Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-04 / 283. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SIKERES ÉVET ZÁRTAK Szőlővesszo PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 283. szám Ára: 1,20 Ft 1979. december 4. kedd KOMMUNISTA SZOMBAT A MEGYEI GABONAFORGALMI VÁLLALATNÁL Egy nap, egymillió forint termelési érték • A bácsbokodi üzemben is dolgoztak a szombati kommunista műszakban. A megye több óvodájában, iskolájában újabb szemléltető eszközök, játékok, kijavított gyermekbútorok, valamint a tanácsoknak átutalt penzösz- szegek bizonyítják, hogy a szocialista brigádok az idén a nemzetközi gyermekévben különféle fel- íjánlásokat lettek, s a kommunista műszakok keresetét a gyermek- intézményeknek adták át. A megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat több üzemi kollektívája is csatlakozott a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat felhívásához és kommunista műszakokat szervezett. A kecskeméti takarmánykeverő mellett munkába álltak a bácsbokodi, g csátaljai es soltvadkerti üzemek dolgozói nz elmúlt szombaton, a mélykútiak pedig két hete teljesítettek hasonló felajánlást. Csátalján az Ifjúsági brigád tizenhat tagja dolgozott Balogh Pál brigádvezető irányításával. A szombati műszak alatt 220 mázsa keveréktakarmányt állítottak elő. A soltvadkerti takarmánykeverőben az üzemvezető és a műszaki vezető együtt dolgozott az üzem munkásaival. Természetesnek tartották a fizikai munkát a kommunista műszakban, hiszen így tudtak leghasznosabban tevékenykedni valamennyiök közös ügyéért dolgozni. Gyökér Pálné, az Egyetértés brigád tagja mondotta: „örömmel csatlakozott brigádunk a felhíváshoz. Az üzem dolgozói közül annyian vállalták ezt a többletmunkát, hogy két műszakot tudtunk szervezni. Tudjuk, hogy jó helyre kerül a kommunista »műszakok munkabére, hiszen az iskolabővítésre, új szemléltető eszközök vásárlására gyűlnek a forintok.” Hasonló célokra ajánlották fel munkabérüket a vállalat többi üzemeinek dolgozói is. Kecskeméten, Csátalján és Bácsbokodon óvoda fejlesztésére utalják át a tanácsoknak a pénzt. A kommunista műszakokban több mint 2400 mázsa keveréktakarmányt -állítottak elő, s a termelési érték meghaladja az egymillió forintot. Egyébként a többletként gyártott keveréktakarmányra szükség van. A szombaton készített mennyiség teljes egészében a takarmány- bcltokban kerül értékesítésre, javítva ezzel a háztáji tápellátást. A szabad szombaton szervezett munka tehát kettős célt szolgált. Egyrészt a társadalmi célok elérését segítette, másrészt pedig a háztáji állatállomány jobb ellátását. A szocialista brigádok mellett a KISZ-fiatalok is szerveztek műszakot. A kalocsai körzeti üzem alapszervezete akcióprogramjában vállalt egy kommunista műszakot, amit szombaton teljesített. Hetven mázsa finomliszt zacskókba csomagolását végezték el. Mihál- kó Rózsa KISZ-titkártól tudjuk, hogy egész évben keresték a lehetőségeket, hogy a nemzetközi gyermekév alkalmából minél többet tudjanak adni az óvodásoknak, iskolásoknak. A mostani kommunista műszakot is azért vállalták, hogy részesei lehessenek annak a nemzetközi összefogásnak. amely a gyermekek jelene és jövője érdekében történik világszerte. Cs. I. a gabonaiuur megyei üzemeiben. A kertbarátok és kistenyésztők hasznos munkája Régóta nincs már szükség annak bizonyítására, hogy a mezőgazdasági termelésben a döntő szerep a nagyüzemeké. Az sem vitatható, hogy a háztáji és kisegítő, kisüzemi gazdaságok tevékenysége egészséges kiegészítője a nagyüzeminek, sőt egyes ágazatokban produktumaikat nem nélkülözhetjük. A kisüzemi gazdaságokhoz megyénkben 147 ezer hektár földterület tartozik, amelyből 80 ezer szántó és 24 ezer szőlő. Egyes gyümölcsfélék termelésében a kistermelés részesedése — úgymond meghatározó; a cseresznye 80 százalékát, a meggy 77, a szilva 79, az őszibarack 56 százalékát a kisüzemek termelték meg. A kisüzemi gazdaságokban található a megye állatállományának több mint 44 százaléka. Kistermeléssel 167 ezer család foglalkozik a megyében, s ha ezt családonként 3 személlyel számítjuk, megállapítható, hogy a lakosság kétharmad része kötődik valamilyen formában a kistermeléshez. Ha a kisállattenyésztés megyei eredményeit vesszük számba, azok döntő többségét ugyancsak a kistermelők szorgalmának köszönhetjük. ök tenyésztik a nyúl nagy többségét, csakúgy, mint a májlibáét. Azt sem hallgathatjuk azonban el, hogy a nagyüzem segítsége egyiknél se marad ki; ott gondoskodnak tenyészállomány- ról, takarmányról, sok esetben, s az értékesítésben való közreműködésük is számottevő, ha nem éppen nélkülözhetetlen. Kisgazdaságok tartják a hagyományt a díszgalamb-, sportgalamb-te- nyésztésben, és szorgalmazzák mind többen a húsgalambok arányának növelését. Annál is inkább, mivel vagonszámra eladhatók, és jelentős részük mehet exportra. Külön helyet érdemel a felsorolásban a méhészet, amellyel 4000-en foglalkoznak a megyében. Tulajdonukban 54 000 méhcsalád van, s ezekkel évi 150— 160 vagon mézet — többségében akác- és vegyesmézet — állítanak elő. (Érdemes megemlíteni az országos adatokat: hazánkban 40 ezren űzik ezt az ősi mesterséget, mintegy 630 ezer méhcsaládot tartva, gondozva; egy-egy méhcsalád 17 kiló mézet állít elő évente). A méztermés döntő részét exportáljuk. Sajnos, nálunk kevés mézet fogyasztanak az emberek; fejenként fél kiló körül egy esztendőben. Velünk ellentétben például az NSZK-ban egy kilót, Kanadában másfelet, Üj- Zélandban pedig 2 kilót. Máshol nyilván nemcsak beszélnek arról, hogy a méz értékes táplálék, nem hizlal úgy, mint a répacukor, s egy kanál méz ser- kentőbben hat, mint a kávé ... De ne merüljünk bele további részletekbe, amit például a méhes beporzás, a gyógyszer vagy kozmetikai szerek előállítása jelent — mint a méhészet jelentős „szolgáltatásai”. Elég annyit megjegyezni. hogy mjnt háztáji elfoglaltság is a leghasznosabbak közé tartozik a méhészkedés. Folytathatjuk a sort annak aláhúzásával, amit primőr áruk előállításával tudnak nyújtani a kistermelők, például fólia alatti hajtatás révén. Hogy anyagiakban is szépen hoz a konyhára a korán piacra hozott zöldség, gyümölcs, lemérhető a fóliavásárlás mértékének növekedésében is. Míg a kertbarátmozgalom kezdeti időszakában még csupán 8—10 ezer négyzetméter fóliát vettek a kistermelők, — ebben az évben már 1,5 millió négyzetméter volt a szükséglet. Felhasználásának olyan modern példáival találkozunk, mint Solton, ahol' vízfüggö- nyös technológiával is termelnek fólia alatt. Ilyen kép alakult ki a megyében folyó háztáji és kisegítő termelésről azon az ülésen, amelyet a Hazafias Népfront megyei Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetsége tartott a közelmúltban. A vitában felszólalók számos javaslatot, észrevételt tettek a kertbarátmozgalom további kibontakoztatása, a kistermelés eredményességének növelése érdekében. Fontosnak tartják a kereskedelmi szervekkel való kapcsolat bővítését, a korszerű kisgépekkel, vegyszerekkel való ellátás szélesítését, tapaszta- latcsere-ker tlátogat ások szervezését, további parlagföldek hasznosítását kistermelés útján, a gyümölcsfacsemete-fajták választékának gazdagítását a lera- katokban, a minőségi követelmények következetesebb betartását a vetőmagellátásban. Beszédes adatok szóltak amel- tett. hogy a mezőgazdasági nagyüzem támogatása nélkülözhetetlen a kistermelés hatékonyságához. A Kiskunsági TESZÖV területén pl. 84 szövetkezet érdekelt e kapcsolatokban; 2.8 milliárd forint értékű termék felvásárlásában működtek közre, és 76 millió forintot kitevő, szolgáltatás- jellegű segítséggel talajmun- ka, fuvar stb. — patronálták a kisgazdaságokat, nem beszélve a szakemberek nyújtotta tanácsokról. T. I. • Szép hosszú ősz volt az idén. A nagyüzemi kertészetben dolgozók megyeszerte megkezdték a szaporítóanyag-termeléshez szükséges vesz- szők kiválogatását, gyűjtését. A Kiskőrösi Állami Gazdaság a szomszédos szövetkezetekkel közösen csaknem 900 hektárt telepít, s ehhez nagy mennyiségű gyökeres vessző kell. Képünkön az állami gazdaság kertészetében dolgozó Petőfi szocialista brigád tagjai a kékfrankos szőlőfajta gyökereztetésre alkalmas vesszőit metszik és gyűjtik. (Pásztor Zoltán felvétele) Ülést tartott a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének országos választmánya Rendre megvalósulnak a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének tavaly novemberben tartott VIII. kongresszusán elhangzott javaslatok — állapították meg hétfőn, a szövetség országos választmányának ülésén, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházéban. Elmondták; a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek támogatják a szerb, horvát, szlovén lakosság anyanyelvének, nemzetiségi kultúrájának, hagyományának ápolását. A népfront, annak megyei bizottságai mellett alakult nemzetiségi bizottságok segítségét naponta tapasztalják a nemzetiségek. Örömmel nyugtázták, hogy egyre több fiatal vesz részt az anyanyelvi oktatásban; a nagykanizsai, pécsi, mohácsi, bajai szakmunkásképző intézetekben már megkezdték, más szakmunkásképző intézetekben az 1980—81-es tanévben kezdik meg az anyanyelvoktatást. A szövetség minden segítséget megad az oktatási szerveknek ahhoz, hogy az anyanyelven is tanító iskolákat kétnyelvű iskolákká fejlesszék. Felvilágosító, meggyőző munkát folytat a délszláv lakosok körében, azért, hogy a hercegszántói diákotthonos körzeti iskola és a budapesti horvát- szerb gimnázium tanulóinak száma is gyarapodjon. Szorgalmazza a szlovén tanszék' létesítését a szombathelyi tanárképző főiskolán, s azt, hogy a szombathelyi óvónői szakközépiskolában hor- vát-szerb nyelven is képezzék az óvónőket. Az eredmények közt említették a Magyar Rádió Győri Stúdiójának szlovén nyelvű adását. A párt és a kormány határozata értelmében — mondották — várható, hogy a következő év elejétől bővítik a televízió Nas ekran adásidejét. Lehetőség adódik egy kulturális, társadalom- politikai anyanyelvi kiadvány megjelentetésére. Remélik, a kiadvány első száma már 1980-ban napvilágot lát. (MTI) Népdalkörök és citerazenekarok gálaestje Vasárnap délután a Bács- Kiskun megyei Művelődési Központban rendezték meg a népdalkörök és citerazenekarok gálaestjét, ahol a megye különböző tájegységeinek képviseletében kilenc együttes mutatkozott be. Ezt megelőzően — az elmúlt hónapokban — három területi találkozón, negyvennégy csoport mérte össze tudását. A KÖTA megyei szervezete és a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ által rendezett találkozón a legjobbnak ítélt együttesek léptek fel, tizenöt-húsz perces önálló műsorral. A gálaest nyitó együttese, a három éve alakult, és egyre színvonalasabb produkciókat nyújtó kiskőrösi Szlovák Nemzetiségi Népdalkor volt. A pompás szlovák népviseletben fellépő hagyományőrző együttest a részteleki menyecskekórus követte. Sikert aratott a. mélykútiak újszerű, érdekes kezdeményezése, mely egyben az együttes számára a továbbfejlődés útját is jelenti: a • A kiskőrösi Szlovák Nemzetiségi Népdalkor lá- nyai-asszonyai a nézőtéren. • Balra: játék közben, a tiszakécskci ÁFÉSZ ci- terásai. (Pásztor Zoltán felvételei) kétsz.ólamú éneklést, Bárdos és Járdányi népdalfeldolgozásokkal. A szakmai értékelő bizottság véleménye szerint a tiszakécskei ci- terazenekar több, hatékonyabb munkával, jobb játéktechnika alkalmazásával az ország élenjáró együtteseihez zárkózhat fel. Hasonlók a lehetőségei a csátaljai székely dalosoknak. Sikerrel szerepelt Tiszakécske másik együttese. a menyecskekórus. A bugaci Szövetkezeti Népdalkor az eddigiekhez hasonló, egyenletes színvonalú teljesítményt nyújtott. Különleges, látványos műsorral jelentkezett a tiszaalpári Tiszatáj Pávakör. A színpadon megelevenedtek a régi Tiszaalpár falusi életképei: a valamikori használati tárgyak — rokka, guzsaly, tilo- lófa, varsa, fűzfa, — a falusi munka szimbólumainak felvonultatásával, valamint a község életéről szóló saját gyűjtésű népdalokkal. A gálaest utolsóként fellépő csoportja, a színvonalas produkciót nyújtó, egyre igényesebb művészi színvonalat képviselő kecskeméti Tánczos Péter Együttes volt. Változatos eszközökkel a furulya, a citerajáték. a kórus és szólóének váltogatásával az est egyik legkitűnőbb műsorát hallhattuk. A bemutatókat szakmai tanácskozás követte. A bíráló bizottság javaslata, a gálaesten nyújtott produkció, és az elmúlt egy év munkája alapján, öt együttes kapott pénzjutalmat a megyei tanács végrehajtó bizottságától, mellyel a további munkát kívánják ösztönözni: a kecskeméti Tánczos Péter Együttes, a csátaljai székely népdalkor, a részteleki menyecs- kekórus. a mélykúti Lenin Tsz Népdalköre, valamint a bugaci Szövetkezeti Népdalkor. P. E.
