeneszerző-karmester. Mindkét minőségében pompás teljesítményt nyújtott ezúttal is. Sajnos nincs helyem a többi í alakítás méltatásához,- a rendező-igazgatónak, Babarczy Lászlónak köszönhető pontos összjáték elemzéséhez. Minden elismerés megilleti a kecskeméti társulat vezetőit a vendégjáték megszervezéséért. A Katona József Színház sem adja, adhatja föl azt az igényt, hogy korszerű előadásokkal segítse a magyar színházművészet fellendítését, hatékonyabban közvetítse korunk igazságait. Minden jó előadás ennek a törekvésnek a szövetségese! Erősíti hitükben az újra, a modernebbre szavazó nézőket. A szokatlantól még húzó- dozók pedig láthatják: másutt is ez a módi. Az előadás szünetében megkérdeztem az immár egy évtizede a legjobbak közé sorolt Csiky Gergely Színház igazgatóját, hogy mivel hódították meg saját közönségüket. Mert most már ä Bíborszigetet és a többi hasonló jellegű előadást is őszinte rokonszenv- vel fogadják a somogyiak, nem marasztalják el az együttest a „kísérlet”, a „más” miatt. — Egy pillanatra se adtuk fel elveinket. Következetesen, de rugalmasan valósítottuk meg céljainkat. Alapos, állandóan gyarapítóit szakmai tudást várunk el a színészektől. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy minden előadás a közönségben kel életre, ezért minden színvonalas eszközt felhasználunk az érdeklődés felkeltésére, nézőink szórakoztatására. Magam is így érzem, bár sajnos kevés előadásukat láttam. Annyit azonban hozzá kell tennem, hogy sikereik nem egy-két kiugró tehetségnek tulajdoníthatók: a kitűnő rendezők által irányított hosszú távú műhelymunkának. Ennék az eredménye a kitűnő Bíborsziget is. Heltai Nándor A ,,Játszóházban ’ • A Megyei Művelődési Központ minden vasárnap délelőtt érdekes« készségfejlesztő programokkal várja a gyerekeket. Egyik héten a szövés for* télyaival, a másikon a bőrmegmunkálás fogásaival ismerkedhetnek az érdeklődők. Van mód táncok, népdalok tanulására is, vagy barkácsolásra, rajzolásra. (Straszer András felvételei.) Milyen legyen a jó könyvtáros, és az ideális olvasó ? w-, ,íA.ÜS.».V)^Vf ÍO i \r\Vt\rvrtf -fi,*: >. . -flSCÍV ÍIölö vlÍJÍ2íí.\<J Í-.ANapjainkban újra és újra felvetődik a kérdés — sőt' fellángol a vita: kiszorítja-e a televízió, a rádió az olvasást, háttérbe szorítja-e a könyvet, a betűt? A jelek sokfelé és sokféleképpen mutatják, bizonyítják, hogy nem. A könyvek iránti érdeklődés nem csökken, sőt-. Éppem ezért tarthat szamot fokozott érdeklődésre az olvasás és a könyvtári szolgáltatás mikéntje. Ez a felismerés vezetett bennünket, amikor kerestünk három, megyénkben dolgozó, több- (sőt sok-) éves gyakorlattal rendelkező könyvtárost, s arra kértük őket' válaszoljanak az alábbi két kérdésre: 1. Milyen legyen a jó könyvtáros? 2. Szerintük milyen az ideális olvasó? Szénásiné Hartem Edit, a bácsalmási Vörösmarty Könyvtár vezetője: 1. — Szerintem a könyvtáros mindenekelőtt legyen precíz. Mindenképpen következetes legyen a munkájában éppúgy, mint elveiben, felfogásaiban. Egy példát: olvasótermi könyvet nem kölcsönözhetünk, nem adhatunk ki. Mégis vannak, akik ezt megteszik, helytelenül. Egyébként azzal kellett volna kezdenem a válaszadást, hogy legyen a könyvtárosnak jó, közvetlen kapcsolata az erűberekkel. Ez azt is jelenti, hogy minden körülmények között tudnia kell alkalmazkodni. Szerintem könyvtárosnak lenni egyfajta közéletiség. Vagyis mennél inkább aktívak vagyunk, mennél többeket megnyerünk az olvasásinak, a művelődésnek, annál inkább közéletivé válunk. Fontos ezenkívül a rendszeres tájékozódás is. Ezt pedig kellő és rendszeres önművelés nélkül nem lehet elérni. 2. — A jó olvasó? Akiben megvan a széles körű érdeklődés. Akkor örül a könyvtáros, ha azt látja, hogy aki az intézményt meglátogatja, az sok minden iránt érdeklődik. Ennek a fordítottja viszont elszomorító. Ha viszont olyasvalaki jelentkezik nálunk, akinek megvan a sajátos érdeklődési köre, olyankor nagyon . tudunk örülni. Es természetesen minden esetben azon vagyunk, hogy a tőlünk telhető legtöbbet nyújtsuk az érdeklődőknek. Martonosi Pál Állami-díjas könyvtárigazgató, Kiskunhalas: 1. — Ezeket a kérdéseket sokan, és sokszor feltették már nekünk. Mindig az az első válaszom, mindenkor azt hangsúlyozom leginkább, hogy szeretni kell az embereket. Ám ez még így általában nem elég. Nekünk sokoldalú kapcsolatokat kell kialakítanunk. Ehhez viszont bizalom szükséges, többek között. Talán mosolygásra késztet egyeseket, ha kijelentem: szerintem a jó könyvtáros ott kezdődik, hogy tud köszönni. Vagyis, hogy észreveszi az embereket, közvetlen közelségbe akar és tud kerülni velük. Továbbá ismernünk kell az egyes emberek igényeit, tudnunk kell azt, hogy kinek mit javasoljunk olvasásra. Es természetesen azt is tudnunk kell, hogy mi mindent javasolhatunk. Fontosnak tartom hangsúlyozni azt is, hogy a felmerülő igényeket kritikusan kell néznünk. Nem biztos, hogy az a helyes, ha vakon teljesítjük az olvasói igényéket. Ha megfontolás nélkül elégítjük ki az óhajokat. 2. — Az a rokonszenves olvasó, aki tudja, hogy mit akar, amikor átlépi a könyvtár küszöbét. Szerintem ez az alapvető kérdés. Szükséges, hogy minden olvasó legalább általánosságban legyen tisztában saját érdeklődési területeivel. Nem az az ideális könyv-, barát, aki csupán szórakozásból veszi kezébe a könyveket. És főként nem az, aki a divatos műveket keresi. Aki, ha mondjuk, megjelenik egy széltében-hosszá- ban híressé vált Merle-kötet, akkor a következő órában ránk nyitja az ajtót. Szerencsére, mind több és több azoknak a száma, akik a szépirodalom mellett a tudományos műveket, a különféle kézikönyveket — szótárakat, lexikonokat stb. — kérik tőlünk. Az ilyenekkel mindig öröm a találkozás. Nekik köszönhetjük, hogy elmondhatjuk: sok-sok csodálatos élménye van a. könyvtárosnak, akinek az a legfőbb gyönyörűsége, ha azt látja, hogy másoknak segített, használt. * 1 Szabó Csabáné, a Megyei Művelődési Központ könyvtárosa: 1. — Nemcsak a könyveket kell szeretni, da főként az embereket. 0 Könyvek között. össze kell egyeztetni a szakmai felkészültséget az emberekkel való rendszeres kapcsolatteremtéssel. A legfőbb: megfelelő könyvet — megfelelő embernek. Ezt viszont csak úgy tudjuk elérni, ha sokoldalú érdeklődéssel figyeljük az olvasókat, ha megismerjük őket. Ám ugyanígy kell ismerni a mi kínálatunkat is. Vagyis a könyvállományt. Az a legelemibb dolog, hogy tudjuk, mi van a raktárakban, a polcokon; ha tudjuk, mit hol találhatunk meg gyorsan. Fontos ezen túlmenőleg, hogy azt is tudjuk, mi van az egyes könyvborítókon belül. Hogy szinte első látásra megkülönböztessük a szépirodalmi művet a tudományostól, és mondjuk, az ismeretterjesztő kiadványtól. Ehhez viszont többek között az kell, hogy az egyes kötetekbe belelapozzunk. Hogy ne csak az író nevét, a könyv círhét és kiadóját ismerjük, de nagyjából a könyvek tartalomjegyzékét is. Minden egyes kötetnek sokféle ismertető jegye van. Elég csak megemlíteni, hogy ki fordította, ki illusztrálta a könyvet, ki írt hozzá előszót stb. Mindezek ismeretében a könyvtáros köny- nyebben és magabiztosabban tudja ajánlani olvasóinak a műveket. A jó könyvtáros igyekszik lépést tartani a korral, a fejlődéssel azáltal is, hogy olvassa a szakirodalmat. Es lehetőségéhez képest minél több recenziót, kritikát ismer meg. Sokat segít a tájékozódásban az olvasókkal való beszélgetés is. Sokszor éppen az ide látogató könyvbarátoktól tudunk meg pontos, nélkülözhetetlen dolgokat. 2. — Első látásra az az ideális olvasó, akivel nincs semmi probléma, gond, aki bejön a könyvtárba, és minden segítség nélkül választ magának olvasnivalót. Ez így nagyon szépen hangzik, és mondjuk meg őszintén, jó dolog is. Ám én mégis ennek az ellenkezőjét állítom. A könyvtáros számára az a legélvezetesebb munka, ha az úgynevezett problémás, bizonytalan olvasóval foglalkozhat eredményesen. Van egy érdekes észrevétel: a nagyon intelligens, művelt, sokat olvasott ember valamiben hasonlít a könyvtárban a teljesen igénytelen olvasóhoz. Méghozzá úgy, hogy az egyik határozottan kéri mondjuk a neki megfelelő tudományos művet, a másik ugyanilyen határozottan a krimit vagy a kalandregényt. Nos, ha én mindkettőt egyformán szolgálom ki, akkor semmiben nem különbözöm mondjuk a vaskereskedésben dolgozó bolti eladótól. Éppen ezért azt tartom, hogy a mi hivatásunk legfőbb szakmai szépsége: felébreszteni az igényt a szépre, többre. Varga Mihály Úttörőélet Mi újság a csapatoknál? Csaknem hatvanezer kisdobos és úttörő él megyénkben. Ezekben a napokban valamennyi csapatnál a Tudományos Technikai Szemlére készülnek, hogy összemérjük tudásukat. És mivel megérkezett a farsang, — hát javában készülnek a jelmezes karneválokra is. Nézzük, mi újság a csapatoknál? A Tudományos Technikai Szem. lékre egységesen február 23-án, szombaton kerül sor, a szokottnál jóval nagyobb érdeklődés mellett. A kecskeméti járás csapataitól csaknem kétszáz kisdobos és úttörő találkozik ezen az eseményen Lajosmizsén. Az elmúlt napokban viszont a tiszakécskei művelődési házban mérték össze tánc-, ének- és zenetudásukat egy kulturális szemle keretében. A bíráló bizottság tagjai a népi zenekarok közül a lakiteleki citeraze- nekar bemutatóját, a hangszeres szólisták közül a bugaci Bajnóczi Ferencet, az énekesek közül a kisdobos Gajdácsi Krisztinát (Izsákj és az úttörő Zoboki Tündét (Tiszakécske) ítélték a legjobbnak. A néptáncosok közül a' tiszakécskei fiúk üveges tánccal, a népi játékot bemutatók közül pedig az izsáki úttörők kerültek dobogóra. Az eseményen gyermekbírálók is értékelték a szereplőket, a szólisták közül az alpári kisdobos Banya Gyulát, a ti- szabögi Aszalós Andreát és a la- kíteleki Kovács Julit emelték ki. Javában ropják a táncot a karneválokon, — holnap Bugacon, vasárnap pedig Izsákon és Tiszaal- páron. 0 Kalocsán és a járásban február végéig ugyancsak megrendezik a táncos mulatságokat valamennyi csapatnál. A Tudományos Technikai Üttörőszemlére a Kalocsán a III. számú általános iskolában kerül sor. 0 Százhúsz kisdobos és úttörő kel útra február 23-án, hogy a kiskőrösi járás legnépesebb csapatának meghívására Kecelen adjon számot tudásáról. A legnagyobb érdeklődés az idén a társadalom- kutató kategóriában volt — de sok csapatvetélkedőn jeleskedtek a kisdobosok is, tehát az idén ők is nagyobb számban vetélkedhetnek. A járás és a város mind a tizenhét csapa tanai .?t>emujatjáfcl a karneválra készült • jelmezüket a pajtások — holnap például Solt- szentimrén. A március 6-án, Kiskőrösön sorra kerülő járási-városi kulturális szemlére háromszázan (!) küldtek nevezést. Baján huszonkilenc pajtás vetélkedett a városi úttörő-matematikusok versenyén. Győztesek: a hetedikes Páncsics Zoltán (tanára: Szegő Lászlóné), és a nyolcadikos Horváth László (tanára: dr. Gaszner Miklósné). Megrendezték a kisdobosok mesemondó versenyét is az úttörőházban, csapatonként három résztvevővel. A Tudományos Technikai Szemle résztvevőinek a Kállai Éva úttörőcsapat ad otthont jövő szombaton. Az idén a nemzetiségi általános iskolák úttörői is versenyeznek szerb-horvát, illetve német nyelven. A járási csapatokkal közös sportvetélkedőt tartanak Bácsalmáson, majd február 20-án, Madarason a sakkozók. 0 A Jókai Mór úttörőcsapat ad otthont február 23-án a kecskeméti Tudományos Technikai Szemlére érkezőknek. A Kun Béla úttörőcsapatnál az elmúlt napokban alakult meg egy gárdaszakasz. A leninvárosi csapatnál rajtitkár- és őrsvezetőképző-bémuta- tót rendeztek az elmúlt napokban, egy nagy sikerű zánkai élménybeszámolóval együtt. Két eseményre pedig folyamatosan készülnek: a február 19-én sorra kerülő megyei eseményre, az úttörő-matematikusok vetélkedőjére, valamint a kulturális szemlére. 0 Kiskunfélegyháza tizenhárom úttörőcsapatánál lezajlottak a csapatszíntű Tudományos Technikai Szemlék — és igen kemény küzdelmet vívtak a helyezésekért, hogy indulhassanak a jövő szombati versenyen. A kiskunhalasi járás úttörői az idén Mélykúton találkoznak február 23-án, mintegy kétszázan! A mélykúti úttörőcsapat kiváló társadalmi kapcsolataira jellemző, hogy a vendéglátásból kiveszi a részét szinte valamennyi helyi üzem és intézmény. Nagyszerű eseményen vehet részt az a tizenöt úttörő, aki kiérdemelte, hogy február 17-én, vasárnap, a járási pártértekezlet résztvevőit köszönthet!! Idejében hozzáfogtak a táborelőkészítéshez is három helyen: Balatonakalin. Sikondán és Kun- fehértón. Ügy tervezik, hogy az idén több mint háromezer kisdobosnak és úttörőnek nyújtanak lehetőséget a táborozásra. .A, halasi kisdobosokat és.úttörő? két- az- alsóvárosi iskola- - -csapata látja vendégül február 23-án, a nagy vetélkedőn. A farsangi karneválokra is sort kerítenek, mind az öt csapatnál, utoljára március 1-en. REJTVÉNYFEJTŐKNEK Pajtások! Az elmúlt héten közölt fejtörőre sok jó — és néhány rossz megfejtést kaptunk. (Sem a Duna sem a Tisza vize nem rongálta meg a hajdani Zsinagóga épületét!) A helyes megfejtés a következő: 1. az öttornyú evangélikus templom tervezője Ybl Miklós volt. 2. Földrengés. 3. 1911-ben. Jó megfejtésükért könyvjutalmat nyertek: Csáki Gyöngyi, Bognár Anikó, Zentai Ferenc, Abrahám Ivett, Teplán Erzsi; Kútszegi József; Kocsi Diána, Ménesi Tóth Erika, Benda Lilla és a közösen jelentkező Farkas Ágnes és Halász Edina. A kecskeméti Petőfi Sándor iskola Lenin rajának három őrse, a Fecske, a Winettou és a Makk Marci külön jutalmat kap ügyes megfejtéséért, ha megírják hányán vannak összesen a rajban? A különjutalmat minden helyes megfejtést beküldő pajtás megkapja! A helytörténeti vetélkedő második rejtvénye a következő. Az itt látható kép baloldalán egy magas oszlopot láthattok, ma is ezen a helyen áll. Az első kérdés: Milyen esemény kapcsán került ide? A képen bizonyára felismeritek a városi tanács épületét. Közelében kőtömb jelöli meg a helyet, ahol a város nagy írójának. Katona Józsefnek a „szive meghasadt”. Második kérdés: Hol a kőtömb? .Épület előtt, mögött? Harmadik kérdés: Hány intézmény, utca, tér épület viseli Katona József nevét? Soroljátok fel! A megfejtéseket február 20- ig adjátok postára, a szokott címre: Petőfi Népe Szerkesztősége, Kecskemét, pf. 76. A borítékra, levelezőlapra írjátok rá: Üttörőrejt- vény. A helyes megfejtést beküldők között most Is tíz könyvet sorsolunk ki, és sok egyéb jutalom is gazdára vár. S. K. Ábécéskönyv 1716-ból „A szláv nyelv ábécéskönyve” című, 1715-ben nyomtatott, cirill- betűs könyvritkaságra az Ukrán Tudományos Akadémia Ivovi tudományos könyvtárának munkatársai bukkantak rá. Eddig úgy vélték, hogy az idők során a könyv elpusztult, és egyetlen példánya sem maradt ránk. A legendás ábécéskönyv zsebformátumú kis kötet; gravür és különböző díszítmények ékesítik,' és az ószláv ábécét tartalmazza. A könyv Szupraszlban készült, a XVII. század végétöl a XIX. század elejéig fennállt belorusz nyomdában. Ezalatt több mint 300 kiadvány jelent meg itt, egyházi szláv, belorusz, orosz, lengyel, latin és litván nyelven. Mintegy száz közülük cirillbetűs kiadvány. \
