Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. december 1. I Mexikó nem fogadja be Reza Pahlavit NAPI KOMMENTÁR PÉiÉiÉiX; realitások események sorokban TUNISZ _______________________ Az Arab Liga Tuniszban meg­tartott 10. csúcsértekezletén hosz- szú távú, közös politikai-tájékoz­tatási, gazdasági és katonai stra­tégiát sikerült kidolgozni — je­lentette ki Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára Tuniszban az ADN tudósítójának adott nyilatkozatá­ban. A szocialista államok által az Arab Ligának nyújtott támogatást a főtitkár „folyamatosnak, hűsé­gesnek és alaposnak” minősítette és rámutatott: az arab népek és különösen a palesztin nép jogai­ért folytatott harc számos eréd- ménye köszönhető a külföld, min­denek előtt szocialista országok részéről nyújtott baráti támoga­tásnak. (ADN) MEXIKÓVÁROS Az Egyesült Államok mexikói nagykövetségének fegyverraktá­rában csütörtökön felrobbant egy hányingert okozó gázt tartalmazó gránát. Az épületet ki kellett üríteni. A diplomáciai személy­zet néhány tagját kórházba szál­lították. Az első jelentések sze­rint a gránát gyártási hiba miatt robbant fel. (PRENSA LATINA) SAN JÓSÉ___________________ __ A guatemalai hatóságok jelen­tése szerint az elmúlt napokban Guatemala két városában heves összetűzések zajlottak le a hadse­reg alakulata és gerillaegységek között. Ezzel egyidejűleg azt is közölték, hogy a hadsereg alaku­latai légi támogatással nagyará­nyú „tisztogató műveleteket” kez­denek az ország déli részén, ahol az utóbbi időben' a gerillaszer­vezetek sorozatos akciókat hajtot­tak végre. (PRENSA LATINA) PÁRIZS A francia nemzetgyűlés pénte­ken hajnalban a baloldali ellen­zék szavazataival végleges formá­jában elfogadta a művi terhesség­megszakításról szóló törvényt. A művi terhességmegszakítást a magzat 10 hetes koráig bizottság engedélyezi, ha megítélése szerint a körülmények megfelelnek a tör­vényben meghatározottaknak. LONDON Több mint kétszáz millió gyer­mek dolgozik rabszolgamódra em­bertelen életkörülmények között a világon. Thaiföldön gyári mun­kára adják el őket. Egyes latin- amerikai országokban sokukra hároméves koruktól a szó szoros értelmében házirabszölga-sors vár. E döbbenetes tényeket abban a könyvben olvashatjuk, amelyet a nemzetközi gyermekév alkal­mából James Challis és David Elliman írt, s amelyet „Napjaink gyermekmunkásai” címmel egy angliai kiadó jelentetett meg a közelmúltban. A könyv szerint a fejlődő or­szágokban a szegény sorsú szülők egyszerűen képtelenek megfizetni gyermekeik tandíját. A gyermeket ezért kiveszik az iskolából, mun­kára fogják őket, és a család így egészíti ki jövedelmét. Egyedül csak Indonéziában évente három­millió gyermek kényszerül abba­hagyni az iskolát a fenti okok miatt. (Reuter) Az amerikai elnökválasztások egyik jellegzetessége, hogy a hi­vatalban levő elnök mindig elnye­ri saját pártja elnökjelöltségét. 1884 óta nem volt példa arra, hogy a két nagy amerikai párt, a de­mokraták és a republikánusok közül bármelyik is megtörte volna ezt a hagyományt. Jelenleg azon­ban az Egyesült Államok olyan helyzetben van, amelyet az or­szág történelmében — békeidőben — páratlannak lehet minősíteni. Az infláció, a munkanélküliség és a gazdasági visszaesés együttes jelentkezése mögött ugyanis rendkívül feszített energiahelyzet húzódik meg. E különleges hely­zet miatt az elnökválasztási küz­delem a szokásosnál jó néhány héttel korábban kezdődött meg. Mindez indokolttá teszi, hogy mi­előtt a két nagy párt lehetséges jelöltjeivel és azok esélyeivel fog­lalkoznánk, áttekintsük az ame­rikai választási harc bonyolult mechanizmusát. Az egyes pártok jelöltjeit a különböző riválisok közül egy úgynevezett „jelöltválasztási kon­venció” szemeli ki. Ezt általában mindkét párt a voltaképpeni vá­lasztás előtti július közepe és augusztus közepe között tartja. A hagyományok szerint ugyanis az úgynevezett „Munka Napján” (Labor Day), szeptember első hét­főjén már megkezdődik a harc a két kiválasztott jelölt között. Mind a demokrata párt, mind a Irán külügyminisztere csütör­tök esti tv-nyilatkozatában a legélesebb hangon bírálta az amerikai kormányt és leszögez­te: csak akkor engedik szabadon a túszokat, ha Washington kiad­ja a volt sahot. Szadek Ghotbzadeh a közmű­velődési tv-hálózat által közve­tített nyilatkozatában azt mon­dotta, hogy Carter elnök és kor­mánya valótlanul állítja be a helyzetet: — A sah 25 éven át amerikai segítséggel gyilkolt, fosztogatott országában, s ezért felelősségre kell vonni. Washing­ton azonban nem akarja, hogy saját felelőssége lelepleződjék, ezért nem adja ki az egykori uralkodót — mondotta a külügy­miniszter. Véleménye szerint Irán nem bízhat sem az ENSZ, sem más nemzetközi szervezet pártat­lan ítéletében az amerikai be­folyás miatt. Egyébként — kö­zölte — pénteken döntenek arról, részt vesz-e a Biztonsági Tanács szombaton kezdődő vitájában, vagy sem. Ghotbzadeh kitért a kérdések elől, hogy szabadon bocsátják-e a túszokat, ha a sah, amint most válható, elhagyja az Egyesült Államokat: — Meg kell majd vizsgálni, hogyan, kinek a segít­ségével távozik, de főként azt, hogyan került az Egyesült Álla­mokba — mondotta. Jorge Castaneda mexikói kül­ügyminiszter pénteken hajnalban bejelentette, hogy nem engedik vissza az országba a jelenleg New Yorkban tartózkodó Reza Pahlavit, a megbuktatott iráni sahot. Emlékezetes, hogy az ex- sah és családja korábban Mexi­Együttes üléssel folytatta mun­káját pénteken délelőtt Moszkvá­ban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza. A pénteki együttes ülésen Nyikolaj Bajba- kov miniszterelnök-helyettes az állami tervbizottság elnöke vá­laszolt a képviselők felszólalásai­ra, javaslataira, hangsúlyozva: a vita megmutatta, hogy az SZKP KB határozatának útmutatásával a jövő évi terv teljesíthető s a szovjet törvényhozás tagjai ma­guk is hozzá kívánnak járulni annak végrehajtásához. A költ­ségvetéssel kapcsolatos felszólalá­sokra Garbuzov pénzügyminisz­ter válaszolt. A Legfelsőbb Tanács a tervet és a költségvetést egyhangúlag elfogadta. A Szovjetunió népi ellenőrzésé­ről szóló törvény tervezetét Nyi­kolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökihelyettese terjesztette elő. Hangsúlyozta: a törvénytervezet elősegíti a szoci­alista törvényesség fokozott ér­vényre jutását, még jobban be­vonja a dolgozókat a szovjet ál­lam ügyeinek igazgatásába. A né­pi ellenőrzés feladata, hogy elő­segítse az SZKP, a Legfelsőbb Ta­nács és a Minisztertanács határo­republikánus (köztársasági) párt jelöltválasztási gyűlésén a részt­vevő delegátusok állásfoglalása dönti el a küzdelmet. E küldöt­tek azonban nem elsősorban sze­mélyes döntésüket közük, hanem egy adott állam delegátusai, blokkszerűen állnak egyik vagy másik jelölt oldalán. Ennek két alapvető következ­ménye van. Az első természete­sen az, hogy mindkét pártban mindegyik pályázó igyekszik megszerezni magának egy-egy ál­lamban a delegátusok blokkjá­nak támogatását. így született meg az Egyesült Államokban az „előválasztások” (angol szóval: primary) intézménye. Ezt 1908 óta alkalmazzák. Itt a dolog lé­nyegét tekintve arról van szó, hogy mindkét párt külön-külön afféle .próbaszavazást” tart az egyes államokban. Ezeken az elő­választásokon dől el hogy egy-egy állam republikánus, illetve de­mokrata választói pártjaik me­lyik jelöltjét részesítik előnyben. A második következmény, ami a szisztémából adódik az, hogy minél több lakosa van egy állam­nak, annál nagyobb a delegátu­sok száma és így politikai súlya. Ezért minden pályázó különös súlyt helyez a legnagyobb álla­mok (Kalifornia, New York, Il­linois, Texas, stb.) előválasztásain aratott győzelemre. Jelenleg pél­dául általános a vélemény, hogy kóváros melletti rezidenciáján tartózkodott, s a volt uralkodó onnan utazott gyógykezelésre New Yorkba. Castaneda újság­írók előtt most leszögezte: a volt sah távozása óta „a helyzet alapvetően megváltozott, s ilyen körülmények között Reza Pahla- vi visszatérése nem szolgálja Mexikó nemzeti érdekeit”­Washingtonban az első jelen­tések szerint meglepetéssel fogad­ták ugyan, de nem kommentál­ták a mexikói döntést. Hivatalos személyiségek csupán annyit kö­zöltek, hogy a külügyminiszté­rium egyelőre tisztázni kívánja, „mi is történt tulajdonképpen”. Anvar Szadat egyiptomi elnök pénteken megerősítette, hogy or­szága „bármely pillanatban” kész befogadni a bukott iráni csá­szárt. A hivatalos egyiptomi nyi­latkozat,»amelyet a MBNA közel- keleti hírügynökség ismertetett, azt követően hangzott el, hogy Mexikó bejelentette: nem haj­landó ismét vízumot adni az ex- sahnak. Khomeini ajatollah csütörtökön arra szólította fel az olajtermelő arab országokat, hogy vessék be az „olajfegyvert” az Egyesült Ál­lamok ellen. Az iráni vezető Qumban európai újságírók egy csoportja előtt élesen bírálta Car­ter elnököt. A főpap Cartert és Reza Pahlavit „bűnözőnek” ne­vezte, s úgy vélekedett, hogy az amerikai elnök Iránnal kapcsola­tos lépései „manőverek” s csupán a választási propaganda céljait szolgálják. Khomeini hangoz­tatta, hogy Irán követeli nemcsak a megbuktatott sah, hanem Car­ter bírósági felelősségrevonását is. zatainak megvalósítását, segítse a szovjet állam gazdasági építő­munkájának sikeres folytatását. A népi ellenőrzésben ma már mintegy kilencmillió szovjet ál­lampolgár vesz részt, egy egész három tized millió ellenőrző cso­port működik. A törvény szabá­lyozza a népi ellenőrzés szerve­zetét és hatáskörét, összhangba hozza azt a Szovjetunió új alkot­mányával. A törvénytervezetet a Legfelsőbb Tanács egyhangúlag elfogadta. A Szovjetunió bíróságáról, ügyészségéről, a gazdasági döntő- bíróságról és az ügyvédi munkáról szóló törvények tervezetét Mihail Gorbacsov, a politikai bizottság póttagja, a központi bizottság tit­kára terjesztette elő. Hangsúlyoz­ta, hogy a tervezetet az illetékes bizottságok gondosan áttanulmá­nyozták. A tervezetek elfogadása szabályozza az igazságügyi szer­vek munkáját, fokozottan érvény­re juttatja a szocialista törvé­nyességet. A Legfelsőbb Tanács a törvé­nyeket egyhangúlag elfogadta. Ez­zel az ülésszak befejezte munká­ját. A pénteki ülésen részt vet­tek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezs- nyevvel. a demokrata párton belül a Car­ter és Kennedy közötti párharc március és május között a New York, Kalifornia és Illinois álla­mokban tartott előválasztások so­rán dől el. A két párt jelöltválasztási kon­venciói ily módon már az elővá­lasztások eredményeire támasz­kodva ítélkezhetnek afelett: me­lyik demokrata, illetve republi­kánus jelöltnek van nagyobb esé­lye arra, hogy a végső párviadal­ban elnyerje az elnökséget. Ez nemcsak a jelöltek személyes sor­sát dönti el. Az elnökválasztáso­kon ugyanis a Fehér Ház lakó­ján és helyettesén, az alelnökön kívül megválasztják két esztendő­re a 435 tagú képviselőházat és hat esztendőre a 100 tagú szená­tus egyharmadát is. Ráadásul ez­zel egyidőben választják tucatnyi szövetségi állam kormányzóját és több százezer helyi tisztségviselőt az államügyésztől a seriffekig. A helyes jelölt kiválasztása te­hát egy egész apparátus, több százezer ember politikai karrier­jét érinti. Az előválasztások ered­ményei ezért csak erőteljesen be­folyásolják, de nem döntik el vég­legesen a jelölt személyét. Ku­lisszák mögötti bizalmas tárgya­lásokon, a hírhedtté vált „füstös szobákban” dől el, hogy végül is ki kerekedik felül. E bizalmas vi­tákban az egyes államok delegá­tusainak módjuk és joguk van ar­ra, hogy megváltoztassák koráb­bi álláspontjukat és „átálljanak” egy másik jelölt oldalára. A két jelölt kiszemelése után a már említett szeptemberi La­bor pay jelenti az „igazi” elnök- választási harc kezdetét. A szisz­William Miller amerikai pénz­ügyminiszter három arab ország­ban — Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban — tett körútja és rö­vid londoni megállója után ki­derült, hogy csak résziben sike­rült elérnie kettős célját — azaz az Egyesült Államokba irányuló kőolajszállítmányok változatlan mennyiségben való fenntartását, valamint — az iráni követelések befagyasztása után — az OPEC dollármilliárdjai beruházóinak és a nemzetközi pénzügyi körök ag­godalmának lecsillapítását. Hazatérőben, Londonban tar­tott sajtóértekezletén nyilvánva­lóvá vált, hogy nemcsak az OPEC-beruházókat, hanem a nemzetközi pénzügyi és bankkö­röket is meg kellett nyugtatnia az iráni javak amerikai bankok­ban történt befagyasztása „kivé­teles” jellegéről, amelyre csak a „rendkívüli körülmények miatt” kerül sor. Ami az Egyesült 'Államokba irányuló olajszállítmányokat il­leti, Miller a jelek szerint nem kapott egyértelmű választ egyik országban sem: „Az a benyomá­som, hogy a közel-keleti olajter­melők nem csökkentik majd a szállítmányaikat, ha az Egyesült Államok az Iránban fogva tartott túszok kiszabadítása érdekében az erő alkalmazásához folyamod­na” — jelentette ki. E megjegy­zéséből úgy tűnhet, hogy Miller egyben puhatolózott az arab olajtermelőknél egy Iránban tör­ténő amerikai fegyveres beavat­kozás nyomán várható reagálá­sukról. (AP, AFP, TASZSZ, Reu­ter) Gáspár Sándor fogadta a spanyol szakszervezeti küldöttséget Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára pénteken, a SZOT szék­házában fogadta a Spanyol Mun­kásbizottságok . Szakszervezeti Szövetségének küldöttségét, amely Serafin Állagának, a szervezet országos titkárának vezetésével a SZÓT meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánk­ban. (MTI) Elutazott az osztrák parlamenti küldöttség Pénteken elutazott Budapest­ről az osztrák parlament küldött­sége, amely Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének meghí­vására november 26-a és 30-a között hivatalos látogatást tett hazánkban. Rudolf Thalhammer, az osztrák nemzeti tanács har­madik elnöke és a delegáció bú­csúztatására a Keleti pályaudva­ron megjelent az országgyűlés több tisztségviselője. (MTI) téma bonyodalmai azonban ezzel még nem érnek véget. Az Egye­sült Államok lakossága* november első keddjén adja le voksát, és ál­talában természetesen az a jelölt győz, aki (illetőleg amelynek pártja) több szavazatot kapott. Technikailag azonban a szavazók nem magát az elnököt, hanem az elektori testület tagjait választják meg. Ebben a testületben az egyes államok lakosságuk arányában vannak képviselve. (Kaliforniá­nak pl. 45, New York-nak 41, Illinois és Texas államnak 26—26 szavazata van.) Ezért itt is döntő jelentősége van annak, hogy a 11 legnagyobb állam a két versengő jelölt közül melyiket választja. Miután a legnépesebb államoknak egyben a legtöbb elektoruk is van, általában a szavazattöbbség elek­tortöbbséget is jelent. Az ameri­kai történelemben azonban két íz­ben előfordult, hogy a kevesebb szavazatot elnyerő jelölt kapta meg az elnökséget. (Ez úgy lehet­séges, hogy egy pályázó esetleg számos kisebb államban jelentős szavazattöbbséggel nyer, a sors­döntő nagy államokban pedig kis szavazattöbbséggel veszít.) A sza­vazás napján az éjszakai órákban az állampolgárok leadott szavaza­tai és a velük általában párhuza­mosan érvényesülő elektori sza­vazatok ismerete alapján már ki­számítható, hogy ki lesz az Egye­sült Államok következő elnöke. E bonyolult folyamat második szakasza, a két nagy párt jelöltje közötti párharc még távol van. Az érdeklődést egyelőre még az első szakasz, a februártól nyár dere­káig tartó előválasztások kötik le. —1 —e. Akár a világ lelkiismerertének is nevezhetjük az ENSZ fórumát. Ritkán fordul elő, hogy a világ- szervezetben fölborulnának az ér^ tékrendek, és visszájára fordulna az igazság. Híven tükrözi a földkerekség jobbik felének, a haladó gondol­kodású, felelős államoknak a tö­rekvését a csütörtök esti határo­zat, amelyet a palesztin ügyben hoztak. Nagy Itöbbséggel — 75 szavazattal, 33 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett — az KNSZ-közgyűlés kimondta: ér­vénytelen a Camp Davidben kö­tött különmegállapodás. Már létrejöttekor világos volt: a földönfutóvá tett. szülőföldjéről elűzött palesztin nép jövőjét, el­idegeníthetetlen jogait figyelmen kívül hagyta az egyiptomi—izrae­li—amerikai egyezmény. Azóta bebizonyosodott, hogy az aggo­dalom nem volt fölösleges. A Kö­zel-Keleten azóta sem csökkent a feszültség, s annak ellenére, hogy Izrael bizonyos területeket vissza­szolgáltatott Egyiptomnak — jo­gos tulajdonosának — a kérdé­sek kérdése máig is megoldatlan. Nevezetesen: a Palesztinái arab nép államalapítási jogát változat­lanul nem ismerték el, s az erre vonatkozó tárgyalások elől Izrael makacsul elzárkózik. A világszervezet felismerte ezt a tarthatatlan állapotot. Hozzá­tartozik az igazsághoz: az ENSZ már korábban is nagy megér­tessél közelített a kérdéshez. Ezt bizonyítja, hogy a palesztinai nép egyetlen törvényes képviselője, a PFSZ számára megfigyelői stá­tuszt engedélyezett, s lehetővé A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács — a társada­lom fejlődése követelményeivel összhangban — módosította a munka törvénykönyvet. Az új rendelkezések elősegítik a haté­konyabb munkaerőgazdálkodást, valamint — a jogok és kötelezebt- ségek összhangjának figyelembe vételével — továbbfejlesztik a dolgozók érdekvédelmét, és egy­szerűsítik a munkajogi szabályo­zást. A módosítás elősegíti a nemzetközi munkaügyi szervezet által elfogadott nemzetközi egyez­ményekben foglalt elveknek a munkajogi szabályainkban való érvényesülését. Az új szabályok 1980. január 1-én lépnek hatály­Milyen lesz az 1980-as, 90-es évekre nemzeti kincsünk, a Bala­ton? — erről tanácskozott pénte­ki ülésén az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A ba­latoni üdülőkörzet jövőjét körvo­nalazó regionális rendezési terve­ket és a végrehajtást szolgáló in­tézkedéseket Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési mi­niszter ismertette a képviselőkkel. A tanácskozáson — amelyen részt vett Gonda György állam­titkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke — az építési tárca vezetője ki­emelte: az elmúlt két évtized fej­lesztési elképzelései bokáig ered­ményesen valósultak meg. Ebben az évtizedben viszont torzult a Balaton arculata. A területfel­használási koncepciótól eltérve például beépítették a part menti tiltott területeket, többnyire épí­tési engedély és közművek nélkül. A kollektív üdülésre kijelölt terü­letek jelentős részét felparcelláz­ták, és magánházakkal, vityillók- kal tűzdelték tele. Sok helyütt té­vesen értelmezve az érdekeket, műtrágyák tonnáival serkentették a növényeket nagyobb hozamra, tette, hogy Jasszer Arafat a vi­lágszervezet fórumán kifejtse né­pének konstruktív javaslatait a válság megoldására. A mostani szavazás néhány ta­nulságát nem árt szemügyre ven­ni. Azt például, hogy a többség által sarokba szorított Egyiptom és az Egyesült Államok kísérle­tet tett obstrukcióval megakadá­lyozni a határozatok megszavazá­sát. Az ügyrendi kifogások azon­ban hatástalanok maradtak. To­vábbi figyelemre mértó jelenség, hogy a kilencek korábbi egysége fölbomlott: az EGK nyolc tag­jának elutasításával szemben Franciaország tartózkodó voksa került az urnába. Bizonyságául annak, hogy Párizs nemcsak sza­vakban próbál szövetségeseitől eltérő irányvonalat követni a Kö­zel-Keleten. Végül azt sem szabad lebecsül­ni, hogy jogerős határozat szüle­tett, miszerint a PFSZ egyenjogú félként üljön tárgyalóasztalhoz, vegyen részt minden olyan ta­nácskozáson, erőfeszítésben vagy akcióban, amely az igazságos és tartós rendezés útját-módját ke­resi. Ezít az állásfoglalást 117 tag­állam helyeselte, vagyis az előb­bi határozatnál is nagyobb egyet­értés övezte. Más szóval: a világ nagy több­sége józan, reális módon értéke­li a közel-keleti helyzetet, s tö­rekvése égybeesik a palesztin nép céljaival. Sajnálatos, hogy a ve­lük szembenálló kisebbség nem okult még ebből. Az ilyesfajta makacsság pedig előbb-utóbb megbosszulja magát. Gy. D. ba. A törvényerejű rendelettel egyidejűleg adják ki majd a vég­rehajtást szabályozó miniszterta­nácsi és munkaügyi miniszteri rendeleteket. Az Elnöki Tanács Szikszai Sán­dor ezredest vezérőrnaggyá, és dr. Csiba Sándor rendőr ezredest rendőr vezérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tánács Dobai Ká­roly István elítéltre a katonai bí­róságok által jogerősen kiszabott halálbüntetést kegyelemből élet­fogytiglani szabadságvesztésre változtatta. A belügyminiszter dr. Csiba István vezérőrnagyot kinevezte a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének bűnügyi első helyet­tesévé. (MTI) ám a kemikáliák egyéb hatásai­val nem igen számoltak. Egyéni és csoportérdekek sebezték a táj képét, kisparcellák kerítései ölel­ték, fojtogatták a magyar ten­gert, amely mindenkié. Ezért most megálljt kell parancsolni, nehogy „senkié” se legyen. A vízminőség és a parti környe­zet védelmének szándéka ösztön­zött tudóst és gazdasági szakem­bert az 1978-ban elkészült új re­gionális terv kimunkálására. A tervet intézkedési program össze­állítása követte, amelyet a kor­mány már el is fogadott. A teen­dőket 196 pontba foglalták. Vég­rehajtásának — ahogy a miniszter és a képviselők az ülésen egybe­hangzóan hangsúlyozták — követ­kezetes, széles körű összefogáson alapuló cselekvés a biztosítéka. Az ülés résztvevői a regionális rendezési tervről és az intézkedé­sekről szóló beszámolót elfogad­ták. Ezt követően az építési bi­zottság — amely Gyarmati János elnökletével tartotta meg tanács­kozását — úgy döntött, hogy ja­vasolja a kormánynak: a fejlesz­tési terv végrehajtását kezeljék kiemelt programként. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Gázrobbanás A péntekre virradó éjszaka Budapest XIV. kerületében, a Limanova tér 1. számú házban súlyos kárral járó gázrobbanás történt. Ennek következtében a II. emeleten három lakásban a válaszfalak erősen, a mennyezeti födémek könnyebben megrongálódtak, s a három kö­zül két lakás homlokzati fala kidőlt az utcára. Két személy köny- nyebb sérülést szenvedett. A tűzoltóság nagy erőkkel vonult a hely­színre, ahol a lakók már érkezésük előtt vízzel eloltották a robba­nás következtében keletkezett kisebb tüzet. A gázrobbanás okának és körülményeinek vizsgálatát a rendőrség szakértők bevonásával folytatja. (MTI) AMERIKÁI ELNÖKVÁLASZTÁS A gépezet működése Űj törvények a népi ellenőrzésről, az igazságügyi szervek munkájáról Befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Ülést tartott az Elnöki Tanács A Balaton környezetvédelméről tanácskozott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom