Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János látogatása Pakson XXXIV. évf. 291. szám Ára:l,20 Ft 1919. december 20. csütörtök # Kádár János és kísérete a gépház tetejéről szem­léli az építkezést. (MTI-fotó — Telefotó — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — paksi ven­déglátói társaságában — szerda délután az atom­erőmű építkezésével ismerkedett. A körvonalaiban már látványosan kirajzolódó gépházépület tetejéről vették szemügyre az egyedülálló beruházást: a majdani elektromos alállomásokat, a Dunától hú­zódó csatornát, a 3-as és a 4-es reaktorblokkot. Az atomerőmű leendő szívénél, a reaktoraknánál, majd a gépháznál, s a turbináknál hosszabban is elidőztek, nagy érdeklődéssel szemlélték a szerelők serény munkáját. Igyekezetükre szükség is van, hi­szen teendőjüket már nem is nagyon távoli határ­idők szorítják: 1985-ben a paksi atomerőműnek kell kielégítenie a növekvő hazai villamosenergia­szükséglet mintegy 25 százalékát. A Központi Bizottság első titkára a kora délutá­ni órákban az építkezés dolgozóinak képviselőivel — szocialista brigádvezetőkkel, munkában élenjáró szakemberekkel, termelésirányítókkal, valamint politikai és társadalmi aktivistákkal-— találkozott. A kötetlen beszélgetés során szó esett a beruházás életének hétköznapjairól, az eredményekről és gondokról egyaránt. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ZÖLDSÉG- ÉS G Y ÜMÖLCSKI VITEL Növelni az érdekeltséget az exportban AZ OKTATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉRŐL Művelődésügyi szakemberek értekezlete Bács-Kiskun megye kertészeti termékeinek több mint egyhar- mada külföldön kerül a fogyasz­tók asztalára. Ezért az éves ker­tészeti termelés felmérhető a HUNGAROFRUCT külkereske­delmi vállalat évzárási eredmé­nyéből. A vállalat megyei kiren­deltsége az exportált friss termé­kek tömegét tekintve a második helyen áll az országban, míg a 33-íéle áruféleséggel megelőzi a többi megyét. A külkereskedelmi vállalat el­sődleges feladata a szocialista külpiac ellátása, és ezzel párhu­zamosan minél nagyobb mennyi­ségű friss és feldolgozott kerté­szeti terméket elhelyezni a tő­kés országokban. Bár még két hét van az évbői, de az előzetes felmérések alap­ján is megállapítható, hogy a megyei kirendeltségnek az idei tervet nem sikerült teljesítenie. Ez jórészt a kedvezőtlen nyár­nak és a késő tavaszi fagyoknak köszönhető — ami a csonthéjas és almás termésű gyümölcs hat­ványozott csökkenését eredmé­nyezte. Az V. ötéves tervidősza­kot vizsgálva ahhoz, hogy telje­síteni tudják a középtávú elkép­zeléseket, 1980-ban mintegy 10 szándékkal többet kell külföldön értékesíteni a szövetkezeti válla­latoknak. Bács-Kiskun megye részarányos zöldségkivitele mesz- sze meghaladja a négy évvel ez­előtti elképzeléseket, azoknál 28 százailékkal magasabb. Ez az idő­közben hozott, termelésserkentő kormányrendeletnek köszönhető. A következő évek nehéz fel­adatok elé állítják a szövetkeze­ti külkereskedelmi vállalat üzlet­kötőit, ha piacot akarnak szerez­ni a tőkés országokban. Különö­sen az árképzésben nagy a kon- kurreneia, mivel az árnak mint­egy 6 százaléka a vám, és a szál­lítás költségei — jelenleg 7 szá­zalék — egyre nőnek. Az üzlet­kötők jelentései szerint a tőkés piacokon — különösen München­ben — hatalmas az árukínálat. Itt csak kiváló minőségű és csoma­golású kertészeti termékekkel le­het versenyben maradni. A HUNGAROFRUCT megyei kirendeltsége mindent megtesz annak érdekében, hogy egyre több termelőt segítsen a hosszú távon exportképes ültetvények kialakí­tásában. Az idén mintegy 375 ezer import spárgamagoncot szer­zett be a gazdaságoknak — in­gyenesen — jövőre kora tavasz- szal ismét 200 ezerrel segíti szer­ződött partnereit. A spárga az egyik legjobban értékesíthető ex­port zöldségféle. A megyében Ke- lebia, Izsák, Bugac, Kecskemét és • A nagy teljesítményű osztályozógép megköhnyíii, — ugyanakkor pontosabbá teszi — az exportalma válogatását. Lajosmizse környékén termesz­tik. A gyümölcstelepítésben is tá­mogatja a szövetkezeti külkeres­kedelmi vállalat a szerződött partnergazdaságait, többek között a keresett fajta szaporító anya­gának beszerzésével. A HUNGAROFRUCT központi pártszervezetének beszámoló tag­gyűlésén határozatot fogadtak el, miszerint ösztönözni kell a gaz­dasági vezetést arra, hogy gyor­sítsa meg a termelő vállalatok­kal, az érdekközösségen alapuló új együttműködési formák kiala­kítását. Ezzel megteremtődne a piaci igényeknek megfelelő áru előállításának a feltétele. Az októberben meghirdetett, garantált felvásárlási árak segí­tik a gazdaságokat, hogy a kö­vetkező év költségvetését időben elvégezzék. A HUNGAROFRUCT legnagyobb szállítója a Bács-Kis­kun megyei ZÖLDÉRT. A megye exportjának 61 százalékát rajta keresztül bonyolítja le. Közvet­len kapcsolatban áll a külkeres­kedelmi vállalat Bács-Kiskun 11 állami gazdaságával, valamint né­hány termelőszövetkezettel és ÁFÉSZ-szel. Sokkal eredményesebben dol­gozhatnak, ha végre megvalósul­na a kecskeméti ZÖLDÉRT-telep hűtőházának felújítása, bővítése, hiszen a jelenlegi 600 tonnás hű­tőtároló gyakorlatilag alkalmat­lan az egyszerre jelentkező nagy tömegű, gyorsan romló nyári gyümölcs átmeneti raktározására, hűtésére. Gyakori, hogy tároló hiánya miatt kénytelenek az egész friss árumennyiséget egyszerre a piacra dobni. Ezzel viszont elve­szítik az ármeghatározó szerepü­ket. Ismerve a beruházás anyagi nehézségeit, mégis .járható út len­ne, ha közös vállalkozásként a megye érdekelt gazdaságai léte­sítenének egy 10 ezer tonnás hű- tőtárolót és ez rekordidő alatt felépülne. A XII. párfckongresz- szus irányelvei is hangsúlyozzák, hogy támogatni kell az állami vállalatok és a termelőszövetke­zetek gazdaságilag előnyös társu­lásait, az anyagi és szellemi erők ésszerű hasznosítását szolgáló együttműködési formákat. A HUNGAROFRUCT megyei kirendeltségére, még év vége előtt is jelentős munka vár. Készítik az éves mérleget és folytatják az exportszállítást. A napokban két kamion indult Finnországba, 5 kilogrammos kartonkosarakba csomagolt almával, 40 tonna al­ma az NSZK-ba és ugyancsak tegnap indították útnak az idei utolsó almaszállítmányt a Szov­jetunióba, ami a terv 123 szá­zalékos teljesítését jelenti. Ezen­kívül 20 mázsa laskagombát to­vábbítottak a borotai termelő- szövetkezetből. Az országban egyedülállóan csak innen expor­tál laskagombát a HUNGARO­FRUCT. Cz. P. Washington tovább fenyegetőzik A fővárosi és a megyei tanácsok művelődésügyi osztályve­zetői kedden és szerdán Kecskeméten tanácskoztak. Az új tantervek bevezetésének budapesti és Bács-Kiskun megyei tapasztalatait vitatták meg. A város vendégei kedden a Bács- Kiskun megyei Pedagógus Továbbképző Intézet munkájával ismerkedtek meg, s egyebek között a magnetofonos oktatás eszközeit, módszereit tanulmányozták. Tegnap a Megyei Művelődési Központban folytatódott az esz­mecsere. Dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun megyei Tanács el­nöke köszöntötte az osztályveze­tőket, valamint dr. Gosztonyi Já­nos oktatási minisztériumi állam­titkárt, dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettest, Tóth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságá­nak alosztályvezetőjét, Platthy Ivánt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetőjét, és Sárai Lajost, a Pedagógus Szak- szervezet Központi Vezetőségének titkárát. Részt vetjtek a tanács­kozáson az Oktatási Minisztérium illetékes osztályvezetői, valamint az Országos Pedagógiai Intézet vezetői is. A megyei tanács elnö­ke ezután rövid tájékoztatást tar­tott a megye gazdasági, társadal­mi helyzetéről, településszerkeze­téről. Az új tantervek bevezetésének tapasztalatairól Kaján László, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igaz­gatója, majd Schwób Péter, a Bács-Kiskun megyei Pedagógus Továbbképző Intézet igazgatója tartott előadást. Kaján László egyebek között elmondta, hogy a továbbképzés irányítása, és az is­kolai szakfelügyelet működtetése Budapesten tizenhat év óta egy­séges és összehangolt. Az 1976— 1977-es tanévben új ötéves prog­ram készült a szakfelügyeleti munkára, megjelölve az irányel­veket és a legfontosabb tenniva­lókat, a szakfelügyeleti elemzések témáját, jellegét és funkcióját. Ki­emelten foglalkozott a dokumen­tum az új tantervekkel kapcsola­tos pedagógus-továbbképzés te­matikájával. Schwób Péter ugyancsak a pe­dagógusképzésről és -továbbkép­zésről, s az új tantervek befoga­dására való felkészítéséről be­szélt egyebek között. Elmondta, hogy sikerült az oktatáspolitikai határozat szellemében felkészí­teni a pedagógusokat az új fel­adatokra. A tankötelezettségi tör­vény végrehajtását a komplex is­kolaérettségi vizsgálatok és a korrekciós osztályok megszerve­zésével segítették. Úttörő jelentő­ségű volt az elmúlt időszakban a Kié a lakótelep? Heltai András, az MTI tudósí­tója jelenti: Washingtont nagy csalódás érte, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy karácsony előtt már nem bocsá­tanak szabadon több túszt Tehe­ránban. A kormány, amely nö­vekvő nyomás alatt áll, hogy le­• Erősen Amerika-ellenes hangulatban zajlott le Teheránban a ked­den meggyilkolt Mofatteh ajatollah temetése. Képünkön: a befolyásos főpap koporsóját szállító gépkocsi a megszállt USA-nagykövetség előtt halad el. (Telefoto — AP — MTI — KS) gyen „keményebb” az iráni ügy­ben, azt remélte, hogy újabb tú­szok szabadulása lecsillapítja a kedélyeket. Még nagyobb nyug­talanságot keltett a hír, hogy Te­herán ismét a túszok nyilvános kihallgatásáról vagy bíróság elé állításáról beszél. E helyzetben Powell, a Fehér Ház szóvivője, szinte szó szerint megismételte a november 20-i figyelmeztetést: ilyen lépéseket az Egyesült Álla­mok újabb provokációnak tekin­tene. s bár ..előnyben részesíti a békés megoldást”, más lehetősé­gei is vannak. Vezető politikusok az esti órák­ban még azt szivárogtatták ki a sajtónak, hogy nyilvános per ese­tén „lehetséges” Irán elleni ten­geri zárlat, vagy egyéb katonai lé­pés, amelynek során „megpróbál­nák elkerülni a vérontást”. Ame­rikai szakértők már ismételten (Folytatás a 2. oldalon.) Űj lakónegyedeink honfogla­lói — még a legfiatalabb há­zasok is — zömmel falusi, kis­városi utcákban, kertes házak­ban nőttek fel. Utcát és udvart együtt említek, mert együvé tartoztak, s tartoznak még ma is a kisebb településeken, pe­remkerületekben. És ha elte­kintek a csekély forgalomtól, meg a közlekedés számára fenntartott keskeny sávoktól, kijelenthetem: egyik a másik­nak természetes — bár kerítés­sel elkülönített — folytatása. Fölösleges emlékeztetni rá, hisz majd mindannyian része­sei voltunk e munkának, hogy ugyanúgy metszették-perme- tezték a külső fákat, mint az udvariakat, öntözték a virágo­kat, meszelték a házfalakat, locsolták-söpörték a járdát, gereblyézték a pázsitot, sőt ko­torták ki a ház előtt az árkot, csináltak vízelvezető csatorná­kat, s temettek be egy-egy ká­tyút, mielőtt tönkrement volna az út. Mondom: teszik ezt mos­tanában is, és még nagyon so­káig, annak rendje, s módja szerint sokfelé és sokan. Szüléink, nagyszüleink ugyan­is ahol letelepedtek, nem egy­két évre, hanem egy életre rendezkedtek be, következés­képp teljes joggal tudták ma­gukénak a telkükön kívül eső tágabb teret, egész lakóhelyü­ket. Visszakanyarodva a beve­zető sorokhoz, érdemes elgon­dolkozni: a többszintes épü­letekből álló telepek lakóiban megtalálható-e — és ha igen, milyen erősségű — ez a kötő­dés-ragaszkodás? Gyakran hallani arról, hogy itt is, ott is ásót, kapát fogott a születő városrész népe: ke­rüljön mielőbb üdítő gyepsző­nyeg, park a beton- és panel­magnetofonos oktatás bevezetése, amely megkönnyítette a hátrá­nyos helyzetű tanyai iskolák pe­dagógusainak a munkáját, s az összevont alsótagozatos osztályok kisdiákjainak a tanulását. Az új tantervek bevezetését nagyban elősegítette a megyében, hogy körzeti pedagógus munkaközössé­geket szerveztek. Ezt követően az Iskola-tv és az Iskolarádió képviselői mondták el, hogy miként szeretnék műso­raikkal a jövőben még eredmé­nyesebben segíteni a pedagóguso­kat, diákokat. Hozzászólások hangzottak el, majd azokat dr. Gosztonyi János foglalta össze. Az oktatás megújításáról, korszerűsí­téséről van szó — mondotta egye­bek között —, s természetes, hogy ez sok gonddal, problémával jár együtt. Arra kell számítani, hogy az anyagi feltételek a jövőben nem javulnak, ezért az iskolák­nak, a pedagógusoknak sok min­dent önállóan kell majd megolda­niuk. Javasolta: vizsgálják felül a pedagógus-továbbképzés prog­ramját, elsősorban olyan szem­pontból, hogy valóban jól igazo­dik-e az új tantervekhez. Befeje­zésül bejelentette, hogy elkészült a pedagógus-továbbképzés új ter­ve, amelyet vitára bocsátottak, összegezték a tapasztalatokat, s rövidesen megkapják majd a me­gyék is. R. M. tömbök közé, legyen a terve­zettnél hamarabb aszfaltozott járda, homokos játszótér, épül­jön fel gyorsabban az óvoda, iskola. Bács-Kiskunban sincs már olyan város, község, ahol évtizedek óta folyamatosan ne nyilvánulna meg az emberek vállalkozókészsége, teremtő ereje a szűkebb lakókörnye­zet szépítéséért, gazdagítá­sáért ... A lakóhely felvirágoztatását célzó kollektív szorgoskodás nem új találmány. A kérdés mégis helyénvaló: hol vannak a Széchenyiváros, a Petőfi-, a Kossuth I.-, a Türr István- stb. lakótelep igazi gazdái, valódi tulajdonosai? Akik nem csu­pán kampányszerűen, valami­lyen látványos alkotó feladat hallatán ugranak a hívó szó­ra? Akik rendszeresen — pon­tosabban: amikor kell, amikor már tarthatatlannak, elviselhe­tetlennek látják a helyzetet — önként, nem sajnálva a fárad­ságot, egyéni érdekeltségtől, közösségi szellemtől hajtva ra­gadják meg a söprűt, a slagot, a festékes vödröt és ecsetet? Mert nem képesek belenyugod­ni abba az ellentmondásos ket­tősségbe: hogy jól felszerelt, kényelmes lakásukból kilépve sár, szemét, lehangoló, kopott­szürke tónusok, a terek és ut­cák megrongált „kellékei” fo­gadják őket. Dr. Gonda György államtit­kár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal el­nöke mondotta nemrég: „A közvetlen lakókörnyezet gon­dozása, védelme nemcsak anyagi és esztétikai értéket te­remt, hanem magatartást is formál. Ha valaki fát ültet, kertet ápol, másképpen tekint a természet kincseire, ha ren­det, tisztaságot tart maga kö­rül; más igényekkel és más cselekvési készséggel figyeli a lakóhely állapotát, szélesebb összefüggéseiben is.” Egyértelmű: a közterületek elhanyagoltságának megszün­tetése, a kulturált települési viszonyok megteremtése taná­csi teendő. Ám az is nyilván­való, hogy ehhez az egyre ne­hezebb és nagyobb munkához kevés az ember, hiányzik a gép, nincs elegendő pénz. A gondot tetézi, hogy számtalan helyen a járókelők, az ott la­kók sem vigyáznak kellőkép­pen a környezetre, olykor szándékosan is csúfítják-frusz- títják azt. Ezen tehát csakis az összefogás, a hatóságok és a lakosság együttes erőfeszítése változtathat, amihez viszont egyénileg is mindenkitől az összetartozás, az egymásra­utaltság, a lakóhelyi iránti fe­lelősség tudata szükségeltetik. Valahol azt olvastam: lakó­telepeink — úgy ahogy kinéz­nek, beleértve a lépcsőházakat és a folyosókát is — szüntelen és direkt módon szennyezik vi­zuális kultúránkat. Ezrek és ezrek számára a környezet — mint állandó látvány — o vi­zuális nevelés és ízlés legha­tásosabb formálója. A környe­zet fogalmán pedig mindenek­előtt a helység értendő, ahol élünk, mozgunk, azaz: az utca­kép. Gazdasági természeti érté­keink tehát ne csak gyarapod­janak, de megszépülve, őriz­tessenek is meg. Vagyis: jóval többet kell törődni lakótelepi közös házaink köntösével, „ál­lagával”: megóvásuk, karban­tartásuk, alkalmankénti felújí­tásuk legfontosabb feladataink egyike. Gondolom: ai anyagin kívül erkölcsi haszonná, erővé is válik minden ilyen jellegű elhatározás és cselekedet. Így, egészen egyszerűen, a sajátun­kon keresztül tanulhatjuk meg becsülni mindazt, ami a közé, mindannyiunké. K. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom