Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: általában erősen felhős, párás, helyenként ködös idő. Szórványosan ismétlődő kisebb ha­vazás. Mérsékelt szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában mínusz 4, mínusz 9, a derült, szélcsendes helyeken mínusz 15 fok kö­rül. Legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 1, mínusz 4, a tartósan ködös helyeken mínusz 5 fok körül. (MTI) ________________________ VI LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kulturális minisztériumi államtitkár látogatása Kecskeméten Tegnap Kecskemétre látogatott dr. Molnár Ferenc kulturális mi­nisztériumi államtitkár. A ven­dégeket dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács el­nöke fogadta. Készt vett a meg­beszélésen Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának titkára és dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhe­lyettese is. A Kulturális Minisz­tériumból jelen volt: Balázs Ist­ván minisztériumi főosztályveze­tő és Verseghy György osztály- vezető helyettes. A látogatás al­kalmából néhány időszerű mű­velődéspolitikai kérdés egyezte­tésére, megbeszélésére került sor. Tárgyaltak a VI. ötéves tervben Kecskeméten létesülő zeneművé­szeti szakközépiskoláról, vala­mint az új megyei könyvtár meg­valósításának gyakorlati felada­tairól. A kulturális szakterület szak­emberképzésével és a megye nemzetiségi kultúrájával kapcso­latos néhány kérdés is szerepelt a megbeszélésen. így például a nemzetiségi hagyományőrzés, táj­házak, könyvtárügy. A Kulturá- ‘ lis Minisztérium és a megye ve­zetői egyetértettek abban, hogy a nemzetközi Duna menti folklór­fesztivált legközelebb 1981-ben, ezúttal a hetedik alkalommal ren­dezik meg. A délutáni órákban az állam­titkár meglátogatta a kecskeméti kerámiastúdiót, a Katona József Könyvtárat és a Bozsó-gyűjte- ményt. Magyar-laoszi gazdasági tárgyalások Sir 'V Plenáris üléssel kedden a Par­lamentben megkezdődött a ma­gyar—laoszi gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködési bizottság 3. ülésszaka. A két dele­gációt Borbándi János, a minisz­tertanács elnökhelyettese, illetve Sanan Southichak laoszi közleke­dési, szállítási és közmunkaügyi miniszter, a bizottság társelnökei vezetik. Borbándi János megnyitó beszé­dében utalt arra, hogy a két or­szág kapcsolatéi a laoszi forrada­lom győzelme után mélyültek el. A mostani plenáris ülésen mindkét delegációvezető rámuta­tott, hogy a magyar—laoszi gaz­dasági kapcsolatok a proletár in­ternacionalizmus, a kölcsönös elő­nyök elveire épülnek. Az ülésszakon megvitatják az 1980—1985. közötti évekre a gaz­dasági együttműködés lehetőségeit. A szervezés t tai tál léi kai 3 • Termelékeny csapozógcp az ÉPFA halasi gyárában, amely tavaly túlteljesítette nyereség-előirányzatát. • Az ablakszerelő sor. (Straszer András felvételei) Gazdaságosabb termelés a halasi ÉPFA gyárában A népgazdasági terv szerint 1980-ban a szocialista szektor be­ruházásai csak 95—96 százalékát teszik ki a tavalyi befektetések­nek. Ez többek közt azt is jelen­ti, hogy a vállalatok egy része az idén kevesebbet fordíthat fejlesz­tésre, Mert az ország teherbíró képessége, s az egyensúly javítá­sára kimunkált „taktika” ezt te­szi lehetővé, illetve szükségessé. A meglevő termelőeszközöket kell a -munka jobb megszervezésével ha­tékonyabban kihasználni, erre senkentik a vállalatokat a módo­sított gazdasági szabályozók is. Sok tartalék van a termelés ész­szerűbb megszervezésében, s azok a vállalatok, gyárak, amelyek tö­rekednek ennek kihasználására, jó eredményeket érnek el. Ez mond­ható el az Epületasztalosipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyá­ráról, amelynek kollektívája ta­valy nagy harcot vívott a terv teljesítéséért. Az első negyedévet még tetemes elmaradással fejezték be, s csak a második félévben mozdult el a teljesítés mutatója a mélypontról. S ezt a munka me- netközbeni jobb megszervezésével érték el. December végére 100.6 százalékra valósították meg a ter­melési értéktervet, a nyereség- tervet pedig körülbelül 6 száza­lékkal túlszárnyalták. Az 1978. évi 149 millióról tavaly 164 millió forintra növelték a ter­melést, változatlan létszámmal és azonos, csak célgépekkel kiegészí­tett gépparkkal. Király István igazgató-— aki a múlt’évben ke­rült a gyár élére — elmondta, hogy mindenekelőtt a dolgozók anyaggal és munkával történő el­látását kellett biztos alapra he­lyezni. A szervezési, valamint munkafegyelmet' is szilárdító in­tézkedéseket versenyvállalásokkal támogatták a brigádok. Ennek köszönhető az is, hogy a 15 mil­lió forinttal nagyobb termelést az elektromos energiafelhasználás 1 százalékos csökkentése mellett ér­ték el. Az anyagfelhasználás 86,5 százalék körül alakult, s a hasz­nosításnak ezzel a mértékével jó helyezést értek el az ÉPFA Vál­lalaton belül. Ami szintén lénye­ges : a dolgozók átlagbér-színvo­nala 6,9 ^százalékkal emelkedett ta­valy, mivel ehhez a nyereség fe­dezetet nyújtott. A halasi gyár dolgozói 1980-bän szintén nagy feladat előtt állnak. Változik a termékszerkezet, az ajtók és ajtótokok előállítását be­szüntetik, a vállalatnak azzal a törekvésével összefüggésben, hogy' egységeiben kiküszöböli a terme­lésbeli párhuzamosságokat. Kis­kunhalason kizárólag redőnyszek­rény nélküli, egyesített szárnyú ablakokat készítenék, amelyekből szállítanak a veszrpémi, a duna­újvárosi és a kecskeméti házgyár­nak. A termékek nyolcvan száza­0 A szabászatra nagy felelősség hárul, az anyagkihozatalt csak az ottani dolgozók lelkiismeretes munkájával lehet tovább javí­tani. lékát a TÜZÉP-telepek értékesí­tik majd. Az idei termelési érték­terv 175 millió forint, tehát a múlt évihez képest 11 milliós nö­vekedést kell elérni. A termelői árak változása nem érinti a gyár termékeit. A felada­tot — mint az igazgató tájékozta­tott — kizárólag a termelési fo­lyamat további ésszerűsítésével, szervezéssel akarják megoldani. Korábban egy sor ipari szövetke­zettel és tsz-melléküzemmel koo­peráltak. Ezek közül az előnyte­leneket ez évben megszüntették. Csak két partnerük maradt meg, a jánoshalmi Bácska ÉPISZ, amely kis méretű ablakokat készít a gyárnak, s a műanyag szigetelő anyagokat és vízvezetéket^ szállír tó bácsbokodi ipari szövetkezet. A termelésszervezés során kon- vejorpálya beiktatásával és célgé­pek, például keretszorítók, fogók alkalmazásával fokozták a terme­lékenységet. Ügy szervezték meg a gyártást, hogy egyes művelete­ket már előkészítő jelleggel el lehet végezni. Nem voltak restek, s átvették más gyárak jól bevált munkafogásait, például azt, hogy az ablakalkatrészekre még az ösz- szeszerelésük előtt fölerősítik a vasalatokat. Ennek megvan az az előnye, hogy a vasaláskor kelet­kező esetleges minőségi hiba miatt nem kell a már teljesen összesze­relt ablakot szétszedni, hanem csupán egy alkatrésszel van dől-, ga a munkásnak. A műveletek­nek, ez az ésszerűbb sorrendje azt eredményezte, hogy rövidebfí lett az egy termék elkészítéséhez szük­séges idő, vagyis nőtt a termelé­kenység. Király István elmondta, hogy az év első negyedében tanfolya-. mot szerveznek a gyár szabászai­nak. Céljuk az, hogy tovább ja­vítsák az anyagfelhasználást,' vagyis csökkentsék a drága fenyő fűrészáruból a hulladék mennyi­ségét. Nagy súlyt fektetnek rá; hogy az adott méretű és minőségű anyagokat a legcélszerűbben hasz­nálják föl, s annak az emberi föl­tételeit igyekeznek majd az em-. lített tanfolyammal javítani. A. T. S. ÉVKEZDET A NAGYKERESKEDELMI VÁLLALATOKNÁL Van elegendő áru, kielégítő A december után úgy tűnik, a január is nehéz hónapja volt a kereskedelemnek. Csak éppen ellenkező előjellel. Az elmúlt napokban-hetekben ugyanis az átlagosnál gyakrab­ban kényszerültünk üres kezekkel, dolgavégezetlenül távozni jó néhány üzletből: bizonyos mindennapi, megszokott holmi­kat rendre nem találtunk. Nincs, nem szállít a nagykereske­delmi vállalat — hangzott itt is, ott is a sajnálkozó válasz, amely legfeljebb az eladók részéről volt elfogadható ment­ség. De mit mondanak ezek a „nem szállító” cégek? Közü­lük ezúttal négyet kerestünk meg a kérdéssel: hogyan kez­dődött náluk 1980? AMFORA Pogány Imre, az Üveg-, Porce­lán-, Kerámia- és Műanyagkeres­kedelmi Vállalat Bács-Kiskun me­gyei lerakatának vezetője: — Megfelelő választékkal, mint­egy 13—14 millió forintos, 60—65 napig tartó árukészlettel fogadtuk az esztendőt. Nem egészen két hé­tig leltároztunk, ugyanakkor ve­zettük át az árváltozásokat is, a 2700 cikk csaknem 90 százaléká­nál. A városi szaküzletek, tudo­másom szerint, már teljesen fel vannak töltve, csak a kisebb bol­tokba, ABC-kbe nem jutottunk még el, február 10-ig azonban ezekre is sor kerül. Már tavaly is nagyon hiányoz­tak a herendi áruk, az ólomkris­tály poharak és kelyhek, valamint a kalocsai termékek. Most is ke­vés van belőlük, és egyelőre nem is számíthatunk lényeges változás­ra, mivel az ipar — exportkötele­zettségéi mellett — képtelen a hazai igényeket kielégíteni. A pohárprobléma viszont csak átme­neti jellegű volt. Az importból származó háztartási porcelánféle­ségek és színes, hőálló üvegedé­nyek még nem futottak be, pe'dig igen sokan vadásszák őket. Meg­érkeztek már a nagyméretű mű­anyag tálak és vödrök is: ezekből a gyárak ígérete szerint nem lesz fennakadás. Kerámiakínálatunk egyébként változatlanul jó. FŰSZERT Lukács Ferencné, az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat megyei raktárházának igazgatója: — A január 7-i új termelői árak mind a négyezer, általunk forgal­mazott cikket érintették. Változott a nagykereskedelmi ár, a forgal­mi adó és az árkiegészítés is, úgy­hogy rengeteg dolgunk volt. El­mondhatom : most már szinte tel­jesen befejeztük ezt a munkát. Hátráltatott bennünket az ipar is, mivel nem készült el időben az árkalkulációkkal, így nekünk is folyamatosan küldte azokat. Átlagos^ árukészletünk 65, a je­lenlegi 90 millió forint értékű. Hiányról csak a mosóporoknál be­szélhetünk, ott is inkább válasz­tékhiányról. Sajnos alapanyag- beszerzési nehézségek miatt nem az ellátás várható számottevő javulás a közismert Ultrából sem: a gyártó üzem megrendelésünknek mind­össze a felét igazolta vissza. Olaj­festék most érkezett nagy meny- nyiségben, azt hiszem, minden vevő kérésének eleget fogunk tenni. PIÉRT Varga András, a Papír- és Iro­daszer Értékesítő Vállalat megyei lerakatának vezetője: — Szerencsésen (és ésszerűen — K. F.), együtt az év végi lel­tározással oldottuk meg az árvál­toztatást: nálunk a fogyasztói árak 70—80 százaléka csökkent, illetve emelkedett. Különösebb ellátási zavarról nem értesültem, legfel­jebb az egészségügyi papír esete­ben. Ennek oka a lábatlani papír­gyárban végrehajtott rekonstruk­ció: új, korszerű gépet „állítottak be”, ezért szünetelt a termelés. Ígérhetem, hogy a jövőben lesz bőségesen — vettünk Jugoszlá­viából, Csehszlovákiából, Lengyel- országból, Vietnamból és Kínából is —, s az óriási kereslet ellenére február végén már nem fog hiá­nyozni. Talán még a vékonypapír­ból előállított szalvéta kevesebb a kelleténél — ez nyersanyaggon­dokra vezethető vissza. Húszmillió forintos cikkállományunk 1500- féle árut foglal magába. Egyéb­ként azt tapasztaltuk, hogy az év első hónapjában jelentős mérték­ben mérséklődött a közületi vásár­lás; mintha a vállalatok takaré­kosabban bánnának az irodasze­rekkel ... (Folytatás a 2. oldalon.) A nekigyűrkőzés időszaka következett el a szellemi ve­télkedőre való felkészülésben, amit az SZMT, a KISZ MB, a megyei tanács és a TIT me­gyei szervezete hirdetett meg „Munka és művelődés”' cím­mel — a munkahelyi közössé­gek számára. Lehet tehát — képletesen szólva — felhajtogatni az ing­ujjat, hogy mire elérkeznek a vetélkedő fordulói (az üzemi, munkahelyi döntők 1980. ok­tóber—novemberben, a váro­siak 1981. március—áprilisá­ban lesznek), a jól végzett munka biztonságérzetével ül­jenek le a résztvevők a ver­senyasztalhoz. . Már maga ez a helyzet, hogy tudniillik asztalok mel­lett folyik a szellemi erőpró­ba, ugyanakkor a gáton való kiállást emlegetjük, jelez va­lamit a vetélkedők légköré­ből. Azt, hogy egy örömmel, komoly, de mégis játékosan könnyed .szorgalommal vég­zett ismeretgyűjtés, műveltség- gyarapítás után kitűzött vizs­gáról van szó. Ahol — jólle­het „pontokat” kapnak a ver­sengők, azok mégsem iskolai osztályzatok, amelyek nem­egyszer sorsdöntő jelentősé­gűek az életpálya alakulása szempontjából. Az itt kapott osztályzatok erre az egy al­kalomra érvényesek, s annak kifejezői, erkölcsi fokmérői, amellyel önkéntes művelődési készségüket, képességüket ta­núsítják a vetélkedők. Isme­retgyűjtés, műveltségbeli gaz­dagodás a vetélkedők célja. Ebben a szellemben hívta benevezésre a brigádokat az SZMT „titmutató”-ja is, ami­kor nem előre kiokoskodott kérdéseket közölt a brigádok­kal, hanem témaköröket hatá­rozott meg. Felhívta figyelmü­ket, hogy azokkal összefüggés­ben törekedjenek minél na­gyobb tájékozottságra, s hasz­nálják ki és fel az ismeret- szerzés ezernyi lehetőségét. S az idei „Munka és műve­lődés" vetélkedők során az ér­tékelés tartalmában is minősé­gi módosulásokat figyelhetünk meg. Nemcsak olyanra gondo­lunk, hogy például a városi vetélkedőre benevezés feltéte­leként 1981. február 28-ig a munkahelyi vetélkedőn , első helyezést elért brigád az ille­tékes szakmaközi bizottsághoz, kultúrotthonhoz juttassa el „Véleményünk a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről” c. írását. Ezt egyébként nem­csak a vetélkedő keretében ér­tékelik, hanem a megyei szin­ten legjobbnak minősített há­rom véleményt külön is jutal­mazni fogják. Igen lényeges annak elkerü­lésére, hogy a vetélkedőkön ne mindenekelőtt a lexikális tu­dás elismerése domináljon — az értékelésnek a tartalmi szempontokra való fordulása. Főként a témakörrel kapcso­latos tények, összefüggések is­meretét, valamint ezek gya- j korlati alkalmazásának — sze- I repjátékok, pl. bizalmi helyé- I ben, vitakészség stb. — szín- 3 vonalát, önálló véleményalko- j tást veszik figyelembe. Változás van a vetélkedő — 5 fős brigád összetételét te- I kintve is. — A vetélkedőket el- ] sősorban fizikai munkások ré­szére hirdették meg. Lehetőség I nyílik azonban egyetemet, fő- I iskolát végzett szellemi mun- j kások, értelmiségiek tevékeny­kedésére is; az 5 fős kollek­tíva egyik tagjaként. Termé­szetesen az adott munkahely­ről. Most már tehát nem kívül­ről, mint patronálók, hanem e brigád tagjaként segítenek. Ez nem csupán minőséget, igé­nyességet jelent, hanem gyü­mölcsöző kölcsönhatást is — munkások és értelmiségiek kö­zött — szemléletben, magatar­tásban. S ne felejtsük, ki a másik I változást sem. Nevezhetnénk I ezt a vetélkedőt „tömegesítés- I nek”, de talán még inkább de- I mokratizálódásnak. Kívánatos, I hogy a benevező brigádok tag- I jai között is legyen egy „há- I zi mérkőzés", amely eldönti, I hogy a munkahelyi vetélke- I dón kik képviseljék a kollek- I tivát. Ez lehetővé teszi, hogy I a 15—20 fős közösségek mind- I egyike részt vegyen a művelő- I dési mozgalomban, ne pedig I — mint eddig sok helyütt — I mindig ugyanaz a 4—5 ember. I Akik így „kiesnek” — sínese- I nek tétlenségre kárhoztatva, I hiszen belőlük, maximálisan 10 I fővel „szurkoló csapatok" szer­vezhetők, s ezek bizonyos fel­tételek mellett szintén szerez- I hetnek pontokat csapatuknak. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom