Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

1980. január 4. • PETŐFI NÉPE 9 5 Németül tanuló óvodások Korszerű hallásfizsgálók 9 Üj, korszerű hallásvizsgáló audióméterek első darabjai ké­szültek el a Medicor Művek mis­kolci gyárában. A műszerek töb­bek között alkalmasak szűrő-, zaj- és beszédvizsgálatokra, egyen­súlypróbákra és kutatási célok­ra. Az új hallásvizsgálókból, el­sősorban a hazai egészségügyi in­tézmények részére az Idén össze­sen több mint kétszázat készíte­nek. A képen: Andó Zoltán be­mérő műszerész az új audlöméte- reket vizsgálja. (MTI-fotó — Ma- nek Attila (elvétele — KS) — Sprechen Sie deutsch? — kérdezi tőlem kíváncsian egy ba­rátságos csátaljal sváb fiatalasz- szony, miután arra kértem, mu­tassa meg, hol van a község óvo­dája, hozzáfűzvén; a legkisebbek német nyelvoktatásáról szeretnék újságcikket írni. — Nem beszélek németül, a kérdését azért megértettem — közlöm vele, mire 6 tovább kí­váncsiskodik: — Akkor hogyan akarja meg­érteni az óvónő és a gyerekek be­szélgetését? Vagy maga nem a Neue Zeitungtól jött? —• Nem a német nemzetiségiek lapjától jöttem — tájékoztatom —, hanem a Petőfi Népétől, s en­gem nem egy foglalkozás érdekel, hanem az anyanyelvi oktatás ál­talában. Alkalmi idegenvezetőm máris mutatja az óvodát, s felhívja a fi­gyelmet: jól nézzek szét odabent, mert olyan korszerű az intéz- mény, hogy még betegszoba is van benne. — Valóban van betegszobánk is, szerencsére ritkán kell hasz­nálni, a szülők mindig viszik a gyereket, ha beteg. — Ezt már Tuchardt Józsefné, a német nyel­vi foglalkozásokat vezető óvónő mondja, s hozzáfűzi, hogy Csát- alján minden kisgyerek óvodába járhat Jelenleg nyolcvanén van­nak, de töhbnek is jut hely, mert az óvodát négycsoportosra tervez­ték, s így nem okoz gondot, ha nő majd a születések száma. — Mi a különbség a régi és az új óvoda között? — Nagyon sok. Az új a régi helyén épült. Azt egy öreg paraszt­házból alakították ki annak idején, s .csupán érzékeltetésül említem meg, hogy egyetlen mosdó volt az épületben. Ebben a tágas, szépen berendezett intézményben pedig minden foglalkoztató teremhez tartozik egy előszoba, és egy mos­dóhelyiség is. A német nyelv tanítására tere­lődik a szó, az óvónő elnézést kér, helyettesítésről gondoskodik, mert foglalkozáson kellene lennie, Néhány pillanat múltán kérdezhe­tem tovább: — Sokat hallunk, olvasunk ar­ról, hogy Bács-Klskunban és az ország más nemzetiségi terüle­tein a gyerekekkel már az óvodá­ban tanítják anyanyelvűket. Csátalján mióta, s milyen ered­ménnyel tanítják a németet? — Hat éve szerveztük meg a régi óvodában a nyelvtanítást, a középső és a nagycsoportosoknak, valamint a vegyescsoportba járó „nagyok” számára. Jelenleg negy­vennyolcán tanulnak németül, szemben a kezdeti tíz-tizenkettes létszámmal. A szülőket ma már nem kell erre rábeszélni. Az idei tanév elején például a középső- sok szülei, nemzetiségiek, és ma­gyarok, egyhangúlag kérték, hogy gyerekeiket németre tanítsuk. • Tuchardt Józsefné elmondta, hogy nemcsak német nyelvórákon, hanem egyéb foglalkozásokon is ápolgatják az anyanyelvi kultú­rát. A középső csoportban egye­bek között megtanulják a testré­szek, a lakásberendezések, az öl­tözködés, a ruházat, az étkezés fogalmainak német kifejezéseit. Év végén már kérdésekre is tud­nak válaszolni, tőmondatokban. A nagycsoportban a témakörök nem változnak, csak bővülnek, például az évszakokkal, a tisztálkodással mondatok elsajátításával. Megta­nulnak évente hat-nyolc éneket, két-három mondókát, ünnepi al­kalmakra pedig versikét is né­metül. — Miben látja az óvónő a ki­csinyek anyanyelvi oktatásának jelentőségét? — Főként abban, hogy a gyere­kek elsajátítják mindazt az anya­nyelvi ismeretanyagot, ami az is­kolái nyelvtanuláshoz * indulás­ként szükséges. A helyi általános iskolával egyébként igen jó a kap­csolatunk ilyen szempontból is. Pálinkás Bálintné tanítónő példá­id rendszeresen részt vesz az óvo­dai német nyelvi foglalkozásokon, megismeri az óvodások képessé­geit, s így jól tud „építeni" rájuk az iskolában. A csátaljai óvoda — Heitz Adámné vezető óvónő irányításá­val — eredményesen készíti fel a gyerekeket az iskolai életre, meg­alapozza német nyelvi ismeretei­ket is. Természetesen szükség van időnként tapasztalatcserékre, a jó pedagógiai módszerek átadá­sára is. Januárban Csátalján be­mutató foglalkozás lesz, német nyelvet oktató óvónők számára. Rapi Miklós Üj könyvek Varga Imre szobrai A visszacsavart láng címmel je­lent meg Orbán Ottó negyedik verseskötete. Akik ismerik, és szeretik Orbán költészetét, e kö­tete olvastán bizton állítják majd, hogy eddigi kötetei közül egyik­ben sem volt ennyi, a szó ha­gyományos értelmében is szép vers, ennyire természetesen hajlé­kony a költői nyelv. Verseinek egyik visszatérő témája: a költé­szet értelme. Orbán szétzilál tnak tartja civilizációs betegségektől gyötört századunkat, ahol az em­beri szó, az irodalom, a vers ha­tása kétséges; hisz oly sok az ér­telmetlen, s a hazug beszéd. A költészetről vallott felfogását idé­zik ezek a sorok: „és egyre több körmondat visszavezethető / egy­szerű igenre' vagy nemre / s a vers mindinkább törött evező / amit egy eszelős hajótörött mar­kol / hogy a csupasz jelentés élve elterülhessen / ha van olyan / va­lami ismeretlen parton”. Erríléke- zik elhunyt fiatal pályatársáról, aki bohém volt a valóság ok-oko-' zat összefüggésében is, aki előtte ballag a révhez, átkelve a nemlét csillagörvényébe. Szól kedves köl­tőbarátjához is, s a szonett nagy­betűs kulcs-szava: pusztulok. Ezek Orbán mai lírájának jelen­tős versei, bennük visszatérő mo­tívum a szétfoszlás. lebegés a föld vonzáskörzetében; biztatás csupán ennyi: ....... szétoszlunk űrben, földb en, gyerekben”, Prózaversei­ben ugyancsak a költő, s emberi lét értelmét veszi bonckés alá, kínzóan, de a valóság vonzásában fogalmazza meg látomásait. Orbán1 Ottó új kötetének máso­dik részében amerikai utazásá­nak élményeit fogalmazza meg, hasonló utazás élményanyaga töl­ti ki Oravecz Imre versesköteté­nek jó részét is. Míg Orbán- az amerikai város képét tárja elénk, Oravecz figyelmét egy északTari- zonai sosóni pueblo indián nép hiedelem- és hitvilága fogja meg. Ez a hitvilág, az indiánok mély erkölcsi bölcsessége, szokatlan lo­gikájú fogalmi rendszere nagy hatással volt Oravecz Imre költé­szetére. A Költők egymás közt című antológiában 1909-ben Weö­res Sándor mutatta be Oraveczet: „Ügy vélem: hogy ez a költészet bennünk kinyíljék, érintéssel kell közelednünk hozzá, a szellem uj­jaival ... Az Oravecz-versek meg­kívánják az olvasótól, hogy együtt alkosson a költővel, részt vegyen a teremtésben. Pedig ez a részvé­tel telén még meg is nehezül az­zal, hogy itt alig akad szubjektív elem: objektumokat tapintunk, melyek keményen koppannak vagy vízsszerűen elfolynak”. Az óta sokat változott Oravecz köl­tészete, de Weöres szavai ma is érvényesek rá. A címadó próza­vers Egy földterület növénytaka­rójának változása is azt példázza, hogy nem szabad — bár lehet — a természet és a hagyomány ősi, logikus törvényei ellen tenni. Err dő helyett szőlő, szőlő helyett er­dő, majd mindent belep a gaz, ahol „.... már csak elvétve le­hetett látni egy-egy gombázásból arra hazatérő öreget, aki nem is annyira a tisztásokon még min­dig található szőlőfürtök, mint inkább élete növényi emlékei után kutatott”. Oravecz lírája gondolatilag is kiszélesült1— bár indián motívumait, s különösen a kötetben angolul írt verseit kité­rőnek érezzük — mégis nagy út előtt álló költőnek érezheti öt az értő olvasó. Z. F. A szobrászra tárgy választása is jellemző. Varga Imre szobrai hő­sök, forradalmárok, forradalmi szellemű alkotók. Prométheusz, az első lázadó, aki elhozta az embereknek a tüzet. Radnóti Miklós, az „erőltetett me­net” költője, a Professzor a ma­gyar Faustként emlegetett Hatva­ni professzor emlékére, Madách Imre, Derkoyits vagy Kuliph Gyu­la emlékműve, á partizán, amely már egész - történelmi korszakot szimbolizál. Károlyi. szobra haj­lott öregember. ' — Az ember és az általa képvi­selt eszme képes vonzalmat vagy ellenszenvet kiváltani — mondja Varga Imre — függetlenül attól, hogy az ember szép-e, fiatal-e. Aki Károlyi Mihály eszméivel szimpa­tizál, az nem a politikus idealizált megjelenését keresi a szoborban sem. — Leninje sem ünnepélyes, ha­nem egyszerű, emberi jelenség. — A nagyszerű emberek nem nagyságukkal, testi méretükkel különböztek közepes kortársaiktól. Ügy gondolom, ha az utcán sétál­va, egy-egy parkban sakkozva ta­lálkozna valaki Leninnel — pél­dául svájci emigrációja idején —, küllemében semmiképpen nem a foradalmi vezért látná. Viszont azoknak az- elhatározó tetteknek á sora, amelyek Lenint azzá tét-, ték, aki szinte ijesztő távolságot tesznek közé és a mai ember kö­zé. Azt gondoltam, megpróbálom visszahozni érinthető testi hétköz- napiságát, hogy ezen keresztül próbáljak hidat verni a történelmi nagysághoz: Erre az bátorított, hogy előttem eredményes kísérle­tet tett hasonló értelemben Gyur- kó László Lenin októbere című könyvével. E művet olvasva érez­tem lehetségesnek, járhatónak ezt az utat. A szobrászra formanyelve, for­maválasztása is jellemző — a mód, hagyon gondolatait, érzéseit kifejezi. Varga Imre szobrai ért­hetők, gondolatgazdagok. Varga Imre azt mondja: — Stílusa nem az egyes ember­nek, a kornak van. A művész ak­kor fejezi ki világosan önmagát, ha a korstí 1 us egybeesik. önmaga megvalósításival/ Ha a művész kommunikálni akar, ha azt akar­ja, hogy megértsék, akkor a kor és nemzete stílusában, jelrendszeré­ben kell megszólalnia. A nemzeti kultúra nyelvét kell keresnie, meg­találnia. Bartók is ezt tette. — Ahogy a nyelv is társadalmi produktum, a vizuális .nyelvrend­szer is spontán alakul, de mindig a társadalom építi ki. Részletekbe menően különbözően jelenik meg. Ezeket a kis különbözőségeket kell értelmezni, erre építheti a művész saját jelrendszerét. — A közlés vágya minden esz­tétikai igénynél erősebb. Ha mon­dani akarok valamit, sírok ordí­tok, hogy észrevegyenek, meghall­ják. A szobor halk, nem agresszív. A zene megszólal, hallható. A szo­borra csak akkor figyelnek, ha ránéznek. Ezért minden eszközt megragadok, hogy szólni tudjak, hogy halljanak, hogy értsenek. Szobrai ajtóban, ablakban áll­nak, széken ülnek, lépcsőn jár­nak. — Igen, így van. Azért hogy a figura viszonyait rögzítsem a kör­nyező világgal, ezzel bonyolítsam vagy egyszerűsítsem. Az önmagá­ban hordott, sűrített kifejeznivaló — bizonyos mennyiségben lehet csak a figurában, ha több ennél, akkor megbomlik az arány. Mint ahogy a beszédben is ha egy mon­9 Derkovits. datnak a mellékmondatait is aka­rom mondani — ki kell tágítani a közlés eszköztárát. Azt tapaszta­lom, ez az eszköz hasznos, érthe­tő. Ha a szobor a valóságos kör­nyezet elemeit is magába olvaszt­ja, akkor fokozza a hatást. Szobrait nem mindig úgy állítot­ták fel, nem olyan környezetbe helyezték, ahogy elképzelte. A kritika is megállapította, például az újpesti Partizán emlékműről, hogy szerencsésebb lett volna fel­állítani a kisplasztikái változat szerint. Derkovitsa ideiglenes he­lyen áll Szombathelyen, Leninje körül majd lebontják a teret Mo­hácson. — Milyen á viszonya a szobrai­val? — Azt hiszem, az a legfonto­sabb, hogy a mű igazat mondjon, ne legyen hazug, se érzelmileg, se tartalmában, se formájában. K. M. ŰTTÖRŐÉLET Vendégek voltak a Parlamentben Esztendőről esztendőre a téli szünet idején nagyszerű esemény színhelye a Parlament épülete: fen yőiaiünnepségeket tartanak az összesereglett kisdobosoknak, út­törőknek, azoknak, akik kiváló tanulással, közösségi mimikával kiérdemelték a meghívást. A megyei ■ úttörőelnökség a de­cember elején érkezett tíz meg­hívót a Megyei Gyermekvédő Otthon lakóinak juttatta el, egy­ben azzal a kéréssel fordult az otthon nevelőihez, hogy az ar­ra méltó pajtásokat kísérjék el az eseményre. A kis csapat tagja volt — Puskás Anna tanárnő vezetésével — a nyolcadikos Fodor Julika és Telkes István, a hatodikos Szabó Pál, Fehér Antal és Gál Csaba, az ötödikes Urbán Dezső és Fá­bián János, valamint három kis­dobos: Hegedűs Zsófia, János és Klári. (Az igazság kedvéért: Klá­ri még elsőbe jár, teháit kisdobos­jelölt, de máris nagyon jól ta­nul, szorgalmas, alkalmazkodó, minden esélye megvan arra, hogy néhány hónap múlva hivatalosan is kisdobos lehesen!) Vonaton indultak Pestre, hogy az ünnepség előtt ismerkedhesse­nek a fővárossal, és teljesüljön a különkí vánság: gyalogosan men­jenek át az egyik Duna-hídon! — Amikor leszálltunk a vo­natról — kezdi . a beszámolót Zsófia —, láttuk, hogy minden ház emeletes! Mert Kecskeméten is, Halason is, vannak emeletes házak —, de ennyi?! — ... és megnéztük a Dunát — veszi át a szót 'testvére, János —, és a Marglt-hídon elmentünk a szigetre. Nagyon érdekes volt! Láttuk a Halászbástyái, a Várat! Az ünnepség előtt körbejártuk az egész Parlamentet... — A bejáratnál mókás állat­álarcban vártak ránk úttörők — folytatja Fodor Juli —, volt ku­tya, róka és kásmajom, ők kí­sértek bennünket a nagy-nagy fenyőhöz. A .műsor idejére valamennyien egy ülőpámát kaptunk, hogy ké­nyelmesen figyeljük Rodolfót. aki egy nagy dobozból varázsolta elő a Télapót. A kedves, hosszú szakállú Télapó pedig köszöntőt mondott valamennyiünknek és leült közénk. Hallgattuk a Rajkó-zenekart, néztük a táncosokat. Felismertük a Mazsola-hangú Havas Gertrú- dot, aki óriási állatbábokkal mó­kázott nekünk... — Ügy tudom, fellépett Halász Jutka is ... — Igen, igen, énekelte a Boj­torján együttessel a csiri-birit... és mi vele énekeltünk .. Láttunk tornászokat, aíkik most tanulnak az artistaiskolában és a fenyő­ünnepségen tartottak bemutatót. Csuda ügyesek voltaik! A műsor 'befejeztével választ­hattunk: rajzversenyre, mesemo­ziba vagy néptánc-bemutatóra megyünk. (A mondat után va­lamennyien elhallgatnak, össze­mosolyognak, nyilvánvaló, hogy ezek az események külön is je­lentősek voltak számukra.) Csakhamar előkerül a jutalom- könyv, amit Hegedűs Zsófi ka­pott, hiszen a sok száz verseny­ző közül az ő rajza harmadik lett. És megcsodálhatom a mézeska­lácsszívet, amit Julika a táncver­senyen nyert, hiszen csárdását másodiknak ítélték a legjobbak között! És mit rajzolt Zsófi? — Nénit rajzoltam, meg házat, fákat, Napot! Mindig embert rajzolok, mert én nagyon szere­tem az embereket. Ha megnövök, tanár leszek, azt hiszem, rajzta­nár, hogy sok gyereket tanítsak meg szép tiszta rajzok elkészí- ,tésére... A kisdobosjelölt Klári még nem szólalt meg, csak mosolyogva hallgatta a beszámolót. Neki mi volt a legérdekesebb? — A Rodolfó bácsi. Nagyon fi­gyeltem, hogyan tud egy pohár­ba kis papírdarabok helyére friss tojást varázsolni.. És hogyan cseréli ki a színes szörpöt a po­harakban? — Amikor hazajöttünk, a Vi­dám Pánkot is láttuk a vonat­ablakból. Az óriáskereket, kivi­lágítva. És hazáig énekeltünk! — Itthon pedig beszámoltatok a többieknek a fenyőünnepről? — A klubban ... mart nekünk- ott volt a fenyőfánk! Indulunk a klubba, az otthon fenyőfájához. A hangulatosan ki­alakított alagsori helyiségben mennyezetig ér a fenyő. Alatta sók-sok játék, baba, könyv. Megtudom, hogy az itthoni ün­nepség előtt dolgozatot írtak, amiben megfogalmazták kívánsá­gaikat. Valamennyien megkapták amit kértek, névre szóló csomag­ban! Itt fogadták az őket patro­náló gyógyszertári központ, a rendelőintézet és a vállalatok, üzemek küldötteit is. Nagyon jó volt, késő estig játszhattak, ba- báztak, dominóztak! A téli szünet után sok élmény­nyel gazdagodva fognak újra ta­nuláshoz, újra és újra felidézve az iskolába járás idején is a fe­nyőfaünnep eseményeit. Rejtvéayfejtőknek Pajtások! A legutóbb közölt rejtvény helyes megfejtése: Párizs, Eiffel-to- rony. A szerencse a következőknek kedvezett, számukra jutalomkönyvet postáztunk: Mádat Anna, Városföld; Biró Mónika, Baja: Király József, Akasztó; ifj. Dienes Imre, Agasegyhá- za; Zomics Erika, Tompa; Falusi Sán­dor, Baliószög; Seres Rózsa, Kunadacs; Dömötör Zoltán, Gátér; Herke Edit, Tázlár; Ruskó László, Petőfiszállás. S. K. Kozmikus geodézia Ma már egész földünket be­hálózzák azok az észlelőállomá­sok, amelyek feladata bizonyos mesterséges holdak megfigyelése,' műszeres követése. A szputnyd'kok helyzetét egy adott időpontban meghatározni, mérni csak a földfelszínről lehet­séges. Ezek a megfigyelőállomá­sok megmérik a műhold pozíció­ját, a távolságát, a sebességét, s ebből kiszámítható a valóságos helyzete. így viszont lehetőség adódik magának a földfelszínnek a pontosabb meghatározásához is. A mesterséges holdak felbocsá­tása előtt a föld felszínén a helyek koordinátáinak (a széles­ségnek és a hosszúságnak) a meghatározása földrajzi helymeg­határozással történt. Ez nagy pontosságú csillagpozíció-mégha- tározásokat és időméréseket kívá­nó feladat. Már régebben megál­lapították, hogy a földfelszín pontjainak földrajzi szélessége időben változó, tehát ingadozik. Igaz, hogy ez az ingadozás rend­kívül kicsiny, de nagy pontossá­gú helymeghatározásokban már az ekkora értéket is figyelembe kell venni. Hasonló pontatlansá­got okoznak a földrajzi hosszúság meghatározásában Földünk for­gásának egyenetlenségei. E pon­tatlanságok nagysága mág a leg­korszerűbb technikát alkalmazva is néhány méter. Mindenképpen szükség van te­hát olyan eljárásokra, amelyek­kel a régebbieknél pontosabban és megbízhatóbban mérhetjük a földfelszín pontjainak az egész Földhöz viszonyított, vagyis a világhálózatban elfoglalt helyze­tét! A kozmikus geodézia hőskorá­nak egyik első nagy eredménye 9 A munkatársak kijelölik a Kaszpi-tenger vizsgálandó zónáit. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) az volt, hogy a hagyományos csillagászati eljárást meghaladó pontosságú. globális helymeghatá­rozást tett lehetővé, s ezzel pél­dául a világrészek távolságában tapasztalt pontatlanság egycsa- pásra néhányszor tíz méterre csökkent. S ma már néhány cen­timéternyi eltéréssel ismerjük ezeket az adatokat. Pedig csupán 15—20 évvel ezelőtt még csaknem százméteres volt a bizonytalan­ság Európa és Észak-Amerika, vagy Afrika és Dél-Amerika tá­volságának az ismeretében. A Szovjetunióban már több ilyen megfigyelőállomás működik (hazánkban is Pencen), de szá­mukat még növelik. Most kezd­te meg működését az Azerbajd­zsán: Tudományos Akadémia „Kaszpi” Tudományos Központ­jának szputnyikkövető állomása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom