Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-03 / 1. szám
1980. január 3. PETŐFI NÉPE • 3 ÁLLAMI ÁRTÁMOGATÁSSAL Gépbeszerzés a mezőgazdaságban A mezőgazdasági gépberuházások állami támogatási rendszere, rendje 1980-ban alapvetően nem változik meg. a központi hozzá- já'rulás mértéke azonban összességeben mintegy ötödével csökken. Ennél fogva a gépberuházások tervezése, továbbá a géppark fel- használása a gazdaságoktól a jövőben nagyobb körültekintést kíván ■Az állami hozzájárulás csökkenésének egy részét a termelők viszonylag „egyszerű úton” ellensúlyozhatják — a termények fel- vásárlási árának emelkedéséből — az ezen felül mutatkozó különbség áthidalása azonban minden egyes üzemtől alapos elemző munkát kíván. Mindenekelőtt számításba kell venniük a helyi lehetőségeket; azt hogy miképpen lehetne még gazdaságosabban kihasználni. üzemeltetni a meglevő gépparkot. A rendelkezésre álló gépek ismételt számbavrtele, továbbá a még fellelhető munka- szervezési hiányosságok felszámolása hozzásegítheti a termelőket ahhoz, hogy a fontosabb új gépek megvásárlására összpontosíthassák anyagi erőiket. Az új szabályozás nem hoz változást a mezőgazdaság egyik legjelentősebb gépének, a traktornak ártámogatásában: a támogatás értéke 1980-ban is 20 százalék. Ez lehetőséget ad a vontatópark fokozatos növelésére, ami egyben megteremti az egyéb mezőgazda- sági gépek kedvezőbb kihasználásának feltételeit is. A PM—MÉM együttes rendeleté szerint — amely a mezőgazda- sági gépberuházások állami támogatási rendszerét tartalmazza — számos, növénytermesztési, kertészeti ágazat, ha csökkentett mértékben is, de további erőteljes központi hozzájárulást élvez. Mindenekelőtt azok az ágazatok, amelyeknek műszaki költségei amúgy is magasak, és amelyeknek árujára a bel- és külkereskedelemben nagy szükség van. Negyven- százalékos támogatással csökkenteti áron juthatnak hozzá az üzemek a burgonya-, cukorrépa-, dohány-. komló-, zöldség- és gyü- mclcsszaporítóanyag-termelés speciális vető- és ültetőgépeihez, betakarítógépeihez és az úgynevezett adapterekhez, továbbá a terményosztályozó és manipuláló berendezésekhez. Ilyen mértékű támogatás jár a szálas- és a tömeg- takarmány-betakarító gépek, a szálma- és a kukoricaszár-táp- anyag feltáró gépek és berendezések,. valamint a silómarók és a fejőgépek után. Az egyéb mező- gazdasági gépeket 15 százalékos ártámogatással vásárolhatják meg 1980-ban a gazdaságok. (MTI) MONGÓLIA I TA PASZTA L A TOK A pásztorok küldötteinek kongresszusa Mongóliában a közelmúltban tartották at ország fővárosában, Ulánbátorban a mongol pásztorok együtteseinek V. kongresszusát. Az eseményen tizenhárom ország — köztük hazánk — küldöttsége is részt vett. Az európai szocialista országokon kívül jelen volt a tanácskozáson Vietnam, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Afganisztán és Kuba képviselője. A KGST külön delegációval vett részt. Hazánkat Lehoczki Mihály, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese és Magony Imre, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkára képviselte Az V. kongresszuson egyúttal a mezőgazdaság kollektivizálásának 20. évfordulójáról is megemlékeztek. A tanácskozást a Nagy Népi Hurál üléstermében tartották, J. Cedenbál, a Mongol Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára végig ott volt a jelentős eseményen. Az ezer küldött előtt L. Rincsin mongol mezőgazdasági miniszter, aki egyúttal a mezőgazdasági egyesülések legfőbb tanácsának elnöke, és a mongol—magyar baráti társaság vehetője is, taptött beszámolót, a 20 év alatt élért fejlődésről és a jelenlegi eredményekről. Magony Imrétől a kongresszuson tapasztaltak felől érdeklődtünk. — Húsz esztendő alatt nyolcszorosára nőtt Mongólia állatállománya, tudvalevő ugyanis, hogy itt a mezőgazdaság nagyrészt állattenyésztésből áll. Tizennégy- millió juh és. kecske, 2 és fél millió szarvasmarha, 2 millió ló és 600 ezer teve van a pásztorok egyesüléseiben, amely az ország állatállományának több mint kilencven százalékát jelenti. A szántóföldi növénytermesztés nagyon szerény, a takarmányszükséglet 97 százalékát a külterjes legelők adják. Jelenleg az országnak 18 megyéje van. A pásztorok egyesüléseinek elnökei egyúttal a járási tanácselnök teendőit is elvégzik. Számos változás tapasztalható az utóbbi években a mongol nép életében, ennek egyik jellemzője, hogy új ipari üzemek létesülnek, urbanizálódási folyamatnak lehetünk tanúi. Ulánbátor lakossága az. utóbbi években gyorsan növekedett, ma már eléri a 400 ezres lélekszámot. A területi szövetség titkára a későbbiekben elmondta, hogy kísérletek folynak úgynevezett csoportos, jurtákból álló kistelepülések létrehozására, amelyeket teljesen közművésítenek. Igaz, ez rendkívül költséges. A zunbajan ulaan járás Caoral nevű pásztoregyesülésében például korszerű kőépületekben minden igényt kielégítő gyermek- intézményeket, diákotthont, orvosi rendelőt, könyvtárat, üzleteket, vegytisztító üzemet, mosodát, ruha- és cipőjavítót hoztak létre. — Sok gondot jelent a rendkívül zord időjárás. Kintlétünk alatt állandóan mínusz 25 Celsius-fok körül mozgott a hőmérő. Kevés a víz, ami nehezíti a közművesítést. Minden télen nagy károkat okoz a takarmányhiány — sorolja Magony Imre. Meglátogatták a Mongol—Magyar Barátság nevű mezőgazdasági egyesülést. Ez a közösség 1 millió hektáron gazdálkodik, tehát jóval nagyobb területen, mint Bács-Kiskun megye. A 4000 lakosból 1200 dolgoznak az ./'egyesülésben. Mezőgazdasági szakmunkásképző, általános iskola és orvosi rendelő van a járás székhelyén. Az egyesülésnek kilenc pásztortelepe van, ahol mintegy 70 ezer állatot gondoznak, nagyobbrészt juhot. Saját kumisztermelő üzemük van. Az erjesztett kancatejet palackozzák és Ulánbátort ők látják el. Két gyógyfürdőjük és egy üdülőjük is van. A pásztoregyesülés vezetői elmondták, hogy felmérhetetlenül sokat változtak az életkörülmények az elmúlt 20 esztendő alatt, elsősorban a kollektivizálásnak köszönhetően. Sok azonban még a tennivalójuk, az emberek egyre növekvő igényeinek kielégítésére ilyen zord időjárási viszonyok között nem könnyű. Bíznak abban, hogy a következő évtizedekben a fejlődés tovább gyorsul — hangoztatta végezetül a tapasztalatokat összegezve a területi szövetség titkára. K. S. Barangolás Bács-Kiskunban Dusnok • Alsó fokú központ a kalocsai járásban. A fűszerpaprika-termesztés egyik központja. Lakosainak szánta 3888, területe 5741 hektár. Az ország építésének terve Harminc évvel ezelőtt, 1950. január 2-án kezdték el az első ötéves terv megvalósítását Magyarországon. Az ötéves tervről szóló törvény első paragrafusában kijelölték a fő feladatokat: Magyar- ország átalakítását agrár-ipari országból ‘ ipariagrár országgá. A feladatok teljesítése nem volt könnyű, a napi termelőmunka. mellett még a háborús károk helyreállításán is dolgozniuk kellett az embereknek. Ilyen körülmények között szükségszerű volt a gyors iparosítás, elsősorban a nehéz- és a gépipar fejlesztése. „Ez a döntő feltétele — állapította meg a tervtörvény — népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban.” Az öt év eredményei a tervkészítők elképzeléseit igazolták. A gyáripar az ötéves terv utolsó esztendejében több mint két és félszer annyit termelt, mint a terv megkezdése előtt, a nehézipar termelése 188 százalékkal, ezen belül a gyáriparé 287 százalékkal nőtt, s a nemzeti jövedelem ez idő alatt több, mint másfélszeresére emelkedett. Imponáló számok; különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a gyáripar, a- nagyüzemű építőipar, a közlekedés, a külkereskedelem és nagykereskedelem területén ekkor váltak kizárólagossá a szocialista termelés viszonyok. Az országépítő munka eredményeit gyárak, városok sora jelzi; új utak, hidak és sínpárok hozták közelebb egymáshoz a különböző településeket. Az első ötéves terv a mezőgazdaság számára is jelentős sikereket hozott. Már ekkor hatékony erőt jelentettek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A mezőgazdaság sok tekintetben korszerűbbé vált: tízezernél több traktort és kombájnt, s számtalan más gépet kapott az ágazat, s öt év alatt több, mint 150 ezer katasztrális holdat tettek öntözhetövé. Az ötéves terv célul tűzte ki „népünk életszín- vonállának további emelését, fokozott ellátását mindenféle szükségleti cikkel, a lakásviszonyok megjavítását, az egészségvédelem kiépítését”. Az ipari munkásság reáljövedelme például több, mint húsz százalékkal, a dolgozó parasztságé pedig ennél is nagyobb mértékben emelkedett. Az egyéni jövedelmeken túlmenően igen magas volt a közvetett juttatások értéke. Az ötéves terv első évének sikerei büszkeséggel és —. most már világosabban látjuk — túlzott magabiztossággal töltötték ez az embereket. Felemelték a tervszámokat. „Az ötéves terv felemelése azt jelenti, hogy gyorsabban számoljuk fel gazdasági elmaradottságunkat, hamarabb leszünk élenjáró országgá” — írta a Szabad Nép 1951 tavaszán. A tervmódosítás súlyos következményei ismertek. A jelszó: legyünk a vas és acél országa — nyersanyagbázis nélkül irreális volt. Eltorzult az iparosítás . irama és üteme, az egyoldalú, erőltetett iparfejlesztés — s mindez főként a mező- gazdaság rovására — komoly gondok forrásává vált. Ismertek hát az eredmények, csakúgy, mint a hibák. A mérleg nyelve mégis az előbbiek felé billen. Nemcsak az akkori — mai szemmel nézve elismerésre méltó — tervszámok miatt: az első ötéves terv legnagyobb eredménye, hogy megváltozott az ország, s ezzel szebb, jobb lett hazánkban a dolgozó emberek élete. F. S. P. KÉPERNYŐ Hä v-V- - ■ * Szilveszter ’79 — Egy liter fehér borba ananászkonzervet áztattam be, ebbe tettem három pohárka konyakot ... A házi szilveszterezésre összegyűlt társaság tagjai levéve a képernyőről a szemüket és fülüket figyelték a fenséges bólé készítésének titkait fölfedő háziász- szony szavait és mozdulatait. Történt mindez a tovatűnt esztendő legeslegfőbb műsoridejében. Még a férfiak sem pislogtak a „három világszép nyomozónőre” (így ajánlgatták előzetesen a portékát), noha érdemes lett volna. Ritkán látható tudniillik ilyen bárgyúság, mint „A rokonlelkek”. Amikor a legprimitívebb módszerek sem varázsolták elő azt a bizonyos zöld békát, már arra gondoltam, hogy bizonyára velünk nyelették le. Még szerencse, hogy a pompás ital titkainak fürkészé- se lekötötte a vendégsereg figyelmét. A kocsonya és a diós hajtogatott (a vendéglátóipartól loptam ezt a szép kifejezést) között jött Komlós János. Néhány kiiót fölszedett, mert most már csak áll és magyaráz utolérhetetlen kézjátékkal. Munkatársait küldi ki az élet sűrűjébe. Így csak hallomásból, meg látomásból tudja, hogy sokan akadnak honunkban, akik 900 Ft-ot sem sajnálnak taxira egy színes tévé kedvéért. Mivel különféle tudományosságok (vércsoport-megállapítás ránézésre, futurológia cigányasszony módra, stb.) is helyet kaptak a számításaink szerint percenként' ötezer-négyszázhátvanöt forint negyvenkilenc fillérbe kerülő műsorban — nincs titok nálunk. Legutóbb azt is nyilvánosságra hoztuk, hogy az egyik évben pontosan huszonötezer-ötszázhuszon- öten voltak a falugyűléseken, sem többen, sem kevesebben — én is rendszerezek. A szabolcsi vásárló nyilván azért szeretett volna kék- kel-zölddel tündöklő házibarátot vásárolni, mert 1. a Julis néniéknek már van, 2. mert ettől reméli, hogy színesebb lesz a műsor, 3. mert régen vágyott néhány napos fővárosi kikapcsolódásra, 4. mert nem tudja mire költeni a pénzét. Ennyiből is kitetszik, hogy A ' hónap különkiadása milyen elmélyült, gondolkodásra serkentette a kiváncsi elmét. Ajkunkra fagyott a mosoly, amikor kitudódott a vitézi kard, meg a gyertyatartók iránti vonzalom. Itt tartunk már? Nyugtalanított az est talán legjobb riportja. E beszámoló sokszorosításában részes munkatársam megjegyzésének köszönhetem, hogy leesett az a bizonyos húszas, vagyis kiderült, hogy a bemutatott ezüst- neműek iránti érdeklődés igencsak összhangban van takarékossági törekvéseinkkel. Képzeljük el milyen sok villanyáram spórolható meg ha neon helyett gyertyafény pislog. Nem véletlenül hivatkoztam a találó kiegészítésre. A lelke rajta! Miért legyek én bátrabb, mint ama nagy és meglehetősen befolyásos intézmény. Közölték, ugyanis az előzetesben, hogy egyetlen osztály sem vállalhatja a szilveszteri műsorért a felelősséget, többen tartják érte a hátukat, többen zsebelik be a dicséretet. Tízen is rpd4a(lják,;gníi1^ü- ket egy , olyan. vüágppllujcái- esemény közvetítésére, amelyben egyetlen szótévesztés is bonyodalmakat okozhat, egy az egyben tárgyalnak miniszterekkel, mondanak véleményt nehezen átte- kinthfető ügyekben, de a szilveszteri műsor, az más. Közügy. Pontosabban, közügy volt. De azért biztos, ami biztos, egyik kollégámat ás barátomat is megkérdeztem, hogy tetszett-e. Jellemző, hogy az új évtized második napján, túl az erre az évre tervezett 692 értekezlet közül az elsőn, mindjárt tudta, hogy csak Róla (vagy Arról?) tudakozódom. Persze, volt véleménye. — Ilyen nagyszerű árny játékot még nem láttam, szívesen megtapsoltam volna a zsonglőrt is. ha hallja. Csak halkan jegyzem meg, hogy nem kimondottan szilveszteri műsorszámok, de soha nagyobb baj ne legyen. Szívesen vettem volna, ha társaságukhoz egy bűvész is csatlakozik,. és eltünteti a két Rátonyit a képernyőről. Szerencsére, valaki újra bekapcsolta az elzárt készüléket és élvezhettem Alfonzé szellemes, szórakoztató, sziporkázó ösz- szeállítását. Mivel a mostani felfogás szerint még legalább másfél évtizedig a fiatal alkotók között tartanak számon, kötelesség- szerűen megnéztem, meghallgattam a Diszkó, diszkó, diszkó... összeállítást. Legfőbb érdemét abban látom, hogy leleplezte azt az illúziót, miszerint a paródiák jobbak az eredeti műsoroknál. Nem volt könnyű dolguk a közreműködőknek, mivel a tévé az elmúlt években igencsak sikeresen táplálta fenti tévhitet, és mi tagadás, most Harsányi Gábor Amanda Learként igencsak kilógott a cáfolatból. Ellenvélemény: egy névtelen (idős?) telefonáló a lelkemre kötötte, hogy nagyon dicsérjem meg a televíziónak sajátos műsorát, mert — megint csak jön a tudomány —, a) „most értettem meg, hogy miért nem tudják a fiatalok abbahagyni az ABBÁ-t, mert b) rengeteg devizát spórolt meg számunkra ez a házirezsis vállalkozás. Jót kacaghattunk a pompás sztorin, mert a hagyományaival ellentétben, az egy ötletre alapozott Szuperbola most nem mágnesezte a tekinteteket a képernyőre. Ráadásul mindig elkapkodták a legtanulságosabb szemléltető eszközt. A Parabola különkiadása újfent tévhiteket oszlatott. Ország-világ láthatta, hogy öt dudás is megfér egy csárdában, legalábbis egy órahosszat. Csak , egya kiSifiökajjellett hozíá,:,^,-. Seböék* korában az - óvodások is tudják,' hogy, azért nem" fért hajdanán két dudás egy mulatóban, mert nem ismerték e furcsa hangszerek összehangolásának fortélyait. Mindegyik más fekvésben mondta a magáét. Az Agárdi Gábort, Bencze Ferencet, Bodrogi Gyulát, Körmendi Jánost és Sztankay Istvánt „dudásként” seregeltető jelenetsor rendezője „összestímmelte” az eltérő stílusú színészek hangszínét, egészen élvezhetőén muzsikáltak. így közeledtünk az éjfélhez. Az «* előlegezett pezsgő után — vagy annak hatására — a társaság egyik tagja mindenáron fogadni akart, hogy mindjárt jön a Med- veczky Ádám a nagydobbal, igaza is lett. Sem ezen, sem a múló éven nem nagyon töprenghettünk, a Himnusz hangulatának sem adhattuk át magunkat, njert az utolsó akkordok elcsengése után a várt és remélt csend helyett azonnal megjelent a bemondó klub egyik bájos tagja. Akinek netán nem tetszett a műsor, az nézhette a — másod- osztályú — kettest. Abból, hogy nagyon kevesen váltottak a második csatornára, arra következtetek, hogy ez a házi bólékkal, adomákkal, finomságokkal megtetézett szilveszteri műsor nem is volt olyan rossz. „Kár, hogy nem nézték azok is, akik gépkocsi-feltörésekkel meg egyéb rendetlenkedésekkel csapták agyon idejüket” — szólt közbe kollégám, a rendőrségi ügyek tudója. Különösen akkor, ha elcsípik őket, sajnálják majd, hogy nem a képernyő előtt ücsörögtek, tettem hozzá, hogy alulírotté legyen az utolsó szó a szilveszteri tévéműsor ügyében. Heltai Nándor Mezőgazdasági tanfolyamok a falvakban Változatos témakörökben szerezhetnek úiabb ismereteket a városokban. falvakban januártól márciusig megrendezésre kerülő teli mezőgazdasági tanfolyamok hallgatói. Megyénként több száz alkalommal a TIT felkérésére tanárok, a mezőgazdasági nagyüzemek, valamint az élelmiszeripari vállalatok szakemberei tartanak előadásokat. A Hazafias Népfront keretében működő kertbaráttársaságok gazdag programot állítottak össze tagjaiknak és az érdeklődőknek. A téli tanfolyamok egyik témája az adott táj termelési szakosítása. A rendezők igyekeznek a tájegységhez illő növénytermesztési és állattenyésztési specializáló szakmai tennivalóit minél szélesebb körben megismertetni a kistermelőkkel. Nemcsak az előadások szolgálják ezt a célt. A Gabona Tröszt például takarmányozási szaktanácsadó füzetet ad közre, az állatforgalmi és húsipari vállalatok pedig közzé teszik a háztáji termelés szerződéses feltételeit. Az OTP szakemberei a tanfolyamokon ismertetik a kistermelőkkel a hitelfeltételeket, valamint a hitelezés rendjét, módját. Üj vonása a tanfolyamoknak, hogy gyakorlati bemutatókra is sor kerül. Számos helyen a legjobb háztáji gazdálkodók szemléltetik majd eredményeiket, és egyúttal szakmai útbaigazítást adnak. A téli programok anyagában szerepel az 1980-ban életbe léDö szabályozó rendszer ismertetése. Mindenekelőtt azokat a jogszabályokat veszik sorra, amelyek közvetlenül érintik a kistermelúKet. Ezzel kapcsolatban egyebek Között feltárják majd azokat a tehetőségeket. amelyek hosszú távú értékesítésre adnak lehetőséget a kistermelőknek. (MTI)
