Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
1980. február 14. • PETŐFI NÉPE • 3 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun megye 1979. évi gazdasági fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) szállt meg átlagosan 3,5 éjszakára. A vendégek egyharmada külföldi volt, -akiknek száma 1978- hoz mérten, valamelyest csökkent. Bár 1978 több idegenforgalmi esemény miatt kiemelkedő évnek számított, a szállodákban 168-cal nőtt a külföldi vendégek száma, az egyéb szálláshelyeken viszont közel 4 százalékkal csökkent. Lakás Tavaly több mint 4900 lakás épült a megyében, csaknem ugyannyi, mint egy évvel korábban. Az új lakások 54 százalékát városokban, s ennek 26 százalékát a megyeszékhelyen építettek. Ugyancsak- jelentős volt a bajai lakásépítések 10 százalék feletti részaránya. A szocialista szektorhoz tartozó építőipari szervezetek lakásépítő tevékenysége valamivel mérsékeltebb volt az előző évinél. Néhány százzal kevesebb új lakás „Gyufaszálként széttört gerendák, szilánkokká szaggatott nehéz kapuk, kiégett lakások, omló falak ... Rengeteg változattal aratott itt a halál, s oly közeli az iszonyat, hogy alig mer még örülni,, aki él..” Nézem a romokat, a ledőlt házakat, felszaggatott úttestet, a tönkrement üzleteket: a nagy változás jeleit ennek a sokat szenvedett városnak az arcán. S már nem a pusztulást látom bennük, és nemcsak az elkerülhetetlen ítélet beteljesedését, hanem egy új[ és szabad emberi közösség ígéretét is. Valami elmúlt, s valami elkezdődik." — Darvas József sorai megrendítő hitelességgel idézik a Budapest ötvennapos ostroma utáni pillanatokat, amikor a körülzárt hitleristák értelmetlen ellenállását megtörték a szovjet csapatok, és elnémultak a fegyverek, s a sokat szenvedett lakosság végre kimerészkedett dohos pincebörtönéből a szabad ég alá. Dunába omlott, tört gerincű hidak, romokban a város lakásainak harmada, tönkrement közművekJ roncs villamosok, felborult, kiégett autóbuszok... — 1945. február 13-án a pusztulás képe fogadta az életben maradiakat, kikből a sok csapás, nélkülözés kivitelezését kezdték el az év folyamán, és kevesebb volt az év végén folyamatban levő lakások száma is. Az átadások csaknem azonosak voltak az előző évivel. Az 1978-ról áthúzódó építkezések következtében minden száz újonnan kezdett lakásra 103 átadás jutott. Egészségügy Tovább javult a betegellátás. Bács-Kiskun megyének 1979 végén 1Í04 orvosa volt, 51-gyel több, mint egy évvel korábban. Körzeti orvosi feladatokat 254-en láttak el. Az alapellátás 4 általános és 4 gyermekkörzettel bővült, ennek következtében 3 százalékkal csökkent az egy-egy körzetre jutó lakosok száma. A Szakorvosi hálózat mérsékelten növekedett: az átlagos napi szakrendelési Órák száma 26-tal haladja meg az előző évit. Legjelentősebb fejlesztés a kiemelt osztályok közül a szülészet-nő- gyógyászaton, valamint a fognsem tudta kiölni a jövőbe vetett hitet: a budapesti munkásokkal az élen ezrek és ezrek fogtak hozzá a gyors újjáépítéshez, a ma már közhelyként hangzó „napi tányér levesen". Azóta 35 év telt el, s Budapest szebb, mint valaha. Ötszázhuszonöt négyzetkilométeres területével Európa egyik legnagyobb városa. A háborús pusztulásnak alig maradtak nyomai: nem egészen húsz év alatt nyolc híd épült újjá, korhűen helyreállították a műemlékeket. Metróvonalak átlói nyújtóznak a főváros alatt. Gyárak százai, lakások százezrei, kórházak, iskolák születtek újjá, korszerűbben a réginél — új lakó-, negyedek, városrészek nőttek fel. Csak az elmúlt húsz évben negyedmillió új lakásba költözhettek a budapestiek. A kétmilliós nagyváros életkedve töretlen. Ez lemérhető sokar- cúságán is: Budapest ipari város. A szerszámgépgyártás, híradástechnika, elektronika, járműipar, gyógyszer- ipar termékeivel a nemzetközi élvonalban áll. A budapesti munkásosztály csaknem egymilliós táborának tradíciói mindenki^ előtt ismertek. szaton történt. Az utóbbi veszi igénybe az összes szakrendelői órák 48 százalékát. A betegek rendelkezésére álló kórházi ágyszám 33-mal lett több, s 1979 végén meghaladta a 3800- at. Kórházi kezelésre közel 98 ezren szorultak, 4 százalékkal többen, mint 1978-ban. A beteg- forgalom legnagyobb hányada (csaknem egyharmada) a korábbiakhoz hasonlóan, a kecskeméti kórházra hárult, ennek következtében a zsúfoltság is ebben az intézményben volt a legnagyobb: ágykihasználása 94 százalékos, ugyanakkor a megyei átlag 88 százalék volt. Annak ellenére, hogy a születések száma alig változott, legtöbb beteget (megközelítően 28 ezret) a szülészet-nőgyógyászati osztályok fogadtak, 13 százalékkal többet az előző évinél. Ebben nem kis szerepet játszik a veszélyeztetett terhesek magas (közel egyharmados) aránya, akik fokozottabban rászorulnak a kórházi kezelésre. Az előző évi növekedés után 1979-ben ismét mérséklődött a Budapest kereskedelmi város. Itt bonyolódik le az ország belkereskedelmének egyharmada, és a magyar külkereskedelem szinte egésze. Évenként a budapesti nemzetközi vásárokra a világ minden tájáról érkeznek kiállítók, üzletemberek. De elmondhatjuk azt is, hogy Budapest iskolaváros. Sőt, a tudomány, a kultúra, a művészet városa, mert mindezeket az értékeket magában hordozza. Szeretjük fővárosunkat, nemcsak Budapest lakói érzik magukénak, hanem az egész ország népe. Büszkék vagyunk rá, s szívből táppénz miatti munkanapkiesés. Az év folyamán a megye állami szektorában együttvéve 2;9 millió napot töltöttek táppénzes állományban, a rendelkezésre álló összes munkanap 5,2 százalékát. A három napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma az építőipar, valamint a mezőgazdaság kivételével, csökkent. Gyermekintézmények A bölcsődei helyek száma 4 százalékkal gyarapodott, s év végén elérte a 2300-at. Bács-Kiskun megye óvodai hálózata 1979- ben több mint 800 hellyel gyarapodott. A növekménynek nem egészen 9 százaléka községekben, valamivel több mint kilenctizedé a városokban épült. Az ellátottság a számottevő fejlesztés ellenére sem javult, ugyanis az év folyamán az óvodáskorú gyermekek száma 1700-zat (7,5 százalékkal) emelkedett. Ez azt jelenti, hogy minden száz helyre 122 gyermek jutott, tovább növelve az óvodák zsúfoltságát. Az általános, iskoláknak a jelenlegi tanév kezdetén valamivel több mint hatvanezer tanulója volt, 2 százalékkal meghaladva az előző évit. A megyében együttvéve 3200 körüli kisdiák jár ösz- szevont tanulócsoportos iskolába. Arányuk főleg a kecskeméti és a kiskunhalasi járásban, valamint a nagy külterülettel rendelkező Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason jelentős. Kiskunfélegyházán például az 1979-es tanév kezdetén 10 százalék fölötti volt az összevont tanulócsoportos diákok aránya. Az általános iskolák 60 százalékában van napközis ellátás, amelyben a tanulók közel egyharmada részesül, csaknem ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A felsőtagozatos tanulók 98 százaléka részesült szakrendszerű oktatásban, valamivel több mint az előző tanévben: Ebben bizonyos mértékig közrejátszott a képesítés nélküli pedagógusok arányának csökkenése. örülünk, ha a külföldiek csodálva dicsérik. És féltjük. Mert újjászületése nekünk a békét is jelenti. Napjainkban a fegyverkezési hajsza, a hidegháború híveinek erőfeszítései fantomként idézik fel a 35 évvel ezelőtti pusztulást, azt a veszedelmet, melyre Nagy Lajos Pincenaplójának 1945. január 18-i bejegyzése ennyi idő után is figyelmeztet: „... nem nyugalom következik, hanem további harc. Szakadatlanul résen kell lenni. Hosszú ideig, talfín egész életünkön át." Hogy megőrizhessük a békét.:; H. A. 9 Nyolcszázzal gyarapodott az elmúlt évben az óvodai helyek száma a megyében. Képünk Kecskeméten, a Lánchíd utcai iskoláról és óvodáról készült. (Tóth Sándor felvételei) • 1945—1980 Budapest szebb, mint valaha! 9 A pesti oldal látképe az Erzsébet-hiddai. 9 A Vezér úti lakónegyed (MTI-fotó — KS) 9 A királyi vár a Gellérthegyről nézve. SZAVAK ÉS TETTEK j • Weither Vilmos felszólalása a megyei pártcrtekezleten 1975: A következő időszakban fejezik be Kecskeméten a 623. és a Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskola építését. Évente több száz fiatal tanul szakmát az új 623-as iparitanuló-iskolában. (P. Z.) Pártértekezlet a határőrségnél A, Határőrség kiskunhalasi kerülete pártalapszervezeteinek hetvenöt küldötte kedden a kerület- parancsnokságon vett részt a pártértekezleten. A tanácskozáson jelen volt Kun István határőr ezredes, a BM határőrség pártbizottsága első titkára, Székely János, az MSZMP KB munkatársa, dr. Horváth Károlyné, a Csopgrád megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa, Prókay Béla határőr őrnagy, a pártértekezlet elnöke megnyitója után Gazső Béla határőr alezredes, a kerület pártbizottságának titkára tartott szóbeli kiegészítést. A pártbizottság beszámolójából kitűnt, hogy a határőrkerületnél a XI. kongresszus határozatából adódó feladatokat eredményesen hajtották végre. A megnövekedett és bonyolultabbá vált szolgálati, eszmei-politikai feladatokat folyamatosan megvalósították. A beszámolási időszakban a határsértések száma csökkent. A határsértési kísérletek indítékai között továbbra is a kalandvágy, a rossz családi körülmények, a felelősségrevonás alóli kibúvás szerepelt. A határsértők túlnyomó része továbbra is a fiatalabb korosztályból tevődött ki. A határsértők majdnem 17 százalékának elfogásához a határterület lakossága nyújtott segítséget. A kerület pártbizottsága figyelemmel kísérte a vezető-irányító munka helyzetét és összhangját. A pártmunka sajátos eszközeivel segítette az alegységeknél folyó alapszervezeti munkát, rendszeresen felmérte annak hatását. A határőrizet társadalmi bázisának szélesítése kiemelt és fontos feladatot jelentett. Az önkéntes határőrcsoportok szervezése, felkészítése és szolgálatba állítása kedvezően hatott határőrizeti tevékenységre. Ehhez a területi párt-, KISZ-, állami és gazdasági szervek részéről megfelelő segítséget kaptak. Ma már 54 önkéntes határőrcsoport, majdnem hatszáz fővel tevékenykedik. A határ-átkelőhelyeken a beszámolási időszakban 21,5 millió utas kelt át, amely bizonyítja, hogy a személyforgalom háromszorosára, a járműforgalom pedig két és félszeresére növekedett az előző ötéves időszakhoz viszonyítva. Az elmúlt öt évben a forgalomellenőrző-pontokon hamisított útiokmánnyal 236, érvénytelen útiokmánnyal 4740 fő átléptetését akadályozták meg., A vámhivatalokkal együttműködve a határőrök évente több millió forint értékű csempészárut és devizaértéket fedtek fel. A kerület pártbizottsága az irányítása alá tartozó pártszervezetek és tömegszervezetek számára meghatározta az eszmei-poltikai munka hatásosabbá tételének, feladatait, és a végrehajtást folyamatosan értékelte. Az elvi és módszertani segítség mellett részt vállalt a feladatok végrehajtásában. Az elmúlt öt év alatt arányait és hatékonyságát tekintve javult a nevelő munkában a szakmai feladatok segítése. Ezt kedvezően befolyásolta a párttagság, a hivatásos állomány politikai, pedagógiai és szakmai képzettségében, szemléletmódjában bekövet-: kezett változás. A nevelő munka hatékonyan segítette a napi feladatok végrehajtását. A szocialista versenymozgalom eredményes eszközévé vált az ismertek folyamatos gyarapításának. A XI. kongresszus óta tovább szélesedett, és tartalmasabbá vált az együttműködés a kerületi pártszervekkel és szervezetekkel is. Munkájukra a területi pártszervezetek mindenkor számíthattak. A határőr KISZ-alapszervezetek mozgósító tevékenysége elsősorban a szocialista versenymozgalom követelményeinek mind jobb teljesítésére irányult. Az értékelt időszakban több mint kétszáz KISZ-fiatal nyert felvételt a pártba, akiknek ajánlói kivétel nélkül a KISZ-alapszervezetek voltak. A vitában a hozzászólók főleg a határőrizet politikai jelentőségét/ a szolgálat pontos és fegyelmezett ellátását fogalmazták meg. Dr. Horváth Károlyné a két megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta a pártértekezletnek. Felszólalt Székely János is, aki hangsúlyozta a lakossággal való kapcsolat és a területi pártszervezetekkel való együttműködés fontosságát. A küldöttek járási jogú pártbizottságot választottak, s leadták szavazatukat a megyei pártértekezlet küldötteire is. A pártbizottság megválasztotta a titkárt, a végrehajtó bizottságot, és a fegyelmi bizottságot. A kiskunhalasi határőrkerület pártbizottságának titkára ismét Gazsó Béla határőr alezredes lett. G. G. Az értelmiség helyzetéről tárgyalt a TIT elnöksége Évente több tízezer értelmiségi vesz részt a közművelődési feladatok ellátásában, a TIT 24 ezres tagságának csaknem 90 százaléka felsőfokú diplomával rendelkezik. A társulati tagság szakmai. összetétele azonban rendkívül eltérő: a pedagógusok teszik ki a tagság felét, kirívóan alacsony viszont a műszaki értelmiség képviselete. A jövőben tehát — az időszerű feladatok ellátása érdekében is — mind több műszaki, közgazdász képzettségű szakembert kell megnyerni az ismeretterjesztésnek, s a pedagógusok és a nők növekvő részvétele mellett a fiatal pedagógusok és a nők erőteljesebb közreműködésére is számítanak a társulati munkában — állapították meg többek között a TIT országos elnökségének szerdai ülésén. Az értelmiségnek a társulat tevékenységében való részvételét vizsgálva gondként említették a tanácskozáson, hogy a tagságnak csupán fele-kétharmada veszi ki aktívan részét az ismeretterjesztő munkából, a szervezeti életből, örvendetes viszont, hogy az értelmiség jelentékeny csoportjai működnek közre a TIT által szervezett ismeretterjesztésben. Az üzemekben tartott előadások nagy részében is szerepet kapnak a vállalati szakemberek, politikai, gazdasági, műszaki vezetők, fontos szakmai, közművelődési továbbképző funkciót ellátva. A TIT a jövőben tovább gazdagítja az értelmiségi résztvevőkre számító rendezvényei-i nek formáit és módszereit. A hagyományos előadások mellett egyre inkább növelik a résztvevők közreműködésére építő formák számát. (MTI)