Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

1980. február 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Betegnek messze van Kecskemét Bizony korszakok teltek, miközben a kunszentmiklósi ember szá­mára csak a sóvárgó — nosztalgikus vágyakozás jelképe volt az 1794- ben kapott hajdani mezővárosi rangra és vásártartási jogra emlé­keztető régi címer — ott a tanácsháza homlokzatán. Az egykori pe­csétnyomó is — bármilyen megható és kedves muzeális érték —, szintén az elveszett rangos időkre emlékeztetett. Igencsak fájhatott a „kisközségi” sors még a hatvanas évek felén túl is, amikor hétezer-ötszáz lakost számlált a helység, ám közülük ezerhatszázan Budapesten keresték meg kenyerüket. A jogos patrió­ta büszkeségbe, hogy azért Kuntszentmiklósnak már 1852-től gimná­ziuma működött, 1880-tól meg kisdedővója, szintén némi kesernyes- ség vegyült. Hogyne, hisz’ a középiskolájukból éretten kikerülő fi­atalok elhelyezkedni se nagyon tudtak, továbbképzésükre se volt mód. SZAVAK ÉS TETTEK Dr. Balázs Sándor felszólalása a megyei pártértekezleten, 1975: c termelésben folyó világméretű versenyben elfoglalt helyünk az ipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt sok tekintetben a kutatási mun­ka eredményeitől függ. Elkészült a Zöldségtermesztési Kutatóintézet kalocsai telepén az új üvegház, ezzel is eredményesebbé vált az új paprikafajták elő­állítása. A Szegedi Szabadtéri Játékok idei programjából A kocka fordult Mígnem aztán a huszonnegye­dik órában jött ipartelepítéssel kezdett megfordulni a. kocka. Ne részletezzük most ennek stá­cióit, sem a nagyüzemi mező- gazdálkodás haladásának szaka­szait, mindkettőről nem egyszer írtak, szóltak mostanában. Ami tény, s a folyamat fölfelé ívelé­sének meggyőző bizonyítéka: Kunszentmiklós lakosainak szá­ma most 8800. Az emberek moz­gásának iránya is megfordult: nem innét járnak el dolgozni, hanem ide jönnek a környék falvaiból is. Az elmozdulás elánjának egyik fontos kilométerköve —,a nagy­községi cím elnyerése 1970. ja­nuár elsején — .tehát nem az „adományozók” gesztusa volt. Az itteni kiskunok szívós iparkodása volt, mögötte, s ugyanez garan­cia a jövőre is. Azóta sohasem marad ki a he­lyi vezetők nyilatkozataiból, hogy a fejlődésben nem akarnak meg­állni, s törekszenek olyan élet- és munkakörülményeket terem­teni, hogy a lakosság egyre in­kább városias viszonyok közé ke­rüljön. Hogy mire jutottak ez ideig, azt sem szükséges ehelyütt' teljes listával alátámasztani. Elég csak a változások legjavából szemel- getni. Hogy például: megépült a több mint 200 lakásos Petőfi-te- lep, s í hetven óta legalább 50 téeszgázda építtetett új házat, ugyanennyi meg a régit moder­nizálta; 3,5 kilométeres szakasz kivételével minden utcába eljut már a vezetékes víz; van szenny­víztisztító telep; építettek 18 kilométer hosszú közutat; nyolc­vanhelyes kollégiumot, százsze­mélyes óvodát. Ki ne hagyjuk a földgázvezetéket, amit már csak bekötni1 kell. Kinek volna szíve nem említeni az új konyhát, amely 2000 embert lát el! Meg az orvosi rendelőt, a szolgálati la­kásokat ... Ámbár... „Beteges” egészségügy Ámbár épp ez utóbbi „tétel” juttatja eszünkbe, hogy az egész­ségügyi szolgáltatás — a szó kí­nos-játékos ellenpárjával élve — bizony „beteges”. Ezért nem te­kinthető csupán a célbavett vá­rosi ranghoz kért „előlegnek”, hanem sokkal inkább rég idősze­rű igénynek az egészségügy „gyó­gyítása”. Hiszen a jelenlegi vi­szonyok már a nagyközségi kö­rülmények közül is kiütköznek elavultságukkal. Ezért helyezik a hatodik ötéves fervciklus várható beruházásai közt is élre rendelő­intézet létesítését — nyolc szak­ágazati alapellátásra. Az egészségügyi helyzetről Ud­vari Jánosné védőnő adott szá­mot a nagyközségi pártértekezle­ten. Elmondotta, hogy az egész­ségügyi ellátást napjainkban 4 körzeti orvos (1977 óta), 2 fogor­vos, 4 körzeti védőnő (1979 júliu­sa óta), 5 házibeteg-ápolónő (egyikük szülési szabadságon), és 4 orvosírnok végzi. Előadta, hogy a helyzet gyöke­res megváltozásáig is tesznek azért valamit az ellátás javítása érdekében. Például —■ folynak a munkálatok az új központi ügye­let épületén. Ez az intézmény véget vet majd a betegek ván­dorlásának. Készül a laborató­rium is, amelyben az alapvető vizsgálatokat elvégzik, s mivel részben megkímélik a betege­ket az utazástól. Mert ezeket a vizsgálatokat eddig — még ‘ a legegyszerűbbeket is — Kecske­méten, . illjetve Szabadszálláson végezték. A „recept” megvan Persze — az utazással járó fá- rasztás — ami a betegeket dup­lán megviseli — és a munkaki­esés csak akkor szűnne meg vég­legesen, ha megépülne a közpon­ti szakrendelő. Addig viszont Kunszentmiklós jóval távolabb lesz Kecskeméttől, mint a kilo­méterek számából ítélhetnénk. Tudjuk, hogy a megyeszékhellyel nincs közvetlen vasúti összeköt­tetés. Akiket szakorvosi rendelés­re utalnak, egy napjukat áldozzák a kecskeméti vizsgálatért. Kecs­kemétről csak a nőgyógyászok járnak oda vizsgálni, tanácsot adni, a többi szakorvost a kun- szentmiklósiaknak kell felkeres- niök. A négy körzeti orvos révén csupán alapellátásra vanpak be­rendezkedve. A krónikus és akut betegségben szenvedők ellátását ők nem tudják megoldani. Beszélt a védőnő arról is, mit jelent a gyermekszakorvos hiá­nya. Kecskemétről havonta két­szer jár ki szakorvos, só is csak az egészséges csecsemőket látja el. A gyermekszakorvos hiá­nya kihat a védőnők munkájára; erősen érzik a szakirányítás elég­telenségét. Külterületeken súlyos probléma az egészségtelen ivóvíz. A kun-. bábonyi részen például az eddig megvizsgált kutak vize nem al­kalmas csecsemők táplálására, ápolására. Az egészségház műszerezettsége hiányos, s mert a gyermekek precíz vizsgálata csak szakrende­lőben végezhető el, azért is egy napot kell szánni utazásra. Szólt Udvari Jánosné arról a kiterjedt felvilágosító, tanácsadó, ismeretterjesztő munkáról, amit a körzeti orvosokkal, meghívott szakorvosokkal együtt folytatnak iskolákban, üzemekben, külön­böző akciók keretében — a Vö­röskereszt tevékenységéhez kap­csolódva ... Örömmel fogadták a helyi öregek napközi otthoná­nak bővítését. Ezek a hiányos adottságok, tá­volsági, közlekedési viszonyok még „kiáltóbbá” teszik a men­tőállomás hiányát. A sürgős ese­tekben Szabadszállásról riasztott rohamkocsi 20^—30 perc alatt ér oda, s további 40—50 perc kell általában Kecskemétig. Súlyos baleseti sérült — megtörténhet — ennyi időt nem bír ki életben ... Ha tehát a jövő jelentősebb beruházásainak sorrendiségére gondolunk, az egészségügyi intéz­mény sürgőssége aligha vitatható. Ha csupán a lélekszám alakulá­sára figyelünk — 1967-ben hét­ezer-ötszáz, napjainkban 8800 —. és hozzávesszük, hogy a von­záskörzetükbe tartozó falvakból várhatóan sokan költöznek majd befelé —. ez is, no meg az el­maradottság, indokolja a közpon­ti szakrendelő tető alá hozását Kunszentmiklóson. Habár tud­juk, ilyen „recept” megírása könnyebb, mint a megvalósítás. Tóth István Július 19-től augusztus 20-ig 16 előadást tartanak a Szegedi Sza­badtéri Játékokon. A közreműkö­dő művészekkel többségében már megkötötték a szerződéseket. Er­ről számolt be csütörtökön Szege­den tartott sajtótájékoztatóján Horváth Mihály, a játékok igaz­gatója. Az évadot július 19-én új ma­gyar dráma ősbemutatójával, Pás- kándi Géza Kálmán király című drámájának előadásával nyitják meg. Ez a mű szerepel a progra­mon július 26-án és augusztus 2- án is. A darabot Ruszt József rendezi, díszlettervezője Csikós Attila lesz. Az előadás szereposz­tásáról még nem döntöttek. Verdi Falstaff-ját július 20-án, 25-én és 27-én adják ‘elő a Dóm téri színpadon, Horváth Zoltán rendezésében, a címszerepben Gregor Józseffel. A díszleteket Varga Mátyás tervezi. Bizet Carmen-jét Szinetár Mik­lós rendezésében augusztus 1-én, 3- án és 9-én tekintheti meg a Szegedre látogató közönség. A címszereplő Mészöly Katalin mel­lett többek között Kincses Vero­nika, Seregélly Katalin, Gregor József, Gylmesi Kálmán énekli a főbb szerepeket. Számítanak Ilos- falvy Róbert felléptére is, Esca- millót pedig a kijevi opera egyik kiválósága, Ivan Ponomarenko személyesíti meg. Az előadás dísz­leteinek tervezője Varga, Mátyás, a jelmezeké Márk Tivadar. Augusztus 8-án, 10-én, 16-án és 20-án musical kerül színre a Dóm téren: Szakcsi Lakatos Béla— Cserner Géza Piros karaván című műve. Az előadást Vámos László rendezi, a karmester Nagy Ferenc lesz. Kass János grafikusművész díszletterveit Csikós Attila alkal­mazza a játékok színpadára. A szereplők között lesz Suka Sándor, Kertész Péter, Harsányi Gábor, Galambos Erzsi, Farkas Gábor, Kovács Zsuzsa is. További három estén, augusztus 15-én, 17-én és 19-én a Magyar Állami Népi Együttes műsorát te­kinthetik meg a nézők. (MTI) • A régi címer a tanácsháza homlokzatán az 1794-ben kapott haj dani mezővárosi rangra emlékeztet. # Tavalyi felvétel az egészségházról. Nőtt a tűzesetek száma Húszmillió forint volt az anyagi kár EMBERKÖZELBE KERÜLNI Ha van járda, ültessünk fát is 1945. március 15-től az új rend katonája. Másfél hónappal utóbb, az első szabad május elsején, mint Szentendre tiszthelyettese zene­kartól életében először hallja az Internacionálét. A Duna-kanyarban felhangzott induló azóta is megmaradt Kom- lódi József emlékezetében, — Kis ember voltam én negy­venötben. Semmi rendkívülit nem csináltam. Szolgáltam a napi ke­nyérért, mint annyian mások. Akkor, a felszabaduláskor nem volt nekem még semmilyen politi­kai állásfoglalásom — érvel, múlt­beli énjét tanúnak szólítva arra föl, hogy nem újságba való ő. Ke­ressek mást, ajánlja, aki érdemei­ével erre jobban rászolgált. Annyi, de annyi van! Nem tágítok. Végül, előlegbe nem kapott érdem nélkül, belevá­gunk csak úgy a mába: hogyan él most, mit tesz egy 64 éves nyug­díjas katona? Lakik egy ódon kecskeméti utca szürke kapus házában. Árok utca 27. Kilenc éve ment nyugdíjba, mint a Néphadsereg őrnagya, a Szocialista Hazáért Érdemrend arany és ezüst fokozatával, a Ha­za Szolgálatáért és1 a Jubileumi Emlékéremmel kitüntetve. Tagja a százötven kommunistával dol­gozó kecskeméti IV. kerületi pártalapszervezetnek. Második éve pedig, pártmunkásként ugyaneb­ben a kerületben a körzeti nép­frontbizottság elnöke. — A negyvenötös katonához — ma nyugalmazott.' tiszt — talán furcsa kérdés —, hogyan tudott beilleszkedni a polgári életbe — erről faggatom mindjárt. — Tavalyelőtt ősszel gyér re­ményekkel alakítottuk meg a la­kókerületi népfrontbizottságun­kat. Az adminisztrálásnál kezdet­ben többre nem jutottunk. Meg­állapítottuk: az elnökség létszá­ma teljes, de a bizottsági tagok el-elmaradoznak. A huszonnégy­ből jó, ha tizenkettő eleget tett meghívásunknak. így egyszerre meg sem ismerhettük egymást. Bénítólag hatott eleinte egy pár bizottsági tagunk formális ajánlása is. Olyan óvónőképző- hallgatót is delegáltak például a bizottságunkba, aki más vidékről való volt, s alig várta, hogy vég­zetten szülőhelyére visszatérjen. Aztán, papíron, volt olyan embe­rünk is, aki csak a nevét adta a listára. Mikor megkérdeztem: haj­landó-e velünk együtt dolgozni, azt felelte: „Nézze! Nyolc társa­dalmi funkcióm van Kecskemé­ten. A. kilencedik már nem hiány­zik”.’ Akik maradtak — villanysze­relő, kőműves szabó, áruházi pénztáros, háziasszony, a legkü­lönbözőbb társadalmi rétegből — a népfrontmunka ábécéjeként ér­dekes feladatot kaptak: úgy is, mint a tanácstagok segítői, kerül­jenek emberközelbe a lakosság­gal. Jó alkalmat adott erre a „Tiszta, virágos Kecskemétért” mozgalom. Limlom-akciót szervez­tek a IV. kerületiek. Hússzor for­dult a kommunális űzőm teher­autója tavaly, míg a sok kacatot elhordták — emlékezik vissza a körzeti népfrontbizottság elnöke. Ez is egy eredmény. Amint jóra fordult az idő, több bizottsági tag kezdte feltalálni magát a népfrontban. Köblös Im­re hívta lakótársait, és a Puszta­szer utcában, 300 méter szakaszon járdát építettek. „Ha van járda, ültessünk fát is!" Nem sokáig ké­rették magukat a Pusztaszer ut­caiak: 250 csemete lett igyekvé- sük gyümölcse. — Lassan összerázódtunk... Komlódi József, amikor így fo­galmaz, hozzáteszi még: — ... de azért az ördög se al­szik. Hogy mi ez az „ördög”, rátér erre i$: — Az emberek bizalmával nem lehet játszani. Hát még. becsapni őket!... Egyszer, az egyik külte­rületi tanácstagunk formálisan le akarta tudni a beszámolóját. Fe­dezékül meghívókat készíttetett velem. Ezeken vasárnap délután 17 órát jelölt meg időpontul, s helyszínül egy ilyenkor zárva tar­tó, a körzettől távol eső iskolát. A meghívókból aztán mutatóba kül­dött egy példányt a városi ta­nácsnak és személy szerint ne­kem is. Elmentem. Mondanom sem kell, hogy az iskola kapuját kulcsra zárva találtam. Tanácstag­nak, választó állampolgárnak nyo­ma sem volt. Komlódi Józsefnek ez rosszul esett. Nem annyira a kárbaveszett 200 meghívót sajnálta — bár azt is, hiszen mindet a saját pén­zéért nyomatta —, mint inkább a tanácstag fásultsága, közönye bántotta. Azért, hogy az ilyen és hasonló eset a jövőben ne ismétlődhessék, ezekben a napokban és hetekben a legnagyobb megyeszékhelyi nép­frontkörzetben ennek megelőzé­séért is dolgoznak Komlódi Jó- zsefék. Az új választási ciklusra 19 tanácstagot jelölnek a lakos­ság képviseletében. Lemondás, át­csoportosítás. halálozás miatt ezek között hatan lesznek, akik mint új jelöltek jönnek számításba. S mivel a lakóterületi népképviselet ügye nagyon fontos dolog, jól megnézik, ki érdemes és ki nem a bizalomra. így azután a IV. kerületi nép­frontmunkások — Gál Ferenc vil­lanyszerelő, Baranyi Sándor tit­kár, Köblös Imre villanyszerelő és a többi — mostanában Komlódi Józseffel igencsak fontolgatják: — Meghagyjuk? — Ne hagyjuk? Mármint a szóba jöhető tanács­tagokat. Nehéz döntés előtt állnak. Any- nyi még a munka, az elvégezni való. A Voelker- és a Dárdaitele- pen emberemlékezet óta kerék­agyig ér a sár. A tejes, a kenye­res kocsik üggyel-bajjal forgolód­nak. Ha bitumen nem is — mert drága —, á salak megtenné, hogy a kátyúkat legalább feltöltsék ve­le. Hátra van még a százezer fa­csemete elültetéséből is jócskán. És még sok emberi vágy — közte a lakóhely fejlesztésére ösztökélő — várja beteljesülését, hogy a szó legjobb értelmében mindenki jól járjon a IV. kerületben. Kohl Antal A tűzoltóság megyei parancs­nokságán arról kaptunk tájékoz­tatást, hogy az elmúlt évben ösz- szesen 517 esetben keletkezett tűz, amelyből 455 okozott kárt, s ez megközelítette, a 20 millió fo­rintot. Az összehasonlítás ked­véért elmondjuk, hogy 1978-ban 438 esetben okozott a tűz kárt,- ami alig haladta meg az 5 mil­lió forintot. Mivel magyarázható a kár ilyen nagy emelkedése? Azzal például, hogy az elmúlt év februárjában a Dél-alföldi Kő­olaj- és Földgázkitermelő Vállalat zsanai É—2. számú kútjánál gáz­kitörés történt, ami önmagában 6 milliós kárt okozott. Augusztus­ban a Helvéciái Állami Gazdaság nyárfásában dolgozó külföldi gyártmányú fakitermelő kombájn égett le. Értéke 4 millió 300 ezer forint volt. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság bugaci erdészetében a fenyő- és nyírfa­erdő meggyulladása, szeptember­ben a 3. számú Volán Vállalat pótkocsis tehergépkocsija és fólia­rakományának elégése több mint másfél millió forintos anyagi kárral járt. A tűz pusztításának népgazda­sági ágankénti értékelése arra utal, hogy még akad tennivaló a tűzvédelemben. Az ipari üzemek helyzete jónak mondható, bár a kárösszeg — a zsanai tűz ebbe szátnít — hatmillióval emelke­dett. Ezek döntő többségben be­tartják a tűzvédelmi előírásokat, amelyet bizonyít az is, hogy a tűz­esetek száma öttel csökkent. Ér­dekes, hogy a magánkisiparban a múlt évben nem történt tűz. A mezőgazdasági nagyüzemeknél már mást mutat a statisztika. A tüzesetek száma huszonnyolccal, a kárösszeg hatmillióval emelkedett az 1978. évhez viszonyítva. Ezt a növekedést jelentősen befolyásol­ta a száraz időjárás, s a már em­lített fakitermelő kombájn égése. Az erdőtüzek száma héttel, a kárösszeg 190 ezer forinttal nőtt. Ez abból származik, hogy az er­dőtelepítések közül az idősebbek, a nagyobb értékkel bírók lobban­tak', lángra. Az 1978. évhez képest a lakóhá­zakban keletkezett tüzek száma hárommal, a kárösszeg 400 ezer forinttal emelkedett. Az okok kö­zött találjuk a sugárzó hőt, az építési hibát, a dohányzást és a nyílt láng használatát. Ezeknél az okoknál jelentős az emelkedés. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az elmúlt évben a lakóházakban keletkezett tűzeseteknél 16 ha­láleset és 18 sérülés fordult elő, majdnem duplája annak, ami 1978-ban történt. Az esetek több­ségében ittas, vagy idős, beteg, el­hagyottan, magányosan élő embe­rek váltak a tűz áldozataivá. A középületek tűzvédelme a megyei tűzoltóság értékelése alap­ján .kielégítő. A tüzek száma ket­tővel, a kárösszeg pedig felére csökkent. A korszerű építkezés egyre nagyobb mértékben csök­kenti a tüzek keletkezésének le­hetőségét. Itt jegyezzük meg, hogy a legtöbb tüzet még mindig a gondatlanság, a dohányzás okozta, s még mindig magas — ötvenöt — a gyermekjátékból származó tüzek száma. A tűzoltóság igen jelentős időt és fáradságot fordít a tüzek meg­előzésére. Ez megnyilvánul a tűz­védelmi szervezeteknek nyújtott segítségben és ellenőrzésben, va­lamint a szakhatósági és hatósági feladatok ellátásában. A múlt év­ben 75 alkalommal tartottak film­vetítést, 344 esetben propaganda­előadást, amelyeket 39 ezren néz­tek végig, illetve hallgattak meg. A mezőgazdasági tűzesetek meg­előzése céljából 25 ezer példány­ban adtak ki felhívást és szakta­nácsot. A megelőzés, az oltás mel­lett 258 esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást, amelyek közül 153 esetben bírságot szab­tak ki. A büntető eljárások száma 19 volt, s 3 esetben született íté­let. A tájékoztató nagyon is elgon­dolkodtató adatokat sorolt fel ar­ról, hogy a gondatlanság milyen jelentős károkat okozott a társa­dalmi tulajdonban. Az emberélet, az anyagi javak megmentése azonban nemcsak kötelesség, ha­nem valamennyiünk jól felfogott érdeke is. Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom