Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

* IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte kevés felhő, számottevő csapadék nél­kül, nyugat felől erősen megnövekvő felhőzet. A néhány helyen még erős lökésekkel kisért szél mér­séklődik. Hideg éjszaka. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet ál­talában mínusz 5—10 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet kevéssel fagypont fölött. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Befejeződött a tihanyi tanácskozás AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 292. szám Ára: 1,20 Ft 1979. december 11. péntek Csütörtökön befejeződött a 29 kommunista és munkáspárt kép­viselőinek találkozója Tihanyban. A háromnapos tanácskozáson a résztvevők konstruktív, elvtársi légkörben vélemény- és tapasz­talatcserét folytattak a kommu­nisták és a szociáldemokraták viszonyának időszerű kérdéseiről, a nemzetközi békéért és bizton­ságért, társadalmi haladásért folytatott további küzdelem pers­pektíváiról. A záróülés munkájá­ban részt vett Cyenes András, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára. A tanácskozáson Berecz János, a KB külügyi osztályának veze­tője tartott bevezető előadást, a vitában az MSZMP képviseleté­ben a Központi Bizottság külügyi osztályának, valamint Társada­lomtudományi Intézetének veze­tő munkatársai vettek részt. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány • Tájékoztatási Hivatala közli: a Mi­nisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztésére határozatot hozott az 1980. évi nép- gazdasági tervről és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról. A pénzügy- és az igazságügy-miniszter előter­jesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta az 1980. évi állami költségvetésről szóló törvény ter­vezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kor­mány meghatározta a jövő évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitelkereteket. A mezőgazdasági ás élelmezésügyi miniszter elő­terjesztése alapján a Minisztertanács módosította a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1969. évi rendeletét. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége, együttes határozatban mó­dosította az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről szóló 1977. évi határozatát, az intézményeknél, a hivataloknál és a nem vállalati rendszerben mű­ködő egyéb szerveknél a szocialista demokrácia továbbfejlesztése érdekében. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A magyar kormány állásfoglalása a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Minisztertanács december 13-i ülésén meghallgatta a kül­ügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának 1979. de­cember 5—6-i berlini üléséről és jóváhagyta a magyar küldöttség­nek az ülésszakon kifejtett tevé­kenységét. Megállapította, hogy a kiadott közlemény fontos doku­mentuma annak a következetes harcnak, amelyet a Varsói Szer­ződés tagállamai folytatnak az enyhülés megszilárdításáért, a fegyverkezési hajsza megfékezé­séért, a leszerelésért, Európa bé­kéjének és biztonságának megvé­déséért. Egyetértésben a külügyminisz­teri bizottság közleményével, a magyar kormány aggodalmának ad hangot, hogy a NATO folytat­ni akarja a fegyverkezési hajszát. A Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének korábbi ja­vaslatai és a külügyminiszteri bi­zottság berlini ülésszakán kidol­gozott indítványok józan megfon­toláson alapuló lehetőséget kínál­tak a tárgyalások azonnali meg­kezdéséhez, megállapodások eléré­séhez. A magyar kormány ez al­kalommal is szükségesnek tartja felhívni az Észak-atlanti Szerző­dés tagállamai kormányainak és a világ közvéleményének figyel­mét, hogy az új típusú amerikai közép-hatótávolságú nukleáris ra­kétafegyverek gyártására és Nyu- gat-Európában való elhelyezésére vonatkozó döntés és annak meg­valósítása rendkívül bonyolult helyzetet idéz elő Európában. A magyar kormány meg van győződve arról, hogy a külügymi­niszteri bizottság ülésének közle­ményében foglalt kezdeményezé­sek kedvező fogadtatása újabb hozzájárulást jelentenek az euró­pai katonai enyhülés és leszere­lés kérdéseivel foglalkozó össz­európai konferencia előkészítésé­hez. Helyesli és támogatja a Var­sói Szerződés tagállamai részéről kifejtett elképzeléseket az általuk megvitatásra és megoldásra java­solt kérdésekről, a konferencia megrendezésének módozatairól. Egyetért azzal, hogy figyelembe vették más államok elképzeléseit is. Amikor azt javasolták, hogy a konkrét intézkedéseket szakaszon­ként vizsgálják meg, s az első sza­kaszban a munkát a bizalomerő­sítő intézkedésekre összpontosít­sák, a konferencia további szaka­szaival kapcsolatos kérdéseket pe­dig később határozzák meg. A magyar kormány a külügy­miniszteri bizottság állásfoglalá­sával összhangban nagy jelentősé­get tulajdonít az 1980-ban Mad­ridban megrendezésre kerülő európai biztonsági és együttműkö­dési találkozónak. Az a határo­zott álláspontja, hogy a találkozó­nak az enyhülés és a biztonság megszilárdítását, az együttműkö­dés erősítését kell szolgálnia. A Magyar Népköztársaság tevéke­nyen hozzá kíván járulni a talál­kozó sikeréhez. Helyesli, hogy a részt vevő országok még az előké­szítő szakaszban jussanak meg­egyezésre: milyen konkrét kérdé­sekben lehet további lépéseket tenni a találkozón az együttmű­ködés bővítésére, a politikai lég­kör javítására. A Magyar Népköztársaság kor­mányának szilárd meggyőződése, hogy a külügyminiszteri bizottság javaslatainak valóra váltása új lendületet adna az európai eny­hülési folyamatnak. (MTI) Egyeztető megbeszélés az OTP és a megye párt- és tanácsi vezetői között Ez év elején megtartott tanács­kozáshoz hasonlóan ültek le tár­gyalóasztalhoz tegnap a megyei pártszékházban az Országos Ta­karékpénztár, valamint Bács-Kis- kun megye párt- és tanácsi veze­tői. Részint azért, hogy áttekint­sék az OTP-nek, mint lakossági és tanácsi banknak ez évi te­vékenységét, így nem utolsósor­ban a lakásépítési terv teljesítése érdekében a tanácsokkal való együttműködést, másrészt, hogy egyeztessék a soron következő feladatok előkészítését. A tárgyalást megnyitva Hor­váth István, a megyei pártbizott­ság első titkára köszöntötte a résztvevőket, személy szerint is Szirmai Jenőt, az Országos Ta­karékpénztár vezérigazgatóját, aki nagy jelentőséget tulajdonít­va a közösségi feladatok egyezte­tésének. évről évre részese a ha­sonló megbeszélésnek. Az egyeztetés alapját képező pénzintézeti tájékoztatót Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója, a lakás- és telekgazdálkodással összefüggő megyei javaslatokat pedig Sándor Béla, a megyei ta­nács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője ter­jesztette elő. Az OTP megyei igazgatójának a pénzintézeti tevékenységek va­lamennyi területet felölelő tájé­koztatójából íme, csak néhány ér­tesülés. Ami a takarékbetét-állo­/ mány alakulását illeti, a lakos­sági betételhelyezések az idén némileg eltértek — főleg a nyári hónapokban mérséklődtek — az előző években megszokottól. Az októbertől megmutatkozott élén­külés ellenére a betétállomány éves növekedése elmarad a ta­valyitól. várhatóan a 650 millió forintot éri el. Ugyanitt említést érdemel az ifjúsági takarékbetét­forma népszerűsége, térhódítása. Az ilyen betéttel rendelkezők szá­ma az idén előreláthatóan meg­haladja a 21 ezret, az együttes betétösszeg pedig mintegy 180 millió forint. A jelenlegi tervidőszak négy éve alatt a betétállomány több mint 3,3 milliárd forinttal nö­vekszik, a tervidőszak végére mintegy 4 milliárd forintos emel­kedés várható, amely lényegesen meghaladja az előirányzott be­tétállomány-növekedést Lendületesen fejlődött az OTP hitelezési tevékenysége. Az idén folyósított 808 millió forint köl­csön — 90 százaléka a lakásvá­sárlás, illetve -építés, valamint ingatlanvásárlás célját szolgáló hosszú lejártú hitel — eltérően az eddigiektől, meghaladja a betét­állomány éves emelkedését. A lakásépítést taglalva tételes áttekintést adott a megyei igaz­gató az idei feladatok végrehajtá­sának alakulásáról. így a többi között az év végéig befejeződő lakásokkal együtt az állami cél- csoportos előirányzat teljesül. Kedvezően alakul az OTP-beru- házásban, társasházi formában történő magánlakás-építés. Az idén megkezdett csaknem 1550-ből várhatóan 1185 lakás építése fe­jeződik be az év végére. A szá­mításba vett 1700 családi házzal szemben 1950 ilyen otthon meg­épülése várható a megyében. Kölcsöntámogatással az idén meg­kezdett családiház-építések száma mintegy 15 százalékkal haladja meg az előző évit. Tájékoztatója további részében Dudás Ede a pénzintézet jövő évi elképzeléseit, törekvéseit ismer­tette, különös tekintettel ugyan­csak a lakásépítésre, tehát az V. ötéves terv hátralevő feladatai­nak teljesítésére és a következő tervidőszak első évében esedékes tennivalók jó előkészítésére. Ehhez kapcsolódtak a megye lakás- és telekgazdálkodásával összefüggésben előterjesztett ja­vaslatok. amelyek a lobbi között a korszerű, csoportos lakásépítés kiterjesztését célozzák. A javas­latokhoz Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese fűzött indokló megjegyzéseket. Hangsúlyozta annak a mintaszerű együttműködésnek a jelentőségét, amelynek eredményeként a beru­házási színvonal kötöttsége mel­(Folytatás a 2. oldalon.) KERTI VETEMÉNY, TERMÉNY, SZÁRÍTMÁNY, PAPÍRFA Exportra szállít a TSZKER kecskeméti központja • Paprikát, paradicsomot, salátát, s egyéb kerti veteményt ad át ér­tékesítésre a TSZKFR kecskeméti területi központjának a tiszakécs- kei Cj Élet. A termelőszövetkezet szintén egyik alapító gazdasága a közös vállalatnak. Három hét múlva zárul, a me­zőgazdasági termelés szempontjá­ból korántsem átlagosnak számí­tó, 1979-es esztendő. A sorozatos elemi csapás következtében az idén a tervezettnél szerényebb termést adott a kalászos gabona, a szőlő, a gyümölcs, valamint a kerti vetemény jó része. Bizonyos mértékig ellensúlyozta a veszte­séget néhány őszi terménynek a tervezettnél magasabb hozama, és az állattenyésztés egy-egy ágaza­tának a szokásosnál gyorsabb üte­mű termelésnövekedése. A kedvezőtlen évjárat hatását nemcsak a mezőgazdaság érezte meg, hanem a vele közvetlen kapcsolatban álló feldolgozói pár­ás a kereskedelem. Ezt a hatást elemzi, majd a következő idő­szak tenrtivalóit határozza meg az igazgatótanács mai ülésén Kecskeméten, a Termelőszövetke­zetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalatának területi központja. Bács-Kiskun megyében 79 me­zőgazdasági szövetkezet tekinti közös vállalatának a TSZKER-t, amelynek megalapításához jelen­tős anyagi eszközével valamennyi érdekelt szövetkezet hozzájárult. A vállalat szolgáltatásait nemcsak a tagszövetkezetek összessége, ha­nem néhány állanái gazdaság is igénybe veszi, amely a kereske­delmi társulás tevékenységi kö­rének bővítését mozdítja elő. A TSZKER kecskeméti területi központja 1979. december 31-ig 392 millió forintnál magasabb forgalmat tervezett. Ebből szep­tember 30-ig 268,9 millió valósult meg. Időarányosan ennél valami­vel magasabb összegnek kellett volna kialakulnia. A kajszi, a szilva, az őszibarack, a körte, to­vábbá több kerti vetemény szeré­nyebb termése miatt a zöldség­gyümölcs ágazat kereskedelmi forgalma a tervezett alatt maradt. Az utolsó negyedévben várható azonban az egész évi előirányzat teljesítése, hiszen Bács-Kiskun megye mezőgazdasági termelésé­nek jellegzetessége, hogy az esz­tendő utolsó három hónapjában lényegesen nagyobb a TSZKER forgalmi hányada, mint az eszten­dő első időszakában. Ezt igazolja többek között az őszi betakarítású kertészeti termékekből értékesített több mint 1700 tonna paprika, 700 tonna zeller, valamint 2 ezer tonna alma, amelynek 80 száza­léka exportra került. A szántóföldi terményekből ke­reken 100 millió forint volt a kecskeméti területi központ egész évi előirányzata, s ezt időarányo­san teljesítette. A kalászosok be­takarításának kezdetén a kereslet megnőtt, s az alacsony termésát­lag miatt a kínálat csökkent. Az őszi terményeknél viszont az el­lenkező folyamatot lehetett ta­pasztalni. A kukoricabetakarítás kezdetén erős volt az árukínálat és gyenge a, kereslet. A jelenlegi időszakban pedig mindinkább egyensúlyba kerül a kereslet és a kínálat, összességében a szántó­földi termények forgalmában a TSZKER tervének mintegy 30 szá­zalékos túlteljesítésére van kilá­tás. Bács-Kiskun megyében a mező- gazdasági üzemek növénytermesz­tésének műszaki fejlesztésével függ össze, hogy saját szükségle­teiken felül, jelentős mennyiségű szárítmányt, pogácsázott takar­mányt állítanak elő kereskedelmi értékesítésre. A TSZKER ennek megfelelően, év végéig 28,3 mil­lió forint értékű szárítmányt for­galmaz, túlnyomórészt exportra. Néhány évvél ezelőtt indult meg a mezőgazdasági üzemekben telepített papírnyár külföldi ér­tékesítése. Nem várt akadályok miatt időközben ez a tevékenység nem a legkedvezőbben alakult. Az 1979-es év közepétől sikerült a vitás kérdéseket rendezni, amelynek eredménye máris érez­hető. A mezőgazdasági szövetke­zetekben kitermelt papírnyárfá­ból szeptember 30-ig 2 ezer űr­métert szállított a TSZKER ex­portra. Bács-Kiskun megye állatte­nyésztési ágazatainak fejlődésével összhangban alakult az év kilenc hónapjában a juh, a szarvasmar­ha, a sertés értékesítése. Az idén a barormfiforgalom is számottevő, hiszen a TSZKER elsősorban ex­portra 200 tonnát szállított. Az ál­latértékesítés eredménye év vé­géig eléri a 45 millió forintot, ami 4,5 millióval magasabb a tervezettnél. A közös vállalat szolgáltató te­vékenységének jelentős része a • A TSZKER alapító gazdasága a hartai Erdei Ferenc Termelő- szövetkezet, amely elsősorban kü­lönböző szárítmányt értékesít a közös vállalat közvetítésével. Tésztaüzemének termékeit a Ka­locsa és Vidéke Sütőipari Válla­lat forgalmazza. különböző jármű, technológiai felszerelés, gépi berendezés meg­szerzése. A mezőgazdasági szövet­kezetek növekvő gépi beruházásá­nak megfelelően a közös vállalat­nak ebben az ágazatában mintegy 10 százalékos forgalmi túlteljesí­tés várható. Egyelőre két helyen működik a TSZKER-nek ter­ményboltja, Helvécián és Solton, amely a háztáji gazdaságok ta­karmányellátását szolgálja. A két bolt év végéig 4 milliós forgalmat bonyolít le. A közös vállalat, mint a szö­vetkezeti összefogás jó példája, a jövőben még nagyobb szerepet kap. K. A. Történelem és érettség Éppen száz esztendeje an­nak, hogy a Kármán Mór-féle tanterv jóvoltából a történe­lem „önálló arculatú tantárgy’’ lett. Az 1883-as középiskolai törvény pedig az érettségit is általánossá tette hazánkban. Egy évszázad után sem mond­hatjuk el azonban, hogy törté­nelemtanításunk, történelem- szemléletünk alakítása kielégí­tő színvonalú lenne. Ennek megszámlálhatatlan oka közül ezúttal csupán kettőre hívnám föl a figyelmet: a tantárgy a szüntelenül változó politika áramkörében maga is állandó változásban volt, a tankönyv­írók ugyanakkor „vigyázó sze­müket" kizárólagosan Nyugat- Európára vetették. Még az öt­venes-hatvanas évek tanter­veiben, tankönyveiben is hát­térbe szorult politikai-társa- dalmi-gazdasági életterünk: Közép-, Kelet-Európa. A néhány esztendeje megje­lent Keleti Golf-áram című kö­tet fiatal írói nem minden ok nélkül figyelmeztettek tehát arra, hogy szomszédainkról vagy semmit, vagy csak alig- alig tudunk. Ismerjük meg egymást, s azt keressük, ami összeköt — állították a Németh László-i gondolat mellé Ta­mási Áronét is. Hogy a kötet milyen színvonalon szolgálta a címében és tartalmában helyes törekvéseket, az most nem ér­dekes, de azt megjegyzem, hogy akkoriban átlapoztam ér­vényben levő általános iskolai és középiskolai tankönyvein­ket. Igazat kellett adnom a szerzőknek: történelmi — és irodalmi, művészeti, tudomá­nyos — ismereteink túlságosan egyoldalúak, nyugat-európai­ak. E hibák korrigálására, a hézagok kitöltésére persze nem egy efféle kötet hivatott, ezt csak intézményes — iskolai képzéssel lehet majdan meg­valósítani. Ezzel egyidőben kezdődött a vita korszerű műveltségeszmé­nyünkről, s mivel éppen a tananyagcsökkentés idejét él­tük akkoriban, szinte naponta hallottunk újabb, s újabb ötle­teket, elképzeléseket arról, hogy mi kerüljön be a tan­könyvekbe, s mi nem, mi le­gyen kötelező érettségi tárgy, s mi nem. A természettudomá­nyok és a társadalomtudomá­nyok képviselőinek ugyan nem első, de talán a korábbiaknál hevesebb összecsapását követő­en egyfelől megfogalmazódott az igény a világnézet-nevelés, a politikai, közösségi szemlé­letmód erősítésére, másfelől viszont éppen akkortájt került le a történelem a kötelező érettségi tárgyak listájáról. Be­csületben megőszült történe­lemtanárok tucatjai tiltakoztak a tárgy degradálása ellen, mondván, mi más lenne világ­nézeti tantárgy, ha nem a tör­ténelem. S bár ez önmagában nem helytálló, hiszen világné­zetet lehet alakítani — mond­juk — irodalom- fizika- vagy biológiaórán is, néhány jogos észrevétel mellett nem mehet­tek el az illetékesek szó nél­kül. ­Be kellett látnunk, hogy az érettségi vizsgatárgyak számá­nak csökkentése könnyítette ugyan a tanulók terhelését, de például „a történelemérettségi eltörlése a történelmi-társadal­mi ismeretek gyengüléséhez vezetett, és nem biztosította a világnézeti felkészültség és tudatosság kívánt szintjét”. Az igaz, • hogy egy tantárgy sorsa nem azon áll vagy bukik, hogy kötelező-e vagy sem az érett­ségi, hiszen a pedagógustól függ, kívánnak-e érettségizni tárgyából a tanulók vagy sem'. Az is igaz ugyanakkor, hogy a diákok szemében napjainkban csak az a „komoly" tárgy, ami­ből kötelező az érettségi vizsga. Arról pedig soha nem volt szó, hogy valaki, aki akart, nem érettségizhetett történelemből. Emiatt is helyteleníthetők azok a közszájon forgó hírek, hogy 1981-től ismét érettségi tárgy lesz a történelem. A valóság­ban ugyanis mindössze ismét kötelező vizsgatárggyá emel­kedett. Történelemszemléletünk za­varait úton-útfélen emlegetjük mostanság. A mindenki szá­mára kötelező történelem érett­ségi vizsga talán segít abban, hogy ezeket a hiányosságokat előbb vagy utóbb megszüntet­jük. Attól azonban, hogy a történelem ismét kötelező vizs­gatárgy lett, senki nem vár­hatja e hiányosságok gyökeres orvoslását. Egyetemi tanárok panaszkodnak ugyanis, hogy a történelemből fölvételizők csu­pán az „összefüggéseket" tart­ják fontosnak, és alig ismerik a tényanyagot, vagyis a frázi­sok, a történeti koronként be­helyettesíthető penelek bűvöle­tében élnek. S azt egyetlen tantárgy sem nyújthatja, amit a történelem, ami tudatosítja, hogy miként a régi görögöknél a város, a polisz közös érde­keiért való fellépés jelentette a politikát, akként az ma is csupán közösségi érdekvállalás lehet. Marx szerint a történelem olyan dráma, amelynek az em­berek nemcsak szereplői, ha­nem szerzői is. Hogy valóban azzá váljanak, ahhoz azonban érettségre van szükségük, po­litikai, világnézeti érettségre, ami ugyan nem egyenlő a tör­ténelemérettségivel, de az egyik feltételezi a másikat. R. Sz. Gy. mmmm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom