Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-19 / 15. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÜLÉST TARTOTT AZ SZMT 1 1 Segítsék a szakszervezetek a gazdasági célkitűzések megvalósítását AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 15. szám ÁlA! 1,20 Ft 1980. január 19. szombat Tegnap Kecskeméten a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa ülést tartott, amelyen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei párt- bizottság titkára is. Az ülést Neiner János, az SZMT elnöke nyitotta meg, majd Princz László, az SZMT titkára fűzött — a szakszervezeti szervek 1979. évi termelést segítő tevékenységéről, s az idei szakszervezeti feladatokról című írásban kiküldött beszámolóhoz — szóbeli kiegészítést, amelyet az alábbiakban kivonatosan közlünk. Megemlékezési ünnepség Csongrádon Harmincöt éve alakult meg a demokratikus magyar hadsereg Hazánk felszabadulásának közelgő 35. évfordulója jegyében pénteken Csongrádon' az ifjúsági házban ünnepi megemlékezést tartottak a demokratikus magyar hadsereg megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára, Simon Sándor vezérőrnagy. Jelen voltak azok a veteránok, akik elsőként jelentkeztek a demokratikus magyar hadsereg soraiba, valamint a megye, a város párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői. Megjelentek a Csongrádon állomásozó, , harmincöt éve alakult műszaki zászlóalj tisztjei, tiszt- helyettesei. katonái. Simon Sándor vezérőrnagy elnöki megnyitója után Csémi Károly ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy 1944 decemberében a felszabadult Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, s a kommunista párt javaslatát elfogadva meghirdette programját, . amely a társadalmi viszonyok demokratikus átalakítása és a földosztás mellett legfontosabb feladatként jelöle meg a német fasizmus elleni küzdelmet. Ennek megfelelően hadat üzent Németországnak, majd a Szovjetunióval és az antifasiszta koalícióval aláirt fegyverszüneti szerződés megkötése után 1945. január 20-án toborzási felhívást tett közzé a demokratikus magyar hadsereg megszervezésére. Az előadó hangsúlyozta, hogy a demokratikus magyar hadsereg Vx 9 Csémi Károly vezérezredes ünnepi beszédet mond. létrehozása híven tükrözte a magyar nép eltökélt szándékát, és őszinte törekvését, hogy készen áll fegyveresen részt' venni a Szovjetunó oldalán a fasizmus szétzúzásában. Rövid idő alatt mintegy hatvanezren jelentkeztek,- köztük a volt partizánok és ellenállók, akik már a fasiszta megszállás éveiben itthon, vagy Európa más országaiban, a szovjet hadsereg soraiban fegyverrel harcoltak a fasizmus ellen. Csatlakoztak a Budai Önkéntes A megye mezőgazdaságának eredményei 1979-ben elmaradtak a célkitűzéstől. A kedve-' zőtlen időjárás miatt a termelés csak 1—2 százalékkal haladta meg az 1978. évit. A gabonafélék terméskiesését az állattenyésztés és a kertészet eredményei részben ellensúlyozták. Bács-Kiskun megye állami gazdaságai a múlt évben tovább bővítették termelésüket. Általános volt, hogy a termelés költségei időről időre emelkedtek. Az 1979-es esztendőben a megye nagyüzemeiben 17 százalékos költségnövekedéssel termeltek. A szövetkezeti gazdaságok üzemi termelési értéke is csak 4—4,5 százalékkal nőtt, elmaradva az előirányzott mértéktől. A termelés költségeinek emelkedése azonban itt is meghaladta 14—15 százalékkal a növekedés ütemét. A termelést meghatározó tényezőknek megváltozása maga után vonta az értékmérők megváltoztatását. Ezért például a gazdaságok közötti munkaverseny — igy a kiváló cím odaítélésének elbírálása is új módszer szerint történik 1980- tól. Az elmúlt esztendőben a mezőgazdaság a korábbi éveknél magasabb színvonalon teljesítette a rá háruló feladatokat, annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett a termelésnek, így az eredményeknek sem. Ezért vált szükségessé sok olyan tartalék számbavétele és felhasználása, amire eddig csak kevesen figyeltek oda. A kedvezőtlenül megváltozott külső feltételekhez és az intenzív gdzdasági fejlődés követelményeihez azonban nem mindig megfelelő mértékben igazodtak a termelési folyamatok. A szükségesnél és a lehetségesnél ■ lassabban korszerűsödött a termelési szerkezet, alig javult a hatékonyság. Az idén a megváltozott ösztönzőrendszer és felvásárlási árak jelentik a mezőgazdaságban az újszerű gazdálkodásra való átállás sürgető szükségszerűségét. Csak az boldogul, aki gyorsan, kockázatot vállalva mer dönteni, változtatni az eddigi, gyakran idejétmúlt állásponton — hangzott már több fórumon el ez a kijelentés, jellemezve 1980 mezőgazdasági termelését. A XII. pártkongresszus irányelvei állást foglaltak a termelékenység javításában. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a fő teendőként jelölve a hatékonyság és a minőség javítását, a hozamok — gazdaságosságon belüli — növelését és a költségek csökkentését. Emellett felhívják a figyelmet a magyar mezőgazdaság meghatározó tevékenységére, a gabona- és a kukoricatermelés fejlesztésére, valamint az állat- tenyésztés színvonalának növelésére'. A termelés ésszerűsítésekor a gazdaságok már nem az országos, illetve a megyei normatívákhoz hasonlítják termeEzred katonái is, jöttek a magyar internacionalisták, s beálltak az, új hadseregbe a fasizmust gyűlölő, önbecsüléstől fűtött munkások és parasztok ezrei. Jelentkeztek az igazságtalan háborúból kiábrándult nemzeti érzelmű katonák, tiszthelyettesek és tisztek is. Amikor hazánkban eldőlt a politikai hatalom kérdése, győzött a proletár diktatúra, a demokratikus hadsereg is jelentős fejlődésen ment keresztül.^ Parancsnokai a nép ügyéhez, hatalmához megingathatatlanul hű munkás-paraszt fiatalokból kerültek ki. Csémi Károly méltatta azt a sokoldalú és önzetlen segítséget, amelyet a Szovjet-! unió, a szovjet hadsereg nyújtott és nyújt napjainkban is hadseregünk erősítéséhez. Rámutatott, hogy az elmúlt 35 év alatt a Magyar Néphadsereg- az ország honvédelmi érdekeivel, a szocialista közösségben ráháruló kötelezettségekkel és a társadalmi,- gazdasági lehetőségeinkkel összhangban fejlődött. Néphadseregünk ma korszerűen felszerelt, jól felkészített, feladatait bármikor teljesíteni kész és képes erő. Az ünnepi megemlékezésen felszólalt Tyukász György szakaszvezető. a Magyar Néphadsereg kétszeres kiváló katonája, majd Szucsán Sándor, az MSZMP Csongrád városi Bizottságának első titkára köszöntötte hadseregünk veteránjait és mai katonáit. Az ünnepség tiszteletére a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese adott műsort. G. G. lésük színvonalát, hanem saját magukhoz kell mérni az elért fejlődést, előrelépést. Az ágazatok között is a termelés színvonalát kifejező méröszámok- nak bizonyulnak azok az eredmények, melyeket a hatékonysággal, a tervszerűsödéssel, valamint a gazdaságossággal értek el. Például mit tett az ágazat a veszteségek, a termelési költség — ezen belül az energiafelhasználás — csökkentéséért? A megváltozott értékmérők jobban tükrözik a jelenlegi gazdasági helyzetet. Az egy hektárra jutó termelési költség, vagy a 100 forint állóeszközre jutó eredmény meghatározza, hogy hogyan és milyen pontosan teljesítették a szerződésben vállalt ’ kötelezettségeket, vagy ágazati szinten hogyan sikerült eleget tenni a kevesebből jobbat elv érvényesítésének, illetve az eredményes költségcsökkentést sikerült-e megvalósítani. Így a fejlesztési alapra is több jut, ami a továbblépés elengedhetetlen követelménye. A beruházások csökkentésekor számolni kell azzal, hogy a szövetkezeti gazdaságok között fokozódni fog a minőségi különbség, az idejében — termelési szerkezetükön — változtatni tudók el fogják hagyni az eddig velük azonos szinten levőket. Az 1980-as gazdálkodási terveikben az állami és a szövetkezeti gazdaságok hatványozottabban fejlesztik az eredményesnek ígérkező ágazatokat, igy például a vetőmag- és szaporítóanyag-, tenyészállatelőállítást, folytatják integráló tevékenységüket, jobban segítve a háztáji ágazatot. Cl P. 9 Princz László beszámolót tart. Erősíteni a kedvező folyamatokat Népgazdaságunk 1979. évi fejlődését, a gazdaságban mutatkozó tendenciák érvényesülését értékelte az MSZMP Központi Bizottsága, az országgyűlés, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa — mondotta többek között az előadó. — Az említett szervek megállapították, hogy gazdaságunk alapvetően a tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai követelményeknek megfelelően fejlődött, megkezdődött a népgazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. Az 1979. évi előirányzatok teljesítése a megyénkben ' is az országoshoz hasonlóan alakultak. A termelés bővülése a tervezettnek megfelelően mérséklődött, fokozódott az export, csökkent az importanyag-felhasználás. A kedvező változások kibontakozása — ha nem is elégséges ütemben — a megyében is megkezdődött. Az erre az évre szóló gazdaság- politikai feladatok adottak. Ennek megfelelően a gazdasági munkában, az irányításban, a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szerkezeti változtatások meggyorsítására kell összpontosítani. A gazdasági egyensúly helyzetének javítása érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani az export növelésére, illetve az importkiváltások gazdasá-' gosságára. Javítani szükséges a munkaerő-gazdálkodást, a kooperációs, a szerződéses és szállítási fegyelmet. Erősíteni és tartósítani kell az 1979-ben kibontakozó kedvező folyamatokat. A szakszervezetek termelést segítő feladatait a SZOT december 14-i ülésének állásfoglalása határozta meg. Ennek alapján egyértelműen támogatjuk és segítjük azokat a gazdasági és politikai célkitűzéseket, amelyeket a megyei pártbizottság 1979. december 12-i határozatában az idei évre megszabott. Ez a határozat a központi irányelvekre épülve biztosítja továbbfejlődésünket. Mai tanácsülésünknek az a feladata, hogy szakszervezeti szerveinknek segítséget nyújtson ehhez a munkához. Természetesen hívja fel a figyelmet érdekvédelmi, érdek- képviseleti feladatainkból adódóan azokra a lényeges tennivalókra is, melyeket a végrehajtás során sem téveszthetünk szem elől. A korábbi időszakhoz viszonyítva lényegesen nagyobb hangsúlyt kell helyezni a termelési agitáció- ra. Mint mindig, most is nagy szükség van az egységes szemlélet és cselekvés kialakítására. Ebben a munkában is a bizalmiakra építsünk, akik a termelés élvonalában mindennapos kapcsolatban állnak valamennyi dolgozónkkal. Ehhez az szükséges, hogy az üzemi demokrácia fórumain kapjanak meg minden szükséges információt, ami az idei gazdasági tervekkel összefügg. Az SZMT és a megyei bizottságok feladata, a vállalati szakszervezeti szervezeteknek adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy az együttes ülések előkészítése, a bizalmiak felkészítése megfelelő legyen. Rugalmasabb munkaerő-gazdálkodás A január 1-én életbe lépett szabályozási rendszer, gazdasági irányításunk, a termelés szerkezetének átalakítása, a munka hatékonyságának javítása, rugalmasabb, ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást tesz szükségessé. A szabályozók arra ösztönöznek, hogy a termelő és nem termelő ágazatokban egyaránt csak annyi fizikai munkást és alkalmazottat foglalkoztassanak, amennyi éppen szükséges. Megyénk gazdasági egységei élnek az ésszerű munkaerő-átcsoportosítás lehetőségével. Az elmúlt hetekben a MEZŐGÉP- től, a • kecskeméti Fémmunkás Vállalattól, és az Alföldi Cipőgyártól kaptunk ilyen jelzéseket. Szakszervezeti szerveinknek minden esetben megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniok arra, hogy ez a folyamat nagyfokú körültekintéssel, tervszerűséggel, a törvényesség betartásával legyen végrehajtva. • Minden olyan esetben, amikor az átirányítottak létszámává tizet meghaladja, már a szervezett munkaerő-átcsoportosításra vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni. A MEZŐGÉP Vállalat szakszervezeti bizottsága például igen körültekintő, emberséges munkával végezte el ezt a nem könnyű feladatot. Mindenek előtt felül kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a felszabaduló munkaerő átképzésére, saját vállalaton belüli áthelyezésére, a termelő területre való átirányításra van-e lehetőség és szükség. Ha igen, ezeket a munkaköröket kell felajánlani. Amennyiben erre nincs lehetőség, a tanácsi munkaügyi szervekhez kell fordulni érdemi segítségért. Ennek viszont feltétele az, hogy tanácsi szerveink rendelkezzenek is reális munkaerő-kataszterrel, legyenek birtokában a hatékony ágazatok szakmánkénti munkaerő-szükségletével. Bérpolitikánkban határozottabban került előtérbe a teljesítménykülönbségeket kifejező differenciálás érvényesítése. A szak- szervezetek is a teljesítményhez. kötött, differenciált bérfejlesztést támogatják. Éppen ezért alap- szervezeteink a vállalati bértervek véleményezésekor törekedjenek arra, hogy a béremelés minden területen kapcsolódjon a teljesítmény-követelményekhez. Sokrétű versenyfelajánlások A vállalati belső tartalékok feltárásának fontos eszköze a szocialista munkaverseny. A szocialista brigádok munkájukkal eddig is bizonyították, hogy lehet rájuk számítani. Különösen jelentős a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított versenymozgalom. Megyénkben 7341 szocialista brigád 92 840 tagja csatlakozott a versenyhez, és vállalásaikkal bizonyították, hogy készek támogatni az új feladatok megvalósítását, s megértik a rájuk háruló nehezebb feladatokat. A verseny folyamán tapasztalhatjuk azt is, hogy a dolgozók a korábbinál kritikusabban teszik szóvá az anyag- és alkatrész- hiányt, az állásidőket, és egyéb tényezőket. Ezek az igények nagyobb követelményeket támasztanak a gazdasági vezetőkkel, és a verseny szervezését segítő szak- szervezeti vezetőtestületekkel szemben. Az ez évi népgazdasági terv a termeléssel és a gazdálkodással szemben szigorú követelményeket támaszt. Mindez nem jelenti azt, .hogy most és a jövőben kevesebbet foglalkozzunk a dolgozók munkakörülményeinek javításával. Szakszervezeti szerveink a szociális tervek kialakításánál, véglegesítésénél a reális, szükséges igényeket tartsák szem előtt. A vállalatok, gyárak, gyáregységek dolgozói az üzemi demokrácia fórumain ezekben a napokban ismerik meg idei feladataikat. Szükséges, hogy a fegyelem, a takarékosság, a szorgalom kerüljön előtérbe azok megvalósításában. A beszámolót követő vitában a hozzászólók elemezték az elmúlt évi gazdasági és szakszervezeti munka tapasztalatait, s beszéltek az idei évre előirányzott vállalati szintű feladatokról. Felszólalt az ülésen Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára is. Végül Némedi Sándor, az SZMT titkára terjesztett elő javaslatot a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa és az SZMT Elnöksége 1980. első félévi munkatervére vonatkozóan. A tanácsülés az előterjesztett munkatervet jóváhagyta. 9 A tanácskozás résztvevői.
