Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Városi pártértekezletek A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatai­nak végrehajtásáért elvégzett mun­ka — a múlt év végén párt- alapszervezeti beszámoló tagygyűlé- seken megkezdett — számbavé­tele vasárnap a városi pártértekezlete­ken folytatódott. A párt városi irányító testületéinek számadása újabb fontos állomása a megyei pártértekezlet és a BAJA márciusban esedékes XII. pártkong­resszus előkészítésének. A városi pártértékezleteken részt vettek a Központi Bizottság képviselői, a megyei párt-végrehajtóbizottság, a megyei pártbizottság tagjai és más me­gyei vezetők. A városi pártértekczleíek munkarendje a következő volt: Fejlődő ipar, javuló életkörülmények 1. A pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról; ál­lásfoglalás a Központi Bizottság XII. kongresszusi irányelveiről.-2. A pártbizottság tagjainak és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztása. Á yárosi pártértekezletek egész na­pos munkájáról az alábbiakban tudó­sítunk. AZ MSZMP BACS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évt. 35. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február ÍZ. kedd Százhatvankét küldött és öt szavazati jogú meghívott volt je­len Baja város ötéves politikai és gazdasági munkáját megvitató, valamint a feladatokat meghatá­rozó pártértekezletén. A tanács­kozáson részt vett dr. Kovács Je­nő, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezető-helyettese, dr. Gajdócsi István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, a megyei ta­nács elnöke, dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság tagja, Bohner Zoltán, a Ganz Villamos- sági Művek Bajai Készülékgyára pártbizottságának titkára, Ziök Márton, a Bajai Városgazdálko­dási Vállalat igazgatója, a megyei pártbizottság tagjai. A küldötteket és a megbízotta­kat Popp György, a bajai városi pártbizottság első titkára 'köszön­tötte, majd megválasztották a pártértekezlet munkabizottságait. Ezután Pető József,' levezető elnök, a pártbizottság titkára vette át a szót, majd felkérte Papp György első titkárt szóbeli kiegészítőjé­nek megtartására. Az írásos beszámoló részletesen elemezte az eltelt öt esztendő politikai és gazdasági munkáját. Nem véletlen, hogy az elmúlt ötévi munkát értékelő és a to­vábbi feladatokat meghatározó beszámolóban a pártélet mellett az ipar, a városfejlesztés, a ke­reskedelem és a szolgáltatások kerültek reflektorfénybe. Baja az utóbbi öt esztendőben minden ed­diginél gyorsabb ütemben fej­lesztette iparát, kereskedelmét és a szolgáltatásokat. Mint a beszá­moló megállapította, az eltelt öt év alatt megvalósuló beruházá­sok, fejlesztésének ötmilliárd fo­rintot meghaladó értékben növe­lik a város vagyonát és ez egyik legfontosabb forrása a gazdaság fejlesztésének. A termelő ágazatok- beruházá­sainak ötven százaléka az élelmi- .szeripari, 22 százaléka a vas-, gép- és villamosipari, 20 száza­léka a textil-, ruházati ágazatok­ban valósul meg. Ezek közül je­lentősebbek a Baja és Vidéke Sü­tőipari Vállalat új kenyérgyára, a Szeszipari Vállalat Bajai Ecet­gyára, a Bácska Húsipari Közös Vállalat, a Hűtőipari Vállalat ba­jai gyára, a Ganz bajai készülék- gyára, a Finomposztó Vállalat és még néhány fontos üzem. A beszámolási időszakban elké­szült az ÁTI közraktára, s ezzel a város bekapcsolódott az orszá­gos és nemzetközi konténeres szállításba. Jelentős építési és technikai fejlesztés valósult meg a közlekedési ágazatban, s a beruházások révén megközelí­tőleg 10 ezer négyzetméterrel nőtt a kereskedelmi hálózat. Felépült a Dunatáj Áruház, új boltok, raktárak és a cukrászüzem. Gon­dot okoz viszont az újvárosi üz­letközpont építésének elhúzódása. A köz- és diákétkeztetés javí­tását célzó beruházások közül fo­lyamatban van a 3 ezer adagos diákétkeztetési konyha tervezése, melynek kivitelezése áthúzódik a következő tervidőszakra. A város az elmúlt öt évben minden eddiginél többet tett a la­káskörülmények javításáért. Ösz- szesen 2059 lakás épül, amely 30 százalékkal több, mint az előző tervciklusban. Örvendetes, hogy a vállalatok 25 millió forinttal segítették a munkások és dolgo­zók lakásépítését. A beruházások sorában kell említeni a kórház rekonstrukció­jának folytatása mellett több egészségügyi ellátást szolgáló lé­tesítmény megvalósítását, a böl­csődei helyek számának növelé­sét, az új sebészeti és belgyógyá­szati pavilon építését és az új körzeti orvosi rendelőket. A vá­rost szerető lakosság összefogásá­nak köszönhető, hogy a terve­zettnél nagyobb mértékben — ötszázzal — nő az óvodai helyek száma, 24 tanteremmel bővülnek az általános iskolák, felépült a Frankel Leó német nyélvű Gim­názium, a 184 személyes Radnóti Miklós Középiskolai" Kollégium, az új úttörőház és a KISZ-iskola. Ebben az évben fejeződik be a város harmadik sportcsarnokának építése a Tanítóképző Főiskolán és ebben az évben kezdik el az összefogással épülő városi fedett uszoda munkálatait is. Emellett el kell mondani, hogy a kulturá­lis ellátás fejlesztését szolgáló célkitűzések egy része nem való­sul meg. (Könyvtár, művelődési ház). Lendületesen folyik a földgáz fogadásával kapcsolatos előkészü­let, s ezt a munkát 1980. első fél­évében befejezik. Épül az új Pe- tőfi-szigeti híd, melynek átadá­sára 1981-ben kerül sor. Elkészült az 51-es út második szakasza. Felépült a tervidőszakban a já­rásbíróság, a városi és járási pártbizottság székháza, megkez­dődött a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság székházának, valamint az Alsó-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság laboratóriumá­nak építése is. Az ipari beruházások hatásá­ra természetesen növekedett az ipari termelés is, amely 47 szá­zalékkal haladja meg az 1975. évit és 1980-ban eléri a 6 milli­árd forintot. Örvendetes a városban az ex­porttermelés felfutása, mely a beszámolási időszakban több mint kétszeresére nőtt. A város­ban tíz exportra termelő egység működik, amelyek közül különö­sen a tőkés export fejlesztésé­ben jelentősebbek a FÉKON Ru­házati Vállalat bajai gyára, a Hűtőipari Vállalat bajai gyára, a Lakberendező Építő és Vasipari Szövetkezet. Kialakultak és fejlődnek — a járási pártbizottsággal. egyeztetve — a városi vállalatok községi te­lephelyei Bácsalmáson, Csátalján, Nemesnádudvaron, Garán és Her­cegszántón. Az iparban foglal­koztatottak száma a tervezett 14 százalék helyett csak 3—4 száza­lékkal nőtt. Ézen belül a lét- számarány igazodik az ipar szer­kezeti változásához. Nőtt az élel­miszeriparban, vas-, gépipari és szolgáltatási ágazatokban; csök­kent a textil-, ruházati iparban foglalkoztatottak száma és ará­nya. Erőteljesen javult a foglal­koztatottak szakmai felkészültsé­ge. Tizenegy százalékkal nőtt a szakmunkások, 20 százalékkal a technikumot és 41 százalékkal a főiskolát, egyetemet végzettek száma. Nem kielégítő a közgaz­dászok számának növekedése. Az iparban a termelésnöveke­dés 91 százaléka a termelékeny­ség növekedéséből származik. Az egységek^ mérleg szerinti nyere­sége 1979-re csaknem kétszeresé­re nőtt, s elérte a 600 millió fo­rintot. A munka hatékonyságát a következő főbb tényezők befo­lyásolták: javult a gépi berende­zések — különösen az új, korsze­rű berendezések kihasználtsága, csökkent a munkaidő-veszteség, ezen belül a tört,' egész napos hi­ányzások, az állásidő és a túlórák száma, annak ellenére, hogy nőtt a táppénzes napok száma. Mér­séklődött a munkaerőmozgás. Javul — de nem kielégítő mér­tékben — a teljesítménybérben dolgozók aránya. A minőség ja­vításának ösztönzése viszont nem kapott megfelelő figyelmet. Az indokoltnál kisebb mértékben él­nek a vállalatok a mozgóbér nö­velésének és felhasználásának le­hetőségeivel. Még mindig nagy létszámot köt le a vállalatoknál az anyagmozgatás. Az üzem- és munkaszervezés egységenként el­térő színvonalú, fejlődése elma­rad a követelményektől. A Dol­gozz hibátlanul munkarendszer alkalmazásában csak kezdeti lé­pések történtek. Megtorpant az újítómozgalom fejlődése is. Az üzemek munkájában nagyobb fi­gyelmet kapott az anyag- és energiatakarékosság, a költségér­zékenység erősítése. Az utóbbi időben felgyorsult és javult a termékszerkezet korsze­rűsítésére irányuló munka, első­sorban a Finomposztó Vállalat­nál, a FÉKON-nál, a Ganz Vil­lamosság Művek bajai készülék- gyáránál, valamint a Lakberen­dező Építő és Vasipari Szövet­kezetnél. Az eredmények azonban városi szinten a lehetőségek alatt maradtak. Az ipari ágazatok közül a leg­gyorsabban fejlődik iaz élelmi­szeripar, amely a város ellátásá­ban is érezteti hatását. Javult az áruellátás, elsősorban a hús, zöld­ség és gyümölcs tekintetében, melyben jelentős szerepe van a városellátási bizottságnak. Az élelmiszer-, a ruházati és vegyes­ipari cikkek kereskedelmi forgal­ma az országos átlaghoz hasonló arányban növekedett. A beszámoló hangsúlyozta, hogy csak részben valósultak meg a bolthálózat korszerűsítésére, sza­kosítására irányuló célkitűzések. Továbbra is gondot okoz a keres­kedelem egyes szakmáiban a szakemberhiány. Elmaradt az igé­nyektől a vendéglátóipari válla­lat fejlesztése is. A városban javult a szolgálta­tások színvonala, de nem tart lé­pést az igényekkel. A Duna- menti Szolgáltatóipari Szövetke­zet az egyesüléseket követően bő­vítette a szolgáltatások körét, ja­vította azok minőségét. Ugyan­csak bővültek a lakossági szol­gáltatások a Vas- és Fémipari Szövetkezetnél. (Autószerviz mű­szerezettsége, kapacitásbővítése, motorok, háztartási gépek javítá­sa.) A GELKA főleg a műszerezett­ség fejlesztésével segítette a nö­vekvő igények kielégítését. Ja­vult a Városgazdálkodási Válla­lat szolgáltató tevékenysége. A szolgáltatást végző kisiparosok száma a városban négyszázötven. A város lakossága az eltelt öt évben csaknem 115 millió forint értékű társadalmi munkával se­gítette a városfejlesztési felada­tok megvalósítását.: A beszámoló a továbbiakban a gazdasági építőmunka feladatait határozta meg, elemezte az ide­ológiai munkát, a különböző szer­vezetek tevékenységét. A vitaindító után felszólalt dr. Kovács Jenő, dr. Gajdócsi Ist­ván. s rajtuk kívül huszonegyen. Ezenkívül tizenhatan írásban ad­ták be hozzászólásukat. A vitát Papp György foglalta össze. Ez­után a pártértekezlet megválasz­tott huszonnyolc küldöttet a me­gyei pártértekezletre és az öt­venhárom tagú pártbizottságot. Az újjáválasztott pártbizottság megtartotta első ülését, melyen megválasztotta a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot. A bajai városi pártbizottság első titkára ismét Papp György, titkára Pető József lett. A Végrehajtó bizott­ság tagjai: dr. Kincses Ferenc, a városi tanács elnöke, Horváth József, a BRK igazgatója, Zim­mermann János, az ÉPFA bajai gyárának igazgatója, Otti Gyula, a Kismotor- és Gépgyár 5-ös szá­mú bajai gyárának főművezető­je, Obádovics Istvánná, a FÉ­KON ' Vállalat bajai gyárának párttitkára, Gálovics Endre, a Ganz bajai gyárának hőkezelője. Tcleky Zoltánná, a Finomposztó Vállalat pártbizottságának titká­ra, Mdrity János, az ÉVIG bajai gyárának üzemvezetője és párt­titkára, valamint Szentjóbt Sza­bó Tibor, a Tóth Kálmán Gim­názium és Vízügyi Szakközépis­kola igazgatója. A kilenctagú fegyelmi bizott­ság elnökéül Bohner Zoltánt, a Ganz párttitkárát választották. A továbbiakban megválasztották a városi pártbizottság mellett mű­ködő munkabizottságokat. KALOCSA Az összefogás Vasárnap reggel nyolc órakor kezdte meg munkáját Kalocsán a városi pártértekezlet. A városi tanács épületének nagytermében rendezett tanácskozáson részt vett Hajlik Gábor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályveze­tő-helyettese, Terhe Dezső, a me­gyei pártbizottság titkára, ősz József né és dr. Bagi György, a megyei pártbizottság tagjai. Juhász Lászlóné, a városi párt­bizottság titkára, az értekezlet levezető elnöke üdvözölte a száz­két küldöttet, majd javaslatot tett a napirendre és a munkabi­zottságok tagjaira. Ezután Szvo- rény János, a; városi pártbizott­ság első titkára szóbeli kiegészí­tést fűzött az írásban előre ki­adott beszámolóhoz. A XÍ. kongresszus óta végzett munkáról készült írásos beszámoló részletesen tárgyalja és elemzi a társadalmi viszonyok alakulását, a gazdasági fejlődést, az életszín­vonal javulását, az ideológiai és művelődéspolitikai eredményeket, és a párt belső életének, tömeg- kapcsolataimak változásait. Elöljá­róban megállapítja, hogy Kalo­csán a párt-, az állami - és a tö­megszervezetek együttes munká­val eredményesen hajtották végre az MSZMP XI. kongresszusának, a megyei és a városi pártértekez- leteknék a határozatait. Előbbre jutottak a programnyilatkozatban megfogalmazott sokrétű felada­tok értelmezésében és megvalósí­tásában. A XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtása nyomán fejlőd­tek a termelőerők és a termelési viszonyok. A város társadalmának osztályszerkezete kedvezően vál­tozott. Az aktív keresők 66 száza­léka munkás, négy Százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, 28,5 százaléka értelmiségi és egyéb foglalkozású, másfél százalékot tesz ki a kisárutermelők aránya. A munkásság a gazdasági, politi­kai életben meghatározó szerepet játszik, aktív részese a várospoli­tika alakításának, megvalósításá­nak. Az értelmiség jelentős ■ ará­nyú, szerepe növekedett a város életében. Kalocsa középfokú központi szerepköre megnövekedett azáltal, hogy 1977. április 1-től Foktő vá­ros környéki községgé szervező­dött. Az ötödik ötéves tervben — az eddig eltelt négy esztendő alatt — a lakosság életszínvonala a ne­hezebb gazdasági feltételek mel­lett is javult. A kereskedelmi egy­ségek alapterülete közel duplájá­ra nőtt. Megnyílt több szakbolt, megépült a bútoráruház, folya­matban van a Duna áruház épí­tése. Jelenleg 117 kereskedelmi egység áll a vásárlók rendelkezé­sére. A fejlődés ellenére — álla­pítja meg a városi pártértekezlet beszámolója — a bolti kereske­delmi hálózatban gond volt a fo­lyamatos ellátással. A lakosság növekvő jövedelmét a kereskede­lem nem tudta kellő mennyiségű és megfelelő minőségű áruval ki­elégíteni. A városban a szolgáltatások ér­téke az évi 20 millióról évi 60 millióra növekedett. Ebben a nö­vekedésben a legnagyobb szerepet az AFIT Autójavító és Karban­tartó Állomás bővítése jelentette. A Dunamenti Szolgáltató Szövet­kezet próbálkozott új szolgáltatá­sok meghonosításával. A tervidő­szakban megnyílt a vegytisztító szalon, a GELKA szerviz, meg­épült az autóklub oktatási bázisa és a műszaki állomás. A szolgál­tatóház létrehozása tervezési, pénzügyi gondok miatt évekkel elhúzódott. A fejlődés ellenére a szolgáltatási színvonal továbbra js alacsony, elmarad a kívánt igé­nyektől. Minimálisan bővültek a vendég­látás lehetőségei is. Az ellátás mi­nőségét javította a Barokk Kávé­ház megnyitása. A gyermekétkez­tetés megoldódott az ezerötszáz adagos konyha kialakításával és a kollégiumi konyhák korszerűsí­tésével. A lakáshelyzet javítása nagy gondot okozott. A jogos lakás- igénylők száma több mint kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a megépített lakások száma. Az ötödik ötéves terv módosított elő­irányzatában szereplő 1231 lakás­ból a tervidőszak végére 1023-át adnak át. Ez az OTP-beruházású lakásépítés lemaradásából, és a magánlakás-építés erős csökkené­séből adódik. Nem kielégítő ugyanis az építőipari teljesítőké­pesség, s egyenetlen az anyagel­látás is.1A többi lakás építése a terv szerinti ütemben halad, s ez elsősorban a gondos területelő­készítésnek köszönhető. Népszerű­vé vált a telepszerű társasház­építés. A munkahelyi közösségek összefogásával sok fiatal épített családi házat. Ezt a megoldást a jövőben is támogatni kell — álla­pítja meg a pártértekezlet beszá­molója, amely a továbbiakban ar­ról szól, hogy a lakásépítés 15 éves programja a következő terv­időszakban is folytatódik a város­ban, s annak teljesítéséhez ked­vezően hozzájárul a házgyári tech­nológia alkalmazása. A lakásépítéssel párhuzamosan folytatódott Kalocsán a közműve­sítés és az energiaszolgáltatás fejlesztése. Az energiaigények ki­elégítésére a DÉMÁSZ kalocsai üzemvezetősége több, mint öt ki­lométer hosszú hálózatot épített. Emelkedett a gázfogyasztók szá­ma, | s a város lakásainak 67 szá­zalékában vezetékes víz van. Foly­tatódott a parkosítás, kispályák, játszóterek épülték. A Hazafias Népfront városi bizottsága által szervezett akció hatására a lakos­ság virágoskerteket hozott létre a házak előtt, fákat ültettek, tisz­tább lett a város. Az 1975-ös városi pártértekez­let az egészségügyi alapellátás, a szakrendelés feltételeinek javítá­sát is megjelölte. A fejlődést ked­vezően befolyásolta az integráció, amellyel megteremtődött a kor­szerű egészségügyi ellátás szerve­zeti és működési kerete. A gyó­gyító-megelőző ellátás érdekében megtörtént a körzeti egészségügyi szolgálat, a gyermekorvosi rende­lő korszerű elhelyezése. Fejlődött a szakorvosi, üzemegészségügyi ellátás, a gondozói hálózat, a gyer­mekek szűrővizsgálata, befejező­dött az SZTK rendelőintézet bőví­tése. A fekvőbeteg-ellátást javí­totta a sebészeti osztály bővítése, intenzív és gégészeti részleg kiala­kítása, a megyei feladatokat is ellátó százágyas pszichiátriai osz­tály megszervezése. A beszámolási Időszak elején mutatkozott orvos­hiány jelenleg résziben megoldó­dott. Az anya- és csecsemővédelem,' a szülő nők felkészítése az anya­ságra jobb feltételek között tör­ténhet. A család- és nővédelmi tanácsadást egyre többen veszik igénybe. A bölcsődés korúakat három bölcsődében gondozzák.' Megnőtt az 'igény a bölcsődék iránt, tehát a tervezett hatvan­személyes bővítés — a jelenlegi1 száznegyvenen túl — indokolt. Az elért eredményekben nél­külözhetetlen elem volt a lakos­ság önzetlen társadalmi munkája,' amelynek értéke folyamatosan emelkedett. A tanácstagi és lakó­bizottsági szervező munka mel­lett kiemelkedőek voltak a szo­cialista brigádok, a munkahelyi közösségek vállalásai. Nem vélet­len, hogy Kalocsa a megyei tele­pülésfejlesztési versenyben 1978- ban a városok közül az első he-; lyezést érdemelte ki. Az írásos beszámoló — a mű­velődéspolitikai munka értékelé­se, a pártélet kérdései, valamint a társadalmi és tömegszervezetek munkájának elemzése után — szól a következő időszak legfontosabb feladatairól is. Megállapítja töb­bek között, hogy a lakossági szol­gáltatásokban elsődleges feladat a minőség javítása, az igények gyors és kulturált kielégítése. Ezt első­sorban a meglévő egységek kor­szerűsítésével, a munka minősé­gének javításával kell elérni. Kalocsán is kiemelkedő társa- dalompolitfikai feladat a lakás- helyzet javítása. Nagyobb figyel­met kell fordítani a munkáslaká­sok építésére, törekedni kell a lakásók felújítására, karbantartá­sára, az ésszerű lakáscserékre.1 Változatlanul fontos a munkások, a többgyermekes és fiatal csalá­dok lakásgondjainak megoldása,’ amelyhez több üzemi, munkahelyi kezdeményezés szükséges — álla­pítja meg a beszámoló, majd a kulturális nevelőmunkáról szólva többek között leszögezi: növelje a munka becsületét, fejlessze a közösségi szellemet, járuljon hoz­zá az emberek erkölcsi, politikai fejlődéséhez, a szocialista életmód mind nagyobb térhódításához. Tá­mogatni kell a városban folyó tu­dományos kutatást, gondoskodni' kell a kutatók fókozottabb erköl­csi és anyagi megbecsüléséről. Ä helyi kutatómunkát ki kell. ter­jeszteni a műemlékek és népmű­vészeti értékek feltárására. Foly­tatni kell az óvodahálózat, az ál­talános iskolai, a napközi otthoni ellátás és a szakmunkásképzés fel­tételeinek javítását. A beszámoló vitájában hu-, szonegyen kértek szót. közöttük Terbe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkára is. A vitát Szvo- rény János foglalta össze. A párt­értekezlet egyetértőén állást fog-. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom