Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-29 / 50. szám

9 • PETŐFI NÉPE • 1980. február 29. események sorokban BANGKOK ___________________ P úja Frigyes külügyminiszter a Fülöp-szigeteken tett látogatását befejezve, úton India felé megállt Bangkokban, és csütörtökön udva­riassági látogatást tett Szithi Sza- vetszila thaiföldi külügyminiszter­nél. A látogatásra elkísérte Veres János bangkoki 'magyar nagykö­vet. (MTI) _________________ DZSIDDA _______________ M ohammed Abdu Jamani szaúdi tájékoztatási miniszter szerdán cá­folta a szaúd-arábiai zavargások­ról, sőt katonai hatalomátvételről londoni pénzügyi és kereskedelmi körökben felröppentett híreket. Ugyancsak szerdán a szaúdi tele­vízióban párperces filmet sugároz­tak Khaled királyról, amint kór­házi ágyánál fogadta családja és kormánya tagjait, ily módon cá­folva azokat a híreszteléseket, mi- ' szerint a tíz napja gyógykezelésen levő uralkodó egészségi állapota végzetesen megrendült. _________ D AMASZKUSZ_______________ S zíriában letartóztatták és ha­marosan bíróság elé állítják a „Muzulmán testvériség” szélsősé­ges nacionalista szervezet tagjai­nak egy nagy létszámú csoportját — jelentette be szerdán a Baath- párt szóvivője. A letartóztatottak által elkövetett terrorakciók mö­gött Izrael és az Egyesült Államok áll — hangoztatta a szóvivő. ____ S AN SALVADOR ___________ A salvadori rendőrség szerdán bejelentette — miután több ízben tagadta —, hogy hétfő óta őrizet­ben tartja Juan Chacónt, a népi forradalmi tömb főtitkárát, vala­mint Carlos Arguetát és Jósé Guil- '.lermo Cananguezt, a Február 28. — népi liga (LP—28) vezetőit. Mindhármukat bíróság elé állítják tiltott fegyverviselés és „felforga­tó tevékenység” vádjával, a per időpontját azonban még nem je­lölték meg. ___________ M ADRID ,__________________ C sütörtökön reggel megkezdőd dött a népszavazás Spanyolország nyolc andalúz tartományában. A csaknem 4 és fél millió szavazó­polgárnak arról kell döntenie, hogy az országrész autonómiájá­nak kialakítását az alkotmányban meghatározott lehetőségek közül a gyorsabb úton, vagy az öt'évig is =’■ eltartható lassúbb úton kívánják-e. A kormánypárt a lassúbb Öt' fiiéi- " lett foglalt állást és ezért híveit a szavazástól való tartózkodásra szólította fel. Közös közleményt adtak ki a magyar-olasz fórum tárgyalásairól Túszdráma Kolumbiában Szélsőbaloldali gerillák elfoglalták a Dominikai Köztársaság követségét Csütörtökön befejeződött a ma­gyar—olasz fórum Budapesten megtartott VIII. ülése, amelyen az enyhülés, az európai biztonság és együttműködés, a leszerelés, vala­mint a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről folytattak véleménycserét. A tár­gyalásokról közös közleményt ad­tak ki. Az ülésen az európai és földkö­zi-tengeri biztonság és együttmű­ködés olasz bizottságát küldöttség képviselte: Angelo Maria Sanza kereszténydemokrata párti parla­menti képviselő, Michele Achilli, szocialista párti parlamenti kép­viselő és Vittorio Orilia, az Olasz Kommunista Párt külügyi osztá­lyának munkatársa. Az európai biztonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának kül­döttségét Gyovai Gyula, az EBEMNB Elnökségének tagja, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója vezette, s a delegáció munkájában a magyar nemzeti bizottság több tagja részt vett. Az olasz küldöttséget fogadta Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az Országos Béketanács főtitkára, Darvasi István, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára és Nagy János külügyminisztere. Az enyhülés, az európai bizton­ság és együttműködés kérdéseit elemezve mindkét fél állást fog­lalt a békés egymás mellett élés fenntartása mellett — hangsúlyoz- za a közös közlemény. Szükséges­nek tartották, hogy a szocialista és a tőkés országok között a leg­utóbbi években kialakult kiegyen­súlyozott, normális viszony, az együttműködés fennmaradjon, a párbeszéd folytatódjék, a két- és sokoldalú kapcsolatok továbbra is intenzívek, rendszeresek legyenek. Egyetértettek abban, hogy az eny­hülésben elért eredmények meg­védéséért a hidegháborús hangulat visszaszorításáért meg kell rendez­ni a madridi európai biztonsági és együttműködési értekezletet. A fórum résztvevői sokoldalúan elemezték azokat a körülménye­ket, és okokat, amelyek a jelenlegi A tunéziai-líbiai viszályról tanácskozik az Arab Liga ülése TUNISZ Az Arab Liga külügyminiszte­reinek Tuniszban összehívott rendkívüli ülése munkájának első — szerdai — napját azzal zárta le, hogy Szíria, Irak, Szaúd-Ará- bia, Kuvait és Jordánia részvéte­lével öttagú bizottságot alakított annak kivizsgálására, miként le­het mielőbb rendezni a‘Tunézia és- Líbia között támadt viszályt. Is­meretes, hogy a külügyminiszteri ülésnek — összehívását Tunézia' kérte és Líbia támogatta — ez a legfontosabb napirendi pontja. A tunéziai külügyminiszter a ■ szerdai ülésen ismételten Líbiát vádolta meg a Gafsa tunéziai bá­nyaváros ellen januárban elköve­tett fegyveres támadás megszer­vezésével és követelte, hogy az Arab Liga határozatban ítélje el ' Tripolit. A külügyminiszter kü­lönböző írásos és fényképanyago­kat is felmutatott állításának iga­zolására, ezeket azonban a líbiai külügyminiszter hamisítványok:- nak minősítette és — akárcsak kormánya korábban már többször — élesen visszautasította a tuné­ziai vádakat. A maga részéről vi­szont azt állította, hogy a gafsai támadást a tuniszi kormány szer­vezte meg, hogy ürügyet teremt­sen a francia katonai jelenlétre. A vita a közvetítő feladattal meg­bízott öttagú bizottság megalakí­tásával ért véget, ezt követően a részvevők magánjellegű tanácsko­zásokat folytattak, javasolva a líbiai. és a tunéziai félnek, hogy fejezzék be az egymás, ellen ví­vott propagandaháborút, és von­ják vissza a határokon felvonul­tatott haderőiket. Kadhafinak, a Jana líbiai hír- ügynökség által ismertetett szer­dai nyilatkozatából az tűnik ki, hogy a líbiai forradalom vezére nem annyira az Arab Liga köz- 5 ben járásától, hanem esetleges tu­néziai változásoktól vár javulást a két ország közötti viszonyban. feszült nemzetközi helyzet kiala­kulásához vezettek. Nagy hang­súllyal szóltak azokról az európai lehetőségekről, amelyek az enyhü- Tés fenntartását elősegíthetik. Re­ményüket fejezték ki: a legkülön­bözőbb szinteken tovább folytatód­nak a tárgyalások azért, hogy hoz­zákezdhessenek a konkrét lesze­relési intézkedések megtételéhez. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a fegyverkezési verseny ellentétes a népek érdekeivel, s újabb hullá­ma olyan veszélyes folyamatot in­dít el, amely fokozza a feszültsé­geket és háttérbe szoríthatja a köl­csönös gazdasági .érdekeket. , A résztvevők megvitatták a két ország politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatainak kérdéseit. Örömmel állapították meg, hogy a kétoldalú kapcsolatok nem romlot­tak, s- továbbra is a helsinki záró­okmány szellemében fejlődnek. A fórum résztvevői megállapod­tak abban, hogy a következő ta­nácskozást 1981-ben Olaszország­ban tartják meg — fejeződik be a dokumentum. (MTI) Plenáris ülés Bécsben J. W. de Vos holland nagykö­vet elnökletével csütörtökön meg­tartották a közép-európai fegyve­res erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalásso­rozat 229. plenáris ülését. A ta­nácskozáson a brit küldöttség új vezetője, G. Edward Jackson nagykövet szólalt fel. Az ülést követő sajtótájékozta­tón elhangzottak szerint a brit küldött beszédében továbbra . is a létszámadatok kérdésével, azon belül is nem a nyugati, hanem a szocialista országok haderőinek létszámával és állítólagos fölényé­vel foglalkozott. A négy szocia­lista országnak a legutóbbi,-a lét­számadatok újbóli megállapításá­ra vonatkozó javaslatával kap­csolatban — amelyet a múlt heti plenáris ülésen terjesztett be a lengyel delegátus — Jackson nagykövet kijelentette, hogy a nyugati országok tanulmányozzák az “ előterjesztést, főleg abból a szempontból, hogy hozzájárul-e a meglévő nézetkülönbségek áthida­lásához. (MTI) KOREA A párbeszéd folytatódik Majd’ huszonhét éve hallgattak el a fegyverek a Koreai-félszigeten. Azóta a koreai nemzet két külön államban él: a 3,8. szélességi fok mint demarkációs vonal osztja ketté az országot. A félsziget mind a mai napig a világ egyik potenciális feszültségforrása. A népi Korea és az ország amerikaiak ellenőrizte déli fele 1953 júliusa óta egymástól hermetikus elszigeteltségben él. Tízmillióra becsülik Azoknak a számát, akiknek hozzátartozói a másik államban maradtak, s akiknek mindeddig jottányi reményük sem volt arra, hogy valaha' is viszontlátják rokonaikat. Amint az Észak- és Dél- Korea között újból megindult párbeszéd is tanúsítja, ez az állapot loránfsem szükségszerű. Javaslatok és gesztusok Phenjan a fegyvernyugvás lét­rejötte óta „bombázza” a kapcso­latok újrafelvételére vonatkozó javaslataival a déli rendszert. Már 1954 októberében felvetette egy közös tanácskozás gondolatát, amelyen az északi és a déli or­szágrész politikai pártjai,' társa­dalmi szervezetei vettek volna részt. Kereken két esztendővel később, a Koreai Munkáspárt III. kongresszusán felhívást fogadtak el: vonják ki az összes külföldi csapatot Korea földjéről, és a két kormány, a politikai pártok kép­viselőiből alakítsanak állandó bi­zottságot az újraegyesülés útjá- nak-módjának kimunkálására. Eszak-Korea indítványozta azt is, hogy átmeneti megoldásként hoz­zanak létre egy észak—déli kon­föderációt, 1964-beri pedig a köze­ledés folyamatának meggyorsítá­sára felajánlotta, hogy 100 000 tonna acélt, nagy mennyiségű' ce­mentet, műtrágyát, elektromos áramot küld a nyersanyagszegény déli országrész megsegítésére. Javaslatoknak és gesztusoknak ez a hosszú sora .a hetvenes évek kezdetéig süket fülekre talált Szöulban. Az enyhülés első jelei 1971 őszén, a két főváros közti érintkezés újrafelvételekor mu­tatkoztak. A párbeszéd létrejötte elválaszthatatlanul kötődött a kelet—nyugati kapcsolatok lassú normalizálódásának folyamatá­hoz, Nixon akkori amerikai el­nök moszkvai és pekingi látoga­tásához. Az enyhülőiéiben levő világpolitikai légkör oldottabbá tette a koreai dialógus légkörét is, s ennek eredményeként 1972 júliusában. megszületett Észak- és Dél-Korea közös nyilatkozata ­az ország békés . egyesítésének alapelveiről. Az egyesítés alapelvei A felek megállapodtak abban, hogy 1. az egyesítést külső be­avatkozás, külső erőkre való tá­maszkodás nélkül, önállóan kell megoldani; 2. az újraegyesítést, békés úton kell elérni, á fegyve­res erők alkalmazásának kizárá­sával; 3. az ideológiai, az eszmei és a rendszerbeli különbségektől függetlenül arra van szükség, hogy egységes nemzetként töre­kedjenek a konszolidáció megte­remtésére. Az egyesülési remények azon­ban hamarabb szertefoszlottak, mintsem bárki gondolta volna: 1973-ban megszakadt a párbeszéd, s a 38. szélességi foktól délre törvénysértésnek mihősült; ha valaki szót emelt a kettéosztott- ság megszüntetéséért. Ekkor üt- I között ki a legélesebben, hogy mennyire másként ítélik meg Phenjariban és Szöulban az egy­ség kérdését. Észak célja mindenkor az volt, hogy a lehető legszélesebb fóru- tnon; a legdinamikusabban tár­gyaljanak, s oldják meg az or­szág újraegyesítését. Phenjanban természetesnek tartották és tart­ják, hogy a nemzeti párbeszéd folyamatában részt kell vennie mindén lényeges társadalmi-poli­tikai erőnek, ideértve Dél-Korea ellenzéki pártjait. Szöul kor­mányzata errŐT hallani sem akart. | gyakorlatilag az Északkal való párbeszédet megkísérelte „mono­polista” jogaként kezelni. Maga az I egyesítés ténye sem volt. sür­gető a déli rezsim diktátorának. Pák Csöng Hinek, aminek hátte­• Az északi cs a déli fegyverszüneti vonal találkozási pontja Pan- mindzsonnál. Az előtérben álló két ház a nemzetközi ellenőrző bi­zottság épülete, hátul az amerikai megfigyelő poszt a dél-koreai sáv első méterein. (Fotó: ‘A szerző felvétele — KS) ré'oen mindenekelőtt az ország­rész ekkortájt rendkívül súlyos belpolitikai feszültség^ állt. Panmindzson: zöld asztal Így aztán újabb fél évtizeden át ismét Panmindzson, a fegy­verszüneti vonalon fekvő határ­falu maradt az' egyetlen pont, ámely — a maga szerény, nagyon korlátozott módján — lehetősé­get adott a két fél képviselői­nek találkozóira. Fordulatra el­ső ízben akkor lehetett gondol­ni, amikor tavaly októberében eldördültek a lövések a dél-ko­reai hadsereg főhadiszállásán. Minden megfigyelő úgy vlélte: a húsz esztendőn át uralkodó Pák Csöng Hi, a konok, megszállottan antikommunista diktátor halála egy korszak végét, és egy újnak a kezdetét jelenti a 38. szélességi foktól délre, s éppígy a Korea- közi kapcsolatokban is. Eleinte mégis úgy tűnt, a Pák Csöng Hit követő garnitúra sem •tartja elsőrendű fontosságúnak a huszonhét év óta fennálló ket- téosztottság békés úton való fel­számolását. Múlt decemberben Phenjan javasolta: indítsanak kö­zös csapatot a, moszkvai olim­pián. Szöul elutasította, mond-' ván: nínCs’ elég idő az alapos szervezésre. Phenjan egyidejűleg felvetette a párbeszéd felújítását. . Február elején Panmindzsonban zöld asz­talhoz ültek Észak- és Dél-Korea megbízottai, hogy újkori törté­nelmükben először tárgyaljanak a két kormányfő esetleges talál­kozójáról. A KNDK képviselője hétpontos javaslatot terjesztett déli partere elé, amely a minisz­terelnöki találkozó színhelyéül Phenjant vagy Szöult indítvá­nyozta. A KNDK javaslata a fe­lekre bízza, hogy a tárgyalás nyílt vagy zárt legyen. Az első két panmindzsoni előkészítő tár­gyaláson nem sikerült egyetér­tésre jutni sem a kormányfői ér­tekezlet helyében sem a menet­rendjében'. , Szöul Genfet tartja lehetséges helyszínnek, továbbá azt igényli, hogy jó előre dolgoz­zák ki részletesen, miről tanács­koznak majd a miniszterelnökök. Hiba lenne azonban zsákutcá­ról beszélni. Az évtizedeken át fagyos légkör nem engedhet fel egyik napról a másikra. Minden azon múlik, a dél-koreai vezetés rá mer-e lépni a Korea-közi eny- ‘hülés ösvényére. Kedvező, habár ez sem túlbecsülendő előjel: a második tárgyalási ’ forduló során megállapodtak a Phenjan és Szöul között 1976 óta létező te­lefonösszeköttetés, a koreai „for­ró drót” helyreállításában, s a párbeszéd folytatásában. . Gy. S. • A bogotai egyetem hallgatói támogatásukról biztosították azokat a baloldali gerillákat, akik megszállták a Dominikai Köztársaság nagy- követségét és 60 túszt ejtettek. A képen a felvonuló diákokat rendőri kordon tartóztatja fel a kolumbiai' fővárosban. (Telefotó — AP — MTI — KS) BOGOTA Tizenhat nagykövetet és a pá­pai nunciust, valamint további mintegy hatvan személyt tartanak túszul a Dominikai Köztársaság bogotai nagykövetségén szélsőbal- oldali 'gerillák; akik az „Április 19. mozgalom” (M—19) és a „Ped­ro Leon Anboleda osztag” vegyes - csoportjának mondják magukat. A gerillák sport-melegítőkbe öl­tözve közelítették meg szerdán este az épületet, s sportzsákokből elővett fegyvereikkel behatoltak á követségre, ahol a nagykövet éppen fogadást adott a Dominikai Köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából. A mintegy harminc tá­madó többször tűzharcba kevere­dett az épületet -körülvevő kato­nasággal. Egy gerilla meghalt, s öt személy súlyosan megsebesült. A túszszedő csoport vezetője te­lefonon közölte az AP hírügynök­séggel, hogy ötvenmillió dollárt követelnek, ezenkívül az összes politikai fogoly szabadon bocsátá-. sát és szabad távozást az ország­ból. Követelték azt is, hogy köz­leményük jelenjen meg a csütör­töki lapokban. A rádióval ugyan­csak telefonon közölte, hogy haj­landók tárgyalásokat kezdeni a kormánnyal. A túszokat „szükség esetén egy-két hónapig is” .fogva tarthatják — fűzte hozzá —, és ' „nem felelnek életükért, ha a fegyveres erők valamilyen hibát követnének el”. Mint mondták, az akciót egy társuk, Marcos Zambrano emlé­kének szentelik, aki a múlt héten belehalt a rendőri kínzásokba. • A csoport elfogadta Alii redo Vasquez Carrisoza volt kolumbiai külügyminiszter közvetítését. Az ex-miniszter egy orvos társaságá­ban a nagykövetségre ment, s tár­gyalt a kommandó vezetőjével, valamint a gerillák által kijelölt • „tárgyalóbizottsággal”, amely az Egyesült Államok, Venezuela és Mexikó nagykövetéből, és az apostoli n-unciusból áll. Az említetteken kívül a UPI szerint Ausztria, Olaszország, Svájc, Egyiptom, Izrael, Bolívia, Brazília, Costa Rica, Guatemala, Haiti, Paraguay, Dominika és Uruguay nagykövete és sok más személy tartózkodik az épületben. (MTI, UPI) Ünnepi ülés Kabulban (Folytatás az 1, oldalról.) ban fejlődésének új szakaszába lépett a nemzeti és demokratikus forradalom. Az áprilisi forrada­lom minőségileg új szintre', a~ test­vériség és a forradalmi szolidari­tás szintjére emelte a két ország-: ban. élő népek hagyományos ba­ráti viszonyát. Kabulban tanácskozást tartot­tak az Afganisztáni Egységes Népi Demokratikus Párt tarto­mányi,' városi, kerületi és’járást bizottságainak titkárai. Megvitat­ták. hogyan kellene- megerősíteni a párt szervező- és politikai mun­káját a tömegek körében. A ta­nácskozás résztvevőit fogadta Babrak Karmai, a párt központi bizottságának főtitkára, a ‘Forra­dalmi Tanács elnöke, miniszter­éinek. Kabul utcáin újra élénk a for­galom. Az üzletek túlnyomó ré­sze nyitva van, arányukat nyu­gati hírügynökségi és sajtójelen­tések 70—90 százalék körülire be­csülik. A boltjukat még zárva tartó kereskedőket a főváros ut­cáin cirkáló hangszórós kocsik leihívásaival igyekeznek meg­győzni, hogy csatlakozzanak a többséghez. Az afganisztáni helyzet tovább­ra is a nemzetközi érdeklődés homlokterében áll. A kérdés kö­rül szított háborús hisztériára fi­gyelmeztetett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a nyugatnémet Bildzeitungnak 'adott csütörtöki interjújában. Kijelentette, hogy nem tartja reálisnak a nagyha­talmak katonai konfrontációját. Hozzátette azonban: „természe­tesen fennáll az a veszély, hogy regionális konfliktusokon kérész-, tűi a nagyhatalmak közvetlenül is szembekerülnek egymással”. Szerdán Hodding Canter ameri­kai külügyi' szóvivő nem volt. hajlandó megjegyzést fűzni 'ah­hoz az információkhoz, amelyek szerint az Egyesült Államok se­gítséget nyújt az afgán ellenfor­radalmároknak. A háromnapos látogatáson Te­heránban tártózkodó » Romes Bhandari. indiai külügyminiszter­helyettes Abol Hasszán Baniszadr iráni elnökkel folytatott megbe­szélései után kijelentette: Afga­nisztán ügyében „tartózkodni kell minden elsietett akciótól, és meg-, fontolitan kell cselekedni”. Egy­úttal rámutatott, hogy a Pakisz­tánnak adott katonai segítség csu­pán a feszültség súlyosbodását idézheti elő. (MTI) Kreisky az enyhülés mellett foglalt állást BÉCS. Az Osztrák Szocialista Párt egyik rendezvényén Kreisky oszt­rák kancellár szerdán ismét hitet tett az enyhülési politikához való visszatérés szükségessége mellett. Kijelentette, hogy az olimpián való részvétel eldöntése nem kor­mányok, hanem az illetékes olim­piai bizottságok dolga, de ha az osztrák kormány véleményét ki­kérik ebben az ügyben, akkor .5 személy szerint feltétlenül a moszkvai olimpiai játékokon való részvételt tanácsolja a sportveze­tőknek. Az afganisztáni kérdésre áttér­ve az osztrák kormányfő sajnál­kozássál szólt arról, hogy az af­gán kormánynak nyújtott szovjet katonai segélyt a Nyugat a" két nagyhatalom konfliktusává fej­lesztette. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Vita a bonni parlamentben Kormány és ellenzék már ismert külpolitikai nézetei csaptak ösz- sze csütörtökön a nyugatnémet parlament vitájában. Helmut Schmidt kancellár kormánynyilatkozatában az enyhülés eddigi eredményei­nek megőrzésére, a kelet—nyugati párbeszéd folytatására szólított fel, ugyanakkor azt is bejelentette: az NSZK fokozza katonai erejét és más országoknak az eddiginél nagyobb gazdasági és katonai se­gélyt nyújt. • A finn békebizottság levele Garter elnökhöz A finn békebizottság levelet intézett Carter amerikai elnökhöz, s ebben nyugtalanságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a koréái félszigeten fokozódik a feszültség, s a^koreai nép törekvése ellenére örökössé akarják tenni 'az ország megosztottságát. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom