Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. december 2. • • Ot évvel tapasztaltabban, felkészültebben A hosszú, termet kitöltő asztalsor két oldalán több­ségben ismerős arcok. Néhányuknak a neve Is eszembe jut. Ugyanazok az emberek, akikkel öt évvél ezelőtt hasonló eseményen találkoztam. Vonásaik észrevehető­en megváltoztak, markánsabbá érlelődtek azóta. Egye­sek hajában, mintha szaporodtak volna az ősz szálak. Ám az új arcok is magukra vonják az ember figyelmét: többnyire KTSZ-korosztályú, a munkásélet elején tar­tó fiatalemberek. Valamenn.viiik tekintete az asz­talsor egyik végére összpontosul. A vezetőség beszámolóját előter­jesztő Dakó Antal párttitkárra, aki a taggyűlés előtti percekben derűsen idézte fel. hogy a fél év­tizeddel ezelőtti találkozásunkkor KISZ-titkárnak néztem. Komoly­ra fordítva a szót, hozzátette: az idő nemcsak az ember felett, ha­Az eligazodás alapja a tudás A harminchét tagú alapszerve­zetből hatan elvégezték az esti egyetem hároméves tagozatát, hú­szán a marxista—leninista kö­zépiskolát. egy ember speciális kollégiumon, négy pedig öthóna­pos pártiskolán gyarapítja poli­tikai ismereteit. Jelenleg heten vesznek részt iskolarendszerű po­litikai továbbképzésen. Jogosnak tűnik tehát a megállapítás: „ . . .az ideológiai politikai fejlődést te­kintve. messze előbbre jutottunk, mint a korábbi időszakok bárme­lyikében." Véleményezési jogát állásfog­lalásaival. a korábbinál ugyan­csak eredményesebben érvényesí­tette a pártszervezet. A káder- és személyzeti tevékenysége még­sem volt zökkenőmentes — je­lezte beszámolójában a vezető­ség. Feltárta a zökkenők okait is. szorgalmazva azok megszün­tetését. A tagkönyvcserét meg­előző beszélgetések tapasztala­tainak összegezése megtörtént, a gondok, problémák megoldására a taggyűlés határozattá emelte a vezetőség javaslatát. S amiről határoztak, elvégezték. E tekintet­ben nincs elmaradásuk. — A pórtépítésben teljesítettük a kitűzött feladatainkat, a fizi­kai és a termelést közvetlenül irányító műszaki munkaterüle­tekről nyolc elvtárssal gyara­podtak soraink — hangzik a be­számoló. Egyénenként és együttesen Fokozódik a taggyűlés figyel­me, amikor a pártfeladatok egyé­ni értékelése című fejezetet tag­lalja a párttitkár. Mivel a sze­mélyenkénti értékelést elvégez­ték a pártcsoportok, a beszámoló az eredményt összegzi: az alap­szervezet valamennyi tagjának van megbízatása, többen két-há- rom pártfeladatot is ellátnák be­csülettel. eredményesen. Ami a pártcsoportbizalmiak munkáját illeti: az eltelt években érvényesült összekötő szerepük a pártvezetőség és a párttagság kö­zött, eredményesen közvetítet­ték oda és vissza az információ­kat, a vezetőség határozatait vég­rehajtották a pártcsoportok. Fo­gyatékosság viszont, hogy a cso­portokban az egyéni megbízatá­sok teljesítését nem kíséri a bi­zalmiak rendszeres figyelme. Az alapszervezet legmagasabb fórumának munkáját elemezve, eredményesnek értékeli a beszá­moló. A rendszeresen megtartott taggyűlések témáit többnyire a tagság határozta meg. Érthető, hogy a pártélet belső témái mel­lett a gazdaságpolitikai kérdések­nek jutott az elsőbbség. A külön­böző szintű gazdasági vezetők, ve­zetőség, illetve a taggyűlés előtti rendszeres beszámoltatását — az eredmények, s méginkább a gon­dok megismerése miatt — a jö­vőben is lényeges feladatnak. tartják, hiszen a taggyűlések élénk vitái rendszerint jó dönté­seket eredményeznek. Ezeket szolgálja — szervezéssel és moz­gósítással — az alapszervezet agitációs és propagandamunkája. cm Ismertetés, megértetés, elfogadtatás nem a munkában sem múlik el nyomtalanul. És lám. ami u vezetőség beszá­molójának eddigi részében a ME­ZŐGÉP Vállalat kecskeméti köz­ponti gyárában működő I. párt- alapszervezet ötévi munkájáról, belső életéről elhangzott, beszé­desen igazolja a párttitkár sza­vait. Az e tekintetben elért eredmé­nyekre méltán lehet büszke az I-es pártalapszervezet tagsága, csakúgy, mint a központi gyár minden egyes dolgozója. Hogy miért? Mert az elmúlt években amellett, hogy a termelési érté­ket az 1974. évi 15(1 millióval szemben .103 millió forintra nö­velték. s a gazdálkodás hatékony­ságát jelző mutatók mindegyike ugyancsak szembetűnően javult, — változatlan maradt például a létszám —, a piaci igényekhez al­kalmazkodva változtatták a ter­mékszerkezetet is. Évente újabb és újabb gyártmány. így 1977- ben a szemestermény-tároló és a PVK—6 vetőgép. 1978-ban a sze- mestermény-tároló és a KOMBI 8.8 kombinátor. az idén pedig a szemestermény-tároló mellett a RAU kombinátorcsalád előállí­tására tértek át. Nem szorul külön bizonygalás- ra, hogy az űj feladatok új köve­telményeket szabtak a gyári kol­lektívának. A profiltisztítás kö­vetelte változó tennivalókra pél­dául házi tanfolyamokon kellett felkészíteni a szakmunkásgárdát. Mint ahogyan erőfeszítéseket kö­vetelt a nagy értékű gépek több műszakos kihasználása is. A vál­lalati törekvések ismertetése, megértetése és elfogadtatása fel­adatából bőven jutott minden egyes kommunistának, az egész pártalapszervgzetnek. Az elért eredmények pedig kézzelfogható­an tanúsítják az agitáció eredmé­ny ességét. Ám a számvetés befejező . ré­széből az is kiviláglott, hogy az elmúlt évékben bekövetkezett vál­tozások csak a kezdetét jelentik annak a folyamatnak, amelyet a változó piaci igényekhez való al­kalmazkodás mind erőteljesebben megkíván. Jövőre az egyedi kon­zervipari gépek gyártására tér át folyamatosan a központi gyár. Érthető tehát, hogy mindenekelőtt az ezzel összefüggő gazdasági és politikai feladatokat sorakoztatja fel javaslatában a vezetőség. Ugyanazok, mégis egészen mások És megkezdődik, folyik a vita, amelyben tízen kérnek szót. Amit elmondanak, kivétel nélkül okos javaslat, megszívlelendő észre­vétel, a határozati javaslatok né­melyikét módosító indítvány mind-mind az előbbre jutás ér­dekében. Van. aki önkritikával nyugtázza a beszámoló során el­hangzott bírálatokat. Akadnak, akik szóvá teszik: kevés személy­re szóló elismerés hangzott el, több megbecsülést a közösség ér­dekében végzett társadalmi mun­kának. Tanczer Ottó a forgácsolómű­hely nevében nyilatkozik: az ot­tani gárda — többségében fiata­lokból áll — nemcsak tud, de akar is többet nyújtani a rá há­ruló nagy feladatok teljesítésé­ben. Ám legyen jobb a szervezés, az előkészítés is. Koncz Sándor így kezdi; — Bá­torságot veszek és szólok. A kis fegyelmezetlenségek esetén se legyen elnéző a vezető és sokáig, mert a kis hibák nagyokhoz is vezethetnek... Csuti Béla termelési főosztály­vezető pedig az előtte megnyilat­kozó szakmunkás véleményének is nyomatékot ad, mondván: — A beszámolóban elhangzott; baj van a munkafegyelemmel. Le­gyünk pontosabbak, mondjuk ki, baj van a munkafegyelmünkkel. Előbb a magunk portája, utána a többi. A gárdánk erőteljes, ha kell, húz, ha szükséges, kiabál. A hibázást előzetes figyelmezte­téssel megelőzhetjük. E tekintet­ben a bizalmiak sokat tehet­nek ... Többségében ugyanazok az em­berek, akikkel öt évvel korábban ugyanilyen éseményen találkoz­tam — vélekedtem az elején. A beszámoló taggyűlés végén ön­kéntelenül hozzágondoltam: ugyanaz, s mégis egészen más kommunista közösség, ötévi mun­ka tapasztalataival gazdagabb. Ideológiai, politikai tudással fel­készültebb, felvértezettebb. Ez pedig önmagában sem akármi­lyen útravaló a további, mind bonyolultabb feladatokban való eligazodáshoz, s a végrehajtásuk­hoz. Perny Irén A PÁLYAVÁLASZTÁSI HÓNAP UTÁN Sokkal több, mint kampány „Törekednünk kell arra, hogy az általános és a közép­iskolát végzett fiatalok olyan pályán induljanak el, amely biztosítéka lehet egy tartalmas, eredményes életnek ..— mondta Juhász Ferenc, a megyei tanács előadója az elmúlt héten, amikor a pályaválasztási hónap eseményeit értékelte a megyei tanács ifjúsági bizottságának pályaválasztási albi­zottsága. 0 A rendkívüli gondosságot kö­vetelő munkát a legnagyobb elő­vigyázatossággal, a biztonsági előírások betartásával, védőruhá­ban és gázálarcban végzik. (MTI. fotó — KS) Évente Ifi ezer hektárnyi szán- tóterületen mintegy 2400 tonna folyékony ammóniát terítenek szét a Hajdú-Bihar megyei Termelő­szövetkezet Agrokémiai Közös Vállalat polgári üzemének dol­gozói. A műtrágyázásnak ez a módja rendkívül hatékony — a hagyo­mányosan kezelt kukoricával ösz- szc-hasortlítva magasabb termés- állagot értek el, s a talajkártevők pusztításában is kedvezőek a ta­pasztalatok, olcsóbb is mint a hagyományos műtrágyázás. A polgári vállalat 10 dán gyárt­mányú injektáló gépsorral végzi a munkát, elsősorban Borsod me­gyében. Később kifejtette, hogy az em­lített célkitűzést jól szolgálták a pályaválasztási hónap Bács-Kis- kun megyében lezajlott rendezvé­nyei, annak ellenére, hogy a leg­frissebb tapasztalatok is bizonyít­ják: sokan nem értik még, hogy a pályaválasztás milyen fontos közügy a szocialista társadalom­ban. Sajnos, a pedagógusok kö­rében is eléggé elterjedt az a vé­lekedés, hogy a pályaválasztás a végzős tanulókat érintő szakma- választás csupán, vagy a termelő üzemek érdekében álló munka­erőtoborzás, illetőleg a különböző főiskolák és egyetemek reklámo­zása. Mi sem bizonyítja jobban e vé­lekedések továbbélését. mint hogy két egyetem képviselője a következő indoklással maradt távol a felsőfokú intézetek kép­viselőinek és a továbbtanulni szándékozó középiskolásoknak a találkozójától: az orvosi és a jo­gi pályákra úgyis rengeteg a je­lentkező, nekik tehát nincs szük­ségük u reklámozásra. Az igaz­ság viszont ezzel szemben az — hangsúlyozta az előadó —. hogy éppen a nagyarányú túljelentke­zés tette volna különösképen in­dokolttá a két intézmény képvise­lőinek jelenlétét: hiszen a köve­telmények részletes ismertetésé­vel bizonyára csökkenthették vol­na azoknak a jelentkezőknek a számát, akik valamilyen adottság vag>^ körülmény hiányában al­kalmatlanok az orvosi, a jogi pályára. Ennek ellenére jól sikerültek a megye öl városában megszerve­zel t találkozók: szerencsés kez­deményezésnek bizonyult példá­ul az, hogy a lehetőségek és a követelmények megismerését nem csupán az érettségi előtt álló, ha­nem a harfnadik osztályban tanu­ló diákok számára is lehetővé tet­ték. A lakultatív oktatás beveze­tése azt kívánja, hogy a jövőben tovább bővítsék a résztvevők kö­rét a középiskola második osztá­lyát végzőkkel, annak érdekében, hogy azok már bizonyos tájéko­zottság birtokában választhassa­nak a fakultatív tantárgyak kö­zött. Hasznosnak bizonyultak azok a pályaválasztással kapcsolatos elő­adások is. melyeket azzal a* cél­lal szervezlek, hogy az idevágó problémákkal tudományos szín­ien ismerkedhessenek meg a pá­lyairányításban részt vevő szak­emberek, s rajtuk keresztül ma­guk a pályát választó fiatalok, il­letve szüleik. A legtöbben — csaknem háromszázan — dr. Ran- schburg Jenő pszichológusnak „A személyiség megismerése" című előadását hallgatták meg. Egye­bek melleit ez. is igazolja, hogy a pályaválasztás közgazdasági ve- lületeivei foglalkozó (tehát a kér­déskör össztársadalmi szempont­jait megfogalmazó) tájékoztatásod nem tartanak számot olyan mé­retű érdeklődésre és megértésre, mint azok, amelyek a választás előtt álló egyének szubjektív mo­tívumai felől közelítik meg a té-*- mat. E szubjektív motívumok nagy erővel befolyásolhatók a vizuális eszközökkel. Sajnos, a pályavá­lasztással foglalkozó rövidfilmek lehetőségeit a szokásosnál kevés­bé sikerült kihasználni a most vé­get ért pályaválasztási hónap so­rán. Részben azért, mert az isko­lák nem tanúsítottak különösebb érdeklődést, de főként azért. merj. a moziüzemi vállalat és a pálya­választási tanácsadó intézet ille­tékesei között nem alakult ki megfelelő együttműködés. Annál nagyobb volt viszont a sikere a pályaválasztási kiraka­tok versenyének, amelyet második alkalommal hirdetett meg a pá­lyaválasztási tanácsadó intézet, azzal a céllal, hogy a megye — munkaerő-gazdálkodási szem­pontból kiemelt — vállalatai a náluk különösen fontos. illetve aggasztóan elnéptelenedő szak- mákat-foglalkozásokat bemutas­sák. népszerűsítsék. A harminchat vállalat megyei versenyének győztese a Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ lett. Kecskeméten a Pető­fi Nyomda kirakata bizonyult a legtökéletesebb pályaműnek. Juhász Ferenc értékelését hoz­zászólások követték, amelyek so­rán többen is hangsúlyozták: mi­vel alapvető népgazdasági ér­dek, hogy a fiatalok minél keve­sebb kitérő, minél rövidebb ide­ig tartó útkeresés után ' találják meg az adottságaiknak, körülmé­nyeiknek leginkább megfelelő foglalkozást, a jövőben nagyobb gondot kell fordítani azok szem­léletének a formálására, akiknek a pályairányításban döntő szere­pük van. K. J. Elektroncsövek exportra is • Az Egyrsült Izzó Budapesti Elektroncső Gyárában hatvan év» gyártanak vevőkészülékekhez elektroncsöveket. Manapság mintegy ötven típust gyártanak hazai és külföldi készülékekhez. A budapesti gyárban a különleges, nagyobb gyártási tapasztalatokat igénylő faj­ták készülnek. A TUNGSRAM elektroncsövek kétharmadát exportál­ják. Képünkön: színes televíziós képernyő segítségével ellenőrzik az elektronvevöcsövek minőségét. (MTI-foló: Hadas János felvétele — KS) AZ ANYAG NE VESSZEN EL... (5.) A konstruktőr lelkiismerete Meg a technológusé. Mert ..pk ketten — ők: sok ezren,— el- váiasztfíátatíanok. Ha együtt akarnak valamit, az a siker ígére­te. Ha az egyik vagy a másik azt nézi. mit lehet „megoldhatatlan", „most ez nem megy" és hasonló fölkiáltásokkal elutasítani, szinte biztosra vehető a kudarc. Sok szereplős darab kulcsfigurái ők; ehhez mért felelősségük is. És a lelkiismeretük? Érvek, ellenérvek A textiliparban alapvető for­dulatot hozott a szintetikus szá­lak feldolgozása. A pamutfonás­nál például a hullalék veszteség öt-harminc százalék között mo­zog, a szintetikus szálaknál en­nek eg.ytizede. Ugyanakkor lehe­tővé vált olyan gépek megszer­kesztése és alkalmazása, amelyek termelési sebessége többszöröse a hagyományosoknak — a mester­séges szál szakítószilárdsága, egyenletessége jóval nagyobb —. a fonás, szövés, kötés, hurkolás valamelyikének elhagyása, az automatizálás gyorsítása, a kiké- szítési műveletek összevonása stb.. konstruktőri és technológusi fel­adatok sokaságát kellett végre­hajtani sikerrel. Ma az ipari ráfordítások hetven százaléka az anyag- és energia- költség. Aminek egyetlen százalé­ka, forintban kifejezve, 4.7 mil­liard. azaz szerény megtakarítás is hatalmas1 összegét érne. Óvato­san utalunk rá: vannak olyan becslések és számítások, ame- Ivek szerint — területüktől és tevékenységüktől függően — az anyagfölhasználás hat-harminc százaléka lölös, elkerülhető, gon­dos gyártmánytervezéssel, jobb technológiai körülmények kiala­kításával megtakarítható lenne. Ismert fonások „Arra kell kötelezni és ösztö­nözni a gyártmány tervezőket, hogy konstrukcióikon nagyobb mértékben alkalmazzanak tipizált és szabványosított alkatrészeket és részegységeket” — mondotta ki az MSZMP Központi Bizott­ságának határozat i a gépiparról. A bökkenő csak az. hogy ez az állásfoglalás az 19fi2. június 28— 29-i ülésen fogalmazódott meg. s bár van változás az akkori hely­zethez képest, korántsem az el­válható mértékben. Annak elle­nére. hogy számítások bizonyít­ják' az építőkockaelv alkalmazá­sa. a tipizált alkatrészek fölhasz­nálása a különböző rendeltetésű berendezéseknél, ló—20 százalék­kal mérsékli az élőmunkát, s ne­gyedével, harmadával az anyag-, szükségletet ...! Olyan ismert forrásokról van szó ebben tíz esetben — és más hasonló lehetőségeknél is —. amelyek kamatoztatása gyakran csupán a konstruktőr lelkiismere- tér'£ hagyatkozott, s nem függött érdekelt ségét ől, éli s mérésed öl. Azaz bebizonyosodott: csupán a lelkiismeretre hivatkozni nem elég, különféle módon azt is ser­kenteni kell, hogy legyen, mű­ködjék ez. a lelkiismeret: szakmai önérzet, önbecsülés, alaposság.’ Nem mindig maradtak az ismert források kihasználatlanul, de gyakran. Készült olyan konstruk­ció, aminek csak a burkolata, s alkatrészeinek négy százaléka volt magyar, a többi itökés importból származott; olyan háztartási gép. amelynél a 2<í—25 százalékos tel­jesítménynövekedést az energia- szükséglet. ötvenszázalékos emel­kedése követte; olyan építő- anyagipari égetőberendezés, amely hatvanszázalékos selejttel dolgo­zik. mert nem .az átlagos, hanem a legkiválóbb minőségű nyers­anyagra szerkesztették alkotói ... S azok. akik mindezeket jóvá­hagyták, gyártásra elfogadták, sőt szakmai dijat is adtak rá?! A konstrukciók mindhárom esetben, mint műszaki teljesítmények, el­ismerést érdemelnek. Csak éppen az hiányzik, ami az értelmük; használhatóságuk gazdaságossága. Jó jelszó lehet A gyártmányfejlesztőnek, a technológusnak éppen ezért iga­zodnia kell a megkötésekhez, egyebek között a közgazdaságiak­hoz. Csakis olyan módszerek, anyagok, eszközök, eljárások hí­vei. alkalmazói lehetnek, melyek maradéktalanul szolgálják az eredeti célt, ám mérséklik, éssze­rű határok között tartják a rá­fordításokat. Amihez az érték- elemzés éppúgy segítséget nyújt, mint a tű lantit biztonságra törek­vés visszaszorítása, hiszen vizs­gálatok bizonyították, egyebek között betonidomok, acélszerke­zetek az előírt teherbírás három­szorosát is elviselik, a gépek, be­rendezések egy részének önsúlya _ a hasonló teljesítményű kül­földi gyártmányokhoz képest — másfél, kétszeres ... Talán szabad legyen konst ruk- toröknek és technológusoknak — de nemcsak azoknak — egy, akár jó jelzőként is értelmezhető megállapítást a figyelmükbe aján­lanunk. Így hangzik; „A munka termelékenységének emelkedése éppen abban áll. hogy az eleven munka részesedése csökken, a múltbeli munkáé növekszik, de úgy. hogy az áruban rejlő ösz- s/és* munkamennyiség csökken; hogy tehát az eleven munka töb­bel csökken. mint amennyivel a múltbeli munka nő.” Az idézet A töke III. kötetében olvasható. M. O. Következik: Divat és pazarlás. Folyékony ammóniával

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom