Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-13 / 265. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 265. szám Ára: 1,20 Ft 1979. november 13. kedd Az Országos Béketanács küldöttsége Moszkvában Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács elnökének vezetésével hétfőn küldöttség utazott Moszkvába. A delegáció — amelynek tagja Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára, és Sarkadi Nagy Barna, az MSZMP KB munkatársa — a jövő évi együttműködés kérdéseiről tárgyal a szovjet békebizottság vezetőivel. A küldöttséget a seremetyevói repülőtéren Mihail Kotov, a Szovjet Békebizottság titkára fogadja. (MTI) Jövőre száz lakással több épül 4. oldal —.-----7-------------------------N YOLC VA NEG YBEN HA TSZÁZ VA GON KONZER V Jövő nyárra elkészül a bébiételgyár Kormányzatunk a kismamák munkájának megkönnyítésére, a csecsemő- és gyermekétkeztetés korszerűsítése érdekében elhatározta, hogy nagy kapacitású, bébiételeket gyártó konzervüzemet kell létesíteni az országban. A Konzervipari Tröszt erre a Kecskeméti Konzervgyárat jelölte ki, amelynek dolgozói vállalták is az ezzel járó feladatokat. A 230 millió forintos beruházáshoz a gyár 182 millió forint állami hitelt kapott, a hiányzó 48 millió forintot saját forrásaiból fedezi. A gondok azonban már a tervezésénél jelentkeztek. A dokumentációk elkészítését, az erre kijelölt Élelmiszeripari Tervező Intézet kapacitáshiányra hivatkozva nem vállalta. A sok huzavona megelőzése végett a megyei pártbizottság és a megyei tanács a Bács megyei Tervező Vállalatot kérte fel a tervezésre. A BÁCS- TERV-nél azonban ilyen speciális üzemet még nem terveztek. Csupán azért vállalkoztak mégis a feladat elvégzésére, hogy a fontos létesítmény felépüljön, s éppen ezért élelmiszeripari szakértők segítségét kérték munkájukhoz. Ilyen körülmények között az sem vethető a tervezők szemére, hogy a dokumentációk elkészítése eléggé vontatottan haladt. A kecskeméti bébiételgyárnak ez év őszére kellett volna az üzemi próbát megkezdenie. Ám a kivitelezésre sem volt könnyű vállalkozót találni. A gyárat tulajdonképpen egy meglevő konzervüzemből és az ehhez épített toldaléképületből kellett kialakítani. A munka elvégzésére kiszemelt BÁCSÉPSZER Vállalat teljes kapacitása le volt kötve, mégsem zárkózott el teljesen. Miután azonban még a tervek sem álltak rendelkezésre, csak egyes munkák kivitelezésére vállalkozott. Közben telt-múlt az idő, s bekövetkezett az a helyzet, amire a Kecskeméti Konzervgyár eleve nem számított, hogy kis házilagos építőszervezetével maga lett a generálkivitelező, alvállalkozója a BÁCSÉPSZER, a CSŐSZER Vallalat, és több téesz-mellék- üzemág. így azután az újdonsült „építőipari fővállalkozónak” — az anyagbeszerzéstől, a munkák ösz- szehangolásáig — sok tennivaló szakadt a nyakába. — Saját ötventagú gyári építőrészlegünk — mondotta Polyva Lajos, a Kecskeméti Konzervgyár műszaki főmérnöke —, idejében megkezdte a régi konzervüzemben a bontási, területelőkészítési munkát. Később, ahogy elkészültek a BÁCSTERV-nél az egyes részlettervek, bekapcsolódtak az építkezésbe az alvállalkozók is. Szerencsére a BÁCSÉPSZER jó partnernek bizonyult. Elvégezte az épületbővítést, felvonult az aljzatbetonozásra ás vállalta a villanyszerelést is. Az új típusú sterilizáló berendezést a félegyházi Vegyipari Gépgyár készítette el. A Fémmunkás Vállalat szállítja a nyílászárói szerkezeteket. Sokat köszönhetünk a Fémmunkás kecskeméti gyára igazgatójának, aki személyesen járt el az ország különböző részein levő testvérgyáraknál, hogy folyamatosan kapjuk a nyílászárókat. — Végül is együttműködő partnereinknek, alvállalkozóink megbízható munkájának köszönhetjük, hogy csak alig nyolc hónappal kellett módosítani az új üzem átadási határidejét — hangoztatta Polyva Lajos. — Ha minden jól megy; 1980 májusában megkezdhetjük a zömmel magyar, valamint nyugatnémet és angol gépsorok kipróbálását. Ezek beszerelésére ugyanis — az építkezés jelenlegi állása szerint — legkésőbb a jövő év elejére sor kerül. ' Kísérleti készítményeinket — amelyeket kis kapacitású nyugatnémet berendezésekkel készítettünk — az illetékes hatóságok elfogadták, minőségileg jónak találták. Ily módon 1981-ben már teljes üzemmel működhet az évi 600 vagon konzervet készítő kecskeméti bébiételgyár. • A hideg napok sem akadályozzák a gyár építőinek munkáját, mert felkészültek a tél fogadására. MÁSODIK HETÉBE LÉPETT A TŰSZAKCIÓ Nincs közeledés Washington és Teherán között Miközben Teheránban mintegy ötszáz muzulmán diák továbbra is megszállva tartja az amerikai nagykövetséget, az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy a túszok kiszabadítását célzó nemzetközi erőfeszítések sikerrel járnak. Teszi ezt annak ellenére, hogy a szembenálló felek álláspontjában nem történt közeledés, mert míg Khomeini ajatollah és az akciót nyolc nappal ezelőtt végrehajtó diákok ragaszkodnak az Egyesült Államokban gyógykezelt megbuktatott sah kiadatásához, Washington ismételten leszögezte, hogy erre nem hajlandó. A Fehér Ház ugyanakkor megerősítette, hogy továbbra is kizárja a katonai erő alkalmazását a túszok kiszabadítására, s elsődleges céljának a fogvatartottok biztonságának szavatolását tekinti. Ami az eddigi közvetítő akciókat illeti: az elmúlt héten Teheránba menesztett kéttagú amerikai küldöttség dolgavégezetlenül továbbra is Isztambulban vesztegel. A PFSZ önkéntes emberiességi missziója nem járt sikerrel, akárcsak a pápa képviselőjének qumi látogatása sem. A vatikáni küldött, Annibale Bugnini számára ugyanakkor vasárnap engedélyezték, hogy felkeresse a nagykövetség épületében fogva tartott túszokat. Bugnini ezt követően elmondotta, hogy a „túszok — mintegy százan — egészségesek, azonban rendkívül kimerültek”, s hangoztatta azt is, hogy a washingtoni kormánytól a sah kiadatását követelő petíciót a követség épületében fogva tartott amerikaiak önként írták alá. Vasárnap egyébként újabb közvetítő jelentkezett Ziaul Hak pakisztáni elnök személyében. Az államfő közölte, hogy a túszok kiszabadítása érdekében Teheránba küldi megbízottját. Noha Pakisztán kiváló kapcsolatokat tart fenn az új iráni rendszerrel, megfigyelők szerint a közvetítő kísérlet aligha kecsegtet a korábbiaknál több eredménnyel. A teheráni „túszakció” további fejleményei és kihatásai: az épületet megszállva tartó muzulmán diákok hétfőn ötnapos éhség- sztrájkot kezdtek a sah kiadatását célzó követelésük alátámasztására, az Iránnal szembeni amerikai politika elítélésének demonstrálására, s egyidejűleg ismételten hangoztatták : nem érik be azzal, hogy a sah egyszerűen csak az Egyesült Államokból távozzék, mert — mint közölték —, Reza Pahlavinak Teheránban kell felelnie bűneiért. Eközben Reza Pahlavi elfogadta Szadat elnöknek azt az ajánlatát, hogy Egyiptomba utazzék. Asraf Ghorbal, Egyiptom washingtoni nagykövete szombaton kijelentette: Reza Pahlavi személyesen közölte vele, hogy kész Egyiptomba utazni, mihelyt „állapota ezt lehetővé teszi”. Anvar Szadat a hét végén elhangzott nyilatkozatában személy szerint gyalázta az iráni forradalom vezetőit, s eközben felajánlotta: személyi repülőgépét küldi New Yorkba, hogy a megbuktatott sah azon utazzék Kairóba. * Carter elnök nyugalomra intő felhívásai ellenére mind Washingtonban, mind az ország más váro(Folytatás a 2. oldalon.) TERJED A CSÁVOLYI MÓDSZER Gazdaságos takarmánytárolás Jó minőségű vetőmag - biztonságosabb termesztés A szabadszállási Aranyhomok Tsz-ben évente 800—900 tonna kukoricát termesztenek a szövetkezeti közös és a háztáji állatállomány számára. Amióta a kukoricatörést felváltotta a kombájnolás, a terményt olajfűtésű hőlégkezelővel víztelenítették, hogy tárolásra alkalmas legyen. A szárítás a kukorica nedvességtartalmától függően, 100 kilogrammonként 29—30 forintba került. A múlt évi, rendkívül csapadékos és hűvös őszön még ennél is többe. Mivel az energiatakarékosság országos érdek, a szabadszállási szövetkezetben is olcsóbb megoldást kerestek a kukorica tartósítására. Még a betakarítás kezdete előtt megtekintették a csávolyi Egyesülés Tsz terménytárolási eljárását. Meggyőződtek arról, hogy a bácskai közös gazdaságban alkalmazott módszer nem károsítja a kukorica minőségét, ezzel szemben nagy mennyiségű fűtőolaj megtakarítását teszi lehetővé. A csávolyi eljárás bevezetésével az idén először 600 tonna szemes kukoricát, előzetes szárítás nélkül helyeztek el fóliával bélelt vermekben. Csupán a háztáji gazdaságoknak szánt terményt szárították, mivel azokat csak zsákolva vagy ömlesztve tudják tárolni. Több mint 130 ezer hektárról takarítottak be az idén szemes terményként kukoricát Bács-Kis- kun megyében. Energiatakarékossági és munkaszervezési megfontolásból számos gazdaság alkalmazta a csávolyi, a mélykúti módszert, a szárítás nélküli fóliás tartósítást, tárolást. Előmozdította az eljárás szélesebb körű bevezetését az is, hogy a száraz ősz következtében a szokásosnál alacsonyabb volt a kukorica nedvességtartalma. A mezőgazdasági termékek közül a kukorica az egyik legértékesebb energiaforrás az állattartás szempontjából, hiszen az abraktakarmány 70—75 százalékát adja. Ugyanakkor az a növénytermelési ág, amelynek üzemanyag- és fűtőolaj-felhasználása a legmagasabb. Minden olyan kezdeményezés, amelyik az egyre drágább szén- hidrogének takarékosabb felhasználását teszi lehetővé, az ágazat önköltségét csökkenti. örvendetes, hogy megyeszerte olyan időjárási körülmények között tudták befejezni a mezőgazdasági üzemek a kukorica betakarítását, amikor a takarmánynövényt még nem áztatta a kései csapadék. A tavalyi tapasztalatok felhasználásával Bács-Kiskun mindhárom termelési körzetében a korábban érő kukoricafajtákat termesztették az előző éveknél sokkal nagyobb arányban. A termény tökéletesen megérett és szakszerű kezeléssel, tárolással magas tápértékű abraktakarmány' ként hasznosíthatják az állami, a szövetkezeti és a háztáji gazdaságok az állattartásban. A kukoricabetakarítás mellett az ugyancsak a legalkalmasabb időben elvégzett őszi gabonavetés az idénymunka másik jelentős sikere Bács-Kiskun megyében. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának legutóbbi értékelése szerint az állami és a szövetkezeti gazdaságok az üzemi tervükben előzetesen tervezettnél néhány százalékkal több kenyérnekvalót vetettek. Választékról gondoskodott a kereskedelem, s a legtöbb mezőgazdasági üzem igyekezett I., II., vagy III. fokú szaporítású búzamagot beszerezni a legkeresettebb és ígéretes fajtákból, hogy még biztonságosabbá tegye a kenyérgabona termesztését. Az aszályos tavaszt és nyárelőt jobban átvészelték az értékesebb fajták, ha kellő tápanyagról gondoskodtak a gazdaságok. E tekintetben az idén nem volt különösebb elmaradás, hiszen a kereskedelmi vállalat tájékoztatása szerint a műtrágya-felhasználás a követelményeknek megfelelően alakult. Nem csökkent, sőt bizonyos százalékban emelkedett, ami a talajvizsgálat szerinti adagolás terjedésével is együtt járt. Csupán a káli hatóanyagú műtrágya-felhasználásban volt kisebb arányú csökkenés, ez viszont az év egyik felének beszerzési nehézségeiből adódott. K. A. • Terjed a csávolyi módszer. Műanyag fóliával bélelt vermekben tárolják a kukoricát. Képünkön: töltés közben a verem. Családi mérleg Kései utódaink történészeinek szíves figyelmébe ajánlhatjuk a hálás disszertációtémát: böngéssszék át behatóan újságjaink családi-háztartási rovatait. Éppenséggel nem csekély hangsúlyváltásokra bukkanhatnak: tavaly még netán arról elmélkedett az újság, miként lehet terméskőből teraszos hétvégi házat építeni lejtős hegyoldalon, manapság pedig inkább arról: hogyan alakítsuk át a megunt pulóvert, s milyen tápláló, ízletes ételek készíthetők hús nélkül is. A mi történészutódunk csak ámul- hat; mi azonban pontosan értjük e témaátrendezés indítékait. Nos, ezúttal, nem is erről az indítékról, hanem a mind jobban kibontakozó hatásairól; magyarán tehát: nem az áremelésekről, hanem tudati kisugárzásairól jegyzünk ide egyet-mást. Külön aláhúzva az iménti mondatból a tematikai sövényt jelző „tudati" szót — az áremelkedések gazdasági, költségvetési, árszerkezeti következményeit összegezni ugyanis még túlzottan korai lenne. Annyi azonban már most ama júliustól kissé eltávolodva is megjegyezhető, hogy a társadalmi szándék eleve efféle tudati — másszóval: keresletmódosítási, takarékossági — jellegű volt; ezt akkoriban minden kommentáló közlés nyomtékosan aláhúzta. Azt jelenti közelebbről ez a szándék, hogy érvényesüljön a fogyasztás körében is a gazdálkodás egész sor alapelve; az például, hogy takarékosan bánjunk minden gramm anyaggal, csekélynyi energiával; hogy személyesen is érzékeljük azt, amit az ország különben már régen érzékel. Ily módon korántsem erőltetett, hanem nagyon is természetes az első hónapok változásait, tapasztalatait éppen tudati oldalról körvonalazni. Különösebb vizsgálódás nélkül, a fogyasztási statisztikák teljes mellőzésével, annyi mindenképpen leszögezhető, hogy lassan-lassan kezdünk családi körben is hozzászokni a szigorúbb mérlegeléshez, számolgatáshoz. Gyorsan tegyük hozzá — mert ez felel meg a társadalmi valóságnak' —, hogy bizony sok család, ahol a jövedelmek eddig is alacsonyak voltak, éppenséggel nem most kezd hozzá a gondos beosztáshoz, s ebbéli ismereteit ezután sem kell alapvetően bővítenie. Am a családi, háztartási mérlegelés átalakulása most társadalmi méretekben, arányokban érzékelhető. Nem ismerem ugyan a kenyérfogyasztás' országos adatait, s azt sem, érzékelhető-e, hogy kevesebbet dobunk a szemétbe, annyi azonban csupán a boltokat járva is megfigyelhető, hogy a korábbi őszi hónapokhoz képest óriási a kereslet például ablakszigetelő anyagokból, s alighanem kevésbé fűtjük majd az utcát mint eddig; az is kezd szokássá válni, hogy a húsboltok a kilogramm alatti mennyiségekben is mind gyakrabban szolgálják ki a vevőket. Voltaképpen ugyanezt a változást jelzi a példa is, amire az imént utaltunk, s ami a családi-háztartási rovatok — olvasói igényeket kielégítő — átalakulásában ölt alakot. Aligha kétséges, hogy sokkal jobb bőségesebben költekezni, mint megnézni a forintokat, nyilvánvaló, hogy az életviszonyoknak a korábbi években szokásos, évről évre gyorsabb javulása, önmagában kedvezőbb mint az alacsonyabb mérték. Ám túl azon, hogy most nemzetközi méretű folyamatokról, s az országra már régen nehezedő nyomás elháríthatatlan közvetítéséről van szó, a javak takarékosabb felhasználása, a társadalmi pazarlás megszüntetése ettől függetlenül is szükségszerű és igazolható. „Sok mindent jobban meg kell becsülnünk és másképpen kezelnünk — mondta csepeli beszédében Kádár János. — Nem engedhető meg, hogy az élelem, például a kenyér a szemétbe kerüljön, mivel telik rá. A pénzzel is jól kell gazdálkodni, még a háztartásban is.” Az a bizonyos történészutód ezektől a hetektől számíthatja majd a korszakos változást, amikor ezek a megfontolások országossá, társadalmi méretűvé váltak, méghozzá nem átmeneti „megszorításként”, hanem — amint az iménti gondolatsor folytatásából kitűnik — „takarékosan kell bánni mindennel azt mondom, hogy addig, amíg a szocializmus építése tart.” T. A.
