Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-05 / 284. szám
1979. december 5. • PETŐFI NÉPE • S A megyei tanács elfogadta az 1980. évi költségvetést Bukaresti falumúzeum (Folytatás az 1. oldalról.) gyei levéltár építését A tervben szerepel viszont az új megyei könyvtár építésének megkezdése. A tárgyalások végeredményétől függ az, hogy a jövő évben meg- kezdődhet-é a kecskeméti gyógypedagógiai intézet építése. A fejlesztési alap legnagyobb tételeként a célcsoportos beruházások szerepelnek, amelyek az összes ráfordítások közel 70 százalékát teszik ki. A legfontosabb változatlanul a lakásprogram megvalósítása. Ennek keretében megépül több mint ezer állami lakás, melyből közel 900 a cél- csoportos lakások száma. Az előzetes számítások szerint remény van arra, hogy jövőre is közel ötezer lakás felépül és ezzel Bács-Kiskun megye V. ötéves lakásprogramja megvalósulhat. A középtávú tervidőszak első négy évében 3100 volt a célcsoportból megépülő lakások száma. A jövő évben átadásra kerülőkkel együtt megyei szinten megközelítjük a tervezett négyezer lakást. Az általános iskolai tantermi program tovább folytatódik. Az idén és a jövő évben felépülő tantermekkel együtt a 210—220 tanterem átadására mód van annak ellenére is, hogy építőipari anyagok hiánya időnként nehezítette, akadályozta a tervszerű kivitelezés megvalósítását. Jelentős lesz azoknak a tantermeknek a száma, amelyek építése áthúzódik a VI. ötéves tervidőszak első évére. A városokban és községekben folyamatban levő beruházások befejezését a megyei tanács 100 millió forinttal támogatja. Ebből 62 millió forintot tesz ki a nagyközségi, községi tanácsoknak nyújtandó ösz- szeg. A pénzeszközök célszerű fel- használása szigorúbb követelményeket támaszt a tanácsi gazdálkodással szemben is. A helyi tanácsi és intézményi költségvetés részletes összeállítása előtt szükség van az alapok helyes átgondolására. Azt az utat kell járni, hogy az időszerűtlen és A Moldvai SZSZK fővárosában, Kisinyovban, a nemrég felépült korszerű sportkomplexumban, gyermek- és ifjúsági sport- gimnasztikai terem is található. Minden korlátozás nélkül bárkit felvesznek az itt működő sportkör tagjai közé. Az 500 ifjú sportoló három hatalmas teremben tart edzéseket: tornából, általános fizikai előkészítésből és koreográfiából. A gyerekekkel tapasztalt edzők és koreográfusok foglalkoznak. A legkisebbek vágya, hogy belőlük is Turiscseva. vagy Andrianov legyen. Természetesen, nem (mindnyájan lesznek világszerte ismert sportolók. Az edzők fő feladata, hogy megszerettessék neveltjeikkel a sportot, gyözniakarásra és egészséges életmódra tanítsák őket. Napjaink női tornászsportjáról a szovjet női tornászválogatott edzője, Ludmilla Turiscseva ezt mondja: „A női tornában olyan bonyolult elemek jelentek meg, melyek elsajátítására csak az egészen fiatal sportolók képesek. Ép• Több mint 20 holdas területen terül el az érdekes és élményt nyújtó bukaresti falumúzeum, amelynek anyagát sok éves kutatómunkával gyűjtötték össze Románia minden tájáról. Különös varázst ad a múzeumnak a sok faház, amelyet az ország különböző részéből szétbontva szállítottak ide. ahol aztán a vidéki mesterek korhűen állították fel újból. A múzeumban bemutatják a romániai parasztgazdaságokban használt munkaeszközök. valamint népviseletek, üvegre cs fára festett ikonok, régi népi hangszerek, vadászfegyverek sokaságát is. túlhaladott feladatokat mindenütt fejlesszék vissza, és az így felszabadítható pénzeszközöket célirányosan az alapellátás javítására fordítsák. Az előterjesztés feletti vitában elsőként Vajda Éva megyei tanácstag kért szót. Felszólalásában a kecskeméti intézmények felújításának helyzetével foglalkozva egyebek között elmondta, hogy a Katona József Gimnázium épülete elhanyagolt állapotban van, s évről évre húzódik a felújítása, melynek költsége egyre több lesz, tehát mihamarabb el kellene kezdeni a munkálatokat. Benei Sándor megyei tanácstag a megye fejlődésének jelentős szakaszairól, a lakossági ellátásról, a tanács és az állampolgárok kapcsolatáról, valamint arról beszélt felszólalásában, hogy az államigazgatási munka továbbra is nagy felelősségérzetet, pontosságot igényel, mert az intézkedések befolyásolják a lakosság közhangulatát. Vámos Ferenc megyei tanácstag felszólalásában a bajai járás főbb eredményeit ismertette. Mint mondta, a társadalmi összefogásnak is köszönhető, hogy a járás valamennyi településén megoldódott a gyermekek óvodai elhelyezése, s az általános iskolai tantermek sem zsúfoltak. Elismeréssel szólt a sükösdiek, nagybaracskaiak, vaskútiak ösz- szefogásáról, illetve anyagi segítségükről, társadalmi munkájukról. Gondot okoz viszont az, hogy Bácsalmáson a tervezettnél kevesebb lakást tudnak átadni, nem pénzügyi fedezet hiánya miatt, hanem elsősorban azért, mert gyakran akadozik a kivitelezés, így a következő középtávú tervidőszak elejére áthúzódik a mostani lakásépítési program megvalósítása. A hozzászólásokat Szigeti Péter foglalta össze, majd a'testület az előterjesztést, a határozat- tervezetet elfogadta. • A tanácstagok egy csoportja. (Tóth Nándor (elvételei) A továbbiakban dr. Gajdócsi István a megyei tanács elé terjesztette a végrehajtó bizottság 1979. évi tevékenységét, a megyei tanács 1980. évi munkátervét, a végrehajtó bizottság ugyancsak jövő évi munkatervét ismertető írásos tájékoztatót, amelyet a tanácstagok elfogadtak. Ezt követően a megyei tanács személyi ügyekkel foglalkozott. A végrehajtó bizottság javaslatát elfogadva a testület felmentette dr. Papp Gézát, a kiskőrösi járási hivatal elnökét és egyidejűleg Leirer Jánost kinevezte a járási hivatal elnökévé. Bejelentések következtek, majd Rácz Nándorné megyei tanácstag a kistenyésztők sertéshizlalási problémáival kapcsolatban tett interpellációja után a megyei tanács ülése befejeződött. T. L. pen ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy az eredmények mellett ne feledkezzünk meg a torna esztétikai oldaláról, érzelmi hatásáról.” BARÁTAINK ÉLETÉBŐL A sport szeretete „ITT VOLTUNK!” — „KÉR EGY SZIPPANTÁST?” Ember és környezete Számvetés a határállomáson I Mai találós kérdés: Enyém, tied, övé, mienk — mindenkié. Mi az’ Egy kecskeméti telefonáló: — Kérem, ez tűrhetetlen! Egész nyáron, és ha meleg az ősz, olyankor is, alig nyithatunk ablakot, végig az egész Budai utcában, annyi a lópiszok az úttest szélén, a fák tövénél. Piaci napokon itt állnak meg, a mi utcánkban a lovas kocsikkal, és még nem akadt egyetlen hajtó se, aki a tanyára visszaindulás előtt a trágyát, fölseperve, valamelyik zárható szeméttartóba rakta volna ... A helyszín megerősíti a jogos bosszúságot. A nyugdíjas telefonáló nő szobája az utcára néz, fáktól árnyékoltan; innen, kívülről kap valamicske világosságot és levegőt, ám amivel szembe találja magát: a már kifogásolt környezet. Lakóhelye szűkebb környezete. Természetbarátok, egyfelől... Egyre inkább érzékenyek vagyunk a környezetünket érő hatásokra. Keressük, kérjük, javasoljuk is a megoldást, ami a Budai utcaiak esetében küszöbön áll azzal, hogy a tanács a piachoz közel megvesz egy udvart a lovak elhelyezésére. Arról pedig, hogy a város tanácsa már most is komolyan veszi az itteni lakosok sorsát, tanúskodik az a két közterületi takarító, akinek az a dolga, hogy a piacolás minden „melléktermékét” itt összeszedje. Ennyit az igazság kedvéért a Budai utcai helyzetképhez. Az a miliő viszont, melyben élünk és dolgozunk, jóval nagyobb és tágasabb egy Budai utcánál. Magunk alakítjuk, javítjuk, de ronthatunk is rajta. A nyertesek, vagy a vesztesek úgyszintén mi vagyunk. Nyerhetünk az élővilág becsülésével. Azzal, ha nem bánunk tékozlón a természet kincseivel. A föld, a víz és a levegő mindenki számára hozzáférhető. Ki javít rajta, ki „tesz hozzá” okosan, jövőbe látón; ki pedig elvesz belőle, silányítva, szegényítve biológiai környezetünket. A szép számú természetbaráttal szemben ugyanis ott a szintén szép számú természetbarbár! Akik egy élő facsemete mellett nem tudnak úgy elhaladni, hogy derékba ne törjék; akik kirándulás után erdőkben üres konzervdobozokat, sörösüvegeket, zsíros papírokat, olajos rongyokat és a víz színén — ha folyó mellett ütnek tábort — gázolajfoltokat hagyjanak maguk után, tudatva, hogy: „Itt voltunk!”; s akik habozás nélkül bárhol tüzet gyújtanak — és szalonnasütésüknek, vagy az eldobott, égő gyufájuknak nem ritkán több hold elhamvadt erdő az „ára". Ugyanakkor viszont KISZ-esek, ifjúmunkások, úttörök önként, a természetért érzett felelősségből szabad idejükben facsemetét ültetnek, ápolnak és gondoznak, „csak” azért, hogy frissüljön, gazdagodjon éltető anyánk, a természet. Ki érti ezt ? Ki érti. hogy például a kecskeméti Széchenyivárosban jövőre hanyatlani kezd a zöldövezet, ha ápolására, öntözésére tavaszra nem tudnak elegendő munkavállalót keríteni. (A tanács azzal a gondolattal foglalkozik: kertészkedni szerető nyugdíjasokat szerződtet e munkára.) Ki érti, hogy jó pár helyen beérik a puszta ko- pársággal, legfeljebb a garázson bütykölgetnek előszeretettel’ „Ezt tanulod az iskolában ?!” Különösek az emberek. Tiszta, rendes a kecskeméti Petőfi Sándor utcai édességbolt, noha napjában több százan megfordulnak benne. A titok nyitja egyszerű: a vevők és az eladók egyformán ügyelnek a rendjére és a tisztaságára. De ha valaki betévedne egyszer, egy szombati vagy vasárnapi meccs után a Katona József park melletti sportpályára, nézelődhetne, hogy még, ez is Kecskemét? Egy lélek sincs már a lelátón, de terítve a padsorok köze gyűrött Népsport-példányokkal, temérdek csikk hever szanaszét, azonkívül gyufás- és cigarettásdoboz meg tökmaghéj található zsákszámra. Az emberhez méltó környezet értékének, egészségi hasznának alábecsülése főképp szemléletbeli torzulásokkal magyarázható. Egy ellentmondás. Sokan ujjal mutogatnak az utcán Döfékelő tízéves gyermekre, rá is kiáltanak számtalanszor: „Ezt tanulod az iskolában?!” — viszont nem gondolnak arra, hogy már jóllehet mag- zatkorátíhn „kóstolót” kapott a nikotinból, és később is, amikor otthon — szűkebb környezetében — füstfelhőben élte éveit, mint pasz- szív dohányzó. És nem számolnak sokan azzal sem — pedig kellene! —, hogy mennyi ma a sápadt gyermek, mennyien szenvednek légzőszervi bántalomtól, amelynek okáért — igen kényelmesen — az állandóan elérhető „felelőst”, az időjárást szokták elmarasztalni., , Interpelláció büzügyben Bár, ami azt illeti, nem lényegtelen az se, mikor, merről fúj a szél. Mert, ha mondjuk úgy kelet felől meglódul, a szélirány ir- galmazzon azoknak — a megye- székhelyi — lakosoknak, akik gázálarc nélkül indu'tak el hazulról, vagy dőreségükben friss levegőre vágytak, és ebből a célból nyitva hagyták ablakaikat! ..Ízelítőt". azaz penetráns, émelyítő bűzt nyerhetnek — vagy inkább nyelhetnek! — mindama technológiai folyamat „végtermékeként", amelynek során a csirkebélből- -tollból, -vérből, -csontból és egyebekből húsliszt válik. Az országosan is párját ritkító, elviselhetetlen bűzt ugyan forráshelyén, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál próbálják időnként illatosító anyagokkal közömbösíteni. de ez nem vezet eredményre. Ettől afféle húslevesszag terjeng a Liszt Ferenc utcától, a Köztársaság téren és a Bethlen körúton keresztül, az utcák egész során át, és megkeseríti az emberek életét Szerencsére már nem sokáig. A lakosság hallatta szavát választott testületénél, a tanácsnál. Pogány Sándornak, a 97. számú választó- körzet tanácstagjának interpellációja eredményeként, hamarosan végérvényesen döntésre viszik az ügyet. Megszűnik a bűz, az égetett csont, a toll stb. kellemetlen szaga! A település, a környezet védelme — így a légtér tisztaságáé is — ma már írott és íratlan törvényen egyaránt alapuló helves magatartásforma, jogos önvédelem, amelynek minden megnyilvánulását örömmel üdvözöljük a tanácsi gyakorlatban. Érthető hat az államhatalom helyi testületéinek az igyekezete környezetünk védelméért, hiszen a megyében 141 levegőt szennyező ipari üzemet tartanak nyilván, s kísérnek figyelemmel. Tehát van, s lesz dolguk ezentúl is a környezet, a természet védelmében a választott testületek tagjainak, akiknek növeli a felelősségét az a tény is, hogy Bács-Kiskunban, tavaly a levegő szennyezéséért kirótt bírság összege már a hatszorosa volt a négy évvel ezelőttinek* A nyugatnémet szmog Egy „lovas helyzetképpel” kezdtük. és fogasabb kérdésekkel folytattuk, hogy a bevezetőül feltett találós kérdésre: Enyém, tied. övé, mienk — mindenkié. Mi az? — segítsünk megfelelni. Mert valóban, a környezet az, éltető közegünk. amelynek mi még alakítói lehetünk, és amelynek birtokában — milyen jó, hogy csak nézőként és nem fenyegetett résztvevőként! — nem is oly rég megütközve mesélhettünk egymásnak az utcán és a munkahelyen a tv-ben látott nyugatnémet szmogriadóról, és arról, hogy Japánban vannak városok, ahol már az utcasarkon árulják az oxigént, valahogy így: „Kér egy szippantást?” Nem, köszönjük, mi nem kérünk ebből a szippantásból! Kohl Antal A hercegszántói forgalomellen-, őrző ponton szolgálatot teljesítő határőrök pártalapszervezetében is összegezték a XI. pártkongresszus óta eltelt időszakot, az elvégzett munka eredményeit. A vezetőség beszámolóját Nagy László párttitkár terjesztette elő, s mind a beszámolóból, mind a felszólalásokból megállapítható volt, hogy a mozgalmi munka eszközeivel eredményesen segítették a kommunisták a feladatok végrehajtását. Bizonyítja ezt az évről évre növekvő személyi forgalom gyors és kulturált ellenőrzése. Mint a beszámoló megállapította, 1975. óta több mint 1 millió 807 ezer személy útlevelét ellenőrizték, s a szakmailag alaposan felkészült, éber útlevélkezelők több mint háromszáz esetben fedtek fel érvénytelen útiokmányt, vám- és devizabűntfettet, amiért a vétkeseket visszautasították, vagyis kizárták a be-, illetve kiutazásból. A biztonságos ellenőrző munka során több személy tiltott határátlépését akadályozták meg. A beszámoló taggyűlésen résztvevők egyetértőén állapították meg, hogy a pártalapszervezet eszmei, politikai nevelő munkája eredményes volt a párton kívüli határőrök körében is. Ez a sorozott állomány határszolgálatban való példás helytállásában, fegyelmezettségében és a szocialista versenymozgalom követelményeinek teljesítésében nyilvánult meg. Kétszer nyerték el az egység élenjáró alegysége címet, s öt év alatt sok kiváló, vagy élenjáró katonát neveltek. Közülük többen a pártba is felvételt nyertek katonai szolgálatuk alatt. Példásan érvényesültek a pártélet követelményei az alapszervezetben. Munkájukra a kollektív vezetés és a személyes felelősség, a tervszerűség, s a pártrendezvények színvonalas előkészítése volt a jellemző. A szervezeti szabályzatban előírt taggyűléseket mindig megtartották, indokolt esetben rendkívüli, vagy ünnepi taggyűlésre is sor került. Az alapszervezet kommunistái példamutatóan végezték a pártmunkát, miközben hasznos javaslatokkal segítették elő a parancsnoki döntéseket. G. G.
