Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
2 PETŐFI NÉPE • 1980. január 25. események sorokban MOSZKVA ________________ A Szíriái Arab Köztársaság kormányának meghívására január végén Damaszkuszba látogat Andrej Grolmiko, a Szovjetunió külügyminisztere, az SZKP KB PB tagja. (TASZSZ) becs Bruno Kreisky, osztrák szövetségi kancellár szerdán megkezdte csaknem kéthetes ázsiai körutazását. Útjának első állomása Szingapúr, a végső Manila. Útba ejti Imjiát is, ahol várhatóan felszólal az UNIDO-nak a napokban ülésező konferenciáján, és találkozik Indira Gandhi, indiai kormányfővel is. Kreisky, akit osztrák gazdasági és ipari szakemberek csoportja kísér, Szaúd-Arábiát is felkeresi, ahol nagyobb arányú olajvásárlásokról tárgyaljon a rijadi vezetőkkel. (DPA) KAIRO ~ Anvar Szadat, egyiptomi elnök szerdán fogadta Ilié Verdet román miniszterelnököt — jelentették be Kairóban. Verdet, aki vasárnap érkezett ötnapos látogatásra Egyiptomba, Khalil egyiptomi miniszterelnökkel, valamint gazdasági vezetőkkel folytatott megbeszéléseket. Csütörtöki elutazása előtt gazdasági és műszaki együttműködés^ kérdésekről jegyzőkönyvet ír ala egyiptomi kollégájával, Khalillal. (DPA) MADRID_____________________ Pénteken Rómába érkezik Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára, hogy megbeszéléseket folytasson Enrico Ber- linguerrel, az OKP főtitkárával — jelentette be szerdán az OKP. A két pártvezető a nemzetközi kérdéseket és a nyugat-európai kommunista pártok helyzetét vitatja meg. Carrillót római látogatására elkíséri Manuel Azcarate, aki az SKP-ben a külkapcsolatok felelőse. (AFP) WASHINGTON _______________ M egérkezett Washingtonba Francesco Cossiga olasz miniszterelnök, aki az Európai Közösségek Minisztertanácsának soros elnöke. Az olasz kormányfő mindkét minőségében folytat majd tárgyalásokat az Egyesült Államok fővárosában. (AKP) NICOSIA Kiprianu ciprusi államfő csütörtökön fogadta a hivtalos látogatáson Cipruson tartózkodó Oskar Fi- schert, az NDK külügyminiszterét, Oskar Fischer ezt követően találkozik Alekosz Nikhaelidesszel, a parlament elnökével. (ADN) Panamai kormánynyilatkozat a sah kiadatásának lehetőségeiről • Teheránban több újság Reza Pahlavi letartóztatásáról adott hírt.. (Telefotó — AP) TEHERÁN Khomeini ajatollahot, Irán vallási vezetőjét szerdán az esti órákban szívpanaszok miatt egy tehe- ráni kórházba szállították. Khomeini már néhány nappal korábban visszavonult a nyilvánosságtól és orvosai most ' úgy rendelkeztek, hogy további 15 nappal hosszabbítsa meg pihenését. A kiadott hivatalos közlemény szerint a vallási vezető egészségét illetően nincs ok az aggodalomra. * A panamai kormány szerdán este táviratban tájékoztatta az iráni vezetést Reza Pahlavi volt uralkodóval kapcsolatos álláspontjáról: eszerint Panama bizonyos körülmények között hajlandó fontolóra venni a sah kiadatásának lehetőségét. Mint ismeretes, Ghotbzadeh iráni külügyminiszter szerdán Aristides Royo panamai elnök te- lefontájékoztatásáfa hivatkozva egész nap tartotta magát ahhoz a verzióhoz, amely szerint a megbuktatott sahot őrizetbe vették. Ez Iránban és Panamában egyaránt találgatásokhoz vezetett, s Panamavárosban a hírt határozottan cáfolták. A bizonytalanságnak véget vető kormánynyilatkozat — amelyet Royo államfő írt alá — a következőket tartalmazza: Reza Pahlavi a panamai biztonsági erők védelme alatt áll jelenleg. „A nemzetközi jog szabályainak alkalmazásáról szóló 1930-ban kelt panamai törvény alapján Panama hajlandó fontolóra venni a volt uralkodó kiadatásának lehetőségét. Ehhez arra van szükség, hogy a panamai hatóságok kézhez kapják az illetékes iráni hatóságok által kiállított hivatalos letartóztatási parancsot, mindazokat az adatokat és dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik a keresett személy személyazonosságának minden kétséget kizáró megálla'pítását. A dokumentumoknak fel kell sorolni az illető terhére írható összes bűnöket és tartalmazniuk kell azt is, hogy az iráni törvények szerint milyen büntetés szabható ki a keresett személyre. Amennyiben a panamai hatóságok hatvan napon belül kézhez kapják a fenti dokumentumokat, kivizsgálják a kérelem jogosságát”. A DPA hír- ügynökség mindazonáltal hozzáfűzi: a panamai törvények szerint nem adható* ki-az a keresett személy, akire kiadatás után halál- büntetés várna. Panama a táviratban reményének ad hangot, hogy a nemzetközi jog törvényeihez való ragaszkodása arra indítja az iráni vezetést, hogy — hasonló szellemben cselekedve — szabadon bocsássák, a Teheránban fogva tartott amerikai túszokat (AFP) Khomeini csütörtökön rádióbeszédet intézett az iráni néphez a kórházból. Orvosai szerint állapota kielégítő, de még pihenésre van szüksége. Csütörtökön reggel több látogatót fogadott, köztük Baniszadr pénzügyminisztert, akit az elnökválasztás egyik esélyesének tartanak. Mintegy tízperces beszédében a főpap fölszólított minden iránit, hogy nyugodt körülmények között szavazzon a választások pénteki, első fordulójában. Fölhívást intézett az- ország összes népcsoportjához és vallási közösségéhez, hogy vegyenek részt a választáson, és támogassák a majdani győztest. Khomeini sürgette a csekély győzelmi eséllyel rendelkező jelölteket: annak érdekében, hogy mát* l,ai" első1’ fórduló0 tnéghözza ‘ 'sí döntést,'" lépjétek- "’'Sfcöv'étSégré azokkal, akiknek több esélyük van. Az új iráni alkotmány szerint abban az esetben, ha az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok felét, a legtöbb voksot szerző két jelöltről két héten belül újból szavazni kell. Szadegh Ghotbzadeh iráni külügyminiszter csütörtöki sajtóértekezletén megerősítette, hogy üzenetet kapott Aristides Royo panamai elnöktől, amely szerint a volt sah a panamai biztonsági hatóságok felügyelete alatt áll. Ghotbzadeh a probléma békés megoldása irányában tett lépésnek minősítette a panamai ál-, lamfő üzenetét, ugyanakkor ismét szólt annak szükségességéről is, hogy bizottság alakuljon a sah bűneinek kivizsgálására, és ne alkalmazzanak gazdasági szankciókat Iránnal szemben. A külügyminiszter közölte, hogy a teheráni nagykövetségen fogva tartott amerikai túszok jó egészségi állapotban vannak. A nagykövetséget megszállva tartó iszlám diákok eközben -propagandafogásnak”. minősítet- ték;Tráh és- Panama kapcsolatföl- ,Vételét,'.'' hahgsúlyozvá, hogy a megbuktatott sahot az Egyesült Államoktól követelik. Szóvivőjük a Reuter hírügynökség tudósítójának kijelentette, hogy „a panamai kormány az Egyesült Államok bábja, s egy lépést sem tehet annak jóváhagyása nélkül”. (Reuter, AFP, DPA) NAPI KOMMENTÁR Elődök nyomdokában Figyelembe véve az Egyesült Államok politikájában az utóbbi hónapokban bekövetkezett hidegháborús irányváltást, nem okozott különösebb meglepetést Carter elnöknek a kongresszushoz benyújtott szokásos évi jelentése. A nyugati sajtó ennek kapcsán máris használja a „Car- ter-doktrína” kifejezést, jelezvén azt, hogy a' jelenlegi elnök több dicstelen elődje — Truman, ■Eisenhower és Nixon — nyomdokaiba kíván lépni. Nem más ez, mint a rég lejáratott világcsend- őri szerep újbóli vállalása. A jelentését ismertető rádió- és tv- beszédében ‘Carter leszögezte: az Egyesült Államók létfontosságúnak minősített érdekéi védelmében kész katonailag is beavatkozni a Perzsa-öböl térségében és Pakisztánban. Az elnök ezt, valamint a jelentésében megerősített fokozott fegyverkezési ’ programját, továbbá a sorkötelesek összeírásának újbóli bevezetését az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai támogatással próbálta indokolni. Erősen túldramatizálva a mindenképp regionális jellegű kérdést. Carter a világháború utáni „legsúlyosabb fenyegetésnek” minősítette az afganisztáni fejleményeket. Ezekért pedig a Szovjetunióra hárította a felelősséget, amelynek szerinte „konkrét árat kell fizetnie” az afgán forradalmi rendszernek nyújtott támogatósáért. Carter azonban egy szóval sem tért ki arra. hogy az afgán ellenforradalmi bandákat — Pakisztán közbeiktatásával — kezdettől fogva Washngtonból irányítják, s így a Szovjetunió segítségnyújtása nem más, mint ennek lereagálása, illetve kényszerlépés az imperialista ' intervenció közömbösítésére. Központi kérdésnek beállítván Afganisztánt, Carter igazolta azt a megállapítást, amilyet nemrég a Pravdának adott nyilatkozatában Leonyid Brezsnyev tett: az enyhülési politika aláásására vállalkozó nyugati hidegháborús köröknek minden ürügy megfelel aéljaik megvalósítására. „Ha nem lenne Afganisztán, akkor valami mást találnának ki” — mutatott rá Leonyid Brezsnyev. Ez annál is inkább igaz, mert közismert, hogy Washington külpolitikai irányvonalának „meg- keményedése” legalább fél évvel az afganisztáni események előtt kezdődött meg, s ezektől függetlenül is mélyülöben volt. Hiszen a közép-hatósugarú nukleáris rakéták nyugat-éurópai telepítéséről szóló NATO-döntés jóval súlyosabb fenyegetés a világbéké- re nézve, mint az tafganisztáni belviszály. Hasonlóképpen az a- tény is, hogy' az Egyesült Államokban „hidegre tették” a SALT—2 szerződést. A legtöbb bírálatot Carter programjának ama pontja váltotta ki az LJSA-ban, amely a sorkötelesek összeírásáról szól. Mark Natfield szenátor szerint ez további bizonyíték a kor- m.ányzat politikájának csődbe jutására, mivel az amerikai fiatalokkal próbálja megfizettetni annak árát, hogy nem képes megoldani a belpolitikai problémákat. P. V. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Megalakult a Hazafias Népfront Országos Tanácsának közművelődési albizottsága Csütörtökön megalakult a Hazafias Népfront Országos Tanácsának közművelődési albizottsága. A Népfront országos elnöksége az albizottság megalakításával intézményesíti az öntevékeny közművelődési mozgalmat, egyben új kezdeményezésekre ösztönzi a mozgalom aktivistáit, szervezőit. A testület feladata, hogy összehangolja az országban működő, több mint 4000 népfrontbizottság közművelődési akcióit, rendezvényeit, s javaslatokat tegyen programjaik tartalmasabbá-«.tételére, gazdagítására.• Befejeződtek- acjmagyar^-angolai tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával csütörtökön Budapesten befejeződött a magyar—angolai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság első ülése. A bizottság megállapodott magyar szakértők Angolába küldésében, illetve angolai szakemberek nagyobb arányú magyarországi képzésében. Az ülésszak alkalmából az angolai delegáció látogatást tett a Csepel Művekben, a Medicor Művekben, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban, a százhalombattai temperált vizű halkellő gazdaságban és a bólyi baromfitenyésztő kombinátban. Hegyek országa, Afganisztán Egyetlen kép sem teljes háttér nélkül. Aminek ma a világ tanúja, az afganisztáni eseménysor, ugyancsak hátterével együtt egész. Az imperialista fenyegetés elleni segítségért — amelyben katonai segítségnyújtás is benne foglaltatott — a Szovjetunióhoz forduló ország helyzete és történetének néhány vonása könnyebbé teszi az előtérben álló, a napi jelentésekből kibontakozó események teljesebb megértését. A holnap ígérete Afganisztán területe 655 000 négyzetkilométer; több mint hatszorosa hazánkénak, lakosainak száma több mint 17 millió. A tarka nemzetiségi megoszlású országban 54 százalék afgán, 20 százalék tadzsik, 9 százalék üzbég, 2 százalék türkmén él, néhány százalék . az arabok, jiazarák, kirgizek, beludzsok, perzsák aránya. A lakosság 90 százaléka mohamedán, a többség szunnita. (Szemben Iránnal, ahol a síiták vannak többségben.) Vannak még hívei a hinduizmusnak és a kis számú zsidó és szikh vallású afgán is van. A felnőtt lakosságból csak 10 százalék tud írni és olvasni, nemrég még az öt-tizennégy éves gyerekeknek is csak 8 százaléka járt iskolába. A nemzeti jövedelem 80 százalékát a mezőgazdaság adja, itt is az állat- tenyésztésé a főszerep; a karakül- bárány bőre és gyapja a legfőbb exportcikk. Az elmúlt években, a földreform után segítettek a gabonatermelő parasztokon; öntözőművek épültek és megkezdődött a műtrágyaellátás. (Egy lényeges adat: a nomád életmódot folytatók száma még ma is mintegy 2 millió az országban.) Az ipar és bányászat a nemzeti jövedelemnek 10 százalékát adja csak — egyébként a föld mélye rezet, vasércet, szenet, földgázt, .s talán kőolajat rejt. A holnap ígérete ezek kiaknázása és a holnapot szolgálja a jelen minden harca és munkája, hiszen a jelen gondjainak ábrázolására elég megint csak egyetlen adat: a nemzeti jövedelem most egy főre mintegy 100 dollár... Harc a függetlenségért Hegyek országa Afganisztán — a terület közel 80 százaléka hegy; a legmagasabb csúcsok 6—7 ezer méteresek. Évezredek óta élnek hegyoldalban, völgyben a jórészt pastu meg dari nyelvet beszélő pásztorok; az első az afgán lakosság anyanyelve, a második a perzsa nyelv afgánná lett változata. Az egymásra hulló századok során a hatalmas területeket ellenőrző szorosokban, legtöbbször csak nyáron járható hágók keskeny útjain a legkülönbözőbb hódítók, hadseregek katonái váltották egymást. Perzsák, majd Nagy Sándor seregei, arabok, a bokhárai emírek, Dzsingisz kán tatárjai uralkodtak itt és csak alig több mint két évszázada alakulhatott meg az első önálló afgán állam. S ahogy megalakult, mindjárt meg kellett küzdenie a különböző szomszédokkal, akik a területére vágyakoztak. Harcolták mindenekelőtt a szikhekkel, majd nem is egyszer az angolokkal — az éppen előretörő brit világbirodalommal vívott harcokban az Afgán Királyság 1880- ban úgy szenvedett vereséget, hogy éppen csak látszólagos függetlensége maradt meg — tulajdonképpen. afféle félgyarmat volt az Indiai Császárság északi ! peremén. Négy évtized függetlenségi harcai következtek ezután, s a tartományok, törzsek legjobbjai által megvívott küzdelem 1919 februárjában azért is vezethetett győzelemre, mert az egyik nagy szomszéd igen jelentős diplomáciai és politikai támogatást adott hozzá. Ez a támogató, a fiatal szovjet állam az új, független afgán állammal két esztendő múlva kötött először barátsági, majd 1926-ban semlegesség! és meg nem támadási szerződést. Századunk húszas éveiben gyakran szerepelt a világsajtóban Afganisztán újító szándékú uralkodója, Amanullah kán, aki jó néhány gazdaságii és műszaki egyezményt is írt alá a Szovjetunióval. A fordulat Á múlt persze rendkívüli teher volt az elmaradott szegény ország életén. Amanullah idején csakúgy, mint később, Mohamed Zahir sah éveiben. 1973-ban lett köztársasággá Afganisztán: a király nagybátyja, Mohammed Daud lett az első elnök. Ezt a fordulatot a hadsereg haladó tisztjei irányították, (a hadsereg tisztjeinek egy részét már jóval előbb szovjet akadémiákon képeztette Afganisztán). Daud köztársasága viszonylag hamar a nagybirtokosok, az arisztokrácia védelmezőjévé vált, s újra csak a hadsereg haladó erői — de ezúttal már a hosszabb ideje illegalitásban küzdő Népi Demokratikus Párt vezetésével — szálltak síkra a dolgozó emberek, pásztorok, parasztok és munkások érdekeiért. 1978 áprilisában a fegyveres erők •Forradalmi Tanácsa vette át a hatalmat; az országból Afganisztáni Demokratikus Köztársaság lett és élére a párt elnöké,t, Nur Muhammed Tarakit állították. Az ország hamarosan — 1978 decemberében — új barátsági szerződést kötött' a Szovjetunióval. Stratégiai támaszpont? Az 1978 áprilisa óta eltelt időben a hatálmukból kibillentett tegnapi urak, nagybirtokosok, arisztokraták külföldi támogatással az afganisztáni népi hatalom megdöntésére szervezkedtek. Fegyveres csoportokat alakítottak amerikai és kínai támogatással a szomszédos országokban. Épp a minap írta meg a Neue Zürcher Zeitung, hogy az intervenció részletes tervét is kidolgozták. Ennek a súlyos külföldi fenyegetésnek az elhárítására kért katonai segítséget szövetségeseitől, a Szovjetuniótól Afganisztán — az ENSZ alapokmányában is leszögezett elvek alapján. A svájci lap cikke megállapítja: „Maguk a felkelők is büszkén utaltak az Egyesült Államoktól, Kínától és egyes iszlám országoktól kapott pénzügyi, kiképzési támogatásra és fegyverszállításokra.” 1 A szovjet segítséget az Egyesült Államok erőteljes szovjetellenes kampány megindítására használta fel. Azt magyarázgat- ják, hogy „Afganisztán csak az első lépés előre, ennek a lépésnek stratégiai jelentősége van.” George F. Kenn an, akit aligha lehet a Szovjetunió barátjának nevezni, írta a minap: „Az, hogy Afganisztánnak stratégiai szempontból kulcshelyzete van DélÁzsiában, az amerikai újságírók és íróasztal-stratégák furcsa felfedezése. A valóságban egyetlen ország sem alkalmas kevésbé arra, hogy stratégiai támaszpont legyen, mint ez a zord, kevéssé fejlett,, hegyes-völgyes, közlekedési utakban rendkívül szegény szárazföldi ország”. A hegyes-völgyes, rendkívül szegény ország népe csupán meg akarja védeni magát a tegnap uraival, a külföldről 'támogatott sejkekkel és földbirtokosokkal, arisztokratákkal, a királyi udvar egykori embereivel szemben. Ez a háttere az afganisztáni események valóban mozgalmas képének ... G. M.
