Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

IDŐJÁRÁS A várható időjárás ma estig: időn­ként kissé megnövekvő felhőzet szá­mottevő csapadék nélkül. £lénk, néha erős északi, északnyugati szél, főként keleten, északkeleten éjszaka és reggel szórványosan köd. A legalacsonyabb hőmérséklet általában 0, mínusz 5, a legmagasabb nappali hőmérséklet 4, 9 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 36. szám Árai 1,20 Ft 1980. február 13. szerda Ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Ma Kecskeméten összeül a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei Bizottsága. A vég­rehajtó bizottság megtárgyalásra javasolja a Központi Bizottság kongresszusi irányelveihez fűződő állásfoglalás-tervezetet, amely döntés végett majd a megyei párt­értekezlet elé kerül. TANÁCSKOZÁS KECSKEMÉTEN Kielégítő lesz a tavaszi vetőmagellátás A tavaszi vetőmagellátásról tanácskoztak tegnap Kecske­méten a Tudomány és a Technika Házában. A megbeszélést — amelyen részt vettek a megyei tanács, a termelőszövetke­zetek területi szövetségeinek, a forgalmazó vállalatoknak, valamint a termelési rendszereknek képviselői — a Vetőmag Vállalat Duna—Tisza közi területi központja kezdeményezte. Pálinkó István, a területi köz­pont igazgatója elmondta, hogy a megyében 16—17 ezer hektár­nyi területen állítanak elő vető­magot, melynek mintegy 80 szá­zaléka a hazai ellátásra kerül, 20 százalékát pedig exportra szállít­ják. A tavalyi szélsőséges időjárás a termesztést, szaporítást nehezítet­te, mégis kiegyensúlyozott lesz az idei tavaszon a vetőmagellátás. Nagy gonddal osztályozták a kész­leteket, felhasználták a korábbi tartalékokat, és a hiányzó szapo­rítóanyagot importból egészítették ki. A készletek a pótrendelések teljesítésére is elegendőek. Elmondta, hogy a konzerv-, va­lamint a hűtőipar igényeit ki tud­ják elégíteni. Ez utóbbiak ugyan­is a partnerekkel kötött szerződé­sek alapján a területi központtól Az idén húsz nyári egyetemet szervez a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat, a városok egyetemeinek, főiskoláinak segít­ségével, . közreműködésével. A rendezvények programját már összeállították. A nyári egyete­meken részt vevő hazai és kül­földi értelmiségiek megismerked­hetnek majd Magyarország gaz­dasági, társadalmi, tudományos életével, régészeti, történelmi, művészeti emlékeivel, a magyar népszokásokkal, a népművészet­tel. Megtekinthetik az ország leg­szebb tájait, városait, természeti kincseit, ipari, mezőgazdasági lé­tesítményeit, tudományos intéz­ményeit. Az érdeklődők már most kivá­laszthatják azt a nyári egyetemet, amelyen bővíteni kívánják isme­reteiket. A rendezvénysorozat jú­nius utolsó hetében kezdődik és augusztus közepén fejeződik majd be. A TIT rangos nyári rendezvé­nyeinek sorát a június 23-án kez­dődő és június 28-ig tartó kecs­keméti óvodapedagógiai nyári egyetem nyitja meg. Ezúttal csu­pán utalunk arra, hogy az óvo­dapedagógusok immár hagyomá­nyos, országos továbbképző fóru­mának témái több évre tervezve, egymásra építve,' magas szintű szakmai igényeket elégítenek ki. A korábbi években egyebek kö­zött a bábjáték és a szemléltető eszközök alkalmazásáról, az óvo­da iskola-előkészítő funkciójáról, a kicsinyek ének-zenei nevelésé­ről, a testnevelésről, az ábrázo­lás és a kézimunka szerepéről, valamint a szocializáció és a ne­velés kapcsolatáról, a családi ne­velés kérdéseiről folytattak esz­mecserét. Az idén az óvodások értelmi képességének fejlesztésé­ről hallgathatnak majd előadáso­kat az ország minden részéből Kecskemétre érkező óvodapeda­gógusok. Ezzel kapcsolatban szó lesz egyebek között a gyerekek is­meretszerzési, érzékelési, észlelé­si képességeiről. Jogi ismeretek szerzésére nyí­lik lehetőség a június utolsó nap­jáén kezdődő budapesti állam- és igénylik a vetőmagot. Zöldségfé­lékből elegendő szaporítóanyag áll rendelkezésre. Egyes vetőma­gokat szinte teljes egészében a megyében állítják elő, ilyen töb­bek között a paradicsom. A legfontosabb tavaszi növény a kukorica vetőmagjából is ele­gendő áll rendelkezésre. A tavalyi tengeritermés kedvező helyzetet teremtett. A takarmánynövények szaporítóanyagából az Idei ellátás néhány kivételtől eltekintve, meg­felelő lesz. A tavalyi termés, il­letve a tartalékok fedezik az igé­nyeket, megfelelő a készlet pillan­gósokból, fűvetőmagból. A megyében jelentős területen termelnek zöldségféléket, mind a nagyüzemekben, mind’ a kis gaz­daságokban. A hiányzó vetőma­gokat, például a zöldborsót, kül­földi behozatallal pótolták. Azt jogtudományi nyári egyetemen, amelyen a magyar jogrendszer néhány nemzetközileg is érdeklő­désre számot tartó kérdésével fog­lalkoznak majd az előadók. Az ifjúság és tömegkommunikáció kérdése lesz a fő téma a július másodikén nyíló salgótarjáni „If­júság ’80" elnevezésű TIT-rendez- vényen. Ezzel csaknem egyidőben rendezik az eszperantó nyári egyetemet Gyulán. Ezen . többek között hazánk természeti kincsei­ről, művészetéről, zeneművésze­tünk nagy mestereiről hangzanak el ismeretterjesztő előadások; ter­mészetesen eszperantó nyelven. Ugyancsak júliusban, Sopron­ban környezetvédelmi, Győrött üzemszociológiai, Veszprémben a Balaton szépségeit ismertető nyári egyetemek várják a hallga­tókat. Szeged ismét pedagógiai rendezvénysorozatnak ad otthont, Pécs-Harkány a népek barátsága, Debrecen a magyar nyelvről és a mai magyar kultúráról szóló, Eger a magyar műemlékvédelem sajá­tos vonásaival foglalkozó nyári egyetem színhelye lesz július má­sodik felében és augusztus első napjaiban. Ugyanebben a hónapban terve­zik a szarvasi Tessedik Sámuel mezőgazdasági, a budapesti köz- gazdasági, a keszthelyi „Georgi- kon”, továbbá a székesfehérvári számítástechnikai és a szombat- helyi „Savaria" urbanisztikai nyári egyetemeket. A rendezvé­nyek az egri filmművészeti nyá­ri egyetem programjával zárul­nak augusztus 9-e és 18-a között. Fő témaként Makk Károly alko­tói útját elemzik. Megismertetik a résztvevőket a kitűnő filmren­dező sajátos művészetével, leg­jelentősebb alkotásaival. Előadá­sok hangzanak el továbbá a ma­gyar filmgyártás történetéről, je­lenéről, jövőjéről, problémáiról és nemzetközi sikereiről. A1 szervezők — az elmúlt évek­hez hasonlóan — messzemenően gondoskodnak arról, hogy a nyá­ri egyetemek magyar és külföldi hallgatói a művelődés, a tanulás mellett pihenjenek; szórakozzanak is. R. M. meg kell jegyezni, hogy az im­port szaporítóanyagok drágábbak, mint a hazaiak. A kisgazdaságok segítésére 236 helyen árulnak vetőmagot a me­gyében. A tavalyi forgalom ezek­ben a boltokban elérte a 14 mil­lió forintot, amely csaknem 50 százalékkal több volt, mint az előző esztendei. A területi központ igazgatójá­nak beszámolójához többen hoz­zászóltak. Általában a vétőmag­ellátással elégedettek az üzemek, azonban jelentkeznek gondok is, főként a választékban. Előfordul olyasmi is, hogy a vetőmagtasa- kokr'a más van írva, mint amit azok tartalmaznak, vagyis nem az a fajtajelzés szerepel, mint amit a vevő kért. Ez a. hanyag csoma­golás sok bosszúságot okoz a ter­melőnek. Egyes vetőmagokból van ugyan elegendő, de a kereskedel­mi forgalomban mégsem kapha­tóak. Szóba került például a cir­mosbab, amelyet Kiskunhalason is sokan keresnek, de a gazdák boltjában nem kapható. A tavaszi vetőmagok kiszállí­tása, a szerződések szerint, min­denütt folyamatos. K. S. Gyorsmérleg a könyvkiadásról Elkészült a magyar könyvkia­dás múlt évi gyorsmérlege; a ki­adók műhelyeiből 8153 könyv több ; mint 92 millió példányban jutott el az olvasókhoz. Bár né­mileg kevesebb művet adtak ki, mint 1978-ban, a példányszám szinte megegyezett az akkorival. Ez azt jelenti, hogy egy-egy mű­ből több kötet állt a vásárlók rendelkezésére, kevesebb volt a hiánycikk a könyvesboltokban. Míg 1978-ban a megjelent mű­vek 42,7 százaléka volt szakiro­dalom, addig 1979-ben a szakmai ismeretet továbbító kötetekből ennél is több hagyta el a nyom­dákat; arányuk 43 százalékra emelkedett. Változatlan mennyi­ségben részesült a kiadásból a szépirodalom; nagyjából minden tizedik mű hazai vagy külföldi' író, illetve költő alkotása volt, példányszám szerint viszont csak­nem 18,5 millió kötet — húsz szá­zalékot tett ki — a szépirodalom. A szakirodalom után az isme­retterjesztő és a tankönyvek kö­vetkeznek a kiadott művek sorá­ban, 16,8 illetve 15,9 százalékkal. Legtöbb példányban a tanköny­vek jelentek meg; a 28 millió 523 ezer kötet az összes példányszám 30,9 százaléka. Tovább nőtt — 4,2 százalékról 4,6 százalékra — az ifjúsági és a gyermekkönyvek részesedése. A legfiatalabb olvasókhoz szóló kö­tetek meglehetősen nagy — 15,2 millió fölötti — példányszámban készültek. Az 1978. évivel csak­nem azonos számban és példány­ban hagyták el a nyomdákat a tudományos művek: részesedésük a művekből 10,6 a példányszám­ból pedig 1,1 százalék. Érdekes képet mutat a szép- irodalmi művek részletesebb sta­tisztikája. összesen 414 magyar szerző alkotását jelentették meg, mintegy 8,3 millió . példányban. Kulturális politikánknak megfele­lően nagy figyelmet fordítottak a kiadók a hazai kortárs irodalom­ra; nagyjából kétszer annyi mű jelent meg mai szerzők tollából, mint a klasszikusoktól, illetve a már nem élőktől. * Tavaly 337 külföldi szerző al­kotását gondozták a kiadók, s e könyvek több mint 10 millió pél­dányban hagyták el a nyomdá­kat. TELJESÍTETTE GYÜMÖLCSLÉ-EXPORTTERVÉT A KECSKEMÉT-SZIKRAI ÁLLAMI GAZDASÁG ■ Mélyről indult hazánkban a gyümölcslégyártás, gondoljunk csak az Almuskára és társaira ... Akkoriban nem voltak meg a jó minőségű gyümölcslékészítéshez szükséges technikai és technoló­giai feltételek, bár a fogyasztók igényelték volna a kellemes ita­lokat. A Kecskemét-szikrai Ál­lami Gazdaságban 1978. novem­berében készült el az az üzem, ahol nemcsak a hazai, hanem az exportkövetelményeknek is meg­felelő készítményeket tudnak gyártani. Az elmúlt esztendő volt az első, amikor felmérhették a piaci keresletet, és ehhez alkal­mazkodva bővítették és fejlesz­tették termelésüket. A .görög Arbanitis cég, a HUN- GAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat és az állami gazdaság kooperációs szerződést kötött az Olympos citrusfélék töltésére. Megállapodtak abban is, hogy a görög cég know-how-ja alapján hazai alapanyagú gyümölcsjuice-t gyártanak az állami gazdaságban és ezt tőkés piacon értékesítik. A citrom, mandarin, narancs és grapefruit juiceket pedig görög alapanyagból gyártva a hazai bol­tokban hozzák forgalomba. Az első esztendő jelentős sikert ered­ményezett a gyártónak. A 630 ezer dollár értékű alapanyagért 320 ezer dollár értékű szőlő- és almagyümölcslevet kellett volna exportálni, a görög partnernek, azonban a kiváló termékekből 600 ezer dollár értékűt vett át. A hazai forgalomba 12 millió, kü­lönböző méretű palackba töltött, déligyümölcs juice-ket, valamint saját alapanyagukból készített gyümölcskoktélt adott át az ál­lami gazdaság. Az utóbbi új ter­méküknek ugyancsak sikere lett. Az egyenletes, jó minőségnek köszönhetik, hogy a külföldi pia­con megnőtt az igény az alma- és szőlőalapanyagból készült 'gyü­mölcslevek iránt. Ebben az esz­tendőben a tavalyinál 30 száza­lékkal többet, mintegy 800 ezer dollár értékűt tudnak exportálni. Kapacitásukat ezzel teljesen le­kötötték, azonban nem szeretnék kizárni a hazai fogyasztókat sem az említett termékekből. A múlt év végén, kísérleti jelleggel el­kezdték az igen furcsa nevű ké­szítmény: squash, (ejtsd: szkvas) gyártását. Ez gyakorlatilag gyü­mölcslésűrítmény, koncentrátum. Jonatán almából és othelló szőlő­0 A csomagolást is gép végzi. bői egyaránt készítik. A már is-, mert sun-quick citrussűrítmény-. hez hasonló. Kecskeméten és Bu­dapesten hozták forgalomba elő-' szőr a 310 milliliteres flakonok­ban levő sűrítményt, amelyből 3 liter víz hozzáadásával, így szén- savmentes ivóié keverhető. Ez ugyanolyan minőségű, mint a külföldre exportált gyümölcslé.' A citrom, narancs és egyéb juice- félékből ugyancsak növelik eb­ben az évben a termelést. A bel­földi ellátási igényekhez alkal­mazkodva az idén 30 százalékkal többet készítenek ezekből, mint az elmúlt esztendőben. Cs. L 0 Az elmúlt esztendőben 12 millió flakont töltöttek meg juicefélékből. (Tóth Sándor felvételei) Statisztikai adatok szerint, hazánk anyagi termelésének kereken egynegyedét teszi ki a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar, s az ágazat 22 százalékkal részesedik a népgazdaság ter- I mékkiviteléből. A belső ellátás I fejlesztése, és a gazdaságos ex- j port szempontjából a jövőben még nagyobb feladat hárul a mezőgazdaságra, élelmiszer- iparra. Az élelmiszer — energia. I Nos, a mezőgazdaság évente I igen tekintélyes mennyiségű élelmiszer és egyéb mezőgaz- I dasági energiát termel a.ke- I nyér- és takarmánygabonában, j az olajosmagvakban, a húsban, miközben nagy tömegű hulla- í dék, melléktermék keletkezik. ( Ide sorolható a szalma, a ku­korica-, a napraforgószár, a I szőlő- és gyümölcsültetvény nyesedéke. Korszerű eszközökkel, mód- I szerekkel, a bennük felhalmo- I zott energiának 68—70, de a I jelenlegi adottságaink mellett I is, mintegy 30 százalékát lehet- I ne hasznosítani. Olyan értékről H- van itt szó,.amelyet Bács-Kis- I kun mezőgazdasági termelését j tekintve, tízmilliókban lehetne ■ kifejezni. Még nagyobb jelentőséget I kaphat az ipari burgonyából, I melaszból, hullott gyümölcsből, I cefréből, törkölyből, más célra I már kevésbé alkalmas gaboná- I bál előállítható alkohol. Van- I nak országok, ahol metanollal I .üzemeltetik a gépjárműveket, ■ 20 százalékos arányban kever- I ve az alkoholt a hagyományos I üzemanyagba. A Homokhátságon, valamint ■ a megye két határfolyóját sze- I gélyezö erdőségekben kiter- [ melt faanyagból túlnyomórészt ■ a vastag ölfát hasznosítják. A hagyományos kitermelési mód miatt, a többi általában ott marad, és nem adja vissza a benne felhalmozott napener­giát. Pazarlás ez, különösen akkor, ha gyakorlatilag meg­van a lehetőség a gépesítéssel, s megfelelő berendezés segítsé­gével, az energia célszerű hasz­nosítására. Az aprítékból, fa­feldolgozási hulladékból készí­tett bútorlap, szigetelőlemez, vagy más termék, már sokol­dalúbb felhasználást tesz le­hetővé. Az energia nem vész el, csak átalakul — tanultuk az iskolá­ban. Ha ez igy van, akkor hol a hiba. Tény, hogy korántsem az energiamegmaradás törvé­nye a ludas. Az energiagondok elsödtéges oka, a felhasználás növekedésének minden eddigi­nél gyorsabb üteme. Valamikor fél évszázad kellett az energia­felhasználás megkétszereződé­séhez, manapság 15 esztendő, sőt az iparilag fejlett országok­ban ennél rövidebb idő is elég. A hazai mezőgazdaság is fel­sorakozott a legnagyobb ener­giafogyasztó ágazatok közé. Az 1978-as évben, júliustól de­cemberig ki sem kapcsolták a gabonaszárítókat Bács-Kiskun és az ország többi megyéjének mezőgazdasági üzemei. 1979- ben, az ősz szárazabb volt, s rövidebb ideig üzemeltették a terményszárítót. Egyes helye­ken nem is használták, mert energiatakarékos megoldást ta­láltak. Ilyen a csávolyi vermes terménytár.olási eljárás, amely­nek nincs szüksége a kalászos gabona vagy a kukorica víz­telenítésére. Ennek ellenére ta­karmánytáp készítéséhez meg­felelő minőségű terményt tá­rolhat a gazdaság hónapokon át. A mélykúti szövetkezetben ’ harmadik éve alkalmazott ver­mes terménytárolás úgyszin­tén gazdaságos módszer. Itt széndioxid-gáz felhasználásá­val is óvják a légmentesen zárt vermekben tárolt termény mi­nőségét. Tekintélyes mennyiségű üzemanyagot lehet megtakarí­tani a mezőgazdaságban, élel­miszeriparban a szállítás ész- szerűsitésével. A termelő- és feldolgozóhelyek közötti távol­ság csökkentésével. Ezt a célt szolgálja Bács-Kiskun megyé­ben az élelmiszer-feldolgozó üzemek hálózatának bővítése. A Baján épülő vágóhíd és húskombinát, ha elkészül, lerö­vidíti az állattenyésztő gazda­ságok és a feldolgozóhely kö­zötti távolságot, és évente 100 milliót takarithalj meg Bács- Kiskun mezőgazdaságának. S ehhez még a több száz kilomé­teres fuvarozás, élőállat-szállí­tás költségének, üzemanyag­felhasználásának lecsökkentése is hozzájárul. Sajnos, az 1975 őszén megkezdett tereprende­zés, az 1976 tavaszán megtör­tént alapkőletétel óta máig sem készült el az évente 200 ezer sertés vágására tervezett bajai üzem. Eddig az élősertést szállították a bácskai térségből a fővárosba, és más húsipari üzemekbe. Most a\hasított fél­sertés teszi meg ugyanezt az utat, mert még mindig üzem- képtelen a bajai húskombinát hűtőháza. A program szerint, 1980. január 3-tól kezdve a Bácskai Húsipari Közös Válla­latnál dolgozó félezer szak- és betanított munkásnak napon­ta már 400 sertést kellene le­vágnia, feldolgoznia. Á gyár jelenlegi készültségi állapota miatt, naponta csupán 60 hasi- I tott sertés hagyja el az üzemet, s darabolt áru gyártása, majd .] az • exportsonka készítése hóna­pok múlva következhet. Ez is pazarlás az energiával, a nép­gazdaság javaival. K. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom