Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-12 / 290. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1979. december 12. \ események sorokban Titkos amerikai tervek Khomeini eltávolítására MOSZKVA Kedden a Kremlben megkezdődött az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A Szovjetunió legnagyobb köztársaságának küldöttei — 136 millió ember képviseletében — megvitatják az OSZSZSZK 1980-as tervének és költségvetésének tervezetét. Az ülésszakon részt vesz Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint más szovjet vezetők. (MTI) KAIRO Szadat egyiptomi elnök megerősítette, hogy február 26-án sor kerül Izrael és Egyiptom nagyköveteinek cseréje. Az arab országok tiltakozása nem térítheti el Egyiptomot ettől a szándékától — hangoztatta Szadat lapszerkesztők előtt. „Nem állunk meg a félúton — fogadkozott az egyiptomi elnök — a Sínai-félszigetről történő izraeli kivonulás első szakasza után egy hónappal nagykövetet cserélünk Izraellel”. (UPI) BEJRÚT Bejrúti kormányforrások szerint Khomeini elvetette azt a tervet, hogy irániakat küldjenek Libanonba, akik ott a PFSZ oldalán Izrael ellen harcolnának. A Montazeri ajatollah fia által korábban bejelentett elképzelés szerint az önkéntesek első csoportjának hétfőn kellett volna elindulnia. Mint már beszámoltunk róla, a bejrúti kormány élesen ellenezte a tervet, és lezárta légiterét az Iránból érkezett repülőgépek előtt. CAPE CANAVERAL Rejtélyes módon „eltűnt” az a távközlési mesterséges hold, amelyet múlt csütörtökön bocsátottak fel az egyesült államokbeli Cape Canaveralban. A műholdat felbocsátó társaság szóvivője közölte, hogy a mintegy egytonnás műholdat az egyik legmegbízhatóbbnak számító amerikai Delta rakétával juttatták Föld körüli pályára. Ezt követően azonban megszakadt vele a kapcsolat. Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai kormány már november közepén úgy döntött, hogy Khomeini eltávolítása amerikai „nemzeti érdek”, s azóta készítik elő a titkos terveket az iráni rendszer megdöntésére — írta Ted Szüle, a nemzetközi hírű publicista a „New York” című folyóirat legújabb számában. Arról a washingtoni elgondolásról számolt be, hogy ha lehet „mérsékeltebb" iráni vezetést segítenék hatalomra. Ennek tagjai közé tartozhatna Bazargan volt miniszter- elnök és több olyan vezető katona, akik nem kompromittálódtak a sah-rendszerben. Szüle szerint a Carter-kormány annál is súlyosabbnak ítéli a helyzetet, mert az iráni válság veszélybe sodorhatja az amerikai érdekeket a térség más országaiban is. A fejlemények hosszabb távon Szadat egyiptomi elnök sorsát is fenyegethetik. „Az egyiptomi politika gyors változásainak ismeretében nem lehet kizárni a legrosszabb lehetőséget sem” — idézett a cikk egy amerikai elemzőt. Washington tart attól is, hogy Hasszán marokkói uralkodó elveszíti a szaharai háborút, s ezzel hatalmát. Nem kevésbé aggódnak az amerikai kormányban amiatt, hogy Algéria és Líbia leállítja az olajszállításokat, mert az Egyesült Államok Marokkót támogatja a Polisario ellen. Az iráni fejlemények kihatnak majd az OPEC jövő heti caracasi ülésére is. Az amerikai értékelés szerint ott az olajtermelés további csökkentését határozzák el, s legalább tíz százalékkal emelik az árakat. „Az Egyesült Államok tehetetlen lesz az intézkedésekkel szemben” — hangoztatja a szerző. „Növekszik a meggyőződés Washingtonban, hogy Khomeini magatartása, a folytatódó szembenállás máris jóvátehetetlen károkat okozott az Egyesült Államoknak a Közel-Keleten, és a helyzet fokozatosan romlani fog” — állapítja meg végül a rendszerint kiválóan értesült újságíró. Szüle szerint Washington az alábbi lehetőségeket mérlegeli Irán ügyében: — A haditengerészet elzárja a tengeri kijáratot, hogy megakadályozza az olajszállítást. (Jelenleg már 19 amerikai hadihajó tartózkodik a térségben). — Megtiltják amerikai élelmiszerek kivitelét Iránba. Más országok nem tudnának megfelelő mennyiséget szállítani. Ezért — számításaik szerint — a hiány, a növekvő munkanélküliség Khomeini ellen fordítaná a közhangulatot. — A CIA még Iránban maradt ügynökei révén (a tengeri blokáddal párhuzamosan) szítaná az országban az új rendszer elleni érzelmeket. Egyidejűleg amerikai támogatást ígérnének olyan (a többi között katonai) személyeknek, akik Khomeini ellen fordulnak. Különös figyelmet fordítanának a nemzetiségi kisebbségekre: az iráni arabokra és a kurdokra. — Amennyiben a túszok életét, testi épségét érné bántódás, lehetséges a közvetlen katonai beavatkozás, az olajmezők, katonai célpontok, esetleg Teherán és Qum bombázása. Most vonják össze a beavatkozásra szánt különleges erőt különböző tengeri és légi egységekből, továbbá folyik az „olajutak” térségében beavatkozásra szánt gyorshadtest felállítása. Jóllehet az amerikai kormány — a túszok érdekében — nem hajlandó nyilvánosan beszélni e tervekről, azok előkészítésén javában dolgoznak a nemzetbiztonsági tanácsban, a CIA-nál, a Pentagonban és másutt — állapította meg Ted Szüle cikkében. TEHERÁN A tabrizi zavargások az iráni Azerbajdzsán nyugati részére is átterjedtek. Nyugat-Azerbajdzsán tartomány fővárosában, Orumieh- ben a Khomeini és Saria-Madari hívei között hétfőn kirobbant ösz- szetűzések két halálos áldozatot követeltek, s a harcokban nyolcán sebesültek meg — közölte kedden Dzsamsid Hakgu, a tartomány kormányzója. Tabrizban — ahol a két vezető iráni ajatollah emberei közti ellentét a hét végén kirobbant — keddre norfrializálódott a helyzet. A Baniszadr gazdasági és pénzügyminiszter vezette kormány- küldöttség folytatta tárgyalásait a helyi hatóságok vezetőivel a rendezés feltételeiről. • A tabrizi rádiót, mely az elmúlt napokban többször váltott gazdát, jelenleg Khomeini gárdistái őrzik. A hetvenes évek... Még néhány nap és véget érnek a hetvenes évek. Az 1970-től 1979-ig tartó tíz esztendő, amelyet magunk mögött hagyunk, bővelkedett világpolitikai jelentőségű eseményekben — gondoljunk csak a két SALT-egyezmény megkötésére, a vietnami háború befejezésére, a Közel-Keletre, az olajválságra vagy Helsinkire. Képeinkkel ennek a tíz esztendőnek a legfontosabb eseményeit kívánjuk felidézni, (folytatjuk) • A közel-keleti helyzet fő feszültségforrása évtizedünkben is a palesztin menekültek kérdése volt. Gerillaszerveze.teik tevékenységével fordult szembe Husszein király az 1970 -cs Jordániái polgárháborúban, célul tűzve ki az országában élő milliónyi palesztin menekült kiüldözését. Képünkön: a „Fekete szeptember” egyik akciója Ammanban. • Európa politikai légkörének javításához nagymértékben hozzájárult az NSZK törekvése a szocialista országokkal való kapcsolatainak normalizálására. Ennek az úgynevezett keleti politikának egyik fontos állomása volt Willy Brandt kancellár 1970-es lengyelországi útja. Képünkön: a nyugatnémet kormányfő a varsói gettó emlékműve előtt kegyeletét rója le. • Vietnam: az ország neve egybeforrott az Egyesült Államok neoko- lonialista kegyetlen irtóháborúja ellen folytatott hősies, sok éves küzdelemmel. 'Képünkön: dél-vietnami szabadságharcosok egy egysége csónakon indul támadásra az amerikai agresszorok ellen. • Az 1947-ben vallási alapon mesterségesen létrehozott, területileg sem egységes Pakisztán kettéválására fegyveres harcok után került sor. Az új független állam, Banglades létrejöttéhez India is segítséget nyújtott. Képünkön: a vesztes pakisztáni csapatok parancsnoka Dac- cában aláírja a feltétel nélküli megadásról szóló nyilatkozatot. (71. december 17.) MINISZTÉRIUMI RENDELET Körültekintőbben kell építkezniök a mezőgazdasági nagyüzemeknek A mezőgazdasági nagyüzemeknek körültekintőbben, s a helyi adottságok messzemenő figyelem- bevételével kell a jövőben meg- határozniok építési beruházásaik körét, mivel az 1980. január 1-én életbe lépő szabályozó rendszer összességében a korábbinál mérsékeltebb szintű állami hozzájárulást biztosít. A mezőgazdasági beruházások új rendje — amelyet a Pénzügyminisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium együttes rendelete tartalmaz — miközben egész sor termelési ágazatban fenntartja az eddigi kiemelt támogatást, több területen visszafogja a központi hozzájárulás arányát, arra serkentve ezzel a gazdaságokat, hogy elképzeléseiket jobban hozzák összhangba a mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott igényekkel, követelményekkel. Több területen azonban új támogatási lehetőséget is biztosítanak; olyan ágazatok esetében, amelyek gyorsabb ütemű fejlesztése más társágazatok számára is gyümölcsözőnek ígérkezik, továbbá jól szolgálja a választék bővítését, illetőleg a bel- és külföldi piacokra való termelés kiszélesítését. Továbbra is 40 százalékos állami támogatás folyósítható a szarvasmarha-, a sertés- és a juh- tartás létesítményeire. Azok a nagyüzemek, melyek területi adottságaik miatt hagyományos állattenyésztést csak korlátozott mértékben folytathatnak, a meg- műveletlen területek hasznosítására kecsketenyésztési épületekhez is igénybe vehetnek 40 százalékos állami hozzájárulást. Üj, támogatott beruházási cél a gépkarbantartó műhelyek létesítése, ehhez 20 százalékos központi segítséget vehetnek igénybe az üzemek. Üj vonása a támogatási rendszernek, hogy a mezőgazdasági üzemeknek nemcsak a hús- és tejfeldolgozó üzemek beruházásához biztosít állami támogatást, hanem 20 százalékos mértékben egyéb élelmiszer-feldolgozó beruházásokhoz is. A MÉM a korábbi években több épülettípus műszaki tervét Holgoztatta ki különböző műszaki megoldásokkal, és ezekről az üzemeket már eddig is közleményekben tájékóiztatták. Ezek a műszaki tervek a jövőben is elősegítik majd, hogy a gazdaságok az ilyen épületeket előregyártott szerkezetek igénybevételével gyorsan és viszonylag kisebb költséggel építhessék fel. A támogatási jogszabály ezért írja elő, hogy azokra az épületekre, amelyekre a MÉM műszaki terveket tett közzé, támogatása csakis akkor nyújtható, ha a létesítményeket e tervek szerint építik fel, vagy a tervtől való eltérésre a MÉM külön engedélyt ad. A jogszabály rendelkezik az egyes épületek, építmények kapacitásának kihasználásáról is, . összefüggésben azzal, hogy a korábbi időszakban ezen a téren visszásságokat is tapasztaltak. A rendelet meghatározza azokat a szankciókat, amelyek a gazdaságokat sújtják abban az esetben, ha a műszaki átadás-átvételtől számított bizonyos idő eltelte után nem használják ki a lehetőségeket. (MTI) Nemzetközi tanácskozás Tihanyban (Folytatás az 1. oldalról.) ideológiai tanácskozásainak, a rendszeres, alkotó véleménycserének. Az elmúlt több mint három esztendő tapasztalatai megerősítették az európai kommunista és munkáspártok • berlini -értekezle—* téri kialakított' ^y>.zös állásfoglalások helyességét: ' A f öld rés V kommunista pártjainak Kapcsolatai a berlini dokumentumban megfogalmazott elvek szellemében fejlődtek. Számottevő lépéseket tettünk az együttesen elhatározott akcióprogram megvalósításáért, így pártjaink határozott közös fellépése is hozzájárult a neutronbomba nyugateurópai elhelyezését célzó veszélyes törekvések visszaszorításához. Úgy ítéljük meg azonban, hogy még sokat kell tennünk a Berlinben elfogadott elvek érvényesítése, az ott kitűzött célok elérése érdekében. • Az MSZMP Központi Bizottságának titkára aláhúzta, hogy a kommunista pártok számára mindig alapvető fontosságú kérdés viszonyuk meghatározása más politikai-társadalmi erőkhöz, a helyes szövetségi politika kialakítása és érvényesítése. A kommunisták a munkásmozgalom kettészakadása óta nagy figyelmet fordítanak a szociáldemokráciára, a kommunista és a szociáldemokrata pártok viszonyára. Az elmúlt mintegy hét évtized során bőségesen szereztünk kedvező és kedvezőtlen tapasztalatokat. Voltak időszakok, amikor a kommunista és a szociáldemokrata pártok egymást tekintették fő politikai ellenségnek, s a kölcsönös előítéletek még a közelmúltban is nehezítették bármiféle együttműködésüket. A munkásmozgalom forradalmi és reformista irányzatának ideológiai szembenállása természet- szerű, ebben nincs és nem is lehet változás. Nyilvánvaló ugyanakkor az is, hogy a kibékíthetetlen ideológiai ellentét nem hiúsíthatja meg a kommunisták és a szociáldemokraták közös fellépését bizonyos objektíve egybeeső politikai érdekeik érvényesítéséért. Az együttműködés kölcsönösen fontos, annak megakadályozása csak a burzsoáziának kedvez. Európa, s a világ jelene és jövője szempontjából rendkívül lényeges kérdés: hogyan viszonyul a szociáldemokrácia a békés egymás mellett élés, az enyhülés, a leszerelés kérdéseihez. Megítélésünk szerint az európai biztonság megszilárdításában, a földrész politikai realitásainak nemzetközi elismertetésében, a kelet—nyugati kapcsolatok normalizálásában, a szocialista és a tőkés országok kölcsönösen előnyös együttműködésének fejlesztésében elismerésre méltó szerepet töltöttek be a nyugat-európai szociáldemokrácia reálpolitikusai. Konstruktív magatartásuk és hozzájárulásuk most is elengedhetetlen ahhoz, hogy elejét vehessük a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulójának, s biztosítsuk a békés egymás mellett élés, az enyhülés további kibontakozását. Ezért jelentősnek értékeljük a Szocialista Internacionálé leszerelési munkacsoportjának létrehozását és eddigi tevékenységét, valamint az egyes szocialista, szociáldemokrata pártoknak a leszerelés előmozdítására tett erőfeszítéseit. Ügy gondoljuk, hogy az európai kommunista és munkáspártok 1976-os berlini értekezletének dokumentuma jó alapot ad a kommunisták és szociáldemokraták közös érdekeinek meghatározásához, a konkrét együttes cselekvés formáinak kialakításához. Ennek megvalósítására már történtek bizonyos lépések. A Magyar Szocialista Munkáspárt többször kifejezésre juttatta, hogy a béke, a biztonság és a társadalmi haladás ügyének előmozdítása érdekében jó viszonyra, konstruktív kapcsolatokra törekszik valamennyi szocialista, szociáldemokrata párttal. A szociáldemokrata pártokkal folytatott rendszeres érintkezés tapasztalatai megerősítenek bennünket abban, hogy több nagy fontosságú nemzetközi kérdésről érdemben szót tudunk váltani, szükséges a kapcsolatok építése. Meggyőződésünk, hogy a szociáldemokrata mozgalom is alapvetően érdekelt a militarizmus és a fasizmus veszélyének elhárításában, valamint a békés, stabil nemzetközi viszonyok megszilárdításában. Ez alapot ad arra, hogy kommunisták és szociáldemokraták részvételével a jövőben hatékonyabb fellépésre is sor kerüljön a munkásosztály, végső soron az egész emberiség javára. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Vance Rómában Cyrus Vance amerikai külügyminiszter kedden Pertini olasz államfővel és Cossiga miniszterelnökkel tárgyalt Rómában az iráni fejleményekről és a közép-keleti helyzet alakulásáról. A Quirinale és a Chigi-palota hivatalos közleménye kiemeli a Teheránban fogva tartott amerikai túszok szabadon bocsátásának szükségességét és a kérdés békés rendezésének fontosságát. Római értesülések szerint Washington arra próbálja rábírni szövetségeseit, hogy fokozott gazdasági és politikai nyomással élezzék ki Irán belső ellentéteit és azoknak a kezére játsszanak, akik Iránban nyugatbarát politikára hajlanak. Olasz részről minden politikai és erkölcsi támogatást megígértek a túsz-ügy rendezéséhez. (MTI) 1
