Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

1979. december 21. • PETŐFI N£PE • 5 ftWÄSÄW A példamutató Dunapataj A kongresszusi irány­elvekben olvasható: „Körültekintőbben kel! egyeztetni a különböző közművelődési intéz­mények tevékenységét és ésszerűbben haszno­sítani a lehetőségeket. Javítani kell a közművelődési intézmények működési felté­teleit, emelni munkájuk színvonalát.” m E ü Új módon, korszerűbben Évek óta keresik a közművelő­dés szakemberei azokat a formá­kat. szervezeti kereteket, ahol a jelenleginél, a korábban alkalma­zottaknál hatékonyabban lehet a települések kulturális igényét ki­elégíteni. A törekvés abban az irányban mutat, hogy a meglevő adottságokat, anélkül, hogy be­ruházásra, felújításra, vagyis na­gyobb mérvű anyagi befektetésre kerülne sor, jobban, hatékonyab­ban hasznosítsák az irányító szer­vek. Nem másról van szó, mint a felesleges párhuzamosságok megszüntetéséről, a rendelkezésre álló épületek, eszközök megköze­lítően teljes kihasználásáról. Te­hát olyan intézménytípus kiala­kításáról, ahol az iskola, a műve­lődési ház, a könyvtár és egyéb közoktatási, közművelődési intéz­mény együtt dolgozik, közösen hasznosítja eszközeit a munka tartalmi értékeinek emeléséért. Dunapataj nagyközségben ez a feltétel adott. Az iskola, a sport­telep, a művelődési ház egyetlen egységet alkot. Közöttük a távol­ság elhanyagolható, vagyis a kö­zös kihasználásuk máris adott. A községi tanács felismerte a lehetőséget, azt, hogy az intéz­mények közelsége nagy lehetősé­get kínál a helyiségek, eszközök, felszerelések és berendezések ok­tatási és közművelődési célokra, nappali és esti gyermek- és fel­nőtt-foglalkozásokon való haszno­sítására, a foglalkozások célszerű és ugyanakkor — ma nem elha­nyagolható szempont — gazdasá­gos megszervezésére alkalmas. Az elgondolás megalapozott Az egyesítés ötlete kézenfekvő, minthogy az iskola épületében 13 tanterem, s közel 10 egyéb he­lyiség (iroda, raktár, szertár stb.) található, melynek nagy része csak délelőtt kihasznált. Az isko­la alagsori 8 helyisége is alig használt. A művelődési házban levő helyiségek nagyobb csopor­tok elhelyezésére, fogadására al­kalmasak (színház, társasrendez­vény). A tanács elnöke, Schramm Gá­bor, már a korábbi években meg­állapította, hogy az oktatásban és közművelődésben nappali és esti hasznosításra célszerű és gazdasá­gos az intézmények együttműkö­dése ilyen módon is, tovább javít­ható a közművelődés tartalmi munkája. Az együttműködés előnye November végén ültek össze Dunapatajon a helyi, illetve a megyei és járási közművelődés- irányítók, hogy megvizsgálják az együttműködés feltételeit. A ta­nácskozás egybehangzóan egyetér­tett azzal, hogy meg kell való­sítani az intézmények együttmű­ködését. Az általános iskola igazgatójá­nak, Nagy Gyulának körültekintő és megalapozott előterjesztése alapján a leendő komplett intéz­mény épületegyüttese alkalmas többcélú hasznosításra. A könyv­tár önmagában több hasznos fel­adatot is ellláthat, például ma­gyarórák tartására is alkalmas. Technikai műhelyek alakíthatók ki az iskola alagsorában, ahol a felnőtt lakosság részére barkács- műhelyek állíthatók be. A klub- helyiségek egyaránt fogadhatják a tanulóifjúságot és a felnőtt lakos­ságot. A tornatermek és a sport­pálya szintén az egész lakosság testnevelési igényét kielégíthetik. A tárgyi feltételek mellett előre­lépés lehet a nevelők bekapcso­lódása a közművelődés egész rendszerébe, más szóval, így is emelkedhet a közművelődésben a szakemberek száma.' A várható előnyök láttán az érdekeltek egyetértettek abban, hogy a közoktatás és közművelő­dés szoros kapcsolatba kerül — segítve a nevelési feladatokat, a kitűzött célok megvalósítását. Abban is egyetértettek, hogy egyeztetett, egységes irányítás és végrehajtás valósulhat meg a köz­ségben, továbbá megszüntethető az intézmények közötti indokolat­lan .párhuzamosság. * A dunapatajiak kezdeményezé­se összhangban van az országos korábbi, hasonló kísérletekkel, melyet most megerősít a párt kongresszusi irányelve is. Benke Ferenc Program a szünidőre Ebben az es .ztendőberi első al­kalommal hős íszabb az általános iskolákban az első félév, — amint azt ti is tud’ játok — január vé­géig tart. A t éli gzüne't pedig de­cember 22-tc 11 január 8-ig. Erre a két hétre minden őrs, raj és csapat progi ramot ké szített, hogy hasznosan, vidáman tölthesse el az időt, m< ijd pihenten fogjon is­mét a tan' uláshoz. Az úttör őházak ;ts különféle ve­télkedőket ,, rnesedélutánokat, klubdélut ánokat rendeznek, és várnak n linden kisdobost, úttörőt, aki szert ;ti a vidámságot, jó mu­latságok at, versenyeket! A ke< cskemét.i Szalvai Mihály úttörőh áz veJietői a gyermekta­nács k özreműködésével készítet­RA J ÍFA L1 ÉRTÉ KELÉS HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT GOLDMAN GYÖRGY Eszmék - szobrokban Háromtucatnyi szobra ha meg­maradt. Goldman György nélkül mégsem lehetne összefoglalni a legújabb kor hazai művészettör­ténetét. Jól ismert néhány port­réja, köztük ifjúkori önarcképe, csomópont-fontosságú az 1934-ben alkotott Ülő munkás (Könyöklő munkás), ugyanekkor készült a munkáslány-síremlék (Bagi Ilona síremléke), 1936-os a Horthy- rendőr tömör, a kegyetlen osto­baságot általánosító szatírája. E néhány említett alkotás is jelzi a választott utat, s a művész ké­pességeit is. Goldman kitűnő ér­zékkel tájékozódott a közelmúlt mestereinek művészetében és a kortársak törekvéseiben, jól sze­lektált az élő hagyományok kö­zött, jó iskolázottság és sokolda­lú önművelés segítette hozzá, hogy tanítani is tudjon. Születésének hetvenötödik év­fordulója alkalmából a művészre emlékezünk, ám a szobrász Gold­man György alkotói felfogása és célja nem független attól az élet­től, melyet Goldman György a munkásmozgalomban vállalt. A húszas évek vége óta volt tevé­keny és tudatos harcos, s a har­mincas évektől egyre felelősebb teendői voltak. Részt vett a párt legális folyóiratának, a Gondo­latnak a szerkesztésében, fontos szerepe volt az Országos Ifjúsági Bizottság megmozdulásainak az előkészítésében, a börtönben is tanítva óvta társainak erejét. Goldman György művészileg felkészülten, képzetten, és már mint tehetségesnek elismert fia­tal szobrász kezdte el pályájának legfontosabb szakaszát, amely a Szocialista Képzőművészek Cso­portjához kötődik. Ülő munkása a legteljesebb szintézise annak a gondolkodó, töprengő, olvasó munkástípusnak, amely téma szinte minden csoporttagot fog­lalkoztatott. A szobrász Goldman számára azonban a politikai küzdelmek­ben való állandó részvétel és ké­szenlét az alkotó munka gátját is jelentette. Alkotásainak száma ak­kor sem lenne sokkal több. ha minden műve megmaradt volna, amelyek létezésére emlékeznek. A szobrásznak, aki sokszor bujkálva élt, sokkal nehezebb volt folya­matosan alkotnia, mint a grafi­kusnak, vagy akár a festőnek. A szobrot nem lehet rejtőzködve felépíteni, anyagban megoldani: megalkotásának folyamata meg­felelő teret (helyiséget) és időt igényel. A húszas évek második félének már sok tehetségről ta­núskodó portréi után, az 1929-es, monumentális érzéket és igényt bizonyító Álló munkás után — a művek számát tekintve — szag- gatottabb a pálya. Es mégis az 1934—1936 között született alko­tásokban jutott el művészettör­téneti fontosságú csúcsig. Ezt bi­zonyítja még, kis méretű rekonst­rukciós formában is', a munkás- lány-síremlék. Hamis lenne a szobrász útjáról alkotott kép, ha csak a közvetle­nebbül politikai indíttatású alko­tásait idéznénk, noha ez a néhány a művészileg legérettebbek közé tartozik. Nemcsak a korai port­rék változatossága, hanem né­hány 1939-es kisplasztika és és képmás bizonyítja a teljes életet élni akaró művész fogékonyságát, érdeklődését a mindennapok iránt. Goldman maga döntött úgy, hogy arra fordítja energiáját, ami a közösség szempontjából min­denkor a legfontosabb. Egyre in­kább sokasodtak nem szobrászi feladatvállalásai. Részt vett a Történelmi Emlékbizottság létre­hozásában és megmozdulásaiban, az illegális Szabad Nép megte­remtésében. Egyik előkészítője volt az 1942-es, „Szabadság és a Nép” kiállításnak (itt egy Marx- portréval is szerepelt), amely március 15-én nyílt meg a Vasas­székházban, és amelyet hamaro­san bezártak: Goldmant ekkor még csak rövid időre tartóztatták ' * .. 1 > ■■ j ték el a vakációra szánt terve­ket. E szerint december 22-én, szombaton délelőtt a kisdobosok­nak diavetítést tartanak, délután pedig tréfás vetélkedőt az úttö­rőknek. A következő héten, csü­törtökön asztalitenisz-bajnokságot és humorfesztivált rendeznek. De­cember 28-án sakkversenyen mér­kőzhetnek az úttörők, dalos, já­tékos vetélkedőn a kisdobosok, 29-én, szombaton, a Tettekkel az úttörőházért — jegyében a ház környékét, az udvart rendezik közös erővel. Január 2-án játé­kot készítenek, harmadikén pedig a közeli sétatéren focimeccset tar­tanak. Lesz még játékparádé és Ki mit tud, ha pedig hull a hó, akkor hóembert is készítenek. • Önarckép (1927). le. Április elején a párt buda­pesti területi bizottsc igának tag­jává választották. de hama.rosan ismét letartóztatták i >s Schönherz Zoltán elleni per negyedrendű vádlottjaként életfoi gytiglani fegy­házra ítélték. A Csullag börtönből 1943-ban került a 1 Margit körútra, innen deportálták 1944 őszén, és Dachauban pusztult el 1945 feb­ruárjában. A vállalt súlyt os élet velejárója volt a természetes bizakodás, így maradhatott tői •etlen a Ikotó ereje. Szoborban vált ásította meg a val­lott és vállalt eszményeket, és ez a legtöbb, arriit művr.sz tehet. A. N. Kecskeméten, a Molnár Erik útitörőcsapatnál a rajok minden hó­napban új raj falat készítenek, egy aktuális eseményhez, évfordulóhoz kapcsolódva, majd értékelik, pontozzák, jutalmazzák azokat. A de­cemberi rajfalak a téli szünet szabadidő-programjának lehetőségeit múltaitják be: a szánkózás, korcsolyázás, a szabad idő hasznos eltölté­sének módjaival ismertetik meg társaikét. A bírálók — élükön a csa­patvezető dr. Faragó Istvánnéval — a legötletesebbnek ebben a hó­napban a Kossuth raj falát értékelte, s a maximális 10 ponttal jutal­mazta. TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Jól sikerült, mert sokat tanul­tak, szórakoztak a budapesti ki­ránduláson a kecskeméti Forra­dalom utcai iskolába járó nyol­cadikosok és a történelemszak­kör tagjai — írja tudósításában Baracsi István. Megnézték a vár­negyedet, a Mátyás-templomot, a Halászbástyát. Utaztak az úttörő- vasúton, majd felkeresték a Nem­zeti Múzeumot és a Hősök terét A helyi Kossuth termelőszövet­kezetbe látogattak a császártöltési úttörőcsapat németszakkörének tagjai az öregek napja alkalmá­ból, írja tudósításában Villányi Andrea rajkrónikás. A németül előadott műsor nagy tetszést ara­tott a nézők körében, a pajtások pedig jóízűen fogyasztották a be­mutató után a számukra készített uzsonnát. Más említésre méltó esemény is történt Andreááknál. Az őrs­vezetőknek, játékfelelősöknek tartottak bemutatót a megyeszék­helyről érkezett Vendégek. Ké­szítettek játékot mákgubóból, gyé­kényből, vesszőből, nádból, sőt krumpliból is. Nagyon sok érde­kes, hasznos dolgot tanultak meg — bizonyára sikerrel adják to­vább a csapat kisdobosainak, út­törőinek. • Meleg Erika, a kecskeméti Trencsényi József úttörőcsapat krónikásaként küldte sorait. Magatartásuk javítása érde­kében elhatározták, hogy a felsős rajok között versenyt indítanak. Adott időszakra a raj tagjai hu­szonöt magatartási kártyát kap­nak. Ezeket különféle fegyelme­zetlenségért vehetik el nevelőik. Akik a ciklus végére a legtöbb kártyát megőrzik — jutalomban részesülnek. Az esztendő végén történő értékelésnél pedig a leg­több magatartási lappal rendelke­ző raj egynapos kiránduláson ve­het részt. A tanulmányi eredmények ja­vítása érdekében ugyancsak szer­veztek versenyeket. Az eredmé­nyekről a felelősök a vakáció előtti napokban számolnak be a csapattanács előtt. S. K. REJT VÉNYFEJTŐKNEK • Munkáslány-síremlék (Bagi Ilona síremléke). Glő munkás (könyöklő munkás). (1934) Pajtások! Ezúttal egy főváros nevét és nevezetességét kell kitalálnotok az aláb­• □ • biak segítségével. Hat nevet — BONIFÁC. GERZSON, GYÁR­FÁS IZSÁK LIPÖT 11 7 1 ROZÁLIA — kell be­írnotok megfelelő sorrendben az itt 2 látható ábrába oly módon, hogy a körök­be kerülő betűk a főváros nevét, a szá­o b o mozott négyzetekbe kerülő betűk pedig az alsó négyzetek meg- felelő helyére írva a nevezetességet adják meg. A megfejtéseket a szokott módon, leve­lezőlapon kérjük be­küldeni szerkesztő­ségünk címére — Pe­tőfi Népe Szerkesz­tősége, Kecskemét, Pf. 76. 6001 — decem- bér 30-ig. A levele­zőlap címoldalára most is írjátok rá: Űttörörejtvény! A he- lyes megfejtést be­küldő pajtások között tíz könyvet sorsolunk ki. 5 3 4 6 9 • 10 • 1 2 3 * 1 5 6 7 8 9^ 10 11 * Ésszerűen hasznosítani a lehetőséget!

Next

/
Oldalképek
Tartalom