Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-13 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MINDENÜTT GONDOT OKOZ AZ ANYAGHIÁNY felvétele) Lakásépítési helyzetkép a járásokból PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV évf. 291. szám Ára:1,20 Ft 1979. december 13. csütörtök A múlt héten Bács-Kiskun városaiból adtunk helyzetképet a lakásépítési tervek megvalósításáról. Mai számunkban — a kiskunhalasi kivételével — a járási eredményekről számo­lunk be. A kecskeméti járás községeiben az idén 464 lakás épül, ebből 42 célcsoportos otthon — tudtuk meg Pocsai Jánostól, a járási hivatal osztályvezetőjétől. Ágas­egyházán 14, Fülöpházán hét, Ja- kabszálláson 18, Kunadacson ki­lenc, Kunbaracson hat, Ladány- benén kilenc, Lászlófalván 16, Orgoványon 20, Nyárlőrincen 16, Kunszentmiklóson 48, Szabadszál­láson 32 hajlék épül föl. Laki­teleken 18, Tiszakécskén 58 ház készül. Nincs hiány mesterekben a kivitelezésben, ennek azonban az az oka, hogy a legtöbben ka­láka rendszerben építkeznek. Ha­sonlóan a városokban tapasztal­takhoz, a kecskeméti járásban is akadozik az anyagellátás. Áthi­dalók és födémgerendák, üveg ÜLÉST TARTOTT A KISZ BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA Elfogadták a jövő évi akcióprogramot Fontos témát — a jövő évi ak­cióprogramot — tárgyalta meg a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizott­sága. A testület tegnap délelőtt Kecskeméten megtartott kibőví­tett ülésén részt vett Horváth Ist­ván, az MSZMP megyei bizottsá­gának első titkára, ott voltak a KISZ városi és járási bizottsá­gainak titkárai, a megyei appará­tus tagjai. Dr. Adorján Mihály, a megyei KISZ-bizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, ezt követően Németh Ferenc, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak titkára mondott vitaindítót. — Fontos feladatunknak tart­juk hogy támogassuk, és haté­kony, fegyelmezett, jó munkával elérjük az 1980-ra kitűzött gaz­dasági célokat — mondotta. — Széles körben tudatosítanunk kell, hogy a megváltozott körülmé­nyek és követelmények maga­sabb színvonalú munkát igényel­nek vezetőktől, munkásoktól egy­aránt. A vitában Schön Ferenc, az if­júsági szövetség Kalocsa városi bizottságának titkára a vezetők képzésének fontosságáról szólt. Nagy Károly, a KISZ kecskeméti járási bizottságának titkára az edzett ifjúságért mozgalom hely­zetét elemezte, és a hazafias, hon­védelmi nevelés fejlesztésére hív­ta fel a figyelmet. Ezt követően szólalt föl Horváth István. A megyei pártbizottság első tit­kára bevezetőben arra emlékez­tetett, hogy jövőre, a párt XII. ke ngresszusával a politikai ren­dezvények sora veszi kezdetét, hisz sor kerül az országgyűlési képviselők és tanácstagok válasz­tására, s több tömegszervezet is kongresszusra készül. — Közben azonban foglalkoznunk kell a gaz­daság dolgaival. — A feladatot, ami előttünk áll, csak mi tudjuk megoldani a meglevő gyárakban, üzemekben, termelőszövetkezetekben. De — hangsúlyozta — meg kell tanul­nunk azon a színvonalon dolgoz­ni, amit árában ismernek el a vi­lágpiacon. Az idei eredményünk biztató: sikerült megállítanunk a szamunkra kedvezőtlen folyama­Németh Ferenc vitaindítóját mondja. (Pásztor Zoltán felvétele.) tot, s gazdaságunk egyensúlyba kerül. Horváth István ezután a mun­kafegyelem fontosságáról szólt, majd — konkrét példákkal il­lusztrálva — az adminisztratív létszám helyenként tapasztalható* fölösleges felduzzadását kriti­zálta, s a munkaszervezés meg­oldandó feladataival foglalkozott. Kcnedics Károly, Németh József, Érsek György és Bodóczky Judit, a megyei KISZ-bizottság tagjai szóltak hozzá ezt követően, majd Németh Ferenc vitazárója után a testület egyhangúlag elfogadta a jövő évi akcióprogramot, amely a KISZ Központi Bizottsága no­vember 9-i ülésén elfogadott programot egészíti ki Bács-Kis­kun megyére jellemző sajátos fel­adatokkal. Az iparban dolgozó KISZ-szervezetek legfontosabb munkája jövőre az lesz, hogy az új termelési feladatok maradék­talan elvégzésére ösztönözzék tag­jaikat. A mezőgazdaságban dol­gozó ifjúkommunisták a nagy­üzemi termelés fejlesztésében, a szocialista vonások erősítésében, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek ifiinél teljesebb kibontakoztatásában ta­lálhatnak maguknak feladatot. Jól jellemzi a főiskolások számára készített akcióprogramot a címe is :«■ szocialista szakembereket a társadalomnak. Ugyanez a kö­zépiskolásoknak: a tanulásod, a munkád legyen példa. A teljesség igénye nélkül né­hány jelentősebb, 1980-ra terve­zett rendezvény: áprilisban a har­madéves szakmunkástanulók Pakson találkoznak, októberben megrendezik az államigazgatás­ban és az igazságügyben dolgozó fiatalok napját, és sor kerül a pályakezdő szakmunkások fóru­mára is. Mezőgazdasági ifjúsági pályaválasztási napokat tartanak szeptembertől novemberig, s lesz marhacsontozó, fakitermelő és szántóverseny is. Végül két új program: Fiatalok az idősebbek­kel címmel a KISZ is kiveszi ré­szét az egyedül élők felkarolásá­ból. Bács-Kiskun megye ifjúkom­munistái 1980-tól kezdve az em­beri környezet védelmét is fel­adatuknak tekintik. B. J. MEGGYORSULT AZ UNIVER ÁRUHÁZ ÉPÍTÉSE B Kecskeméten épül az Univer Szövetkezet leendő kereskedelmi egysége, az ABC-áruház, valamint az eszpresszó. Az utóbbi időben meggyorsult a kivitelezők munkája. A 74 milliós költségűre tervezett élelmiszer­áruház várhatóan 1980. december végéig nyílik meg. (Pásztor Zoltán és cement szerepel a hiánycikk­listán. Az áremelkedések hatá­sára a magánerős építkezések száma megcsappant, és nőtt az átfutási idő. A családok nagy többsége igénybe veszi az OTP segítségét. Jövőre 650 lakást terveznek fölépíteni a kecskeméti járásban, Kunszentmiklóson és Lajosmizsén összesen 38 célcsoportos otthont is átadnak. A kalocsai járásban az ottho­nok 90 százaléka OTP-kölcsönnel épül — tájékoztatta szerkesztő­ségünket Kovács László, a járá­si hivatal osztályvezetője. Az V. ötéves tervben 2160 lakás felépí­tését tűzték ki célul, ebből erre az évre 468 jutott. Várhatóan 360 háziba költöznek be szilveszterig, ami a terv 77 százalékos végre­hajtását jelenti. A hiánycikkskála ugyanazokat az anyagokat — a cementet, a kis méretű téglát, a vasbeton elemeket, a fenyő fű­részárut — öleli föl, mint Bács- Kiskunban mindenhol. Jövőre 475 lakás felépítése a terv. A bajai járásban november 30- ig 250 családi házba költöztek be — jelentette Bácsi Gábor, a já­rási hivatal osztályvezetője. Ne­hezíti a helyzetet, hogy vasbeton elemek, cement, falazóanyag, ka­vics, és épületgépészeti berende­zések nem kaphatók. A kivitele­zéstől függően a bajai járásban 400 ezerbe kerül a kétszobás, fél­millióba a háromszobás ház megépítése. A nyári áremelések eddig nem csökkentették a ki­vitelezői szándékot. A járásban jövőre 350 lakást kívánnak át­adni, ez, a műszaki osztály veze­tőjének véleménye szerint, nem is okoz gondot. Az eddigieknél egy kissé rész­letesebben a kiskőrösi járás ered­• Ezekbe a házakba már beköltöztek Szakmaron. ményeiről — Nagy Árpádnak, a járási hivatal műszaki osztály- vezetőjének tájékoztatója alapján, összesen 268 lakást terveznek az év végéig átadni, ebből 30 Akasz­tón, 10 Bócsán, 20 Császártölté­sen, 15 Csengődön, 15 Fülöpszál- láson, 5 Imrdhegyen, 7 Kaskan- tyún, 65 Kecelen, 9 Páhiban, 10 Soltszentimrén, 60 Soltvadkerten, J0 Tabdiban és 12 Tázláron ké­szül el — mint családi ház. No­vember 30-ig a tervezettből 147 otthonba költöztek be, van tehát lemaradás. Ez azonban nem ag­gasztja a szakembereket, mert az a tapasztalatuk, hogy az utolsó hónapban még jó néhányan — erejük megfeszítésével — neki- gyürkőznek a maradék munká­nak, így a terv teljesülni látszik. Pár mondat szó szerint a tá­jékoztatóból: A magánlakás­építésre vonatkozó V. ötéves ter­vi tervszámok általában évenként túlteljesülnek, így látszólag nincs kivitelezői kapacitáshiány. Azon­ban, ismerve a magánlakás-építés nehézségeit, tudjuk, hogy a csa­ládi házak többségét az építtetők csak komoly erőfeszítéssel tud­ják tető alá hozni, mivel a já­rásban kevés a jól képzett kőmű­ves mester, bár számuk — ha kis­mértékben is — de évről évre nő. A kiskőrösi járásban is nagy gondot jelentett bizonyos anya­gok krónikus hiánya. Nyílászá­rót, betongerendát, faanyagot, béléselemet és cementet szinte lehetetlen volt beszerezni. Úgy tűnik, hogy a tavalyi és az idén nyári áremelések jelentősen csök­kentették az építkezési kedvet, ez statisztikákkal is igazolható. Az Országos Takarékpénztár a családi házak 80 százalékának felépítésében vesz részt hitellel. Végül a jövő évi tervek: Akasz­tón 30, Bócsán 10, Császártölté­sen 20, Csengődön 10, Fülöpszál- láson 20, Imrehegyen 5, Kaskan- tyún 5, Kecelen 60, Páhiban 8, Soltszentimrén 9, Soltvadkerten 50, Tabdiban 15, Tázláron 19, azaz a 11 állami lakással együtt 261 otthon épül a kiskőrösi já­rásban. Mind teljesebbé válik az egészségügyi törvény megvalósítása Mindenki megbetegedhet, min­denkit közvetlenül érintenek te­hát az egészségvédelem, a meg­előzés és az orvoslás tárgyi és személyi körülményei, a gyógyá­szati lehetőségek, a korszerű gyógymódok, az orvostudomány alakulása, a kórházi fejlesztések. Ezek a főbb témák kerültek elő­térbe szerda délelőtt az Egész­ségügyi Minisztériumban azon a tájékoztatón, amelyre dr. Schul- theisz Emil miniszter hívta meg,a sajtó munkatársait. — Az egész­ségügyi helyzetkép — mondta — egészében pozitív. Annak is kö­szönhető ez. hogy az 1972-ben megalkotott egészségügyi törvény megvalósítása mind teljesebbé válik. Ugyanakkor a tárca veze­tői egész sor új feladatot tarta­nak napirenden, illetve helyeznek előtérbe a következő időszakban. Folyamatosak a feladatok. Kö­zéjük tartozik, hogy tovább kell fejleszteni és korszerűsíteni a gyógyító—megelőző ellátás intéz­ményeinek szervezetét és műkö­dését — közölte dr. Schultheisz Emil az MTI tudósítójának kér­désére az integrációról, annak eredményeiről. Az integrációval — folytatódott a válasz — a ko­rábbinál hatékonyabbá válik az egészségügyi munkaszervezés, ész­szerűbb lehet a munkaerő-gaz­dálkodás, az anyagi eszközöket is jobban lehet elosztani, koncent­ráltan felhasználni. Az orvosok­nak is érdekük, hogy kevés és el­aprózott szakmai lehetőségű egy­ségek helyett eleve sokrétű gyó­gyító intézményben dolgozzanak, és — a felgyülemlett szakmai és emberi tapasztalataik kamatozta­tásáért — ne kelljen életük leg­aktívabb időszakában munkahe­lyet, s vele együtt munkakört változtatniuk. Az elkövetkező évek feladatai közé tartozik, hogy mindenütt megteremtsük az intenzív beteg- ellátás feltételeit. Ez is része a következő közép távú tervidőszak szakmai programjának, amelyben fő feladat lesz az alapellátás mi­nőségi fejlesztése, illetőleg a kór­házi ágyak megoszlásának megfe­lelő kialakítása. (MTI) Családias zárszámadás A termelőszövetkezetekben most készülnek a gazdaságok zárszámadásra, mérlegkészítés­re, a jogszabályok megszám­lálhatatlan sokaságával körül­bástyázva. Számítási módsze­rek, fórumok, határidők ... Valamennyi kötelező. S ide kívánkozik a már megszokott fordulat is: nehéz esztendőt zárnak a gazdasá­gok. Az időjárás sok gondot okozott az idén, s a gazdasági környezet változásai miatt na­gyon meg kell gondolni, mire költik a pénzt, milyen célo­kat tűznek ki. A törvény gondolt d terme­lőszövetkezeti tagok bevoná­sára. A fórumrendszer kiala­kítása és az ezt kisérő admi­nisztráció azonban végül túl­ságosan bonyolultra sikerült, ami időzavarhoz vezet. S mi­vel a határidő kötelez, az a veszély fenyeget, hogy sok he­lyen elkapkodják a vitákat. Nem titok és nem is hely­telen, hogy a zárszámadás vi­tára bocsátandó alapgondolatát a legtöbb téeszben az úgyne­vezett „agytröszt”, a vezetők­ből alakult „stáb" dolgozza ki. Az idén minden bizonnyal elsősorban a gazdaságra, a jövő évi akadályok leküzdésé­re törekednek. De gondolni kell a családokra is! A jöve­delemosztást meghatározzák a szabályzók, de ezen belül is van mód arra, hogy a bérek ösztönzőek legyenek, több jus­son azoknak, akik fontosabb területen, jobban dolgoznak, háztáji gazdaság csak látszó­lag magánügy: zárszámadás­kor elért eredményeit, lehető­ségeit úgymond elemezni kell. Nemcsak'azért, mert ez nép- gazdasági érdek, de azért is, mert a téesz esetleg itt tud­ja levezetni azokat a jöve­delmi feszültségeket, amelyek a közösben keletkeznek. Ha a munkahelyi közösségek gyűléseinek megtartására ke­vés idő marad — s várható­an sok helyen így lesz —, in­kább legyen rövidebb a szá­mok felsorolása, de kapjon mindenki lehetőséget arra, hogy elmondja véleményét. Azokat a gondolatait is, ame­lyek esetleg nem kapcsolódnak egészen szorosan az előterjesz­téshez. Akik nagyon régen gyako­rolják ezt a mesterséget, em­lékeznek még rá, hogy hajda­nán a zárszámadási előkészü­let nem csupán fórumokon történt, hanem a szó szoros értelmében mindenütt. Az ut­cán, a kocsmában, odahaza. Ha késlelteti valaki a fő­könyvelőt, mielőtt beszállna kocsijába; ha félrevonják a párttitkárt az önkiszolgáló boltban; ha a holtfáradtan ha­zaérkező elnöknek vacsora közben még el akarja mesél­ni a felesége, hogy mit mon­dott a szomszédasszony; a tagság véleménye így & be­kerülhet a „közéletbe". Végül pedig a beszámoló. Az igazi, a végleges, ami a közgyűlésen hangzik el. Kény­szerítő körülmények hatására alakult ki a gyakorlat, hogy ez a beszámoló ma már in­kább hasonlít egy akadémiai székfoglalóhoz, mint családi beszélgetéshez. Mert ezt csa­tolni kell majd a jegyzőkönyv­höz stb. De időnként le is lehet tenni azt a papirost! Letenni és közvetlen emberi szavakkal megmagyarázni, hogy miért éppen az került bele, kmit felolvasott az el­nök, vagy hogy amit felol­vasott, az hogyan szolgálja a tagok érdekeitJ Kicsit hosz- szabb lesz így a beszámoló, talán kicsit tovább tart a közgyűlés, de legalább a pad­sorokban ülők számára nem lesz érdektelen, vagy éppen unalmas. Próbáljunk tehát az idei zárszámadásban egy kicsit visszakanyarodni a családhoz. Mert bár a termelőszövetke­zetekben jogszabályokkal kö­rülbástyázott vállalati gazdál­kodás folyik ugyan, de ennek eredménye a családok hangu­latától ugyanúgy függ, mint a beruházásoktól, vagy a fel­használt vegyi anyagoktól. F. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom