Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

Ingatlan ELADÓ 430 négyszögölön há­romszobás, kertes, új családi ház, melléképületekkel. Ke­rekegyháza. Ságvári utca 23/a. ______________________384 K ECSKEMÉTEN eladó be­költözhető komfortos ház, két utcára nyíló, nagy ga­rázzsal, ami műhelynek is alkalmas.' Kecskemét. Ber­csényi u. 8. (Törvényszék mellett) 458 600 NÉGYSZÖGÖL szőlőterü­let pincével eladó Kiskőrö­sön. az Öregszőlőkben. Ér­deklődni Kiskunhalas. Ran­devú cukrászdában. 218 Lakás GYERMEKTELEN házaspár anyagi fedezettel, hosszabb időre Kecskeméten lakást bérelne. Cím: Babó Károly, Baja, Kodály u. 30. IV. em. 420. 6500. HÁROMSZOBÁS, összkom­fortos lakás, OTP-hitelátvál- lalássai eladó. Kiskőrös. Batthyány u. 4. Haskó György. Tel.: 175. 197 Gépek és alkatrészek IKARUS 630-as típusú autó­busz eladó. 1980. szeptember l-ig érvényes műszakival. Érdeklődni lehet: ATI kecs­keméti iskolánál, ll-781-es telefonon. 296 412-Es Moszkvics eladó. (4 éves. 38 000 kilométert fu­tott) Csorvási. Harkakötöny. 207 Egyéb adásvétel BONTÁSBÓL eladók: geren­dák, parketta, ajtó. ablak. Díjmentes házhoz szállítás­sal, csak február 29-ig bon­tásból tégla kapható. 'Kecs­kemét. Kisfalud! u. 6—8. Do- mus Áruháznál, a volt óvo­da. 278 Munkaalkalom A BÁCS-KISKUN megyei Tervező Vál­lalat, Kecskemét, Reiszmann S. u. 25. azonnal felvesz napi 4 órás portaszol­gálatra férfi dolgozót. Jelentkezni a személyzeti vezetőnél, vagy a gondnok­nál lehet. 470 A BUGACI Petőfi Mg. Szakszövetkezet felvételre keres kontírozó könyvelőt. Felvételi feltételek: középiskolai érett­ségi, mérlegképes könyvelői oklevél, legalább 5 éves termelőszövetkezeti számviteli gyakorlat. Fizetés a 19/1977. MÉM—MŰM sz. rendelet szerint. Je­lentkezés a Bugac, Kada Elek u. 2. sz. irodában. 175 Olvassa, terjessze lapunkat! A sert tenyésztéssé/ foglalkozó mezőgazdasági kistermelők ebben az évben is előnyös feltételekkel, hitelben vásárolhatnak nagy tenyészértékű vemhes kocasiildfiket az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól n kocasiildök a legjobb nagyüzemi tenyészetedül és a kistermeiül tartási kürülményeket jél biré fajtádéi származnak. I tenyészállatok vételára 5900 Ft. II vételárat az átvételtől számított másfél éven belül lebet kiegyenlíteni. Kérjük, bogy vásárlási szándékodéi értesítsék az állatforgalmi és húsipari vállalatok járási kirendeltségeit. ÁLLATFORGALMI ÉS HŰSIPARI TRÖSZT Gyászhir Szomorú szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyám, anyósom nagymamám ÖZV. BÁRÓ GYULÁNÉ Andó Julianna rövid, de súlyos betegség után, f hó 9-én elhunyt. Temetése f. h 16-án, fél 12 órakor lesz a kecske méti köztemető halottasházából Minden külön értesítés helyett Gyászoló család. 633fi • • • Fájdalommal tudatjuk, hogy szere tett édesanyánk, anyósunk, nagy mamánk, dédnagymamánk OZV. FÖZÖ JÓZSEFNÉ Bene Teréz Kecskemét, Máriahegy 76. sz. alatt lakos, 82. évében csendesen elhunyt Temetése f. hó 14-én, csütörtökön háromnegyed ll órakor lesz a kecs keméti köztemetőben. Gyászoló csa Iád. 47i * • • Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, anyósunk nagymamánk, dédmamánk ÖZV. HALÁSZ ISTVANNÉ Jéló Anna f. hó 12-én, 83 éves korában, csen- desen elhunyt. Temetése f. hó 15-én. 13 órakor lesz a kecskeméti közte­metőben. Gyászoló család. u:i35 • • * Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk. anyósom, nagymamánk ID. SZABÖ ISTVANNÉ Détári Mária Kerekegyháza, Kaszatanya d. 60. sz. alatti lakos, tragikus hirtelenséggel életének 67. évében elhunyt. Teme­tése f. hó 15-én, 14 órakor lesz a lietényegyházi temetőben. Gyászoló család. 5325 • • * Fájdalommal tudatjuk, hogy szere- ett édesanyánk, testvérünk, nagy­mamánk, dédnagymamánk ÖZV. VACZI SANDORNfi Bognár Mária Kecskemét, Róna u. 112. sz. alatti akos, életének 75. évében, hosszú ./envedés után elhunyt. Temetésé . hó 15-én, pénteken negyed 4 óra­kor lesz a kecskeméti köztemető­ben. Gyászoló család. 4991 A Kecskeméti Konzervgyár KIVITELEZŐT KERES almennyezeti szerelés, csőszigetelés és síküvegezés munkáinak elvégzésére. Jelentkezni lehet: Kecskeméti Konzervgyár, Kecskemét, Szolnoki út 35. Szakái Benő üzemfenntartási osztályvezetőnél. ■ 171 / / AZ ÚJSÁG ELAVUL A PAPÍR MEGÚJUL Köszönjük, hogy összegyűjti és rendszeresen átadja az / / ÚJSÁGPAPÍRT Alkotó ember a volánnál Az alkotói élmény felkeltésé­rlek lehetőségét jól példázza egy mondás: „Minden ember olyan, mint az összes többi ember, olyan mint néhány más ember, és olyan, mint egyetlen más ember sem!” A készség, hogy valamilyen fel­adat megoldását mindig újra kezdjük, a közlekedés világában minduntalan jelentkező ellentéte­ket, ellentmondásokat ne kudarc­ként éljük át, hanem egyetlen megoldandó ténybe egyesítsük. Jó hirdetni, hogy ebben minden­ki részt kap. A járművezetésnek' értelme, célja van; kell tehát, hogy sikerélménnyel járjon, s természetesen nincs kizárva a fá­radtság, a tévedés lehetősége, de a pozitív oldalát sokkal inkább kellene hangsúlyoznunk. Ez a rá- tekintés a járművezetői munkára többet, kielégítőbbet kínál az em­beri személyiség számára. A meghatározások mindig le­egyszerűsítenek. Éppen az alko­tás fogalma körül nehéz tisztá­zott jellemzőket találni, mégis úgy tűnik, kielégítő, ha az alko­tást a mi szempontunkból — vagyis a járművezetést tekintve — úgy írjuk körül, hogy benne van a mesterség tökéletes isme­rete, benne van a valóságos és újratermelődő közlekedési prob­lémák ismerete és mindehhez a feladatot átélő, érdeklődő szemé- • lyiséjf. E három metszéspontjá­ban nevezhető maga. a járműve­zetés alkotásnak. Nyilván nem kerülhetjük el a járművezetői intelligencia kérdé­sét sem, hiszen az információk tárolása és állandó, folyamatos gyűjtése, illetve ezeknek az in­formációknak a különböző hely­zetekhez való alkalmazása teszi ki az intelligencia lényegét. Erre szükség van, s ma égyre inkább tapasztalhatjuk, hogy a képzés, a továbbképzés, az ismeretterjesz­tés is lehetőséget nyújt az intel­ligencia fejlesztésére. Talán nem túl merész dolog kijelenteni, hogy ma a járművezetők jelentős ré­tege kifejezetten ; intelligensnek mondható, más részük pedig fel­jebb került ezen a létrán a 4—5 évvel korábbi helyzethez viszo­Tudnivalók a A hazai utakon is mind több olyan autótípus fut, amely a dobféknél jobb hatásfokú, megbízhatóbb tárcsafékkel rendelkezik. Nem haszontalan tehát összegezni néhány tudnivalót a tárcsa- fék felépítésével, javításával és kar­bantartásával kapcsolatban. A tárcsaféknél a kerékkel együtt for­gó, rendszerint szürke öntvényből ké­szült tárcsa két oldalához egy-egy súr- lódó betétet lehet hozzászorítani a fék­házban elhelyezett hidraulikus dugaty- tyúk belső olaj nyomásának fokozása révén (a fékpedálra való rálépéssel), ezáltal jön létre a fékeződés. A tárcsa­fék súrlódó felülete sokkai nagyobb, mint a dobféké, ennek arányában ki­sebb az igénybevétéle, s a hőkiterjedés sem rontja a fékhatást. A levegővel érintkező féktárcsának igen jó a hűté­se, amit még a, nagyobb hővezetőké­pességű betétek is fokoznak. A tárcsa­fék síkidonjú súrlódó _ betétje kemé­nyebb, ellenállóképesebb, mint a dob­fék ívelt, azbesztgyantás betétanyaga. A borítás nélküli, vagy csupán kerü­leti védőlemezzel ellátott szabad fék­tárcsa beszennyeződése nem okoz kü­lönösebb gondot, hiszen üzem közben részben a centrifugális erő, részben a tárcsára szoruló fékbetétek lesodorják róla a vizet, ’ sarat, stb. Végül az sem elhanyagolható szempont, hogy a tár­csafék tömege — azonos fékhatás el­éréséhez — kisebb, mint a dobféké, így a modern kis kerekű autókra is fel­szerelhető. A ” korszerű autóféktől világszerte megkövetelik, hogy ne szennyeződjön és ne jegesed jen, hogy fékteljesítmé­nye erős félmelegedés, után se romol­jon, hogy kétáramkörös hidraulikus rendszere részleges üzemzavar esetén is biztosítsa a két mellső, vagy a két hátsó kerék, illetve külön * az egyik mellső, és külön az egyik ellenkező oldali hátsó kerék fékezését, hogy ön­nyitva. Köszönhető ez elsősorban a társadalmi figyelemnek és a nagy közlekedési vállalatok eredményes buzgalmának. Ez is olyan előrehaladás, ami nem állt meg, s biztató a jövőre nézve is. Az alkotó személyiségű jármű­vezető legfontosabb tulajdonsága a dinamizmus, az aktivitás. Ele­ven tudattal, a változásokhoz va­ló teljes alkalmazkodással vesz részt a forgalomban, van kezde­ményezőkészsége. Tisztában van azzal a kettősséggel, hogy bizo­nyos mértékig ki van szolgáltat­va másoknak, mások pedig neki vannak kiszolgáltatva; hogy a forgalmi mérleg nyelve, állandó­an billeg, i feladatot jelent, azt állandóan egyensúlyban tartani. Ebben nincs nyugvás, sokszor ne­ki kell kezdeményezni, sokszor mások kezdeményezéseit kell el­fogadni és átvenni. Ehhez függet­len egyéniség is kell, aki önálló döntésre - képes, ugyanakkor tar­tósan tudja tűrni a feszültsége­ket. Átérzőkápesség, hogy megV lássa, ha másoktól jön a . jobb megoldás, és kíváncsiság, ami a közlekedésben a figyelmét ébren tartja, vezeti, magára a tevé­kenységre irányítja. Az alkotó személyiség másik lényeges jellemzője az önkontroll. Hiszen a dinamikus változásokat a statikus megmaradással kell egyesíteni. Mondjuk a jog és a fizika törvénye egy sor esetbén ugyanaz, azt meg kell őrizni, s mégis más módon, más eszközök­kel, sőt más szándékkal. Hallat­lanul érdekes kombinációk köze­pette élvezettel helytállni — ezt tudja nyújtani a járművezetés kellő önkontroll mellett. Nem akarunk ebben az írásban jel­lemvonásokat előírni, mégis foly­tatnunk kell a sort néhány más fontos tulajdonsággal, amikre ne­velni, amiket kívánni kell a ve­zetőktől. Ilyen például az érzé­kenység, s a problémaérzékeny­ség. A kettő között az a különb­ség, hogy az első a másik part­ner személyes helyzetére reagál, a második a sajátos forgalmi szi­tuációkra. Az érzéketlen ember veszélyt jelent az utakon, a prob­tárcsafékről működő állítószerkezete a kopásból adódó eltéréseket késedelem nélkül korrigálja, hogy automatikus erőelosz­tója a mindenkori terheléstől függően szabályozza a mellső és a hátsó kere­kek fékműködését, hogy önműködően elossza a fékerőt a bal- és a jobboldali kerekek között a mindenkori terhelés és útfelületi tapadás mértéke szerint, és hogy megakadályozza . a kerekek blokkolását. Nos, a mai hidraulikus fékrendszerek, amelyek részben vagy egészben tárcsafékekből állnak, megfér lelnek e feltételeknek. Ám. ha nem is túligényesek a karbantartásra, ezért időnkénti ellenőrzésre szorulnak. A dörzsbetétek állapotáról ajánlatos legalább minden ötezer kilométer lefu­tása után meggyőződni, s ha a fékpo­fák vastagsága 1,5 milliméternél ki­sebb, akkor feltétlenül cseréljük ki azokat. Némi kézügyességgel bárki ma­ga elvégezheti a betétcserét. Arról azért nem árt az elhasználódott beté­tek kiszerelésekor meggyőződni, hogy nincs-e tapintással érezhető peremes bemélyedés a féktárcsa felületén. Ek­kor ugyanis a tárcsát is ki kell cserél­ni, ami már szakemberre háruló fel­adat. Elég sok bosszúságot jelent a tárcsa­fék sokszor kellemetlen csikorgása. Megakadályozásának csupán egyetlen módja van: vékony rétegben molibdén- szulfidos kenőpasztát kell tenni a fék­betétek fém hátlapjára és a nyomódu- gattyúk tetejére. Ez egyrészt meggá­tolja a csikorgásnál keletkező rezgé­sek tovaterjedését, másrészt mérsékeli a fékezésből keletkező ,hő átterjedését a fékfolyadékba, ami ott gőzbuborék képződéséhez vezetne. A fékolaj nem­csak használat közben öregszik, bizo­nyos idő elteltével a levegő páratartal­mától fel is higul. Ezért évenként, vagy 20 ezer kilométer megtétele után le kell cserélni. lémák iránti vak ugyancsak.' Szinte ebből a tulajdonságból fa­kad másik két vonás: a variációs gazdagság és az átalakító képes­ség. Nem kétséges, hogy a biz­tonság ettől is' függ: tudjuk-e mozgósítani régebbi tapasztala­tainkat, tudunk-e azok alapján új megoldást, megfelelőbbet ta­lálni az esetleges veszély kikerü­lésére. Ehhez kívánatos bizonyos könnyedség is, ami segít elkerülni a megmerevedett sémákat. Mindehhez mintegy személyes keretként szükséges a külvilág, a mások iránti nyitottság, a többi­ekkel való kommunikációs kész­ség. Az, hogy ne takarékoskod­junk a jelekkel, jelzésekkel, a térben való mozgással, a tér ki­használásával, a közlekedési „szervezet” részének érezve ma­gunkat mindig belsőleg késztetve legyünk arra, hogy állandóan tá­jékoztassunk magunkról másokat is. Együtt így soknak tűnik a kö­vetelmény. Nincs is ilyen ideális helyzet, amiben mindezeket együtt megtalálhatnánk, sem em­ber, akiben ez mind összponto­sulna. Az igény szintjén azonban így kellett fogalmaznunk. A meg­valósítás eredményeit csak akkor várhatjuk, ha ilyesfajta célok, tö­rekvések hatják át oktatási, ne­velési munkánkat is, ha ezekre a kissé eszményinek látszó kívánal­makra is koncentráljuk az ér­deklődést. Beidegződés, mozgásséma • Amikor borotválkozunk, író­gépen írunk, vagy kézimunká­zunk, „gépies” mozgást végiünk: az egyik részmozgás végzése automatikusan kiváltja a követ­kezőt, az a harmadikat, és így tovább. A sokszoros ismétlés, és mozgássorozat sikeressége segíti ele, hogy mozgássémák alakulnak ki bennünk, nemcsak a hivatko­zott példákban, hanem a gépkp.j^ esi, mechanizmusának kezelésével kapcsolatban is. c Ezek a mozgássémák nagyon fontosak, mert tehermentesítik a tudatot. A gyakorlott gépkocsi- vezető nem néz a sebességváltóra, hanem gépiesen vált, vagy visz- szakapcsol. Közben tehát figyel­het a jelzésekre, amelyek a pá­lyáról, az előtte haladó jármű­ről, vagy saját járművének sze­relvényfaláról érkeznek: az in­formációkat feldolgozhatja, dönt­het. Egyszóval: időt nyer, ener­giát takarít meg. Kivel nem fordult még elő, hogy mélyen elgondolkozva csak lakásának ajtaja előtt döbbent rá: nem emlékszik, hogyan jutott haza, hogyan kelt át forgalmas útkereszteződésekben, jelzőlám­pák mellett, hiszen gondolatban nem ott volt. gondjaival foglalko­zott. Nos, ilyenkor is a mozgás­sémák vezérelnek bennünket. Ha tudatosan nem is látjuk a fény­jelzőkészüléket, a piros lámpa, fé­nye bekerül látómezőnkbe, s ez — az ismétlődések miatt — ki­váltja azt a cselekvéssorozatot, melynek eredményeként megál­lunk, s csak akkor indulunk to­vább, ha a látómezőnkbe zöld fény kerül. Ugyanígy lassít, áll meg a járművezető, ha látómeze­jébe az „Állj! Elsőbbségadás kö­telező’' tábla jut. A fővárosban és vidéken, jár­művezetők és gyalogosok között élharapódzott az öngyilkos sza­bályszegés: a .trips jelzésen való áthaladás. Azt nem kell részle­tezni, milyen tragikus következ­ményekkel járhat, ha a szabad jelzésen — tehát viszonylag nagy sebességgel haladó — jármű elé hirtelen bevág egy. a tilos irány­ból érkező jármű, vagy belép, beugrik elé egy gyalogos ... Ar­ról beszéljünk inkább, hogy miért öngyilkos, önpusztító ez a sza­bályszegés. Azért, mert gyengíti, | az ismétlődések révén kioltja azt a mozgássémát, amely a „ti­los jelzésmegállás” vonatkozásá­ban kialakult, és rögződött ben­nünk. S így mi lesz velünk, ha elgon­dolkozva megyünk haza? Mi lesz, ha fájdalom, fáradtság, gyógy­szerhatás miatt tudatunk „beszű­kül”, ha netn tudjuk megosztani a figyelmünket, ha nem vagyunk képesek tartósan . koncentrálni, észlelni és dönteni?! Ezért nem szabad soha „felülbírálni” a fényjelzőkészülékeket. Ha jön jármű, ha nem, ha van rendőr, ha nincs — amíg a lámpa tilosat jelez, ne lépjünk le a járdáról, ne hajtsunk be az útkeresztező­désbe! Csak a fegyelmezettség, az Önuralom garantálja, hogy gé­piesen is helyesen, biztonságosan közlekedjünk. Ez ad tartalékokat, életmentő tartalékokat a' veszé­lyes helyzetek megoldására, fá­radtságunk, figyelmetlenségünk ellensúlyozására. „TARPAN” TEREPJÁRÓK • Egyre nagyobb piaca van Lengyelországban a Tarpan terepjáró gépkocsiknak. A képen kocsiátvételi telep.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom