Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
19S0. február ZI. 0 PETŐFI NÉPE • 1 Merre tart az óvoda? KÜLDÖTT A MEGYEIPÁRTÉRTEKEZLETRE A brigádvezető A Bajai 'Mezőgazdasági Kombinát korszerű sertéstelepének legfiatalabb brigádvezetője Balázs- Piri Erzsébet, álig múlt húszéves. A kalocsai Dózsa György Mező- gazdasági Szakközépiskola elvégzése után gyakornoknak került a mezőgazdasági nagyüzemibe. Először KISZ-titkár volt, 1977-ben vették fel a pártba. Alig egy év múlva nevezték ki jelenlegi beosztásába. A nemrég lezajlott bajai járási pártértekezleten a megyei pártértekezlet küldöttének választották. A bajai kombinátban működik az ország legnagyobb sertéstelepe. Négyezer koca szaporulatát — ez évente 9Ö ezer malacot jelent — születésüktől 28 napos korukig neveli a Zrínyi Ilona szocialista brigád, amely 41 tagú, valameny- nyien asszonyok. A kollektíva vezetője Balázs-Piri Erzsébet is asz- szony, csak megtartotta leánykori nevét, a férje Tallósi József, szintén állattenyésztő. A fiatal briigádvezető néhány percre időt szakít egy rövid beszélgetésire a telepen, ahol mindig sok a tennivaló. Nem kis örömmel mutatja az értékelést, mely szerint a brigád színvonalas tenyésztési munkájának köszönhetően a malacszaporulati tervet túlteljesítették, ugyanakkor csökkentették az elhullást. A tervezettnél több társadalmi munkát végeztek, csaknem 8 ezer forinttal magasabb értékű vállalást teljesítettek az elmúlt évben. Az eddigiekből is következtetni lehet, hogy a kollektívának milyen nagy a felelőssége, hiszen ők gondozzák a tenyészanyagot. Betanított munkások és általában idősebbek brigádvezetőjüknél. Hallgatnak rá, mert érzik, tudják, hogy milyen nagy érték van rájuk bízva, ■ és ha csak egy apró hibát követnek el, máris sok ezer forint kár keletkezik. — Fontos, hogy a tenyésztési- előírásokat betartsuk, az elhullá- si százalékot tovább csökkentsük, és növeljük munkánk hatékonyságát, — mondja a brigádvezető. — Minél több malacot nevelünk fel, annál több hízót tudunk szállítani. A magyar nagyfehér, a svéd lapály és a duroc kereszteződéséből előállított fajta Igen érzékeny. Kitűnő alapanyagot Az üdülőszövetkezetek fejlesztéséről tanácskozott kedden a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Mint elmondták, az országban jelenleg 11 üdülőszövetkezet működik, amelynek 1300 család a tagja, eddig több mint 400 üdülőegység épült fel, 75 pedig most készül. szolgáltat viszont az élelmiszer- ipar számára. Az innen kikerülő hízókat egyelőre Budapestre és Pápára szállítjuk. Ha teljesen üzembe lép a bajai húskombinát, akkor mi adjuk ennek a feldőld gozóüzemnek a legtöbb nyersanyagot. Egyúttal jelentős megtakarítást érünk el a szállítási költségekben. A telepen bevezették a teljesítménybérezést. Ha a malacoknál 10 százalék alatti az elhullás, akkor havonta 300 forinttal több bért kapnak az asszonyok. Eddig sikerült az előírt arány alatt maradni. — Sok apró dolog van, amire ügyelni kell ezeknél a kis jószágoknál. Szeretettel bánnak velük a gondozók, ügyelnek rájuk, és ezért tudtuk elérni, hogy túlteljesítettük vállalásainkat. A fiatal brigádvezető már most fogalmazza, hogy mit mond — ha szót-kap — a megyed pártértekezleten. — Hangsúlyozni fogom, hogy milyen nagy jelentősége van a jól szervezett munkának, a tanulásnak. Szerintem nálunk is meg kell rendezni a szakmunkástan- fölyamot, hogy méi gondosabban tudjunk ügyelni a ftenyészanyagra. Én pedig azért tanulok tovább a marxista—leninista esti egyetemen, hogy a szakmai tudás mellé politikai" ismeretet is szerezzek. K. S. A SZÖVOSZ elnöksége hangsúlyozta: az. üdülőszövetkezetek építésének meggyorsításához jobb együttműködésre van szükség a tanácsokkal, a SZÖVTERV-vel, az Országos Idegenforgalmi Tanáccsal, az OTP-vel és a COOP- TOURIST-tal. (MTI) Sok ember tudatában úgy él az óvoda, hogy ott napközben, amíg a szülők dolgoznak, vigyáznak a gyerekekre, gondoskodnak róluk, játszanak velük, amíg munkaidő után nem jön értük valamelyik felnőtt családtag. Vagyis az óvoda pusztán gyermekmegőrző intézmény. Ez a kép megközelítőleg sem pontos, mert az óvoda régóta sokkal többet nyújt a megőrzésnél: alapvető feladatának tekinti a gyerekek tervszerű nevelését is. Egy kis történelem A kezdet kezdetén, 152 évvel ezelőtt az első magyar kisdedóvó megalapítója, Brunszvik Teréz is — neve bizonyára sokaknak ismerős Beethoven életrajzából — egyértelműen a nevelést tette az első helyre. A világ elpusztulna, írta Széchenyi Istvánnak, ha az emberiség csírája nem volna meg a gyerekekben; szerinte ezt a tulajdonságot kell továbbfejlesztenie az óvodai neveléshek. (Az óvodaügy társadalmi szociálpolitikai fontosságát mutatja, hogy a reformkorban nem kisebb politikusok álltak ki mellette, mint Eötvös József, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós.) Másfél százados története során az óvoda a legutóbbi három évtizedben tette meg a legnagyobb utat. A legutolsó békeévben, 1938- ban 1140 óvoda működött Magyarországon, s befogadta az óvodás korú népesség 23 százalékát. A háború pusztítása miatt 1945- ben ezer alá esett vissza az óvodák száma. A felszabadulás után nagy iramú óvodafejlesztés kezdődött el. 1955-ben már két és fél ezer óvodánk volt, 1970-ben három és fél ezer, és most, az 1980- as év elején 4144. A felszabadulás előtti statisztika 1500 óvónőt tart nyilván, most pedig 27 500 a számunk. Nemzetközileg is kimagasló eredmény: az óvodás korú gyerekek 85 százalékának tudunk helyet adni óvodáinkban, vagyis nemsokára teljesen kielégítjük az óvodai igényeket. Bővül a hálózat Már az ötvenes évek derékán sürgette a társadalom az átfogó óvodahálózat kiépítését. Szocialista társadalmunknak a . hatvanas években bekövetkezett fejlődése még inkább előtérbe állította az óvodai nevelés kiszélesítését. A népesedés- és a nőpolitikái határozat ösztönző hatására újabb tíz- és tízezer gyerek óvodai felvételét kérték a szülők. Ezt a feladatot csak a nagyszerű óvodaépítő társadalmi akciók segítségével tudtuk megoldani. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy az óvodai helyek gyors növelésével sem tudunk még minden igényt kielégíteni, továbbá sok helyütt csak a gyerekcsoportok túlzsúfö- lásával és képesítés nélküli óvónők munkába állításával lehet enyhíteni a gondokon. Fejlesztési lehetőségeinket a 85 százalékos felvételi aránnyal korántsem merítettük ki. 1980-ban 21 ezer új óvodai helyet építünk, és a következő esztendőkben is hasonló Ütemben fogunk előrehaladni. így minden évben kevesebb lesz az elutasított kérelmek száma, s miként az MSZMP kongresszusi irányelvei leszögezik, az „az óvodai hálózat fejlesztésével a VI. ötéves tervidőszak végére közel kerülünk az igények kielégítéséhez.” Sajátos vonása a napjainkban folyó óvodafejlesztésnek, hogy a tárgyi feltételek folyamatos javítása összefonódik a tartalmi munka, a nevelés korszerűsítésével. Az óvodák ma már mind jobban hozzákapcsolódnak az iskola- rendszerhez. A korszerűsítés lényege: az iskoláskor előtti nevelés kitágítása, a gyerekek fölkészítése az iskolára. Ennek jegyében az óvodai nevelőmunka fontos feladata a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett gyerekekkel, továbbá a kétkezi dolgozó szülők gyerekeivel való gondos törődés, az egyéni bánásmód. Óvónőink elsőrendű kötelességüknek tartják a gyerekek erkölcsi normáinak fejlesztését, és ügyelnek arra is, hogy a játékos tevékenységek által növendékeikkel megszerettessék a munkát; gyarapítsák beszéd- és számolási készségüket. Iskola-előkészítés Az általános iskola alsó tagozatán tanítók egybehangzó véleménye szerint az utóbbi években észrevehetően gazdagodott az óvó-, dából érkező gyerekek értelmi képessége, problémamegoldó gondolkodása. Ez is szerepet játszik abban, hogy az általános iskola első osztályát bukással befejező tanulók aránya tíz évvel ezelőtti tíz-tizenkét százalékról öt-hat százalékra esett vissza. Oktatáspolitikai szempontból tehát hallatlanul nagy jelentősége van az óvodákban folyó iskola-előkészítésnek, ami voltaképpen első lépcsőfoka a műveltségbeli különbségek kiegyenlítésének. Az óvoda figyelemreméltó funkcióváltása természetszerűleg kisebb-nagyöbb zökkenőkkel is együttjár. Tudunk esetekről, amikor az óvónők túlbuzgalma „kisiskolává” változtatta az óvodát: írás-előkészítő gyakorlatokat, matematikaórákat tartottak, alkalmanként még házi feladatot Is adtak a gyerekeknek. Ilyenkor bizony jogos a szülők aggodalma, hogy az óvoda túlterheli gyermeküket Szerencsére csak elvétve fordultak elő efféle szemléleti zavarok. Óvodáinkból a nevelés előtérbe állításával nem száműzzük a játékot, ez a gyermekintézmény nem alakul át iskolává — szigorú tantervi követelményekkel. A nevelés' játékos jellegű: az új funkciójú óvodától nem idegen a családi otthonok meghittsége, derűje. P. K. I. y A SZÖVOSZ elnökségének ülése í*:*:*:*:::* Hat év történelem Mától kezdve húsz alkalommal, minden szerdán este fő műsoridőben mutatja be a a Magyar Televízió azt a doku- mentumfilm-sorozatot. amelyet Hat év történelem címmel szovjet—amerikai filmszakemberek és művészek készítettek hosszú és fáradságos munkával. Még 1976-ban történt, hogy az amerikai Air Time International cég vezetői a Szojuzfilmhez fordultak olyan ajánlattal, hogy készítsenek a fellelhető filmanyagok alapiján dokumentumsorozatot a második világháború történetéről. Tudvalevő, hogy á moszkvai Likajov utcai stúdióból már a háború első napjaiban nagyon sok operatőr indult a frontra, s a kettőszázötvenkét szovjet film- operatőr közül ötven az életét is áldozta a veszélyes munka közben. A dokumentumfilmekre épült a sorozat, de feldolgozták a szovjet filimarchívumok anyagain kívül a német fronthíradőkat, és a Szovjetunióval szövetséges országok filmjeit is. Roman Karmen vezetésével A filmeposz művészeti vezetője, az első és az utolsó rész alkotója, az ismert szovjet dokumen- tarista és filmrendező, a nemrégiben elhunyt Lenin-díjas Roman Karmen, aki rendezőkből, szerkesztőkből, dramaturgokból, zeneszerzőkből ál'ló alkotó közösséggel hozita létre a sorozatot. Ötszáz szakember dolgozott együtt, és egymillió kilométernyi filmanyagot néztek át, illetve ezekből vá9 Roman Karmen a fronton. lógattak. Neves történész és katonai szakértők is közreműködtek. Az első rész címe: 1941. június 22. — nálunk Azon a júniusi vasárnapon címmel vetítik, ami a háború első napjára utal. Látjuk majd a moszkvai csatát, két filmben emlékeznek meg Sztálingrádról, külön a leningrádi blokádról, megelevenedik a világ legnagyobb tankcsatája, a kurszki csata. Feltűnnek a front mögött, a hátországban emberfeletti erővel küzdő emberek, s a félelmetesen harcoló partizánok. A filmtekercsek felidézik a Murmanszkba tartó, 34 hajóból álló konvoj pusztulását, megelevenedik a kaukázusi csata, a Kis Föld története. Nyomon követhetjük az Ukrajna, a Belorusszia felszabadításáért folyó küzdelmet, a hatalmas légi és tengeri csatákat, látjuk az első női pilótaezredet. A tizenötödik, Bécsig tartó részben szerepel Magyarország felszabadítása. A háború sok fontos állomását nyomon követve jutunk el a berlini csatáig, a győzelemig. A befejező, a 20. rész címe: Az ismeretlen katona. (Ne feledjük, csupán Kelet-Európábán egymillió szovjet katona áldozta életét!) Narrátor: Burt Lancaster A filmkrónikában a hadműveletek rr$ellett külön hangsúlyt kapott az eddig kevéssé ábrázolt emberi oldal. Számos jelenetet a sorozat számára forgattak. Nyilatkozik a szovjet politikai és katonai vezetés: L^Brezsnyev, A. Koszigin, D. Usztyinov, P. Ponomarenko. Felidéződik Roosevelt, Sztálin, Churchill, Eden, Molotov, Hruscsov, Bugyonnij és sok más személyiség tevékenysége. De a másik oldal is, német, olasz, japán fasiszta vezérek számos beszéde, naplójegyzete. Megjelennek a képernyőn a szemtanúk is. A narrátor: Burt Lancaster, a neves amerikai filmszínész, aki minden részt az adott helyszínen vezet be, például a breszti erőd falainál, a volokalamszki országúton, a Volga 'partjánál a Mama- jev Kurgánon, a kurszki 623-as kilométerkőnél. Az ismeretlen háború? Amerikáiban ezt a címet adták a II. világháború megrázó történelmi dokumentumfilm-sorozatá- nak, hogy Az ismeretlen háború. 0 Burt Lancaster amerikai film' színész Roman Karmennel, a film sorozat művészeti vezetőjével. Az amerikaiak — még a fronton jártak is — nagyon keveset tudnak a háború igazi történelméről. Iskolai felmérések szerint a fiatalok többsége még soha sem hallott a leningrádi blokádról, a sztálingrádi ‘ csatáról, a szovjet nép óriási vérveszteségéről, a fasizmus szétzúzásában való döntő szerepéről. A filmet átlagosan 15 millió amerikai nézte végig, s biztosan nem maradt rájuk hatás nélkül. A Szovjetunióban a Nagy Honvédő Háború volt a film címe — nem lehetett azt adni neki, hogy Az ismeretlen háború. Mert itt még ma is sebeket téptek fel a levetített képsorok, s minden családot személyileg is érintettek. Levelek tömege áramlott a rendezőkhöz, hátha tudnak valamit a képen felvillanó, elveszett szeretteikről. A Hat év történelem nálunk sem ígér könnyű szórakozást, de becsületes szembenézést, s a fiatalabb nemzedék számára egy életre szóló igaz felismerést igen. T. P. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Magyar siker Lengyelországban A lengyel műcsarnokban, a Zachetában modern magyar tex- tilművészeti kiállítást rendeztek. 13 magyar művész 50 alkotása a textilművészet magyarországi újjászületésének 10. évfordulója al• Reszthy Magda alkotása, „A fa”. kaiméból jutott el Lengyelországba. A kiállítást óriási érdeklődés övezte, a lengyel sajtó is többször méltatta. A Zycie Warszawy napilap kritikusa, Wojciech Krauze így írt: „E textilek a legérdekesebb kezdeményezések közé tartoznak, dekorativitásukkal és struktúrájukkal kiemelkednek. Belsőépítészeti kiegészítő elemekként kezelik őket. Egyszerűségük, precíz megvalósításuk és a színkontraszt teljes kihasználására való képesség lenyűgöző!” A varsói esti lap, az Express Wie- czorny kritikusa a magyar textilmunkák szépségére külön is felhívta az olvasók figyelmét: „Hogy ezek a magyarok mi mindent tudnak kihozni a szíjból, filcből, fonálból, gyapjúból, kenderből vagy műszálból! A magyar textilkiállítás nemcsak 'esztétikai élményt ad, hanem művészi dokumentum is a műfajban végbement változások minőségéről...” A kiállítás már megjárta Wroc- lawot és Opolét. s a varsói bemutatkozás után Rzeszówban is bemutatták.HNTERPRESS KS) Természetes divat A természet és a~divat kapcsolata nem újkeletű. A fák, virágok kecses formáiból, a színek tökéletes harmóniájából már a múltban is gyakran merítettek, és legutóbb a farmer és általában az uniformizált divat ellensúlyozására „fedezték fel” újra á természetet a hetvenes évek küszöblén. Nem így Csehszlovákiában, ahol a tervezőknek 1957 óta „hivatali kötelessége” odafigyelni a környezetre. Az ipar- és népművészeti alkotások védelméről szóló törvény adott lehetőséget a hagyományok felelevenítésére, többek között „ruhába bújtatására”. Megalakult a Népművészeti Alkotások Központja, amely azóta valóságos kincsestárává fejlődött a különböző anyagkészítési és -díszítési, régi népi eljárásoknak. Ma tagadhátatlanul ugyanolyan népszerűek, mint a múltban, a színes csíkokkal díszített kanavász- és az igen változatos mintázatú kékfestő anyagok. Az ezekből készült ruhákat, szoknyákat, blúzokat, kabátkákat a Népművészeti Alkotások Központjának üzleteiben árusítják Csehszlovákiában, s amiért szívesen vásárolják a lányok ésasz- szonyok: nemcsak csinosak, hanem még véletlenül sem „kö0 A Népművészeti Alkotások Központja rendszeresen szervez kiállításokat és divatbemutatókat. (Fotó: ORBIS—KS) szönnek vissza” az utcán — magyarul: kevés készül belőlük. (ORBIS—KS) Lehet, hogy művészek lesznek • A zenei tagozat növendékei megismerkednek a litván népi hangszerekkel Is. (Fotó: V. Gulevics APN—KS) Vilniusban a művészeti szakközépiskola az 1875-től 1911-ig élt neves művész és zeneszerző, Mi- kalousz Csurlenisz nevét kapta. Ebben az iskolában neves pedagógusok, köztük sok ismert litván művész zeneszerző tanítja a több mint 700 gyermeket, akik a köztársaság különböző vidékeiről sereglettek össze. Ebben a tanintézetben az általános iskolai program mellett a képzőművészet, a zene és a tánc alapjait is elsajátítják. Az iskola növendékeit nemcsak Litvániában ismerik, hegedűseik és zongoristáik bemutatkoztak Csehszlovákiában és az iskola vonószenekara 1976-ban elnyerte a nyugat-berlini nemzetközi verseny aranyérmét Az iskola végzett növendékei közül sokan lettek ismert és elismert művészek a köztársaságban és a Szovjetunió más tájain. APN—KS
