Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
1980. febraár 26. • PETŐFI NÉPE • 3 K ibarkáztak már a mogyoróbokrok a ballószögi Tóth Pista bácsi kertjében. Elég, ha picit meglendül a szellő, a sárga virágport kedvére táncoltatja. A különleges kert — melybe csupán mogyorót telepített gazdája — nem különcködés. A szükség, Pista bácsi egészségi állapota diktálta a „szakosodást” a már említett mogyoróra, valamint a földieperre. Ezekkel jobban elboldogul, mintha magasba kéne nyújtózkodnia másfajta gyümölcsfák ápolgatásara, szüretelésére. Döntésének bölcsessége nyilvánvaló, a józanul felmért adottság és kínálkozó lehetőség egyeztetéséből született a „mogyorós”. S amikor a tanácsháza ajtaján belépett a hajlott hátú férfi, igyekezvén a falugyűlés színhelyére, tudtam, benne tisztelhetem a megcsodált kert gazdáját. Részvételének tényét a község ügyeiben, odapászíntottam a róla alkotott képhez, ami így formálódott igazán emberivé. Ott szorongott ő is a sűrűnra- kott székek egyikén, hiszen sokan gyűltek össze meghányni- vetni életük fontos dolgait, ame- ( lyeket nem lehet különválasztani Ballószög, — városkörnyéki község — fejlődésétől, formálódásától. Ez utóbbi nemcsak a falu szeme láttára történik, hanem a ballószögiek közreműködésével. Bár a munkaképes korú férfiak többsége, s az asszonyok közül is sokan egyaránt részelnek az ipari munkából. a megyeszékhely üzemeiben, éppúgy, mint a föld műveléséből, az állattartásból otthon: a boldogulásuk helyét megbecsülik azzal is, hogy dolgoznak csinosításán. De a megbecsülést érezhette a falugyűlés valamennyi résztvevője is, no meg az „óvodaépítő község”-nek kijáró külön figyelmet abból, hogy dr. Mező Mihály, Kecskemét tanácsának elnöke eljött a tanácskozásra. □ □ □ Hogy a falugyűlés ne csupán á tanácstörvény végrehajtásának kipipálandó feladata, hanem a lakosság és a helyi vezetés közötti élő kapcsolat fóruma legyen, ahhoz nem kell más, mint annyi: a falu közös dolgaiban szót emelők lássák, szavuk nyomán változott, előbbre jutott ügyük. . Tavaly ilyenkor azt sürgették,- legyen szemétlerakóhely, ahová a hulladékot kihordhatják. Van. Az útépítés is megkezdődött, ha döcögve is, de halad, az idénre ígérik elkészültét az építők. A hét kilométernél hosszabb és hat méter széles úttest már valóságos autópálya lesz a mostani bakhátashoz képest, ahol most a szembejövő járműveknek oldalra kell térni, hogy elférjenek. Bár ami a kitérést illeti, a ballószögi focicsapat nagyobb mérvű anyagi támogatását is sürgették tavaly, de akkor azt az óvodaépítés „térítette” el. Ráadásul, megint a labdarúgás hívei kénytelenek megelégedni a kevéssel, mert az idén meg az óvoda központi fűtésének beszerelése fontosabb helye a pénznek. Biztosan megértik, hogy a fűtés ügye a legsürgősebb, mert az olajkályhák ugyancsak zabálják a „pénzt”, nem beszélve arról, hogy a félszáz óvodás közérzete is kellemesebb lesz, az egyharmadnyi költséggel temperált levegőben ... □ □ □ De másban is osztanak-szo- roznak a ballószögiek. Például a sertésnevelés, a tehéntartás befektetés-haszon hányadáról. És a legtöbb gond akörül bolydul, hogy a táp olykor hiánycikk; abrak, alomszalma, legelő kéne a jószágnak... S amíg a focicsapat jól „elvan” egy labdával, a jószágok már aligha érik be azzal, hogy vacsora helyett megígéri a gazda, ég alól, föld alól, de holnapra előhajt egy zsák tápot ... Végh Laci bácsi azonban segítségére siet a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet elnökének, Kerekes Antalnak, aki a háztáji és kisgazdaságok termelésének segítéséről ad számot a falugyűlésen. Mondja, hogy az idén csak a kocatáp hiányzik olykor, de másfajta van. Hogy ez mennyire lényeges, azt az az elnöki nyilatkozat is aláhúzza: a termelőszövetkezet a húsfeldolgozó üzeme számára annyi sertést vesz át, amennyit csak képesek a ballószögiek fölnevelni. Nomármost, ez csak üres ígéret lenne, ha nem igyekeznének a feltételeket is megteremteni az állattartáshoz. Csakhogy tavaly nem volt elég a tavalyelőtti táp mennyiségének duplája, mennyi kell akkor az idén? Épp ilyen gond a termelőszövetkezet területrendezése, az, hogy ki merre szánthat-vethet, birtokháborítás nélkül. S a parlagterületek hasznosítása sem mellékes, a jószágtartóknak megéri, hogy béreljenek egy-egy darabocskát ... Németh Sándorné is azért tudakolódna, vajon a Bíró-féle földből bérelhetnének-e? Persze, ezt itt és most sem a termelőszövetkezet elnöke, meg a ballószögi kerület vezetője sem tudja rögtön megmondani, de invitálják a tsz-iro- dába, ott majd megbeszélik, módot keresnek rá — ha lehet. Miután a földdel, jószágtartással foglalkozó kérdések elfogytak — annál is inkább, mert nemrégiben a hízott sertés új minőségi követelményeit, s a szerződéskötések, az átvétel módját már megbeszélték egy másik ugyancsak hasznos „előadáson” — terítékre kerül a község és tanyavilág lakosságát legérzékenyebben érintő kérdés, az orvos- nélküliség. □ fi □ Börönte Imre fiatal ember, s elfogódottan szól. Arról, hogy ha éjjel belázasodik a gyerek, nincs hova szaladjanak orvosi segítségért. Igaz, napközben se jobb a helyzet, hiszen a kijáró (helyettesítő) körzeti orvos csak kétszer rendel. Nincs más megoldás, Kecskemétre kell vinni a beteg gyereket, magánorvoshoz. Molnár Gyuláné legutóbb délután 3-kor kezdte a sorállást a rendelőben, míg fél hétre bejutott. A lázas gyerekkel. Az orvosi rendelő, meg a lakás üres. Jöttek ugyan pályázók, nem is kevesen, csak hát nem jött össze a dolog. Ki a lakást kicsinyellte, ki a fizetést, kinek a munkakönyvében volt túl sok a bejegyzés. „Életre szóló” orvos kéne’ ide, nem aki fél év után szedi a sátorfáját. Hábrany Józsefné praktikus tanácsa: rendbe kéne tenni a rendelő környékét, mert úgy néz ki, mint a borovicskás bucka Ágasegyházán. Elijed az orvos, aki meglátja! Ha földet hoznának, rendeznék a kertet, talán a környezet is csalogatná az alkalmas jelentkezőt. □ □ □ A kérdések, észrevételek papírra jegyzésében sebesen mozog a golyóstoll a községi tanács végrehajtó bizottsága titkárának, Szabó Sándornak kezében. S választ is ad, szépen szabatosan fogalmazva. A fontosabb dolgokat kétszer is mondja, érződik stílusán, hogy szereti, ha nemcsak ő érti, amit mond..! De ami nem rajta múlik — például az orvos letelepedése — arról nem tehet. Dr. Mező Mihály zárja a szót kérők sorát. Azzal kezdi, hogy Ballószög sem kapott sem több, sem kevesebb támogatást, mint a többi városkörnyéki település. Hiszen az óvoda a megyei és a városi tanács, illetve a kecskeméti üzemek segítsége nélkül — itt föltétlenül meg kell említeni a Kossuth Tsz-t, a Fémmunkást, a ZXM kecskeméti gyárát, a baromfifeldolgozó vállalatot, a konzervgyárat, az UNIVER ÁFÉSZ-t és a Helvéciái Állami Gazdaságod —, 15 év alatt sem gyűlt volna össze 4 millió forint az óvodaépítésre a községfejlesztési alapból. □ □ □ Ám az is igaz, hogy a községben jelentkező gondok megoldására az egyszerű, de hasznos ötleteket is lehet, sőt kell alkalmazni ... Például az orvoslakás központi fűtésének beszerelésére kapott méregdrága árajánlatot félretéve azt kilesni, hogyan készíthetik el a magánlakás-építők a fűtési rendszert — mondjuk a fele pénzért... Nem lehetne ezt a „módszert” alkalmazni, s a község pénzét így, takarékosabban, több feladat megoldására „beosztani”? S az átmeneti orvosnélküliség idejére például még két rendelési napot nem lehetne beiktatni? Ennek lehetőségét sürgősen keresni fogja — ígérte dr. Mező Mihály. A termelőszövetkezet elnökétől pedig a*zt kérte, hogy a háztáji gazdaságok tápellátását úgy tekintse, mint saját ügyét... 1977 elején kezdték meg a főváros egyik legnagyobb közlekedési csomópontjának, a Marx térnek átépítését. A tér forgalmi jelentőségét a Nyugati pályaudvar és az épülő észak—déli metróvonal határozza meg. Az építési munkák több szinten és mélységben folynak. Az elmúlt hónapok legszembetűnőbb változása, a leendő Skála Áruház vázszerkezetének kialakulása, amelynek most öt emelete magasodik a tér fölé. A pincével együtt tizenhárom emeletes lesz, készen majd építé- szetileg-esztétikailag impozáns üvegbúraként fog hatni. Ennek az áruházi épületegyüttesnek másik tagja a toronyépület elé tervezett elöreugró épület helyén ma még a régi háztömb áll. A munkák befejezéseként készül majd el a teret átívelő felüljáró, melynek tartópillérei már állnak. Üjszerü megoldás az, hogy a híd egyik oldalán széles gyalogjárda is lesz, melyét a Skála első ] emeleti teraszával kötnek össze. Nem kisebb jelentőségűek a tér felszíne alatt folyó építkezések sem. Az aluljáró-rendszerből két irányból közelíthető majd meg a metró mélyállomása. A munkálatok befejezése után csúcsidőben óránként harmincezernél több ember fordul majd meg ezen a csomóponton. t • Az aluljáró alatt épül az új nagykörúti főgyűjtőcsatorna. □ □ □ A falugyűlés befejezéseként Szabó Sándor ismét a ballószögiek segítségét kérte. Az óvoda játszóterének, parkjának kialakításához. A gyűlés befejeződött, az emberek indultak hazafelé. Igaz, most már későbben sötétedik, s a jószág gondját viselni is köny- nyebb, mint télen. De ez sem mentesít a ballószögi erények gyakorlása alól: kevés beszéddel, lényegretörően cselekedni. Valamiképpen az volt az érzésem, ebben a faluban rendszerető emberek élnek. De ezen nincs mit csodálkozni! Fél falu bejáró dolgozó. Időhöz kötve indul, érkezik, dolgozik. Időhöz kötve él. S ez a tény mintha gyorsabbra ösztökélné lépését meg a tanyán gazdálkodó embernek is. Ez pedig a település Kecskemét kertvárosává válásának záloga is, a ballószögiek boldogulásával együtt. Nagy Mária 6 A makettről készült képen jobb oldalon az új Skála Áruház tömbje látható. Barangolás Bács-Kiskunban • Kisközség a kalocsai járásban. Lakóinak száma 2132, határa 7034 hektár. Több kisebb település — szállás tartozik hozzá. Homokmégy Kisebb földrengés Vasárnap éjjel 0 óra 33 perckor az MTA piszkéstetöi és budapesti földrengésjelző állomásainak szeizmográfjai kisebb földrengést regisztráltak. A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű rengés epicentruma Budapesttől mintegy száz kilométerre, Recsk környékén volt. (MTI) A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. Megvitatta és elfogadta a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT irányelveit, amelyek a vállalatok és szövetkezetek szociális tervezéséhez nyújtanak segítséget a VI. ötéves terv időszakára. Ezenkívül kijelölte a szakszervezetek feladatait a testnevelési és sportmozgalomban elért eredmények megszilárdítására és továbbfejlesztésére. (MTI) KÉPERNYŐ Értékes emberek, érdekes műsorok Az ember minden tettében, gesztusában, szavában megnyilatkozik, képet ad önmagáról. Minél hűségesebben, minél pontosabban, minél jellemzőbb mozzanatokat megragadva mutatnak be a kamerák valakit, annál érzékletesebb, izgalmasabb lesz portréja, annál erőteljesebben készteti állásfoglalásra a nézőket. Fabatkát sem érnek a gondosan fésült, a megkérdezettet minden áron „előnyösen” bemutató, az egyéniséget kiiktató, sematikus interjúk. A csütörtök este sugárzott „Szereztem egy új lelket is” műsorból ország-világ megtudhatta: olykor kapkodó, olykor sedre, olykor pontatlan ember Jerzy Robert Nowak lengyel történész, irodalmár. Mit sem törődve az ünnepi hangulattal, a rászegeződő objektí- vekkel, nyugodtan fölszedegette széthullott jegyzeteit tarnowi előadásán. Fizetett tolmácsként megvárakoztatta a hivatalos küldöttséget! Többször is elcsúszott a nyakkendője a szellemi eszmecserék izgalmában! Szemes Mariann jól érezte: ezek az apróságok csipetnyivel sem csökkentik lengyel barátunk — ha úgy tetszik — érdemeit, sőt. Mivel senki sem mentes apró gyarlóságoktól, szinte így teremtődik meg szereplő és néző közös nevezője. Ezáltal is élt, hatott, kötötte le a nézőket a sokoldalú, fáradhatatlan ügybuzgal- mú Nowakról készített dokumentumfilm. Kiderült: nem hanyagságból késett, hanem annyira belemerült az olvasásba, a tájékozódásba, hogy szinte észre sem vette az idő múlását. A rendező, Sárdi Anna szerkesztő, és, Márton József csupán azt tette lehetővé, hogy a magyar —lengyel kapcsolatok varsói építésze őszintén megmutathassa magát a róla készített dokumentumfilmben, érvényesülhessen színes, lebilincselő egyénisége. Ezt a „csákót” kellene eltanulni a gyengébben sikeredő dokumentumfilmek stábjának. Hasonló erényekkel büszkélkedhet a február 17-i Hét műsorában sugárzott kargalai riport is. Bevallom, „rácsodálkozó” tanyai műsort vártam. A városból kivetődő újságírók ámuiLnak-bámulnak majd az ott, az abban a közegben megszokotton... Nyilvánvaló például, hogy a pusztáikon a szétszórt házakban élők és a kint lakó tanítók között sokkal közvetlenebb, személyesebb, sokoldalúbb a kapcsolat, mint a nagyvárosi pedagógusok és szülők között. Én is jó néhány, egyszemélyben intézményeket pótoló tanyai tanítót ismerek ... Azért tetszett a Tóth Ist- vánnét és világát lelkesítő kommentárok nélkül is lelkesítő példaként bemutató riport, mert a valódi többletre irányította a figyelmet. A rendező tisztában volt és van azzal, hogy nem különleges egzotikum, amit lát, hanem a magyar valóságnak egy része. Egy adott állapotot mutatott be, anélkül, hogy a tanyai iskola még szükségszerű létét a furcsaságok világába utalta volna. Miközben az ott élők között megszokott közvetlenséggel bemutatták a napi munkáját végző pedagógust, környezetének megnyilatkozásaival, magatartásával érzékeltették tevékenységének hatását is. A képsorok meggyőzően közvetítették a Tóthné egyéniségéből sugárzó többletet, ' azt a pluszt, amivel valóban második otthonná varázsolja a kargalai iskolát. Az Alföldi antenna című szerda esti összeállítás még sikeresebb lett volna, ha több teret, időt kapnak a farsangi népszokásokat felelevenítő, jól összeválogatott egyéniségek. Heltai Nándor