Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 28. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február 3. vasárnap Elutazott hazánkból a laoszi küldöttség Szombaton elutazott Budapestről a Sanan Southichak közlekedési, szállítási és közmunkaügyi miniszter által vezetett laoszi küldöttség. A delegáció á Magyar- laoszi Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság harmadik ülésszakán vett részt. Búcsúztatásuknál, a Ferihegyi repülőtéren ott volt Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság társelnöké. (MTI) Nagy örömök, nagy gondok a kiskertben 3. oldal Eltéphetetlen szálak 4. oldal Ahol szívügy a közös és a közösség 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Tegnap négy kecskeméti üzem csatlakozott a Sziklai Sándor szocialista brigád kezdeményezéséhez A szombaton megjelent napilapok közölték: a Magyar Vagon és Gépgyár budapesti Vörös Csillag Gépgyárának Sziklai Sándor nevét viselő vasöntő szocialista brigádja elhatározta, hogy az 1980. évi gazdasági és politikai célkitűzésekkel összhangban a kongresszusi munkaverseny-vállalások teljesítésével, méltó módon készül a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának megünneplésére. A brigád úgy döntött, hogy kongresszusi és felszabadulási műszakot tart. Egyben felhívással fordult az ország valamennyi szocialista brigádjához, amelyben javasolta, hogy 1980. március 22-én, illetve 29-én — a változó szabad szombatoktól függően — köszöntsék munkával az MSZMP XII. kongresszusát és hazánk felszabadulásának évfordulóját. A kongresszusi és felszabadulási műszakok munkabérét pedig ajánlják fel az ország gyermekintézményeinek terven felüli fejlesztésére. Alig jelent meg a Sziklai Sándor brigád felhívása. Bács-Kiskun megye üzemeiben órákon belül széles körű visszhangra talált. A gyárakban, gyáregységekben munkásgyűléseket tartottak, s határoztak a kezdeményezéshez való csatlakozásról. A délelőtti órákban természetesen csak a megye- székhely írásba foglalt felajánlás sai érkezhettek be szerkesztőségünkbe, ezekből közlünk most néhányat. A /Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofongyárának kollektívája örömmel követi a Vörös Csillag Gépgyár brigádjának kezdeményezését — hangzik a levél. — A magnetofongyár minden dolgozója március 22-én tizenkétszer harmincöt perces kongresszusi és felszabadulási műszakot tart, amelynek bérét a városi tanács által üzemeltetett gyermekintézmények fejlesztésére ajánlják fel, munkájukkal pedig a gyár 1980. évi tervének sikeres teljesítését kívánják előmozdítani. A szakszervezeti bizottság és a KISZ-szervezet pedig a gyári kultúrteremben szórakoztató programot rendez a műszakban dolgozó szülők gyermekei részére. A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárának harminchat szocialista brigádja is szombaton, a reggeli órákban csatlakozott a Sziklai Sándor szocialista brigád felhívásához. Rövidesen a gyár egész kollektívája úgy határozott, hogy részt vesz a március 22-en megtartásra kerülő műszakban, írásba foglalt vállalásukban hangsúlyozták, hogy így tudják a legméltóbban megünnepelni népünk történelmének e két jelentős eseményét, s előmozdítani idei tervük teljesítését. A kecskeméti MEZŐGÉP VállaI latnál elsőként a Radnóti Miklós, a Vörös Csillag, és a Felszabadulás I. szocialista brigád ült össze, ezt követően perceken belül azonban már az egész központi gyár kollektívája csatlakozott a budapesti kezdeményezéshez. A műszak megrendezésén túl felhívással fordultak a vállalat többi gyáregységének dolgozóihoz is, hogy kövessék példájukat. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában a szocialista brigádok körében nagy elismeréssel beszélgettek a Sziklai Sándor szocialista brigád kezdeményezéséről. A délelőtt folyamán egymás után jelentették be az üzem párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetőinek csatlakozásukat, s úgy határoztak, hogy a kongresszusi és felszabadulási műszakot a március 22-i szabad szombaton tartják meg. N. O. Befejeződtek a jogásznapok Dr. Csikós Nagy Béla államtitkár előadása A • jogászokon kívül ‘ sok vendég is részt' vett a megyei bíróság dísztermében tegnap'megtartott eseményen. A jogásznapok rendezői ugyanis gazdaságpolitikai témát tűztek napirendre, s erre meghívták a gyárak, üzemek, vállalatok, szövetkezetek ' vezetőit1 is. , Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, közöttük Terbe Dezsőt. a megyei pártbizottság titkárát, dr. Jókai Lorándot, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárát. Dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke a gazdaságpolitika új vonásairól tartott előadást. Bevezetésként felidézte a három és fél évtizedes gazdaság- politikánk főbb jellemzőit, szakaszait, amelyeknek mindig a szoóialista építés volt a közös alapja, de tartalmukat illetően változtak az idők folyamán. Tulajdonképpen 1957 óta beszélhetünk egy viszonylag egységes gazdaságpolitikáról, ami .persze nem nélkülözi az új vonásokat. Az előadó példaként említette az 1968-as gazdasági reformot, s az idén január elsejétől hatályba lépett jogi rendelkezéseket, amelyek szintén új vonásokat adtak I gazdaságpolitikánknak. A továbbiakban az előadó azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy miért volt szükséges a gazdasági növekedés ütemének lefékezése. A felelősségteljes döntésnek súlyos okai voltak. Kiszámították ugyanis, hogy a nemzeti jövedelem egyszázalékos növekedéséhez 1,3 százalékos nyugati importnövekedés szükséges. Ha a nemzeti jövedelem növekedését történetesen felgyorsítanák évi 5—6 százalékra, akkor ehhez százalékonként már az előbbinél jóval nagyobb nyugati importnövekedés kellene, ami az ország erejét meghaladja. ■■111 • Dr. Csikós Nagy Béla előadást tart. (Tóth Sándor felvétele) Az a cél, hogy a gazdasági növekedésnek egy új pályát alakítsanak ki, s gazdaságpolitikánké ■nak ez az alapvető új vonása. Mint azt dr. Csikós Nagy Béla hangsúlyozta, a helyes, pályamódosítás alapvető feltétele a 68-as gazdasági reform következetesebb alkalmazása, továbbfejlesztése és bizonyos korrekciója, j Ami a pénzszabályozást illeti, lényeges, hogy az ágazatok azonos feltételek között működjenek, vagyis azonos ár- és adórendszerük legyen. Erre ösztönöznek az új szabályozók. De ,más megítélés alá esik a mezőgazdaság és az ipar, s ez utóbbin belül is a pénzügyi szabályozásnak figyelembe kell venni azt, hogy a vállalatok nincsenek azonos helyzetben. Az úgynevezett korszerűségi támogatást viszont • egyetlen vállalat sem kaphatja meg csupán azért, mert veszteséges. A 12 évvel ezelőtti' gazdasági reform módosítására is szükség van, mert például az úgynevezett' bázisérdekeltség félrevezető adatokra nyújtott lehetőséget. A továbbfejlesztést a nagy tartalékok jobb felhasznátása indokolja. Ezt követően a kecskeméti jogásznapok eseménysorozata dr. Dobos Lászlónak, a Magyar Jogászszövetség Bács-Kiskun megyei Szervezet elnökének zárszavával fejeződött be. Este a kfecs- keméti Megyei Művelődési Központban tartották meg a hagyományos jogászbált. T. L. KEDVEZŐEN TELEL AZ ŐSZI GABONA Zárszámadás, tervtárgyalás a szövetkezetekben • Az izsáki Sárfehér Tsz-ben folytatják a talajerőpótlást az új telepítésű ültetvényen. Az időjárás változásával együtt jár, hogy megyeszerte folytatódott a tél végi növényápolás, a tavaszi előkészület a mezőgazdaságban. Az állami és szövetkezeti gazdaságok ültetvényein a metszést, a talajerőpótlást végzik. A hó elolvadt már, legfeljebb a szőlők, gyümölcsösök között, az északra néző lejtőkön található itt, ott kisebb foltokban a fehér takaró. Mindenesetre, megtette a kötelességét, mert kellő csapadékkal látta el a talajt, bemosta a földbe a szerves- és műtrágya hatóanyagát, amelyet repülőgéppel, valamint szántóföldi eszközökkel szórtak ki az állami és szövetkezeti gazdaságok dolgozói. A szakemberek megállapítása szerint, ez ideig kielégítően telelt az őszi kalászos. A kemény fagyokat megelőző napokon lehullott hótakaró megóvta a nagyobb károsodástól. Ha a következő hetekben nem lesz túlságosan erőteljes a hőmérséklet csökkenése, jobban átvészelheti a telet a növényzet, mint egy évvel ezelőtt. Általában ez a vélemény hangzik el a mezőgazdasági szövetkezetek évzáró és tervtárgyaló közgyűlésén is. A ma véget érő héten a bajai Augusztus 20., a madarasi. Béke, a sükösdi Május 1 Tsz, a balotaszállási Aranyhomok Szőlő-, gyümölcstermesztő " Közös Vállalat, a kecskeméti TÖVÁLL, a la- josmizsei Gépjavító, a Bátya, Fájsz, miskei szövetkezetek sertéshizlaló társulása tartotta meg mérlegbeszámolóját. A közeli napokban lesz az é'vzárás, a tervjóváhagyás a jánoshalmi Petőfi, a lakiteleki Szikra, a mélykúti Lenin, a kecskeméti Törekvés, a bácsborsódi Rákóczi, a csávolyi Egyesülés, az Érsekcsanádi Búzakalász Tsz-ben. Ráfér Bács-Kiskun megye mezőgazdaságára a kedvezőbb esztendő. Az 1980-as év követelményei jóval magasabbak. Ahhoz, hogy az ágazatok közül például a növénytermesztés 10,11 százalékkal többet teljesítsen, mint 1979- ben, igen sok tényező összehangolására. van szükség. Ezek között nem elhanyagolható az időjárás. Bizonyos, hogy az év növény- termesztési feladatainak a megalapozása jobb volt, mint egy évvel korábban. Az állami és szövetkezeti gazdaságok folytatták a szántóföldek táblásítását, hogy gépeiket jobban kihasználhassák és a munkaszervezést könnyítsék. A Helvéciái Állami Gazdaságban látszik már az eredménye annak a kezdeményezésnek, amelyet a gazdaság a szomszédos szövetkezetekkel közösen tett. Földcserékkel igyekeztek a növénytermesztési ágazatok munkaszervezését, s a különböző agrotechnikai feladatok jobb ellátását előmozdítani. Minden érdekelt gazdaság hasznát látta ennek az őszi talaj-előkészítés, valamint az ültetvénytelepítés időszakában, de ennek a közös' munkának a gyümölcse még ezután érik be. A mezőgazdasági üzemek az 1980-as tervük kidolgozásakor alkalmazkodni igyekeztek a változott közgazdasági szabályozókhoz. Az 1979-es évet eredményesen zárt fülöpszállási Vörös Csillag Tsz a juhászat fejlesztésére fordítja gazdasági erőforrásainak egy részét, és a veszteséges baromfitenyésztést felszámolja. A baromfitelepen eddig foglalkoztatottak számára pedig olyan kiegészítő tevékenységet szervez, amely lehetővé teszi, hogy a szövetkezet szőlőültetvényében is segítséget nyújtsanak! a szüret alkalmával a lányok, asz- szonyok. Páhi, Akasztó, Harta, Császár- töltés, Lajosmizse közös gazdaságainak példája serkenti jerre az elhatározásra nemcsak a fülöpszállási szövetkezet, hanem a solt- szentimrei közös gazdaság vezetőit is. Bács-Kiskun V. ötéves tervének ültetvénytelepítési programjában igen tevékeny részt vállalt szövetkezetek a kertészeti ágazatban a betakarítási csúcsmunkákhoz szükséges segítőket éy közben a kiegészítő üzemágban foglalkoztatják. Az ebből származó bevétel a mezőgazdasági alaptevékenység fejlesztését mozdítja elő, s a szövetkezeti dolgozók állandó foglalkoztatását teremti meg ott is, ahol erre eddig nem volt lehetőség. K. A. A KSH jelentése az elmúlt év gazdasági fejlődéséről A Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzé tette jelentését az 1979. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről. Amint a jelentés közli: 1979-ben a gazdasági fejlődés iránya alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A gazdasági munka fő feladata, a gazdasági egyensúly javítása megvalósult, ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom pasz- szívumának csökkentése alakult a tervezettnél kedvezőbben. A külső egyensúly javulásához hozzájárult, hogy a belföldi végső felhasználás — az előző évinél sokkal kisebb készlet- felhalmozás miatt — csökkent. Mind a lakosság fogyasztási, mind a beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A gazdasági növekedés üteme mérséklődött. A termelés mennyisége és összetétele több területen a gazdaságosság követelményeivel és az értékesítési lehetőségekkel összhangban változott, a kivitel dinamikusan nőtt. A népgazdaság egészében a termelési szerkezet átalakítása az indokoltnál lassabban haladt előre. Kedvező irányú változások kezdődtek a munkaerő-gazdálkodásban. Az élőmunka termelékenysége emelkedett, azonban a gazdálkodás hatékonyságának javulása nem volt kielégítő.. Az eredmények eléréséhez hozzájárult, hogy a gazdálkodó szervezetek jobban alkalmazkodtak a szigorúbb feltételekhez és követelményekhez. A .megtermelt nemzeti jövedelem 1979-ben. az előzetes adatok szerint, meghaladta az 550 mil- •liárd forintot. Összehasonlító áron a növekedés 1—1,5 százalék volt. kisebb a tervben számítottnál, A tervezettnél mérsékeltebb növekedés nagyrészt abból adódott. hogy — főleg természeti okok miatt — a mezőgázdaság termelése nem nőtt és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása csökkent. Emellett a számítottnál kevésbé emelkedett néhány más ágazat termelése is. A termelés növekedése, a tervnek megfelelően, elsősorban az ex;pbrtárualíapot bővítette. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása az előző évinél mérsékeltebben, lényegében a' tervezett ütemben, 2,5—3 százalékkal növekedett. A beruházások volumene azonos volt az előző évivel, a készletek alig emelkedtek, s ez hozzájárult ahhoz, hogy a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezettet, a gazdasági egyensúly javuljon. Az előző éVinél számottevően kisebb készletfelhalmozás következtében a belföldi felhasználás 1978-hoz képest összességében kb. 6 szá- szalékkal csökkent. Értéke ennek ellenére 1979-ben is nagyobb volt a termelésnél. A behozatali többlet azonban az előző évihez képest számottevően, a tervezettnél is jobban mérséklődött. Mint a KSH jelentéséből olvashattuk: a lakosság életszínvonala, életkörüii.icnyei a gazdasági lehetősig 'kel összhangban alakultak. A munkajövedelmek, a társadalmi juttatások.-valamint a júliusi fogyasztói árintézkedésekhez kapcsolódó bér- és jövedelemkiegészítések összegének együttes növekedése és a fogyasztói árszínvonal emelkedése közel azonos, mintegy 9 százalék volt. így az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezett az előző évivel. Mivel a keresetek kisebb mértékben nőttek, mint az ösz- szes jövedelem, a reálbérek színvonala valamelyest elmaradt az 1978. évitől. A lakosság összes fogyasztása a tervezett mértékben, 2,5—3 százalékkal nőtt. Ezt az tette lehetővé, hogy a lakosság pénzjövedélmének a korábbinál nagyobb hányadát fordította fogyasztásra, és nőttek a .természetbeni társadalmi juttatások is. 1980. január 1-én — a nép- számlálás előzetes adatai szerint — az ország lakónépessége 10 710 000 fő volt. 23 ezerrel több. mint egy évvel azelőtt, és 388 ezer fővél több, • mint az előző — 1970. január 1-i — népszámlálás időpontjában. Mind a születések, mind a halálozások száma kevesebb volt az előző évinél. Az ezer lakosra számított természetes szaporodás az 1978. évi 2,6-röl 2,2-re mérséklődött. A csecsemő- halandóság nem változott, ezer élveszülöttre 24 egy éven aluli halálozás jutott. Családi pótlékra 1979-ben az állam 10,8 milliárd forintot fordított^. 2 milliárd forinttal, 23 százalékkal többet az előző évi- nálFAz emelkedés a családi pótlékban részesülő családok számának “kb. 30 ezres növekedéséből, a júliusi áremeléssel egyidejűleg végrehajtott családi pótlék kiegészítéséből, illetve a kiegészítésnek az egygyermekes családokra való kiterjesztéséből adódott. 1979 decemberében gyermek- gondozási szabadságon- 264 000 anya volt, 13 000-fel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak. A nyugdíjasok száma egy év • alatt 44 ezerrel nőtt, és 1980. ja-„ liuár 1-én több, mint 2 millió volt. Nyugdíjakra 47,7 milliárd forintot folyósítottak. 19 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. A saját jogú/munkás-alkal- mazotti nyugdíjasok havi átlagos nyugdija meghaladta a 2200 forintot. Az év eleji nyugdíjemelés során 1,3 millió nyugdíjas járandóságát emelték, melynek éves költségkihatása 1,8 milliárd forint. Az év folyamán ■ egészségügyi ellátásra az állami költségvetésből mintegy 15 milliárd forintot fordítottak, 13 százalékkal többet,' mint az előző évben. * 1979-ben naponta átlagosan 243 000 dolgozó Volt betegség; baleset, illetve gyermekápolás miatt táppénzen, az összlétszám 5,7 százaléka; lényegében annyi,' mint egy évvel azelőtt. Ezen be* lül a gyermekápolási táppénzeli levők aránya az év folyamán tovább emelkedett. Táppénzre 8.1 'milliárd forintot folyósítottak 457 millió forinttal, 6 százalékkal többet, mint 1978-ban. Az állami költségvetés az ok- itatási intézményekre az év fo-. lysrrfán 23 milliárd forintot for-j ditott, 8 százalékkal többet az elő-' ző; évinél. Az óvodai-helyek száma 1979-ben 364 500 volt, 19 000-, rel több. mint egy évvel ezelőtt! Száz óvodás korú gyermekből 85 jár óvodába — jelentette többek között a KSH közleménye.
