Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-20 / 42. szám
✓ 1980. február 20. • PETŐFI NÉPE • 3 Fekete krónika SZAVAK ÉS TETTEK EMBEREK fekszenek az úttesten. Baja, Soltvad- kert, Dunatetétlen határában és Kiskunfélegyházán, a Bercsényi utcán. Kettő közülük már halott, kettőt elvittek a mentők, de a kórházba azok serif érkeztek meg életben. Az egyik férfi 51, a másik 47, a harmadik 30 éves. Az asszony, akit Csáki József félegyházi lakos a munkagépével elütött és holtan ott hagyott, 52 éves volt. Rajtuk kívül még hat ember szenvedett súlyos sérülést közlekedési. baleset miatt az elmúlt héten, hárman pedig életveszélyesen, s ugyancsak hárman könnyebben megsérültek. Egy hétalkalmi — a megyei lapból kijegyzett — baleseti statisztikája ez. Szomorú voltra múlt hét a közlekedésben. Nem szeretem a baleseti statisztikákat, mert attól félek, hogy a számok elrejtik az embert. De most mégis kijegyzeteltem az újságból néhány adatot. Négy alkalommal írt a lap ,az elmúlt héten üzemi és közlekedési balesetekről, s mind a négyszer szerepelt a címben ez a szó, hogy „halálos”. A közlekedési balesetek okai közt háromszor olvashattuk a „gyorshajtás”, illetve ;,nem az útviszonyoknak’megfelelően” kifejezést. Négyen — gyanítom azonban, hogy a fűrészgépes ember sem lehetett józan — ittasan vezették á járművet. Volt olyan, aki a közlekedési lámpa piros jelzését semmibe vette — egy hároméves kisgyermek sérült meg a baleset következtében —, két embert pedig a gyalogátkelőhelyen ütöttek el. Akadt, aki az elsőbbséget nem adta meg, a másik pedig szabálytalanul kanyarodott,, és ketten is otthagyták a baleset sérültjét. Feltűnően magabiztosak és figyelmetlenek egyes tehergépkocsivezetők, s a balesetet okozók között gyakori az „átmenő”, tehát távolabbi vidékre való, vagy éppen a fővárosi sietős ember. Nyilván abban a reményben szabálytalankodnak,' hogy ha nem veszik észre a vétségüket, akkor nyert ügyük van, s hamarabb érnek célba. De sajnos nem kivételek ez alól, a helybeliek sem, elég sokszor olvashatjuk, hogy közvetlen szomszédját, vagy ismerősét ütötte el valaki, s volt olyan a múlt héten is, a balesetet szenvedett, kanyarban kisodródott mptórvezető] hogy a saját édesapja — a jármű utasa — lett az áldozat. ' így okoznak az emberek egymásnak és önmaguknak is jóvátehetetlen .tragédiákat. GYAKORI, hogv idős embert, vagy gyermeket ütnek el, hiszen az ’ idős ember már nehezebben mozog, rossz a szeme, a hallása, a zebrán is bizonytalan, a gyermek pedig nyilván nehezen ismeri még fel a veszélyhelyzétet. Közülük sokan felelőtlenek, körültekintés nélkül szaladnak át az úttesten. Mintha nem létezne KRESZ-oktatás a tanintézetekben, s a szülők is elmulasztanák a gyakori figyelmeztetést, amire ilyen korban még nélkülözhetetlen szükség van. Persze, a gyanútlan és jóhiszemű gyalogost is érheti baleset. Nem lehet felháborodás nélkül szólni az olyan esetről, mint- ami Kecskeméten, a Kodály Zoltán téren történt a hét végén. Sajnos, itt már hetek óta nem-működik a közlekedési jelzőlámpa.. Az E—5-ös út városon átmenő szakaszát keresztezi ezen a helyen a városközpontból a Széchenyiváros-rész felé vivő út. A gyalogátkelőhely előtt a belső forgalmi sávon megállt egy nyerges vontató,- hogy átengedje a gyalogosokat. Egy ceglédi illetőségű gépkocsivezető pedig ZIL tehergépkocsijával nem állt meg és elütötte Pólyák Andrea 12 éves kisleányt, aki életveszélyes sérüléssel került kórházba. Talán mondani sem kell, hogy nem a gépkocsivezető cselekedetének, enyhítése miatt, de éppen a gyalogosok érdekében emelünk szót, mivel tűrhetetlen állapot a közlekedési lámpák ilyen hosszú ideig tartó elromlása. Vajon a fővárosban is elképzelhető lenne, hogy ennyi ideig nem javítják meg valamely forgalmas útkereszteződés elromlott közlekedési jelzőberendezését? SAJNOS, a hét statisztikájából , az is kiderül, kétszer is előfordult, hogy a gyalogos kelt át figyelmetlenül az úttesten, s ez okozott balesetet. Gyakran tapasztaljuk, hogy például a kecskeméti Kiskörúton levő közlekedési lámpák piros jelzését figyelmen kívül hagyják a .gyalogosok, a gépkocsivezetők pedig, hogy még átérjenek, a zebra tájékán nem lassítanak, sőt ellenkezőleg, már távolabbról. erősen felgyorsítják járművüket. Ha ne- ,tán valaki lelép, vagy véletlenül valakit meglöknének, semmi sem akadályozhatná meg a tragédiát. Sok bajt okoznak a nehezen „kordában tartható” motorosok, a kivilágítatlan kerékpárosok és lovas kocsik. A csúszós út is különleges figyelmet érdemelne, de erre is hiába hívja fel a figyelmet naponta -már kora reggel a rádióban az „Ütinform”! Az elmúlt héten még három halálos üzemi jellegű baleset is, tetézte a „fekete hét” krónikáját, a tázlári robbanás két áldozata és a katymári áramütéses tragédia, ahol egy tsz-tag lelte halálát, Vagyis a négy halálos kimenetelű közlekedési balesettel együtt hét halálesetről kellett ’hírt adni az újságban. NEM LEHET az ilyen hírek mellett elmenni közömbösen, megrendülés nélkül. Olykor az ember ökle is összeszorul, mert a felelőtlenség, közömbösség, cinikusság is tetten érhető ezekben a cselekedetekben. Nem kiálthatunk még szigorúbb ítéletek után, mert a körülmények csak a bíróság előtt derülnek ki teljes részletességgel, s ott nyilvánvalóan a teljes igazságnak megfelelően nyeri el minden vétkes és bűnös a maga büntetését. De kérjük a közlekedési csomópontok szigorúbb és gyakoribb ellenőrzését, a rendszeres rendőri jelenlétet, a közlekedési jelzőberendezések szabályos üzemeltetését, az ittas egyének közlekedésben való részvételének még következetesebb korlátozását, a notórius és visszaeső elkövetők, a fűrészgép és más hasonló szabálytalan járművek vezetőinek a közlekedésből való kitiltását, a figyelmetlen és önmaguk testi ■ épségével sem törődő gyalogosok megbüntetését. Persze a szigor, . a büntetés mindenképpen visszatartó hatású, de végül is azt kell mondani, hogy ezek. sem akadályozhatnak meg minden balesetet. A közlekedési morál elsajátítása valahol az óvodáskorban kezdődik és tart egészen addig, amíg öregkorban is — mert élni, mozogni kell — átcsoszog valaki a gyalogosok számára fenntartott helyen. Egyszóval, vigyázzunk egymásra, emberek! , A hét minden napjára egy halott? Ez évben háromszázhatvanhat nap van! T. P.) Dr. Losona Mihály felszólalása a megyei pártértekezleten 1975: legjelentősebb a megye egészségügyi beruházásai között a kiskunhalasi kórház működésbe lépése és az, hogy megindult a kecskeméti új megyei kórház építése. A hatszázágyas új kecskeméti kórház egyes részei, például a mosoda már üzemel Pályázati felhívás Derkovits-ösztöndíjra A Kulturális Minisztérium és: a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége pályázatot hirdet a Derkovits Gyula-ösztöndíjra. Vályázhat minden olyan, 35. életévét be nem töltött képzőművész, aki a főiskola elvégzése után ön- ■ álló művészi tevékenységet végzett. (Kivételes esetben — ha a művészi munkásság indokolja — olyan művész is részesülhet ösztöndíjban, aki nem rendelkezik főiskolai ítégzettséggel.) Az ösztöndíj összege — háromévi időtartamra — havi 3000 forint. Az ösztöndíjas művész az ösztöndíj időtartama alatt feladatokat kaphat a Kulturális Minisztérium képzőművészeti osztályától. a képző- és iparművészeti lektorátustól, a Derkovits-ösztöndíj bizottságtól, önálló kiállítást rendezhet, részt vehet csoportos kiállításkon. Részt kell vennie magas szintű világnézeti továbbképzésben, és legalább hat hónapot kell eltöltenie szocialista termelőközösségben. Terveit vagy műveit köteles évenként bemutatni az ösztöndíjbizottságnak. A legjobb eredményt felmutatók — az ösztöndíj összegén felül — egy évig havi ÍÖDO forint nívódíjban részesülhetnek. A pályázati kérelemhez mellékelni kell a pályázó eddigi művészi munkásságának részletes ismertetését, ' életrajzot, főiskolai végzettséget igazoló iratot, az ösztöndíj időtartamára vonatkozó művészi célok és a szakmai, az ideológiai továbbképzés prograjn- jái. az eddigi művészi munkásságot bizonyító négy-öt alkotást. A kérelmet a melléklettel a Kulturális Minisztérium képzőművé-, szeti osztályára kell postán eljuttatni február 27-ig: 1363 Budapest, postafiók 69. A műveket március 5-én és 6-án 9 és 16 óra között lehet bevinni a Műcsarnokba (Budapest, XIV.. Dózsa György út 35.) (MTI) DRÁGSZÉLI FARSANG KÉPERNYŐ Gyökerek A mandinka család sorsának alakulását a gyerekek várták a legnagyobb érdeklődéssel. Kunta Kinte és leszármazottainak küzdelmes élete felgyújtotta képzeletüket. Élelmes pedagógus a sorozat ürügyén többet beléprésel- hetett növendékeibe a rabszolga- kereskedeiemről, az Amerikai Egyesült Államok korai történetéről, mint amit a tanterv megkövetel. * Alex Raley kjtűnő regényét látványos, ifjúságnak szánt sorozat formájában vitte képernyőre William Blinn. Sajátságos tünet, hogy az efféle irodalmi alkotások, a nagy történelmi eseményeket, sorsfordulókat felidéző művek, a mozivásznon, a televízióban még akkor is naivabbnak hatnak az eredeti- regénynél, ha a rendező tudatosáéi nem is törekszik - felhígítására. Mindez | részben az írott szöveg és a láttatott szöveg eltérő hatásából adódik. Az ilyen sorozat szükségszerűen egyszerűsít, összegez. Nincs, nem ■ lehet tekintettel az árnyalatokra. Másrészt az olvasói szokások is változnak: A nagy nemzeti prózai eposznak szánt Egri csillagok ma már szinte kizárólag általános iskolások és a. kalandosat kedvelő, a rendszeres könyvforgatáshoz időt csak nyugdíjasán találó öregek olvasmá- ' nya. A rendezők tudomásul veszik általában, hogy más a regények és más tévésorozatok (filmek) befogadó ' közege. Még a leghíresebb könyveket is csak azok forgatják, akiket valamilyen kíváncsiság, tudásszomj erre ösztönöz. A tévétől mindenki, szórakoztatást, kellemes időtöltést, vagy azt is követel. Népszerűtlen olvasmány miatt senki sem háborog, az emberek' túlnyomó többségé tudomást sem szerez az elvon- tabb, elmélyültebb, vagy ilyennek ' tartott kiadványokról. Az otthonunkba telepített varázsdoboztól mindenki saját kívánságainak, | igényeinek a kielégítését várja. Különösképpen .így van ez Amerikában. ahol az egymással vetélkedő tévétársaságok minden lehetségest megtesznek • „nézőszámuk” növeléséért: Ettől függ, hogy mennyi hirdetést kapnak, milyen áron. Arról nem is beszélve, hogy a hollywoodi álomgyár által alaposan megdolgozott amerikai közízlésre is tekintettel kellett lenniük. A kicsit cukrozott, kicsit szájbarágós, kicsit csattanósított, kicsit- mesterkélt, kicsit elringató, kicsit sablonossá merevített Gyökerek közel sem keltett, akkora érdeklődést, mint a giccses, szintén amerikai környezetben játszódó Hosszú, forró nyár. Alma, (törte hasonlítása felesjeges, mégis kimondom: a mostanában befejezett sorozat sokkal jobban tetszett. William Blinn rendezésiben föl-fölcsillantak az eredeti mű értékei, a kitűnő színészek érzékeltették a mű mélységes humánumát. Két pisztolylövés Három folytatásban ismerkedhettünk meg Két pisztolylövés történetével. Nyugat-európai,, amerikai nagyvárosok helyett kis országunkban bonyolódott a kusza história. Sokak furcsa takarékosságnak érezték, hogy a mintegy 160 percre csupán , két pisztolylövést engedélyezett Semsei Jenő és Kertész Ákos, akik Mág Bertalan regényéből megírták a forgatókönyvet. Gyorsan kiderült, hogy többször dörrent a fegyver. (A nézők félrevezetésére adták ezt a címet, avagy egyszerűen elszámolták magukat?) * * A tudomásunk szerint valóságos esetet feldolgozó történet eléggé' érdekes. Rényi Tamás rendezőnek van érzéke a feszültségteremtéshez, az izgalom fokozásához. Fog rhég jobb krimit is készíteni ez a stáb, ha elhiszi,1 hogy kincstári szellemeskedés, nélkül is elképzelhető szórakoztató bűnügyi történet. Rosszul érezték magukat a szereplők, ha legalább ötpercenként nem mondhattak valami „okosat”. Fog még jó krimit készíteni a Magyar Televízió, ha jobban, egyeztet figurát, és az azt megszemélyesítő színészt. Valahogy úgy éreztük, bo- csáhat a hasonlatért, hogy rablóból akart* jó pandúrt csinálni Rényi Tamás. Garas eddig ugyanis a hivatalosokon túljáró eszű . kültelki vagányokat, dörzsölt nagymenőket , alakított remekül. Most is voltak jó pillanatai, de valahogy nem érződött hitelesnek az általa formált Magos őrnagy. Bencze Ferenc annál jobb volt: lám sematikus együgyűségek nélkül is ábrázolhatók ellenséges elemek. H. N. 1980: A dohányzás elleni küzdelem éve Állásfoglalást tett közzé az Egészségügyi. Minisztérium a dohányzás visszaszorítására teendő intézkedésekről. Ennek kapcsán arról is tájékozódott az MTI munkatársa, hogy a dohányzás elleni nemzetközi küzdelem évének nyilvánította az'Egészségügyi Világszervezet (WHO) az 1980-as esztendőt. A hazai egészségvédelem szakemberei sokrétű akciót indítanák a „füstölés” ellen mindenütt. A dohányzás — hangsúlyozzák az Egészségügyi Minisztérium illetékesei — súlyos egészségkárosító hatással jár, ezért jelentős érdek fűződik egyénileg is, társadalmi méretekben is' a dohányzási szokások , visszaszorításához. A dohányzás ártalmainak csökkentése fokózott erőfeszítéseket kíván elsősorban az orvosoktól, de valamennyi egészségügyi dolgozótól is. Az egészségügyi fel- világosító és nevelő munkának mindenekelőtt arra kell irányulnia. hogy.a fiatalokat visszatartsa a dohányzástól, a dohányosokat pedig — különösen a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőket — fokozatosan leszoktassa arról. Az egészségnevelés mellett fontos a személyes példamutatás, és bizonyos körben szükségesek adminisztratív tilalmak 'is. Az Egészségügyi Minisztérium ezért ismét felhívja az egészségügyi intézmények vezetőit, hogy a felügyeletük alatt álló intézményekben tegyenek hatékony intézkedéseket a dohányzás ártalmainak csökkentésére. Vezessenek be a betegekre, az egészségügyi dolgozókra és a látogatókra egyaránt kötelező dohányzási tilalmat azokban a helyiségekben, amelyek a betegek vizsgálatára, gyógykezelésére, , elhelyezésére, étkezésére szolgálnak, s .ahol a betegek egyébként is rendszeresen megfordulnak (folyosók, büfék, betegkönyvtárak). A tilalomról jól látható táblán tájékoztatást kell adni; az intézkedések betartását, pedig ellenőrizni kell. (MTI) • * • A „menyasszony” siratja ve- 0 Azután befut a zenészek kocsija, s a násznép vidám dalra fakad, szendő „lányságát”. A napokban a tévések kedvéért készítették elő s mutatták be hangulatosan, látványosan a hamisítatlan farsangi ' mulatságot a drágszéliek. Fiatalok és idősek, nők és férfiak egyaránt lelkesen, odaadóan ’ vettek részt az egész falut lázba hozó, kavargó, színes játékban. • Balra: az esküvői menet nótáivá, táncolva indul eV a község főutcáján. • A fiatalabb fiúk az elrejtőzött lányokat kutatják fel, hogy azok nagy visítozása közepette, korommal mázolják össze az arcukat. • Balra lenn: a módosabb gazdák udvarán szétszéledt a nép. Egyesek a baromfiudvar létszámát csökkentik, mások a gazdaasszonyt táncoltatják meg. . (Tóth Sándor felvételei)
