Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-22 / 17. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 22. események sorokban LJUBLJANA __________________ V asárnap délben Joszip Broz Tito köztársasági elnöknek ampu­tálták a bal lábát, miután a sú­lyos vérkeringési zavarok megaka­dályozták a bal láb vérellátását, meggyorsították a láb sejtjeinek elhalását és ezzel veszélybe sodor­ták a beteg életét. Tito elnök a műtétet jól viselte el. Közvetlen, műtét utáni állapota normális. (TANJUG) KABUL_______________________ F rancia szakszervezeti küldött­ség érkezett vasárnap Afganisz­tánba. A CGT delegációjában Pier­re Gensous, Jean-Claude Larose és Gaston Jacquet kapott helyet, a kommunisták, a szocialisták, illet­ve a függetlenek képviseletében. Francia részről tényeket kívánnak gyűjteni az afganisztáni poltikai fordulatról, s annak előzményeiről, hogy ezekkel megalapozottan fog­laljanak a kérdésben állást. KAIRO _______________________ K ormányküldöttség élén négy­napos hivatalos látogatásra Kai­róba érkezett Ilié Verdet román miniszterelnök. (AFP) ANKARA____________________ H ayrettin Erkmen török külügy­miniszter a Tercüman című kon­zervatív lap vasárnapi számában megjelent interjújában hangoztat­ta, szó sem lehet róla, hogy Török­ország gazdasági szankciókat hoz­zon akár Irán, akár a Szovjet­unió ellen. Leszögezte: még ha el is határoznának nemzetközi gaz­dasági szankciókat a teheráni kormány ellen, Törökország akkor is előtérbe helyezné az Iránnal fennálló hagyományos baráti kap­csolatait. ISLAMABAD _________________ P akisztáni látogatása során Huang Hua kínai külügyminisztert vasárnap fogadta Ziaul Hak pa­kisztáni elnök. Bár találkozójuk­ról hivatalosan nem közöltek semmit, a megbeszélésen nyilván a Pakisztánok és az ott táborozó afgán ellenforradalmároknak jut­tatott kínai támogatás növeléséről volt szó. Huang Hua a nap fo­lyamán ellátogatott az afgán el­lenforradalmárok egyik határmen­ti táborába. MOSZKVA _______ F ebruár elején hivatalos, bará­ti látogatásra a Szovjetunióba ér­kezik a Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttsége. A küldöttséget Heng Samrin, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront KB elnöke, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnöke vezeti. A kambodzsai delegációt a Szov­jetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának El-' nöksége és a szovjet kormány hívta meg. (TASZSZ) Magyar-angolai gazdasági tárgyalások Hétfőn a KGM székhazában plenáris üléssel megkezdődött u magyar—angolai gazdasági, mű­szaki-tudományos együttműködé­si vegyes bizottság első üléssza­ka. A magyar delegációt Soltész István kohó- és gépipari minisz­ter, az angolait Domingos Voelho da Cruz egészségügyi miniszter, a vegyesbizottság társelnökei ve­zetik. • Az ülésszakon áttekintik a két ország gazdasági együttműködé­sének különböző területeit, érté­kelik az eddig elért eredménye­ket. s megvitatják a kapcsolatok fejlesztésének újabb lehetőségeit. A tárgyalásokon szó lesz továb­bá a tudományos együttműködés, az oktatás és a kereskedelmi forgalom időszerű kérdéseiről is. Az angolai delegáció magyaror­szági tartózkodása során elláto­gat számos ipari, mezőgazdasági, egészségügyi, valamint oktatási intézménybe. • A két baráti ország hatékony gazdasági együttműködésének le­hetőségeit az 1977-ben aláírt ke­reskedelmi egyezmény teremtette meg. akkor határozták el a ve­gyesbizottság megalakítását is. A magyar gazdaság főleg ipari be­rendezéseket és létesítményeket szállít a távoli országba. Angolá­ban működik az Ikarusz Jármű- és Karosszériagyár legnagyobb külf&ldi összeszerelő üzeme. Ti­zenkét 'évre szóló megállapodás alapján, zömmel magyar rész­egységekből kilencezer autóbuszt szerelnek össze. Az üzem tavaly óta termel, s 1980-ra tervezik a gyártás felfutását. Angolából leg­nagyobb mennyiségben kávét im­portálunk. Lehetőség kínálkozik olyan fontos anyagok behozata­lára is, mint az ipari gyémánt. (MTI) Az olimpiai bizottságok elutasítják Carter követelését Túlnyomóan elutasítást vagy vá­rakozó magatartást, ám részben helyeslést váltott ki a nyugati sportvilágban és politikai életben Carter amerikai elnöknek az a vasárnapi hidegháborús bejelenté­se, amelyben sürgette, hogy az Egyesült Államok és a világ töb­bi országának sportolói ne vegye­nek részt az 1980-as moszkvai nyári olimpiai játékokon. Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság brit elnöke, Carter javaslatát „tragédiának” nevezte. Killanin ismételten elle­nezte a sport és a politika ilyen­fajta összekeverését, és közölte: a jövő hónapban, a Lake Placid-i téli olimpiai játékok megnyitása­kor személyesen fogja megvitatni a kérdést Carterrel. A hétfői The Timesnak adott nyilatkozatában Killanin nyomatékosan leszögez­te: az olimpiai játékokat Moszk­vában kell megrendezni. „Ha el­kezdjük, hogy politikai állásfog­lalásokba bocsátkozunk, ez az olimpiai játékok végét jelentené” — hangoztatta. A brit konzervatív kormány minden nyomása ellenére „száz százalékig" támogatta Lord Kil­lanin álláspontját Sir Denis Fol­lows, a Brit Olimpiai Szövetség elnöke. A nyugatnémet kormány szóvi­vője Bonn „mély megértését" fe­jezte ki Carter bejelentésével kap­csolatban, de utalt rá, hogy a vég­ső szót az ország olimpiai bizott­ságának kell kimondania. Ez nem váratott magára sokáig: Willi Daume, a Nyugatnémet Olimpiai Bizottság elnöke „mély sajnálatát” fejezte ki amiatt, hogy ezt a té­mát ennyire „felfújják”. . Daume szerint a jelenlegi helyzetben „minden eddiginél fokozottabb megfontoltságra van szükség”. „A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal együtt változatlanul védekezni fo­gok az ellen — mondta Daume —, hogy az olimpiai játékokat politi­kai viták színterévé tegyék. Hi­bának tartom ezt, mert politikai­lag az általános helyzet kiélezé­sén kívül aligha lehet vele bármi mást is elérni. Az biztos, hogy az olimpiai játékok ügye csak veszít­het egy ilyen lépéssel” — hang­zott Willi Daume nyilatkozata. A nyugatnémet állásponthoz ha­sonlóan megfontolt és elodázó volt Ohira japán kormányfő első ál­lásfoglalása is. ű „rokonszenvét” nyilvánította az amerikai javaslat­tal kapcsolatban, de hozzátette: a döntés joga az ország olimpiai bi­zottságáé. Figyelemre méltó a Ja­pan Times értékelése, amely sze­rint az „Egyesült Államok túl messzire merészkedett...” Szo­morú, hogy a világ ilyen megosz­tott és ellenséges, és hogy az olim­pia talán eleshet a hidegháború harcmezején. A legkeményebb elutasításra Franciaországban talált Carter ja­vaslata. Claude Collard.a Francia Országos Olimpiai és Sportbizott­ság elnöke közölte: Carter bojkott­javaslata rendkívül szomorú az olimpiai mozgalom jövője szem­pontjából, de semmilyen befolyás­sal nincs arra a1 döntésre, hogy a francia sportolók ott lesznek a moszkvai olimpián. , Annak ellenére, hogy Carter számos kormányfőhöz fordult üze­nettel, támogatásukat kérve dön­téséhez, nem helyeselte az ameri­kai elnök lépését a görög, a svéd, a norvég és a dán kormány sem. Karamanlisz görög kormányfő célzott rá, hogy az olimpiák ál­landó színhelye Athén lehetne bojkott esetén, de azt is hozzátet­te, hogy ez valószínűleg az olim­piai mozgalom végét jelentené. Az egyetlen ország, amely azonnal tá­mogatta Carter javaslatát: Egyip­tom. Az Izráeli Olimpiai Bizott­ság ezzel szemben úgy nyilatko­zott, hogy a végső szó kimondása előtt megvárja az Amerikai Olim­piai Bizottság döntését. A kérdésben talán legérdekel- tebb olimpiai bizottság, az ameri­kai, pillanatnyilag erősen megosz­tott, de a tagok többsége azt re­méli, hogy Carter — maga szab­ta egyhónapos „ultimátumának” lejárta után és a bojkott végleges kimondása előtt — még meggon­dolja magát. A vasárnap megszólaltatott ame­rikai sportolók, edzők mély csa­lódással nyilatkoztak, emlékeztet­ve rá: 528 amerikai sportember hosszú évek óta készül a moszk­vai játékokra és sokan nem ér­tik, miért kellene az olimpiától független, politikai okokból tá­vol maradniok. Edward Kennedy szenátor, Car­ter választási vetélytársa azt mon­dotta: mind a Szovjetunióval szembeni gabonaszállítási tilalom, mind az olimpia bojkottja „jelké­pes lépés, amelyek nem helyette­síthetnek hatékony külpolitikát”. (MTI) Pénteken: elnökválasztás Iránban TEHERÁN Az eredetileg kitűzött időpont­ban, január 25-én tartják meg Iránban az elnökválasztást.— je­lentette be vasárnap Behesti ajatollah, a Forradalmi Tanács titkára a teheráni rádiónak adott interjújában. Az elnökválasztás csupán egy napig fog tartani, ha a jelöltek valamelyike megszerzi a szava­zatok 51 százalékát. Ha egyetlen elnökjelölt sem kap ennyi szava­zatot, akkor, február 9-én rende­zik. meg a .második, fordulói, amelyben már csak az előző al­kalommal legtöbb szavazatot ka­pott két jelölt indulhat. Behesti ajatollah közölte: Kho­meini úgy foglalt állást, hogy a parlamenti választásokat is meg kell tartani ez év március 31-ig. Tabrizban vasárnap bíróság elé állítottak több katonatisztet, aki­ket az azerbajdzsáni összetűzések szításának vádjával vettek őrizet­be korábban. A bíróság vezetője szombaton közölte, hogy további 20 katonatiszt vár hasonló vádak alapján tárgyalásra. A tiszteket a tabrizi katonai bíróságon tart­ják őrizetben. Az iráni vezetők több ízben hangsúlyozták: az azerbajdzsáni lázadás mögött az Egyesült Álla­mok, illetve a CIA áll. • Khomeini elvileg hozzájárult a nemrégiben referendumként el­• A képen látható plakátok Ghotbzadeh külügyminiszter elnökké választását javasolják. fogadott új alkotmány néhány cikkelyének megváltoztatásához. Elsősorban a 12. cikkelyről van szó, amely szerint Irán hivatalos államvallása az iszlám síita ága. Hírügynökségi jelentések sze­rint Khomeini Ibrahim Jazdi volt külügyminiszter ajánlására dön­tött úgy, hogy az alkotmányban helyt ad a szunnitáknak is. Jazdi különleges I megbízatással több nemzetiségi területen járt a leg­utóbbi időben. Khomeini a te­heráni rádióban közölte egyetér­tését. Jazdi szerint a javaslattal egyetértett a Forradalmi Tanács is. Megfigyelők szerint ez az ed­digi legnagyobb engedmény, ame­lyet az iráni forradalom vezetői a nemzetiségeknek tesznek. A maffia természetrajza 4. Szivaros Lilo utolsó vacsorája Amikor 197ä-ban Carlo Gambi- no golyóktól átlyuggatott testéből a lélek végleg kiszállt, a Kereszt­apában jósolt sorsa teljesedett be — ő volt az, aki az írónak, Mario Puzónak modellül szolgált. Akko­riban a lapok arról írtak, hogy örökösödési háború áll a küszöbön. Ez be is következett, s tart való­jában mind a mai napig. Gambino halála után a kereszt­apa szerepét az ambiciózus Carmi­ne Galante vállalta. Kedélyesebb körökben Szivaros Lilónak, vagy Mészárosnak szólították, utalva ar­ra, hogy mindig szájában lógott szivarja, illetve, hogy száznál több embert ölt meg vágóhídra emlé­keztető módszerekkel. Galante a legnagyobb hibát azzal követte el, hogy az idős emberek mohóságá­val — az jdén töltötte be a 69-et — kívánta bevégezni a nagy mű­vet. Gambino halálát követően a családok sakkban tartották egy­mást, s nyilvánvaló volt, hogy csak egy esetben szervezhetők / egységbe: ha közülük valaki a fő­nökök főnöke, a capo di tutti capi pozíciójára, vagyis a totális ellen­őrzésre tör. Ezt tudta Galante is. Ezért igyekezett összeveszíteni a családokat. Egyedül Joe Bonnanó- val nem boldogult. A Banán Jóska névre hallgató családfő különös egyénisége a New York-i alvilágnak. Jól menő te­metkezési vállalkozása van. Ez ál­talános gyakorlat, a maffia több száz ismert cég részvényeinek je­lentős hányadát birtokolja, tagjai résztvesznek mindenféle igazgató­ságban, elnökségben. Ennek ko­rántsem a pénzbefektetés az oka, hanem kiváló módja a feketén szerzett vagyon „kifehérítésének”. Ezenkívül Joe Bonnanón keresztül a maffiának azért is jól jött a te­metkezési intézet, mert sok-sok kellemetlenné vált ügyfelet átsegí­tett a másvilágra. Persze malőrök mindig akadnak. „Szegény” Bon- nanónak valóban össze kellett szednie magát, amikor egyszer a rendőrség arról faggatta, hogy egy koporsóba hogyan került két hul­la. Bonnanó persze kivágta magát, mivel a maffia erre a célra a leg­kiválóbb és legdrágább ügyvéde­ket foglalkoztatja, s nem szűk­markú, amikor közhivatalnokokat, rendőröket, fegyőröket lepénzelni kell. Galante 1974-ben szabadult. Az ő „pozíciójában” szokatlanul hosz- szú időt töltött börtönben kábító­szer-kereskedelemért. Üjra „szaba­don” mesterkedett az ellenőrzés megkaparintására, de rosszul szá­mított. Abban bízott, hogy halálos ítéletét csak valamennyi családfő egyetértésével lehet meghozni. S hogy ez a megosztott maffia-világ­ban mégis bekövetkezett, az min­denekelőtt Joe Bonnanó érdeme. Az FBI csak utólag tudta rekonst­ruálni az „államcsínyt”, annyira jól konspiráltak a családok: a ki­szemelt végrehajtók kész tervet és parancsokat kaptak. 1979. július 12., háromnegyed kettő. A helyszín Brooklyn Knickerbocker Avenue 205., a Mary nevű étterem. A cin­kos tulajdonos, Joseph Turano, Li­lo unokatestvére. Az ítéletvégre­hajtóknak a lelkűkre kötötték: ne legyenek kegyetlenek, s csak étke­zés után lépjenek a színre. Így is lett. A hátsó helyiségben a finom ebéd után Galante jófor­mán fel sem eszmélt, s már nyolc golyót kapott. A kilencediket — szicíliai szokás szerint — a bal­szemébe eresztették. Ez volt az üzenet, hogy árulás miatt ítélték halálra. A gyilkos a kihullott szi­vart is visszanyomta Galante szá­jába. S búcsúzóul az étterem be­járata felett — az utolsó vacsorát ábrázoló festményen Judás alakját lyukasztotta át egy golyóval. Je­lezve: ez a sorsa annak, aki vét a hallgatás törvénye ellen. Hahn Péter — Vége — NAPI KOMMENTÁR Baljós egyetértés Ziaul Hak tábornok, a pakisztá­ni Iszlám Köztársaság államfője fogadta a kínai külügyminisztert, aki péntek óta tartózkodik az or­szágban. Huang Hua látogatása szerves része annak a veszélyes célzatú tárgyalássorozatnak, ame­lyet az Egyesült Államok és vele szorosan együttműködve Kína az Afganisztán ürügyén immár nyíl­tan szított szovjetellenés kampány „kiszélesítéséért" folytat. Ebbe a folyamatba tartozik Carrington brit külügyminiszter islamabadi, Agha Sahi pakisztáni külügyi ta­nácsadó washingtoni és Harold Brown amerikai hadügyminiszter pekingi útja is. Akárcsak az előző megbeszélé­seknek, Ziaul Hak és Huang Hua vasárnapi találkozójának is az volt a célja, hogy fokozzák- az afgán népi rendszer ellen fellépő fegy­veres bandák támogatását. Eze­ket az ellenforradalmi csoportokat Pakisztán már régóta „patronál­ja". Felszerelésükről és kiképzé­sükről pedig az Egyesült Államok és Kína „gondoskodik”. Ennek je­gyében Kína a külügyminiszter el­indulása előtt ismét nagy meny- nyiségű hadianyagot küldött Pa­kisztánba, Huang Hua pedig a tábornok-elnökkel folytatott meg­beszélése után közölte, hogy „a két ország barátsága kiáll minden próbát”. Magyarán: teljes volt az egyet­értés közte és vendéglátója kö­zött. Kína már régóta Pakisztán legfőbb szövetségese és legnagyobb fegyverszállítója: 1966 óta Islama­bad több mint kétmilliárd dollár értékben 700 harckocsit, sok va­dászrepülőgépet és más hadfelsze­relést kapott Pekingtől. Így érthe­tő, hogy az Egyesült Államok ál­tal felajánlott 40Ó millió dollárt a tábornok-elnök kevesellte. Ziaul Hak a jelenlegi válságos helyze­tet arra is igyekszik felhasználni, hogy a maga szája ize szerint ja­vítsa meg országa kapcsolatait az USA-val. (Pakisztán és az Egye­sült Államok viszonya ugyanis az elmúlt évben némileg feszült volt amiatt, hogy a Bhutto elnök pol­gári kormányzatát katonai pucs- csal megbuktató Hak tábornok atombomba kifejlesztésére törek­szik.) Huang Hua látogatása, akárcsak Lord Carringtoné, Harold Browné és a pakisztáni elnök külügyi ta­nácsadójáé, ismét a térség igen bonyolult helyzetének egyik, talán legveszélyesebb elemére utal: ar­ra, hogy az Islamabadban székelő kormányzat gátlástalanul kész or­szága területét a veszélyes kínai— amerikai törekvések szolgálatába állítani. Aligha csak a véletlen időbeli egybeesés magyarázza azt a jelentést, amely szerint éppen á kínai külügyminiszter látogatása idején pakisztáni csapatok vonul­tak fel Quetta város közelében — Afganisztán határa felé... H. E. Szombaton tartják az Iszlám Konferencia rendkívüli értekezletét ISLAMABAD, BEJRUT Eddig 29 állam mutatkozik kész­nek arra, hogy külügyminiszteri szinten részt vegyen a 42 tagor­szágot tömörítő Iszlám Konferen­cia elnevezésű szervezet Islama- badban, január 26-án megtartandó rendkívüli értekezletén — közölte vasárnap a pakisztáni rádióban Habib Satti, a szervezet főtitkára. Mint ismeretes, Szíria — a szi­lárdság frontjának határozataival összhangban — elutasította a ta­nácskozáson való részvételt, mivel a kitűzött időpont egybeesik az iz­raeli—egyiptomi kapcsolatok nor­malizálásának időpontjával és Szí­ria nézete szerint a Kairó és Tel Avív' közötti különalku a közel­keleti helyzet legégetőbb kérdése, nem pedig az úgynevezett „afga­nisztáni helyzet”. A PFSZ ugyancsak elzárkózik az állítólagos „afganisztáni prob­léma” megvitatásától. Faruk Kad- dumi, a szervezet politikai osztá­lyának vezetője vasárnap egy nyi­latkozatában rámutatott: úgy tű­nik, az Egyesült Államok az állí­tólagos „veszély” felnagyításával próbál szövetségeseket találni ma­gának a Közel-Keleten. Teheránban Szadegh Ghotbza­deh külügyminiszter bejelentette: Irán képviselteti magát az érte­kezleten, de nem külügyminiszteri szinten, mivel Iránban január 25-én tartják az elnökválasztást. (AFP) Kína fokozza a feszültséget a vietnami határvidéken HANOI Hanoiban a hét végén kiadott jelentés szerint az elmúlt napok­ban is folytatódtak Kína feszült­ségkeltő akciói a két ország ha­tárvidékén. Az összefoglaló rámutat, hogy „a határtérségben kínai egységek folyamatos hadgyakorlatokat ren­deznek, s nagy számban küldenek át Vietnamba ügynököket, akik­nek az a feladatuk, hogy háborús fenyegetéseket terjesszenek a ha­tár mentén élő nemzeti kisebbsé­gek körében. A vietnami összefog­laló konkrét eseteket is felidéz, így a Lang Son, a Cao Bang, a Ha Tuyen és a Quang Ninh tarto­mányok települései elleni tüzérsé­gi támadásokat, s külön is kieme­li kínai kémcsoportok sorozatos behatolási kísérleteit Ha Tuyen és Cao Bang tartományokba. A je­lentés szerint a behatolók vietna­mi polgári személyeket raboltak el. (MTI) Ötvenkilenc éves az Olasz KP 9 A párt megalakulásának 59. évfordulója alkalmából Tcrnibcn nagygyűlést tartottak az olasz kommunisták. A képen: Enrico Bcr- linguer, az OKP főtitkára beszél a nagygyűlésen. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 9 Ncgymilliárd dolláros ajándék Szadatnak Az amerikai kormány a következő években négymilliárd dollár ér­tékű korszerű fegyvert, hadianyagot szállít Egyiptomnak. Hasszán Mubarak egyiptomi alelnök múlt heti washingtoni tárgyalásain álla­podtak meg az új, nagyszabású fegyverszállításokban — jelentette hétfőn a The New York Times. Szadat eredetileg 10—15 milliárd ér­tékű hadianyagot szeretett volna, de nyilván így is elégedett: Wa­shington a többi között légelháritő rakétarendszereket, harckocsikat és F—16-os harcigépeket szállít. Az utóbbi az amerikai légierő egyik legkorszerűbb gépe. • Ladányi Mihály Gábor Andor-díjas Ladányi Mihály, a József Attila-díjas költő kapta az idei Gábor Andor-díjat. A jutalmat Dobozy Imre, az írószövetség elnöke adta át hétfőn, a szövetség székházában. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom