Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa az Alkotmány' 22. pa­ragrafusának (2.) bekezdése alap­ján az országgyűlést 1980. március 6-án csütörtök délelőtt 11 érára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak na­pirendjére az atomenergiáról szé­lé törvényjavaslatot. Az Alkotmány előírásának meg­felelően az ülésszak napirendjén szerepel még az Elnöki Tanács, valamint a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének be-’ számolója működésükről. (MTI) Kongresszusi verseny ^é|||J a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál Véget ért a színházi AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA tanácskozás XXXV. évf. 46. szám Áfft! 1,20 Ft 1980. február 24. vasárnap Koszorúzás 0 Szombaton délelőtt Kecskeméten a szovjet hadsereg megalakulá­sának 62. évfordulója alkalmából a Szabadság téri Szovjet Hősi Em­lékműnél koszorúzás! ünnepséget rendeztek. A magyar fegyveres tes­tületek nevében a hála és a megemlékezés koszorúját dr. Tóth Antal rendőr őrnagy, Frits Pál őrnagy és dr. Cserháti László, a munkás­őrség megyei parancsnoka helyezte el. OLAJ HELYETT OLCSÓBB FŰTŐANYAG Teljesítik a szőlőtelepítési tervet a kiskőrösi járásban Négfhtillió forint tőzegértékesítésből Tegnap folytatta munkáját az a tanácskozás, amelyet a Magyar Színházművészek Szövetsége és a Katona József Színház közösen szervezett, Mai dráma — mai színház címmel. Az Arahyhomok Szálloda emeleti különtermében elsőnek Bőgel József, a Kulturális Minisztérium főelőadója tartott vitaindító előadást a témával, kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben megnőtt a mai magyár dráma szerepe, rangja, a határainkon túl is. — Ez részben- annak köszönhető — mondotta —, hogy irodalom- és színházpoliti­kánk a régebbinél nyitottabbá vált az utóbbi egy-másfél évti­zedben. Azt viszont helytelenítet­te, hogy olykor az elkészült mű­vek lassabb ütemben épülnek be szervesen a színházi életbe; vagy­is vontatottan kerülnek el a kö-' zönséghez. Majd részleteden is­mertette az állami szervek támo­gatásának — a hivatalos mecéna- túrának — a formáit, kiemelve azokon belül a pályázatok szere­pét, jelentőségét. Ezután termékeny . eszmecsere következett. A vitában rendezők, dramaturgok és írók egyaránt részt vettek. A sok hasznos, meg­szívlelendő javaslat mellett jó néhány bíráló megjegyzés is el­hangzott. Egyesek szerint a mai magyar színházi élet a túlszerve- . zés és a hagyományok túlzott tiszteletben tartása miatt nem tart lépést a napjaink követelte fejlődéssel. Mások a sajátos profi­lú műhelyek kialakítását sürget­ték, és azt is, hogy az illetékesek merjenek nagyobb kockázatot vál­lalni a fiatal drámaírók tehetsé­gének kibontakoztatása érdeké­ben. Figyelemre méltó javaslat­ként az is elhangzott, hogy az 'igazán jó, sikeres műveket gyor­sabban mutassák be a többi szín­házak is, szerte az országban. V. M. Bács-Kiskun megye csaknem 7300 szocialista brigádjának mint­egy százezer tagja kapcsolódott be a kongresszusi és felszabadulási munkaversenybe. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága a decemberi ülésén hozott határoza­tában feladatul adta a munkahe­lyi pártszervezeteknek, hogy se­gítsék a szakszervezeteket és a KISZ-t a munkaverseny-mozga- lom szervezésében és a minőségi követélmények érvényesítésében. A kongresszusi és felszabadulási verseny első szakasza az 1979-es gazdasági év befejezésével lezá­rult, s az elkészített értékelések szerint számos munkasiker szüle­tett a megyében. Közöttük is je­lentős a Kiskunhalasi Baromfifel­dolgozó Vállalat kollektívája által elért eredmény. A múlt év elején összesén 1 millió 156 ezer forintot érő, a gazdálkodás eredményét nö­velő felajánlást tettek a kis közös­ségek.* A hatékonyságfokozó vállalások egy része az elfekvő készletek ér­tékesítésére irányult. Felajánlások születtek a beruházási, felújítási költségek csökkentésére, az élő ál­latok szállítása közbeni súlyvesz­teség mérséklésére, a fajlagos anyagfelhasználás javítására, az energiával és a vízzel való takaré­kosságra, munkabér-megtakarítás­ra és természetesen a termékek minőségének javítására. A ver­senyben törekedtek a munkafegye­lem erősítésére is. A legnagyobb, forintban is kifejezhető eredményt a fajlagos anyagfelhasználás javí­tásánál érték el a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat dolgo­zói. Minden területen felmérték, a lehetőségeket, hogy miként tudná­nak még jobb eredményeket elér^ ni a kongresszus tiszteletére. A friss lendületet kapott munkaver- seny-mozgalom résztvevői össze­gen 1 millió 935 ezer forint értékű gazdasági pótfelajánlást tettek. S hogy ezek a vállalások valóban „forintot értek”, az bebizonyoso­dott az 1979-es versenymérleg el­készítésekor. A 3 millió 91 ezer forintos összfelajánlást túlszár­nyalva 4 millió 662 ezer forinttal javították a vállalati gazdálkodás eredményét a brigádok. A siker mögött a halasi barom­fifeldolgozó munkások verseny- hagyományai állnak, s a jó mun­kahelyi szervezés és irányítás. A versenymozgalomban tavaly a ter­melés közvetlen irányítói komplex brigádot alakítottak, s feládatul vállalták a fizikai munkát végző kollektívák segítését. Hagyomá­nyosak az évenkénti kommunista' műszakok. Tavaly 2 millió 666 ezer forint termelési értéket állított elő kommunista szombaton a gyári ^§P*P|P§^ 0 Csomagolják a baromfihúst. (Méhesl Éva felvétele.) közösség. Az idén a Vörös Csillag Gépgyár dolgozóinak felhívása nyomán kongresszusi és felszaba­dulási műszakot tartanak — ami­kor a vállalatnál a legtöbb mun­ka lesz majd — és a munkabért gyermekintézmények építéséhez ajánlják fel. A vállalat Petőfi bri­gádjának kezdeményezésére ezen kívül az idén egynapi munkabé­rüket ajánlották fel a kis közössé­gek a városban élő, mozgássérült gyermekek javára, pontosabban a nevelésüket segítő, leendő intéz­mény létrehozásához. A társadalmi munkában, a vá­rospolitikai elképzelések valóra- váltásában is jeleskedtek a válla­lat ^ dolgozói. A nemzetközi gyer­mekév alkalmából iskolák, óvodák és bölcsődék támogatására, város­igazodik a termesztési hagyo­mányokhoz, helyi adottságokhoz, és megfelel a népgazdaság által támasztott követelményeknek a kiskőrösi járás ültetvényprog- ramja. -Teljesítésére még az V. ötéves terv kezdetén jött létre együttműködés a gazdaságok kö­zött. Jórészt két állami gazdaság termelési rendszeréhez társulva < fogtak össze a telepítők, hogy egységes elvek alapján végezzék a munkát. Ennek következtében az ültetvények művelése, növényvé­delme, -tápanyagpótlása, majdan a termés betakarítása és feldolgozá­sa is megfelelően szervezhető lesz. Az összefogás szükségességét igazolta, hogy éppen az 1970-es évek fordulóján szerveződött át országszerte a szaporítóanyag-el­látó ' vállalat tevékenysége, s a kezdeti időszakban a szőlőoltvány- és gyökeresvessző-beszerzés_ ne­hézségei hátráltatták a telepítést. A Kiskőrösi Állami Gazdaság,_ a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet, és még néhány közös gazdaság szőlőiskolát létesített, s maga gon­doskodott a saját, valamint a szomszédos szövetkezetek szőlőte­lepítéséhez szükséges szaporító­anyagról. A szerényen számítva, több mint _félmilliárd forintos költséggel vég­zett beruházásnak időarányos ré­sze 1979 végére elkészült, 1980.- év tavaszán és őszén folytatódik. A VI. ötéves terv első felében pedig a kiskőrösi járás 2 ezer hektár új ültetvénye már termőre fordul. A mai kereskedelmi igényeknek még inkább megfelelő fajták telepíté­sével a járás gazdaságai olyan mi­nőségű szőlőt tudnak termeszteni,, amelynek bora minden piacon kedvezően értékesíthető. A következő esztendőkben is a növénytermesztés marad a leg­főbb mezőgazdasági ágazat a kis­kőrösi járásban. Ennek fejleszté­sére a szántóföldi, valamint a kertészeti ágazatokban igyekszik valamennyi gazdaság mindent megtenni.' Mindenekelőtt az ész­szerű földhasznosítás kiterjeszté­sével, a nagyüzemi művelésre al­kalmas szántó, kert, gyep terüle­tének a megnövelésével. Bócsán a legutóbbi két évben 70 hektár, a művelésre eddig al­kalmatlan talajt javított meg, s tett tömegtakarmány-termesztés- re alkalmassá a Petőfi Tsz. Akasz­tó, Fülöpszállás, Imrehegy, Páhl közös gazdaságai is hasonló terve­ket valósítanak meg a közeljövő­ben. A császártöltési Kossuth Tsz tavaly 614 ezer forintot érő talaj- javítást végzett, s a meliorációval termővé alakított területen 47 hektáros ültetvényt telepített, ezenkívül 60 hektár ültetvény he­lyét készítette elő. A császártöltési határban feltárt tőzegbánya termékével megyeszer- te számos gazdaság végzett talaj- javítást, s a Kossuth Termelőszö­vetkezet 4,1 milliós bevételre tett szert a tőzeg értékesítésével. Va­lamikor Császártöltésen község- szerte tőzeggel fűtöttek, csupán az 1950-es évek fordulóján tértek át egyéb tüzelőanyagok használatára. A szénhidrogén-származékok árá­nak növekedése következtében so­kan ismét, a helyben olcsón kiter­melhető fűtőanyag iránt érdeklőd­nek. A Kossuth Tsz pár éve export- fejlesztő hitelből épített szakosí­tott baromfitelepének hőellátását fűtőolaj felhasználására alapoz­ták. Az energiahordozók árválto­zásával 5—6 millióba kerül ' az évente elégetett fűtőolaj. A csá­szártöltési szövetkezet takarékos- sági programja keretében, most a baromfitelepen is ja saját bányá­ban kitermelt tőzeget akarja fel­használni az épületek fűtésére. Az erre a célra' alkalmas kazánok beszerzésére megtette a lépéseket. Az olcsóbb, a helyileg kitermel­hető fűtőanyaggal a Kossuth Tsz- ben hozzávetőlegesen 4—4,5 mil­liós megtakarítást érhetnek el a szakosított baromfitelepen. K. A. A takarékosság közgazdasági értelemben nem pontos definí­ció. Jelzi ugyan a cselekvés irányát és a teendőket, de nem tájékoztat arról, hol az a ha­tár, amelyhez elérve elmond­hatjuk, a feladatot maradékta­lanul végrehajtottuk; józanul,, takarékosan gazdálkodunk. Mert példának okáért a nyil­vánvaló és szembetűnő pazar­lás tompítása, megszüntetése a korábbiakhoz képest megtaka­rítást jelez, de korántsem bizo­nyos, hogy az adott területen már racionális a magatartá­sunk. A takarékosságnak rendsze­rint a jelen a „bázisa", ahhoz viszonyít, s mindent ami annál kevesebb, megtakarításnak mi­nősít. Még abban az esetben is, ha ez még mindig változatla­nul több az indokoltnál, a szükségesnél. A racionális ma­gatartásnak, gazdálkodásnak objektiv mércéje is van, amely a ráfordítás és az eredmény összefüggésében vizsgálja, mi­nősíti a gazdálkodást. Népgazdasági szinten tehát az a fajta takarékosság, gaz­dálkodási magatartás a legtöbb hasznot hozó, amely bizonyít-- hatóan javítja a hatékonysá­got, amely az eredmény eléré­séhez szükséges ráfordításokat a se többet, se kevesebbet szel­lemében határozza meg. A ta­karékos gazdálkodás feladatait mindemellett nem lehet min­dig és kizárólag ebben a szel­lemben — mintegy stratégiai célként — értelmezni, s kire- keszteni közülük azokat, ame­lyeknek megoldása nem tűr halasztást. A realitásokat figyelembe véve az idei népgazdasági terv is azzal számol,| hogy a nem rubel elszámolású külkereske­delmi forgalom cserearányai várhatóan tovább romlanak. De ilyen körülmények köze­pette is életbevágóan fontos, hogy a külkereskedelmi mér­leg egyenlege javuljon. Ebből származik az a követelmény, hogy a nem rubel elszámolású import volumene még az 1979. évit sem érheti el, a kivitelt viszont legalább 10—11 száza­lékkal kell növelni. Mindennek lényege: a konvertibilis devi­záért' megvásárolható import- termékekkel rendkívül takaré­kosan kell bánni; 1979-hez vi­szonyítva is kevesebb áll majd rendelkezésre. Kétségtelen, hogy a takaré­kosságnak vannak olyan — ne­vezzük: objektív — lehetősé­gei, amelyek az 1980. évi terv­ből kiolvashatók. Valószínűsít­hető, hogy a beruházási tevé­kenység mérséklődése csökken­ti a külföldi beruházási javak iránti keresletet, s hogy a la­kossági fogyasztás sem vált ki többletimport-igényt. Az anyagi termelés fő ágazataiban, az iparban és a mezőgazdaságban viszont növelni kívánjuk a ter­melést, s fokozott mértékben ezek nem rubel elszámolású exportját. A termelő ágazatok anyag-, produktív- és pótal­katrész-igénye, szükséglete tehát a tavalyinál nagyobb lesz. Csakhogy ezek a termé­kek a nem rubel elszámolású behozatal több mint felét al­kotják, ezért az importtal való takarékosság követelménye az anyagokra, alkatrészekre is ki­terjed. De nem hagyható fi­gyelmen kívül az a tény sem, hogy a nem rubel elszámolású anyag- és félkésztermék-beho- zatal néhány esztendeje érték­ben jócskán felülmúlja a szo­cialista importot, meghatározó szerepe és jelentősége van az •ellátásban, a gazdaság működ­tetésében. t A nem rubel elszámolású importtal való takarékosság­nak igen nagy a tétje: feltétle­nül hatással van a külkereske­delmi mérleg egyenlegére, más­részt, ha a takarékosság szük­ségessége nem párosul az ész­szerűség követelményével, nemcsak zavarokat, károkat is. előidézhet. Ez a folyó terme­léshez szükséges anyagok, pro­duktív .alkatrészek esetében kézenfekvő, ám zavar, sőt pa­zarlás következhet be akkor is, ha az. üzemek technikai felsze­relésében számottevő hányad­dal részesülő — tőkés piacok­ról származó — termelő be­rendezések állnak le, esnek ki pótalkatrész-hiány miatt. Két körülmény kedvezhet az importtal való és a tágabb te­rületekre kiterjedő takarékos­ságnak. Az egyik az új terme­lői árrendszer. A külkereske­delmi árakhoz igazodó árkép­zés jelentősen megemelte az energia, az anyagok és a tö­megméretekben felhasznált félkésztermékek árszintjét, a feldolgozó iparokban pedig fe- lére-harmadára csökkentette az eszközarányos nyereség mértékét. A korábbinál jóval alacsonyabb nyereségszint és magasabb — körülbelül 60—70 százalékos — anyaglsöltség- hányad a jellemző. Két irány­ból nehezedik nyomás, kény­szer a vállalatokra, s mindket­tő az anyagok racionális, előbb- utóbb hatékony hasznosítását diktálja. A másik: a belső piac vá­sárlóerejének behatároltsága. Ismeretes, hogy a belföldi vég­ső felhasználás ‘— fogyasztás és felhalmozás együtt — még az 1979. évit sem érheti el. Való­színűsíthető, hogy érezhetően javulni fog azoknak a vállala­toknak a kooperációkészsége, amelyek termékeik zömét bel­földön értékesítik. A bedolgo­zó, a kooperáló vállalatok ke­resni fogják a termelés és ér­tékesítés újabb lehetőségeit, hajlandók és képesek lesznek megfelelő minőségben számos olyan terméket előállítani, amelyeket eddig hazai gyártó hiányában importálni kellett. G. I. szépítésben 2 ezer 500 óra társa­dalmi munkát végeztek, körülbelül 1 millió forint értékben. A kam­bodzsai gyermekek megsegítésére jelentős összeget fizettek be a Vö­röskereszt csekkszámlájára. A Kiskunhalasi Baromfifeldol­gozó Vállalatnál értékelték az egyes brigádok tavalyi verseny­teljesítményét. A yersenybizottság által javasolt kitüntetésfokozato­kat brigádvezetöi tanácskozás hagyta jóvá. A kongresszusi és fel-'* szabadulási munkaversenyben részt vevő kis közösségek közül 13 arany, 5 ezüst, egy pedig bronz jelvényt érdemelt ki. Tizenegy ki­váló munkabrigád megkapta a. szocialista címet. A. T. S. Guruló állvány, 0 Kalocsán az ÉPGÉP Szemé­ben az építőipar részére külön­böző magasságú szerelőállványo­kat gyártanak. Ebben az évben egy új, korszerű típus szerelését kezdik el. Ennek első példányán most folynak a mérések, és ha­marosan megkezdődik a húsz­darabos nullszéria gyártása. Ez a hidraulikus működtetésű be­rendezés percek alatt éri el a 12 méteres csúcsmagasságot, fe­leslegessé téve a drága és időt rabló állványozást. (Pásztor Zoltán felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom