Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Híva* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSŰ” tortökön ülést tartott. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: általában derült, hajnalban és reggel tőbbfelé, napközben elszórtan ködös Idő, csapa­dék nélkül. Mérsékelt légmozgás. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet: mínusz 3—mínusz 8, legmagasabb nappali hőmérséklet 4—8 fok között, a ködös helyeken 0 fok körül. Tanácskozás a mezőgazdasági termelés Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a ma­gyar—bolgár gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési bizottság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az 1979. évi népgaz­dasági terv végrehajtásának ta­pasztalatairól A kormány a jelen­tést elfogadta. A Minisztertanács tudomásul vette az egészségügyi és a belke­reskedelmi miniszter jelentését az alkoholizmus elleni küzdelemről és továbbra is fontos feladatnak mi­nősítette az 1977. évi kormányba- * tározat következetes végrehajtá­AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA sának folytatását. XXXV. évf. 44. szám Ara: 1,20 Ft 1980. február 22. péntek A kotmány ezután «8^ “»•- _________________ két tárgyalt. (MTI) Kádár János Bábolnán időszerű tennivalóiról Tegnap Kecske­méten, a Tudo­mány és Technika Házában több száz mezőgazdasági szakember részvé­telével megyei ta­nácskozást tartot­tak, amelyen ösz- szegezték az el­múlt évi munka eredményeit és az idei tennivalókat. Az eseményen je* len volt Lakatos Tibor, mezőgazda- sági és élelmezés- ügyi miniszterbe- * Dr. Király László megnyitja a tanácskozást, lyettes, dr. Villá­nyi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, dr. Lada Lajos, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Részt vett Suhajda István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője, ott voltak a városi és a járási pártbizott­ságok első titkárai,, valamint a megyei tanács városi, járási hivatalainak elnökei is. különböző együttműködéseket az üzemek. A termelési rendszerek jelentősége a továbbiakban még inkább növekszik. A vitaindító előadásit számos hozzászólás követte. Az üzemek vezetői elmondták gondjaikat, és TÖBB MINT HÁROMSZÁZEZER ELŐFIZETŐ Dr. Király László, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője a me­zőgazdasági nagyaktíva levezető elnöke üdvözölte a megjelenteket, ezután dr. Matos László, a me­gyei tanács elnökhelyettese tar­tott vitaindító előadást. Az elméit évre visszapillantva elmondta, hogy a mezőgazdaság bruttó termelése tavaly 1 száza­lékkal meghaladta az előző évit. Főágazaitonként vizsgálva, a nö­vénytermesztés eredménye több mint 2 százalékkal kevesebb, az állattenyésztésé pedig 5 százalék­kal több az 1978. évinél. Ezt kö­vetően részletesen ismertette az elmúlt esztendőben elért eredmé­nyeket, elemezte a gondokait, ága­zatokra bontva, majd rátért a me­zőgazdasági termelés idei felada­taira. Abból indult ki, hogy a megyei pártbizottság 1978. októberi hatá­rozatában megjelölte a megye élelmiszer-gazdaságának fejleszté­si feladatait. Ennek tükrében az 1980. esztendőt nem úgy kell te­kinteni, mint a korábbi évek fej­lesztési szisztémájának folytatá­sát A megváltozott gazdasági sza­bályozóknak megfelelően új szem­léletre van szükség, a mennyiség növelése helyett a termelés mi­nőségi oldala kerül előtérbe. Más szóval, a gazdasági hatékonyság érvényre juttatása, versenyképes­ség és a piacképes termelés. En­nek szellemében a megyei pártbi­zottság tavaly decemberben érté­kelte a mezőgazdaság helyzetét is, és meghatározta az idei év főbb feladatait. Többek között leszögez­te, hogy az idén a gazdasági mun­kában, irányításban és a végrehaj­tásban, a már említetteken kívül fontos a területi adottságokhoz jobban igazodó termékszerkezet gyorsabb ütemű kialakítása, és a népgazdasági igények minél ma­gasabb szintű kielégítése. Lépjünk élőre a munkaerő-gazdálkodásban, a szervezésben, a takarékosságban. Törekedjünk minden megművel­hető terület leggazdaságosabb hasznosítására. Fordítsunk foko­zott figyelmet a szerződéses ter­melésre. Csak így lehet elérni az 5—5,5 százalékos mezőgazdasági terme­lésnövelést. Figyelembe véve a megváltozott közgazdasági helyze­tet, ez nem lesz könnyű feladat. Ha számításba vesszük, hogy me­gyénkben a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelési részaránya elég magas, és ez utóbbiak leg­feljebb ugyanannyit produkálnak, mint az elmúlt esztendőben, egy­értelművé válik, hogy a nagyüze­mek előtt álló feladátok mennyire jelentősek. Az előadó ágazatonként elemez­te a tennivalókat. Foglalkozott az­zal is, hogy a mezőgazdaságban előirányzott termelésnövekedés a forgalmazásban és a feldolgozás­ban is jelentkezik. Az idén alap­vető kérdés az élelmiszeriparban is a gazdaságosság és a hatékony­ság növelése. Fontos, hogy a me­zőgazdasági üzemek a forgalma­zó, valamint a feldolgozó vállala­tok idejében kössék meg a szer­ződéseket, mert csak így számol­hatnak azzal, hogy a belső ellá­tást, valamint az exportot biztosí­tani tudják. Mint egyik fontos teendőre, a parlagterületek hasznosítására külön felhívta a figyelmet. Vál­jék szigorúbbá a technológiai fe­gyelem a termelésben, bővítsék a sok hasznos javaslatot tettek. Villányi Miklós hozzászólásá­ban hangsúlyozta, hogy az új gaz­dasági szabályozók a hatékonyabb termelésre ösztönöznek. Helyes, hogy ha a mezőgazdasági nagy­üzemek figyelemmel kísérik év közben is a termelést, alapos számvetést készítenek menet köz­ben is és feltárják azokat a tar­talékokat, amelyek jövedelmezővé teszik a gazdálkodást, illetve egy- egy ágazat termelését. Kétségte­len, hogy szigorúbbak a gazdálko­dás feltételei, több az állami el­vonás, de ez egyúttal ösztönöz is a jobb munkára. Lakatos Tibor hangoztatta, hogy szemléletváltozásra van szükség. A vezetőknek másképp kell gandolkodniok, mint eddig, mert csak úgy tudnak előrelépni. Az üzemektől, vállalatoktól azt várják, hogy vizsgálják felül még egyszer az idei terveiket és igye­kezzenek a tartalékok feltárásával megoldani gondjaikat. 'Lada Lajos külkereskedelmi té­mákról szólt, hangoztatta: nem kell attól félni, hogy nem adjiík el áruinkat. Van érdeklődés a magyar mezőgazdaság és élelmi­szeripar terméked iránt, azonban a minőségi követelmények ma már igen nagyok. Csak a jó árut lehet eladni. Ezért fontos az üze­mekben úgy szervezni a munkáit, hogy már a termelési technológia kialakításakor teremtsék meg a kiváló minőségű áru előállításá­nak feltételeit. A vita tanulságait dr. Matos László foglalta össze. K. S. A Hazafias Népfront Bács-Kis- kun megyei Bizottsága dr. Dobos László elnökletével tegnap Kecs­keméten ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt dr. Gajdó- csi István, a megyei tanács elnö­ke. A megyei bizottság megtárgyal­ta az elmúlt évben végzett mun­káról szóló és az 1980. év felada­tait meghatározó előterjesztést, amelynek előadója Farkas József, a népfront megyei bizottságának titkára volt A jelentés megállapította, hogy a népfrontbizottságok az igények­nek megfelelően szervezték a la­kosság részvételét a szocialista társadalom építésében, a politikai és társadalmi élet sok irányú fej­lesztésében. Hozzájárultak a szo­cialista nemzeti egység erősödésé­hez, a demokratizmus szélesítésé­hez, a közéleti érdeklődés kitelje­sedéséhez, a településfejlesztést segítő társadalmi munka szervezé­séhez. Erősödött a mozgalmi jelleg, nö­vekedett az öntevékenység és kez­deményezőkészség. A népfrontbi­zottságok mind aktívabban vesz­nek részt a lakosság tudatformá­lásában, a közösségi munka ala­kításában, a környezet kulturált formálásában. A jelentés a továbbiakban fog­lalkozott azokkal a témákkal, amelyek az elmúlt évben elsősor­ban kerültek megtárgyalásra. Ne­vezetesen a közoktatás-politikai határozat megvalósításának ta­pasztalataival, a megye mezőgaz­daságának helyzetével, egészség­ügyi és szociális kérdésekkel, a demokratizmus további erősítésé­vel. Napirendjén szerepeltek még a nemzetiségiek, a környezetvéde­lem, a béke—barátság—szolidari­tás és a tömegpropaganda külön­böző kérdései. A megyei bizottság, az elnökség alapvető feladatának tartotta a helyi népfrontbizottságok munká­jának segítését. E testületek szá­ma manapság már 187. A mozgalmi munka középpont­jában álltak a gazdaságpolitikai kérdések. Olyan témák kerültek terítékre, mint a termelés minő­ségének és hatékonyságának nö­velése, a takarékosság, a munka­idő jobb kihasználása, a munkafe­gyelem, az irányító-szervező te­vékenység javítása. A népfrontbizottságok közjogi feladatai ellátásával hozzájárultak a tanácsok népképviseleti, önkor­mányzati funkciójának teljesítésé­hez. A tanácsokkal való együtt­működés segítséget nyújtott a képviselőcsoport munkájához a megyei tervek, elképzelések is­mertetésével. Az előterjesztésben szó esett ar­ról a gazdasági és társadalompoli­tikai közegről is, amelyben a nép­frontbizottságok az elmúlt évben végezték munkájukat, majd kör­vonalazódtak az 1980-as év leg­fontosabb tennivalói. Hírlapterjesztés a megyében Az idén 30 éves a postai hírlap- terjesztés. Bács-Kiskun megyében ezalatt, 1980-ra a napi- és heti­lapokat, a folyóiratokat, a képes újságokat előfizetőként olvasók száma meghaladta a 300 ezret. Rajtuk kívül alkalmi vétellel is sokan hozzájutnak kedvelt lap­jukhoz, a megyében jelenleg kap­ható 465-féle sajtótermék valame­lyikéhez. Egyaránt segítségére van ebben az olvasóknak a hírlapáru­sítással foglalkozó 670 postai al­kalmazotton kívül az Utasellátó Vállalat, az áfészek, a dohányáru­dák és más kereskedelmi egysé­gek személyzete. — Hol tart eredményeivel, gondjaival, feladatai megoldásá­ban a hírlapterjesztés? — kérdez­tük ezek után dr. Mártfai Ferenc- nétől, az 1-es számú megyei pos­tahivatal hírlaposztályának veze­tőjétől. — Mivel jellegzetesen mező- gazdasági megye vagyunk, nagy a tanyavilág — emlékeztetett dr. Mártfaíné. — Ha azt vesszük, hogy nem is olyan régen a legel­dugottabb tanyákhoz még lóháton érkeztek a postások, a mai 305 222 előfizetőnek jogosan örülhetünk. A megyében legolvasottabb na­pilapból, a Petőfi Népéből az öt évvel ezelőtti 42 ezerrel szemben most, februárban már 52 ezer 451 az előfizetett példány. Ezenkívül az árusoktól még további, körül­belül napi 10 ezer példányúm vásárolják a megyei lapot, amely­nek a hetenkénti helyi kiadásaira — a Halasi Hírekre, a Bajai Hír­lapra, a Félegyházi Közlönyre és a Duna menti Hírekre — egyre több az olvasó. A helyi érdeklő­dést jól mutatja, hogy például a Halasi Hírek kiadásából egy-egy megjelenéskor több mint tízezret veszünk át árusításra. — Mi a további törekvésük? — Munkánkkal, eredményeink ellenére is, úgy gondolom, a fél­időnél tartunk. Száztizenhat me­gyei postahivatalunk dolgozóin is sok múlik, hogy az ünnepnapon­ként! 32 200, s a hétköznaponként! 30 600 Népszabadság, a 40 800 Sza­bad Föld, az 53 ezer Hádióújság, a 35 ezer Képes Újság és a 42 600 Nők' Lapja olvasót —, hogy csak néhány főbb országos lapot em­lítsem — megtartsuk, illetve szá­mukat tovább növeljük. Ennek érdekében tavaly ősszel, a helyi pártszervekkel és a Bács megyei Lapkiadó Vállalattal közösen elő­fizetés-gyűjtő akciót szerveztünk. Eredményeként további 4056 ol­vasóhoz jut el azóta a párt köz­ponti lapja, a Népszabadság, s megyei példányszáma így emel­kedhetett az említett 30 ezer fölé. Bár az újságárak múlt évi nö­vekedésével valamelyest csökkent az előfizetők száma, augusztusra ez a csökkenés megszűnt. Azóta ki-ki elvégezte a maga gazdasá­gossági számításait. Az olvasók :— úgy tapasztaljuk — továbbra is Az elmúlt évi munkáról, az idei feladatokról tárgyalt a népfront megyei bizottsága Púja Frigyes a Fülöp-szigetekre érkezett Púja Frigyes, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere befe­jezte négynapos hivatalos japánt látogatását, és a Fülöp-szigetekre utazott, ahol az ország vezetőivel a kétoldalú kapcsolatokról, vala­mint nemzetközi kérdésekről foly­tat tárgyalásokat. Útjára elkísér­te dr. Kós Péter, a Magyar Nép- köztársaság tokiói nagykövete. (TASZSZ) A A megyeszékhely egyik forgalmas pavilonjánál — a Szabadság té­ren •— nem kevesebb, mint százféle hazai sajtótermék közül választ­hatnak az olvasók. Egy-egy szombaton csupán napilapokból 920 fogy el. A, bizalommal vannak irántunk. Amit bizonyít az is, hogy a tanya- világban megértéssel fogadták az 1978-ban 31 településen bevezetett támpont rendszerű kézbesítés újabb bővítését, például Jász- szentlászlón is. Szívesen keresik föl a helybe­liek a legutóbb átadott bácsalmá­si pavilonunkat. Az újságárusftás- nak ezt a módját szeretnénk to­vább fejleszteni. Ez a törekvése a szegedi postaigazgatóságunknak is. A megyeszékhelyen jelenleg 15 pavilonban kínálunk lapokat. Ele­gendő számú munkaerő híján azonban olykor gondot okoz, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára — Katona Istvánnak és Ko­vács Antalnak, a Központi Bizottság osztályvezetőinek a társaságában — csütörtökön Bábolnára látogatott A vendégeket a mezőgaz­dasági kombinát központi épü­letének bejáratánál a házigaz­dák köszöntötték meleg szere­tettel, majd a tanácsteremben adtak tájékoztatást a magyar mezőgazdaság élvonalát képvi­selő, a világpiacon is ismert­elismert Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát tevékenységé­ről. Eredményei vetekszenek számos nagy ipari üzemével. Jól érzékelteti ezt, hogy ter­melési értékük tavaly — az öt évvel korábbit megkétszerezve — meghaladta a négymilliárd forintot. (MTI) • A vendégek a kombinát „tojásgyárának” egyik üzemében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom