Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 5. TALAJERŐ-UTÁNPÓTLÁS Nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik a bácskai és Duna melléki termelőszövetkezetek üze­mi állattenyésztő telepein. Szakszerűen kezelve és a talajba dolgozva különösen a kerti vetemény termesztésénél nélkülözhetetlen. A tataháza-mátételki mezőgazdasági téesz gazdá­inak sikerült alkalmas szórógépet vásárolniuk. Ez­zel szórják és forgatják a talajba a szövetkezet szántóföldi kertészetében a kitűnő talajerő-után- pótló szervesanyagot. A minőségvédelem hadállásai A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet nevével több­nyire csak akkor találkozik az olvasó, amikor a lapok hírül adják, hogy megtiltotta valamilyen rossz minőségű fogyasz­tási cikk árusítását. Ezek a közlemények nem mindig meg­nyugtatóak, mert általában az derül ki belőlük, hogy a hi­bás áruból — például az egészségre ártalmas anyagból ké­szült játékból — egy bizonyos mennyiség már eljutott a vá­sárlókhoz! Vagyis: akik megvették, bizony pórul jártak. A KERMI intézkedései közül ezek a letiltások azonban csak a végső lépések, melyekre éppen azért meglehetősen ritkán kerül sor, mivel az intézet mindenekelőtt megelőzni igyekszik a rossz minőségű termékek forgalmazását. Sőt, mint a fogyasztói érdekvé­delemre hivatott szervezet, gyak­ran eligazítást is nyújt a vásár­lóknak a különféle termékek mi­nőségéről. Ilyen tájékoztatás pél­dául az úgynevezett KERMI Ta­núsító Védjegy, vagy az áruteszt. Áruvizsgálat Az árutesztekkel — az azonos rendeltetésű cikkek összehasonlító vizsgálatainak eredményeivel — rendszeresen a fogyasztók lapjá­ban, a Nagyítóban találkozhatunk. Az árutesztek a KERML labora­tóriumaiban, műszeres- vizsgálatok segítségével készülnek, és ahogy bővül a fogyasztási cikkek vá­lasztéka, úgy növekszik az áru- vizsgálatok iránt az érdeklődés. Természetes ez, hiszen amikor 10 —20-féle rádió vagy televízió van forgalomban, akkor a laikus vá­sárló egyszerű szemrevételezéssel aligha tudja eldönteni: számára melyik megvásárlása a legelőnyö­sebb. Az összehasonlító áruvizs­gálat minden apró részletre ki­terjed, s a legfontosabb jellemzők révén alakul ki a szakszerű ítélet, melyik cikk kiváló, jó, megfelelő, vagy ennél gyengébb minőségű. Tanúsító védjegy A közelmúltban vezette be a KERMI a tanúsító védjegyet; rö­vidített nevén a KTV-címkét. Ezen a címkén — amelyet a vá­sárló az áruval együtt megkap — megbízható tájékoztatás olvasható arról, milyen minőségű a termék. 1979 első felében összesen 69 ter­méket árusítottak KTV-cLmkével, ezek többsége — szám szerint 55 — iparcikk volt, s csak néhány ruhanemű és élelmiszer akadt köztük. A KERMI-ben már készültek más termékek számára is hason­ló címkék, pontosabban: folytak a vizsgálatok, amelyek alapján egyéb fogyasztási cikkeken is fel lehet majd tüntetni a minőségü­ket. A KTV-címke azért ébreszt­het bizalmat a vásárlóban, mert az ezzel forgalmazott termékeket a KERMI folyamatosan, állandó­an ellenőrzi. KÁF-embléma Hasonlóképp, mint azokat az árukat, amelyek a 'Kíváló Aruk Fórumának emblémáját viselik. A KÁF-jelű cikkek száma már sokkal magasabb — megközelíti az ezret —, de a fekete-arany há­romszöget csak addig -használhat­ják a gyártók, amíg árujuk meg­felel a magas minőségi követel­ményeknek. Ellenkező esetben — s ilyen esetek is a KERMI vizs­gálatainak eredményeként' kerül­nek felszínre — az embléma vise­lésének jogát megvonják. Szakvélemény A megkülönböztetett minőség­jelzések, az árutesztek azonban a forgalomban levő fogyasztási cik­keknek csak egy töredékét érin­tik. Az áruk nagy tömegének rendszeres vizsgálata szintén a KERMI feladata. A vizsgálat-soro­zat már a forgalombahozatalt megelőzően megkezdődik. Vannak Olyan termékek — például élelmi­szerek, elektromos készülékek —, amelyeket nem is szabad addig árusítani, amíg az intézet szak­emberei nem adtak rá engedélyt. A termékek másik csoportjához a gyártó vagy a forgalmazó vállala­tok önként kérik — vagy nem ké­rik — a KERMI szakvéleményét. Mielőtt egy vállalat importálna valamilyen fogyasztásra szánt cikket, a mintadarabot szintén megvizsgáltatja az intézetben. Mindezeken a vizsgálódásokon túl következik az igazi tömeg­munka: amikor a már az üzletek­be került árukat ellenőrzik az or­szág különböző raktáraiban, TÜ- ZÉP-telepein, vagy az áruházak­ban. Erre azért is szükség van, mert sajnos sűrűn megtörténik, hogy az első sorozattermékek — az előminták — kifogástalanok, ám a későbbiek között hibásak.is akadnak. Vásárlói panasz Bizonyos esetekben a vásárló is kapcsolatba kerül a KERMI-vel. Ha valakinek minőségi reklamá­ciója van, s a hibásnak talált árut visszaviszi a boltba, ám az üzlet vezetője nem méltányolja a kifo­gást, akkor a vásárlónak joga van megkövetelni, hogy a terméket a a kereskedelmi vállalat vizsgál­tassa meg a KERMI-vel. 1979. el­ső felében a szervizek, a kereske­delmi vállalatuk több mint 20.000 vásáriéi ■ kifogás ügyében kértek szakvéleményt. A KERMI a kifo­gásolt termékek 56 százalékában döntött a vevő javára: állapított meg reklamációra okot adó gyár­tási hibát, vagy nem kielégítő tá­jékoztatást. Útmutatók Mert ez utóbbival is foglalko­zik az intézet: vizsgálja, hogy az árukhoz mellékelt kezelési-hasz­nálati útmutatók megfelelnek-e az előírásoknak, a feltüntetett adatok valóságosak-e. Amennyi­ben nem, úgy a hibák kijavításá­ig, illetvé a hiányzó útmutatók el­készítéséig a KERMI megtilthatja az áru forgalmazását. A Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet félévenként jelentést készít tapasztalatairól. A jelenté­sek eljutnak a gyártókhoz, a for­galmazókhoz, és tájékoztatják az érintett ágazatok vezetőit is a jel­lemző hibákról, általában a mi­nőség alakulásáról, ilyenformán kiindulópontjai lehetnek a gyár­tás során elkövetett hibák kija­vításának. G. Zs. Sok még a lehetőségünk a termelés hatékonyabbá Beszélgetés IvIClvl V a kongresszusi irányelvekről A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet eddig is igye­kezett kihasználni termelési adottságait, a helyi lehetősége­ket, számos kezdeményezéssel tette hatékonyabbá a gazdál­kodást. A közös gazdaság kommunistái is készülnek a veze­tőségválasztó taggyűlésre, ahol egyúttal megvitatják, mi­ként lehetne előbbre lépni. Megbeszélik, hogy a XII. párt- kongresszus irányelveinek útmutatásai alapján miképp tud­nák az eddiginél erőteljesebben kiaknázni a tartalékaikat. 9 A termelőszövetkezet hartai tésztaüzemében. Gottschall Péter, pártvezetöségi taggal, a termelőszövetkezet sze- mélyz'eti vezetőjével erről a témá­ról beszélgettünk. — Az irányelveket alaposan megvitatjuk, mielőtt a taggyűlés elé kerül. Mi már eddig is sokat tettünk az 1978. március 15-i köz­ponti bizottsági határozat szelle­mében a termelés hatékonyságá­nak fejlesztéséért. Az irányelvek­ben például szerepel, hogy az előttünk álló' feladatok megoldá­sához elengedhetetlen a munka­erőnek a jelenleginél eredménye­sebb foglalkoztatása. Intézkedtünk a folyamatos foglalkoztatás meg­valósítása érdekében. Termelőszö­vetkezetünkben ez különösen fon­tos téma, hiszen a tagság több mint 50 százaléka asszony és lány, tehát nem közömbös hogyan tu­dunk számukra megfelelő kereseti lehetőséget adni. Melléküzemága­kat létesítettünk, egyebek közt tésztaüzemet Hártán és Dunate- tétlenen. Mindkét községben a helyben lakó asszonyok és lányok dolgoznak. Munkát, időt, költséget takarítanak meg azzal, hogy nem kell a munkásokat máshon­nan ideszállítani. Két műszakban száznyolcvan asszonyt és lányt foglalkoztattunk ily módon. A cipőiparral is megállapodást kö­töttünk. Száznegyvenen dolgoznak a cipőfelsőrész-készítő részlegünk­nél. Itt kismamaszalagot is létesí­tettünk, a munkaidőt az óvodai nyitvatartáshoz igazítottuk. Fontos üzemágunk a baromfite­nyésztés, ahol negyvenöt asszony és lány dolgozik, ez az ágazat ad­ja a termelési érték mintegy 30 százalékát. _ Azt ..ÚL. érdemes megemlíteni, hogy a termelőszövetkezetben ser- tésfeldolgozás is történik,'"nagy­részt helyi ellátásra. A községi húsboltjuk tavaly mintegy 4 mil­lió forint forgalmat bonyolított le. Az irányelvek kimondják, hogy mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben fő teendő a hatékonyság és a minőség javítá­sa, hozamok növelése, a költségek csökkentése. Ezzel kapcsolatban a következő­ket mondja Gottschall Péter: — Több termelési rendszerhez csatlakoztunk, s ez lehetővé teszi, hogy a tudomány eredményeit mi­nél gyorsabban hasznosítjuk. A gazdaságosabb termelés érdekében szinte táblánként felmérjük, hogy egyes területeken milyen növényt termesszünk. Például egy csekély, humuszrétegű táblán cirokból 5333 kilogrammot termeltünk hektá­ronként, ugyanezen a talajon ez­előtt 3000 kilogramm kukorica volt az átlagtermés. Az állattenyésztésben a mellék- termék hasznosítását régebben megkezdtük. A baromfi alomdarát magas fehérjetartalma miatt jól tudjuk alkalmazni a sertéstenyész­tésben. A beszélgetésbe bekapcsolódott Hegedűs Lajos, a termelőszövet­kezet elnöke is. — Nagy. tartalékaink vannak a növénytermesztésben és a szarvas­marha-tenyésztésben. Alkalmaz­zuk már a szántás nélküli altalaj- lazítást, amely nemcsak időmegta­karítást jelent, hanem kedvezőbbé teszi a növény számára a fejlő­dést. Az altalajlazítással ugyanis javítjuk a vízháztartást és az al­sóbb réteg szerkezetét is. Ötszáz hektárnyi területen alkalmaztuk ezt a módszert az elmúlt ősszel a gabonánál, s a szántás elhagyásá­val mintegy 200 ezer forintot ta­karítottunk meg. A szarvasmarha-tenyésztésben fajtajavító keresztezéseket vég­zünk a magyar-tarka állományt holstein-frizzel javítjuk. A jelen­legi 3200 literes tehenenként! tej­hozamot jelentősen növelni sze­retnénk a következő években. A melléktevékenység eddig is jelentős bevételt hozott a terme­lőszövetkezetnek. Összefogtunk az uzódi Egyetértés és a dunavecsei Béke Termelőszövetkezettel a ka­vics kitermelésére. Egy használt uszályt felújítottalt az uszódi kö­zös gazdaság gépműhelyében, így 6 millió forint költséggel egy használható uszályunk lett. Egyéb­ként hasonló dunai szállítóeszköz újonnan 27 millió forintba került volna. Az elmondottakból kitűnik, hogy a hartai Erdei Ferenc Ter­melőszövetkezetben a XII. párt- kongresszus irányelveit igyekez­nek a gyakorlatban átültetve hasznosítani. K. S. Megújul Görlitz egykori szegénynegyede, a történelmi óváros A 900 éves német város, a len­gyel határnál fekvő Görlitz egyi­ke ama kevés városi település­nek, amelyek nem szenvedtek ká­rokat a II. világháborúban. Ma­napság mégis számos disszertáció foglalkozik a görlitzi városépíté­szeti tervekkel. A dolgozatok té­mája: hogyan lehet a történelmi ősi városmagot 'korszerű szocialis­ta lakóhellyé változtatni. A reneszánsz és barokk építé­szet jegyeit egykor magán viselő görlitzi óváros sok évszázados la­kóházai a korai kapitalizmus ide­jén már sokat vesztettek egykori fényükből, és a város ipari pro­letariátusának a lakóhelyéül szol­gáltak. A szegénynegyeddé átala­kult városrészben tönkrementek a homlokzatok, letöredeztek, el­koptak a jellegzetes épületdíszek. A 84 000 lakosú település épí­tészeti emlékeinek védelmét az első német munkás-paraszt ál­lam vállalta magára. Szanálási programot dolgoztak ki, amely szerint az óváros közelében 10 000 lakosú új negyedet létesítenek, s korszerű házaiban 9000 óvárosi lakó közül 4000-ret helyeznek el. Az óvárosban a kultúrtörténetileg nem jelentős épületeket lebont­ják. a műemlékeket azonban kor­hű állapotban állítják helyre. A díszesebb polgárházakban étter­mek, kávéházak, sörözők kapnak majd helyet. A nagyarányú épí­tőmunkában NDK-feeli és lengyel építészek vesznek részt. (BUDA- PRESS — PANORAMA) Szökőévi csalafintaságok y ó lesz ezt mind­járt 6- és új esztendő fordulóján tisztázni nehogy az­tán február 24-e tá­ján kuszálódjon össze bizonyos korosztá­lyok elmebéli állapo­ta — mármint a nap­tár felől. Az élemedettebb generációk már most rájöttek ugye. hogy 1980 szökőév mivol­táról van szó. Szö­kőév, szökőév — zsörtölődnek bizonyá­ra számosán —, s egyben tiltakoznak is, hogy most újfent va­lami kioktatásféle kö­vetkezik arról, mi is az a szökőév. Holott nekik már a könyö­kükön jön ki az erre vonatkozó „elmélet". No — éppen ezért ne prézsmitáljanak. Mert hogy a „kö­nyökükön jön ki", — annak bizonyítéka, hogy jó pár szökő­évet megértek már, ezért „unalmas" szá­mukra a figyelemfel­keltés: meg ne lepőd­jenek már, hogy feb­ruár 29 napos lesz 1980-ban, tehát a márciusi fizetésfel­vétel egy napot csú­szik. Ez meg azzal is jár, hogy február vé­ge felé célirányosab­ban kell beosztani az üres üvegek vissza­váltását, illetve az ennek révén hulló mentő-forintokat. e...Ha más­honnan nem, a Ludas Matyiből meg­tanulhatták már, hogy egy újszülöttnek minden vicc új. Igaz. hogy a szökőév nem vicc, de azért — ha nem is újszülötti „szinten" — az értel­mi képesség kellő fo­kára feljutott ifjúság szemében ennek is van olyan hatása, mint egy jó tréfának. Persze, amikor elő­ször értesül róla, hogy bizonyos eszten­dőkben a február nem 28, hanem 29 napos, s ilyenkor egy­két ugrással számol­ni kell naptári tájé­kozódásunkat ille­tően. Jelentsük ki ezek után ismételten, hogy 1980 szökőév. S ha valaki kételkednék a naptár igazában, akár személyesen is ellen­őrizheti; tapasztalati, vagy tudományosab­ban — empirikus módszerrel. Kéz- és lábujjainak igénybe­vételével — meg az ebből fakadó 20-as ciklusok striguláz rögzítésével — napról napra megfigyelheti az idő múlását. Mire 1980 végére ér, és az ujjai latbavetésével született strigulákat megszámolja, látni fogja, hogy ez az esz­tendő bizony fehéren- feketén háromszáz­hatvanhat napig tar­tott. így van ez minden — helyesebben álta­lában minden 4. év­ben. Mert a közbeeső normális esztendők „megelégszenek" 365 nappal. Na de hogy „jön 'ki" négyéven­ként a 366 nap? 'J'udjuk, az em­■* beriség nem ma jött le a falvédő­ről. Évezredekkel ez­előtt kifigyelték szem­fülesebb és palléro­zott elméjű őseink, hogy a napév — vagyis az az idő, mialatt a Föld meg­kerüli a Napot — nem pontosan 365. hanem megközelítően 365 és egynegyed nap. Vagy hogy még pontosabbak le­gyünk, ha már eleink helyettünk is kiszámították —, 365^563582 nap. De ki az ánti győzne mindig ennyi tizedes- mütyürrel számolni, mikor azt is a fe­jünkbe verték már a hajdani oskolában, hogy ez megfelel 365 napnak. 6 órának, 9 percnek, 9,35 másod­percnek. Látják te­hát, hogy igaziból csak megközelítően 365 és egynegyed nap a csillagév. Már most mit csi­nálhattak volna az ősök — s utánuk mi is — ezekkel a mara­dék egynegyed na* pókkal? Semmiképp se lehetett azokat a töredékeket elsinkel- ni, avagy belehullaj- tani a világűrbe. Ki­találta hát az ember azt a célszerű meg­oldást hogy négy­ivenként összegyűjt­ve a> negyednapokat, kiállított belőlük egy teljes napot. Ezt a plusz napot nevezte «I szökőnapnak, s könyvelte el most már huzamos idő óta februárban. Ügy té­ve. mintha mi sem történt volna, szép csendben minden ne­gyedik esztendőben hozzátoldott az amúgy is rövid feb­ruárhoz egy 29. na­pot. Az egyik nagy nap­tárreformer, a ró­mai Julius Caesar uralkodása idején azonban még merő­ben más viszonyban voltak az emberek az istenségekkel, mint ■manapság. Valahogy jobban féltek tőlük. Tartottak attól, hogy azért a többletnap- becsempészésért va­lamelyik szeszélyes isten haragját ma­gukra zúdítják, ezért csellel éltek. Úgy ál­cázták azt a plusz­napot, hogy február 23-a után 23-a más­napját számolták, így ha a hitük sze­rinti valamelyik úr­isten ráérő idejében belenézett a naptár­ba, abban februárt 28 naposnak találta. a de még nincs vége. A szökő­év eggyel több napjá­val némi késése lesz a naptárnak, ezért 400 évenként három szökőnapot kiiktatnak a forgalomból. A szá­zadfordulók évei kö­zül csak azok 366 na­posak, amelyek 400- zal is oszthatók.Leg- utoljára 1600-ban esett szökőév század- fordulóra, legköze­lebb pédig 2000-ben lesz. Ilyenkor mindig felemlegetjük, hogy mi az 1582-ben élet- belépett Gergely- féle naptár szerint számoljuk az idő mú­lását. Ennek meg az a hibája, hogy bár azokat az évenkénti óratöbbleteket be- suszterolja a szökő­évbe, a maradék má­sodpercekkel nem tud mit kezdeni. (A cikk eleji számokat lexi­konból vettem, bizo­nyára más, a lexi­kon-ideivel szemben jóval pontosabb szá­mítások szerűit így is megmarad évente » 26 másodperc. Ezek pedig 3300 évenként egy újabb, a naptár­ban nem jelölt napot adnak ki. Ne mond­ják elhamarkodottan, hogy „fogjanak meg!" a láthatóan bonyolult naptár megformálá­sán napjainkban is gőzerővel dolgoznak, így utódaink nem fognak „belepistulni" a további bonyodal­makba). C sak még egy szempontra hívjuk fel a figyel­met. Mivel február 24-e szökőnap, attól a naptól számítva a hónap végéig a név­napok egyébként „fe­gyelmezett" dátumai eggyel odébb csúsz­nak. Máskor február 24. a Mátyásoké, most a 25-e lesz az övék. Utánuk — szintén egynapi eltolódással — a Gézák. Edinák, Ákosok, Elemérek ünnepelhetnek. Xfth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom