Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

1980. január 10. • PETŐFI N£PE • 3 Barangolás Bács-Kiskunbati • Kisközség a bajai járásban. Lakosainak száma 2049, területe 3902 hektár. A megyében elsők között itt alakult kétnyelvű óvoda. Több mint négyezer új pedagógus Több mint 4100 nevelő végez 1980-ban a pedagógusképző felső- oktatási intézmények nappali ta­gozatán. Ez a szám — a társa­dalmi ösztöndíjasok és a külföldi hallgatók nélkül — az 1979. évi­vel nagyjából azonos, az 1978-ast azonban mintegy 300-zal haladja meg. A munkahelyek tájékoztatására közzétett oktatási minisztériumi „előzetesből" kitűnik, hogy a leg­népesebbek a tanárképző főisko­lák, ahol 1250 hallgató fejezi be tanulmányait. Szervizexport Újabb szervizállomás kulcsra­kész szállítására kötött szerződést a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat csehszlovák partnerével. Az építést még az idén elkezdik, s egy évvel később már át is ad­ják, a legmodernebb diagnoszti­kai vizsgáló berendezésekkel fel­szerelt teher- és személygépkocsi szervizállomást. Csehszlovákiában már 13 ha­sonló műszaki karbantartó üze­met szereltek fel magyar vállala­tok, két állomás építésén pedig most is dolgoznak. Az NDK-ban 8 szerviz már üzemel, további kettőt építenek. A Szovjetunióban is hét gyorsszervizt építettek fel. A fejlődő országokba úgynevezett konténerszervizeket szállítanak. A REPÜLÉS TÖRTÉNETE CÍMŰ TÉVÉSOROZAT KAPCSÁN Léghajók, aeroplánok, vitorlázók Kecskeméten Vonatos élményekkel a kiskun­sági falvakban, tanyákon még kevesen büszkélkedtek, autónak a hírét se nagyon hallották, a szen­zációk se dróton futottak, amikor furcsa égi jármű libegett a rónák felett. Csöndesen szállt, suhant. A félénkebbek keresztet vetettek, ámultak az újra fogékonyak. Lég­hajónak mondták a levegőóceán­ban küszködő szerkezetet, mivel az emberiség mindig meglévő is­mereteiből indul ki. Zeppelinek Kunbaracson ? Mint az emberi akarat, tudás­szomj ért gyümölcse, fénylett a buckák, bürgejárások felett az aranyló őszi napon. Kerekegyhá­za közelében azonban egyre ala­csonyabbra ereszkedett, majd csendesen lehuppant egy tarlóra. A Kecskemét 1899. október 1-én megjelent száma közölte, hogy Bécsből negyed háromkor indult a katonai jármű és négy óra táj­ban szakadt meg az útjuk. Az első világháború előtt a keveset utazó miniszterek kényel­mes szalonkocsit választottak, ha vidékire szólította valamelyiküket a kötelesség, vagy baráti látoga­tás. Hazay Samu kegyelmes úr nyilván ■ azért- ült autóiba, mert Baracspusztát, úticélját elkerülte a vasút. Éppen ilyen helyet ke­restek 1912-ben egy nagy léghajó­telep számára. Kada polgármes­terrel vették szemügyre a terepet. Mit végeztek, ki tudja. Annyi bizonyos, hogy zeppeli­nek sohasem táboroztak a csen- keszfüves pusztán, mert mind nagyobb fantáziát láttak a mono­plánokban. A Wright testvérek sikeres kísérlete után tíz esz­tendővel, néggyel a La Manche- csatorna átrepülése után, tulajdon szemükkel is megcsodálhatták a nehézségi erőt leküzdő vasmada­rat a kecskemétiek. A helyi új­ságok lelkes cikkeket közöltek a repülőbemutatóról. Egyik-másik tudósítás majdnem akkora címet kapott, mint egy sima gyilkosság. Vasmadár a város fölött Dobos István szelte át először repülőgépen Kecskemét légterét. Az 1913. április 6-ra tervezett be­mutatót alaposan megzavarta a rossz időjárás. A vad szél miatt csak este emelkedhetett a magas­ba a Swaehulay Sándor által könnyű acélcsövekből készített Albatrosz nevű monoplánján. „A hideg, csípős időben való hosszas várakozásban kifáradt közöség jó­része azonban akkor már oszla­dozott. A repülőnapot ezért, mi­vel a következő vasárnapon ismét hóvihar dühöngött, csak április 20-án, vasárnap délután ismétel­hették meg." J Ezúttal a széktói laposon ült Dobos István a nagy madár há­tára és „hirtelen lendülettel a magasba emelkedett... Az embe­rek örömujjongva, kipirult arc­cal, csillogó szemekkel bámultak az égi csodá után.” (Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1914.) A következő éviben már repülő-' állomás létesítését tervezték. A Kecskemét szerint „Az Aero Klub egy országos aviatikái hálózatot szervez. Mint nyugaton, társadal­mi mozgalmakat szervez az avia­tika fejlesztésére, mert elmarad­tunk, ami egy háború esetén sú­lyos következményekkel jár.” A szárnyaló fantáziájú Kada ak­kor már nem lévén, biz csak biz­tatást kaptak a tekintetes tanács'- tól, pénzt egy fityinget sem. így az őszirózsás forradalom vívmányainak a védelmére idete­lepített négy gép is a szabadban ácsingózott, mint az a Kecskemé­ti Lapok 1918. november 24-i szá­mában olvasható. Csárda A víg pilótához 1929-ben néhány napig Kecske­mét „Bermuda-háromszögként” riogatta a légcsavaros vándorokat. • Helyi előkelőségek jelenlétében veszi át Dobos István sikeres föl- detérése után az iparosok ajándékát. Szimatih Kázmér — a később Kis- jó néven ismert kiváló humoris­ta — ünnepi rigmussal hódolt előttük. „Kies határunkban kivált tegnap óta, — Leszáll naponkint, úgy két-három pilóta. — Akár idelépek, akár odalépek, — Szerte legelésznek a repülőgépek. — S mely az irigységtől sárgán liba­bőrös, — Mit szólsz mindezekhez, kisecsém, Nagykőrös.” A meg­élénkült júliusi bel- és külföldi légi turizmus hiányzó infrastruk­túrája optimista dalra is fakasz­totta: „Néhai nyomáson egy-két éve mához, — Felépül a csárda A víg pilótához. — S míg a gépek kikötve a nyomáson delelnek, — Eltikkadt pilóták friss benzinre lelnek." Tetszhettek a rigmusok, mert az egyik pilóta légi körsétára hívta az újságírót. A helybéli új­dondászok közül ő látta és írta le először ilyen szédítő magas­ságból — négyszáz méterről — a barack városát. '(Kecskeméti Köz­löny, 1929. szeptember 25.) Mind több célra használták a repülőt. Cipőpasztát reklámoztak, postát szállítottak, súlyos beteget men­tettek és sporteszközként mind népszerűbbé váltak. A Kecskeméti Lapok 1937. jú­lius 18-i száma Harsány című tu­Unnepélyesen fogadták az első postajáratot a nyomáson. dúsításban közölte, hogy elkészült a „Kecskemét” vitorlázógép. A Középmagyarországi Automobil és Motor Klub szervezte az ün­nepséget. Modellező bemutatót is . tartottak a szolnoki nyomáson. Az örömöt a nemzetközi helyzet éleződésének, a hazai kardesör- tetők előretörésének az ürömé csökkentette. A repülősport támo­gatását „hazafias és nemzetvédel­mi” feladatnak minősítették. Áldás vagy átok A város nevét viselő gép azon­ban csak egy év múlva röppent a magasba. Lóránd Nándor ke­zelte a botkormányt, amikor egy csörlőautót helyettesítő gépkocsi­tól kapott lendülettel öt-hat mé­terre felemelkedett. A legelső al­kalommal bebizonyosodott, hogy „hangár nélkül lehetetlen dolgoz­ni”. Megépítéséről nem tudunk, kisebb gondjuk is nagyobb volt a polgároknak. A magasban zúgó veszélyre elő­ször 1942. szeptember 5-én fölsi- vító sziréna figyelmeztette a la­kosságot. A föld alá bújt aki te­hette. A nagy angolszász légikö­telékek az itteniek szerencséjére fontosabb hadászati célpontokat találtak, és így nagyobb károso­dás nélkül átélték a második vi­lágháborút. Egy-két kisebb, je­lentéktelen pusztítást okozó tá­madás érte Kecskemétet. Napjainkban senki sem csodál­kozik, ha azt hallja, hogy szom­szédja, munkatársa távoli váró- ■ sokba utazik tíz kilométer ma­gasban száguldó gépen. Megértük Hajdú József 1914-es jövendölésé­nek teljesülését is. „És nincs ben­ne semmi lehetetlenség, hogy al­kalmas, a levegő jelenlététől füg­getlen űrgépekkel a levegő hatá­rain túl is a magasba emelkedhet az ember." Az űrgép lesz az - első, amely csak áldást hoz az emberiségnek? Amíg élünk, remélünk! Bizonyára azt is megérjük, hogy egy magyar számol be hamarosan az irdatlan távolságokból szem­lélt ,Föld látványáról, arról az égitestről, amelyen ma naponta százezrek ülnek olyan természetes­séggel repülőre, mint a vonatra, autóba. Heltai Nándor Döntött a Legfelsőbb Bíróság Maradjanak a nagyszülőknél? Amikor a házastársak elváltak, két kiskorú gyermekük bírósági határozattal az anyai nagyszülők­höz került. Az apa négy évvel később, arra hivatkozva, hogy újból megházasodott, rendes, la­kása, jövedelme van, a gyerekek gondozását felesége vállalja, ná­la történő elhelyezésükért pert in­dított. A járásbíróság, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság, helyt adott a keresetnek. Tör­vényességi óvásra azonban a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéle­tet hatályon kívül helyezte és az apa kérelmét elutasította. •— A Családjogi Törvény úgy rendelkezik, hogy a gyermekek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok á körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, ké­sőbb lényegesen megváltoztak, a gyermekek testi, értelmi, erkölcsi fejlődése jelenlegi környezetük­ben már nincs biztosítva és érde­kük a másik- szülőnél vagy más helyen történő elhelyezkedésüket teszi szükségessé — hangzik a ha­tározat. — A nagyszülők ragasz­kodtak unokáikhoz. Egyebek kö­zött arra is hivatkoztak hogy az apa rendszertelenül, néha évekig sem látogatja a gyermekeket. Az apa ezt tagadta,, s kijelentette: legalább évente kétszer fölkeres­te őket. A tárgyaláson azonban beismerte, Hogy egy éve nem találkozott velük. Az is kiderült. ho°” a nagyszülők unokáikat hosszabb időre, nyaralásra, szíve­sen átengednék volna apjuknak, az azonban ezzel a lehetőséggel nem vélt. Viszont az apa sem vitat_ ta, hogy a nagyszülők a kicsi­nyekről minden tekintetben meg­felelően gondoskodtak, az idős házaspár lakáskörülményei pedig az övénél jobbak. Mindezekből nyilvánvaló, hogy megfelelő szülő—gyermeki kap­csolat nem alakult ki — hang­zik tovább a határozat. — A gyer­mekeknél az anyai és az apai sze­repet a nagyszülők töltik be, és biztosítják azt a családi környe­zetet. amelyből való kiemelésük a kicsinyek érdekével ellentétes volna. Végrendelkezés, szóban, betegágyban Egy súlyosan beteg asszony a kórházban látogatóban nála tar­tózkodó férfit megkérte: hívjon tanúkat, mert végrendelkez­ni akar. A tanúk megjele­nése után pedig kijelentette: min­den vagyonát a szóban forgó fér­fira hagyja. Másnap meghalt. A szóbeli végrendelkezés érvényte­lenségének kimondásáért az el­hunyt testvére pert indított. A be­perelt férfi viszontkeresettel élt, amelyben örökösi minőségének megállapítását kérte. Az alsófokú bíróság a kereset­nek helyt adott, és a viszontkere- selet elutasított. Ezt azzal indo­kolta, hogy a férfi gondoskodott a tanúkról, és a végrendelkezés­nél a nagybeteg ágyánál is je­len volt. Ezért közreműködőnek minősül, ami a javára történt szó­beli végrendeletet érvénytelenné teszi. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspont­ra helyezkedett és a végrendele­tet érvényesnek mondta ki. — Közreműködő az, akinek a végrendelet tartalma kialakításá­ban meghatározó szerepe volt — hangzik a határozat. — Ez eset­ben az örökösül kijelölt férfi mindössze küldönc szerepet töl­tött be, amikor' a beteg kérésére végrendeleti tanúkat hívott. Hogy az aktusnál jelen volt, csupán passzív magatartás, ami a vég­rendelet megalkotására nem ha­lott ki. A szóbeli végrendelet tar­talma kialakításában az illetőnek semmi szerepe sem volt, ezért őt nem lehet közreműködőknek mi­nősíteni. Az apaság megállapítása Az apaság megállapítása iránt indított perben, ahogy az rend­szerint történni szokott, a fiatal­ember mindent tagadott. A cse­csemő kilenchónapos vólt, ami­kor reá, az anyára, valamint a férfira vércsoportvizsgálatot ren­deltek el. Az eredmény: a bepe­relt fiatalember apasága kizárt. Ezek után a járásbíróság a kere­setet elutasította. A döntés el­len a legfőbb ügyész törvényessé­gi óvással élt, aminek a Legfel­sőbb Bíróság helyt adott, a járás- bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljá­rást rendelt el. A megállapítás szerint a vizsgá­latot a férfinál egy hónappal ké­sőbb végezték el, mint az anyá­nál és a gyereknél. Ilyen esetben az anyát értesíteni kellett volna, hogy a vérvételnél személyesen, vagy képviselője útján részt ve­het. Ez azonban nem történt meg, ami eljárási szabálysértést jelent. A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság iránymutatóul kimond­ta: tekintve, hogy a vérvétel al­kalmával a csecsemő csak ki­lenchónapos volt, egyéves kora betöltése után a vizsgálatot meg kellett volna ismételni. Az Orszá­gos Igazságügyi Intézet álláspont­ja szerint ugyanis egy éven aluli gyermekek vértulajdonság-jellegei megállapításánál bizonytalan eredménnyel is számolni kell, ezért ajánlatos azt az egyéves kor betöltése után újból elvégeztetni. Szükség esetén antropológiai vizs­gálatot is el kell rendelni. H. E. HÁROM VÁROS, KÉT KÖZSÉG... Januári kulturális tervek Ez alkalommal három város és két község januári kulturális rendezvényeiből válogattunk s ajánlunk most néhányat. Január 21-én a kiskunhalasi Városi Könyvtárban író—olvasó találkozót rendeznek, a mai ma­gyar lírát bemutató irodalmi so­rozat keretében. A meghívott ez alkalommal Baranyi Ferenc költő és Merényi Judit előadóművész. Kiskunhalas nemrég elfogadott városrendezési tervéről január 24-én Bokor Józseffel, a Város- építési Tudományos és Tervezési Intézet munkatársával beszélget­hetnek az Üj Tükör klub fiatal­jai. Január 31-én Hatvani Zoltán előadóművész „Minden szót újra kimondani” című műsorával sze­repel a Gőzön István Művelődési Központban. Január 28-án a Víz­mű Vállalat klubjában látják vendégül Fórum-beszélgetésre Fi- ron Andrást, az Esti Hírlap rovat­vezetőjét. Baján „Közművelődési dél­után" címmel a Zrínyi Katonai Kiadó tevékenységéről, terveiről, új kiadványairól, műhelymunká­járól tájékozódhatnak az érdek­lődők, január 24-én. A kiadó munkatársain kívül neves írók, szakemberek vesznek részt a könyvkiállítással és könyvvásár­ral záruló rendezvényen. (Hely­szín: Helyőrségi Művelődési Ott­hon.) Január 25-én a Hazafias Népfront Nők Klubjában és a bajai József Attila Művelődési Központ Felnőtt Klubjában Cso­konai Vitéz Mihály születésének 175. évfordulójáról emlékeznek meg. Kecskeméten folytatódnak a Vas megye népművészetét bemu­tató előadások, programok. Ja­nuár 12-én a Megyei Művelődési Központban tartandó táncház rendezvényén a Sárvári Regős Együttes játszik. Vas megye gaz­dag népdalkincséből mutat be egy csokorra valót Király Györgyi, a Népművészet Ifjú Mestere, ja­nuár 18-án. 18-án Psota Irén szín- művésznő tart önálló estet, 28-án pedig a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata szerepel a Megyei Művelődési Központban, Puccini Pillangó kisasszonyával. A TIT „XX. századi magyar irodalom” sorozatában Váci Mihály költé­szetét elemzi dr. Katona Béla irodalomtörténész, január 28-án. Szüle Dénes, a televízió munka­társa február 1-én tart vetített képes előadást az ufókról és más, a tudományos életet is foglalkoz­tató jelenségekről. (Mindkét ren­dezvény helyszíne a Tudomány és Technika Háza.) Január 12-én nyílik a tiszakécs- kei Arany János Művelődési Köz­pontban a vajdasági képzőművé­szek kollektív tárlata. A tisza- kécskei községi könyvtár ad he­lyet a földrajzi szabadegyetem­nek. Legközelebbi programján — január 14-én — dr. Fehér József adjunktus a „turisták paradicso­máról”, Svájcról tart előadást. Az. átlagosnál nagyobb érdeklő­désre tarthat számot a dunave- csei Petőfi- Sándor Művelődési Ház három rendezvénye. Január 20-án „A vecseiek pódiuma” so­rozatban, a Rádió és Televízió új­ság főszerkesztőjével beszélget­hetnek a községbeliek. Január 22- én nyílik Dunavecsén a Bács-me- gyei grafikusok tárlata. 29-én ke­rül sor az „Ellenfény nélkül” című közkedvelt sorozat harma­dik rendezvényére. Ez alkalom­mal Bálint Péteri, a Pesti Műsor rovatvezetőjét és- Presser Gábor zeneszerzőt, a LGT — Együttes vezetőjét látják vendégül, a mű­velődési ház könyvtártermében. P. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom