Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

1980. febraár 0. • PETŐFI NÉPE • g EGY BESZÁMOLÓ TÜKRÉBEN Művelődés Kerekegyházán A Kecskeméttől mintegy húsz kilométerre levő nagyköz­ségnek, Kerekegyházának a közművelődési helyzetét és 1980-as tervezetét a közelmúltban értékelte a község köz- művelődési bizottsága. Az egységes művelődési terv elkészí­téséhez szükséges volt az elmúlt év tapasztalatainak, ered­ményeinek és hiányosságainak feltárása. A beszámoló meg­állapítja: az 1979. évi terv alapján, a helyi sajátosságok —< élet- és munkakörülmények — figyelembevételével kí­vánják a munkát folytatni. A feladatok végrehajtásában — miként eddig is — kiemelkedő szerepe lesz a helyi mű­velődési háznak. Eredmények 1979-ben Kerekegyházán több mint hat­ezer ember él; ebből a külterüle­teken ezernégyszáz. A községben nagyarányú az építkezés, és az itt élő emberek egyre többen igény­lik, hogy kulturáltabb körülmé­nyek között éljenek — olvashat­juk a beszámolóban. A külterület nagy részét villamosították; csak­nem mindenütt megtalálható az elektromos háztartási gép, a tele­vízió, a rádió. Az iskolázottsági szint évről évre növekszik, s egy­re kevesebb a nyolc osztályt nem végzett felnőttek száma. A közművelődés irányításában alapvetően három intézmény — a könyvtár, a művelődési ház és a mozi — munkája a meghatározó. Kiemelkedő eredményeket ért el a Katona József Művelődési Ház, 'elsősorban a szakköri tevékenység, az amatőrmozgalom és a tudomá­nyos ismeretterjesztés területén. A kerekegyházi énekkar és citeraze- nekar több járási és megyei talál­kozón aratott sikert. Hasonlókép­pen az úttörők fúvós együttese. Szép eredményeket ért el az utób­bi időben a — gyermek és felnőtt — színjátszó csoport is. A beszá­moló szerint az ismeretterjesztő előadások száma az elmúlt évihez képest csaknem kétszeresére emel­kedett. A társadalomtudományi előadásokon 1979-ben több mint ezren vettek részt. A korszerű, modern filmszínház látogatottsága nagyobb az országos átlagnál. A mozibajárók hetven százaléka huszonöt éven aluli. A közművelődési könyvtár1 szakmai munkája megfelelő, azonban a könyvállományhoz szükséges alap­területnek csupán negyedével ren­delkeznek. (A hatodik ötéves terv­ben — egy régi épület rendbeho­zatalával — a jelenleginél három­szor nagyobb helyiségbe költöz­hetnek majd.) Gondok, hiányosságok — Feladatunk, hogy folyamato­san, tervszerűen dolgozzunk, ma­radéktalanul használjuk ki a meg­levő személyi és tárgyi feltétele­ket — olvashatjuk a közművelődé­si bizottság által készített beszá­molóban. Tudvalevő, hogy a kultu­rális célokra szánt összegek a kö­zeljövőben nem növelhetők. Éppen ezért a művelődési intézmények­nek szorosabb kapcsolatokat kell majd kialakítani a helyi vállala­tokkal, téeszekkel, gazdasági, tár­sadalmi szervezetekkel. A vállalatok segítségére, szocia­lista brigádok társadalmi munká­jára (javítás, szerelés) eddig is számíthattak, ám az anyagi támo­gatás összegének növelésére, a vál­lalati kulturális alapok közműve­lődési célokra fordítására az ed­diginél nagyobb mértékben lenne szükség. A közeljövő feladata még:,a ta­nyán élő lakosság bevonása a kö­zösségi művelődés különböző for­máiba. Ezt-természetesen csak ha­tékonyabb propagandával tudják megvalósítani. Jó lenne azt is elérni, hogy a könnyűzenei programok, a ma- gyárnóta-estek, és a szórakoztató műsorok mellett a komolyabb, igé­nyesebb rendezvények iránt töb­ben érdeklődjenek. „A nagyon drága és költséges színházi műso­rokat, anyagi problémák miatt nem kérhetjük többször, inkább — amennyiben megoldható — a kecskeméti színházi estékre ter­vezünk csoportokat.” — olvashat­juk a beszámolóban. Tervek 1980-ra Célunk továbbra is az MSZMP- határozatok és a közművelődési törvény mind teljesebb végrehaj­tása — hangsúlyozza elöljáróban a közművelődési bizottság összefog­lalója. A közeljövőben több politikai előadást terveznek, elsősorban az ifjúsági klubban. Ugyanitt kíván­ják megrendezni a fiatal írók—ol­vasók találkozóját. Az eddiginél szorosabb kapcsolatot igyekeznek kialakítani a társadalmi politikai szervezetekkel, így a községi és já­rási KISZ-bizottsággal, a Hazafias Népfronttal, a helyi úttörőcsapat­tal. 1980-ban előreláthatóan növelik majd az ismeretterjesztő előadá­sok számát. Az első negyedévben mutatkozik be a Megyei Művelő­dési Központ természettudományi stúdiója, majd — az év hónapjai­ra arányosan elosztva — díszítő- művész-, kerámia-, fafaragó- és könyvkiállítást rendeznek. A közeljövőben a helyi művelő­dési házban két új klubot kíván­nak létrehozni: egy nyugdíjas és egy értelmiségi klubot. A megle­vő öntevékeny csoportok körét bő­vítik a sokak által hiányolt fotó­szakkörrel. Az 1980-as év tervei közé tartozik helyet adni a nép­dalkörök és citerazenekarok me­gyei találkozójának, valamint 1980 —81-es határidővel elkezdeni a helyi zeneoktatást. E szép tervek remélhetőleg meg is valósulnak. Mindemellett ezzel a megállapítással zárul a beszá­moló. „Annyit kell vállalnunk, amennyit anyagi és személyi fel­feltételeink megengednek. Csakis ésszerűen és kockázatmentesen, vállalásaink alapos meggondolásá­val készülhetünk az 1980-as évre.” P. E. Ki a „Gyermekek barátja”? Önkritika is Először csak átfutom a Hazafias Népfront bajai városi elnöksége mellett működő nő- és rétegpo­litikai munkabizottság „Számvetés”-ét a múlt évi tevékenységükről. Lássam, mit lehetne belőle „ki­mazsolázni” egy cikk erejéig. „Különös tekintettel a gyermekévre, melynek jegyében...” — olvasom a bevezető egyik mon­datát. Odébb pár sorral: „Területileg öt körzetre osztva munkálkodunk — a párt és a népfront nőfelelőseivel az élen.” Ugorjunk egy bekezdést. „Az iskolák gyermekévi programjába nemcsak a Szülői Munkaközösség kapcsolódott be, hanem a patronáló szocialista brigádok mellett számos csa­lád is. Ennek köszönhető, hogy a bajai Felső­városi Általános Iskola által az országban első­ként kezdeményezett — „Gyermekek barátja” ak­ció napjainkra már mozgalommá terebélyesedett...” Miközben tovább olvasom — és bár újabb konk­rétumok következnek — hiányérzetem támad. Mi is ez a „Gyermekek barátja” akció? Többet itt se írnak róla, tehát biztosan közismertté vált kez­deményezésről van szó... Talán a későbbiekről nekem is eszembe jut valami — ezzel kapcso­latban.' Igen, biztosan, hiszen az áll róla, hogy „ez egy olyan jellegű mozgalom, melyet csak to­vább fejlesztenünk lehet, lezárnunk soha.” □ □ □ ... De még mindig nem ugrik be semmi, pedig már a Petőfi-szigeten „létrehozott” „Bazár”-ról tá­jékoztat a „Számvetés”. Ez 'is a gyermekév egyik sajátságos eseménye volt, és nagyon jól sikerült, mert a gyerekeknek szánt ajándékok gyűjtéséhez valósággal tömegeket mozgósítottak... Kitett ma­gáért a kisiparosok nőbizottsága, ám az óvodák is bőkezűen adtak kedves holmikat a „Bazár”-nak. □ □ □ ... De még mindig nem kapiskálom, mi is az a „Gyermekek bárátja” akció. Alig hiszem, hogy ne olvastam-hallottam volna róla ... Más részletek a számadásból. Felhívás csatla­kozásra a pártkongresszus és a felszabadulási év­fordulóra meghirdetett településfejlesztési munka­mozgalomhoz. A város tisztaságáért, rendezettsé­géért, a lakókörnyezet esztétikusabbá tételéért. Amiért legtöbbet „fejlett szépérzékük folytán — a szakemberek után — a nők tehetnek”. — Évente „felmérik” a játszóterek felszereléseinek állapotát, hogy a város. szocialista brigádjai — kérésükre — kívánalom szerint rendbehozhassák, csinosíthassák azokat. — Barátsági gyűlések a békehónap kere­tében — a tanítóképzőben NDK-ból, a FÉKON- ban Lengyelországból érkezett vendégekkel. Ifjú­sági fórum a Tóth Kálmán Gimnáziumban — ugyancsak lengyelek részvételével. Nagysikerű — lengyel — árubemutató a Bácska Áruházban. — Hangulatos bálok sora: asszony-bálok, az alsóvá­rosi népfrontkörben a Préló, Bajaszentistvánon a bunyevác bál — a nemzetiségi hagyományok s a testvéri kapcsolatok jegyében. A területi nőpolitikái munka színvonalának eme­lését, a nők közéleti szereplésének fokozódását szol­gálta, hogy „igen sok nő került be a lakó- és utca­bizottságokba”, s ennek gyakorlati eredményei már. is mutatkoznak. — A gyámhatóságok tájékoztatója alapján tárgyaltak a nevelőotthonok lakóinak és a veszélyeztetett gyermekeknek a helyzetéről. Kör­zetenként népfrontaktívák segítik a gyámügy mun­káját. Sort kerítenek nevelőszülők találkozójára. — A gyermekév kiemelkedő eseményeként adták át az új úttörőházat. — A pedagógiai munkabi­zottsággal karöltve munkálkodnak a fiatalok pá­lyaválasztásának megkönnyítéséért. Ennek egyik módszereként pályaválasztási kirakatok hívták fel a figyelmet a bajai üzletekben — Egy üzem — egy iskola mozgalom. — Szülők, nevelők, gyermekek felejthetetlen kirándulása a parkerdőre; az 5000- nél több résztvevő is jelzi a sikert. — Szabad idős produktumokból az idén lesz kiállítás. — Az ed­digi 100 000 forinton felül egyre-másra futnak be a társadalmimunka-felajánlások a szociális otthon építésére — a „Társadalom az idősekért” mozga­lom keretében ... Mintegy 250 idős embert érintően felülvizsgálták a városi tanácsnál kötött eltartási szerződések betartását. A szükséges intézkedések megtételét írásban kérték a városi tanácstól... □ □ □ ... A „Gyermekek barátja” akció mibenlétének utána kell néznem! Addig nem írhatom bele a cikkbe, míg nem tudom, mi — micsoda. Amit megtudtam, olyan színesen, érdekesen új­szerű és sokrétű, hogy feltétlenül „megér egy kü­lön misét”. Most csupán a lényegét próbálom ösz- szefogni néhány — az ügyhöz kevésbé méltó, de most, szükségszerűen — szürke mondatban. A kezdeményező 1976,'77-ben a Felsővárosi Általános Iskola nevelőtestülete volt — Kiss István igaz­gatóval az élen. A tanulókkal kiküldött körlevél­ben arra kérték a szülőket, vegyenek közvetlenül is részt az iskola és 937. sz. Tóth Kálmán úttörő- csapata munkájában oly módon, hogy a felsorolt foglalkozási formák közül választanak egyet, mely­nek szervezését, vezetését vállalják. Elöljárójában még annyit: aligha gondolták vol­na a lelkes „ötlettulajdonos” pedagógusok, hogy kezdeményezésüknek akkora sikere lesz a szülők — anyukák, apukák körében egyaránt. Nem volt hiány az alapelképzeléseket dúsító fantáziában, és a szülők, pedagógusok — sőt mondhatjuk, hogy a legközvetlenebbül érdekelt gyerekek — játékos összmunkájaként olyan foglalkozások „születtek”, amiknek hírére „Tiszán innen, Dunán túl” felke­rekedtek. Saját szemmel meggyőződni, miként lehet nem­csak érzelmes ünnepi beszédben, hanem felnőtt- kéz-a-gyerekkézben gyermekek' barátjává lenni. Olyan cselekvőén, hogy azzal már egy újabban ala­pított, s oklevéllel szentesített címet, a „Gyer­mekek barátja” kitüntetést is el lehet nyerni. | □ □ □ ... Jómagam — őszintén bevallom — nem is kicsit restellkedem, hogy az „akció”-val csak há­rom év múltán ismerkedem... Egyedüli vigaszom az lenne, ha nem én volnék az egyedüli. De va­jon az vigasz-e? Újságírónak! Tóth István Hangszergyűjtemény, közérdekű célokra Együttműkö­dési szerződést írtak alá a kö­zelmúltban Kecskemét vá­ros Tanácsá­nak képviselői és Leskowsky Albert népi- hangszer- gyűjtő. A rend­kívül értékes, csaknem két­száz hangszer­ből álló ma­gángyűjte­ményt az átvé­telt követően közérdekű cé­lokra kívánják fordítani. A Katona József- emlékházban ideiglenesen elhelyezett ki- állítási anyag hatékonyan szolgálja majd az általános iskolai ének­zeneoktatást. Használható lesz például rendhagyó énekórákon, és a szakköri te­vékenységben. A gyűjteményt jelképes áron — hatvanezer forintért — vette át a kecs­keméti Városi Tanács, vál­lalva rendsze­res fejlesztését és karbantar­tását is. Szak­mai felügyelet tekintetében a Katona József Múzeum letéti gyűjteménye­ként kezelik. Erre vonatko­zóan az elkö­vetkező napokban köt megállapo­dást a városi tanács művelődési osztálya és a múzeum. A tartalmában és színvonalában is egyedülálló gyűjtemény (hason­ló csak Budapesten, a Zenetudo­mányi Intézetben található) új, állandó helyének kijelölése folya­matban van. •9 Részlet a Me­gyei Művelődési Központban rendezett 1978- as kiállításból. Elől: egy régi tekerőlant. ‘9 Jobbra: afri­kai dob, havasi kürt, és két cimbalom; érté­kes darabjai a gyűjtemény-- nek. (Straszer András felvéte­lei.) Kiállításra fűzött gyöngyök A természetes anyagok díszítő szándékú alkalmazása egyidős le­het az emberrel. A mesterséges anyagok, köztük az üveg, s a be­lőle készült gyöngy térhódítása ennél újabb keletű, de tartós di­vat. „A gyöngy és a divat” — ez a címe az Iparművészeti Múzeum új kiállításának. A gyöngyök ezer­félék, és készítésük szerint is meg­különböztethetők. A csavart gyöngy megolvasztott üveganya­gát vastüskére csavarták az óko­ri velenceiek, a későbbi eredetű préseiteket pedig a kohóban vas­fogóval szorították formájára. Majd jöttek a húzottak, vágottak, és üregesre fújtak. Az első gyöngylelet ötezer-ötszáz éves: egy Théba melletti sírból va­ló. Nagyszabású kereskedelmére az ezeréves Velencéből utalnak a források. Amerika felfedezése után az indiánok körében különö­sen népszerű lett; forgalma soha nem volt olyan jövedelmező, mint a 15—16. század fordulóján. 1656-ban — hol is másutt, mint Párizsban — feltalálták az igaz­gyöngyöt utánzó fúvott gyöngyö­ket; halpikkelyből kivont, fémfé­nyű anyaggal töltötték ideg. Száz évvel később már a csiszolt és • Magyar női ruha 1910-ből. préselt változatokat kedvelték; varrták,' vagy fémfoglalattal erő­sítették férfikabátokra is, de még falburkolatot is díszítettek vele. A 18. században honosodott meg Csehországban a híressé vált Jab- lonecben a gyártás: az akkor új­nak számító húzott és vágott vál-f tozataikat kétszáz színárnyalatban exportálták. A kiállítás a múlt századi tár-; gyak bemutatásával kezdődik, éa a negyvenes évekig mutat be ki-i vételesen dekoratív,' történelmi hangulatot árasztó tárgyakat K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom