Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
1980. január 5. • PETŐFI NÉPE • 3 A turizmus gazdái: a tanácsok Beszélgetés dr. Czeglédi Józseffel, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkárával IDEGENFORGALOM — 1979—1980. A nemzetközi Idegenforgalomban az 1979-es esztendőt a fordulat évének tartják: bekövetkezett a régóta várt szerkezeti javulás, lényegesen csökkent az átutazók és a kirándulók száma, nőtt a bevétel. Bár — az előző évhez viszonyítva — kevesebb külföldi lépte át határainkat, azonban mintegy 10 százalékkal hosszabb időt töltöttek itt, mint korábban. Az idegenforgalomban tapasztalható minőségváltozásról, a turizmus gazdasági és társadalmi jelentőségéről, valamint az 1980. évi fejlesztési feladatokról beszélgettünk dr. Czeglédi Józseffel, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkárával. — Elöljáróban: kedvezők-e az 1979. évi idegenforgalmi gyorsmérleg eredményei? — Igen. A turisták száma öszszességében elérte az 1978. évit, több szovjet, NDK-,beli, román turista érkezett, ugyanakkor csökkent a csehszlovák, a lengyel és a jugoszláv vendégforgalom. A bolgár érdeklődés azonos volt a korábbival. Az idelátogató 10 millió turista 85 százaléka szocialista országból jött. Arányaiban változott a tőkés országokból érkezettek száma: a január 1-ével megszűnt vízum- kényszer hatására 50 százalékkal több — 900 ezret meghaladó — osztrák állampolgár kereste fel Magyarországot, NSZK-ból pedig 600 ezren töltötték szabadságukat Budapesten és az ország különböző részében. A magyar lakosságra vonatkozóan: 1979-ben mintegy 5 millió magyar állampolgár utazott külföldre, növekedett a devizakiadás. — A világturizmust tekintve az idegenforgalomból származó bevétel körülbelül 5 százalékot tesz ki a világexportban, vagyis az olaj után következik. Mit jelent nálunk az idegenforgalom a népgazdaságnak? — Rubelbevételünk (200 millió) körülbelül akkora, mint a magyar gyógyszeripar szocialista piacról származó bevétele; dollárbevételünk nagysága pedig (150 millió) körülbelül megegyezik a magyar alumíniumipar tő- késexport-értékével. Az idegenforgalom az export egyik legjobb fajtája, olcsóbban termeljük ki a devizát, mint átlagosan az áruexportban. Hosszú évek óta aktív idegenforgalmi mérlegünk, mellyel hozzájárulunk a fizetési mérleg javításához. Nőtt az egy turistára, illetve az egy tartózkodási napra jutó devizabevétel. Még hadd fűzzem 'hozzá: az utóbbi időkben az idegenforgalmat kísérő káros jelenségek — áru- és valutaspekuláció — mérséklődtek. — Hogyan sikerült elérni a nemzetközi vendégforgalomban és a hazai turizmusban tapasztalható kedvező változásokat? — Az időben megtett központi és tanácsi intézkedésekkel. Ennek eredményeként csökkent a kereslet—'kínálat közötti feszültség. A központi intézkedések (deviza, vám- stb.) hatással' voltaik az idegenforgalom kiegyensúlyozottabb fejlődésére. Hétszáz hellyel bővült a szállodák befogadóképessége, 10 ezer hellyel bővültek a balatoni kempingek, s ezzel sikerült megszüntetni a vadkempingezést. A kerskedelmi és vendéglátóipari hálózat üzleteinek alapterülete 10 ezer négyzetméterrel nőtt a kiemelt területeken — csökkent a zsúfoltság... — A Minisztertanács határozata szerint 1979. május 1-től az Országos Idegenforgalmi Tanács látja el az idegenforgalom területi irányításához szükséges tárcaközi bizottsági feladatokat. Érezhető-e már az irányítás korszerűsítésének, egységesítésének hatása? — Feltétlenül. Az idegenforgalmi munka területi irányítási rendszerében megszűnt a sok átfedés, párhuzamosság. Egységesebb, tervszerűbb lett a különböző népgazdasági ágazatok, szervek munkamegosztása. A ÓIT 1980- as munkaprogramja szerint — foglalkozik például a négy kiemelt — Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar, Mátra—'Bükk — üdülőkörzet, továbbá a termáli üdülés és a gyógyidegenforgalom VI. ötéves tervével is. Ez utóbbi fejlesztésével csökkenteni lehet a magyar vendégforgalom túlzott területi és szezonális koncentráltságát. Jelenleg a teljes nemzetközi idegenforgalmunk körülbelül 50 százalékát ugyanis júliusban és augusztusban bonyolítjuk le, döntően Budapesten és a Balaton partján. Célunk, hogy az ország különböző tájain olyan kirándulóközpontok, üdülőhelyek létesüljenek, melyek az elő- és utó-, sőt a holtszezonban is vonzóak, fogadni tudják a külföldieket és a magyar lakosságot egy- egyaránt. A XII. pártkongresszus irányelvei tömören összefoglalják a legfontosabb feladatokat, az idegen- forgalom és a hazai turizmus feltételeinek javítására, köztük említve a szállodai hálózat és a turizmussal összefüggő más szolgáltatások bővítését. A dokumentum — a szabad idő tartalmas eltöltésére vonatkozóan — kimondja, hogy fokozottabban kell kihasználni a művelődést, a sportolást, a szórakozást és a pihenést szolgáló intézményeket, miivel ezek mind nagy szerepet iátszanak g fizikai és szellemi 'képességek megőrzésében vagyis az egészséges életmód kialakításában. A dokumentum szerint a következő ötéves tervidőszakban Magyarországon is átállunk az ötnapos munkahétre. Így éves szinten 130—135 napos szabad idővel kell számolnunk a bérből és fizetésből élőknél. Ez a változás lényegesen növeli majd a hétvégi kirándulóforgalmat. Egyébként, hogy érzékeltessük a magyar lakosság turizmusának nagyságát: az idegenforgalmi célú összes kiadása 25 milliárd forint, ennek körülbelül kétharmadát a belföldi turizmusban költi el. — Milyen segítséget várnak a megyei, városi, községi tanácsoktól? — A kormányhatározat életbe lépésével egyértelművé vált, hogy a megyékben az idegenforgalom gazdái a tanácsok. Nemcsak a fejlesztésben partnerek, hanem a koordinálásban, a lebonyolításban is. Az érdekelt vállalatok — közlekedés, kereskedelem, vendéglátóipar, utazási irodák stb. — pénzügyi szervek, és egyéb intézmények munkájának területi ösz- szehangolása, irányítása, ellenőrzése, óriási feladatot ad a tanácsoknak. Az ő gondjuk a megfelelő környezeti kultúra megteremtése is. Sokat tettek a megyék azért, hogy az idegenforgalmi szolgáltatás — idegenforgalmi hivatalok, pénzváltóhelyek nyitvatartása — megfeleljenek az igényeknek. Talán a propagandában kellene többet elérni, több helyen hiányzik a konkrét információ, például a szálláshelyekről és ide sorolhatnám a részletes térképeket is. Az újabb üdülőterületek feltárása szintén - a tanácsok feladata. Tervezzük — a tanácsokkal együttműködve — a falusi turizmus kialakítását, amely lényegében a fizetővendéglátás sajátos formája. Feltétele: kedvező környezet, minimális komfort, szerény árszínvonal. Például a Bakonyban, az őrségben, de szinte minden megyében találhatók erre megfelelő községek. A tanácsok kezdeményezésével, aktív közreműködésével, mozgósításával segíthetünk legtöbbet a falusi turizmus kialakításában. — Az említett kiemelt üdülőkörzeteken kívül mi szerepel még az 1980-as fejlesztési programban? — Továbbra is a fogadóképesség növelése áll az első helyen. Hatszázzal lesz több a szállodai, háromezerrel pedig a kempingágyak száma. Űjabb 16 ezer hely- lyel bővül a fizetővendég-szolgál- tatás, 1980-ban motel nyílik többek között: Budapesten, Miskolc- Tapolcán, Szegeden és Fonyódon. Folytatódik a szállodaépítés az osztrák—magyar hitelmegállapodások keretében. A kereskedelem és vendéglátóiparban további 10 eaer négyzetméteres alapterületbővítésre lesz lehetőség a négy kiemelt üdülőterülen. Megfelelő anyagi támogatás mellett jobban szeretnénk támaszkodni a tanácsokra, hisz mindaz, amit említettem, a megyékben valósul meg. Január elsején a fizető vendéglátásban új besorolás és árrendszer lépett életbe. Bevezetésében, a zavartalan átállásban sokat segíthetnek a tanácsok. Lényeges dolog ez, mert a teljes kereskedelmi szállás-befogadóképességünk több mint felét a fizetővendégszolgálat teszi ki, 110 ezernél is több ággyal. Azt a kedvező struktúraváltozást, ami bekövetkezett a nemzetközi idegenforgalomban, tovább akarjuk erősíteni, feljeszteni. (A magyar állampolgárok kiutazási feltételei — valutaellátása — hasonlóan alakulnak az 1979. évihez. (Továbbra sem a külföldi turisták számának növelése a cél, hanem a nagyobb gazdasági eredmények elérése. Ehhez azonban az kell, hogy az ellátási színvonal javításával megőrizzük versenyképességünket. Mindezt a tartalékok felszínre hozásával, jobb szervezéssel, rugalmas árpolitikával, beleértve az elő- és utószezon! árkedvezményeket is. Az 1980. évi idegenforgalom eredménye elsősorban a tanácsok és egyéb érdekelt szervek gyakorlati munkájától függ. A jó együttműködés érdekében a magunk részéről továbbra is mindent megteszünk. H. A. KEVESEBB A HALÁLOS KÖZÚTI BALESET Fokozott szigor a szabálysértőkkel szemben 1979-ben — a folyamatosan duzzadó közúti forgalom ellenére is — sikerült valamelyest gátat állítani a személyi sérüléssel járó balesetek szaporodásának; bár a végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, a már körvonalazható tendenciák kedvezőek. 1979 első tíz hónapjában például csak 3,3 százalékkal több személyi sérüléssel járó baleset történt, mint 1978- ban. Az elmúlt évek átlagát figyelemmel kísérve kitűnik: akadtak ugyan esztendők, amikor ösz- szességében kevesebb balesetet regisztrálhattak, mint korábban, de ezen belül minden évben ijesztő mértékben emelkedett a halálos tragédiák száma. Ezért értékelik nagyra a szakemberek — mint Várhegyi Sándor rendőr őrnagy, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkárságának munkatársa az 1979. évi közlekedésbiztonsági tapasztalatokról az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondotta —, hogy 1979 első tíz hónapjában jelentősen, 12 százalékkal kevesebb volt a halálos balesetek, s 12,3 százalékkal mérséklődött azoknak a tragédiáknak a száma is, amelyek a baleset bekövetkezte után jártak halállal. Bár az utolsó két hónap adatai még nem állnak rendelkezésre, elmondhatjuk, hogy kevesebb súlyos balesethez vezetett az utakon a figyelmetlen, a felelőtlen magatartás. Feltételezhető, hogy a balesetek súlyosságának csökkenéséhez nagymértékben hozzájárult az augusztusban hatályba lépett sebességkorlátozás. Bár ennek teljes hatását majd csak jövőre tudjuk felmérni, az máris elmondható, hogy a nem lakott területen történt balesetek száma a harmadik negyedévben 7 százalékkal csökkent, míg az első félévben 8 százalékkal nőtt. Egy másik adat: az első félévben 14 százalékkal több volt a járművek összeütközéséből származó baleset, a harmadik negyedévben pedig 9 százalékkal kevesebb, mint 1978 ugyanezen időszakában. — Az OKBT már jó előre kidolgozta elképzeléseit az 1980-as esztendőre. Ha egy szóban lehet ösz- szefoglalni az év közlekedésbiztonsági irányelvét, ez a „lassítás”. Az SKBT a propaganda-eszközök ösz- szehangoltabb, hatékonyabb fel- használásával kívánja tovább tudatosítani a gyalogosokkal, a gép- járművezetőkkel, a közlekedés. minden résztvevőjével a biztonságos közlekedés módszereit, lehetőségeit Elsősorban a sebességhatárok betartására, a sebesség helyes megválasztására, s a defenzív vezetési magatartási formákra szeretnénk figyelmet felhívni. Tovább kívánjuk tudatosítani a látás és a láthatóság fontosságát, s nem utolsósorban minden közlekedőt szeretnénk megnyerni annak érdekében, hogy minél kevesebb gyermek váljék a közlekedés áldozatává. — Várható, hogy 1980-ban a rendőri szervek erélyesebben lépnek fel a közlekedés szabályait megszegőkkel szemben. A cél az, hogy a rendőri intézkedések azokat sújtsák, akik fittyet hánynak a legalapvetőbb előírásoknak is, és ezzel veszélyes helyzetbe sodorják a közlekedés többi résztvevőjét. Ez azt is jelenti, hogy differenciáltabban, fokozottabban büntessék meg azokat, akik durva szabálysértést követnek el. Tervezzük, hogy a balesetek csökkentése, a forgalom biztonságosabbá tétele érdekében szinte folyamatossá tesszük a forgalomellenőrzési akciókat. (MTI) Falugyűlés Kunszentmiklóson — Falugyűlés ez valójában? — kérdezte Horváth Antal, a kecskeméti járási pártbizottság titkára attól a mintegy háromszáz kun- szentmiklósitól, akik a népfrontbizottság hívására 'megjelentek a József Attila Művelődési Ház nagytermében. S a járási titkárnak elég volt meghallgatnia a beszámolót, a hozzászólásokat, elég volt végigtekintenie a kipirult arcokon, hogy immár meg is adja saját kérdésére a választ: — Nem, ez több annál! És akik ott ültünk, azt hiszem valamennyien igazat adtunk neki ebben. Mert igaz ugyan, hogy kissé késve kezdődött meg a délután ötre hirdetett tanácskozás, az is tény, hogy „döcögve” indultak neki a hozzászólások Bognár László tanácselnök beszámolója után, ám azt sem tagadhatja senki, 'hogy később aztán úgy „belemelegedtek” a felszólalók, hogy régen véget ért az esti mese a televízióban, mire a kun- szentmiklósi anyukák és apukák hazatértek a gyűlés után családjukhoz. □ □ □ Horváth László népfrontelnök azzal adta át a szót Bognár Lászlónak, hogy — úgymond — ez az első alkalom, amikor Kun- szentmiklós új tanácselnöke ilyen széles fórumon találkozik a nagyközség lakóival. Ám az augusztusban megválasztott községi vezető arcán nyoma sem volt valamiféle meg- idletődöttségnek. Néhány bevezető mondat után késedelem nélkül rátért a hallgatóság érdeklődésére leginkább számot tartó megoldott, vagy még hátralevő feladatok ismertetésére. — Legfontosabb teendőnk 1979- ben az első ütemben felépülő harminchárom célcsoportos lakás átadása volt — mondotta. — Örömmel jelenthetem a falugyűlésnek, hogy ez megtörtént, és elkészült újabb 24 OTP-lakás is, amelyet a közeljövőben birtokukba vehetnek a lakók. Méltán mondta erre később a járási pártbizottság titkára: nagyszerű eredmény! De további sikerekről is tudósított a tanácselnök beszámolója. Megtudtuk, hogy befejezést nyert a Villamos Berendezés és Készülék Művek beruházásaként a községet átlós irányiban átszelő szennyvíz-gerincvezeték kiépítése, továbbá bővült ezzel kapcsolatosan a szennyvíztisztítómű, és a csatorna lefektetése után aszfalt- szőnyeg burkolatot kapott a Damjanich utca. S talán még ennél is szebben hangzott Bognár László tanácselnök következő mondata: — Kunszentmiklóson ma minden napközis óvodai igényt ki tudunk elégíteni. □ □ □ Mindez természetesen csak szemelvény a beszámolóból, amely még nagyon sok eredményről és gondról tett említést. De talán nem is ezek felsorolása a fontos, hanem inkább az, hogyan fogadta az elhangzottakat a nagyközség lakossága? Mint már említettem — talán a részletes, elemző beszámoló utáni átmeneti „témahi'ány” tette —, néhány percet várni kellett az első, s néhány további felszólalóra. Azonban egy-két kisebb gond — ami az érintetteknek nem is olyan kicsi! — felemlítése után, gyors egymásutánban több olyan hozzászólás hangzott el, amelyek mindegyike szemléletesen bizonyította: Kunszentmiklóson megindult egy dinamikus fejlődési folyamat, amely egyre inkább együttjár annak felismerésével, hogy nem elég a jobb életkörülményeket, a városiasabb környezetet vágyni, az csupán közös munkával, széles lakossági összefogással érhető el. Selyem Zsigmond országgyűlési képviselő ezt így fogalmazta meg: — A jövőben az eddiginél is nagyobb jelentőséggel bír majd a társadalmi munka, az összefogás. Szűkösebb anyagi lehetőségeink mellett csak így léphetünk előre, nem is szólva arról, hogy az állami költségvetés is azokat a településeket fogja elsősorban támogatni, ahol a lakosság is részt vállal a terhekből, a feladatokból. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki áldozzon — erejéhez mérten — a közösség érdekében. A felszólalók sorában ott volt Mózes Ernő, a. nagyközségi párt- bizottság néhány hete megválasztott titkára is, aki arról számolt be, hogy a XII. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyhez sorra csatlakoznak a kunszentmiklósi szocialista brigádok is. — Az itt elhangzottakon túl is nagyon sok feladat vár még reánk — hangsúlyozta Mózes Ernő. — De ha csak annyit mondok, hogy üzemeink, intézményeink, és brigádjaink már eddig 1,5 millió forint értékű társadalmi munkát vállaltak az elkövetkező évre, úgy hiszem, minden okunk megvan bizni abban, hogy sikerrel birkózunk majd meg a tennivalókkal. S a községi párttitkár után szót kérő Galambos Sándor iskolaigaz-, gató ismét csak arról beszélt, hogy mi mindent tehetnek az állampolgárok annak érdekében, hogy lakóhelyük egyre inkább megfeleljen a várossá fejlődés kívánalmainak. — Az általános iskola ezerszázharminchat tanulója, úttörőcsapata és nevelőtestülete már feltette magának a kérdést: mit tehetnénk mi a nagyközségért? És magunk is meglepődtünk, hogy mennyi mindent. Íme néhány példa: tisztán tartjuk iskoláinkat és azok környékét, takarékoskodunk az energiával, fokozzuk a papír és rongygyűjtést, segítjük az öregek napközi otthonát ... A pedagógusok ezen felül 2 napi fizetésüket ajánlották fel a bükkszéki ifjúsági tábor felépítéséhez. Hadd idézzem ismét Horváth Antal járási párttitkárt, aki a következőket mondotta: — Nagyszerű az az összefogás, ami az elmúlt években Kunszentmiklóson megvalósult. Ha pedig már az úttörők is erről beszélgetnek, erről vitatkoznak, az nagyon jó dolog. □ □ □ Ismerősök, barátok között járva, kelve, velük beszélgetve meggyőződtem: Kunszentmiklós falugyűlésén nemcsak az ott megjelent háromszáz ember tanácskozott, hanem sokkal többen! Előbb, vagy utóbb mindig a nagyközség fejlődésére terelődik a szó. Kun- szentmiklós népét is foglalkoztatja a jövő. Sitkéi Béla Az Interkozmosz távlatai Tíz éve bocsátották fel az In- terkozmosz-programban részt vevő országok a közös erővel kifejlesztett, első Interkozmosz-típusú 'műholdjukat. A program keretében megvalósult négy nemzetközi pilótás űrrepülés, pályára állítottak 19 Interkozmosz-műholdat, felbocsátottak nyolc Vertikal geofizikai rakétát, végrehajtottak egy sor más földi kísérletet. % — Az Interkozmosz-program három szakaszra tagozódik. Az elsőben egyes kísérleteket hajtottak végre, kölcsönösen megismerték a résztvevők tudományos érdeklődését, műszaki lehetőségeit a kutató- berendezések megalkotásában. A második szakaszban hosszú távú részletes tudományos program kidolgozása, szputnyikok kifejlesztése és pályára állítása állt a középpontban. Kezdetben az Interkoz- mosz-sorozat műholdjai viszonylag egyszerű berendezések voltak, de 1976-tól kezdve már automata, univerzális űrállomásokat is pályára állítottak. Ezeken három- négyszer több tudományos berendezést helyeztek el — mintegy háromszor hosszabb aktív működési idővel —, mint az első generációhoz tartozó szputnyikokon. Végül az Interkozmosz-program harmadik szakasza nemzetközi személyzettel végrehajtott űrrepülések előkészítése és lebonyolítása. A szovjet űrrepülőkkel csehszlovák, lengyel, NDK-beli, bolgár kutatók jártak a világűrben. A Csillagvárosban kiképzésen vesznek részt magyar, vietnami, kubai, mongol, román űrhajósjelöltek. Űrrepülésükre a tervek szerint 1983-ig kerül sor. Mi szerepel az Interkozmosz kutatási programjában? A. kozmikus fizika, meteorológia, hírközlés, biológia és orvostudomány, majd a kozmikus természettudomány legidőszerűbb kérdései. Kezdetben az volt a cél, hogy minél több információt szerezzünk be, ezért az első szputnyikokon a jelenségek széles körének kutatására szolgáló műszereket helyez-* tek el. A továbbiakban kiderült, hogy szakosított laboratóriumokra van szükség a felső légkör, a Nap, a természeti kincsek alaposabb vizsgálata céljából. Az Interkozmosz-program keretében gazdag eredményeket hozott például a Föld sugárzási övezeteinek részletes vizsgálata. Az Interkozmosz-program keretében öt mesterséges holdat állítottak pályára a Nap tanulmányozása céljából. Segítségükkel megtanultuk a radiációs helyzet előrejelzését A program résztvevői bekapcsolódnak a Nap-aktivitás nemzetközi évének kutatási programjába. Az Interkozmosz-program orvosi-biológiai kutatásainak fő tárgya a radiáció és a súlytalanság. Eddig már három szputnyikot bocsátottak fel ezek vizsgálatára. A szocialista országok, valamint az Egyesült Államok és Franciaország szakemberei vettek részt e programban. Az ember űrrepülése hatalmas lökést adott a természettudomány és a kozmikus technológia fejlődésének. — A nemzetközi űrrepülések során végzett technológiai kísérletek megmutatták, hogy az egyes anyagok tulajdonságai a súlytalanság állapotában javíthatók. Az űrállomáson előállított kristályok tökéletesebbek a földi ellenőrző mintáknál, sőt egyes esetekben sikerült csaknem tökéletes kristályokat előállítani. A súlytalanság fizikájában még nagyon sok tisztázatlan kérdés van, ezért a jövőben fokozzák ezeket a kutatásokat Az Interkozmosz-program keretében végrehajtott nemzetközi űrrepülések sikere felkeltette egy sor más ország, köztük Franciaország érdeklődését. A szovjet javaslat nyomán —, hogy francia űrhajós vegyen részt az egyik űrrepülésben — a két ország szakemberei hozzáláttak e repülés programjának megtárgyalásához. M. Cs.
