Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

PETŐFI NÉPE KENDŐZETLENÜL Uszodai bosszúságok Sok kecskeméti ember — felnőt­tek és gyerekek — kedvenc idő­töltése, szórakozása és sportolási lehetősége, hogy hetenként több alkalommal is felkeresi a fedett uszodát. Nem mondhatjuk, hogy túlságosan ki van használva ez a gyönyörű létesítmény, sokkal töb­ben elférnének benne, hiszen van­nak napok, amikor mindössze né­hányon lubickolnak a medencék­ben. Akik viszont már „megízlel­ték“ az itt eltölthető órák kelle­mességét, azok rászoknak a vízre, s előbb-utóbb törzsközönséget al­kotva mind gyakoribb vendégek lesznek. Vannak azonban bosszantó, nem egy esetben felháborító esetek is az uszodában, elsősorban az épü­letben levő kis medencében és an­nak környékén. Ebben a melegvi­zes medencében főleg kisgyerme­kes szülők fürdenek úszni még nem tudó csemetéikkel, idős em­berek élvezik a kellemes vizet. A gyerekek és az öregek fürdőzését azonban egyre gyakrabban meg­zavarják azok a kamaszok, akik kifejezetten azért ugrándoznak be a medence széléről a vízbe, hogy bosszantsák, mérgesítsék a fiatal anyukákat, az idős férfiakat és nő­ket. Az öt-hat főnyi csoportra nem szívesen szól rá a férfiember sem, mert akkor az egész fürdőző tár­saság előtt hamar és nyersen meg­kapja a beosztását, minősítéssel együtt. Olyan is előfordult már, hogy az agyontetovált tizenéves fickó az öklét nyomta a negyven­éves férfi orra alá, mert kifogásol­ni merte a „tengeri csatát”. Ugyancsak nehezen elviselhető jelenség —, s szintén meglehető­sen gyakori látvány —, hogy ser­dülő fiúk és lányok megbújva a medence valamelyik sarkában, fi­nom kifejezéssel élve: örülnek egymásnak. Olykor három-négy ilyen párocska is ül egymás ölé­ben, lecsukott szemmel és égő fü­lekkel „fürdik”. Ezekhez az em­berfia még szólni sem tud, inkább zavartan tereli el a környékről az apróságot, akik érzik, hogy itt va­lami olyan történik, amiről nekik nem illik, nem szabad tudni, látni pedig egyáltalán nem szabad. Et­től aztán még kíváncsibbak. Legutóbb pedig az történt, hogy egy tizenéves kisfiú, ötödik osztá­lyos gyerek a kismedence szélén haladt. Megállította egy kamasz és ráparancsolt, hogy azonnal ugor­jon a meleg vízbe, méghozzá fe­jest. A kisfiú ezt mcgíagadta, mondván, hogy ő a nagymedencé­be akar ugrani. Se szó. se beszéd, a kamasz hasbarúgta a gyereket, aki összegörnyedve lement az öltö­zőbe és elhagyta az uszodát. Nem valószínű, hogy egyedül hamaro­san fölkeresi. Mindezt miért mondtuk el? Azért, hogy az uszoda vezetőinek sürgősen a figyelmébe ajánljuk a következő javaslatainkat: a kisme­dence környékén is legyen egy felügyelő, lehetőleg erőteljes, fia­tal férfi (mint ahogyan egy-két év­vel ezelőtt még volt). Ha ez nem lehetséges — bár a nagymedencé­nél három, négy felügyelő is van, s időnként valamelyikőjük meglá­togathatná a kismedencét is — ak­kor azt kérjük, hogy ne hagyják meg továbbra is azt a félhomályt, ami a kismedencénél van. Világít­sák ki jobban a termet, mert a fél­homály és a meleg víz úgy látszik elsősorban nem a fürdésre csábít egyeseket. Ezzel talán meg lehetne akadályozni az újabb hasbarú&á- sokat, a kicsik víz alá nyomkodá­sát és a víziszerelem további ter­jedését. Ügy gondoljuk ideje volt már ezt elmondani, bár azt sem tartottuk volna lehetetlennek, ha ezekre a körülményekre azok fi­gyelnek fel és szüntetik meg, akik­nek ez a kötelességük. — dorgál — HELYESBÍTÉS Lapunk január 19-én, szom­baton megjelent számában a Munka és szabadnap-áthelyezé­sek 1980-ban című, az MTI ál­tal kiadott közleményben téve­sen szerepel, hogy március 20., szombati munkanap. A helyes közlés: március 29. szombati munkanap. „Lakodalom” a Kiskun Múzeumban A szomszédos Szolnok megye lakodalmi szokásait mutatja be az a ritka szépségű néprajzi kiállítás, amely vasárnap nyílt meg a kis­kunfélegyházi Kiskun Múzeum­ban. A kiállítást a szolnoki Dam­janich János Múzeum gazdag do­kumentum-gyűjteményéből dr. Szabó László, a múzeum tudomá­nyos főmunkatársa rendezte és nyitottá meg. Az esemény érdekessége volt, hogy — az alkalomhoz illően — Dongó Jakab vőfély, csaknem öt­száz lakodalom szervezője, félegy­házi lakodalmi rigmusokkal kö­szöntötte a múzeum közönségét. A lakodalmi szokások bemuta­tását az teszi különösen időszerű­vé napjainkban, hogy a lakoda­lom a megújuló népszokások közé tartozik. Korábbi formái, szokás­elemei módosulnak, a mai társa­dalom értékrendjéhez igazodnak, a szokás egész szerkezete átala­kulóban van. A rendezvény a ha­gyományos paraszti lakodalmak szokásait mintegy összehasonlítja a mai, elsősorban a városi szoká­sokkal. A kiskunfélegyháziaknak ennél is többet mondanak a látot­tak: mint jász származásúak, ösz- szehasonlíthatják, milyen jászsági lakodalmi szokásokat őriztek meg, mi az, ami tovább él ma is a kis­kun városban. A lakodalmak változó szerkeze­tét tablók, archív fotók, rajzok, s a közelmúltban készített fotók szemléltetik egyebek között a ki­állításon. A változásokat lemér­heti a látogató a kiállított meny­asszonyi és koszorúslányruhákon a lakodalmi tisztségviselők jelvé­nyein, így például a régi és az újabb koszorúkon, bokrétákon, • Dongó Jakab (balra) lakodalmi rigmusokat mond. vőfélybotokon, vőfélykulacsokon, s a lakodalmi étrend módosulásán is. Kiderül például, hogy a meny­asszonyi ruha a múlt század vé­gén még nem fehér színű volt, a mai pettyes menyecske főkötő elődje pedig — a menyecsketánc­ban is méltóságteljes — arany­ezüst szállal varrott fejdísz volt. A múlt század végéről származó, gazdag tartalmú tulipános láda fehér hímzésű textíliáival, szőtte­seivel ugyanakkor szerény útra- valónak számít a manapság szo­kásos, több tízezer forint értékű nászajándékokhoz képest. A kiállítás egyébként a Bács- Kiskun és Szolnok megye múzeu­mai között létrejött együttműkö­dés eredménye. A Kiskunság népi fafaragásai című tárlatot most például Karcagon láthatja a kö­zönség. R. M. • Régi menyasszonyi és vőlegé­ny! ruha. ÁPRILIS 6. ÉS SZEPTEMBER 28. KÖZÖTT Nyári időszámítás Az idén bevezetik a nyári idő­számítást hazánkban. Az érde­kelt tárcák befejezték az erről szóló jogszabály egyeztetését, s az rövidesen a hivatalos közlöny­ben is megjelenik. A nehézipari miniszter, valamint a közleke­dés- és postaügyi miniszter együttes rendelete, a Miniszter- tanácstól kapott felhatalmazás alapján, a munkaügyi miniszter­rel egyetértésben kimondja, hogy 1980. április 6. és szeptember 28. között nyári időszámítás lesz ér­vényben. Eszerint április 6-án, vasárnap 0 órakor 60 perccel kell előbbre tolni, tehát egy órára igazítani az óra mutatóját, a nyá­ri időszámítás megszűnésekor, szeptember 28-án, vasárnap egy órakor pedig vissza kell igazítani a mutatót 0 órára. Szeptember 28-án tehát máf ismét az eredeti zónaidőhöz igazodunk. A rendelet külön intézkedik azokkal kapcsolatban, akik a nyá­ri időszámítás bevezetésének, il­letve megszűnésének éjszakáján dolgoznak, az óra mutatójának 60 perces élőre-, illetve visszaiga- zítása ugyanis az éjszakai mű­szakot rövidíti, illetve hosszab­bítja. Ezért a rendelet úgy in­tézkedik, hogy a nyári időszámí­tás bevezetésiének és megszünte­tésének időpontjában munkát végző — nem havibéres — dol­gozók munkabérét a tényleges teljesítmény, illetve a ténylege­sen ledolgozott munkaidő alapján kell elszámolni. A nyári időszámítás bevezeté­se is beleilleszkedik azoknak a sokoldalú intézkedéseknek a so­rába, amelyeknek .célja az ész­szerű energiatakarékosság. Min­den nap egyórás nyereséget jelent ugyanis majd az áramfogyasztás­ban, hogy később kapcsoljuk be a mesterséges fényeket, lámpá­kat. a közvilágítási hálózatban, az üzemekben, a hivatalokbán és a háztartásokban. Az előzetes számvetés szerint ebben az idő­szakban a világításra fordított villamos energiából mintegy 80 millió kilowattórát takarít meg az ország, ami fűtőolajra átszá­mítva 20—25 ezer tonnának fe­lel meg. Az értéke csupán ennek 60—70 millió forint, emellett azonban a tartalék villamosener- gia-kapacitás növekedése mint­egy 160 millió forint értékű meg­takarítást hoz a népgazdaságnak. A hivatalos megjelenéssel ha­tályba lépő rendelet különösen nagy feladatokat ró — elsősor­ban a menetrendek összehango­lásával — a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztériumra. A MÁV nyári menetrendje június 1-től szeptember 27-ig érvényes, s ter­mészetesen a nyári időszámítás­nak megfelelően készül. A nyá­ri időszámítás első szakaszára, az április 6-tól május 31-ig ter­jedő időszakra pedig módositó kiegészítést adnak ki a menet­rendhez. Hasonló menetrendi pótlást állít össze a Volán az autóbuszok közlekedéséről. Az előzetes jelzések szerint az idén Magyarországgal együtt Ausztria, az NDK és az NSZK is áttér a nyári időszámításra. (MTI) Pécsett február 4-én kezdődik a XII. magyar játékfilmszemle eseménysorozata. A helyőrségi művelődési központban Pozsgay Imre kulturális miniszter tart előadást „Kulturális életünk és a film” címmel. Ezt követően este a Petőfi Filmszínházban kerül sor az ün­nepélyes megnyitóra. Az első na­pi programban mindössze egy film, Rózsa János „Vasárnapi szülők” című alkotása szerepel. A február 8-ig tartó játékfilm­szemlén az utóbbi egy év termé­sét, 22 játékfilmet mutatnak be. Levetítenek még két tévéfilmet, egy információs filmet, továbbá a Színház- és Filmművészeti Fő­iskola rendező szakos hallgatói-' nak és a Balázs Béla Stúdió tag­jainak filmjeit. Stúdióvitákra is sor kerül, amelyeken időszerű filmszakmai kérdéseket vitatnak meg és elemzik a film és a kö­zönség kapcsolatát. Kulturális életünk jelentős eseményének záróprogramja Hu- szárik Zoltán nagy érdeklődéssel várt filmje, a „Csontváry” lesz. (MTI) Méhészeti tanácskozás FIGYELMETLENSÉG, SZABÁLYTALANSÁG Súlyos közlekedési balesetek Szombaton Kecskeméten, a Kos­sá István sétány és a Kuruc körút kereszteződésében súlyos baleset történt. Marjonovity Konstantin jugoszláv állampolgár személygép­kocsijával a város központja felé haladt. A balra ívelő útkanyarba nagy sebességgel hajtott be, kisod- ródott, és egy vas villanyoszlopnak ütközött. A gépkocsi vezetőjét esz­méletlen állapotban, súlyos sérü­léssel szállították a kórházba. A gépkocsiban 80 ezer forint anyagi kár keletkezett. Kecskemét és Solt között, az 52-es számú úton a megyeszékhely határában Balog János geszterédi lakos a rábízott tehergépkocsival egy lovas kocsit akart megelőzni, amelyet Langó István, Ballószög, V. kerület 30. szám alatti lakos hajtott. Miután szemből egy má­sik jármű érkezett, az előzést nem tudta végrehajtani, fékezett és ne­kiütközött a lovas kocsinak. Langó István az úttestre zuhant és súlyo­san megsérült. A megyeszékhelyen, a Bethlen körút és a Kada Elek utca keresz­teződésében Szabó Lajos, Kecske­mét, Hitel utca 10. szám alatti la­kos segédmotoros kerékpárjával úgy kanyarodott balra, hogy nem adott elsőbbséget Alker János, Kecskemét, Akadémia körút 62. szám alatti lakosra bízott teher­gépkocsinak. Az összeütközés kö­vetkeztében Szabó Lajost a men­tők súlyos sérüléssel szállították a kórházba. Részegen kerékpározott Kecske­méten a Bethlen körút 13. számú ház előtt Szabó István Kecskemét, Pósa Lajos utca 10. szám alatti la­kos. Menet közben elvesztette egyensúlyát, ettől a földre zuhant és megsérült. Vasárnap este súlyos tűz pusztí- tott Lajosmizsén, a Dózsa György úton, a vízmű vállalat előtt. Bar- tal Imre lajosmizsei és Hegedűs Imre kecskeméti lakosok által üze­meltetett, fából készült eszpresz- szó kigyulladt, és leégett. Mint megállapították, a presszó vasár­nap zárva volt, de a fagyveszély miatt a gázolajkályhát üzemeltet­ték. Az olajkályha túlfolyása, vagy az eternit füstcső felizzása követ­keztében a tűz átterjedt az épület­re. Az anyagi kár 150 ezer forint. A tűzet a kecskeméti állami és a lajosmizsei önkéntes tűzoltók ol­tották el. , G. G. Hétfőn országos méhészeti szakmai tanácskozás kezdődött a Hungaronektár Országos Méhé­szeti Szövetkezeti Vállalat Zala- apátiban működő szakiskolájá­ban. A méhészeti szakemberek és kutatók 35 000 hazai méhész képviseletében az időszerű kér­déseket vitatják meg. A megbe­szélés legfőbb dél ja a világhírű magyar akác- és vegyes virág­méz termelésének növelése, az export fokozása. (MTI) Tanulmány a A hagyományos (népi) halászat­nak egyik legismertebb kutatója a bajai Sólymos Ede. Feleségé­vel. S. Göldner Mártával közö­sen írt, a Janus Pannonius Mú­zeum XXIII. évkönyvében meg­jelent tanulmány elsősorban gaz­daságtörténeti adatai miatt fon­tos. Eddig kissé elhanyagolták ennek az ősi foglalkozásnak a társadalmi termelésben betöltött szerepét, a polgárosodásra gya­korolt hatását. A Győri halkereskedők Bara­nyában a XVIII. században című dolgozat legfőbb tanulsága, hogy a török alól felszabadult alsó­dunai szakasz valóban — mint a néphit tartja — bővelkedett ha­lakban. Értékesítésükre helyben nem is volt lehetőség. Elsősorban győri kereskedők vállalkoztak a HÍREK HÍREK ____,______________________ű__________________________ N APTAR 1980. január 22., kedd Névnap: Vince Napkelte: 7 óra 22 perc Napnyugta: 16 óra 29 perc Holdkelte: 10 óra 02 perc Holdnyugta: 22 óra 23 perc IDŐJÁRÁS í Várható időjárás ma estig: erő­sen felhős, többfelé párás, he­lyenként tartósan ködös idő, né­hány helyen hószállingózással. Mérsékelt, napközben megélénkü­lő délkeleti, déli szél. A legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, mínusz 8, a legmagasabb nappali hőmérséklet általában 0 fok körül, a tartósan ködös he­lyeken mínusz 5 fok közelében. Távolabbi kilátások szombatig: a felhőzet csak időnként szakado­zik fel, többfelé várható havazás, havaseső. Legalacsonyabb hajnali hőmérséklet mínusz 2, mínusz 7 fok között, a legmagasabb nappa­li hőmérséklet mínusz 4, plusz 1 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az or­szág területének 40 százalékán várható. (MTI) A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: január 20-án a középhőmérséklet mínusz 3,4 (az 50 éves átlag mínusz 1,6), a legma­gasabb hőmérséklet mínusz 1,8 Cel- sius-fok volt. Tegnap reggel 7 óra­kor mínusz 6,8, 13 órakor plusz 0,2 Celslus-fokot mértek, a reggeli leg­alacsonyabb hőmérséklet mínusz 6,8 Celsius-fok volt. A hóréteg vastag­sága ll centiméter. — A GEODÉZIAI és Kartográ­fiai Egyesület rendezésében ja­nuár 23-án 9 órakor a Tudo­mány és Technika Házában a földmérési tevékenység ellenőr­zéséről és a megvalósult beru­házások térképezéseinek tapasz­talatairól tart előadást Cs. Varga Imre megyei szakfelügyelő. Ez­után vezetőségválasztó taggyű­lést tartanak, amelyen Molnár Péter titkár számol be az egye­sület munkájáról. — Több gazdaságtalan terméké­• nek gyártását fejezi be idén a zug­lói Danuvia-gyár. A fölszabaduló anyagi és szellemi kapacitást a már jól bevált és külföldön kitű­nően értékesíthető hidraulikai ter­mékek, illetve szerszámelemek ter­melésbővítésére fordítják. Ezzel 20 százalékkal növelik a minden pia­con eladható áruk mennyiségét. • Az idén utoljára gyártott fényszó­rókból éá esztergatokmányokból azonban nem lesz hiány belföldön, mert előállításukat olyan vidéki üzemek veszik át, ahol mindkét termék gyártása jövedelmező. — EMLÉKJELVENYT kaptak azok a bajai vadászok, erdő- és vadgazdasági dolgozók, akik már harminc vagy húsz éve megbe­csült tagjai az Erdészeti Egyesü­letnek. Megyénk kitüntetettjei a múlt hét végén a Gemenci Ál­lami Erdő- és Vadgazdaságban tartott ünnepségen vették át jel­vényeiket. — A munkaviszony melletti ipargyakorlás javíthatna a szol­gáltatás helyzetén Kiskunhalason is — állapította meg' a tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztálya, amely a városi üzemek vezetőit kérte, segítsenek, hogy a különböző szakmát művelő dolgozóik, iparjogosítvány kivál­tásával, munkaidőn túl vállalja­nak részt a helyi szolgáltatói te­vékenységből. Kiskunhalason je­lenleg 237 kisiparos van, de kö­zülük mindössze 166 az. aki fő foglalkozásként folytat valami­lyen ipari munkát. — NAPIRENDEN AZ IDEI FELADATOK. A napokban mű­szaki konferencián vitatta meg az idei feladatokat a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság 160 kerület-, erdészeti és más mű­szaki vezetője. A tanácskozáson részt vevők az új közgazdasági • szabályozórendszerről, annak hatásáról és az ezzel összefüggő munkahelyi teendőkről .értekez­tek. halászatról „termelés” hasznosítására. Éven­te több ezer mázsa csukát, pon­tyot szállítottak a Kisalföld fővá­rosába. A vizát és a tokféléket inkább a gazdagabbak vásárol­ták. A győriek részben bárkákkal érkeztek és gabonát, gyapjút is aátak-vettek. Az őszi lehalászás­kor összegyűjtött halakat hajó­kon, lehetőleg élve szállították el; főként tavasszal adták el más árusoknak. A Duna alsó szaka­száról származó halakból győri közvetítéssel sok jutott nyugati, elsősorban a bécsi piacra. Sólymos Ede lés Solymosné Göldner Márta tanulmánya ér­tékes hozzájárulás XVIII. száza­di gazdasági viszonyaink megis­meréséhez. —I —v — VERS ES SIKER. Bodor Pál, a BACSEP lakatosa és Bau­mann Gyöngyi, a hajósi áfész bolti eladója képviseli majd a Bács-Kiskun megyei fiatalokat a Munkásfiatalok V. Országos vers- és prózamondó versenyén, ametyet áprilisban rendeznek meg Salgótarjánban. A két fia­tal az elmúlt hét szombatján szerezte meg a szereplés jogát Szegeden, ahol öt megye har­mincnégy résztvevője közül ti­zenkettő juthatott tovább. — Utazni jó! Évről évre több az IBUSZ bajai kirendeltségén az ügyfelek száma. A kirendeltség a tavalyi 63 millió forintos tervét 113 millióra teljesítette, s éppen ez tette lehetővé, hogy az idén még változatosabb programokat kínálhassanak az utazni vágyók­nak. — A TANULÓIDŐ IS SZÁ­MIT! A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalatnál jelentő­sen javult a szakmunkásképzés. Az utóbbi négy Xévben 5 millió forintért 14 — a szakmunkáskép­zést szolgáló — tanműhelyt épí­tettek, vagy újítottak fel. Kedve­ző lesz az ipari tanulóknak, hogy akik a vállalatnál töltötték ta­nulóéveiket, s továbbra is ott dolgoznak, 1981. márciusától már beszámítják a tanulóidőt is a törzsgárdatagság idejébe. — A gyepterület hasznosítása. A közelmúltban világra jött bárá­nyokkal együtt már 2100-ra gyara­podott Bócsán a Petőfi Tsz juhál­lománya. Most 1748 anyajuhot tar­tanak a szövetkezeti állatgondo­zók. Az anyaállományt az év vé­géig kétezerre akarják növelni, hogy a rossz talajú vidéken a gyep legalább az állattartásban hozzon hasznot. MŰSOR: MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 18 és 20 órakor a színházteremben Maros Gábor — Bencze Hona „lm szólal az ének” című előadói estje Irodalmi bérleti előadás Előzetes 23-án 14.30 órakor Konzervgyár 17.00 órakor Megyei ^Művelődési Központ 19.00 órakor ÉPSZER Munkásszálló A Toronyi Bodárka Színpad bemutatója Műsoruk: Táborin bohózatok ' Megóvott szüzesség Vértelen véreshurkák KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ január 22. kedd este 7 óra Úrhatnám polgár Főiskolás-bérlet Baja, este 7 óra ŐRI MURI A-bérlet MOZI 1980. január 22.: KECSKEMÉT VÁROSI: Fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor] HAIR III. helyárú! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Színes amerikai filmmusical KECSKEMÉT ÁRPÁD: Fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakori KÍNAI NEGYED III. helyárú! Színes, magyarul beszélő amerikai bűnügyi fűm MESEMOZI: Háromnegyed 6 órakor! TERÜLJ, TERÜLJ ASZTALKÁM Színes magyar mesefUm-összeállítás STÜDIOMOZI: 8 órakor ÉN VAGYOK JEROMOS Színes magyar fllmvígjáték PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megv»1 Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Prelszlnger András Igazgató Szerkesztőség, Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001 Telefon: 12-619, 12-516 (központi): 11-709. Telexszám: 26 216 bmlv h 1 Terjeszti a\ Magyar Posta Előfizethető a hirlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 30,— forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360,— forint. Készült a Petőfi Nyomdábas ofszet rotációs eljárással. Kecskemét. Külső-Szegedi út 6. 6001 Telefon: 13-729 Igazgató: Ablaka István Index: 25 066 ■U ISSN 0133—235X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom