Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

1980. február 17. • PETŐFI NÉPE • AKIK AKKOR születtek, ma harminckét éves felnőtt errtberek, maguk is anyák. apák. Egy nem­zedék már úgy nőtt fel, hogy nem kellett rettegniük hazájuk, s benne a magúk és családjuk jö­vőjéért, biztonságáért. Csak aki emlékszik a korábbi évtizedekre, az tudja igazán értékelni, mit is jelent népünknek a- magyar— szovjet barátsági együttműködé­si és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amelyet a két ország vezetői ÍB48. február 18-án ír­tak alá Moszkvában. Jelenti számunkra azt a tá­maszt, amely nemcsak kész segí­teni. hanem képes is megvédeni békénket és függetlenségünket azokkal szemben, akik már ré­gen ■ maguk alá . teperték volna szocialista hazánkat, ha nincs olyan legyőzhetetlen erejű szö­vetségesünk. mint a Szovjetunió. Nélkijle hazánk az imperilista próbálkozások célpontja, á nem­zetközi viharok könnyű prédája lett volna. Segítségével viszont az alkotó .munkára fordíthattuk energiánkat, és részesülhettünk azokból az előnyökből, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítésé­ből fakadtak és — bár most is­mét hidegebb szelek fújnak —, még mindig fakadnak. Ez a szö­vetség a döntő garanciánk arra. hogy minden nyomás és fenyege­tőzés ellenére biztonságban és békében folytathassuk utun­kat a jövőben is. De nemcsak pajzsot jelent a számunkra. A Szovjetunió barát­sága a hazánk fejlődését segítő tényezők között -nem egy a sok közül, hanem különleges jelen­tőségű. Nem csupán azért, mert három és fél évtizeddel ezelőtt a szovjet - hadsereg szabadította fel a fasizmus negyedszázados uralma által' .megnyomorított, a nácik háborújában elpusztított ék kifosztott országot./ hanem azért is. mert azóta mindenre kiterje­dő kölcsönös bizalpm. megbecsü­lésen és teljes egyenjogúságon alapuló testvéri együttműködés jött létre a mi szocializmust "épí-. tó országunk és á kommunizmus építésén munkálkodó Szovjetunió közölt. SZÖVETSÉGÜNK- és barátsá­gunk ~'a Szovjetunióval az élet ríjinden területén előnyökhöz, j,Ltt- Jattá .és ,juttatja hazánkat. iSjin.cs, országunk gazdasági építésének, a tudományos kutatásnak, a kul­túrának olyan jelentős szférája, ahol eredményeinkben j— közvet­lenül. vagy a KGST-n keresztül — valamilyen formában ne lenne jelen a szovjet tapasztalat és tu­dás. a konkrét segítség, A Szov­jetunió szilárd és fő bázisa, or­szágunk nyersanyag- és energia? ellátásának, nem kisebb jelentő­ségűek szállítási beruházásaink­hoz. A 280 milliós szovjet piac alapvető fontosságú termékeink elhelyezése számára: a Szovjet­unióban meghatározott helye van szellemi eredményeinknek és anyagi termékeinknek egyaránt. Amikor pártunk Xfl. kongrész,- szusa a közeljövőben nemcsak az utóbbi esztendők munkájáról ké­szít mérleget, hanem megszabja a következő fél évtized konkrét, teendőit, maga mögött tudhatja nemcsak népünk alkotóerejét, ha­nem. á szocialista-közösség, min­denekelőtt a Szovjetunió ópiési erejét. Ez a „hátország" az-Ci- múlt 32 esztendő alatt sokszor bizonyította: megbízható, hű ba­rát, lehet rá építeni. Ez az a. bá­zis, amelynek ereje lehetővé te­szi, hogy egy magunkfajta kis szocialista ország a tőkés orszá­gokkal is az egyenlőség alapján fejleszthesse kapcsolatait. IGAZ, MAR NEM EGYSZER kísérelték meg „kikapcsolni" ha­zunkat is a szocialista közösség­ből. „leválasztani" a Szbvjetunió oldaláról. Ilyen terveket ma is dédelgetnek, s azokról — nincs kétségünk — a jövőben sem mon­danak le. De ami nem sikerülj.-a hidegháború, a „hídverés”, a ,.fel­lazítás", a nacionalista propagan­da [eszközeivel — éket verni ha­zánk és a Szovjetunió közé- w azt most a tőkés világban elural­kodott gazdasági válság kisugár* zásától, a világpiaci árak emel­kedésétől. a felújított hideghábo­rús’ szellemű fenyegetőzésektől ugyancsak hiába várják. Ezek a számítások vágyálrrio- kon. nem a realitások ismerétén nyugszanak. A tőkés hatalmak ugyanis saját gyakorlatukból in­dulnak ki. Abból, hogy őket a hó­dítás és~a protit vágya is vezérli. Képtelenek felfogni, hogy a szo­cialista országok között olyan kü­lönleges viszony van. amely min­denekelőtt a közös társadalmi rendszerből, a közös szocialista c< lókból, a közös ideológiából, a közös politikai, gazdasági érdek­ből indúl ki.4b közös és nemzeti ó'dekek egységén alapszik. A Szovjetunió, a szocialista orszá­gok az internacionalizmus, az-ön- zetleh segít-őkészség szellemében, az egész közösség fejlődését, -a szövetségesi hűséget szem előtt tartva közelítenek meg minden olyan problémát, amelyet az élet napirendre tűz. ,, ,Mj ndehbql, kjijjfgt Ifßigfe j<flpr|ióyúl-, hialfikijlt regyüUmükóT désünk tartós, hosszú távú és megmásíthatatlan politika, amely nemzeti érdekeinK számbavételén, osztály-céljainkon alapul, tehát tu­datos és végérvényes elhatározás. Ezért nincs, nem lehet kfteve semmiféle konjunkturális ingado­zásnak. AMIKOR TEHAT mérleget vo­nunk a harminckét esztendőről, két szoba sűríthetjük az ered­ményt: jól választottunk! A leg­jobban. V. F\ Ballószög Mintha a virágzó Helvécia, az életerős Hetényegyháza, az iparo­sodó Kerekegyházává romantikus szépségű Ágasegyháza mostoha­testvére lenne Ballószög. a néhány esztendeje „város környéki köz­ség”. Valahogy kiesett a századfordu­ló körüli fejlődésből. Miért? Ho­gyan? Elkerülték a környezetüket példájukkal vonzó. híres szőlé­szek, gyümölcsészek! Mi lenne Katonatelep Mathiász Jánris. Ka­tona Zsigmond, Kocsis Pál, Szarkás, Vörösmarty János nyom­dász hajdani pompás szőlőtelepe. Beretvás Pál és Koritsánszky Já­nos, Helvécia Wéber Ede. Ürrét Hankovszky, Zsigmond. Úrihegy Pólyák János nélkül. A máshon­nan ideköltözöttekkel benépesített Hetényegyháza, Kadafalva. Ka­pásfalu a közeli mintaszőlőknek, mintagyümölcsösöknek is köszön­heti boldogulását. Átadott, meg­tanult, ellesett szakértelem, meg­felelő szaporító anyagok nélkül a -földhöz juttatottak hiába dolgoz­tak volna napi 15—18 órát. A múlt század utolsó évtizedei­ben telepített ballószögi szőlőket bizony szakszerűtlenül, szántásba ültették. Gondatlanul kezelték az össze-vissza fajtákat. A csekély hozamok, a rossz útviszonyok cseppet sem vonzották a tartós megélhetésüket kereső kétkezie­ket, a kísérletező értelmiségieket. A filoxéra vész utáni nagy kiraj­zások idejére már leromlott a hajdan híres, 1834—35-ben létesí­tett Kozma-féle gyümölcsös, a bürgejárásos kecskeméti sivatag első paradicsomkertje. Kecskemét egyik legrégibb, 1810-től rendszer­telenül parcellázott pusztájára így sohasem hívhattak Kerimagyar- országot csodáló írókat, összefogó egyéniségek, társas-, vagy gazda­körök nélkül nem sokra mentek a hajdani Ballóság település terü­letén küszködök. Buzdító hagyo­mány. felgyülemlett termelési la- pasziálatsk hiányában a felszaba­dulással teremtődött nagy lehető­ségek sem bontakoztatták, ki a tájban, az alkotó emberben rejlő energiákat. A község felé kígyózó út men­tén ki tudja mikor, ki tudja med­dig fölhalmozott közúzalék azt a gyanúnkat'erősíti, hogy Ballószög még mindig nein'tartozik--a fonto­sabb ügyek közé. Már régen el­múlt az út kijavítására megsza­bott határidő. Talán úgy gondol­ják. hogy Ballószögből nincs to­vább. gyakorlatilag megszűnik a köves, tehát ráérnek. Az új óvoda látványa üzeni elő­ször, hogy azért történik, egy s más. Igaz. a tervezettnél később adták át a négymillió ioiintnál értékesebb szép, praktikus épüle­tet. így is erejükön felüli vállal* kozásnak tűnik így utólag. A köz- ségfejlesztési alap ugyanis keve­sebb évi 300 ezer foiintnál. Heltai Nándor Segítséget helyi szövetkezettől, vállalattól nem válthattak, mert egyetlen önálló gazdálkodási egy­ség sincs a községben. Volt szakszövetkezet, volt tsz: egyik ssm boldogult. Az elörege­dett.. leromlott. vegyes ültetésű szülők, az elhanyagolt szántók több befektetést. hatékonyabb gazdálkodást kívántak volna. Az iparhoz szegődtek a legjobb gaz­dák is. Néhány éve abban bíztak, hogy a többször kitüntetett kecs­keméti Kossuth-hoz csatlakozva megtalálják számításaikat. Azóta szebb is a ballószögi határ, csak megint elpártolt tőlük a szerencse. Most meg „az anyatéesz" került bajba. Az ismétlődő mérleghiá­nyok miatt egy fillérrel sem támo­gathatták felajánlásuk ellenére a ballószögi óvodát. Egyedül a£ Univer ÁFÉSZ tartotta a szavát, járult hozzá a gyermekintézmény berendezéséhez. Alig-alig kaptak valamit á kecskeméti üzemektől, noha a fél falu ott dolgozik. Furcsa helyzet. A munkások be­járnak, az értelmiségiek kiutaznak naponta. Műkertvárosí a pedagó­gus ’ tanácselnöknő; a megyeszék­helyen lakik az úttörő-csapatveze­tő, a tanács fiatal ügyintézője, a Hazafias Népfrontbizottság veze­tője. Ide s tova három esztendeje üresen áll a körzeti orvosnak épí­tett ház. Kiköltözött volna, ha fel­újítják. és egy szobával bővítik a szolgálati lakást. A tanács vál­lalta volna, hogy teljesítik kéré­sét. és erre fordítja több mint egy évi községfejlesztési bevételéi. Sajnos, különböző rendelkezések miatt, meg kellett változtatni ter­vüket. így az Orvos hetente két­szer autózik rendelésre. Legutóbb három esztendeje be­szélgettem Szabó Sándor vb-til- kárral. Most még biztosabb abban, hogy szép jövő vár a községre. Ti­zenöt házat építenek az idén, annyit, mint a rekordnak számító lí)88-ban. (A mezőgazdaság szo­A városi tanács elnöke ittjárta- kor hangoztatta: Ballószög szá­míthat a megyeszékhelyre. Kecs­kemét önérdeke a négy város kör­nyéki település közül legtöbb se­gítségre szoruló falu istápolása. A javöbe'n az eddiginél nagyobb részt kell vállaljanak, kapjanak a nagyváros élelmiszer-ellátásából, a kertvárosi mivoltukból adódó feladatokból. A legfrissebb népszámlálási ada­tok is táplálják Szabó Sándor de­rűlátását. „Visszaszerezték" a ko­rábban elvesztett népesség jó ré­szét. Hamarosan túllépik a kétez­res lakónépességet. Fiatalodnak is, mivel elsősorban az idősebbek költöznek — egyelőre — kényel­mesebb városi körülmények közé. • „Falusi" tanterem 1980-ban. • „Régen kinőttük kérem ezt a boltot, laknak benne.” ciaüsta átszervezésének időszaká­ban évente csak egy-két család költözött új otthonba.) Jól halad­nak a tanyavillamosítással! Fehér Józsi bácsi kezdeményezésére új csoport alakult. A tanács megpá­lyázta a 30 százalékos megyei ked­vezményt, így minden bizonnyal ősszel újabb tanyákban gyullad ki a fény. Bácsbokodot tizenké! küldött társával a bajai járási pártértekezlet fi Bátyity István képviseli öt éve párttag, és a nemrég történt újjává- lasztás során tagja leli *á községi pártbizottságnak. Az Aranykalász Terme­lőszövetkezet'' fiatal kar­bantartó lákatosát arról kérdezgetem, miről be­szélne legszívesebben a járási pártériekezleten. — Ha szót kapok, én a szocialista brigádmoz- galom eredményeiről, embert formáló erejéről akarok beszélni. A községben már kél év óla sike­resen működik a szocialista brigádvezetők fóruma, amely negyedévenként ülésezik, és megvitatja, hogy mit tudnának tenni a kollektívák a község fejlesz­téséért, szépítéséért. Bácsbokodon 45 szocialista bri­gád működik, több mint 620 taggal. Ebből hat kol­lektíva 30 éven aluliakból áll. A fórum elnöke Pet- rik István, a községi tejüzem karbantartó lakatosa, aki a mostani újjáválásztások során a pártalapszer- vezet titkára lett. Ezek a fórumok nagyon hasznosak, mert a község yezetőí elmcrtlfiják. hogy miben várnak segítséget a szocialista kollektíváktól, amelyék az igényekhez igazodva teszik meg a vállalásaikat. Azt külön érdemes megemlíteni, hogy a községi bt igádlétszámnak több mint a fele a termelőszövet­kezetből kerül ki. A közös gazdaságban tavaly is húsz szocialista címért küzdő kollektíva tevékeny­kedett. több mint 330 taggal. A szövetkezeti versenybizottság előre kidolgozott munkaterv szerint végzi feladatát. Hatékonyan részt vállal a szocialista brigádmozgalom továbbfejleszté­sében. a vállalások teljesítésének elősegítésében. Jó kapcsolat alakult ki a kollektívák és a bizottság kö­zött. Évente több alkalommal részt vesznek a szo­cialista brigádvezetők a versenybizottsági ülésen. Ép­pen a közelmúltban értékelték a mozgalom eredmé­nyeit. 1978-bajrt mintegy 3 millió forint értékű vál­lalást tettek a kollektívák, a teljesítés pedig 10 mil^ lió 250 ézer forint volt. Tavaly, már több mint 5 mil­lió 800 ezer forint értékű felajánlást mutatnak a számok, a teljesítés értéke pedig megközelíti a 14 millió 600 ezer forintot. Ügy gondoljuk, hogy ehhez | nem kell kommentár. Batyity István, a Schandl József szocialista brigád - tagja, amely tavalyi eredményei alapján elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet. Ez a kollektíva 1974- ben-alakult huszonnyolc taggal, s jelenleg harminc- hatan vannak. Kialakult a törzsgárda a tehenészeti telepen. Jellemző, hogy az említett létszámból hu­szonkettő alapító tag. — Az évek során az emberek közelebb kerültek egymáshoz — magyarázza Bátyity István. — A bri­gádtagok egymást segítik a munkahelyen és a ma­gánéletben egyaránt. Az általános iskolában az egyik osztályt patronálják, hogy megszerettessék a gyere­kekkel a mezőgazdaságot. Részt vesznek az iskolai ünnepségeken. Érdekes dolog az is. hogy szinte egy­más munkáját is figyelik. Esetenként figyelmeztetik társukat a hibákra, serkentik a jobb munkára, egészséges versenyzés alakult ki annak érdekében, hogy ki tud jobb tenyésztési munkával több tejet elérni. Egy év alatt csaknem nyolcszáz literrel nőtt az egy tehénre jutó tejhozam. Ez év januárjában 35 százalékkal több. tejet fejtek, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában. Sokat lehetne még a brigádélet­ről szólni, hiszen együtt vagyunk a továbbképzés­ben a tanfolyamokon, állandóan képezzük magunkat politikailag is. A járási pártérteke2let küldötte elmondja azt is, hogy csatlakoztak a budapesti Vörös Csillag Gépgyár vasöntői Sziklai Sándor szocialista brigádjának kongresszusi verseny vállalásához. A fiatal-karbantartó lakatosról így vélekedik Bo­ros István: a termelőszövetkezet pártalapszervezeté- nek titkára: — Nálunk nevelkedett, mi formáltuk szövetkezeti emtjpri'é, TVüntipari tanuló a szövetkezetben szaba- dliefet.:Jyfgy .Véljük, szereti a szakmáját, jól érzi Is.tván ugyanezt nióbidf^^tív élőit még a^RBitaíépszervezet titkára bekapcsolódott volna a beszélgetésünkbe. — Talán frázisnak tűnik, de nagyon örülök a bi­zalomnak. és igyekszem a jövőben is minden erőm­mel azon munkálkodni, hogy szövetkezetünk tovább erősödjön a nehezebb gazdasági körülmények között is. K. S. A soltszentimrei mezőgazdász Arcvonása ismerős. A beszélgetés közben ki- ■ derül, hogy legutóbb a páhi szövetkezetben ta­lálkoztunk, ahol ö nö­vénytermesztőként dol­gozott. Abban a közös gazdaságban vették fel a pártba éppen tíz esz­tendővel ezelőtt. A ter­melésben. társadalmi te­vékenységben jeleskedő szakember most az Ezer­jó Szakszövetkezet alap­szervezetének küldötte­ként. a soltszentimrei párttagok képviseletében vesz részt a kiskőrösi já­rási pártértekezleten. Munkahelye, családja, társadalmi tisztsége Solt- szentimréhez fűzi, de tájékozott a szomszédos tele­pülések lakóinak életéről, mezőgazdasági üzemeinek működéséről. Turu László mezőgazdasági szakem­ber Akasztón született, Csengődön nevelkedett. Ta­nulmányai után Páhiban dolgozott. Az ottani közös gazdaság volt az első munkahelye, a soltszentimrei a második, ahol 1975. óta tevékenykedik. A közéleti munka iránt érdeklődő mezőgazdasági szakember Soltszentimrén bőven talál alkalmat erre. Turu László eleinte a helyi népfrontbizottságban működött. Később az Ezerjó Szakszövetkezet párt­tagsága az alapszervezet titkárává választotta, ami együttjárt a községi párttitkári tisztséggel is. A solt­szentimrei párttagság segítségével módja nyílt arra, jvogy nemcsak a szakszövetkezet, hanem az egész község', érdekében fáradozzon. Más irányú kötelezett- .«ggé rojatt a közelmúltban lemondott a titkári tiszt- ^^égóí'őt, de a pártmunkáról, a közéleti tevékenységről nem. "Sőt. új munkakörében erre még több lehető­sége kínálkozik. — Mii tart Soltszentimrén az utóbbi évek jelentős eredményének? — Azt, hogy ma már minden kisgyermeket fel tudnak venni az óvodába, a napközibe. Társadalmi összefogással sikerült ugyanis olyan mértékben bő­vítenünk valamennyi gyermekintézményt. Az isko­lára előkészítésen kívül ezzel a megoldással a gyer­mekek életre előkészítésében, nevelésében is számot­tevő segítséget kaphattak a soltszentimrei szülők. Egy műszakos a tanítás az iskolában, mert van elég tanterem, és megvalósult a napközis diákok rend­szeres étkeztetése is. Mindezeknek itt faluhelyen, ahol a nap legnagyobbik felében kora tavasztól késő őszig a mezőgazdasági munka foglalja le a szülők idejét, sokkal nagyobb a jelentősége, mint a város­ban. — És a szakszövetkezet? |— A múlt évben több elemi kár sújtotta a közös gazdaságot. A szőlő is kevesebb termést hozott, mint amennyire számítottunk: 27 520 hektoliter bort for­galmazott a gazdaság, s 68 millió forint lett a bruttó termelési érték. A soltszentimrei szakszövetkezet bora keresett külföldön is. Tavaly 2,6 millió palack bort vásárolt tőlünk a Szovjetunió, 200 ezer palack ital pedig a kishatárforgalom keretében, a romániai borfogyasztók asztalára került. Részt veszünk a megye ültetvénytelepítési prog­ramjában. Jobb minőséget adó szőlőfajtákat ülte­tünk. Valamikor az ezerjó volt az egyetlen fajta, amelyet nagyobb területen termesztettek Soltszent­imrén. innen kapta a nevét is a szakszövetkezet. 1976. óta Tramini, Irsai Olivér és olaszrizling szőlő­fajtákat telepítettünk. Sajnos, az ültetvények hoza­mát a fagy sűrűn lecsökkentette. Két esztendeje ná­lunk termett a legtöbb szőlő az egységnyi területen a kiskőrösi járásban. 1978-ban hektáronként 125 má­zsát szüreteltünk, tavaly csupán 61-et. — Tervek, elképzelések? — A szövetkezeti tagság rendszeres foglalkoztatá­sát szeretnénk megoldani. Olyan kiegészítő ágazat­tal, amely lehetővé teszi, hogy 3". mezőgazdasági munkacsúcs idején változatlanul számíthassunk azokra a lányokra, asszonyokra, akik a melléküzem- ágban dolgoznak majd az év többi időszakában. Tár­gyalást kezdtünk vállalatokkal, s remény van rá, hogy az elképzelést sikerül megvalósítani. K. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom