Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! ^ZWZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 33. szám Ara: 1,20 Ft 1980. február 9. szombat Ülésezik a DÍVSZ Végrehajtó Bizottsága KOPPENHÁGA Szűcs D. Gábor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: A dán fővárosban péntekén délelőtt Ernesto Ottone Fernan- deznek, a DÍVSZ elnökének megnyitójával megkezdődött a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség, a DÍVSZ Végrehajtó Bi­zottságának ülése. A szövetség csaknem 300 tag- szervezete közül 68 Ifjúsági moz­galom képviselteti magát a vég­rehajtó bizottságban. Rajtuk kí­vül számos nemzeti és nemzetkö­zi szervezet képviselője meghí­vottként vesz részt az ülésen. Itt van például a Nemzetközi Diák- szövetség, a Béke-világtanács és a Szakszervezeti Világszövetség képviselője is. Ernesto Ottone megnyitó beszé­dében elemezte a végrehajtó bi­zottság tavalyi ülése óta eltelt időszak fejleményeit a nemzetkö­zi politikában és felidézte a DÍVSZ tevékenységének legfonto­sabb eseményeit. A béke és a társadalmi haladás erőinek további előretörését bizo­nyító fejlemények sorából Ottone kiemelte a nicaraguai nép hősi harcának győzelmét, amely meg­döntötte Somoza diktatúráját. Be­szélt a vietnami nép és az afgán nép harcának sikeréről Is. Fi­gyelmeztetett azonban arra, hogy ugyanezen időszak alatt az im­perializmus, a reakció és bizonyos katonai körök veszélyes támadást indítottak a béke és az enyhü­lés ellen. A DÍVSZ elnöke e tendencia legfőbb megnyilvánulásaként az Egyesült Államok és néhány más ország által szított szovjetellenes kampányt említette, emlékeztetve egyebek között Washingtonnak arra a lépésére, hogy a NATO- tagállamoktól kikényszerítette az úgynevezett eurorakétákra vonat­kozó ismert döntést. Ottone hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között, az if­jú nemzedék alapvető érdekeiből kiindulva, a fiataloknak hozzá kell járulniuk a békéért, a le­szerelésért, a népek függetlensé­géért vívott harchoz és a célok érdekében egyesíteniük kell erői­ket. Az elnöki megnyitót megelő­zően a vendéglátó Dán Kommu­nista Ifjúsági Szövetség (DKUj nevében Karen Gerda Kristen- sen, a szervezet elnöke köszön­tötte a megjelenteket. A napirend elfogadása és az ügyrendi kérdések eldöntése után Barabás Miklós, a DÍVSZ főtit­kára terjesztette a végrehajtó bi­zottság elé a szervezet irodájának beszámolóját az 1979-ben végzett munkáról. A plenáris ülés ez­után felszólalásokkal folytatódott. A megye építőipara felkészült az idei feladatokra ' megbeszélései Kecskeméten • A miniszter megtekinti az EPSZISZ széchenyivárosi szolgáltatóházát. (Tóth Sándor felvétele.) Dr. Abrakára Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési miniszter tegnap Kecskemétre látogatott, hogy megbeszéléseket folytasson a megye vezetőivel Bács-Kiskun építőiparának helyzetéről. A ven­déget a megyei pártbizottságon Horváth István, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának el­ső titkára és Tokai László, a me­gyei tanács általános elnökhelyet­tese fogadta. Ezután tanácskozás­ra ültek össze, amelyen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára, Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese, Dörner Henrik, a BACSÉP vezérigazgató­ja, valamint a megyéi pártbizott­ság és a megyei tanács illetékes osztályvezetője. A megbeszélés résztvevői úgy értékelték, hogy a megye építő­ipara az elmúlt évben eredmé­nyes munkát végzett és az előze­tes adatok szerint 3,5—4 százalék­kal termelt többet, mint egy év­vel korábban. Vállalt kötelezettsé­geinek túlnyomó részét teljesítet-, te, s javult az építőipari szerveze­teknél a termelékenység, a terme­lés hatékonysága. Különösen figyelemre méltó, ha az elért eredményeket az elmúlt öt év távlatában vizsgáljuk, ugyanis a megye elmaradottsága miatti építési igények az országos átlagot meghaladó fejlesztést irá­nyoztak elő. Ez volt az oka an­nak, hogy a tervidőszak elején 1,5 milliárd forint értékű kivitelezői kapacitáshiány mutatkozott. A megyei pártbizottság 1976-ban ezért a megyei tanács és a mi­nisztérium segítő együttműködésé­vel a helyi építőipari szervezetek jelentős mértékű fejlesztését kez­deményezte. Ennek köszönhető, hogy a megye minisztériumi és tanácsi építőipara az V. ötéves terv időszakában mintegy 70 szá­zalékkal növelte kapacitását. A megye építőipara tavaly is teljesítette lakásépítési tervét. Meggyorsult a kiemelt létesítmé­nyek, mint a megyei kórház, a ba­jai húskombinát, a kecskeméti posta építése, hasonlóan a lakóte­lepeken a gyermekintézmények ki­vitelezése. Továbbra is lemaradás tapasztalható azonban a kereske­delmi és szolgáltató létesítmények építésénél. Az építőipar megfelelően felké­szült az 1980, évi feladatokra. Té­liesített munkahelyein megfelelő ütemben folyik a munka, s a ki­emelt beruházások határidőre tör­ténő átadása biztosítottnak lát­szik. A lakásépítési terv teljesíté­sét a magánépítkezéseknél tapasz­talható anyaghiány azonban ve­szélyezteti. Különösen fenyő-fű­részáruból és betongerendából vannak ellátási nehézségek. A megye vezetői ennek leküzdésé­hez kérték a minisztérium segít­ségét. Azt is hangsúlyozták, hogy az ország beruházásainak alig 3 százaléka folyik Bács-Kiskunban, a tervezett létesítmények megva­lósítása azonban — éppen elmara­dottsága miatt — létfontosságúak a megyének. Ezért is hoztak a he­lyi anyagi alapok felhasználásával olyan nagy áldozatokat a megyei építőipar fejlesztésére. A miniszter elismerően nyilat­kozott az elért eredményekről, s hangsúlyozta, hogy az ütőképes helyi építőiparra, annak technikai, műszaki fejlesztésére továbbra is szükség van. Felhívta a figyelmet az építőiparban tevékenykedő szellemi kapacitás intenzívebb hasznosítására. Rámutatott arra, hogy a tervezőknek,- beruházóknak és kivitelezőknek a tervek elké­szítésétől a létesítmény kulcsát­adásáig együtt kell működni és nagyobb felelősséggel részt venni a munkában. A^ építőiparban dol­gozó értelmiségieknek hatéko­nyabban kell részt venniük a jö­vőben a településfejlesztésben, s az ezzel kapcsolatos hatásköröket a minisztérium le is fogja adni. Szó esett a továbbiakban arról, hogy a megyék építőipari szerve­zeteit az ország más területein is igénybe veszik. A jövőben is szükség lesz erre, miután az épí- tőipári szervezetek olyan jellegű átrendezésére kerül sor, hogy ami­nek kivitelezésére a legjobban al­kalmasak, azt másutt is építsék, természetesen úgy, hogy a megyei igényeket is ki kell elégíteniük. Az eszmecserén a megye veze­tői a miniszterrel megállapodtak abban, hogy a fenntartó, karban­tartó építőipari szervezetek kiala­kítására tervezetet készítenek, ugyanakkor a magánlakás-építési gondokról is tájékoztatják a mi­nisztériumot, amely együttműkö­dik majd azok megoldásában. Vé­gül a VI. ötéves terv előkészítésé­nek építőiparra vonatkozó kérdé­seit beszélték meg. Abrahám Kálmán ezt követően vendéglátói társaságában a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályára látogatott el, ahol Sándor Béla osztályvezető a szakigazgatási tevékenységről szá­molt be. Innen a Bács-Kiskun me­gyei Építési és Szerelőipari Vál­lalathoz mentek, amelynek tevé­kenységét dr. Gátay Ferenc igaz­gató ismertette. Délután érdekes látogatásra ke­rült sor, a kecskeméti Épületkar­bantartó és Szolgáltatóipari Szö­vetkezet széchenyivárosi szolgál­tatóházát tekintette meg a minisz­ter. Nusser Elemér elnök ismer­tette az épületkarbantartásbah és korszerűsítésben az ÉPSZISZ me­gyei bázisszövetkezeti szerepét. Abrahám Kálmán külön elisme­réssel szólt arról az eredményről, ahogy az ÉPSZISZ a kisiparosok­kal is együttműködik a lakossági szolgáltatásban. Ezt követően a miniszter ágaza­ti tanácskozáson vett részt, ame­lyet a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál rendeztek. A megye építőiparának eredményei­ről és feladatairól Erdélyi Ignác mondott bevezető szavakat a me­gye építőipari szervezeteinek ve­zetői előtt. Ezt követően felszólalt Dörner Henrik, Sándor Béla, va­lamint Fekete László, a KISZÖV elnöke. Abrahám Kálmán ezután ismertette a magyar építőipar előtt álló feladatokat. A tanácskozás után a miniszter a megye vezetőivel értékelte a Kecskeméten tett látogatásának eredményeit és tanulságait. N. O. AZ SZMT ELNÖKSÉGÉNEK NAPIRENDJÉN: A társadalombiztosítási tevékenység Tanácskozás a Parlamentben Pénteken a Parlamentben ta­nácskoztak az országgyűlés tiszt­ségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a-fővárosi és megyei kép­vényjavaslat lényegét. A további­akban dr. Szakács Ödön, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke, a legfőbb bírói fórum utóbbi két éves te­A kecskeméti zárszámadása A kecskeméti Törekvés Terme­lőszövetkezet tegnap tartotta zár­számadó közgyűlését a Megyei Művelődési Központban. Az esé- ményen részt vett dr. Matos Lász­ló, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Szmolenszky László, a kö­zös gazdaság elnöke az ágazatok és különféle egységek munkájá­nak ismertetése után rátért a szövetkezet pénzügyi helyzetére. Elmondta, hogy az elmúlt nehéz esztendőben sokszor voltak sú­lyos gondjaik. A bevételi kiesé­sek miatt — amit a szélsőséges időjárás okozott — csak nagy erőfeszítések árán tudták a pénz­ügyi egyensúlyt fenntartani. A nehézségeket rövid lejáratú hite­lek felvételével sikerült leküzde­niük és fizetési kötelezettségeik­nek minden esetben eleget tudtak tenni. A pénzbevételi tervüket a ki­esések ellenére, a tervezett 178 millió forinttal szemben, csak­nem kétszázmillió forintra telje­sítették. A tiszta vagyonuk hét­millió forinttal növekedett. A szö­vetkezet elmúlt évi eredménye megközelíti a 22 és félmillió fo­rintot. A szövetkezet vezetősége az elmúlt esztendőt a hellyel-közzel megmutatkozó kisebb-nagyobb hiányosságok ellenére is jónak értékeli. Az V. ötéves tervben meghatározott eddigi célkitűzése­ket máris teljesítették és gyakor­latilag négy év alatt/-elérték azo­kat az eredményeket, amelyet fél évtizedre terveztek. Ebloől ■ következik, hogy ebben az esz­tendőben már a terv túlteljesí­tésén munkálkodnak. Az idei tervekről szólva el­mondta, hogy 1980-ban kevesebb takarmánybúzát és több kenyér- gabonát aratnak. Csaknem két­szeresére kívánják növelni a hib­ridkukorica-vetőmag termesztését, úgyszintén 10 százalékkal növe- - lik a pritaminpaprika vetéste­Törekvés Tsz rületét is. Az állattenyésztésben mindenképpen el akarják érni, hogy az egy tehénre jutó tej- mennyiség elérje, vagy megha­ladja a négyezer litert. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy az ab­rakfelhasználás az előző évhez képest értékben ne növekedjen. Végezetül felhívta a figyelmet a jobb és szervezetebb munkára, mert csak így tudják teljesíteni elképzeléseiket. Dr. Matos László, felszólalásá­ban elismerését fejezte ki a ter­melőszövetkezet tagságának. Ne­héz, kemény munka előzte meg ezeket az eredményeket. Ez a közös gazdaság azok közé tarto­zik, amelyet a legjobbak között tartanak számon a megyében. Sőt, az országban is elismerik tevékenységét. A szövetkezet az idén ünnepli alapításának 30. év­fordulóját. A három évtized si­kerekben gazdag volt, bár sok gonddal is küszködtek. Ebben az évben az új gazdasági szabályo­zók még szigorúbb fegyelmet, hatékonyabb gazdálkodást kíván­nak. Ez a tagság képes a meg­növekedett feladatok elvégzésére is. Az idei esztendő bizakodással tölti el a gazdákat, hiszen az egyik legfontosabb növényük, a búza sokkal szebben fejlődött ed­dig, mint az elmúlt esztendőben, ami reményeket kelthet arra, hogy jobb lesz az 1980. évi ara­tás, mint a tavalyi. A vita jól kiegészítette a ve­zetőség és az ellenőrző bizottság beszámolóját, valamint az előző­leg írásban kiadott nőbizottsági és döntőbizottsági előterjesztése­ket. A zárszámadási közgyűlés ün­nepélyes aktussal zárult. Az el­nök kitüntetéseket adott át a szövetkezet tagjainak. Tizenhatan kaptak Kiváló Termelőszövetke­zeti Dolgozó kitüntetést, harminc- ketten pedig törzsgárdajelvényt K. S. A további feladatok megjelölé­sének igényével a szakszerveze­tek elmúlt öt évi társadalombiz­tosítási tevékenységét tekintette át tegnapi ülésén a Szakszerve­zetek Bács-Kiskun megyei Taná­csának elnöksége. A tanácskozás alapjául szolgáló jelentésében Diószegi \ Balázsné, az SZMT osztályvezetője a ma­gyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa, s az SZMT küldött- értekezlete határozatainak tük­rében sokoldalú képet adott ar­ról az önzetlen, elismerésre, mél­tó érdekvédelmi munkáról, ame­lyet a szakszervezetek megyei ta­nácsának társadalombiztosítási bizottsága, az albizottság, a szak- bizottságok, valamint a munka­helyi társadalmi tanácsok ellát­nak az időskorúak, a nagycsa­ládosok, a csökkent munkaképes­ségű dolgozók helyzetének javí­tásáért, a dolgozók társadalom- biztosítási ügyeinek pontosabb, gyorsabb intézéséért. Milyen feladatokról is van szó? Az SZMT társadalombiztosítá­si bizottsága látja el az iparban, intézményekben dolgozók, a tsz- tagok, alkalmazottak, valamint a szakszervezethez nem tartozók társadalombiztosítási ügyeinek intézését, érdekképviseletét és ér­dekvédelmét. Amellett tehát, hogy ellátja az SZMT elnöksége által meghatározott szakszervezeti, tár­sadalombiztosítási és egészség- ügyi feladatokat; és segí­ti a mozgalmi munkát, rend­kívül sokirányú jogkört ellát. Hazánkban ugyanis a társada­lombiztosítás jogorvoslati rend­szere megoldotta, hogy a bíró­ságok helyett társadalmi közre­működéssel rendeződjenek a dol­gozók vitás ügyei. A bizottság tehát jogszabályi felhatalmazás alapján végzi a társadalombizto­sítási ellátásokkal összefüggő fel­szólalási, méltányossági, segélye­zési, javaslattevői tevékenységet. Jól érzékelteti a társadalombiz­tosítási bizottság működését, hogy évente mintegy 1500—1600, túl- nyomó.részt nyugdíjüggyel kap­csolatos kérelmet bírál el. Szin­tén az egyéni gondok enyhítését szolgálja a tbc-s betegek rendkí­vüli segélyezése, és a biztosítot­tak szociális támogatására szol­gáló keret felhasználása. Nyolc- száznyolcvankét folyamodó közül például nyolcszázhatvanheten ré­szesültek együttesen 1,1 millió forintot meghaladó tbc-segély- ben. Szociális támogatást 113-an igényeltek, és 120 ezer forint ösz- szegben 92 személynek tudtak se­gíteni. Az emberséget, kellő .politikai és szakmai felkészültséget igény­lő méltányossági hatáskörében el­járva, a társadalombiztosítási bizottság gondos mérlegeléssel en­gedélyezheti olyan szolgálati idők részben, vagy egészben történő beszámítását, amelyek egyébként az érvényes jogszabályok alapján nem vehetők figyelembe. Ez a lehetőség jól érzékelteti a szak- szervezeti társadalombiztosítási tevékenység rugalmasságát.1 A bizottság javaslattételi jog­köre lehetőséget nyújt a különös méltánylást érdemlő, kivételes esetekben arra, hogy betegségi, anyasági segély, valamint csalá­di pótlék megállapítását javasol­hatja a társadalombiztosítás me­gyei igazgatóságának. Kivételes alapon javaslatot tehet a nyug­ellátás felemelésére is. A bi­zottsághoz érkezett 75 ilyen igényből környezettanulmány után 34 esetben tett javaslatot a bizottság a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóságának. S hogy a társadalombiztosítási bizottság tevékenységének még egy mozzanatára utaljunk: ellen­őrzéseivel is elősegíti a társada­lombiztosítási igazgatóság és ki- rendeltség munkáját. A bizott­ság segítő közreműködésével pél­dául a megye 52 vállalatával kö­tött megállapodást a társadalom- biztosítási igazgatóság a nyugdíj­előkészítő munka adminisztrációs részének vállalati átvállalására. A jelentés feletti vitát köve­tő, a további feladatokkal kapcso­latos állásfoglalásában az SZMT megyei elnöksége főként a társa­dalombiztosítással kapcsolatos propagandamunka javítására irá­nyította a figyelmet a szakszer­vezetek ilyen irányú tevékenysé­ge segítésének erősítését szorgal­mazta. Ülésének további részében a lakossági áruellátás idén várha­tó alakulásáról szerzett áttekin­tést az SZMT elnöksége Geröcs Istvánnak, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályvezetőjének tá­jékoztatója alapján. viselőcsoportok vezetői. A meg­beszélésen Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke ismertette a parla­ment soron következő, tavaszi ülésszakának előkészítésével kap­csolatos teendőket. Ezután dr. Markója Imre igazságügyi minisz­ter vázolta az országgyűlés elé kerülő atomenergiáról szóló tör­A hazai tájak és a határon túli nevezetességek megismeréséhez több mint tíz fajta — immár egy évtizedes múltra visszatekintő — utazási kedvezménnyel járul hoz­zá az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Csak a felét fizetik a vasúti je­gyeknek a kiránduló KlSZ-alap- szervezetek, az országjárásra in­duló úttörőrajok és iskolai tanu­lók, ha hatnál többen jelentkez­nek az útra. A 10 éven aluli kis­diákok pedig 75 százalékos ked­vezményt kapnak. A tömegszerve­zetek, az üzemek, a vállalatok és a termelőszövetkezetek szervezte csoportos vasúti utazásokon 33 szá­zalék a kedvezmény mértéke 25 résztvevő esetén. A tanulmányi kirándulásra in­duló osztályok 10-től 30 diákig ugyancsak 33 százalékos enged­ményt kapnak a Volán menet- rendszerű járatain, a KISZ építő­táborozó fiatalok pedig díjmente­sen utazhatnak a lakóhely és a tábor között egyszer oda-vissza. A KISZ- és az úttörőszervezetek ak­kor is 33 százalékos kedvezmény­ben részesülnek, ha különjárattal kívánnak kirándulni. Hajóval is olcsóbban utazhatnak a fiatalok hazánkban. A pedagógus vezette diákoknak, a tíz évnél idősebb út­törőkből szervezett csoportoknak, és a 25 kiszesnél többet számlá­ló alapszervezeteknek is 33 száza­lékos kedvezményt nyújtanak. vékenységének beszámolójáról, va­lamint dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész az utóbbi két esztendőben végzett ügyészi munkáról és tör­vényességi tapasztalatokról szólt. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész ugyancsak a soron- következő ülészakon számol be a törvényhozó testületnek. (MTI) Az Expressz több nemzetközi szövetség kedvezményeit is hozzá­férhetővé teszi a magyar fiatalok számára. A Nemzetközi Diákszö­vetség igazolványának tulajdonosa lehet minden magyar nappali ta­gozatos főiskolai vagy egyetemi hallgató. A kártya bemutatásával a szocialista országok vasútvona­lain 25 százalékos kedvezményben részesülnek, s a múzeumok és a képcsarnokok kiállításaira is ol­csóbban juthatnak be. A fiatalokat olcsó szálláshoz jut­tató „youth hostel”-mozgalom az idén lesz 50 éves. Egy esztendőre érvényes, 35 forintba kerülő iga­zolványát nemcsak a fiatalok vá­sárolhatják meg: hozzájuthat min­denki az Expressz kirendeltségei­nél. A szolgáltatás összetett: van olyan ifjúsági ház, ahol program- javaslatokat adnak, pénzt válta­nak, térképeket, útikönyveket árul­nak, és olcsó étkezésről is gondos­kodnak. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 1970-től tagja a szervezetnek. Akkor kétezret, ta­valy pedig több mint tizenkétezret adott el a szervezet igazolványai­ból. A számokkal mérhető vég­eredmény szerint 1979-ben 70 ezer vendégéjszakát töltöttek a külföldi ifjúsági házakban a magyar turis­ták, mintegy 100 ezret pedig a kül­földiek hazánkban. Utazásaik alkalmával huszonhat éves korukig — mintegy négyezer forintért — úgynevezett inter rail- igazolványt is vásárolhatnak az Expressznél a Nyugatra érvényes útlevéllel rendelkező fiatalok. En­nek felmutatásával 18 ország vas­útvonalait használhatják. (MTI) Expressz-utak 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom