Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
1980. január 25. PETŐFI NÉPE • 3 Mi valósul meg az idéíi Kiskunfélegyházán? föl Nem újkeletű a kérdés, a különböző fórumokon, beszélgetéseken szinte nap mint nap valamilyen formában felvetődik, hogy a lakásépítés, avagy á tanácsi szó- használattal élve iaz úgynevezett járulékos beruházások, tehát a bölcsődék, óvodák, iskolák, üzletek kialakítása a fontosabb. A válasz attól függ, hogy kit, illetve kiket kérdeztek meg. Mert kézenfekvő azoknak a gyermekes fiatal házaspároknak a véleménye, akik minél előbb menekülni szeretnének a szűkös, ám borsos árú albérletekből, de érthető a már lakótelepen élő fiatal szülők panasza is, hogy gyakran a város másik részében levő bölcsődébe, óvodába, iskolába kell reggelente vinni, délután onnan elhozni az apróságokat, ráadásul teli szatyrokkal megpakolva. Nos. mindkét igény jogos, tehát figyelmet érdemel, de végtére is szubjektív vélemény, aminek alapján közös dolgainkban dönteni hibás lépés lenne. Egy-egy település egész lakossága életkörülményének, szociális helyzetének, alapvető ellátásának javítását kell alapul venni ahhoz, hogy a fenti kérdésre egyértelmű választ lehessen adni: Tulajdonképpen ez volt a fő gondolata annak az előterjesztésnek is, amely Kiskunfélegyháza idei pénzügyi tervét, tehát a költségvetést és a fejlesztési alapot tartalmazva vitára ösztönözte a városi tanács szerdai ülésén részt vevő tanácstagokat. A 'hozzászólók nem a költségvetéssel kapcsolatban mondták el véleményüket, hiszen mindenki jólesően , vette tudomásul, hogy az intézmények működtetésére, fenntartására az idén is van elegendő pénz. A csaknem 117 millió forintnyi fejlesztési alap célszerű felhasználását illetően viszont voltak eltérő vélemények. Mint az az előterjesztésből is kitűnik, a város V. ötéves tervében meghatározottól várhatóan 60 —90-nel kevesebb célcsoportos lakást adnak át. Nem kedvező a becsült szám, noha nem mulasztás az oka, hanem elsősorban az, hogy a közművesítés 45 millió forinttal meghaladta az előirányzatot. A lakásépítésnél maradva az előbbiekhez azért azt is hozzá kell tenni, hogy a 320—350 OTP-s, az 50 lakásépítő szövetkezeti beruházású lakás, valamint az ugyancsak ötven családi ház felépítése, tehát összesen a 420—450 új otthon átadása minden bizonnyal pótolja majd az előbb említett lemaradást. Első hallásra talán jogosnak tűnik az egyik tanácstag javaslata, hogy a fejlesztési alapból elsősorban azoknak a tervezett létesítmér nyéknek építésére kellene nagyobb összeget fordítani, amelyek átadására eddig még nem került sor, nevezetesen a művelődési központ, a tűzoltó-laktanya, a 120 személyes tanyai kollégium, s nem utolsósorban a fürdő átadása lenne sürgős feladat. Valóban elhúzódik a következő ötéves tervidőszakra a művelődési központ, a kollégium, a tűzoltó-laktanya építése — a fürdő kialakítása nem szerepelt a középtávú tervben —;, de tudomásul kell venni, hogy nem volt, s sajnos most sincs pénz rá. Természetesen ennek nem ellenpontozása, de jelentőségénél fogva feltétlenül említést érdemel az, hogy a Petőfi — volt Körösi úti — lakótelepen az idén befejeződik a százszemélyes óvoda építése; s hatvan gyereknek ad helyet az új bölcsőde. A tavaly megkezdett 700 négyzetméteres ABC-áruház építése még az idén befejeződik. Noha — mint már említettük — a következő ötéves tervidőszakra húzódik a művelődési központ építése, jelentős létesítményekkel gazdagodik á kulturális ágazat, egyebek között a Dózsa György utcai ttl tantermes iskolával, a napközi konyha bővítésével. Mint az a tanácsülésen is kiderült. szükséges az, hogy időközben módosítsák a középtávú tervekben meghatározott célkitűzéseket. Elsősorban a közös pénztárcában levő összeg., illetve a növekvő költségek miatt. Ez persze csak az elképzelések részleteit érinti. Erre is egy példát: a belgyógyászati pavilon építésére eredetileg 15 milliót szántak, ami4 ^öbbletfejlesztéssel, 36 millió forintra nőtt. A munka befejezése az idei évre marad — de az elképzelés végtére is megvalósul. A város pénzügyi tervét a tanácstagok elfogadták, annak Jiangsúlyozásával, hogy az idei tery megvalósításához is nagy szükség van a lakosság eddig tapasztalt segítségére, a társadalmi összefogásra. X L. FALURÓL FALURA Akasztó Szenzációs. írom jegyzetfüzetembe Bilekov László tanácselnök közlése mellé: „Másfél kilométerrel hosszabb a vízvezetékhálózat a villanyhálózatnál!" A kényelmesen elnyújtózó, széles utcákra fűződő nagy telkeken épített házakba akkor is a kútról hordták a vizet, amikor, a közeli Soltvadkerten régóta csövön áramlott a háztartásokba, amikor sok más községben élvezték a szőlőtermelő nagyközség példájára épített törpevízmű előnyeit. Létesítése széles körű társadalmi összefogást, erőteljes községfejlesztési tevékénységet feltételez. Akasztó pedig.-1960 1970 között egyszer sem került dobogóra a megyei tanács által meghirdetett községfejlesztési versenyen. Összerázódott azóta a falu? Inkább a szándékhoz, a vágyhoz teremtődött meg a forint. Akinek üres a bukszája, örüljön, hogy megél valahogy. Mint az akasztóiak évszázadokon át, pedig Erdei Ferenc is lelkesülve írta róluk: „A kiskőrösi járásban nincs több ilyen dolgos, ilyen szapora fajta __ Szegények.' A földjük sz ikes, és rosszul terem, de ném is ismernek más művelési ágat, mint a szántás-vetést, és a rétek kaszálását... Az egész falu egy nagy társadalmi kérdés.” Ha nehezen is, de kievickéltek a kezdeti nicstelenség, a rossz természeti, közgazdasági adottságok szorításából és bőven kamatozik a juhászat, a szőlőtermesztés fejlesztésére fordított energia. Sok pénzt hoz az ipar. Autóbuszok viszik naponta a szomszédos Kiskőrösre a dolgozókat, és mintegy nyolcvanan jutottak munkához a helyi, tésztaüzemben. Az olykor kéthóldas — itt még így számolnak — háztáji kertek is szépen hoznak a konyhára. Van miből építkezni! A kinek a háza lesz nagyobb, mutatósabb, hivalkodóbb versengés, bizony itt-ott szeplőzi a különben kellemes hatású faluképet. Üj áruházra gondoltak egyesek, amikor az egyik helyi kereskedő alapozta a járókelőket azóta már csupa Uveghomlokzatával ámító otthonát. A tanács igyekszik menteni a menthetőt, jó irányba terelni a 9 így laknak az idősebb akasztóiak. teremtő buzgalmat. Szigorúan ragaszkodnak az igényekhez módosított rendezési tervhez. Most például egy olyan utcát parcelláztak, amelyben csak padlástérbeépítésű házakra adnak engedélyt. Kétszer annyian jelentkeztek, mint ahány telket kialakítottak, pedig még fel kell tölteni a területet. Igaz, a víz már a helyszínen van. A tanácselnök szerint rekordot hoz 1980. Előreláthatóan legalább ötven család költözik új otthonba, vagyis minden tizedik akasztói. A városból hazahúzódó fiataloké a világ, így vélik a faluban. „Az idősebbek már nem nagyon tudnak élni a pénzszerzési lehetőségekkel, eléggé nagy szakadás tágul a fiatalabbak és az idősebbek életszínvonala között” panaszkodik Bilekov László, aki azt is szeretné, ha az anyagi gyarapodás gyorsabb szellemi gazdagodással társulna. Egy-egy rátermett, vezető képes a közöny felrázására. Ha elköltözik, ha belefárad, akkor még az olyan sikeres csoportok léte is veszélybe kerül, mint a méltán elismert bábegyüttesé, vagy a szép sikerekkel büszkélkedő pávaköré. Heltai Nándor 9 Fiatal házasok otthonai. (Straszer András felvételei) Könyv az egyetemi, főiskolai felvételekről Megjelent a könyvesboltokban a magyar felsőoktatási intézmények 1980-as felvételi tájékoztatója. Évek óta a különböző középiskolákban végzettek egyharma- cla kerül a felső iskolákba, de , hasznos a tájékoztató a néhány éra dolgozóknak is, mert tartalmazza az esti és levelező tagoza- , tokra vonatkozókat. összesen ötvenöt felsőoktatási intézmény közül, választhatnak, a U.vábbtamUni akarók, az . egyes iskolákon belül a számos kar, illetve szak közül. A felvételi nyomtatványt a középiskolák utolsóéves hallgatóinak iskolájuk bocsátja rendelkezésükre. A jelentkező ugyanazon évre általában csak egy felsőoktatási intézménybe (karra) adhatja be jelentkezését egyidejűleg pályázhat valamely művészeti főiskolára, katonai főiskolára, külföldre is, illetve bizonyos szabályok szerint a jelentkezési lapon . kérheti átirányítását. Például az orvosi egyetemre jelentkezők — elutasításuk esetén — az egészségügyi főiskolára. a tudományegyetemeken valamely tanári szakpárra vagy a lakóhelyük szerint illetékes tanárképző főiskola hasonló szakára kérhetik átirányításukat. A polgári felsőoktatási intézményekbe jelentkezők lapjukon esetleg 'harmadiknak is megjelölhetik a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláit, az érdeklődésüknek megfelelő szakmai profilon. Az ilyen átirányítással felvettek viszont nem élhetnek fellebbezéssel az elsőnek jelölt iskoláról elutasító határozattal szemben. A tájékoztató tartalmazza a felvételi vizsgák tárgyköreit, és követelményeit. egyes iskolák esetében a tavalyi tapasztalat alapján a várható minimálisan szükséges pontszámokat is ami ózonban szakonként erősen eltérő lehet. Az orvosi egyetemekre felvételizőknek célszerű figyelembe venni az egyes intézmények föld- rajzi fekvését, körzetét. Végzésük után általában ezekben a megyékben várható elhelyezkedésük. Megtudható a tájékoztatóból, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem építő-, építész-, gépész-, vegyész-, közlekedés- és villamosmérnöki karán összesen 1270-en kezdhetik meg tanulmányaikat. Állatorvosnak évek óta háromszor annyian jelentkeznek, mint ahányon felvehetők, és kétszeres a túljelentkezés a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Általában jobb esélyt adnak a mezőgazdasági főiskolák: a kaposvári, nyíregyházi, szarvasi, mezőtúri, illetve a leendő kertészeknek Kecskeméten, Székesfehérvárott, és Hódmezővásárhelyen. A felvételi kérelmeket a középiskolák február 10—25-ig, a felsőoktatási intézmények március 30-ig fogadják, a felvételi vizsgákat pedig júniús 25. és jú- ' lius 14-e közt tartják majd. A jelentkezőket a vizsga előtt legalább nyolc nafrpal értesítik majd a részletekről. 9 Korszerű módon raktározzák az Országgyűlési Könyvtár könyveit. Az új guruló könyvespolcokon negyvennégyezer könyv — a korábbi mennyiség négyszerese — helyezhető el, könnyen hozzáférhetően. (MTI-fotó) KECSKEMÉTRE: SZÉCHENYI Üj köztéri szobrok készülnek A felszabadulás 35. évfordulóján, Bartók Béla születésének centenáriumán felavatandó alkotásokon, és közterekre kerülő más szobrokon dolgozik a magyar képzőművészeti élet három neves képviselője. Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész három tavaszt — 1848. 19Í9. és 1945 tavaszát Jelképező, közös medencébe tartó, három sziklából folyó forrást mintáz meg. Az elsősorban monumentális szobrászattal foglalkozó művész kőből készülő alkotásán a források fölé egy 48-as honvéd, egy 19-es vöröskatona sapkáját formálja meg, és egy — a második világháborúra utaló — sisakot képez ki. A tervek szerint április 4-ére Jánoshalmára kerül a mű. A művész másik alkotása a kecskeméti Széchenyi lakótelepet díszíti majd. A szobor az ország ipari fejlődésének elindítására törekvő Széchenyit ábrázolja. Vigh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész téli napjait az Esztergomban felállítandó Millen, niumi Emlékmű formálása tölti ki. Győr új hegyedének, az Ady- városrésznek dísze lesz a költőt ábrázoló szoborkompozíció, . A több darabos alkotást kőből formálja—meg-a- művész, akinek a következő hónapokban néhány kisplasztika és plakett is kikerül a műterméből: ezek egy részét nyáron a soproni kiállításán mutatja be. Somogyi József Kossuth-díjas kiváló művész többek között Bartók Béla születésének 100. évfordulójára készülő szobrán dolgozik. A szobrot Budapesten, a Kosztolányi Dezső téri Feneketlen tó szomszédságában tervezik felállítani. (MTI) 9 A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat városligeti műtermében a Móra Ferenc Múzeum homlokzatát díszítő női figurákat faragják.
