Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-15 / 267. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 267. szám Ara: 1,20 Ft 1979. november 15. csütörtök PATENTINFORM 79 Fejlesztők, gyártók és külkereskedők együttműködése Sikeres volt a műszaki—szellemi eredmények átadását tárgyaló PATENTINFORM '79 elnevezésű tanácskozás — állapította meg Béres György, az eseménysorozatot szervező Kohó- és Gépipari Tudományos Informatikai és Ipargazdasági Központ vezetője, szerdán a konferencia befejezése alkalmából az MTI-nek adott nyilatkozatában. Mint elmondta, az ötödik alkalommal rendezett PATENTINFORM a korábbiaknál szélesebb körben vonta be a szakembereket, mert a külföldiek mellett, most először nemdBak a kohó- és gépipar, hanem a könnyűipar képviselői is részt vettek, s így alkalom nyílt számukra is. , hogy megismerhessék a másik ágazat legújabb műszaki —szellemi alkotásait. A vállalatok, kutatóhelyek érdekeltségi rendszerének módosításával a jövőben várhatóan nagyobb összhang alakul ki nálunk is a fejlesztők, a gyártók és a külkereskedők között. (MTI) MOZGALMI KÉRDÉSEK, BARÁTI TALÁLKOZÓK Testvérmegyei ifjúsági kapcsolatok Mint arról már hírt adtunk: három napra megyénkbe érkezett a Vajdasági Szocialista Ifjúsági Szövetség delegációja. Az alkalmat megragadva érdemes röviden áttekinteni a Bács-Kis- kun megyei KISZ-bizottság testvérmegyei kapcsolatainak ez évi eseményeit. A testületet, s irányításával megyénk ifjúkommunistáit a legrégibb és legszorosabb szálak az Ukrán SZSZK Krím területi Komszomol Bizottságához fűzi. A lassacskán húsz esztendeje aláírt együttműködési megállapodásnak évről évre számtalan nagyszerű megnyilvánulását láthatjuk. A kölcsönös ismerkedésnek, érintkezésnek ma már két formája létezik: a hivatalos, vagy mozgalmi jellegű küldöttségek, illetve a turistacsoportok csere- látogatásai. Az idén, májusban a krimi ifjúsági szövetség követei — élükön Valerij Nyikulin első titkárral — keresték fel szűkebb hazánkat. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szocialista munkaversenyben elért eredményeit és tapasztalatait tanulmányozták, illetve értékelték. A vendégek a KISZ-életről kapott részletes tájékoztató után a lakiteleki Szikra Tsz, a Kecskemét— szikrai és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, valamint a Bajai Mezőgazdasági Kombinát ifjúsági kollektíváival találkoztak. Az üzemekben nemcsak a KISZ-isták munkájába nyerhettek betekintést, hanem a házigazdák előtt álló feladatokba, gondokba is. Szervezési—mozgósítási kérdésekről is tanácskoztak a munkahelyi ifjúsági klubokban, mégpedig mindenütt meleghangú, szívélyes összejövetelek keretében. A KISZ-esek törekedtek arra is, hogy híven mutassák be üzemük és Bács-Kiskun gazdasági helyzetét, művészeti, kultúrtörténeti értékeinket. Igen élénk turistaforgalmat bonyolított le 1979-ben is a két testvérszövetség. Márciusban pedagógus úttörővezetők, áprilisban munkás-paraszt ifivezetők, júliusban a balatonfenyvesi úttörő- vezető-képző táborban úttörők, októberben dísznövénytermesztéssel foglalkozó fiatal szakmunkások népes csoportját fogadtuk. Viszonzásként márciusban kiváló KISZ-propagandisták, júliusban pirosnyakkendős kisdiákok, augusztusban középiskolai kultúr- felelősök, klubvezetők, októberben mezőgazdasági gépszerelők utaztak tőlünk a Szovjetunióba. A programok során szakmai jellegű eszmecserékre, a mozgalmi élet ismertetésére is sor került — elsőrendű cél a KISZ- és az úttörőmunka egy-egy részterületének feltérképezése volt —, s nem maradtak el a kulturális műsorral egybekötött találkozók sem. Az idén tovább fejlődött a megyei KISZ-bizottság kapcsolata az UTC Álba megyei Bizottságával is. Júniusban látták vem dégül a román testvérszervezet képviselőit, akiket loan Solea megyei titkár vezetett. A látogatás alkalmával megbeszélték a kontaktus bővítésének, szélesítésének kilátásait. Az igényesen összeállított programmal a KISZ- esek Bács-Kiskun megyéről kívántak hű, minden szempontból átfogó képet adni a küldöttség tagjainak. Ezt követően, júliusban húsz—húsz úttörő töltött el kellemes napokat az Álba megyei Vadul Motilovban, illetve Balatonfenyvesen. Tavaly kezdődött, tehát, még csak a kezdeti lépéseknél tart a- barátsági viszony a jugoszláviai Vajdaság ifjúsági szövetségével. A nemzetiségiek miatt ez a kapcsolatfelvétel is különös jelentőséggel bír és minden remény megvan rá, hogy a jövőben gyümölcsözően alakul. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága és testvérszervezetei most dolgoznak az 1979. évi munkaterveken. A hagyományok ápolása mellett minőségében kívánják továbbfejleszteni a mozgalmat: így például az üzemi, a vállalati KISZ-bizottságok együttműködéseiben, a Barátaink elnevezésű akció rendezvényeiben rejlik még rendkívül sok lehetőség. K. F. A SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Gyermeksorsok a tanyavilágban 5. oldal nyokat, hogy mennyire hajlamosak mérgező anyagok termelésére, majd bekeverés előtt, valamint az importból származó takarmányadalékok, hogy változnak, illetve változtatják állategészségügyi' szempontból a tartástechnológiát. Végül konkrét elemzéssel ellenőrizzük a takarmányok beltartalmi tulajdonságait, kémiai összetételét, s erről véleményt és javaslatot teszünk. — Milyen a kapcsolatuk az országos intézményekkel? — A MÉM—NAK-kal kötött szerződésünk értelmében ők végzik azt a 16 vizsgálatot, melyről az adott talajféleség fizikai tulajdonságaira következtethetünk, mi pedig azt a 170 mutatót, mely szükséges a komplett tápanyaggazdálkodási terv elkészítéséhez. Ilyen esetben, amikor két intézetben folynak a vizsgálatok, a határidő pontos betartásával mindig vannak gondok. Ez gyakran nehezíti Valamikor Kecskemét határában működő Parasztfőiskola egyik épületében ma a Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Társulásának szaktanácsadási részlege, ismertebb nevén a szakszolgálat működik. Már kívülről is látható, hogy a változások időszakában látogattuk meg őket. A szakszolgálat igazgatójával, Bokor Józsefjei a munkákról, az új szolgáltatásokról és a 1979-es év változásairól beszélgettünk. — Mi a szaktanácsadó részleg tulajdonképpeni feladata? — A megye állami gazdaságainak társulásaként jött létre ez az intézmény azzal a céllal, hogy a tudományos eredményeket minél gyorsabban — közvetítésünkkel — adaptálhassák a termeléshez. Elvégezzük azokat a vizsgálatokat, amelyek szükségesek a termesztési, állattartási szaktanácsadáshoz, melyeket egy-egy gazdaságnak készítünk. — Milyen rendszer szerint veszik ezeket a mintákat és hogyan végzik a vizsgálatokat? — Ágazati megosztásban, növénytermesztési, kertészeti, állat- tenyésztési csoportjaink vannak, melyek a minták vételétől a laboratóriumi vizsgálatok utáni véleményezésig figyelemmel kísérik az adott gazdaságok szempontjait. Ez a tevékenység kiegészül azokkal a mintavételekkel, melyeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központja és az Országos Takarmánygazdálkodási és Állattenyésztési Felügyelőség megbízásából végzünk. A megyében az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek kertészeti területeinek a levélanalízishez szükséges mintafelvételek és ezek makró- és mikroelemeinek vizsgálata is laboratóriumunkban történik. Számadatokkal alátámasztva, ez évben idáig 18 ezer hektár kertészeti felületről 6—7 ezer darab mintát vettünk, és nagy részét már értékeltük is. Az állattartási vizsgálatainkat jól példázza, hogy a növénytermesztésből indulunk ki, így vizsgáljuk már a lábon álló takarmá• A laboratórium POLAMATA műszerén a takarmányok keményítő- tartalmát vizsgálják. • A szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezet cukorrépatábláján gyűjtik a talajmintákat. a következő év tápanyag-visszapótlási ütemének készítését. Ebben az évben már 40 ezer hektár szántóterület és 2300 hektár ültetvény talajminta-vételezésén vagyunk túl, aminek felére már birtokunkban van a MÉM—NAK jegyzőkönyve. Bács-Kiskun megyében, de Békés és Csongrád megyében is hatósági jogkörrel véleményezzük az abrakokat, tápokat és koncentrátumokat. Következő évtől pedig a tömegtakarmányokat is. Alig tapasztaltunk minőségi hibákat a sertés- és marha tápoknál, az egyes tételeknél előfordult hiányosságokat a gyártás során elmaradt ellenőrzéseknek tulajdoníthatjuk. — Tevékenységük hogyan oszlik meg a gazdálkodási szektorok között? — 1973—74 óta végzünk termelőszövetkezetek megbízásából vizsgálatokat, ez tevékenységünk egy- harmadát teszi ki, az OTÁF hatósági vizsgálatok körülbelül 20 százalékot és a többit az állami gazdaságoknak végezzük. De ezeken kívül rendszeres szolgáltatásaink közé tartozik az információs anyagok, fordítások közrebocsátása. Az utóbbiak ingyenesek. Hetvenkét állandó dolgozónk van, köztük hu- szonhatan egyetemi végzettséggel és tizenketten főiskolai diplomával rendelkeznek. Érdekességként említem, hogy az átlagéletkoruk 35 év alatt van. Munkájukat rendszeres újításaikkal saját maguk igyekeznek könnyíteni. — A jelenlegi legégetőbb gondjaik? — A laboratóriumunk zsúfoltsága és helyhiánya jelenti a legnagyobb gondot. Hasonló intézmények között — országosan — az egyik legkorszerűbb, de ugyanakkor legzsúfoltabb is. Jelenleg két műszerünk van még gyári ládában, amit nem tudunk hol üzembe helyezni. Pedig nagy szükségünk lenne erre a 2 milliót érő aminosav-analizátorra és gázkro- matográfra. TUDOMÁNYOS VIZSGÁLATOK, SZAKTANÁCSADÁS Segítség a gazdaságoknak A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, dr. Gajdó- csi István elnökletével ülést tartott. A testület 1979. évi tevékenységéről dr. Árvay Árpád vb-titkár adott tájékoztatást, majd a megyei tanács és a végrehajtó bizottság 1980. évi munkatervének megállapítására került sor az elnök előterjesztése alapján. Az említett napirendi témákat a megyei tanács legközelebbi ülése elé terjesztik. A továbbiakban a Kecskeméti Ruházati és Vegytisztító Ipari Szövetkezet szolgáltató munkájáról Faragó Lajos szövetkezeti elnök számolt be a végrehajtó bizottságnak. A napirendi pont tárgyalásán részt vett Fekete László, a KISZÖV elnöke is. A textiltisztítás területén megyei bázisüzemmé fejlesztett szövetkezet tevékenysége — amint a végrehajtó bizottság a vita során egyöntetűen megállapította — sokat fejlődött az utóbbi években. Konfekció-, valamint közületi és lakossági méretes részlegük működik Kecskeméten és Kiskunfélegyházán. A textiltisztító szolgáltatás elsősorban Kecskeméten, Baján, Kalocsán és a járásokban, valamint Kiskunfélegyházán tekinthető megoldottnak, de van felvevőhelyük a kiskunhalasi és kiskőrösi területen is. Kecskeméten és Baján központi mosó-vegytisztító üzem működik, a megyeszékhelyen két gyorstisztító szalon van, s egy-egy található Kiskunfélegyházán és Kalocsán is. Csaknem negyven felvevő üzlettel rendelkeznek a községekben. Megyei szinten a textiltisztításnak mintegy hetven százalékát végzi a szövetkezet, ezért is indokolt volt a megyei testület napirendjére tűzni munkáját. _A beszámoló igen jelentős fejlődésről adott számot, de kénytelen volt az elmaradás tényeit is rögzíteni. A tervekhez képest általában lassú volt a fejlesztési célok megvalósulása. A lakótelepi beruházások elhúzódása miatt a tervidőszakban sem számolhatnak az időarányos teljesítéssel. A bajai, kalocsai és bácsalmási szalonok üzembe helyezése például áthúzódik 1981-re. A befejezett és a megkezdett, illetve áthúzódó beruházások értéke 43 millió forint, a tervidőszaki üzembe helyezés mintegy 30 millió forint lesz, amit 13 milliós szolgáltatásfejlesztési alap és ugyanennyi központi támogatás is kiegészít. A korszerűsítést jelzi az úgynevezett csereszolgáltatás bevezetése, amelyből a tervezettnek mintegy négyszeresét forgalmazzák, s Kecskemét és Baja után kiterjesztik más városokra is. Mindegek ellenére még nem mondható el, hogy az igényeket a kívánatos mértékben ki tudnák elégíteni. Az országos vidéki ellátottsági szintet még nem sikerült elérni. Nehézséget okoz a szakmunkásellátás, bár a méretes részlegnél rendszeres képzés folyik, de például a textiltisztító tevékenységre igen csekély az utánpótlás jelentkezése. A VI. ötéves terv időszakára számolnak a növekvő igényekkel. A feltételek javítását főleg a meglevő kapacitás jobb kihasználásában, a gépek fokozatos cseréjében, a szükséges felújítások elvégzésében látják. Feladat: a fel(Folytatás a 2. oldalon.) Beszámoló taggyűlések A pártcsoportok többségében már megtörtént, másutt e napokban kerül sorra az egyes kommunisták, egyszersmind a kis kollektívák munkájának értékelése. Az 1979. november 15. és december 15. közötti beszámoló taggyűléseket megelőző pártcsoport-éíte- kezletek fontos szakaszát jelentették — jelentik a XII. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének. A párt- alapszervezeti számvetések jelentőségét az idén több tényező is aláhúzza. Elsősorban az, hogy ezúttal nem egy évről, hanem a XI. kongresszus óta eltelt időszakról kell beszámolni. Az elmúlt öt évben lényegesen változtak azok a külső és belső körülmények, amelyek között hazánk fejlődik. A megfelelő, új és korszerű gondolkodásmód és cselekvés elsősorban a párton belül indokolt. Nem közömbös tehát a követelményekkel az alapszervezet munkájának eredményességét összevetni. Egyben az is cél, hogy a taggyűlések mozgósító erejűek legyenek a párt előtt álló feladatok megvalósításában. A további munka megalapozásáról van tehát szó. S ez önmagában is igényli, hogy e fórum megfelelő tartalmi és szervezeti előkészítésére az alapszervezeti vezetőségek és az irányító pártszervek nagy figyelmet fordítsanak. Az eredményes munka egyik feltétele, hogy az alapszervezetek szem előtt tartsák: a párt kongreszsusa nem csupán belső pártügy, hanem egész fejlődésünkre kiható, a társadalom széles rétegeit érintő esemény. A beszámoló és az azt követő vita rendeltetése tehát kettős: egyrészt az alapszervezet, a vezetőség munkájáról szóló belső számadás, másrészt e munkának az alapszervezet működési területére, az ott dolgozó párton- kívüliekre gyakorolt hatásáról adott értékelés. Ez utóbbira az eddiginél nagyobb gondot szükséges fordítani. A felkészülés során és a taggyűléseken minden párttagnak módjában áll kifejteni véleményét. Kívánatos is, hogy erre sor kerüljön. Így a vezetőségek beszámolója valóban kollektív munkával készülhet el. Hasznos, s ezért kívánatos lenne, ha a beszámolók megfelelő részkérdései tartalmaznák a pártonkívüliek véleményét is. Azon a néhány helyen, ahol a tagkönyvcsere során türelmi időt kapott párttagok ügyére nem, vagy csak részben tértek jásszá, szintén pótolható az elmaradás. A beszámoló elkészítése nem igényli az alapszervezeti vezetőségektől, hogy a különféle területeken elemzéseket végezzenek. Elegendő az emlékeztetők, a korábbi beszámoló taggyűlések anyagainak megfelelő csoportosítása és a szükséges következtetések levonása. Az elvégzett munka minősítésének alapját az érvényes határozatok végrehajtásának állapota, színvonala adja meg. A XI. kongresszus határozatain túlmenően, ugyancsak nagy figyelmet szükséges fordítani a Központi Bizottság múlt év áprilisi határozatára, a termékszerkezet korszerűsítéséről szóló, valamint — az alapszervezetek jellegétől függően — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, s az építő-, építőanyagipar továbbfejlesztésével foglalkozó határozatokra. E felsorolás is jelzi, hogy előtérben a gazdaságpolitikai kérdések állnak. Erről a munkáról az alapszervezeti vezetőségeknek sokoldalú képet kell adni, világosan megfogalmazni a termelési feladatokkal összefüggő új követelményeket, a munka erkölcsi és anyagi elismerésének jövőbeni irányzatait. A növekvő minőségi követelmények, a hatékonyabb munkaszervezés, az ésszerű takarékosság, a kiemelkedő munkát végzők fokozottabb elismerése a korábbinál nagyobb figyelmet követel a pártszervezetektől és minden eddiginél nagyobb felelősséget ró rájuk. A pártszervezetek sokat tehetnek azért is, hogy a vezető és a beosztott partnerként működjön együtt, hogy a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek sorsa ne az enyészet legyen, hogy a vezető gondjaiból és felelősségéből a munkahelyi közösség is vállaljon áf annyit, amennyi saját pozíciója alapján joggal megilleti. A számadás során ilyen megközelítésben is kell foglalkozniuk az alapszervezeti vezetőségeknek a munkahelyi demokrácia hatékonyságával és további feladataival. A szocialista gondolkodás- mód, életvitel, a munkához való viszony és más, hasonló kérdésekben is sok a tennivaló. Ezek megoldásában az erkölcsi szólamok hangoztatása céltalan. Döntő fontosságú viszont a kommunisták példamutató helytállása. Ennek megfelelő felelősséggel kell elbírálni az alapszervezetben dolgozó párttagok munkáját, magatartását, hiszen a párt tömegekkel kialakított kapcsolatának lényeges tényezőjéről van szó. Nem közömbös, hogy miként foglalkozik a vezetőség beszámolója a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájával. Ennek során alaposan, önkritikusan kell elbírálni a pártirányítás elveinek, módszereinek érvényesülését, az irányítás hatékonyságának visszatükröződését az említett szervezetek eredményeiben. Az a fentebb említett igény, hogy a felkészülés ne jelentsen befelé fordulást, nincs ellentmondásban az a lapszervezet belső életéről, ötéves munkájáról szóló elmélyült önértékelés követelményével. Abban a jövőformáló nagy munkában tehát, amelyet az MSZMP XII. kongresszusa elvégez, felelősségteljes, s a továbbiak szempontjából fontos részt vállalnak a párt- alapszervezetek. K. Z.
